Hárskeret.

Sziasztok.

Megbízható keretlécgyártót keresek, ha tudtok ajánlani.
Köszönöm.

Pöte. Valóban szűzlépes méztéri keretként lehet igazán létjogosultsága, ott a viasz eltávolítása sem probléma, még ha az anya bele is kap egy-egy keretbe. Ráadásul a szűz építmény gyegébb szerkezetéből adódó hátrányok jó részét is kiküszöböli.

szerintem műanyag keret ( vagy műanyag léplappal szerelt fakeret ) elsősorban nem egyenlő lépes rendszerben kizárólag méztéri keretként felhasználva az igazi. A barátomnál NB hagyományos fakeret, hagyományos műléppel a fészek és műakeret a méztér. A rosszul épített vagy fias építmény eltávolítása spaknival vagy kaptárszolgával kb 2 másodperc és egyből mehet is vissza a kaptárba. A lépalapon ugyanúgy rajta marad a viaszfilm, nem kell újra mártani vagy hengerezni és kiépítik szépen.

A hagyományos fa keretet, műléppel jóval olcsóbban ki lehet hozni még úgy is, ha a keretenyagot és a műlépet vásárolom. Igaz ezt nagyban befolyásolja, hogy ki, honnan és milyen módon, milyen áron szerzi be. Én az összerakást, fúrást, drótozást nem számolom, az amolyan téli szabadidős tevékenység.
Látok a műanyag keretben fantáziát, de az árán kívül leginkább az tart vissza tőle, hogy öreg lépként eléggé macerás a bábinges viasz eltávolítása. Persze ezt is csak a netről csipegetett információk és videók alapján látom és lehet, hogy jóval egyszerűbb módszerek is vannak. Mindenesetre egy közepes méhészetnél azért évi min. 500-600 keret selejtezésénél ez is fontos szempont.

Én sem, de gondolom nem rosszabb mint a sz...os tejes zacskók, pille palackok és társaik. Egy- két hét amíg a méz benne van, és akkor sem érintkezik a műanyaggal. A viaszunkba meg már ki tudja mi minden van felhalmozva, amihez mi is hozzájárulunk bőven. A nagyban leadott méz sokszor heteket hónapokat áll hordóban, némelyik olyan mint a f..... nem folytatom. Igaz arról van papír meg bele van sütve . Inkább ejtsük a témát.

Nagy tapasztalatom nincs a műanyag kerettel, az idén épült 200 akácon. Csak méztérben voltak használva, oda viszont bevállt nem kell gondolkodni, lehet tekerni mint a hülyegyerek .Könnyen begurulok így nálam ez is szempont ez van.
Amúgy meg az általam elcseszett hullámosított keretek után, felüdülés volt pergetni őket. A rugalmasabbak bisztos gondolják magukban: Na ez a marha gyorsan megjárta a két végletet, ahelyett hogy gondolkodott volna . Pedig már elég régóta méhészkedek

"Élelmiszeripari műanyag" igazolást én még nem láttam a gyártóktól....

Ahogy nézem, egy műanyag lépes keret nem jön ki drágábbra, mint egy fa keret műléppel és dróttal. (Persze ha a termelt viaszt becseréli valaki műlépre, akkor más a helyzet.) Nem kell drótozgatni, hullámosítani, beolvasztani...; kiszakadni meg biztos nem fog. Ez eddig szép és jó, de van hátránya a hagyományos megoldáshoz képest?

Igazatok van. Eddig soha nem hullámosítottam, az idén mondom belevágok. 200 hunort megcsináltam, de a beidegződésnek köszönhetően természetesen előtte megfeszítíttem a drótot. Belevittem a hullámot hajlott az alsóléc, feszült mint a gitárhúr . meg is voltam magammal elégedve szörnyen, na mondom ez kibir egy hagyományos szőnyeg bombázást, utánna 3-4 atomcsapást simán. Hát nem birta , 4 keretes tangeciális pergetőm van, ovatosan elősször az egyik oldalból utánna a másikból egy résznyi stb... Valszeg a feszítés miatt bármilyen óvatosan csináltam engedett a hullám, hozzányomódott a kosárhoz a lép. Kivételnél szakadtak ki tényleg elszúrtam. Ez még repcén volt.
Mivel könnyen haragra gerjedek,
elszaladtam úriba vettem 200 műanyag hunort. Bekentem viasszal tedivel, akácon szépen kihúzták a méztérbe. Na most lazulj a k...anyádat !
Na ez drága buli de megszűnik a drótozás kiszakadás stb...tényleg kemény, de zsebbe nyúlós. Bogarasnak igaza van gyakorolni kell. Tanulságnak leírtam hátha más is okul belőle.

