Én csak azt nem értem , miért kell túl nyúlnia, vándorláskor elég gáz a túlnyúló tető

A miénk ilyen: 19mm-es hajópadlóból, a túlnyúlás egy gyufásdoboznyi, festve súlya 4,15kg + a bádog a tetejére 1,7kg(még nincs készrehajtva). A bibi csak annyi, hogy egy 2x1m-es lemezből csak 3db-ot tudok kivágni de a maradék kiad 4db „tálcát” a higi aljdeszkához.
Ui.: A nagyobb súly lehet előny is, (vihar esetén) a szél nálunk nem vette le mikor az üres kamionokat feldöntötte a főúton. http://tvnoviny.sk/sekcia/domace/172489 ... y-vzduchom

Fenyő nézd meg a honlapomon az elkészült kaptárak között.
De ha eljösz hozzám meg is mutatom

Olyan kaptártetőket szeretnék csinálni, amik mind a 4 oldalra túlnyúlnak. Használtok ilyet tamási rakodókon, vagy bármelyik más típuson? Hogy csináljátok, hogy ne legyen túl nehéz?

Kedves Cacamester!

Én a helyedben készítenék egy pontos sík és derékszögű sablont. Ha pontosak az alkatrészek és a sablon, könnyen gyorsan pontosan összeszerelhető. A sablon készítésére fordított idő gyorsan visszatérül.

Üdv:hárskeret

Ami az anyagiakat illeti igaz, bár nálunk egy hasonló típusú és méretű fiók kb. 10€/db. Magyarországról beszerezni viszont körülményes (a távolság miatt). Tavaly Jászberényben 1db ilyen fiókot akartam venni és még a vásár végén sem volt hajlandó eladni a gyártó (a mintadarabot). A lényeg a második mondatban van: nagyapa, fia, unoka készítette.

Ha a pénzügyi vonzatát nézzük akkor nem igazán érdemes megcsinálni mert így 1666 Ft/ darabra jön ki az ár és igazán 1400 Ft körül már kapsz fiókot.
Természetesen a saját gyártású kaptár örömét elvitatni nem lehet.

köszi

így van ! Decemberi termés 27 fél NB fiók anyagköltség kb. 150€.

Legjobb kaptár amit a méhész magának csinál!

Nézem.
Mit értesz azon, hogy nem jó minőség ? (faanyag,lemez stb)
Lenne pár kérdésem vele kapcsolatban : Hol rendelted meg, vagy hova mentél érte,és a megrendeléstől számítva mikor vetted át ?

Hol érdemes akkor venni ?

Ezt nézegettem, valakinek valami tapasztalata vele kapcsolatban?!

Háromszéki kaptárgyár temékeit árulja rá keresel megfogod találni .Én vettem 10-et próbára nem valami jó minőség.

Tarantino rajongó vagy?

Igen sajna én is így gondolom. (Bár mondjuk 1-2 gép azért van.)

Ezt nézegettem, valakinek valami tapasztalata vele kapcsolatban?!

http://www.expressz.hu/kaptar-a-legolcsobban-rakodo-7700-ft-tol-fekvo-8900-ft-tol-47343258/

Nem!
Sem faanyaga, sem gépparkja, sem szaktudása nincs hozzá. Jelenleg a vásárlás látszik az olcsóbbnak...

Tisztelt méhésztársak, tippeket, ötleteket szeretnék kérni tőletek.
Valószínű, hogy az idei kaptáraimat lapra szerelve fogom megrendelni.
Mi lenne a legcélszerűbb összeállítási rend, hogy a derékszög az
derékszög legyen, az egyben sík felület szintén? H + 1/2NB

Köszönöm a válaszokat!

Cacamester

Üdv fórumtársak!

Viszonylag még kezdő méhész vagyok, és most jött el az idő, hogy (NB) kaptárat kellene csinálnom.Mennyiből lehet kihozni mindennel együtt egy NB 18 vagy 24 eset (elválasztóval,tetővel,stb..) Nézegettem neten 11-20 ezerért már lehet kapni így mindennel együtt.Megérné a beruházás hogy itthon csináljam ?!

Profi tennél fel róla pár fényképet?

Többfunkciós padom van, amivel jelenleg kaptárt készítek.

Köszi a segítséget. Profi68 neked milyen gépeid mennek 1.5KW-os motorral és mire használod őket???

Én azért vigyáznék azzal a 2,2kw-os motorral.Nem szívesen lennék közel hozzá mikor elszabadul. Nekem 1,5kw-os van és ezzel működik minden gépem.Hamarabb megeszi a szíjat magáról mintsem,hogy megálljon.Természetesen függ a motor fordulatszámától is.Nem mindegy,hogy növelned vagy csökkentened kell a fordulatot.Szerintem nyugodtan használhatod.

Normálisan működik. Csak kissebb fogás, kissebb előtolás, kissebb teljesítmény. Lassabb munka.

