Pedig több technológia alapja, hogy (csak) a méztéri fiókokon van kijáró. Még jó, hogy nekik ezt még senki sem mondta.

A Cicatricis Géza által készített kaptár/módosított madla / valóba 19,-keretes. Nekem volt belőle pár darab és nagyon meg voltam elégedve vele. Kevés családszám mellett talán a legjobb.

Mea culpa Arisztaiosz,fejből irtam,a könyv illetve a cikk sajnos nagyon rég volt a kezemben.
Köszönöm a pontositást.

Attila!

Mindig élvezettel fogadom alapos olvasottságról tanúskodó kaptártörténeti esszéit, de most némi pongyolaságot véltem felfedezni az írásában...
Ha tájékoztatunk, tegyük pontosan....!


A fészekmézkamrás kaptárt valóban Madarász Lajos kísérletezte ki a '30-as években, a kaptár és a technológia leírása a Méhészet 1943 májusi számában jelent meg. Az eredeti "Madla" kaptár 16 keretes volt, elöl 11 lép hidegre állítva, hátul 5 keret melegépítményűként, miként azt Cicatricis "A méhészkedés gyakorlata" (1960, Gondolat) c. könyvecskéjében írja.
A Cicatricis Géza-féle változat viszont nem 17-18 keretes volt eredetileg, hanem 19, azaz elöl, a rövid oldalon 12 -hidegre állított- keretes "fészekmézkamra", hátul a fixen beépített anyaráccsal párhuzamosan 7 melegépítményű kerettel, melyet választólappal 4+3-ra lehet osztani (4 keretes ideiglenes fészekre és a 3 keretes anyapároztatóra), természetesen külön-külön kijáróval és hereszöktetővel.
A "pitvart" a kaptárgyártók rögvest elhagyták, s a 19 keretes helyett általában 18 keretesre készítették.
Drága emlékezetű Édesapám szerelmese volt ennek a kaptárnak, s lehet, hogy nyugdíjas koromra én is ezt választom, mert nem nagy állomány esetén nagyon szerethető fekvőkaptár. Sajnos a megmaradt három fészekmézkamrás "műemlék" kaptáram vándorlásra már nem alkalmas, de "veszteglő üzemmódban" ma is megelégedésemre szó'gának...

Propolisz a méztéren nyitott kijáróval azt fogod elérni hogy a méhek a kijáró közelébe nem fognak mézet tenni.
A magaskeretes fészkű rakodóknál a felső kijáró lényege az,hogy a lépekben ne alakuljon ki széles mézkoszorú mely gátat jelent,teltségérzést alakit ki a méhcsaládnál.

Ez elég méretes kijáró. Ennyi erővel a méztéren nyitok kijárót és megszűnik minden fészekméz probléma (?!). Valójában nem. Nem ilyen könnyű "becsapni" őket

-Madarász-Cicatricis féle NB18-as pitvaros fészekmézkamrás kaptár 1930-as évek vége

Ehhez egy kiegészités:

A Madarász Lajos féle fészekmézkamrás fekvőkaptár beosztása 12-4-3 volt.Akácon a 12-es rész a méztér,a 4 keretes rész a fészek volt,a 3 keretes részben anyanevelés volt lehetséges.A 4 és 3 keretes részt a választó megnyitásával össze lehetett nyitni.Igy tehát ez NB19 volt.

A Cicatricis féle változat NB17 NB18 volt, 12-5 vagy 12-6 beosztással.

Közös a kétféle kaptárban a pitvaros kijáró,azaz a kaptár rövid oldala dupla volt.A felsőkijárón keresztül a méhek egy kamrába,pitvarba jutottak,és onnan jutottak be a 12 keretes fészekbe,illetve méztérbe.
Vándorláskor ez a pitvar a felső menekülőtér mellett egy második menekülőtérként működött.

Mára gyakorlatilag ez a fajta megoldás az NB18-as kaptár gyártásából kiveszett,ismeretlen.

Többé kevésbé ilyen kivitelű kaptárak láthatóak Faluba Zoltán Méhek méhészkedés cimű könyvében(Faluba Zoltán méhese,azon belül hogy Faluba fekvős volt,a fészekmézkamrás változatot preferálta)

Hát most már több mint 100 éve hogy vannak ezek a felsőkijárós kaptárak,és a méhek kiviszik a hullákat.
De igazából a gondos méhész - legalábbis 100 éve - ki is takaritotta a kaptárakat,legyen az hátulkezelős,felülkezelős,állókaptár,fekvőkaptár.

