És ezt a tapasztalatot az építőipar melyik szakterületén szerezted? Mert nekem mint épületgépészeti és ipari készülékek,szerelvények,csővezetékek,klímák,hideg és meleg szigetelésével és lemezburkolással foglalkozó szakembernek másak a tapasztalataim.
Azt idáig senki nem említette,hogy a szilikonnak melyik típusáról beszél,mert ugye van belőle több tíz.
A sima szilikont miért nem használják mosdó,zuhanytálca vagy más hasonló szaniter tömítésére?Mert alápenészedik.

Sziloplaszt,purhab mindenre jó,tömít ragaszt,kitölt tapasztalat építőiparból..

De valószínűleg ott is használtak szilikont.

Na ott elmaradt a menetemelkedés!



H.apci.

Az M6-os autópálya ott az alagútnak csúfolt részen. Nem arra gondoltatok?

Bárzongorista??? Aztán te hallottál-e már az m6 d6 sz6 b6-ról, esetleg ismered-e a C7-et vagy a D9-et? Hogy csak párat említsek.

"Temer" vascső nincs. Tömör vascső sincs, mert azt vasrúdnak hívják. A cső az lukas, nem tömör.

Üdv: Hárs(nem tudom írhatom-e már)keret

Kedves Vivaldi!

Sajnos nem vagyok bárzongorista, bár szeretnék. Eksnek van igaza M= metrikus W= Witworth. Metrikus mm alapú az angol, amerikai inch alapú. Azon kívül a menet szöge is eltér. 60 ill 55 Fok. A cső, vagy gázmenet az FINOM menet. Ez azt jelenti, hogy a normál menetnél sűrűbb. Mindkét menetfajtánál használatos. Ha esetleg kíváncsi vagy a magátmérők összefüggéseire
szerény ismereteim alapján úgy érzem azért segíthetek eligazodni. Természetesen a magátmérő a menet szöge és a menetemelkedés között matematikai összefüggés van mindkét menetfajtánál.

Propolisz értette.

Üdv: Hárs(nem tudom írhatom-e már)keret

Vivaldi,
Hárskeret eddig a fa illetve fa kaptár védelméről cserélt eszmét, nem a vas védelméről, ezért csudálkozott rá az okfejtésre. Ha van szilikonozott vaskaptárad, akkor persze releváns lehet az infó. Olvastunk valaha a Méhészetben betonkaptárról is....

Mi a véleményetek 3 keretes pároztató készítéséről OSB lapból?

Jó kaptárnak,is.A konténerben csak ebből van,nem dagad nem vizesedik,szerintem jó.

Ha tanárod lennék, akkor bizony most kapnál egy csillagos ötöst. Mert figyelsz. Bizony, hogy metrikusat jelöl, mint ahogy a W whithwort csőmenetet, amerikai és angol menetszabványok stb. Az jutott eszembe, hogy vajon hányan figyelik azt amit mi itt leírogatunk, és lesz e olyan aki észreveszi, az első pillantásra kézenfekvő, ám hamis magyarázatot. A szabványosítás igaz. Viszont, hogy erről kapta a megjelölését hamis, mert valóban métermenetet jelöl, vagyis, hogy hány milliméter a menetemelkedés, míg például a Whitworth menetnél, úgy van szabványosítva. hogy egy collban , hány menet van. De nem is igazán az a lényeg, hanem , hogy úgy látszik mintha a fórumon nem lennénk még 20-an sem. De most azért úgy látom vannak még rajtunk kívül is.

Sziasztok

Mi a véleményetek 3 keretes pároztató készítéséről OSB lapból? Elvileg ez elég olcsó megoldás lenne, de az OSB lapnak esetleg van-e valami kipárolgása ami káros lehet a méhekre.
Esetleg van még jobb ötlet?

Szia Vivaldi!
Bocs, de sokkal inkább az M=Metrikus_a többi modjuk stimmel(het)...
Üdv: K.