Sziasztok. A napokban csináltam magamnak pár kaptárt, első saját gyártásom. Nem lettek rosszak, de nem hirdetném meg őket. Eddig vettem amennyi kellet mert nem volt rá időm. Állást váltottam emiatt lett egy csomó szabad időm aminek egy részét kaptárgyártásra szeretném fordítani.
A most elkészült fekvőkhöz csak körfűrészt használtam(darabolás nútolás). De a nútolás nekem nem tetszik. Szeretnék beszerezni egy függőleges marógépet ezt nem is nehéz csak a gond az ,hogy nekem nincs 3fázisom. Nem is lesz mert sok lenne a költsége. Kis keresgélés után találtam 1fázisú 2,2KW-os motort. Csak kétségeim vannak arról elég e a teljesítmény ahoz hogy normálisan működjön a marógép. Valaki tudna nekem segíteni? Van valakinek tapasztalata hogy mi a minimális teljesítmény amivel el lehet dolgozni?
Köszi. Anti

Próbálj meg egy fiókot másodszor is lekenni, ha azt is beszívja a fa egy nap alatt, akkor kenheted a többit is. Ha viszont nem szívódik be, akkor a második réteg inkább árt, mint használ.

Csak "szellemesen" van írva...

Ja, meg viccös is.

Kétszer

Ez mit jelent?

Kétiksz...

Ma jó idő volt, a méhek is kijártak. Lekentem néhány kaptárt jó vastagon lenolajjal, itta befele elég jól. Érdemes lekenni még egyszer, vagy mehet igy rá az olajfesték?

A fa alapkezelésére a lenolaj való bárki bármit tart jobbnak!
A szakkönyvek a fa beeresztésére most is és 100 évvel ez előtt is lenolajat írnak

A napraforgóolaj nem ivódik be a fába rendesen , a parafinos mártással óvatos lennék .
Az igaz hogy víz záró de annak mag van a hátránya is nem szellőzik a fa . (Penészes lépek a következménye előbb utóbb)
Mindenki azzal alapoz amivel akar és úgy ahogy neki tetszik , de senki ne felejtse el hogy mivel "méhész szakmai Fórumon" írogatunk hülyeségeket ne tanácsoljunk senkinek

Az étolaj amellett , hogy még annyira sem szárad szívódik mint a lenolaj , mocskos ragacs, avasodik.
A mártásnál a felmelegített olajból a fa jobban telítődik de lényegesen kevesebb kell, ezért a felületen kevésbé ragadós

Ha festek lenolaj higítva 2 soron, ha mártok akkor viasz+parrafin, de én már csak utóbbi (óránként 30 kaptárelem, mártás után 1 órával már használható, vízálló)

A csatolmány az asztalos (bútor) lakkozás alapozásáról szól. A kaptár nem fényezett, vagy fényezésre váró bútor. Szerintem itt telítésről és tartósításról szól a dolog.

Mi a hátránya az étolajban való sütésnek? Én is étolajban sütöttem ki a kaptárjaimat a Méhészet 2001/12 számában, Árvay György által leírtak alapján és semmi bajom nincs vele.

Én csak azt mondtam amit olvastam könyvekben. Persze mindenki azt csinál amit akar.
Ahogy egy jó ismerősöm mondtam mindent meg kell hallgatni még a legnagyobb hülyeséget majd a józan paraszti ésszel eldönteni mi a jó nekem.
Azért becsatolok az egyik asztalos könyv erre vonatkozó részét.

Ekkora marhaságot ne mondjál már.Még hogy az asztalos szakkönyvek ezt tanítják!
A fa beeresztésre a lenolaj való, pont.Hogy sokan napraforgó olajat használnak , ezzel meg spórolva néhány ezer forintot az az ő bajuk.

A napraforgót ajánlom. A lenolaj túl folyékony nem tartja meg a fa. (legalábbis az asztalos könyvek ezt mondják)
Én a magam részéről mindig napraforgóban kezelem az új kaptárakat. Igaz én kisütöm őket benne. 120°C-re hevítem és megmártom benne a kaptárakat.
Amikor próba darabokat utána félbevágtam akkor azt tapasztaltam, hogy az olaj kb. 2-5 mm mélységben ivódik be a fába.
Utána hagyom száradni, majd festem olajfestékkel.

Jó reggelt kivánok!
Az új kaptáraimat akarom felület kezelni, olaj festékkel lesznek lefestve.
Legutóbb (2éve) használt napraforgó olajjal kentem be többször is, jó vastagon a kaptárakat , és utána 2 réteg olaj festéket kaptak, az akkor készült kaptárak. Eddig még nincs velük baj.
Most kicsit bővebb a választék, szereztem: lenolajat, gépolajat(nem járt olaj, világos sárgás szinü, enyhe illata van), és persze van az étolaj.
Mi a véleményetek? Mivel a lesz a legjobb lekezelni az uj kaptárokat?
Tamási rakodókról van szó.