A 0.4-es drót hunorba bőven elég . Szerintem. De majd ha darabolod kifelé az öreg lépeket ,nem egy kettőt , hanem néhány százat
igazat adsz , nem kellett volna vastag drót.
Egyébként Bogaras tökéletesen leírta a lényeget.
A kiszakadásnak más oka lehetett , pl hirtelen túl nagy fordulat, mézzel teli felmelegedett lépek, stb....

Vagy a hullámosításod rossz vagy a pergetőd vagy a technika ahogyan csinálod. Soha a büdös életben még az NB keret sem szakadt ki pedig 6 db függőleges hullámosított drót tartja. Ha hullámosítani akarom a drótot eleve nem szabad nagyon feszesre húzni a befűzés után, mert a hullámosító nem tud elég nagy hullámot belenyomni. A kézzel enyhén meghúzott drótot a hullámosítóval , hullámosításkor feszítem meg!!! Ezt kicsit gyakorolni kell ahhoz , hogy tökéletes legyen , de ez a legtöbb dologgal így van. A hullámot pedig a lépre nem merőleges irányba kell tenni hanem a lép síkjában kell hullámosítani, azaz a hullámot szemből látod.

Király.
Annyival megtoldom hogy nálam a hullámosítás nem vált be a hunoroknál. A műlépet csodálatosan fogja de ezzel nem megyek messzire,viszont a mézzel teli fiatal kereteknél pörgetéskor vissza engedett a hullám. Ezáltal sok kiszakadt óvatos pergetésnél is. Hiába volt körben szépen a léchez építve, a mézzel teli keretek középen engedtek nem keveset. Ilyeneket a simán pengére húzott drótoknál soha nem tapasztaltam.

No akkor válaszolok is magamnak, illetve leírom, hogy mire jutottam:
Inkább 0.5 mm vastagságú drótot veszek, mert az a tuti, meg szerintem (mondjuk tapasztalatom nincs, ezért próbáltam kérdezni) azon jobban megmaradnak a hullámosítóval készített cikkcakkok.
Az inox drót meg valószínűleg előnyösebb pl. oxálsavas, vagy hangyasavas kezelés esetében, hogy nem rozsdásodik meg a savtól a drót; és végülis a keretek, a műlép és a drót össz. árához viszonyítva az inox drót felára a horganyzotthoz képest már elhanyagolható.
De nem veszek inox-ot, mert valószínűleg a többség sem használ olyat. Aztán majd a tapasztalat megmutatja.

Üdv.
Krisztián

Sziasztok!
Hunor keretmérethez 0.4 vagy 0.5 mm-es drótot ajánlotok inkább?
Van értelme inox drótot használni?

Üdv.
Krisztián

Szerintem Pöte ezt úgy értelmezte, hogy ő nem normális kérdést tett fel, pedig Hárskeret épp ellenkező előjellel mondta.
Amúgy meg semmi gondotok egymással. Kb egyet beszéltek.

Akkor mint már többször is, megint egyetértünk. Én sem kredencből gyártom a keretet, hanem jó minőségű rönkből. Ennek viszont a kereteknek legalkalmasabb fafajából, hársból. Én is értéket hozok létre, mások véleménye szerint ár érték arányban talán egyik legjobbat, azon kollégák részére, akiknek valami oknál fogva, nem adatott meg az otthoni keretgyártás lehetősége. Büszke vagyok rá, hogy értéket teremtve, másoknak segítve szerény lehetőségeimhez mérten hozzájárulhatok valamicskét a kollégák sikeréhez. Semmi gondom az otthoni keretgyártással. Ahogy az otthon keretet gyártó haszonért dolgozik, hogy jelentős összeget takarítson meg, úgy én is. Ahhoz hogy a kialakult árszinten nyereséges tudjak lenni, jó néhány dologra szükség van. Ezeket én profi módon tudom alkalmazni, azt hiszem ez nem nagyon vitatható. Ennek fényében engedtessék meg nekem, hogy néhány idevágó sületlenségen mulassak. /Bogaras bosszankodik rajta/ Próbáltam segíteni néhány dologban, hogy nem sikerült lehet hogy az én hibám. A rönkfelvágás lehető legjobb technológiáját írtam le, Te fényképpel igazoltad. Azt hogy nem ezt követed, vagy nem így csinálják mások, nem jelenti azt, hogy nem ez az optimális. Elég részletesen leírtam, hogy miért, és miért ezek a méretek a jók. Lehetett volna részletesebben is indokolni, itt viszont ezt feleslegesnek tartottam. A vélemény szabad. Szabad másként csinálni. De szabad tájékozódni is. Soha nem írtam le, hogy nem lehet otthon keretet gyártani, azt sem, hogy senki ne gyártson keretet, azt sem hogy az én kereteimet vegyék. Az azonban engedtessék meg, hogy az enyhén szólva is mulatságos dolgon mulassak.

