Sziasztok!
Írtad hogy nincs körfűrészed,akkor én csak azt nem értem a fiókoldalakat hogyan fogod megfelelő méretre vágni?Vagy méretre gyártatod valakivel?Akkor ki is tudja marni a kerettartót.
Szerintem csak a gondod lesz ezzel a megoldással a méretek miatt.Később ha veszel körfűrészt vagy máshonnan kaptárt nem lesznek csereszabatosak a fiókok.
Inkább vegyél egy körfűrészt ha kaptárt akarsz gyártani,mert az egy alap dolog hozzá.Egy gérvágó is jó ha van.Ezzel a 2 géppel simán gyárthatod a kaptáraidat.Ja és néha a Vaterán egész olcsón megveheted őket.
üdv:F.Norbert

Valamiért "fázok" az ilyesmiktől, nikecel meg farost kaptárfalnak. Ne kérdezd miért, csak úgy gondolom, jobb a fa, mert természetes. Átengedi a párát, jobb a méheknek. Ha elrohad 3-4 évente cseréled. Szerintem a méhek "meghálálják". Nem itt akarok spórolni, a falvastagság például eleve 5cm, mit mondjak, nem az a tipikus vándorkapár, mondhatnám, lopásbiztos, üresen is dög nehéz, de a telelés biztonsága, és a tavaszi fejlődés és a nyári hőség elleni védelem szerintem hosszú távon kifizetődik.



H.apci.

H.apci!
Farostlemezt is betehetsz. 7 mm vastagot találtam...
http://www.erdert.hu/termekvalasztek_l2_1.php
10 mm vastagságú is létezik (ilyet ott nem találtam).
Olajban kisütve egész jól bírja a kaptár belső páráját. Ha nincs alkalmatosság a kisütéshez, akkor felforrósított napraforgóolajjal át lehet kenni (esetleg lenolajjal).

Köszönöm Csoky!


Én szívesebben tennék be 10mm-es fenyőlécből beszabott lapot, csak azt még nem láttam sehol.


H.apci.

Ha már itt tartotok, és most kezdetek kaptárt gyártani, javasolnám inkább a nyugat felé tekingetést. Ott inkább hosszabb a keretfül, 1-1cm -rel. Így nem 460mm, hanem 480mm, jobban mondva478mm. Ezzel elérik , hogy a keretfülnek nem kell falcolni, hanem az 20mm hosszon fekszik fel a kerettartó részre, és nagy könnyebbség hogy kívűlről csak rávernek egy 20mm-es lecet, ami a felette lévő fiok alá kerül. ezzel elérik, hogy nincs a keretfülnél falcolva, maradék 10mm vastag deszka, ami mindig elvetemedik. A keret rövid oldal itt is 20mm-rel találkozik a felette lévő fiókkal. Ennek viszont van egy hátrány, hogy így a fiók 40mm-rel hosszabb.

H.apci!

Mit kell ezt színezni!
A léptartó alá szabjál be egyszerűen egy megfelelő vastagságú sztirpol lapot aminek a felületét lefested,és máris megoldódott a probléma.

Nekem "elajándékozott örökségből" voltak valaha ilyen belső tartóléces, rövid keretfüles fekvő kaptáraim. Kb. 50-es években készülhettek, nem tudom miért ilyenre. Már nincsenek meg. Orosz honlapokon láttam viszont olyan rakodót, ahol nem kivágva/kimarva volt a falc, hanem körben plusz vízszintes léc rászegelve alul-fölül. Alul színelve, fölül pedig peremet képezve (2 cm), hogy meglegyen a megfelelő magasság. De inkább érdemes lenne megkérni asztali körfűrésszel rendelkező ismerőst, hogy tolja át a rövid oldalakat.

Mond inkább azt, te szeretnél megdolgozni a pénzedért.

Nem mindenki nősült jól!

H.apci.