Szóval kronológiai sorrendben a felsőkijárós kaptárak és megjelenésük:

-Boczonádi féle 3 soros állókaptár 1902 (Id.Boczonádi Szabó Imre: Rendszerem ismertetése 1904)
-Balogh Bálint kaptára 1912
-Boczonádi féle 24 keretes fekvőkaptár 1913
-Hungária fekvőkaptár 1918
-Ignácz féle 32 keretes fekvőkaptár 1920
-Mátyás féle köpenyes fekvőkaptár 1932
-Debreceni vagy Konkoly féle kaptár (50x36cm) 1932
-Bokor Jenő kaptára (37x53,5cm) 1930-as évek vége
-Kelecsényi féle kaptár (42x52cm) 1930-as évek
-Madarász-Cicatricis féle NB18-as pitvaros fészekmézkamrás kaptár 1930-as évek vége

Még van 4-5 nagykeretes fekvőkaptár,de ezek mind Boczonádi hatására felsőkijárósak.

Tulajdonképpen az összes NB kaptár amit alsókijárósra gyártottak(divatból vagy egyéb megfontolásból) az mind mind Boczonádi közel 30 éves megfigyeléseinek, tapasztalatának a fiókba söprése.

Félreértés ne essék,nem lettem a felsőkijáró pártfogója,csupán előkotortam a magyarázatot a nagy kérdésre,hogy kifejlett 7-8-9 fiassal rendelkező NB fészkes családok miért kotlanak a fészken és miért nem óhajtanak felmenni a méztérbe

Szia Attila!
És az ilyen felsőkijárós kaptáraknál hogyan tudják a méhek kivinni a méhtetemeket?

A közelmúltban felmerült párszor hogy magaskeretű rakodókaptárnál miért nem foglalják el a méhek a félmézteret.Már leirtam ezzel kapcsolatban a felső kijáró hiányát mint okot.

Az NB rakodó(NB fészek félNB méztér) topicba ezt már beirtam,de még van egy kiegészités.

Tehát:

Méhek között 113.oldal:

A nagy Boczonádi rakodókaptár fészkének kerete 42x36cm a méztéri kerete 42x17,5cm.Fészekben,mézkamrában 10-10 keret.
A kijáró a keretek élénél a fészek felső szintje alatt 5cm-re van,magassága 4cm hosszúsága 18cm.
A fenék nincs rászegezve,a legkiválóbb termelőkaptárok közé tartozik

A másik magaskeretes rakodókaptár a Balogh Bálint féle rakodókaptár,félméztérrel.

Méhek között 112.oldal:

Balogh Bálint kaptárjának fészekkerete 36,5x36,5cm,mézkamrakerete 36,5x19cm.A felsőléc 38,5cm.
A fészekben 11 keret,választódeszka és a kezelésre hézag van.
A mézkamra 12 rendes vagy 9 hizlalt lép számára készült.
A hizlalt lép keretének léce 4cm széles gerinctávolsága 5cm.
A kijáró a keretek élénél,a fészek felső szintje alatt 6cm-re kezdődik,magassága 4cm,szélessége 30cm.
A fenék rá van szegezve a fészekre.


Tehát mindkét nagy méhészünk,Boczonádi és Balogh is úgy "oldotta" meg a fészekben a vékony mézkoszorú létét,hogy felső kijárót alkalmazott a magaskeretes fészken.Ez a titka annak hogy a méhek ne a fészek lépjeibe rakják a vastag mézkoszorút.

Kisboconádi(32x28) arányitva egy NB kerethez illetve beműlépezve.

Fészekméret:

Közepes és erős családnak 2x10 keret fészek(164 négyzetdeciméter,12db NB méret) méztér 2x10 keret.A kaptár igy 4 fiókkal az NB24-es méretének felel meg.

Gyengébb családnak 1x10 keret fészek es 2x10 keret méztér(NB18 méret)

A Langstroth-hoz hasonlóan alkalmas 1 fészekfiókon teleltetésre.