"Akkor semmi sem lett elfelejtve, mert olyan fejet vettem ami kézi előtoláshoz való és a fogáshatároló lapokat is megvettem.
Bár többen is azt ajánlották, hogy a határoló nélküli megoldást válasszam, de a félsz csak bennem van."

Határoló nélkül csak gépi előtolással használható. Ha tíz ujjal akarsz sört kérni és nem akarod hogy a munkadarab ki zsigereljen, NE vedd le!

Kaptáraim szintén hajópadlóból(német,OBI)készültek 10-12 évvel ezelőtt csak olajfestékkel festve.
Jól beváltak,nem deformálódnak.
Szerintem a deformációk leggyakoribb oka télen a kaptár nem megfelelő,elégtelen szellőzése.

Ezek a fiokok 2011ben készültek. Kezelésük 2xlenolaj szinte tocsogott rajta és 2x olajfestést kapott. Lehet, hogy az alap kezelésnek jobb a főzés.

Elképzelhető, hogy enyhítené a fa mozgásának problémáját, ha a rövid oldalon egy takaróléc rálógna az alsó kaptárelemre 1-2 cm-t. Ebben az esetben rövid oldalt alacsonyabbra lehetne készíteni mondjuk 2 mm-el. Így a fiók a hosszú oldalakon fekszik fel, a rövid oldalak között ott a rés "gyárilag", de a takaróléc elfedi. Ez a megoldás lehetőséget ad egy kis "hibára", ill. a fa későbbi mozgásából eredő problémákat enyhíti. (A szél sem fúj be.)
Olvastam ilyen kialakítású kaptárról, ami, ha jól emlékszem körbe "szoknyás".
Én étolajban mártottam a fiókokat, és eddig nem tapasztaltam nagy vetemedést. (Megfigyelésem mindössze másfél évre vonatkozik.) Olajfestékkel lefestem azután az elemeket.
(Szerintem Bogaras elég részletesen leírta a faanyag eltérő mozgásának okait.)
Üdv: Attilla

Az évgyűrűknél kezdődik a gond
3 év gyürű nagyon kevés. A jobb termőhelyen élő fa nagyobb növekedést produkál, nagyobbak a sejtek, a légszáraz fában több a hely a víznek. Ezért kell a pórusokat tömíteni festés előtt. Ahol sűrűbben látod az évgyűrűket ott az lehet erősebben gyantásabb is, a bent rekedt gyanta is súlyos illetve tömörebb a fa szerkezet jóval nehezebb az anyag. Nálam nem vált be hogy műszárított anyagot veszek és rögtön dolgozok belőle, annak is kell pár hét amíg a műhelyben feldolgozás kész lesz, illetve mióta mártottak a kaptár alkatrészek azóta nem igazán mondható , hogy gond lenne a fa mozgásával a késztermékben. A csak felület kezelt festett anyagok viszont igen szépen tudnak mozogni. Jó példa volt , hogy a műhelyben összerakott fiókok hely hiányában átkerültek mártás elött egy fedett tárolóba, pár hét múlva már voltak hézagok a fiókok közt

Ez lehet az egyik ok. Az anyagot össze kell válogatni. Afólián a pára lecsapodhat, a csomagolt anyag visszanedvesedhet. Ez kívülről nem látszik

Na az hogy milyen száraz volt nem tudom nem mértem.....Csomagolt árú volt úgy gondoltam elég száraz. Még arra gyanakszom, hogy mikor szabtam az anyagot volt közte nehezebb könnyebb egy ugyan azon nagyságú darabnál. Ami különbözött a nehezebbnél, sokkal sűrűbben volt az évgyűrűk, mint a könnyebb darabnál. Talán a ritkánál lehetet vagy 3 a sűrűbbnél duplája is.

Akkor is még ott a nedvességtartalom + a nyitott vágásfelület. A felületkezelés segíthet esetleg, ehhez nem értek.

Azt hiszem közel párhuzamosan vágta át......

A fa szerves anyag, nem homogén. Ha műszáraz (8 %) nedvességet vesz fel a levegőből légszáraz lesz (18-22%). Azon kívül a feldolgozás során a fűrészáru sem lesz egyforma- Tükrös féltükrös flóderos. Ez attól függ hogy a bélből kiinduló bélsugarakat merőlegesen, vagy közel párhuzamosan vágja át a fűrész. A tükrös másként adja le,vagy veszi fel nedvességet mint a flóderos. Mivel egyik paraméter sem ismert, ezért nem lehet megmondani az okot. Keretet, kaptárt ezért kell légszáraz anyagból készíteni, mert ennél lesz legkisebb mértékű a fa mozgása.

Ez lehet az egyik megoldás vagy gyártás technológiaváltás. Ajánlanám figyelmedbe: Szabó Károly a méhész műhelyében című könyvét.

Értem, akkor jobb olajfestéket kell használnom.....

Nyitott vég, nagyobb felület.