Sziasztok. De nekem meg hihetetlenek tünik, hogy egy olyan olyan embernek aki kaptár készitésre adta a fejét. Még egy körfűrésze sincsen, hogy kitudja vágni a keretek felfekvésének a helyét.

Ha tudsz még ilyen baromságokat, a humor topikba írd már, ott jobban mutat!

Hát azt nem írtam, hogy ezt Nógrádországban is lehet használni. Max. az ország egyéb igénytelenebb részeiben.
A keret félbevágás feltalálásáról meg már lecsúsztunk többszörösen is

De, ha félbe vágjátok a kereteket, akkor csak fél kaptár kell......

Édeskiskezdőkéim, nem hiába van meghatározva a keret oldal, és a kaptár fal közti rés 1cm-re. De....., majd rájöttök.

Belső falra szögelt tartóléc esetén a 46 cm helyett rövidebbre is lehet vágni a keret felső lécet (pl. 44-45 cm) + kisebb dobozt gyártani és máris nem 2-2 cm a méhjárat. A tartólécre is elég kb 5-7 mm, hogy azért ki lehessen húzni a keretet. Így is kicsit kényelmetlen lehet a kezelése, de sokkal kevésbé zugolnak. A rövidfülű keretet normál méretezésű kaptárba a felső lécbe ütött 1-1 hosszabbító szöggel lehet átfüggeszteni.
Vagy esetleg beteszel valami 1 centi vastagot pl. osb/EPS a falhoz a zugolás ellen?
Szóval inkább érdemes rendes kaptárt csinálni...

Igen, de aki azért pénzt is tudott vele keresni, annak most is vannak méhei, és ma is méhészkedik, nem csak álmodozik róla.


H.apci.

pontosan.aki 11-14évesen kezdte,és most 80éves ne adj isten 92 és azt mondja a méhe kölcsönad,az már mérvadó

csak a kezdők ne azt látnák hogy a pénz... durva.

ezt irtam be facen:

horgász,vadász,méhész,erdész... megrögzöttség kell ezekhez.ahogy méhésztanitom mondta nekem: akit egyszer a méhe megcsipett többé nem szabadul tőlük.2001 óta nincs méhészetem,de rajokkal álmodok és az orromban ott a hajnali akácos illata,amikor leraktuk a kaptárakat,kinyitottuk a kijárókat,a fuvarost kifizettem,elment a teherautó,elkezdtek csiripelni a legelső madarak hajnalban,pára,illat,és ez szebb mint bármely hófehér karácsony.ezért érdemes méhészkedni,nem a pénzért


szóval 1-2év és itt nem lesz 1millió méhcsalád

Már tudhatnád! Nem idézzük az előttünk szólót!
Moderátor
Szerintem inkább a gyakorlati idő az ami igazán számít.Meg az hogy hány családot kezel. De ere kopaszkutya már leírta a véleményét.

na igen.nem árt olyannal beszélgetni a méhészetről aki már 11-14 éves korában kezdte.

Nem lenne rossz,ha olyantól kérnél tanácsot aki már látott méhészetet!!!
Szerintem a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
Ha lehet tanácsolni ne vak vezessen világtalant!!!!!
Van akinek ez sokba kerülhet!!!!

facebookos méhészfórumon páran kissé meglepődtek mikor beraktam a 20keretes Langstroth felsőmézkamrás kétanyás fekvőkaptár képét.

jéééé hát ilyen van az USA-ban?

persze,aki olvasott is méhészetet,ne adj isten Langstroth könyvét,az tudja a Langstroth kaptár nem rakodónak készült....


OKJ-n nem tanitják ezt

Na van min rágódnom az egyszer biztos Uraim!
Azért köszönöm!

Minden kezdet nehéz...

Senki meg nem tiltja neked, hogy kettesével vidd a kaptárakat, főleg, ha lusta vagy kétszer fordulni. Aztán ha gondolod: NB fészek NB méztér, oda is jól jön a "tökös" gyerek, a Lego pedig igen kiváló készségfejlesztő, persze bizonyos IQ-t megkövetel, ha ez nincs, akkor én sem javaslom.


