Tsanyi!
Az 50-es xps mellett mínusz 18-ban is bepetézi az anya a szélső lépet. Ehhez azonban az kell, hogy a méhek kiérjenek az xps-hez. Oldalfali rész esetén ez nem probléma. Homlokfalon is érvényes lehet ha kiérnek a méhek a falhoz. Ez viszont nyáron sem fordul elő plusz 20 fokon, műanyag kaptárban sem. A méhek beljebb, a lép felületén hoznak létre egy szigetelést. A hulladékhő érdemleges megfogására viszont néhány centi vastag fa nem elég. Nyilvánvalóan jó hőszigetelés mellett kisebb a hőmérséklet-különbség, ha van, ami fékezi a hulladékhő távozását. Én azt mondtam, hogy azt kell összevetni, vajon a méhész számára mi a fontosabb: ennek a kicsi hőszigetelőnek az elvesztése, vagy az, hogy 30-50 év helyett tíz évente cserélje a kaptárjait. Ha azt választja, hogy víz és páravédelmet alkalmaz, akkor a hőszigetelésről sem kell lemondani: helyettesíthető homlokfali hőszigetelővel. A másik eset nem helyettesíthető.

Télen egy zárt fürt esetén igazad lehet. http://www.littlehouseonthebighill.com/ ... ?detail=76
Ellenben a fürt köpenye sem tökéletes szigetelő hulladékhő mindig van.
A fiasítás megindulása után már jelentős hőmérséklet különbség van a kaptár belső hőmérséklete és a külső hőmérséklet között, a kaptár hőszigetelő képességétől függően. Ezt magam is mértem szélső lépen lévő érzékelővel.
Ilyenkor természetesen a melegebb kaptárban lazább nagyobb fürt, több fias lehet.
Többen tapasztaltuk, hogy pl. 35-os xps szűkítő mellett lévő szélső lépet is bepetézi az anya.
Csoky tud arról írni, hogy mi a különbség a fa és sztirol kaptárban a családok fejlődésében.

Ezt az érvet én elfogadom. A véleményem viszont az, hogy semmi jelentősége nincs a fa hőszigetelő képességének. A méhek ugyanis soha nem fűtik a kaptárt. Kivéve az odút. Ahol a lépek az odú oldalához vannak építve (a homlokfalra értem, nem az oldalfalra, tehát a léputca tud kiérni a falhoz.) Akkor tud érvényesülni a kaptár-(odú) aktív fűtése. De akkor is csak akkor, ha a méhek is (!) kiérnek az odú faláig. A keretes kaptárnál a hulladékhőt fogja fel a fal. Ennek azonban már csak akkor van akkora mértéke, amikor már hűteni kellene a kaptárt: április végétől . Ez a műanyag kaptárakban nagyon jól megfigyelhető. Nyilván lehet a kaptárfal hőszigetelő képességének vajmi jelentősége. De inkább fordított irányban: pl. 42 fokos melegben a meleg elleni védelem. Az odúban a méhek feje felett levő 3 méter fa ( ahogy a klasszikus egykoron írta, remélem jól idéztem) hőszigetelő képessége egészen más dolog. A felfelé szálló meleg levegő (lehet ez akár hulladékhő is, tehát amikor a méhek nem érnek fel a plafonig) annál hosszabb ideig tud megrekedni, minél jobb felfelé a hőszigetelés. Ebben az esetben a méz követéséhez a felső hőszigetelés egy nagyon fontos tényező. A tavasszal homlokfalakra rakott hőszigetelő, ahogy az említett klasszikus csinálja, szintén a hulladékhőt fogja fel. De ez is azt bizonyítja, hogy erre a fa hőszigetelő képessége kevés.
Ahogyan írtam is, ez szigorúan az én magánvéleményem. Ki-ki döntse el, hogy melyik érvet találja a maga részére fontosabbnak. Én éppen ezért kettő napig főztem a fiókjaimat 100 fokos lenolajban. Ugyanis a belső pára duzzasztó hatását rosszabbnak vélem, mint a hőszigetelő képesség csökkentést. Ez utóbbit ugyanis "a klasszikus" módszerével lehet kompenzálni.