Nem tudom te mi vagy, valószínű bárzongorista, hogy nem tudod mit jelent az M 6-os csavar. Igaz, nem lehet mindenkinek valamilyen vasipari végzettsége, de azért szerintem itt csak te nem tudod, ezért elmagyarázom. Itt két dolog van az átmérő, a menetemelkedés, vagyis hogy egy bizonyos átmérőre milyen a menet csúcsok közti távolság. Ezt szabványosították ennek jele az MSZ= Magyar szabvány, röviden M. Az átmérő 6, az azt jelenti, hogy egy kerek "temer vascső", mint ahogy dr Száraz mondta volt, mikor átküldték a lakatos üzembe az esztergályosokhoz, tehát 6milliméter. És erre van vágva szabványos menet, ami 1mm, ez azt jelenti, hogy a két menetcsúcs közt ennyi távolság van. No már most be mész a boltba, és kérsz M 6-os csavart, akkor pontosan azért mert szabványosítva van ilyet adnak. És ha kérsz M 6-os anyát, akkor is mindjárt tudják, hogy miről van szó, és akármikor megveszed , ha mondjuk két hét múlva is, de csudák csudája, otthon rámegy a M 6-os anya, az M 6-os csavarra.
kapís?

Tényleg sokáig bírta, ahhoz képest hogy csak 6 mm-es. Láttam fából készült csavart több mint száz éveset nem volt szilikonozva igaz 25-30 cm volt az átmérője.A menete nem metrikus volt. 6 mm-es fából készült csavart metrikus menettel még nem láttam. Tudom, hogy attól még létezhet. Szilikonozva ezek szerint kibírhat 32 évet.

Én viszont alkalmazom a szilikont egyes fahibákat szoktam orvosolni vele. Én nem tapasztaltam, hogy magától lejönne, mert elég jó tapad. Ráadásul vízálló is, mert ha nem lenne nem alkalmaznák a vízvezetékeknél az idomok tömítésére.
A szilikon vízzálló, rugalmas és jól tapad. Hogy mondjak valamit, még amikor megindult a kettes műsor, akkor csináltam tető antennákat kívülre. És, hogy valamikor le bírjam szedni a kimaradt szorító bilincsek meneteit szilikonnal kentem be. Az ott volt a tetőn 1981-től. Tavaly szedtem le, tehát 32 évre. és nem kelett hozzá csak egy csavarkulcs. A szilikon teljesen éppen megőrizte a M 6-os csavarok meneteit. Pedig ott aztán érte minden, nap, jégeső, hó, eső, hideg, meleg. Mégis 32 évig jól tapadt.
De aki olvassa a vitát, veszi a természetes eszét, és majd el dönti, hogy alkalmazza e. Csak tanácsot szerettem volna adni, mert volt részem nem egy nagyboci kaptárt javítani. Mindenesetre amit leírtam azt állom. A nagyboci kaptár, majdnem kivétel nélkül, mindig a sarkok alatt korhad el. Előbb elkorhad mint a zsanér alatt, pedig az is egy neuralgikus pont. A bádog rászögelés szintén, mert a szög egy idő után beviszi a vizet, és elkorhad a tető. De ezt lehet gond nélkül cserélni. Míg a sarkoknál egy kis rész elkorhadása miatt legtöbb esetben ki kellett dobni a kaptárt. Egyébbként meg biztosan van más tömítő anyag, ha már a szilikon nem tetszik. A lényeg hogy víz ne menjen a sarokléc meg a kaptár oldal deszkák végei közé.
Az is megoldás, ha a sarokléceket csavarozza valaki, mert könnyen levehető, és visza tehető. Időnként valamivel lekezeli alatta.
De persze senkinek nem akarok rosszat, és a jóindulat vezérelt mikor leírtam. Másrészt nekem aztán semmivel se lesz rosszabb, ha valaki nyolc-tízévenként kaptárokat cserél. Mindenki azzal kínlódik amivel akar.

A szilikont mint tömítő anyagot pontosan azért nem alkalmazzák nedves ill. vízzel érintkező helyeken,mert nincs az a felület amitől idővel nem válna el.És ha elválik akkor alatta elkezd penészedni,ami még jobban elősegíti a fa korhadását.Sok más, erre a célra alkalmas tömítő és szigetelő anyag van, de ismét kihangsúlyozom,hogy a szilikon nem fa tömítésére szolgál.A tökéletesen kezelt és impregnált felület nem igényel szilikonos ,kiegészítő tömítést.A kaptár elemeit én darabonként kezelem,és csak utána állítom össze.Ezt a technológiát tudom ajánlani ,mert hosszú évekkel megnöveli a fekvő kaptár élettartamát.

Bekenem vazelinnel a válaszdeszkákat berakás előtt, és csúszik mint a csuda!

Én is nekifutok még egyszer.

A fa szerves anyag. tartalmaz cellulózt és lignint.