Mint ahogyan már többször megbeszéltük, más helyzetben vagyunk. Te keretgyártó vagy én elsősorban keret felhasználó. A meglévő műhelyemben a meglévő gépekkel számomra megfelelő minőségű keretléceket tudok gyártani a szabadidőm azon részén amikor a családom nincs itthon, így legfeljebb a tévé nézéstől fosztom meg magam. Spórolok is vele nem keveset és erkölcsileg is nyerek, mert számomra fontos, hogy értéket teremtek, hasznosan töltöm az időmet. A kereteket nem kredencoldalból, hanem válogatott rönkökből készítem.

Egyáltalán nem haragszom, sőt nem is sértődöm meg. Néhány dolgot figyelmen kívül hagysz, úgy mint kihozatal, száradás ideje.
Ha ezek számodra nem fontos tételek, semmi probléma. A gazdaságos gyártásnak ezek viszont fontos elemei. Nem beszélek akkor a technológiai előnyökről. Mivel én ezt tudom és figyelembe is veszem más egyébbel együtt ezért valóban nálam van a kulcs, hozzászámolva a feldolgozás helyét is./Nem a Jászságban van a feldolgozás, a szállítás kulcskérdés, de még sokmás is/ Mindig azt írtam, hogy a keret klasszikus anyaga a hárs, soha le nem írtam hogy másból nem lehet keretet készíteni.Ha az általad használt technológiát használnám, a hideg vízre valót sem tudnám megkeresni. Azt hogy amit leírtam máshol is megtaláltad lehet hogy nem véletlen. Azt hogy a néhány száz vagy ezer keretet így is meg lehet csinálni, nem jelenti azt, hogy a néhány százezret is. Többféle technológia létezik a keretgyártásra is. Hogy mit használsz eredményesen, az több dologtól függ, pl szakértelem, gépesítettség szerszám, alapanyag. Ha majd Nálad lesz a kulcs, szívesen átveszem az általad használt technológiát. Megfelelően értékelem a hozzáállásodat, felkészültséged, szakmai ismereteid az átlag felettiek. Ez azonban még nem jelent profi szintet. Azt értem meg nehezen, miért nem lehet elfogadni hogy nem csak a méhészet szakma, és nem csak a méhész ért a szakmájához.

Hát ne is haragudj, de nem segítettél. Ezek a tények ismertek voltak előttem. Ne sértődj meg, de ez a baj, hogy a legtöbb esetben konkrétumok nélkül írogatsz, esetleg annyit jelentesz ki, hogy csak hársból lehet jó keretlécet készíteni. Ennek is leírtad az imént a kulcsát: nálatok van.

Nemrég döntöttem el, hogy ezután csak bő két collosra vágom a rönköket a helyett ahogy eddig csináltam, ezzel csengett össze az amit Bogaras írt. Magamban ugyanazon lépéseket vázoltam fel ahogy Ő készíti a léceket, ezzel igazolódott az amire magamtól jutottam.

Normális kérdésre lehet normális választ adni.
A felfűrészelés nagymértékben függ a rönk átmérőjétől. Szélezés után az átmérő függvényében egy, vagy két deszkát célszerű levenni. Pallót azért nem, mert a szélen még nagy a fagömbösség. A második, harmadik vágás már lehet palló. A rönk közepén ismét deszkát célszerű vágni egyet vagy kettőt, mert a fa közepén a bél és környéke a legrosszabb, itt a legtöbb a fahiba. Aztán megint palló, utoljára deszka. Hogy miből hányat, ezt a rönk átmérője és minősége nagyban befolyásolja.
A deszka és palló méretét befolyásolja a fa fajtája, a vágás pontossága és a tovább feldolgozás. Beszáradásra keretanyagnál
lágy szórt likacsú fánál illik 10 %-ot rászámolni, plusz a feldolgozásra gép és szerszám valamint a technológia függvényében cca 3-5 mm-t. Tehát a 25 mm-es alsó-felső léchez ha 10 mm-re hasítjuk 32-35 mm-es bevágás szükséges. A 10 mm-el szélesebb oldalléchez értelemszerűen 45 mm körüli bevágás szükséges, az előbbi technológiát, /10 mm-re hasítunk/ feltételezve. 10 mm alsó 15 mm vastag felső lécet feltételezve, kb 2/3 35 mm-es, és egyharmad 45 mm-es anyagra van szükség. Ez az arány annak függvényében változhat, hogy félNb HUNOR, vagy Nb az oldalléc. De az egyharmad, kétharmad aránnyal nem lehet nagyot tévedni. A kihozatalt a hasításra használt fűrésztárcsa vágásrése nagyban befolyásolja. 1,3 ill 1,5 mm vágásrésű fűrészek a gazdaságosak, de ehhez már profi szerszámfelfogás és gép szükséges.