Bocsi!
Telefon okosabbnak gondolta magát...
Éleket akarok kérdezni...

Azt felénk inkább " élni " próbáljuk...

Az életet ezekszerint nem fested?

Azért ez a hőszigetelőképesség romlás jelentősen függ a főzés idejétől. Gondolom minél hoszabb ideig van főzve, annál inkább telítődik a fa.
Mi öcsémmel jó 10 éve kezdtük el a kaptárak kifőzését étolajban, amibe némi műlépet teszünk adalékként. Én oldalanként - az eredeti leírástól eltérően - csak kb. 15-20 másodpercig főzöm. Ennyi idő alatt csak a felszíni pár milliméteres rétege telítődik a fának, így a szigetelőképességét szerintem nem rontja jelentősen. Egyébként a túl sokáig való főzés miatt a hő hatására, a gyengébb minőségű anyagból készült fiók még vetemedhet is.
Igazából leginkább abban látom előnyét a főzésnek, hogy gyorsan lehet vele haladni. Pár hét szikkadás után nagyon jól festhető a felület. Én pl. kompresszorral fújom. A festéket emiatt persze hígabbra készítem és villanyrezsón melegítem is. Gyakorlatilag egy szép meleg március végi napon egyedül akár 100 fiókot is lefújok két rétegben. Délelőtt kap egy réteget és 2-3 óra múlva egy újabbat. Az így festett kaptárakkal sincs több gondom, mint amit kézzel kenegettem jóval hoszabb idő alatt. Én sajnos mindíg időhiányban szenvedek, így nálam ez is szempont.

Még valami: azt hiszem nem mondok újat azzal, hogy a rakodó fiókok vetemedése elsősorban azzal akadályozható meg, ha jó minőségű, megfelelően száraz alapanyagból és megfelelő eljárással készül a fiók. A felületkezelés is lényeges, de szerintem a lenolajos beeresztés, vagy éppen a rövid idejű étolajos főzés egyaránt jó lehet. A gyakorlatban nem tapasztaltam hátrányát a főzésnek sem, annak ellenére, hogy nekünk néha elég gyatra alapanyagból kellett dolgoznunk. Még így is csak néhány fióknál tapasztalható a tavaszi időszakban a fiókok közti rés (ugyanis nem szoknyásak a fiókaink).

Akkor ti, ha jól gondolom, nem főzitek ki...

Így van ezt sokan elfelejtik vagy nem akarnak róla tudomást venni.

Meg persze a levegő kiszorításával a fa hőszigetelő-képességének a tönkretétele.

A lenolaj felkenés után még oxidálòdik gyakorlatilag attòl lessz vizhatlan a felület na meg nem avasodik.

Megközelítőleg 10 éve főzöm étolaj+viaszban a kaptárfiókjaimat. Ezek közül még egy sem ment tönkre. Igaz, a 18-20 éves -még olaj nélküli- fiókjaimból is csak mostanában selejteztem néhányat. Persze a rakodóknál elsősorban az aljdeszkákon fog az idő. A tíz éves, olajozott higiénikus aljaim tökéletes állapotban vannak, de ezekben nem is áll meg a viaszmorzsalék, meg a nedvesség. Én mindenkinek tudom ajánlani. Főzést követően pár nap után teljesen felszívódik a felületéről az olaj, lehet festeni. Van egy hátránya is, a kutyák gyomornedv elválasztását beindítja, szeretnék megkóstolni.

Mennyi ideig tartod az olajba,és utána fested?

Én meg a lenolajnál, mert a fa beeresztésére azt találták ki.

bundás kenyér...,tejföllel,reszelt sajttal,pont mint a lángos.

Valószínűleg maradok a méh viasz+paraffin megoldásnál.