"A gombák exoenzimjeik segítségével nem csak a cellulózt s a hemicellulózt, de a lignint is képesek megbontani. Fa tartószerkezeteket elkorhasztanak, meggyengítenek." (valamelyik lexikon)

Mi kell a gombának hogy jól érezze magát? Párás meleg, meg levegő.
Miért nem romlik a fa hidegben száraz melegben, vagy víz alatt? Mert nincs meg a gombák életfeltétele.
Miért romlik a fa? Mert létrejön a gombák életfeltétele és vígan eszik a cellulózt meg a lignint, remekül érzik magukat. A fa a táplálékuk. Szilikonon tálalva.

...


Utoljára neki futok, mert úgy látom itt kis gond van. Aki érti érti, aki nem érti nem érti, többet nem tehetek.
Az összes általam eddig látott és javítandó nagyboconádi kaptárnak, a gyenge pontja, a sarok lécek alatti oldal deszkák. Ide ugyanis bele folyik szivárog, kinek hogy jobb, a csapdék víz. És ehhez már az is elég ha egy nyári zápor miatt a szél besodor valamennyi eső cseppet a tető alá. Ez, mivel itt két fenyő deszka van egymáson, az egyik az oldal deszka a másik a sarok léc, nem tud kiszáradni. Hiába fested le, a deszka télen mindig dagad, így a sarok léc is. Kicsit kihúzza a szöget, aztán össze szárad. Aztán a következő évben megint dagad, de akkor már nem kell foglakozni neki azzal ami előzző évben hézag van tovább húzza a szöget kifelé. Ez is a csavar alkalmazása melett szól, mert azt nem tudja kihúzni. Szóval, támad egy kis rés előbb utóbb, két három év alatt, ahová a nyári zápor besodor egy kis vizet, ami ott is marad mert többet már nem tud kiszáradni, és itt kezd korhadni, míg a kaptár többi része kiválló állapotban van. A gond az, hogy elég, ha az egyik sarok ilyen már oldalak végei korhadnak el. De ez nem egyik évről a másikra történik, lehet , hogy tíz év is kell neki. A baj az, hogy a nagyboconádi kaptár többi része még kiválló állapotban van, de a saroklécek alatt az oldal deszkák elkorhadnak, ezért majdnem mindig az egész kaptárt ki kell dobni, mert javítani nem lehet. Van úgy is csak az oldal deszkákat kellene kicserélni, ez meg legalábbis tapasztalatom szerint, főleg a szögelt kaptáraknál szinte lehetelen, mert a szög is már bele van rozsdásodva. Én voltam úgy, hogy egy ilyen kaptár javítása közben meg gondoltam magam, és bunkóért mentem inkább, és szétvertem, mert nem volt érdemes foglakozni vele, inkább új kaptárt csináltam.
Az alaposabb kaptárgyártók régen ide, főleg ha maguknak csinálták, neveztesen a sarok lécek fölé, kis bádoglemezkét szögeltek, hogy ne tudjon bele menni semmennyi víz. No már most, ha a két léc közé tömítő anyagot teszel, megakadályozod, hogy a víz bele menjen. Az hülyeség, hogy majd itt nem tud párologni, mert amúgy se tud, ha nem teszel bele szilikont, mert a sarok léc takarja az oldal deszkát, pontosan ez okozza a bajt.
Nem hiszem, hogy ettől részletesebben elmondaná, és megindokolná valaki. ha most sem érthető akkor már sajnálom nem tudok mit tenni.

Valóban, vízszigetelő tömítő anyag. Pont ezért kell vele vigyázni, ahogy Profi68 írta. Meggátolja a természetes pára leadást is ,ebből következik, hogy a gombásodásnak fokozottan ki van téve az alatta levő fa. A gomba meg nem kimondottan fa tartósítószer. Kimondottan szereti a nedves, párás meleg helyeket.

Ha időd engedi, gyere ki hozzám. A megerősítéshez mutatok egy módszert. Otthon is tudod alkalmazni.

Videóm nincs, esetleg a fényképezőn. Ahhoz meg a gyerek ért. Megkérdezem, hogy megvalósítható e.
Egyébbként az egész sablon egy vaslemezen, az oldal léceknek U alakú mart vájat. Felül egy ütköző, alul egy rúgós rész, ami meg szorítja a keretet. Ez az egész, egy forgatható állványon. A menet.
Felső keret be.
Két oldalléc be.
Alsó keretléc be.
Két csavarbehajtó van itt alkalmazva, az egyikbe fúró van.
Előfúrás egyik satrok, másik sarok,
Fordít, itt előfúrás szintén. Aztán az egyik csavar a másik csavar be hajtóval be. Fordít szintén. Az egész, a berakástól a kiszedésig nincs három perc.