Nem az a sajnálatos, hogy ezen mulatok, hanem hogy ezt leírják.
Úgy gondolom profiként van fogalmam a keretgyártásról és a faiparról. Nem az a gondom, hogy valaki valamit nem tud, hanem az hogy az enyhén szólva is hülyeséget hirdeti, és nem szakmai érvekkel cáfol.
Mindenki felháborodik, ha valaki a méhészetet egy átlagos szakmának tartja. Ugyanakkor a méhész újkori polihisztornak tartja magát, aki a profiknál is jobban ért a dolgokhoz, pl a faiparhoz, vagy sorolhatnám. Nem az a gond hogy valaki keretet készít magának. Tegye nyugodtan, de ahogy már írtam nyugodtan számolja be lehetőségként a kórházi kezelés költségét is. Egy keret anyagköltsége faanyagtól, technológiától függően az árának 20-30 %-a. Mekkora veszteség a 20 % 5-vagy tíz %-a?
Ennek fényében enyhén szólva is röhelyes a nagymama kredence. Más kérdés az alapanyag beszerezhetősége. A nagy költség a feldolgozás és nem az alapanyag. Ezért nem mindegy a technológia a szerszám és a hatékonyság. Nem akarom sorolni, de pl. munkabér, közteher,, szerszám szállítás stb.
A Nyírségben nagy volumenben nem lehet hársrönköt feldolgozni, mert elviszi a hasznot a szállítás a Zselicből. Ugyanakkor a nyírségi üzemekkel nem lehet versenyezni Baranyában az akácból készült termékekkel. Nem akarok egy darabbal több keretet sem eladni itt a fórumon. Főleg nem azoknak akik a profit élősködőnek, lehúzósnak, észtosztónak tartják. Nekem nem konkurencia a kredencből keretet készítő, pusztán óvnám a hülyeségtől, bár nem az én tisztem. Nem hiszem, hogy én a méhészet kialakításához ilyen blőd, megválaszolhatatlan kérdéseket tettem volna fel a szakmának. Én tisztelem a szakmai tudást, a segítőkészséget. A hozzá nem értést, a tájékozottság minimális hiányát /PL a keret klasszikus anyaga a hárs/ viszont abszolút nem.

Hárskeret, aki magát profinak tartja /mások is/

Nálam az 55-ös deszka pontosan 4x adja a 10mm-es lécet, mondjuk nálam az alsó felső és az oldalléc is 10mm vastag. Attól hogy öregapám a NB kerethez 15 vastag felső lécet használt nekem még nem kell elpazarolni 5mm-ert. Ha ugyanis az alsó 10mm vastag léc nem hajlik meg akkor a felső 10mm-es sem fog. A műlépet alulra igazítom a méhek felül mindenképpen hozzáépítik a léchez. Az hogy az oldallécen kívül lógjon 20mm-ert a felső léc megint okosság, ügyesség kérdése, azért felesleges vastagabbra vágni a lécet és egy + munkafázist belevinni. Ha mégis valakinek igénye van rá azt 1,5-2mm vastagság is megteszi és általában meg is szoktam csinálni. De egyre kevesebben kérik. Az NB keretnél azért nem rossz, de nem azon múlik a keret tartása, minősége

Ahogy mi gyárttjuk itt Zalában: 28 mm deszka 25-re bevastagolva, majd 10 mm-re hasogatva alsóléc, 15 mm-re hasogatva felső léc.
A babának való palló 40 mm, 35-re bevastagolva, majd 10 mm-re leghasogatva és irány a másoló maró. Ennél gazdaságosabbat mi sem tudtunk kitalálni.

Tamási méhészbolt. ENTER. És kész.

Technikailag nálad az 55-ös pallóból hogy készül ez az oldalléc\felsőléc? Sokat gondolkoztam már rajta, hogy hogy kellene vágni a rönköt és azt hogy feldolgozni, hogy a legegyszerűbb legyen és a legkevesebb hulladék keletkezzen.

Hali..
-érdeklődve figyelem a hozzászólásokat..

