Jó estét mindenkinek!


18 keretes NB kaptárakat szeretnék csinálni saját részre és ennek keresném a műszaki leírását.Kerestem a fórumon de nem találtam(vagy elkerülte a figyelmemet),a 24 keretes alapján próbáltam kikövetkeztetni(809x522x490 körülbelül).Az interneten NB kaptárhoz egy használható honlapot találtam a (meheszet.aspnet.hu).Nagyon hasznos,tiszteletem a lap tulajdonosának! Estleg ha van valakinek pontos leírása vagy lemérné nekem a kaptár méreteit azt megköszönném.Nem kérem ingyen!Köszönöm előre is a segítséget!

Üdv Szedlák Zsolt

Nincs azzal semmi baj ha valaki megelégszik a középszarral csak egy ajánlat szóljon a közel tökéletes megoldásról és azt mérlegelje a kérdező.
Mellesleg a d3 dobozára is rá van írva hogy kültérre nem ajánlott. Tehát nem rossz, de nem jó.
Az autófesték meg más cucc itt ragasztóról beszélünk. Az az ez pedig ez. Tehát a d3 igen is felázik ki kell próbálni, de minek mikor most írom. Persze ha lefested már megint más de nem ez volt a kérdés.

PL: Tytan D3 faragasztó kültérre találták ki, vízálló, ja és 100 fokig hőálló. Gyorsan lehet vele dolgozni, egy táblát összeszorítok kb 10-15 fok van a műhelyben és egy 25-30perc múlva jöhet a csere. Nekem bevált, ja és 10 évvel ezelőtti ragasztásból még egy sem vált szét.

"A d3 szárad mert vízbázisú.Vízállónak írják ,de nem az". Akkor az én kaptárjaim már rég szétesnének. Még bírják!
Ezt a vízbázisú autófestékhez tudom hasonlítani! Száradás után azt sem mossa le 5 évnyi folyamatos eső sem!

Mi az,hogy szárad mert vízbázisú? Mit befolyásol ez? A d3 JÓ táblásításhoz,a főzést meg bírja. Kell ennél több? Ha igen, akkor ragozhatjuk tovább.

Ja és szerintem ha magasabb a víz hőfoka akkor hamarabb felveszi azt

A d4 köt teljes mértékben vízálló jó anyag kültérre is használható. A d3 szárad mert vízbázisú. Vízállónak írják de nem az. Tartósan vízzel érintkezve visszaázik és megint fehér lesz és puha. Csak beltéri bútorragasztásra ajánlatos.

Én D3 használok, és rá van írva a címkére, hogy 100 C -ig hőálló, még nem volt vele gond.

Köszönöm nektek. Én 60 C fokot találtam valahol, bár ott nem írták, hogy D3-e.

Kibírja a D3 a főzést. Az olaj, fiók főzésekor jóval 100 fok felett van, a D3 bírta.

Kedves Mortimer!

"Mi a különbség a D3 és D4 vízállóságú ragasztó tudása között?
A ragasztók vizsgálatát az EN 205 szabvány írja elõ, miszerint:
- a D3 ragasztóval ragasztott próbatestnek 4 nap áztatás, 7 nap pihentetés után 8 N/mm2 szakítószilárdságot kell elérnie
- a D4 ragasztóval ragasztott próbatestnek 6 óra fõzés, 2 óra áztatás, 7 nap pihentetés után 8 N/mm2 szakítószilárdságot kell elérnie.

Van-e más különbség a két típusú termék között?
A diszperziós ragasztók hõállósága kb. 70 0C. A D4 vízállóságú fizikai-kémia kötésû D4-es termékek hõállósága kb. + 10 0C-al magasabb."
forrás (de máshol is megtalálható): http://ragasztas.hu/hirek-informaciok/g ... agasztoval
Üdv:

Akkor mellényúltam. Ez mennyit bírhat?

A D4 a hőálló.

Üdv.
Ez a faragasztó hány fokot képes elviselni? Ki lehet főzni étolajban azokat a fiókokat, amelynél használtam ezt a ragasztót?
Polivinilacetát bázisú diszperziós ragasztó. D3-as.

Festés előtt 2x-es lenolajozás után ugyanazt tapasztaltam, mint Propolisz. Sistergett, bugyogott, csak nálam még meg is gyulladt.

Nálam a festék alól a 2x lenolajas alapozás a besütő alatt "kibugyogott/kisistergett".
Ha nem festeném, inkább előtte sütném be a számot, a natur fába.