Kérhetünk egy videót a keretcsavarozásról?

Én nem hinném, hogy a szilikon bevezetné a vizet, mert vízálló tömítő anyag. Azért van, arra használják. Az oldalakat nyugodtan lehet ragasztani, viszont alul, az alján nútféderes megoldás kell, ragasztás nélkül, és 1-2mm réseket hagyni a deszkák között. Mert itt a deszka mindenféleképpen tágulni fog, és ha szoros vagy ragasztott felpúposodik , mert nem tud hová terjeszkedni. Azonkívűl a legnagyobb zsanér ami kapható a piacon, mert ezzel is baj szokott lenni ha nem elég erős. Azonkívül, én is csavarozom a kereteket, csináltam hozzá egy sablont, és állítom sokkal gyorsabb mint szögelve. Be is bizonyítom annak aki nem hiszi.
Utoljára pedig. Hej, de tudnák én jó nagyboconádi kaptárakat gyártani. Még azon agyalok, hogy a válaszfalakat mivel, hogyan lehetne megoldani, hogy könnyen kezelhetők legyenek. Ugyanis ez az egésznek a lényege. A régi megoldásnál, volt, hogy úgy beragasztották, hogy csákánnyal feszigettem ki, és inkább betört a kaptár alja.
Ja és még valami, nagyboconádinál, én csak a 24 keretes, kétanyás rendszert alkalmaznám mert abban van ráció. És ehhez föltétlen szükséges a válaszfal. Egy az, hogy jól zárjon, a másik, hogy áthelyezhető legyen. Ezt kéne megoldani.

Köszönöm, hallgatok Rád, (eddig úgy csináltam...), maradok mellette.

Én a csavart választanám.

Köszönöm Hárskeret.
Magam is így gondoltam, hogy a csavart szeg a spirális csavar miatt sokkal nagyobb húzóerővel tart össze elemeket.
Igazából aziránt kutakodnék, hogy van-e olyan méhész, aki csavart szeggel állítja össze a fiókjait, és tartósan működik nála ez a megoldás. (Ha valaki már próbálta, és nem elég jól működik, akkor kihagynám a próbálkozást...)
Feltételezem, hogy olcsóbb lenne ez a megoldás, mint a csavarozás.

A csavart szeget a raklapgyártásnál használják. A raklapok alapanyaga zömében nyár, vagy egyéb lágy lombos. A csavart szegnek nagyobb a felülete azonos hossz esetén, és a csavarás miatt nagyobb a súrlódási tényezője, ebből következően jobban tart. Ezért előírás a csavart szeg.

Mit gondoltok, a csavart szeg nem jó?

Én mindent csavarozok ,még a kereteket is.A szilikonnal vigyáznék,mert ha nem jól használod pont az ellenkező hatást fogod elérni.Egyrészt bevezeti a nedvességet,másrészt viszont bent is tartja.A helyedbe viszont a ragasztást hanyagolnám.Fekvő kaptárt nem szoktunk ragasztani,főleg ha vándorolsz is vele.

Köszönöm! Az biztos, hogy csavarozva lesz de a sarokpántos szilikonost is megfogadom. Nem is gondoltam rá ha nem mondod... Nahh erre való ez a fórum!

Még valamit, ha akarod meg fogadod, ha akarod nem. lehet , ha úgy is tudod, ebben az esetben elnézést, hogy feltartalak.
Ha valamit hosszú ideig akarsz használni, és annak az ára 15-20000ft, akkor pár száz forinton nem szabad görcsölni, meg kell venni a jobbat. Én például ha nagybocit gyártanék, minden olyat ami könnyen romlik csak csavaroznák és nem szögelnék. Így például a sarokléceket is, mert a fa mindig ott rohad el ahol nem bír kiszáradni, ahol kettő van egymáson, vagy ahol vas van a fán, mint a zsanéroknál. A csavar nem eneged a dagadásnak, erősen köt, és mégis könnyen oldható kötést biztosít. Majd nem ugyanolyan gyorsan behajtható mint a szög beverése. Azonkívül ha bontatlan dobozban veszed nem is drágább. Időnként, néhány évenként leszeded a sarokléceket, és alatta kijavítod festékkel vagy szilikonnal, egyébbként már mint a szilikont, rögtön is lehet a saroklécek alá tenni.

Ami nekem bevált és kipróbált, és merem ajánlani:
Pattex
palma fa
vízálló.