Az étolaj nálunk esetleg a bundáskenyér vonatkozásában jöhet szóba...

Üdv!
Kérdés hogy mit szeretnél fertötleniteni vagy tartòsitani?
Fertötleniteni a szòda jöhet szóba, tartòsitani akkor lenolaj!
Azt hogy étolaj müködik e nem tudom.

Kedves méhésztársak!

Azt szeretném kérdezni van-e valakinek tapasztalata,kaptár kifőzés terén.
Láttam a neten étolajban főzik ki a kaptárt!
Jó megoldás??

Sziasztok, tudna valaki felrakni ide egy Nb 18-as kaptár rajzát méretekkel? Köszi

Andor!
Lehet a makita más által fejlesztett cuccot árul,de az a lényeg,hogy 6 éve nyúzom a pisztolyt és semmi baja.
Nem csak a méhészetben használom.
Üdv. Axx.
--------------------------------
Az örök kezdő.

Látom nem bíztok a jobb minőségű gépekben. Nekem egy kompresszor bekapcsolásra 7 db keretet lehet összelőni úgy, hogy a Péntek keretek alufüllel vannak szerelve. Tehát a lécen kivül még két 0,6-os alulemezt is átvisznek 40-es kapoccsal. Pedig a kompresszor csak Hyundai.

Igazatok van. Csak annyival egészíteném ki, nekem azt mondták a boltban, hogy olyan gyártó termékét kell választani aminek saját levegős termékei vannak.
Sem a Bosch-nak sem a Makinta-nak nincs, amiket ezen a márkanéven veszünk kapcsozók mind más gyártók átvett, saját néven forgalmazott gépei. Persze ez nem azt jelenti hogy rossz, csak nem saját fejlesztés.

Gyurika igazad van. Az öcsémmel használt korábbi márkás gépünk kb 10 évet kibírt minden javítás nélkül. Ha nem csak keretszegeléshez kellene, akkor márkásabb gépet vennék.
A GÜDE kombi belövőm nekem is csak 2 szezont bírt. Nem dobtam ki, még az O gyűrűk cseréjére adok egy esélyt, bár ahogyan berekesandor is írta alább, nem biztos, hogy ez megoldja majd a gondot (egyébként nálam is ugyanazokat a hibajalenségeket produkálta a gép).
Mivel komoly gépre nem akartam most költeni, vettem egy én is egy Straus belövőt. Ez még 4 bar-nál is teljesen belőtte a 40-es kapcsot a keretbe. A Güde gép újkorában sem volt képes erre. Remélem pár szezont kihúzok még vele az évenkénti 700-800 keret belövésével.

Véleményem szerint a márkás jó minőségű gépek megvásárlásával az ember nagyon sok bosszankodástól kíméli meg magát,és a befektetett nagyobb összeg idővel megtérül időben,termelékenységben,munka minőségben.
Nem utolsó szempont az sem hogy a 20 éve vásárolt makita szerszámgépembe pótalkatrészt tudtam rendelni katalógusból.
De a használat során megmutatkozik a nagy múlttal rendelkező cégek sokéves fejlesztéseinek az eredménye.
És egy szigorúan magánvélemény:
A Güde nem tartós,gagyi kategória.
A saját tapasztalataim alapján.

Én is Güdét használok évek óta, már a második gépet nyüvöm, igazából tényleg csak a gyűrűket kellett cserélni benne. Bogaraséhoz képest dupla az ára, ez elgondolkodtató!

Kicseréltettem benne, semmi sem változott. Adtak helyette egy újat, de az is ugyan úgy járt.
Már nincs pofám visszavinni ezt is.

Akkor kimentek a tömítések, O gyűrűk. Cseréjük filléres.
Nekem is az alábbi Straus (is) van, jól bírja.