Az elszenesedett fa vízhatlan. Pont ellenkezőleg, lezárja.
Besütöm ,megégetem ,elszenesedik a szám helye.Tehát a szám még mindig megvan amikor a kaptár már szétrohadt.

Ez is egy IMPREGNÁLÁS.
Lezárja a pólusokat. Ezért nem szívja magába a vizet az elszenesedett fa.

Az elszenesedett fából, akinek van kedve, készíthet keretet. (" impregnált fából lehet-e keretet készíteni"? )

A besütés a fa felső rétegét roncsolja. A festéket leégeti róla, a pórusokat ujra felszabadítja. Én besütés után újra festem, így nem marad nyílt vagy égetett felület.

Semmi extra ugyan úgy mint főzés előtt. Én már főztem ki nem keveset úgy is,hogy lazúrozva volt.Csak besötétedett,és fordítva is, főzés után lazúroztuk,világosabb lett.

Azt hittem majd nem bírja a lazúr a forró olajat.Meglepődtem ,bírja.

Én semmi különbséget nem látok a besütésen.(előtte vagy Utána van besütve)

Nem, nem akarom festeni.

Azért kérdezem, mert nem tudom hogyan reagál az olajos fa a besütésre.
Tovább tart-e? Ugyanolyan kontúrosak lesznek-e a számok?

Ki is próbálhatom..., de gondolom ezt már páran megtettétek előttem. Érdekel a tapasztalati meglátásotok.

Gondolom nem akarod utána festeni.

Tök mindegy.

Mit gondoltok, forró olajos kezelés előtt vagy száradás után érdemes besütni a tenyészetkódot?

A ragasztás itt annyiban számít, hogy megakadályozza a fa mozgását. Egy bizonyos szélesség után ha nincs helye, vagy meghajlik, vagy száradáskor végig reped. Ha nem a ragasztásnál, akkor az a ragasztó jó minőségére utal. Ez a mozgás a fa esetében több centiméter is lehet, ami főleg szélességében változik. Ezért érdemes egy-egy nutot, falcot beiktatni, persze ezt sem ragasztva, mert akkor nem érünk semmit vele. Ha megnézzük télen és nyáron a kaptárokat, jól látszik ez a mozgása a fának, amit még a festés sem tud kiküszöbölni.

Nagy biztonsággal mondom hogy nem reped meg ha jól van összeragasztva (összeforgatás, nem túl széles darabok). A hajópadló hamarabb megreped mivel szélesebb. A nútolásnak ebben az esetben semmi létjogosultsága nincs mivel ha reped az nem a ragasztásnál reped. A hajópadló gyengébb minöség mint fűrészàrú inkább táblásítsd.

De igen, megrepedhet. Kb 35 cm magasságig nem reped, de ha nagyobb, jobb a közepébe egy nútot vagy falcot tenni. Ez az oldalára vonatkozik. Nekem az alja teljesen falccal csatlakozik, a tető pedig csak egymás mellé téve a deszkák.

Sziasztok! 20db NB 18as melegépítményű kaptár 22-es borovi fenyőből eladó. 13000ft/db Tel.:06302279758

Fekvő kaptárat szoktak csinálni táblásított anyagból? Nem reped meg a túl nagy anyag? Vagy inkább érdemesebb hajópadlóval próbálkozni?

Igen, ez magyarázza.

Szerencsére nálam a szoknya alá nagyon ritkán mennek be kutatni. Most a kaptárról beszélek Esetleg ha a kaptárnak nekitámasztok egy mézes keretet hosszabb időre, aztán elveszem, akkor próbálnak ott bemenni, de feladják hamar.
Én inkább a beázás megelőzése miatt csináltam szoknyásnak.

Az lehet, hogy nem erről beszéltünk, de épp ez magyarázza az én 1,5-2mm-emet.

De nem is erről beszéltünk!

Andoré a pont!

4,2 mm.

Milyen 6 mm?
Az anyarács tudtommal 3,3mm azon is lazán átjárnak.

Köszönöm a segítséget!
Azt hiszem 2mm lesz.

Talán a szaglászás,kutatás meggátlására gondol. A fiókok illeszkedését,vagy nem illeszkedését lezárja. 6mm már közlekednek.

Mire gondolsz?