Langstroth: 44,8x23,2: 9,07 ndm
Kisboconádi:32x28 : 7,8 ndm

Az 1950-es évek végén 1960-as évek elején a Hungaronektár elődje kezdte meg a "Magyar Langstroth" a 42x23-as keretméretű 3 fiókos rakodókaptár terjesztését.Érthetetlen hogy mire volt ez a kutyulás hiszen ismerték,ismerik a 42x22-es keretméretű Zander rakodót Magyarországon.(kicsit hajaz a dolog az agyrém "Magyar Dadantra 42x30-as mérettel)

Dr Vicze Ernő könyvében le van irva miért bukott meg ez a kaptár:

-a magyar méhészek nem voltak felkészülve 20-25kg-os telelőkészlet beetetésére.

A 60-as évekre kiderült,hogy egy fiók ebből kevés a telelésre,kettő sok.Elkezdtek kisérletezni 8-9 keretes fiókokkal illetve 11-12 keretesekkel.Egyik sem vált be.A kivánatos az lett volna,hogy a család egyszerre két fiókon alkosson téli fészket,és ehhez kellett volna a felső fiókban nagy mennyiségű telelőélelem.Tavasszal az egyfiókos család túl kicsi volt a fejlődéshez a két fiók viszont túl nagy.

A Magyar Langstroth kudarca után 1970 körül dobták piacra az alacsonykeretes rakodót a 42x18-as mérettel.A méret az NB-ről való átállás megkönnyitése miatt lett ekkora.

A Magyar Langstroth kudarca ellenére viszont elég sok azoknak a méhészeknek a száma,akik Zanderrel azaz 42x22-es mérettel méhészkednek eredményesen.

Eredeti Langstroth-tal azaz 44,8x23,2-vel a 90-es évek vége óta méhészkednek Magyarországon,hasonlóan a Dadant-Blatt terjedéséhez.

Langstroth rakodóval . Még milyen van ?

Van valakinek tapasztalata Langstroth rakodóval hazai viszonyok között?
Talán a telelésnél lehet a hunorhoz hasonló gondok, de furcsállom, hogy ennyire ritkán hallani felőle.

Az Akác topicban felmerült Hunor fekvőkaptárra a válaszom,idézet a Méhek között 116.oldaláról:

A túlságosan megnyújtott fekvőkaptár ellenkezik a méhek természetével,mert inkább kevesebb léputcához ragaszkodnak.Minél kisebb a lép,annál több kell belőle,annál hosszabb aránytalanabb a kaptár.A Kisboconádi és a Hunor keret tehát fekvőkaptárhoz kevésbé alkalmas mint a Nagyboconádi keret.

Az Amerikai Egyesült Államokban a fekvőkaptárt Long idea néven használják 25-35 Langstroth kerettel.

Ez utóbbihoz teszem hozzá azt hogy felső mézkamrával,ahogy a képeken látszik.

Hát erről sajnos nincs fotó

a kor kaptárainak megfelelően és Boczonádi hatására ez egy 3 keretsoros hátulkezelős kaptár,keretsoronként 12db kerettel.
Felsőkijáros,azaz Boczonádi hatás,a felső két sor a fészek az alsó egy sor a méztér.Boczonádi kezdte 1890 körül a kisérletezést az országos egyleti 3 soros kaptárral,melynek eredetileg az alsó két keretsora a fészek,a felső a méztér,és alsó kijárója van.Boczonádi rájött hogy a 2 sornyi fészekkeret az éppen fedezi a méhcsalád fiasitásos sejt igényét,de semmi tartalékméznek hely nincs. ("nem azt a mézet keveslem én amit az egyleti kaptárból elvehet a méhész,hanem azt ami az egyleti kaptárban a családnak marad).
Boczonádi elkezdte a kisérleteket az egyleti kaptár "megnyújtásával" azaz soronként 10 keret helyett 12 majd 15 keretet kezdett alkalmazni.viszont igy eltorzult a család élettere,egy 24cm széles és kb 45cm mély fészek keletkezett.Boczonádi tehát rájött hogy az egyleti 24x18,5-ös keret 1-2cm-es szélességi módositása kevés.rájött hogy ebből a keretből minimum 40db-ra van szüksége a családnak csak a fészekben.ehhez képest az eredeti egyleti kaptár összesen tartalmazott 30 keretet a méztérrel együtt.
Boczonádi a következő problémával is szembesült:mivel a 2sornyi fészek kevés mézet tartalmazott,ezért tavasszal mire a téli élelem elfogyott a család etetésére volt szükség.ez serkentőleg hatott,azaz a család megszorult és rajzásra készült.
ezért duplázta meg az egyleti 24x18,5cm-es keretet 32x28,6cm-re,és ebből alkalmazott 2 sort fészeknek 1-et méztérnek.
a Győrbiró féle rendszer ugyanezt követte,a szélesség szintén 32cm lett,azonban alacsonyabb 24 cm-es keretet alkalmazott,és soronként 10 helyett 12-öt.űrtartalomra a Boczonádi féle kaptár NB18 méretű a Győrbiró féle kb NB16-17 méretű,tehát a méhcsalád nyugodt kifejlődésére és mézelésre alkalmas.