Ha kezdőként ellövök 3 telefon, majd felkeresek 2 fűrész üzemet, már akkor / 3*200 forint telefon +2*1000 forint a benzinpénz míg odaér a fűrészüzembe = 2600Ft./
-még nem vettem faárut de 2600 forint / 120 Ft keret -> 21 keret,

Megalkuszom a kereskedővel, aki látva csak hársat keresek akkor jól lehúz! Láthatólag kedvezően számol, de otthon jövök rá, hogy átdobtak a palánkon, mert a fa cefetül ki van száradva és vetemedve, vagy tocsog a víztől a friss fűrészelés miatt..
Nekem 35 mm vastag gyalult deszkát nem ad, de van neki 50 mm azaz 2 colos deszkája! Tele van görccsel, a végei száradás miatt berepedve 20 centire. A deszkákat mind le kell vastagolni és szélezni!

Nos akkor számíthatok JJÓÓ esetben 12%-os veszteséggel, ami a ;
-szélezésből, -vastagolásból, méretre szabásból, majd a vállak marásából keletkezik. Ez általában az asztalos vesztesége..

Ezek után engem terhel a szállítási költség -egyszer haza, majd az asztaloshoz vastagolni, szélezni, maratni. Persze nem ingyen, ha ezt saját géppel oldom meg akkor is van elektromos áram költsége /380 motor eszik a gyalunál, marónál/..
Az utána járás költségeit, telefont és a munkaidőt nem számolva...

Ezzzzzzzzzzel ellentétben, veszem az internet levelezőjét és írok a mesteremnek, akit itt a fórumon ismertem meg.
Ő pedáns, rendes ember...az interneten a fórumos hozászolásai igazolták..pontos a munkája az élete.. és becsületi kihívásnak tekinti a jó munkát, régi motoros.
Visszaigazolja a megrendelésem, majd a megbeszélt időben a postás jön és hozza a csomagot. Kinyitom, látom külön csomagolta darabszámra a keret részeit. Simítom a faanyagot, nincs szálka, minden derékszögbe van vágva! Nem csalódtam.

Nos ha arra apellálsz, hogy majd a téli szünetben a termelés után, hát barátom addig is lesz telefon, benzin és egyéb költségek, míg otthon felhalmozod a faárut. Tehát úgy állsz neki a munkának, hogy már vesztettél pár keret árát és még nem is dolgoztál vele.

De szerintem évi 500 darab vagy évi 1000 darab keretléc miatt nem éri meg akár 80.000 forintos gépeket vásárolni!!

Igen, ezért veszek én is gyártótól. Csak nem mindegy kitől, és mennyiért!

Szarból szar vár lesz,csak büdös.

Jokeweb.50-es anyagot is fel lehet dolgozni gazdaságosan.Csak nem mindegy mennyi a reá forditott,elöállítási idö.Saját idö soha nincs fel számolva.Szakmám asztalos,keretet nem csinálok magamnak,inkább meg veszem,adott idö alatt értékben többet termelek,mint hogy meg csináljak 1000 keretet.Így én is haladok,keretgyártó is meg él.

Amiket javasoltam, nem az én gyakorlatom, de ettől még tény. Az hogy másokat meg ez mulattat, az meg sajnálatos. Az meg különösen, hogy fölöslegesen lett szaporítva egy pár beírással ez a téma is. Már csak azt fűzném hozzá, hogy mivel apu már nem készít kereteket, pont a napokban fűrészeltem föl tűzre olyan régi bontott ajtótokokat, (nem a minőségromlás okán lettek kibontva) amik faanyagához hasonlatos minőségűt biztosan nem árulnak már. Vagy ha igen méregdrágán. Szóval ha valaki nem kap hárs fűrészárút, kíváncsi lennék rá, melyik két lábbal a földön járó méhész küldené ezeket tűzre...

Kedves Laza!

A dolog onnan indul, hogy a kérdés ilyen formában feltéve megválaszolhatatlan. Nem akarom Bogarast idézni. /Már megint igaza van/
Erre jött tőled egy enyhén szólva is blőd válasz: Raklap, bútor ajtótok, gyümölcsfa. Hát ez számomra enyhén szólva is igen mulattató.
Nem beszélve arról, hogy ebben a rovatban nagyon sokan leírták az általuk használt fafajt, és annak beszerzési forrását. Árat közölni minimum akkor lehet: Ha meghatározzák a fafajt, annak méreteit, minőségét, az átadás helyét, nedvességtartalmát.
A "szarból nem lehet várat építeni" továbbra is tartom. Normális keretet bontott ajtótokból készíteni nem lehet.

