Sziasztok!
A Celli nevű festékrő van valakinek tapasztalata?A kaptárakat kifőztem étolajban,majd festeni szeretném őket.

Fél literes üveg 2 mm lyuk és 1 db
Hidd el megtalálják egyszerre

Figyelek rá,hogy festék is kerüljön bele. Kb 8 éve vannak lőve a kaptárak, előtte kézi szegelésűek voltak. Ennyi idő alatt hátránya nem látszik.

Sziasztok! Kérdésem lenne a pipás itatóval kapcsolatban hogy hanyas lyukakat fúrtok a kóláskupakokra, és hányat?
Meg hogy ki tudják szívni ezen a méhek a megfelelő menyiséget?
És hogy fél literes flakonnal elég-e?
Bocs ha sok a kérdés, de most azokat akarjuk elkészíteni és nem teljesen bízok meg benne hogy a lányok hamar megtalálnák a furatokon lógó vízcseppeket, de ha ez is jó nem bonyolítanám fölöslegesen...
Bocs ha nem fórumbavág, a válaszokat köszönöm.

Sziasztok
Egy kérdés:A fiókjaim szögbelövővel vannak összeállítva, de a szög feje mélyebben van az anyag síkjától, tehát lyuk van. Ki szoktátok-e kenni valami anyaggal, vagy csak több festéket raktok oda?
A fiókok mártva vannak, de nem szeretnék ilyen apróságon x év után bukni.

Zsolti!
Ez nagyon ötletes, és egyszerű! Néha az ideiglenes megoldások a legtartósabbak!

Itt vannak a balui által említett képek. Igazából szerettem volna újabb sorozatot csinálni, mivel most éppen használatban van a sablon, de számítógépes gubanc miatt nem tudnám most őket közzé tenni, így maradok a régi sorozatnál. Ennek a "hátránya", hogy már összeszegelt fiókkal mutatom be a lényegét. Egyébként ez anno ideiglenes jelleggel készült régi konyhaszekrény-ajtókból, de azóta is szolgál.
Méretei a fiók méretéből adódnak, így ezt nem írom le.
Fontos, hogy a két lapnak tökéletesen síknak kell lennie!


Alsó rész:



Ebbe kerülnek a fiók oldalai fejtetőre fordítva. A sarkokat belerakáskor bekenem vízállófaragasztóval:
(A rövid oldalakra a heveder már előzőleg rá lett ragasztva)



Ez a felső lap, amit rá kell borítani az összeállított fiókra:





Aztán négy pillanatszorító rátétele után jöhet a szegelés:





Szegeléskor célszerű a fiók alá egy pallódarabot helyezni, hogy ne a sablonon nyugodjék a súly. A négy sarok szegelése után szétszedhető a sablon, és kész a fiók.

nem rossz!! vagy mégis?

Pár sablon, Zsoltinak is van egy anno a régi fórumról ....






ehhez a link http://www.bushfarms.com/beesboxjig.htm

/nabis, hogy lehet feltenni úgy képet, hogy én méretezem és nem dobja szét a fórumot?/

Nézd meg a fotóimon a kaptáraim készítése képeket
Az asztalon egy derékszögbe lévő két léc mellett
Először ragasztom őket és csak oldalanként 3 db 40 es szöget kap
ha a ragasztó megkötött (2 napot várok úgy szögezem)

Az szép mennyiség! Az én olvasatomban 184db 10 keretes tamási fiók anyaga.
Húzzál bele Zsolti!

Jó neked Zsolti, hogy már a szögelésnél tartasz! Én szombaton áltam neki a 2 köbméter deszka gyalulásának.

Gyere el, megmutatom! Most éppen ez az aktuális műhelymunkám.

Sziasztok!
A fiókok szegeléséhez van valami sablon, ami megkönnyíti a munkát?
Vagy ti hogy szögelitek, hogy azért megmaradjanak a derékszögek?

Anti

Munkavédelem felsőfokon

Keretlécgyártáshoz
http://www.youtube.com/watch?v=4i5qrHt3 ... re=related

A gombák elpusztulnak 20 % nedvességtartalom alatt.A kék gomba igazából csak a fa színét változtatja el, de a fa szerkezetét, így a stabilitását, szilárdságát nem befolyásolja.

Én belül háromszor kenem le lenolajjal a kaptáralkatrészeket, kívül kétszer, + jön rá a festés. Elégedett vagyok vele.

Tsanyi! A kéküléssel ne foglalkozz! Ez a gomba a fa szerkezetét egyáltalán nem károsítja, csupán esztétikai problémát okoz.