Boczonádi: "egy kaptárban el kell férnie akár egy 100ezer méhből álló családnak.

Boczonádi és követői ez idő tájt egy lépést nem tettek meg,azaz megmaradt a Grand Miklós-Pohánka Ödön-Berlepsch-Dzierzon féle vonal: ragaszkodtak a hátsókezeléshez,a kaptárakat nem épitették át rakodórendszerré.
Ha ez megtörtént volna,valószinűleg soha nem kellett volna megszületnie az NB fekvőkaptárnak.

Fotó?

Egy kis kaptártörténelem.

Győrbiró féle 36 keretes hátsókezelésű állókaptár.
Keretméret 32x24cm

Győrbiró Géza (Szentkatolna, 1858. nov. 21. – Szentkatolna, 1939. jan. 20.): méhész, a Győrbíró-kaptár készítője. 1899-ig községi jegyző, ezt követően méhészkedéssel foglalkozott. Az országosan használatos kaptárakkal kezdett méhészkedni; ezeket kicsinek, nehezen kezelhetőnek tartotta s megszerkesztette a róla elnevezett 32×24 cm-es keretméretű, 36 keretes, felső kijárós, hátsó kezelésű álló kaptárt. A környék méhészei hamarosan átvették ezt az anyarács nélküli kaptárat. A méhcsaládoknak szabad fejlődést engedett, a fiasítást műléppel korlátozta. Cikkeket írt a méhész szaklapba. – Irod. Barkó András: Gy. G. emlékezete (Méhészet, 1969. júl.).

hogy a méreteink mennyire nemzetköziek annak ékes bizonyitéka a Hunor kaptár
az osztrák széleskeretű kaptár mintájára készült,pár részletmegoldással a Mogor kaptárból.

természetesen most nem a Tamási-tipusú kaptár alapján készült "tescogazdaságos" leegyszerűsitett szerkezetű Hunor kaptárra gondolok.
aki kiváncsi rá hogy néz ki az igazi Hunor kaptár az megtalálja deszka és nádváltozatának leirását Szabó Károly A méhész műhelyében cimű könyvében.

Zoltán!

Alább már említették , hogy a Zander 42 cm. Szerintem az hogy nem egészen illünk a magasságainkkal a nemzetközi mezőnybe vitatható. Nem kell másokat majmolni. Viszont a 42 cm mérethez van jó pár magyar magasság ami szinte korlátlan tárháza a méhészek ötleteléseinek

Ne feledkezzünk meg egy évfordulóról.

1913-ban mutatta be id.Boczonádi Szabó Imre a 42x36cm-es keretméretű fekvő vándorkaptárját a 24 keretes Nagyboconádit.
100év alatt a magyar méhészet meghatározó kaptára lett.
terjedése az 1950-es évektől gyorsult fel igazán a vándorlás nagyarányú elterjedésével(Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalat által támogatott vasúti és később TEFU-s szállitások,a tabi kaptárgyár létrehozása)
Lehet szeretni,lehet nem szeretni.Az akác és a mára már szinte elfeledett tisztesfű kihasználására készült ez a kaptár.

Boldog születésnapot NB fekvő!

Zoltán a világ 3 szélességre van beállva:

Dadant-Blatt 43,5cm
Zander 42cm
Langstroth 44,8cm

http://www.imkereibedarf-bienenweber.de ... ieterID=32

ezen a német oldalon is látható,hogy pl a németek se variálták át az eredeti amerikai Langstroth 44,8-at "német Langstroth-ra" pl Zander 42-es szélességgel.