Mind a két Güdé-nek az lett a baja, hogy csak nagyon magas (7-8 bar-on) lövi el a kapcsot.
Mivel a kompresszor bekapcsolási nyomása kb. 5-,5-6 bar, 5-10 ellőtt kapocs után ki kell engednem a levegőből, hogy bekapcsoljon
és újra használni tudjam.
Lehet rendelek egyet a Bogaras "féléből" azon bukni nem nagyon lehet.

Attól függ mennyit szántál rá. Nekem a Bosch 6 éve megy, sok ezer keretet, fiókot, kaptárt, pároztató kaptárt lőttem vele, de még hiba nélkül megy.

Az első gagyi kapcsozómat is vagy 10 éve használom. A kinyomó tüske az ami elkopott és cserére szorult. Az első árára már írni sem merek árat valahol 5 ezer alatt, de tavaly azt hiszem részletesen kitárgyaltuk és akkor is tettem linket

Ezen is van telefonszám évi több 10 ezeres lövések után is használható +dugattyú , kinyomó tüske mellékelve ami szétszerelhető és maszekon is pótolható
http://szerszampiac.hu/egyeb/egyeb/stra ... _belovo_uj

Ez sem a legmárkásabb,de nekem 8 éve ez működik: http://technorollshop.hu/einhell_dta_25 ... ogep_szett

Eddig két Güde kapcsozóm volt, mint a kettő 2-2 szezont bírt ki.
Ez jobb? :
http://www.uni-max.hu/kombinalt-tuzo-sz ... ivni_soukr)

Ahogy elnézem, sokan rákattantunk a témára!

Peti , mi köszönjük , mert eddig ez a legjobb kép pedig eddig is ismert volt az elv , de így már legalább teljes

Köszönöm.
A diók esztergáltak, a középső részén 18-as az átmérőjük a végükön pedig 10-es. Ezek a vállak tartják a helyükön , kicsit tudnak ugyan oldalirányban mozogni de nem vészes.

A 4-es képen jobban látszik

http://www.uni-max.hu/egyenes-deszkaill ... omplett/d/

hdpeti!
Gratula!Nagyon szép igényes munka van a táblásítódon.
Azok a "diók" amin átmennek a szorítócsavarok esztergálva vannak?
És mi tartja a helyükön ezeket?

hdpeti: Köszi a fotókat! Jó ötletet adtál! Azt hiszem ha a menetes szárat a magméretig vékonyítom, és a csap közepét is az általad írt módon, akkor már jó lesz.

Tud valaki infót erről a kaptátípusról?
https://www.youtube.com/watch?v=r9t9zuDmXks
https://www.youtube.com/watch?v=3Ox2sgchV2M

Gratulálok! Szép munka, használd egészséggel!

Az én táblásítómon a szorító csavarok M8-asok.
Ezek le vannak esztergálva a végüknél amely a csapnál van 6-os átmérőre. A keresztben lévő csap kb 7-es átmérőjű.
Így betétfa nélkül lehet vele 20-as anyagot szorítani.
Tapasztalataim szerint a 8-as szorítócsavarral is megfelelően meg lehet szorítani.

Ha a lyukelosztást átvariáltad,akkor neked megoldást jelenthet az hogy a zártszelvények felső részébe a csapok alá egy-egy v alakú bevágást készítesz flex-el ebbe a csapok belesüllyednek,így a szorítócsavarokat nem befolyásolják.
Ez a figura sajnos nekem nem működik.

Igen, a csavarok hegesztéshez mindenképp sablon kell! Én 20mm-eset akarok táblásítani, és M12-es menetes szárral szorítani. Így éppen szoros lenne a 8mm-es csap, tehát már kerülendő. Valószínűleg még a 6-os is elbírná. Át kell gondolnom, hogy új piskótákat csinálok-csináltatok, vagy a már meglévőket is feltudom valahogy használni. Mégegyszer köszi!