Üdv. a reklámozó hárskeret

Sziasztok!Azért kérdeztem a keret anyagokat hol és mennyiért veszitek, mert voltam 3 fatelepen, abból csak egynek volt szélezetlen hársfája, ami 50mm vastag volt, ha nekem 35mm a vállszélességem akkor szerintem nagyon sok a hulladék.Eddig úgy gyártottam (kb. 500db) hogy vettem 40mm vastag fenyőt, amiből lett a keret oldalsó része a felső és az alsó pedig a kaptárkészítéskor a csomómentes deszkákat kiválogattam ami 24mm vastag lett (fenyő deszka).

Engem a hülyeség nem mulattat, mint Hárskeretet. Jokeweb kérdésére egyszerű a válasz és ezt az alábbi írásokban akkor már megválaszolta a fórum. Szóval fából készítik a keretlécet és annyiért veszik amennyiért éppen sikerül! Én is csak autodidakta módon értek az asztalossághoz, eredetileg erdőművelő-fakitermelő vagyok. Nagyon sajnálom azokat akik több fontos infó alapján sem tudnak dönteni a kérdést illetően. Valóban sokunktól messze esnek a hárs erdők és valóban a 22ezer +áfa ár(erdei rakodón rönk) is sokaknak csak vágyálom, nekem is. Ezért is árultam el a "tudatlanoknak" egy a fa szerkezetére utaló "titkot". Ha valaki ezek után mégis tudatlan akkor sajnos nincs mit tenni. Nálam ez is olyan dolog , mint amikor valaki kaptárat akar készíteni, de rajz kell neki hozzá, pedig ezt otthon önállóan is megtudja csinálni 1-2 óra alatt. Ráadásul amíg rajzolgat, számolgat még a kaptár készítés módja is rögzül a fejében és másnap reggel fejben van szinte minden, nem kell a rajzot böngésznie. Ha véletlen mégis adnék egy csapos készítési rajzot , bizony könnyen előfordul , hogy nincsenek megfelelő szerszámai az ilyen típusú kaptár gyártásához és akkor a rajzzal nem megy semmire.

Hárskeret:
Tulajdonképpen elhangzott egy kérdés jokeweb fórumtárstól: Sziasztok!Aki otthon készíti a kereteket azok milyen anyagot vesznek, milyen vastag , hogy csinálják és mennyiért veszik az anyagot?
Erre válaszoltál? Nem! Helyette jött tőled a "szarból várat", és az általad is mások számára gazdaságtalanul beszerezhetőnek minősített hársfa. Aminek kiváló tulajdonsága már mind régen le lett írva, és most sem lett cáfolva! Ezt senki nem is vitatta. De nem ez volt a kérdés! Sajnos az ilyen jellegű, teljesen fölöslegesen kialakult viták miatt olvasható ki nehezen, vagy hosszú idő alatt a fórumból, a hasznos információ. Egyébként az érdeklődés felkeltése, egy máshol nem beszerezhető és pótolhatatlan termékre, az is egy kereskedelmi fogás, ha nem is reklámnak hívják! Lehet mulattató, lehet elszomorító, hogy mások felhasználnak mindent amit lehet, azért pl. Trabanttal, Wartburggal, Skodával, és egyebekkel is sokan jártak, és járnak mai is, nem csak BMW-vel vagy mercivel. Annak ellenére is hogy tudják hogy az milyen kényelmes modern vagy esetleg energiatakarékos. De továbbra is az a véleményem, hogy ha azt kérdezik hogy otthon..., akkor arra kellene válaszolni, és a többiek arra irányuló válaszát pedig nem lehurrogni.

Valamit azért tisztázzunk.
Soha egy sort le nem írtam itt a fórumon, még a hirdetés rovatban sem reklámoztam az általam gyártott
keretet. Észt osztani sem szokásom. Véleményem viszont van. Enyhén szólva is mulattatónak tartom a nagymama kredencét és a kiszerelt ajtótokot felvágni keretnek, nem is beszélve a gyümölcsfáról. Az üzletről meg csak annyit, hogy most sem tudok raktárról szállítani, szezonban a várakozás eléri a három hónapot. Vevőim mégis kivárják. Nincs szükségem reklámra, itt sem. Azt azonban nem elfogadni, hogy a keret legmegfelelőbb fafaja a hárs, igen nagyfoku szakmai hiányosságra utal. Azt, hogy más fafajból is lehet keretet készíteni senki sem vitatja. Bogaras elég érthetően leírta miért a hárs a legalkalmasabb.
Ha valaki nem tudja hogy mi a különbség a gyűrüs és szórt likacs között nem bűn és nem is tudatlanság. Azonban a hozzáértő véleményét nem elfogadni, szakmai érveit nem cáfolva,hanem üzleti érdekeire hivatkozva, "ész osztással vádolva" vagdalkozni enyhén szólva is ostobaság. Nem akarok megsérteni senkit, akinek nem inge ne vegye magára. Nagyon sok méhész személyesen ismer. Nem hiszem, hogy nagyképűségemről, szakmai tudatlanságomról és inkorrektségemről vagyok híres köztük.
De lehet hogy csak én gondolom így. Soha le nem írtam, hogy a más által, más anyagból gyártott keret
szar. Már csak azért sem, mert neveltetésem okán sem engedhetem ezt meg magamnak. Arra, hogy szakmailag felkészületlen ifju titánok hülyeségeket kinyilatkoztassanak haragszom és nem is állom meg szó nélkül.