H.apci.

Ez az "édes élet"...A" nagy bocis" fekvőben az a jó hogy a keret kiemelése után végig látsz a kaptár aljába vagyis áttekinthető,viszont nagy és jó nehéz cipelős(én ezt szeretem) ehhez férfi kell...a rakodó meg olyan mint a Lego és olyanok "játszanak" vele akik már nem is férfiasak"...

na ebben egyetértek veled Tükör,az első méhesemet a varroánál veszedelmesebb kór vitte el,a diszkó meg a csajok....92-ben...

Akkor még voltak rétek mezők... és nem volt fanta. Beérted te a jó kis Traubisodával is. Mert... amikor az ember még csak kisgyerek, tra-lalla-la-la.....


H.apci.

Mivel magyarázom?
Azzal amivel azt, hogy amikor az első saját családjaimat megkaptam keresztapámtól, és nekem is rengeteg fontosabbnak ítélt dolgom volt még mint a méhek (motor,foci, csajok, buli, fanta...) csak két gondom volt velük folyamatosan: má megint pergetni kell, meg hova tegyem má megint a rajt!
Szóval nem ez a világ volt.
A faluban harmada se volt a méhcsaládok száma, nem ilyen volt a mezőgazdaság, stb.

ha már szóba került a kas Tükör. mindig volt 3-4 kasom,rajoztatásra.kb 30-40literesek.

mivel magyarázod hogy az első raj mindig 2-2,5kg-os a 2.raj 9nap múlva 1,8-2kg-os volt mindig? etetést sose kaptak(hogy kaptak volna?) a kasok meg olyan 3centi vastag faluak(most is megvannak a padláson)


csirkét meg karácsonyi gesztenyés pulykát se kaptak sose

Kopaszkutya!


Hideg építmény lesz, és mivel semmilyen faipari szerszámgéppel nem rendelkezem, kénytelen vagyok így elkészíteni. Nem tervezem, hogy 100 db-ot csinálok, az idei szaporításnak legyen elég, a többit még van időm átgondolni. Sajnos a készen vett kaptárak minőségével nem vagyok megelégedve, azt gondoltam ezt a minőséget magam is el tudom készíteni, és még ha sz@r is lesz, legalább értem miért, (nem tanult szakmám) és a felébe se kerül. Hosszú távon tervezek gépeket vásárolni, és egy kis műhelyet kialakítani, de ez félek, csak a távoli jövő. Addig marad a kínlódás.



H.apci.

És miért adtak nekik sült csirkét tavasszal...?

Talán mert nem 15-20kg ajánlott mézmennyiséggel mentek a télbe( a kicsiny keretekbe, meg kasba el se fért volna annyi), meg mert a cukor időnként még a méznél is drágább volt.

"Meleg építménynél talán picit jobban telelnek, de ezt majd a nálam tapasztaltabbaktól kell megtudd, hogy így van-e."

meg kell lesni a természetet.a méhe már 50millió éve itt él.szabadépitményben 80% hogy melegépitményt húz.

a méhek ráadásul jobban "birják" a CO2 dús párásabb levegőt.szóval az alúlról hűtős higiénikus aljdeszka valahol megint az ellen megy amit a méhek már 50 millió év alatt kitapasztaltak

nekünk lehet hogy jó,de őket még nem kérdezték

a régiek 100éve miért csináltak 4-5 centis kaptárfalat,miért tömték ki a kaptárt télre a kereteken kivül szalmával,miért vermelték el a méheket télre? gondolom a báró Ambróczy kompresszorral cserélte a levegőt a kaptáraiban a veremben ))))

a melegépitmény eleve ergonómiai szempontok miatt jobb.nem kell kitekeredve kezelni a kaptárt.
később nem olcsó a fizikoterápia...

egyszerűen át kell venni a méhészetbe is a raktározási iparágban lefektetett alapdolgokat.