A magyar méhészeknek inkább az eredeti Dadant felé kellene mozdulni (ill. mindegy melyik) csak a makacs ragaszkodásunk a 42 cm-hez megakadályozza a világ más méhészei által elérhető eszközök megvételét. Nekünk külön kell csináltatni mindent! Ha újból kezdeném csak nemzetközi méretet választanák, hogy milyen magas a keret az már részletkérdés.

Zombee persze hogy nem,hiszen Grand Miklós óta a magyar méhészet másról se szól csak a kaptárháborúkról. lásd: kisországos,neiszer,liebner,kisboconádi.aztán NB,Balog Bálint féle,de hogy az akkori OMME szava legyen az utolsó jött 1918-ban a Hungária(4db kisországos mérete,48x37cm)

Igaz a mézkoszorú is,hiszen pl egy 42x27-es Hunornak kisebb a mézkoszorúja mint egy 42x29-es Középboconádinak.De 1cm viszont nem olyan oltári különbség hogy elfelejtsük 1cm kedvéért a sokak által használt Középboconádit,ráadásul egy olyan keretméretért,kaptártipusért ami nem egyezik az eredetijével(Dadant-Blatt)

Szóval ezek szerint megtörténhet hogy ha Dadant-Blatt hirdetést látok és vennék belőle,akkor a helyszinen pofára esek mert nem Dadant-Blattot kapok hanem csak 42x30-as méretü kaptárt,keretet....

Ez kb olyan mint a 4ütemü Trabant.VW motoros....

Ahogy írod, ennyivel vastagabb a mézkoszorú. Attila, nem hiszem, hogy meglepődsz a centiken való játékon. ;)
Engem az lep inkább meg, amikor egy méhész 20+ év tapasztalattal úgy dönt, hogy pár centi miatt kaptártípust vált.

De ha egyszer már létezik a Középboconádi 42x29-el akkor minek kellett barkácsolni egy 42x30-as "Magyar Dadantot" ami ráadásul nem is kompatibilis a Dadant-Blattal azaz a 43,5x30-al? Még véletlenül se tud a tulaj mondjuk német vagy más európai Dadant-Blatt kaptárakat beszerezni vagy ne adj isten Németországba Hollandiába Olaszországba méheket kereten eladni ahol a Dadant-Blattot használják.
1cm differenciával egy újabb keretméret született

Ami meg az alacsony mézteret illeti: ismertem olyan méhészt aki Hunor fészek-félHunor hizlalt méztérrel méhészkedett azaz 42x27 és 42x13,5-ös méztér.az meg akkor a fajtamézhez még jobb nemde?

Fajtamézgyűjtésre is kiváló kaptár lenne!... Megfelelő fészekméret (kb. 11 hunornak megfelel), némi tartalék mézzel, könnyű méztéri fiók (+ a hátrányok). Szerintem már létezik ilyen vagy hasonló...
Van persze, aki 9 kerettel és 1/2 NB méztérrel elégedetten használja, nagyban.

sziasztok,

ezen a fórumon is,facebookon is olvasom hogy "feltalálódott" egy új méret a "Magyar Dadant"
Elárulná nekem valaki hogy ennek mi értelme volt?


Magyar Dadant: 42x30cm
Középboconádi 42x29cm
Egységes 42x32,5cm

Dadant-Blatt: 43,5x30cm
Dadant: 47x30cm
Módositott Dadant(USA) 44,8x28,6cm

Ráadásul ahogy olvastam, néhány "Magyar Dadant-on" félNB méztér figyel.
A 80-as évek óta létezik a Hunor fészek-félNB méztér rendszer,kinek bevált kinek nem.Ráadásul ha már Dadant-Blatt,akkor eleve félmézteresnek kellene lennie,szóval Magyar Dadantnál 42x30 fészek 42x15 méztér.


De ugyanez megtörtént a "Magyar Langstroth-tal" is a 60-as években,amikor kihozták a 3fiókos 42x22,5-ös kaptárt,holott évtizedek óta ismerték a Zandert 42x22-vel.