Hárskeret, a kezdő méhész

Kaptárat, keretet magam készítek, de még soha nem is jutott eszembe , hogy fenyőből készítsek keretet. Egyrészt, mert akkora darab hulladékok amiből keretlécet lehet készíteni nincs is a kaptárgyártás során , másrészt a fenyődeszka 55-60 ezer forintos köbméterenkénti árához képest a hárs is féláron beszerezhető, de egyéb szórt likacsúak még ettől is olcsóbban. A gyártás során a méretek egészen másként néznek ki tehát nem igazán hasznos a kihozatal ha a kettőt keverném és egyazon collos méretből készíteném. A keretléc anyaga mindig 55mm-re van a rönkből vágva. A hossz vágás mindig az éppen aktuális keretméret szerint változik és ez is elég ritkán találkozik a kaptár méreteivel. Én megértem Hárskeretet, nem csak a saját hanem a neki dolgozó emberek bevételét is figyelni kell. Viszont az is tény hogy ahol évi 5-6 ezer keret vagy akár csak 2 ezer használnak és méhésznek ideje , kedve van az bizony hozzá tartozik a méhész munkához. Mit csinálnék ősztől tavaszig?

...... Csomó méhészt az életforma élteti hogy maga készít mindent.. és kint van a természetben szeretett bogaraival.[/quote]

Ès pontosan ez a lényeg itt van a kutya elásva.....

A méhészekből legalább annyian próbálnak megélni mint a méhészetből... Egyébként a legtöbb fórum ilyen. Csak a kérdést kellett volna megérteni! Ehelyett jött a lehurrogás, és a hársfa alapanyag népszerűsítése. Ami ugye jó, csak nem lehet beszerezni, vagy drágán. Akkor?

Nem értem a vitát???? Hárskeret nyilván gyártó azt szeretné ha mindenki tőle venne keretet. Átlag öreg méhész be van gépesítve mivel kaptárait maga készíti marad sok fenyő hulladék nyilván készít keretet. Ettől ő még lenézendő mert nem veszi meg a más által gyártott keretet??? tényleg nem értem ezeket a vitákat mindenki úgy méhészkedik ahogy tud . Ha mindent úgy venne meg a méhész akár vehetne fel embert aki méhészkedik ő csak a naptárt figyelné...... Csomó méhészt az életforma élteti hogy maga készít mindent.. és kint van a természetben szeretett bogaraival.

Kedves P!

Hogy Neked mennyi eszed van!
És mennyire igazad van! Kár hogy ez nem nekem jutott eszembe. Megint " fején találtad a szöget" Hát ezt jó volt olvasni.
Bele is nyugszom ezután még abba is hogy a bambusz a legjobb keret anyag, meg az ében. Tudod "a jó pap is holtig tanul"
Örülök hogy a régi vagy!

Üdv:Kj

Akar az, hogy ne akarna. Csak nem tud. És ha még is sikerül neki, hiába drágább, hiába rosszabb, akkor is csak az az igazi! Me há hogy Ő csinyálta. És olyat te úgy se tudsz. (más kérdés, hogy olyat te nem is akarsz)



H.apci,

Állomány alkotóként, és elegyfaként itt fordul elő. Hárs fűrészáru akár Pesten is kapható, de hogy abból gazdaságosan keretet nem lehet készíteni az is biztos. Egyébként nem értem ezt az egész hozzáállást pont a kerethez. Miért nem akar a méhész otthon műlépet, kaptárvasat, vagy anyarácsot készíteni? Esetleg füstölőt, pergetőt, kalapot és ruhát? Miért használ üveget, miért nem otthon égetett agyagcsuprot? Miért használnak a kalaphoz tüllt, miért nem üveget vagy műanyagot? Azon is ki lehet látni. Nem is égeti ki, nem szakad ki sokkal strapabíróbb a tüllnél. Miért nem készül a keret alumínium ötvözetből? Sokkal könnyebb és tartósabb mint a hárs. Sokan megindokolták már hogy miért pont a hárs a keret klasszikus és legmegfelelőbb anyaga. Nem értem, hogy miért nem lehet ezt elfogadni?