Azt a 2cm-t jó eséllyel be fogják zugolni melegépítménynél. Mikor veszed ki a keretet, ez leszakad, csupa méz lesz minden.

Ok.

Csak azért kérdeztem, hogy felesleges dolgokat ne magyarázzak. Én is NB rakodóval akartam kezdeni, de mert én korábban nem láttam méhkaptárt belülről, "szerencsésebb" volt NB fekvővel kezdeni, a méhcsalád életének megismerése ezzel a kaptárral könnyebb. De te akkor azért ezen már túl vagy. Mivel magam is most gyártom a 10 NB fészkes rakodók fészekfiókjait, (mivel saját szaporítással tervezem megtölteni, ezért méztérre csak jövőre lesz szükség) néhány dolgot még megemlítek, amin gondolkozhatsz, illetve mások véleményét kikérheted.

Hideg vagy meleg építmény legyen-e? Ha hideg építmény a keskenyebb oldalain van a kijáró, 100 kaptárnál már számottevően rövidebb lesz a sor. Meleg építménynél talán picit jobban telelnek, de ezt majd a nálam tapasztaltabbaktól kell megtudd, hogy így van-e.

A gyártás szempontjából könnyebb egy 46.4cmX37cm-es belső méretű dobozt csinálni, (hideg építménynél) és egy 10mmX10mmX360mm-es lécből betenni a kerettartót, de ebben az esetben a keret oldalai és a kaptár oldala közt 2cm-s hézag lesz. Az 1cm jobb, de nehezebben kivitelezhető, magam nem is tudtam megoldani, úgy hogy "bevállaltam" a 2cm-t. Ha 46.4cmX39.5cm-esre készíted a dobozt, már befér a 11. keret is. Plusz anyagszükséglet gyakorlatilag semmi, viszont a kész kaptár 20 keret helyett 22-őt fogad be, ha nincs rá szükséged, beteszel egy rágásvédett nikecelt szűkítésnek, de ha csak 37cm-re készíted, ezt nem teheted meg. Hogy kell-e? Ezt döntsd el te.



H.apci.

Rosszul hallottad. Ha az NB-rakodóba beleértjük az NB-fészek+ félkeret mézkamrát és az alacsonykeretes rakodót is, akkor sem lehet több 1/3-nál. A leggyakrabban használt kaptár az NB-fekvő.

Kedves H.apci.!

Láttam és segédkeztem is - igaz nem sokszor - olyan méhésznél, ahol voltak méhek a kaptárban. Az egyik vándorolt velük 140 családdal.
A másik az utcánkban lakik, neki már nem sok van (kb.10-15 család), de amiért szívesen töltöm vele az időmet, az az 50 év tapasztalat, ami mögötte van ezen a téren.
Egyelőre 4-6 család indulásával tervezek álló méhészetben és a későbbiekben azért jó lenne akár 100 családdal is foglalkozni.
Persze ez rengeteg mindentől függhet és most ezeket nem kell szerintem itt részleteznem. Ezért és egyébként is minden információt szívesen fogadok.

Köszönöm, hasznos volt!

Zoli79!


Szerencséd van, egy évvel kezdtem korábban, mint te, könnyebben gondolkodom a te fejeddel. A szakmai részt meg is hagynám másnak, de... Néhány kérdést engedj meg:

1. Láttál-e már méhkaptárt belülről? (és méhek voltak-e benne? )
2. Van-e olyan segítőd, akinek "komolyabb" méhészeti tapasztalata is van?
3. Milyen családszámmal tervezel kezdeni, és hova szeretnél eljutni?
4. Álló vagy vándor méhészetet szeretnél?


Kezdetnek ennyi.


H.apci.

Sziasztok!