Szóval nem értem

Zanderesek hogy csinálják
2 fiókon telelünk.Fészek a felső fiókban van.Ha megnézzük őket ha olyan erős a család akkor nem kell bántani ahogy melegszik az idő úgy megy lefelé az anya a fiasítással.És ezeket nem kell bántani addig akác előtt 2 héttel meg kell nézni hol az anyja ha felső fiókban van leteszem az alsóba és ráteszem a hanemarácsot hogy ott legyen.Itt már a fészekben van az anyja a fészekben és marad így akácra.

másik verzió
ha felül van a fészek és leteszem alulra,az anyja magától fel megy mivel ott a fiasításra alkalmas lépek vannak,de ezt a könyv nem annyira javasolja mert ha bejön egy rossz idő akkor megfázik a fiasítás….

Vélemények erről?

Nekem 10 keretes zanderek vannak. Két fiókon teleltetem,a felső fiók teli mézes,alul csak a két szélső.Tavasszal a 80% a felső fiókban kezdi a fiasítást, amelyik nem azt felrakom.Én használom a 4. fiókot is, arra szöktetek. Álltalában akkor kerül fel a 3. fiók amikor az anyarácsot berakom, ilyenkor a két fiók zsúfolt és kb 10-12 fiasuk van. A vaddohány végéig 1 fiokon marad a fészek.

Teleltetés? 2fiók gondolom,és a felső fészekfiók léctől-lécig lepecsételt mézes?
Ilyenkor a jó család fészke a felső vagy az alsó keretsoron van? Vagy együtt a kettőn?

3-dik fiókig nem jön fel nálam,hordásban gyorsan töltik a mézteret és az anyát leszorítják,negyedik fiók soha nem kell,annyira nem lehet felfejleszteni őket.

Csija irtad hogy rács nélkül mézeltetsz,3 fiókos állapot van.ez kb egy 4fiókos félNB-nek felel meg.Soha nem fordul elő hogy 1-1 anya feljön a 3.fiókig? Mindezt azért kérdezem,mert egyszer sikerült hozzájutnom 500db 40mm-es hizlalt félNB szüzléphez.Be is szórtam pár családhoz,alul 2sor normál félNB fészek,felül 2-3 sor hizlalt.És rács ugye minek, ez hizlalt,ebbe nem petézik bele,és bizony petézett bele feljött az anya a 4.fiókig,még ott is petézett 3-4 hizlalt lépet(nem 50mm-es hanem csak 40mm-es lépek).

Ha egy család Zanderen kinövi a 3 fiókot akkor automatikusan kapja a 4 fiókot vagy olyankor mi az eljárásod?

Bocsi igazad van.
2 fiókon telel a család,ha csúcson van a fejlődés 3 fiókos.A fiókok 10 keretesek,anyarácsot nem használok.Az anya a második fiókig jön fel,a harmadikba nem.A második fiók egy részét petézi csak be.A harmadik fiókba ha telehordják 24 kg fér bele,a második fiókból csak a fedett fiasokat pergetem.Viszonylag így az anyának nagy tere van a petézésre,és mivel csak a fedett részből pergetek a második fiókból elkerülhető a család kifosztása is.

Csija akkor irhatnál róla,mert a fórumtárs emiatt érdeklődik.Azzal még nem megy sokra hogy nagy eredmények vannak vele

10 vagy 12 keretes a fiók? 1 vagy 2 fiókon teleltetsz? 3 vagy 4 fiókra fejlődik fel a család?
akácra hogy rendezed be( van e átfedés a félNB-vel pl)?

Zandert használunk erre egy páran,vannak akik igen nagy állománynál.Ha megtanulod a kezelését igen jó eredményeket lehet vele elérni

A Zander Magyarországon ritka mint a fehér holló Cikk is nagyon kevés jelent meg róla a Méhészetben az 50-es évek óta.
Ami egy támpont,és érdemes elindulni rajta az 1950-60-es években terjesztett legelső alacsonykeretes rakodó a 42x23-as "Magyar Langstroth".Ez ugyanúgy 3 fiókos mint a standard Zander, 2 fészekfiókkal üzemel.
Dr.Vicze Ernő könyvében leirja hogy mi volt az oka hogy ez a fajta kaptár nem terjedt el:

-a gyakorlat szerint 1 fészek kevés 2 sok volt a családnak
- a méhészek nem voltak felkészülve 25-30kg telelőélelem beadására
-a családok gyengék voltak 2 fészekfiók egyidejü elfoglalására,a fészek 1 keretsoron alakult ki
- volt egy 1hetes "botlás" a család fejlődésében akkor amikor az anya már ment volna át a következö keretsorra a fészekben.elegendő népesség hijján ezt nem tehette meg

javaslom az imkerforum.de -t tanulmányozd,a németeknél nagyon elterjedt kaptártipus,sőt már kitalálták a legújabb Zandert a "Zadantot" is.