És ha ragasztod akkor a már méretre vágott anyagot szorítóval összefogatod (Pl. nagyboci ) ? Illetve ragasztó nevet tudsz írni? Kötésidő?

Ebből is kétfajta technológia létezik, már mint az anyag szabásból. A legegyszerűbb a terítéket elosztani úgy, hogy ez kisebb legyen a rendelkezésre álló deszkától. Ami általában, legalább is a felvidéki viszonylatban, 10, és 14cm széles "szőrös" deszka. /Én fatelepen is voltam raktáros és hívtuk a gyalulatlan fűrészárut/ Ebből ki jön kb. 13,7 vagy 9,7 mm széles gyalult anyag.
A legegyszerűbb ha elosztjuk a terítéket úgy, hogy a gyalult szélesség ez alatt legyen, és nyomjuk neki. Ami leesik az leesik, abból majd lesz karó a virágcserépben virág mellé. Ez gyors, ám kicsit anyagpazarló megoldás.
A másik amikor válogatunk, össze adunk, kivonunk, osztunk szorzunk, szélétől göcsig, na ez anyagtakarékos, ám mire kijönnek a méretek, ember legyen aki kibírja, egy két sör, vagy néhány pohár bor nélkül. Ha ragasztunk, a mostani ragasztóknál már nem szükséges semmi féle, külön megoldás a szélesítéshez, úgy mint falc, vendégnút stb. mert ezek még eléggé meg bonyolítják. Elég ragasztani mert a jó vízálló ragasztók esetében, inkább a ragasztás melett törik el a deszka.
Ezért egyszerű a nagyboci. Itt nincs különösebb gond. A deszka alakváltozása, vagy más szóval a vetemedése, nem okoz különösebb gondot. Ez a rakodóknál viszont nagy gond, tudnék róla mesélni. De azt hiszem, hosszas gyötrelmes gondolkodás, és töprengés után, készen állok, mint zsákos bilbó az újjabb kalandra, és ki tudom küszöbölni. Illetve ez sem jó szó, mert ehhez csak alkalmazkodni lehet. Mert a fa 6 évig mozog, és ezzel szinte semmit sem lehet tenni.

Én 2,5 m2-ből hozom ki. Mindig van konkrét szám,csak tervezés és anyaggazdálkodás kérdése.
A görcsöket és más egyéb hibákat daraboláskor minimális anyag veszteséggel ki lehet vágni.

Nincs konkrét szám. A kihozatal sok dologtól függ. Anyagminőség, túlméret , feldolgozási technológia , szakértelem, szerszám.
Ugyanazon anyagmennyiségből mindenki mást hoz ki.

Mortimer!

10*2,5 szőrös deszka 4 méter hosszú. És most jön Romániából.

Mint írtam a szőrtelenítést megoldjuk. Igazából a kíváncsiság hajtott kinek, hogy mert úgyis hamarosan kiderül...

Szia Minfoka.
Nem írtad pl., hogy ez a köbméter fenyő épp össze van még rakatolva valahol Szlovákiában az erdőben, vagy már csomómentesen gyalulva-táblásítva van nálad a műhelyben.

Vivaldi köszönöm szépen, hogy rátapintottál a lényegre. Egy-két kolléga hozzászólására nem is válaszoltam bár tudtam volna csak vettem pár mély levegőt és nem tettem. Hozzáteszem ha én kérdeztem volna őket a küszöbérték számításról vagy a függvények határárértékének a definíciójáról hasonlóan kínos helyzetbe lettek volna, mint amilyenbe értelmes hozzászólásaikkal hoztak.
Valaki észrevette a "gyakorlati" szót.... Emberek nem értem mire ez az agárkodás, nem tudod megcsinálni, számolni se tudsz stb....stb...
Erre a kérdésre egy szám lett volna a válasz részemről ha már lenne tapasztalatom ebbe. Egyébként kombigyalu van fűrészgép van műhely van csiszológép van csavarozó van miért ne csináljuk... (Jó a gyalugép friss beszerzés és azt nem mi csináltuk, gyári) Azt gondolom ha a többi eszközt mi magunk gyártottuk a kaptár nem lesz gond. És mivel finisbe ért a projekt kíváncsi lettem volna GYAKORLATI tapasztalatokra. DE ! Hamarosan megmondom nektek mennyi az annyi sőt fotókat is rakok fel. És bárki kérdezhet bátran..

Vivaldi még egyszer köszönöm az értelmes hozzászólást. És most lehet aszalni, jöhetnek a hsz-ek...