Új vagyok a fórumon és új vagyok a méhészkedésben is. Olyannyira, hogy most készíteném el életem első kaptárát.
Úgy hallottam, hogy a nagy többség a Nagyboconádi rakodó kaptárakat részesíti előnyben. Ezért szeretnék én is ilyet készíteni.
Valaki le tudná írni nekem a pontos méreteit? Gondolom függ a keretek számától is. Az interneten sok helyen 10 kereteseket láttam, de egy szakkönyvben azt olvastam, hogy jobb lenne a méheknek a páratlan számú, 9 vagy 11 keretes. Mert a természetben középről kezdenek építkezni. Illetve lenne még olyan kérdésem is, hogy a fix aljú a jobb vagy amelyiknek külön van aljdeszkája? Vagy ez is méhész függő? Esetleg csak a kaptárakkal való munka könnyítésében játszik szerepet az amelyiknek külön van az aljdeszkája?
Jövő héten szombaton (február 23-án) lesz Székesfehérváron az Országos Méhésztalálkozó. Esetleg vásároljak ott egy komplett rakodó kaptárt mintának? Lehet ez lenne a legcélszerűbb megoldás.
Válaszokat előre is köszönöm!

Zoli

Én láttam már több mint negyven éves szalma kaptárokat is. A minek a tulajdonsága nagyon hasonló a nádhoz. A méhek szerették mert hőszigetelő, és természetes anyagból vannak. Negyven éves műanyag kaptárral még nem találkoztam. De.

A méhcsalád természetes lakása a faodu. Ezért a legtermészetesebb és a legtartósabb is a különböző faanyagból készített kaptár, feltéve ha időnként kívülről átfestik, ez a legjobb méhlakásnak. Itt a buktató a falvastagság, amit a szállítás és a lehetőség miatt leredukáltunk 20mm körülire. A természetben ez mindenképpen vastagabb volt.

A nád kaptár. Jó hő szigetésű, természetes anyag. Hasonlít a deszka kaptárhoz. Viszont nem bír el olyan mechanikai behatásokat. És bár mint mondtam, láttam már nagyon öreg megkímélt kaptárokat is, tartóssága nem hasonlítható a deszka kaptáréhoz. Hőszigetelési tulajdonsága majdnem olyan mint a műanyag kaptáré. A propolisz eltávolítás nehézségbe ütközik, és egészségügyileg időnként pihentetni kell, bár a nyúlósnál ez sem segít, csak a kaptár elégetése.

Műanyag kaptár. Az utóbbi időben jelent meg. Jó hőszigetelő, ám mechanikai behatásokra ez is jóval érzékenyebb mint a deszka kaptár.
Mikor még újak szépek, de pár év múlva a méhek, eléggé elcsúfítják legalábbis belül. Nem tudom , hogy ragasztás esetén a propoliszt hogyan távolítják el, viszont egészségügyi okokból itt is a pihentetés az egyetlen megoldás. Nyúlós esetén ezt is elégetik.
Amikor megjelent nagy reményeket fűztek hozzá, de valamiért nem terjed túl gyorsan, talán mert a deszka kaptárhoz képest egyáltalán nem olcsóbb.
Mivel még az ilyen anyagú kaptárak nem túl régiek, nincs igazán tapasztalat arról, hogy mennyire tartósak.

OSB kaptárak. Könnyen legyártható, mechanikai hatásoknak ellenálló kaptárak készülnek belőle.Fajlagosan jóval nehezebb a fenyő deszkánál, hőszigetelő képességére nincs tapasztalatom. Bár a víz, vagy a nedvesség egy idő után még a vízállónak mondott OSB-t is kikezdi, és felülete a lapján, és az éle el kezd szétmállni, a nem vízálló, nem alkalmas kaptárnak, de könnyű legyárthatósága miatt lehet pótolni. A kötőanyag miatt nem mondható méhbarátnak. Felületéről a propolisz óvatosan el távolítható. A felület égetéssel történő fertőtlenítésére nincs tapasztalatom, de a kötő anyag miatt nem ad okot túlzott optimizmusra.
Elterjedtsége nem nagy, néhány anyagi lehetőség hiányába szenvedő közepes, kis méhészetben láttam. Ennek oka a majdnem olyan olcsó, erdélyi kaptárak megjelenése is.