Én azután érdeklödnék hogy a kisütéses modszert amit forró 120°-os viasz és parrafin keverékébe mártott fiókokkal ajánlottak a méhész ujságban.Az ott leirt arány 50% viasz és 50% parafin volt megadva.
Használta e valaki ezt a modszert ? Szerintetek jó ? Ha jó,akkor hol és mien tipusú parrafin felel meg erre a célra .
És hol lehet ezt a parrafint beszerezni ,mennyiért.
Előre is köszönöm esetleges hozzászólásotokat.

lenolaj + lakkbenzin 1:1 ről tértem át forró étolajra.
Most újra dilemmázok. A légszáraz anyagból készült fiók sarokborítása és rövid oldala, nem tökéletesen együtt zsugorodik a forró olaj hatására.....
Mindkét megoldás jónak tűnik, de ha pl kékgomba is jelen lehet a forró olaj talán jobb?????
De erről valamelyik faiparos, vagy erdész talán többet tud mondani.

Köszi az infot tsanyi!

Tsanyi! Te személy szerint mibe mártod a kaptrjaidat?

A kaptár belsejének kezelése nem feltétlenül szükséges, de meggondolandó, sokan többféle módszert használnak.

Rakodókaptárasoknál pl dívik a bemártás. Ilyenkor a kaptárelem minden része kezelve van. Fiókoknál ez természetesen oldalanként történik.
Bemártás történhet lenolajba, illetve lenolaj és lakkbenzin 1:1 es keverékébe vagy forró étolajba. Van aki pl viaszt is tesz a forró étolajba........
Ez mármint, a belső kezelés, egyes vélemények szerint nem jó, mert eltömíti a fa pórusait, meggátolja a fa természetes "lélegzését", mások szerint a méhek ígyis-úgyis viasszal illetve propolisszal fogják bevonni a felületet és tömítik a pórusokat.
Személy szerint bemártás párti vagyok. Így a fa az átlapolt részeken is kap kezelést.
Azt hiszem igazolják elképzelésem a 21 éves nyárfa-fiókjaim.

Ha fából van, akkor nem szoktuk.

Hali! Szerintetek az új kaptárakat belüröl le kéne kezeli valami anyaggal?

Vili, Robi,

köszönöm értékes válaszaitokat. Úgy nézem, ezek alapján ki fogom valamennyin próbálni, mert vásárolni vagyok kénytelen, aztán meglátjuk, beválik-e. Szerkesztek valami okos kis keretszegező rámát, ami a felső léceket a helyükre irányítja. Egy keretgyártó volt szíves pár fényképet küldeni, a mostani rámám erre nem alkalmas, sajna. Drótozni sem simán függőlegesen fogom, hanem ferdén, vagy srégen, vagy hogy is van szaknyelven ez a kifejezés. Így talán nehezebben húzom össze a léceket.

Köszönöm mégegyszer.

Természetesen az nem lehet kérdés, hogy egy erősebb felsőléc használatának vannak-e előnyei. Egyértelmű, hogy pl. a Robi által emlitettek (egyébként az általam próbáltak is így voltak marva), vagy, hogy kevésbé hajlik meg és nem kell annyira vigyázni a függöleges huzalozás esetén a huzalfeszítésre, előnyök.
A kérdés, hogy ezen előnyök megérnek-e valakinek annyi plusz anyagot, munkát vagy vásárlás esetén kts-et.
Nekem nem. De kisebb állomány (pl.:hobbyméhészetek) vagy megfelelő faipari géppark esetén meggondolandó.

Arisztid!
A mi felső léceink 13 mm vastagok, a füleknél 10 mm-re marva. Ennek a kialakításnak szerintem az az előnye, hogy a keret összeállításnál az oldalléc jól illeszthető. Sablonban összelövéskor ez nagy előny.

Köszönöm, ez meggyőző.

Húsz éve csak azt használok. Egyszer régen vettem jutányosan párszáz 15-öset.
Fölösleges.

Sziasztok,

használ valamelyikőtök 10 mm vastag felső lécet félNB keretnél? Nekem eddig a felső léceim hagyományos NB-nek megfelelőek voltak, 15 mm, fülnél 10 mm-re marva, de a marás nélküli, 10 mm-eset jóval olcsóbban megkapni. Van pozitív/negatív tapasztalatotok?

Köszönöm!

Viszont ha jó simán szögletesen - úgy is ellátja a funkcióját - akkor egy legolcsóbb a fesőmaróval is meg lehet csinálni, de egy asztalos is biztos megcsinálja fillérekért.

Szia. Mi egy alsó maróval csináljuk (, szerintem nem is nagyon lehet mással ?). Ha nincs olyanod folyamodj egy jófajta asztaloshoz iránymutatásért vagy segítségért.
Sok sikert a kaptárgyártáshoz!

Az szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet elkészíteni a linken szereplő fiók fül (fogantyú) részét.
http://www.meh.cjb.hu/gallery/thumbnails.php?album=182

Jó kis lego keret , de a műanyag az tetszett.

Egy kis érdekesség.
http://www.youtube.com/watch?v=8IEUfyxe ... re=related

Köszönöm zsolti!

bago!

A hunor keret méreteiből (42x27cm), valamint a fiókonként általad tervezett keretszámból minden méretet ki tudsz következtetni.