Szerintem ez így elég csalós. Mert ha így kiszámolod, akkor ez teljesen méretre szabott anyagra vonatkozik. A valóságban elég sok a hulladék. Gondolom nem azért kérdezi a kolléga mert ő nem tud terítéket számolni, hanem, hogy valóságosan hogyan jön ez ki. A tapasztalat azért fontos számára, hogy egy köbméter "szőrös" tehát gyalulatlan fűrész áruból mennyit tud kihozni. A gyakorlatban, még ha válogatott anyagot veszel is, sok szélen göcsös,/azért írom hogy szélen, mert a középen göcsös legtöbb esetben használható/, a végén repedezett anyag. Aztán az első nagyoló daraboláskor is előtt rá kell hagyni, ez is hulladék. Aztán, ha veszed, ezek általában kész méretek, 2-4-6 méteresek, mindig lejön a végéből valamennyi hulladék, soha nem pontosan annyi amennyi neked kell. De sorolhatnám.
Sajnos én magam nem nagybocizok, így csak a hunorra vonatkozóan tudnék támpontot adni. Amiből, feltéve a tető OSB, két fiók alj, és a menekülő 15 db jön ki 1köbm-ből.

40 ÷ 1.5 = 26.66666 a valóság minden alkatrésszel együtt sztem max. 13 db az már jó ha kijön. Mivel 1 m3 = 40 m2 és abból kb. ennyi jön ki.

Kb1,5m2

minfoka!


Én 20X5X400-as lécből készítek NB fekvőket. Mivel az anyag 50mm széles, és az NB lépnek 44cm-es belső méret kell, így 54cm-es hossz kell elejének, és én 75cm-es oldalt vágok. Így 21 keret fér el benne + 2cm a kezelőhézag. (fészekmézkamrás lesz, (12+8) A kaptár magassága 40cm. (2X20) 3cm X 1,2cm mély nútot vágok kerettartónak a 75cm-es oldalba, így a keretek alatt és felett 2-2cm marad. (menekülőtér értelemszerűen nincs) 5 szál 20X5X400-as lécből nagyjából négy kaptár oldala jön ki, ha nem szabsz el semmit, meg nincs anyaghiba, stb. stb. Én úgy számoltam költséget, hogy egy szál deszka mennyibe kerül, abból majdnem kijön egy kaptár eleje oldala. Ehez az összeghez hozzá adtam, hogy nagyjából mennyibe fog fájni az alja és a teteje, és meg volt, hogy mennyibe lesz nekem egy kaptár. A segítséget meg ne keverd össze azzal, hogy megcsinálják helyetted. Bár kétségtelen, hogy az a legnagyobb segítség



H.apci.

Na jó segítek. Ha ebből sem megy akkor tényleg inkább vásárolj.

minfoka !

Maradj a vásárlásnál ugyanis alapból ha neked faagyagot kínáltak már kezdődik a gond. A másik a méret és a számolás.

NB 18 használsz pofonegyszerű még a laikusnak is. Adott a 18x a keretek szélessége (váll méret) + tudod a keret méretét így rögtön adódik a kaptár magassága és a másik oldala is . Elég a nagyjából méret, mert a pontos méretet az összerakás és illesztések adják. Jó számolást.
Ha ennyire fingod nincs az egészről akkor ne kezdj bele. Pár köbméter anyagot eldolgozok egy télen , de a hulladékot még én sem tudom előre megsaccolni, mert minden rakat anyag más.
Imádok kötözködni , szóval rám számíthatsz.

Hallod fingom sincs mik a pontos méretei az általunk használt nb 18-nak. Hozzávetőlegesen tudom de ez kevés mint a lepkefing. Másrészt ugye lesz veszteség is nem minden centiből lesz kaptár. Értitek ti egyáltalán mit jelent a GYAKORLATI szó? Ja és gondolom mindketten tudjátok hány kaptár jön ki egy köbméter 10*2,5*400-as deszkából. Beleszámolva hulladékot mindent.... Különben néha jól jönne egy kis cavinton hátha emlékeznék rá milyen volt amikor az emberek még segítettek egymásnak nem csak kötözködtek.

Tisztelt Öregapám!
Azért azt még csak tudod, hogy miféle kaptárak gyártásában lennél érintett, s sajátjainak a kb. méreteit sztem mindenki fejböl fújja-köbözheti, pláne ha "2 évnyi asztalosműhelyi múlttal" rendelkezik _vagy oly rég vagyon, hogy az emlékezet is kihagyott?
Üdv: K.