Hárs fűrészárut szerintem csak a Zselic környékén kapsz, esetleg a Bakonyban.

Amatőrök:
Én pedig mint írtam, vásárolok a kiváló zselici hársból készült keretből. Mert eszembe se jutott, hogy magam készítsem!
Mellesleg feltettem néhány asztalosnak a kérdést, hogy tud-e szárított hárs faanyagot beszerezni az esetleges gyártáshoz, csak bamba nézés volt a válasz. De biztos nem jó embert kérdeztem...

Laza!
Mi csak méhészek vagyunk! Abból is amatőrök!
A keretlécet saját magunk készítjük!
Évi 3-4000,-darabot.A Zselici hárs fűrészárut úgy vesszük.
Aztán egy évig szárad mire keretléc lesz.

Fel tudok ajánlani zsalugátert, fa ablaktokot, és a nagymama kredencét keretkészítésre, ingyen elvihető. Van néhány akácoszlop, tölgy és bükk széldeszka ráadásnak. Lehet keret az utolsó megjelenési formájuk, bár én tűzre szántam. Jelentkezni itt a keret rovatban lehet.

Jó keretet igazából hársfából és egyéb nem kemény szórtlikacsú fajtákból lehet. A fenyő bár sokan készítenek belőle keretet nem a megfelelő faanyag és a többi gyűrűslikacsú sem.

Nos, kedves kollégáim. Jó kereteket két fajta fából is lehet készíteni, csak ízlés, szokás illetve pénz dolga. Az egyik a hárs, a másik a fenyő. Ha itt tartunk, akkor ez a kettő nem is kettő, mert hárs is van min. 3 fajta, fenyő meg legalább 5. Igazából a hárs a legjobb, a száraz gallymentes tömör anyag. Formatartó, szinte sohasem reped és tartós. Ja, nem mellesleg, feldolgozáskor nagyon jó az illata. Egyébkénkt kaptárnak is kiválló. Kicsit drágább mint a fenyő. A másik anyag a fenyő. Luc: előnye, könnyű, viszonylag olcsó, kevés benne a kieső göcs, könnyű megmunkálni és összelőni, v. szegezni. Hátránya: ritka szálú, viszonylag hamar tönkre megy-a hárshoz képest. Erdei fenyő. Előnye:tartós, könnyű megmunkálni, árban előnyös. Hátránya: gyakori a kieső göcs, ezáltal a hulladék, illetva a gyantatok, kicsit nehéz. Vörös fenyő. Előnye: nagyon tartós, könnyű megmunkálni, szép. Hátránya: összelövéskor, ill. szegezéskor könnyen reped, gyakori és sok gyanta, ára magas. Ha meg tudtad csinálni belőle tökéletesen, szinte örök. A többi fenyőről nem írok, mert nem jellemző, hogy abból dolgoznék, a borovi hasonlő a mi erdei fenyőnkhöz. Dolgoztam ebben az évben kb 2 hónapot cédrus fenyővel, amiből kereteket gyártottam, az pedig majdnem olyan, mint a mi vörös fenyőnk. Ezeket azért írom, hogy segítsek mindenkinek eldönteni, hogy miként kalkuláljon pénze, elképzelése és lehetőségei szerint. Kb. 100.000 keret elkészítése van a hátam megett.

Nem tudom rosszul! A kérdés nem az volt, hogy miből készül egy jó keret egy gyártónál. Már itt a fórumon is többször megállapítást nyert hogy egyébként otthon nem éri meg keretet készíteni. Ennek az egyik oka a megfelelő alapanyag... Aki mégis otthon készíti, az pedig legtöbbször bármiből, főleg fenyő maradékokból. Ha megfelelő az anyag, és pontosan készül, az is jó lehet. Nem értettem miért, de apám, és a rajta keresztül megismert többi méhészek is mind, ilyen otthon készült keretekkel méhészkednek. Bár apám után lehetőségem is lenne, én nem ezt választom. De ettől még nem szar.

Szerintem a jó keretléc Zselici légszáraz hárs fűrészáruból készül. Legalább is Náluk!!!!Az idén csak 4000,-épült ki !!!!

Ez így igaz !! De nekem pl. vannak fenyö kereteim is. Amit legyártott elemeket veszek az csakis fenyö.
Azok Hoffmann keretek, amit magam csinálok az minden oldala 2.5 cm széles, 1 cm vastag kivéve a felsö keretlécet az 2 cm.