Hali.Kinek van meg a Hunor kaptár méretei?Előre is köszi.

Robz! Köszönöm a fotókat! Valószínű ez lesz nálam a nyerő konstrukció!
Viszont amit nem értek még tisztán: A kijárószűkítőt forgatva tereled alá vagy felé a rovarjaidat a virágporszedő rácsnak?

Virágporszedésre és higiénikus aljnak is működik pl az enyém is:









(Szerkesztette, admin)

Ez nagyon jó!

A régi fórumon szó volt erről a négypisztolyos keretösszelövőről.
Ilyen vele dolgozni.
http://videa.hu/videok/tudomany-technika/keretosszeloves-2FEtmaVFekqyVrkW
http://videa.hu/videok/tudomany-technika/keretosszeloves-2-OuQRcuPbOFNomUoX

Az OMME fórumon is volt már szó erről.
Nekem igazán nagy tapasztalatom nincs, de próbaképpen több évben már mi is teleltettünk (és pl. az idén is teleltetünk)
nyitott (rostaszövetes) aljon, fakaptárban.
Igaz, 3 félfiókon hagyott családoknál próbáltam csak ki, ahol a fészek a két fölső fiókon volt, az alsó fiók csak üres lépekkel. Véleményem szerint szükség van a fészek alatt az üres fiókra szélfogóként, hogy ne közvetlenül a fürt feneke alatt süvítsen a szél. Semmi hátrányát nem tapasztaltam, sőt inkább előnyösnek ítéltem. A családok jól teleltek, tavasszal jól fejlődtek.
Persze az alapvető dolog, hogy tél végén, kora tavasszal a zárólapot becsúsztatva zárjuk a nyitott aljat, mit aztán repce vége felé, akác elején ismét meg lehet nyitni.

.

Köszönöm a válaszokat.

Vándorolni mindenképpen fogok a méhekkel, tehát ennek megfelelő aljakat szeretnék készíteni. A támogatás feltételeivel nem vagyok tisztában, annak még utánajárok. Abban nem tudnátok ötletet adni hogy hol keressek rá ezekre? Érdekelne hogy hogy néz ki a virágporszedős és a hagyományos is. Ha a rostaszövet alatt csak egy vékony műanyag lap van az is elég teleléskor?

Sejtem, hogy milyen higénikus aljat láttál, de a legalját be lehet deszkázni, és fölötte két lécben egy falcban be tudod tolni a műanyag lapot vagy akár horg. lemezt is, afölött pedig a rosta. Így már télen nem hideg, és nem sérülhet meg vándorláskor sem.

Ha rakodós lennék nekem biztos , hogy minden kaptáron higiénikus lenne.
Úgy tudom pályázni is lehet rá. Miért nem próbálod meg.

Üdv Kopter83

Sok minden befolyásolja hogy milyen aljat használj első sorba az is hogy vándorolsz-e én személy szerint nyitott aljon tartom őket télen nyáron de ha minden áron eü aljat akarsz készíteni a teljes állomány alá akkor gondolkodj el alsó virágpor szedős aljon amit a tabiak gyártanak a virágpor gyűjtő tálca egyben ellenőrző felület is az atka számlálásnál te döntöd el egy mozdulattal hogy szeded vagy nem a virágport. És egyben plusz menekülőtér is a méheknek illetve biztonságosan nyithatsz szellőzést. Igaz nehezebb mint egy hagyományos alj és magasabb is. De még az is fontos lehet hogy a kijárókat hol használod a kaptáron.

Üdvözletem mindenkinek. Lassan kezdjük legyártani a különféle kaptár alkatrészeket, így megérett bennem agy kérdés: Higiénikus, vagy hagyományos aljdeszka? /félkeretes tamási rakodó/ Eddig még csak hagyományossal dolgoztam, mert amit egyszer láttam higiénikusat nem tetszett. Alul egy műanyag lap volt a rostaszövet alatt, ami véleményem szerint /talán/ gyenge és nem is olyan jó hőszigetelő. Milyen tapasztalataitok vannak ezzel kapcsolatban? Valóban megkönnyíti a védekezést az atka ellen? Szállításnál nem sérülékenyebb? És ha van több féle ilyen aljdeszka akkor melyiket koppintsam le?

Zoltán
Robi pontosan leirta mi a mi problémánk,nekem le van gyártva a 1.2-cm vastagságú 800-db léc ebből kell gazdálkodni (fiókgyártásból hulladékként kalkulált áron).A balui álltal feltett változat nak nehéz megoldani a tengelyét mint ahogy Robi irta.
Most azt gondolom hogy csavarban kell gondolkodni egyik oldalon süllyesztve CO-val lepöttyintve,és először a két kijárót szerelem föl majd két oldalra illesztem egyedi beszabással a két lecet.Ha egyszerűbb nem jut eszünkbe hosszú lesz.