Érdeklődni szeretnék hogy kinek milyen tapasztalata van a Zander rakodó kaptáról???
Válaszotokat előre is köszönöm.

Ok, értelek.

ata67!

Köszönöm, megvan, olvastam, és azt is megjegyeztem, hogy a legjobb fejlődést (önmagához képest) a 6-7 léputcás család produkálta. (megduplázta magát) DE, hogy érts, én sokkal előbb olvastam ki az anyanevelésről írt könyvét, (még méheim se voltak) míg ez utóbbit csak alig egy hónapja. Az Örösi könyvben is az anyanevelés részt olvastam el a legtöbbször, és még meg sem volt a méhcsaládom, már azon agyaltam, hogyan fogom szaporítani. És mivel az idén is több anyát tervezek nevelni, mint aminek népet fogok tudni adni, ezért inkább gyengébb (5 keretes) rajokat fogok teleltetni. Gyakorlati tapasztalatom még mindig nincs, marad a matek. Tomipapa nyomán: (tényleg, jól vagy? Nagyon eltűntél) Egy jó méhanya napi 1.200-1.500 petét rak. Egy fészekfiókban 2db 5 keretes raj telelt. Tavasszal az anyák indulnak. Az egyik napi 1.200-1.500, a másik 1.000-1.200 petét rak. Amikor az erősebb az 5 lépet "kinövi", a gyengébb anyát elveszed. (tartalékolod, elnyomod) Az elvétel után egy ideig napi 2.500 méhed fog kikelni. És mivel az erősebb anyát hagytad meg, az folytatja a petézést, ha van akác, lesz mézed. Ha ez így működni fog, akác után ismét nevelek kétszer annyi anyát, mint ahány családdal mézeltetni szeretnék, és nem fáj a fejem, hogy áttelelnek-e, (a két raj egymást segíti) ha egy anya még is elpusztul, nem akkora tragédia, mint ha minden fészekben csak egy raj telel. A gyakorlati tapasztalatokról majd 2-3 év múlva bővebbet.





H.apci.

H.apci!
"Faluba Zoltán: Gyakorlati méhészkönyv" írásának 46-48. oldalain taglalja azt, hogy egyenes összefüggés van az augusztusi serkentő etetés, a betelelt családok léputcáinak száma, a tavaszi fejlődés, és és a sikeres mézeltetés összefüggése között. NB fekvő családok voltak az adatgyűjtés alapjai. Tételesen leírja, hogy áttelelt családoknál x léputcás indulónépességnél mennyi lett a fejlődés, és a méztermés.
Ha nincs meg neked, akkor szívesen bemásolom..., csak lehet, hogy nem ide kéne.
Az egésznek tanulmány oda mutat vissza, hogy kevés az öt kereten betelelt család.

Szia Cirkusz!


6 db NB 18-as fekvő kaptáram van, ebből 3-ban vannak méhek. 5 kereten voltak szeptemberben, tegnap még megvoltak. Kíváncsi vagyok, fel tudnak-e fejlődni akácra mind a hárman. Ha azt fogom látni, hogy esélytelen, akkor a leggyengébb anyját tartalékolom, a népet és a fiasát meg elosztom a két erősebb között. És ha végképp olyan harmat gyengék lesznek, akkor két anyát tartalékolok, és a legerősebbnek adom mind két család népét és addigi fiasítását, az már csak elég lesz, hogy elfogadható erősségű család legyen, és hozzon annyi akácnektárt, hogy ne vennem keljen a mézet, amit megeszünk. Méz szempontjából komolyabb tervem 2013-ban nincs. Viszont szeretnék akác után minél több jó anyát nevelni, azoknak népet adni, és átteleltetni. (2012-ben 7db nevelt anyám jutott el a petézésig, ebből 3-nak tudtam népet adni /egyetlen családtól/ de egy raj elégett) Ehhez a tervhez "találtam ki" az 5cm-es falvastagságú, egymás mellett két rajt befogadni képes kaptárt. Azért választottam ezt az utat, mert mióta csak a méhészet iránt el kezdtem érdeklődni, a kezdetek óta az anyanevelés izgatja a fantáziámat, ez az, ami kifejezetten érdekel, és ezt szeretném nagyon megtanulni.