Szia laza!
Örülök hogy segitettem.
Én is csak akkor jöttem rá erre amikor már kész lett.
Ezért látható a képen amit felraktam hogy ahogy haladok felfelé a táblásitással az alul levő már megszoritott tábláktól ki kell vennem a csavarokat.hogy tudjam továbbrakni a következő sort.
Vagy minden zártszelvény alá tenni kell egy-egy lécet,de ezt én szerettem volna elkerülni,mert ez plusz macera,elmozdulhat,odaragadhat.
Esetleg ezt hozzá lehetne fogatni a zártszelvények aljához.Ezzel a magasitóval annyit nyerünk hogy a szoritó csavarszár tengelye nem a 18mm-es anyagvastagság középvonalában lesz hanem feljebb kerül,igy a táblavastagság és a csavarvastagság közötti különbözet mind a szoritócsavar alá kerül,igy a csapszeg nem tériti el.
Nálam ez már jó megoldás,mert én colos anyagot táblásitok.
Nálad a 18mm-nél 6mm-es csapszeg fér be ha a szoritócsavar 12-es,szerintem ez elég lehet.
Még egy dolog:
Amikor a csavaranyára hegeszted a csavarokat egymással szemben,vigyázz arra hogy egy vonalba kerüljenek mert ha ferdén állnak akkor már kis eltérés is azt eredményezi hogy a szoritócsavarok nagyon csálén állnak,nem lesznek merőlegesek a táblásitandó anyagra.
Sok sikert!

Ha lassan is, de végre megértettem! Sajnos a piskóták már kivannak vágva... Sajnos nem rajzoltam fel az összes kelléket, így nem láttam át. Köszönöm a türelmet és a segítséget!

Igen!
Mondjuk a szoritócsavar vastagsága 14mm.
Mivel egyenlő távolságra van az alsó és felső zártszelvénytől marad alul 2mm és felül is 2mm.
Igy akkor 2mm vastagságú csapszeget vagy csavart tudsz csak berakni ha felfekszik a zártszelvényre.
Ha vastagabb csapszeget teszel be akkor a szoritó csavarszárat az egyenes sikjából eltériti.
Ez a csavarszár ekkor ferdén fog állni és a fölé kerülő zártszelvényt nem engedi ráfeküdni a táblára.
Ez a jelenség az alsó táblánál azért nem jelentkezik mert ott csak a szoritó csavarszár van mert alulról nem nyúlik fel Piskóta alakú fogópár és nincs csapszeg,tehát a csavarszár párhuzamos a zártszelvénnyel.

A másik csatolt ábrán a szorító szerelvény középre esése látható. Egyébként a toldó anyára valószínűleg a legrövidebb részmenetes inbusz fejű csavart fogom felhegeszteni, és majd levágni. A felső csap helyén pedig 12mm átmérőjü köracél lesz mindkét oldali piskótához odahagesztve.

Először azért rajzoltam fel, hogy gyakoroljak rajzolni Azután megnéztem egy csomó fotót a gyáriakról, a betétléc miatt. Magamnak megállapítottam, hogy a gyáriakon nincs, tehát valószínűleg nem kell. Lehet, hogy egy asztalos mást mondana a gyakorlata miatt, de ha alulra sem kell... Miután felrajzoltam és megvizsgáltam, nem tetszett a piskótán lévő furatok távolsága. Nem jött ki hogy szorítson. Az pedig ugye fontos! Főleg egy szorítónál. Majd már a csavarméretek birtokában módosítottam úgy, hogy a 18mm-es táblánál, a szorító szerelvény középre essen. A rajzokon úgy vannak a piskóták szögei beállítva, hogy a felső csap, vagy csavar illeszkedjen a felső zártszelvényre. Csatolom a másik oldali nézetét.

A vastagság állandó szokott lenni,nem ez volt a probléma hanem az amit lazának irtam, a két csavar vastagság miatt a felül levő zártszelvény nem feküdt rá a táblásitandó anyagra hanem a levegőben volt.
A legalsó táblánál nem jelentkezett ez a probléma,mert ott csak a menetes szár van amivel szoritod a táblát,de a többinél igen.