Sajna, ha 3-4mm és egy oldalra csúszik, pont azt nem teljesíti adott esetben, amiért van az egész.

Nálam szoknyánként kb. 3-4 mm van. Ha levehető az alj, ott lehet gond a nagyobb falc, mert ha a fészekfiók az aljon teljesen előre csúszik, akkor bezárt kijarónál a méhek a keletkezett 6-8 milis falcon - legalábbis nálam - ki tudnak menni a kijáró mellett. A fészekfiók-méztéri összepasszolásnál ilyen gond nincs, ott én élvezem a nagyobb szabadságot.
Az első fiókjaim szalagfűrésszel felvágott gerendákból készültek, gyalulás nélkül. Ezeknél nem is lehetett volna kisebb falc. Ha gyalult, akkor lehet 2 mm, én ez alá nem mennék, mert ha nem légszáraz a fa (pedig az eladó azt mondta), amivel dolgozol, akkor utánna egy szívás az egész.

1,5-2mm elég. Így, ha egy oldalra csúszik sincs még gond, de elég mozgás teret ad, hogy ne szoruljon.
Persze ehhez precíz gyártás kell, úgy általánosságban is, a fiókok pontosságában, mert ha azoknál pontatlanság van akkor itt is nagyobb ráhagyás kell. Mondjuk akkor megette a fene az egészet amúgy is.

Sziasztok!
Szeretném megkérdezni,hogy a körben szoknyás kialakítású kaptárfiókoknál a szoknyalécbe ki mekkora falcot tesz,hogy legyen egy kis kotyogása a fióknak?
A fiók anyaga luc,a léc borovi fenyő.Lenolajjal és olajfestékkel szeretném felületkezelni.
Köszönöm.

Köszönöm a segítséget!

Nekem főleg csak huzalpálcás van, jól működik évek óta, van néhány expandált lemezes is, sok különbséget nem tudok mondani, de egyértelműen a huzalpálcásat választanám. A rostaszövetet túl sérülékenynek és megbízhatatlannak tartom, bár én vándorlok.

Tanácsot kérnék, hogy higiénikus alj esetében a huzalpálcás taposórács, expándalt lemez, rostaszövet közül melyik az ideálisabb? Melyik miért jó vagy miért nem ajánlott? Esetleg más is szóba jöhet a felsoroltakon kívül?

Ha módodban áll, próbálj meg 3D-s modellt rajzolni. Először kínlódás, fölösleges időhúzásnak tűnik, de ha már megy, nagyon hasznos tud lenni! Én pl. a google sketchup programot kezdtem el használni. Először nem tudtam vele mit kezdeni, majd egy-két bemutató video megnézése, és pár estés próbálgatás után egész jól megszoktam.

köszönöm a válaszokat!

Méreteit tekintve szinte semmiben nem különbözik a hideg vagy meleg építményű NB18-as, csak a kijáró máshol van. Esetleg ha a tető csuklópántja a kijáró fölé kerül meleg építményű esetében is, akkor a deszkák jobb ha hosszában állnak. Támpontnak annyit, hogy a NB kereteket rendszerint 37-38mm-es vállszélességgel készítik, ami alapján 18 x 38 = 684mm kell a kereteknek. Az anyarácsos elválasztó 10-15mm-es szokott lenni, és kell legalább 10mm kezelési hézag. Összefoglalva, a gyártók 710mm-es belső mérettel készítik. De a többi részlet is nagyon sokféle lehet! Célszerű a vásárokban jól szétnézni, valamint egy tapasztalt méhésznél tájékozódni, ami egyébként sem árt. Az is előfordulhat, hogy a tapasztalt méhész ha komoly szándékot lát, ad ajándékba egy már használhatatlan tűzrevaló való kaptárat szétverni. Abból is sokat lehet ám tanulni! Pl. hogy hol kezd el rohadni, mit kellene másképp, vagy más anyagból, kezelési hézagok stb.

A melegépítményű fekvő állítólag jobb.

A 24-es 24 x keretváll szélesség + kezelési hézag + 2 anyarácsos választó mindez belső méret.
A 18-as 18 X keretváll szélesség + kezelési hézag + 1 anyarácsos választó.
Azonban ha innen nem tudod kiszámolni akkor ne is kezdj bele.

18-as NB tervrajz nem lapul valakinél a virtuális fiókban? neten csak 24-est találtam, és sajnos az ide korábban feltöltött állományok már nem elérhetők
előre is köszönöm!