H.apci.

Egy 5 keretes család megszorulás nélkül egy hétig sincs el. Vagy a kajának vagy a fiasnak nincs hely. Szezonba pedig nem lehet áttelepíteni népességvesztés nélkül, főleg ugyanazon oldalon elhelyezett kijáró miatt. Nálam a készített rajok 4-5 kelés előtt álló fiassal két műléppel és 6 keret néppel készülnek. Szoktam néhány 2-3 fiassal bíró rajocskát is készíteni anyatartaléknak, de azok télire nem lennének elég erősek a télhez. A kevesebb néha több...

Szia John! Egyikünk se mondta, hogy nem jó a két kaptárja az anya nevelésre.De közel nem tökéletes.Ami nálam azt jelenti, hogy nincs velük később pluszmunka. Vagyis ha netalán megtellene az két 5 keretes rész ( ami nem elképzelhetetlen),Akkor ne kelljen átrakással bíbelődni, hanem csak kap egy fiókot, és tovább dolgozhat a kis család.Amennyiben nem kell a kis család anya.
Üdv

Ne halgass rájuk mert csak hasbaakasztanak.Nyugodtan tegyél bele két rajt mert ha kinövik,majd kiveszed az egyiket,addigra gyárthatsz még egy kaptárt.Ha meg nem akkor 5 NB kereten simán kifognak telelni.

Szia H.Apci! Ha már egy kaptárban két rajt telepítesz ,akkor a kijáró ellentétes oldalon legyen.A két oldalt eltérő színűre fesd.A válaszfal jól zárjon, viszont könnyen mozgatható legyen.
A véleményem egy kaptár egy család.Ez a kicsi pároztatókra is igaz. Csatlakozom Balázshoz, mindenképp bővíthető legyen. Akár még képes legyen benne át is telelni.
Üdcv

Szíved joga kísérletezni! Azért arra jó lesz figyelned, hogy ö keret még telelés előtt se biztos, hogy elég a családnak. 5 kereten telelő család max 4 keretet takar normálisan, mert a két külső léputca nem lesz fedett teljesen. Ekkora kaptárt anyatartaléknak érdemes csak tartani. Egy normális raj jó évben már akáckor gyűjt 10-15 kg mézet, szóval a méztér szükséges lesz.

Két 5 keretes 2012-es saját nevelésű anyás raj várja az idei rajtot. Meglátom mire jutnak, és az alapján döntök az idei szaporítást illetően. A 11 keretes kaptár úgy van elkészítve, hogy középen elválasztva két 5 keretes rajt lehessen beteleltetni benne. Aztán következő tavasszal a gyengébben fejlődő család anyját tartalékolva, a két család népét egyesítve reményeim szerint kellően erős családdá fejlődik akácra. Ilyeneken szoktam törni a kis buksimat. Aztán a gyakorlat majd megmondja, érdemes-e ezen az úton járni, vagy vissza kell térjek a rég kitaposott ösvényre. De "muszáj" megpróbálnom másképp, mint mások, mert belső kényszerem van rá! (tudom, hogy nem új a dolog, az MB24 fekvővel "ezer éve" így méhészkednek)


H.apci.

Szerintem a 10 NB keret azért kevés lesz nekik már az első évben is... Feltéve, hogy normális méretű rajt teszel bele!

Mind két eszköz tervben van. Két fészek oldalai már készen vannak, az egyik 10 a másik 11 keretes, kézifűrész, ráspoly, csiszolóvászon, akkus csavarozó kellett hozzá. A teteje és az alja 2.5-ös lécből lesz, ahogy lesz rá pénzem, másnap megveszem, és elkészítem. A mézkamrák miatt majd jövőre fog fájni a fejem, az nem az idei év gondja.