Neked igen..., ez nem "Humor"!
(Mézesjenő "nagy bajban van"!)
A viccet félretéve..., biztosan jók a nádkaptárak, és van egy pár típus, amiben sikeresen termelnek a méhészek. Mindegyiknek megvan a maga technológiája, erőssége, gyengéje. Olyan kaptár nincs ami az összes típus erősségét ötvözi, de nincs gyenge tulajdonsága a többihez képest.

Laci!
Nem lehetsz ilyen bizonytalan!
Neked a Te általad használt kaptár a legjobb.
Nekem az Általam használt kaptár felel meg.
Viszont a gyakorlatba a méhek a szalma kaptárba érzik a legjobban magukat.
(Saját tapasztalat)

Igen!

Vagy mégsem?

Olyan bizonytalan vagyok...

Vagy nem?

Akkor az összes Hunort ki kell dobni?

vronger! A közvetlenül előtted szólót nem kell idézni!
Elég ha simán válaszolsz!

Moderátor


A kísérlet a két kaptár hőtartásáról, hőszigeteléséről szólt.
Amire rá szerettem volna világítani az az, hogy mi a nádkaptár egyik előnye (a jó hőszigetelés). A másik előnye (vs polisztirol kaptár) az a jó klíma (ez itt nem derül ki), tehát azon kívül, hogy jó hőszigetelő, a párát is kivezeti a nád rétegei között, nincs majd 100 %-os páratartalom (a meleg, nedves környezet nem csak a csiperke gombának jó!)

Visszatérve az eredeti gondolathoz, azért hasonlítok össze két kaptárat (ha még nem is azonos paraméterekkel is bírnak) , mert ezek vannak piaci forgalomba és az ár érték arány nem biztos , hogy az olcsóbb kaptár felé mutat (pl. hunor rakodó fából 8000-ért szemben a nád x2).

Vronger!
Nem a kötekedés szándékával teszem.
Csak itt én vagyok az ördög ügyvédje:
1, A kísérleted a kaptárak lehűtéséről szólt, ergo újraindításkor már nem voltak üzem melegek, mert lehűtötted őket.
2, Nézd meg a diagramod! Ha most újraindítod a kísérletet, akkor a nádkaptár a megszerzett 7,1C előnnyel indul, a belső felülete ennyivel melegebb, a fakaptárba tett víznek több hőt kell leadni, hogy a falak hője kiegyenlítődjön, így a nádkaptár folyamatosan megőrizné ezt az előnyét, ha pl egyenlő a hőveszteség, tetszőleges számú újraindításkor is.
3, Ha már belemerültünk ..... Megnéztem a kísérleti berendezésekről készült képet. A meleg levegő felfelé száll. Simán ráhelyezett tetőnél akár az is eldöntheti a versenyt, hogy melyik tető zár precízebben.
Ezt mondjuk egy egyforma felső fóliazárással korrigálnám.

Tényleg nem vagyok érdekelt a dologban, és még csak nem is a saját fakaptáraim védem, mert pl tudom, hogy az 5 cm-es sztirol sokkal jobb hőszigetelésű.
Csak ha kísérlet akkor próbáljuk precízen kivitelezni és kiértékelni. Hát nálam vannak ilyen szakmai ártalmak.....

A lényeg az egyenletesség, Nehezebben hűl ki, és nehezebben melegszik fel.
Pl nádtető télen meleg, nyáron hűvös

Igen, ha megnézitek, a különbség görbe fokozatosan csökken de csak kis mértékben. Lehet, még 50 mérést kellett volna csinálnom, hogy 0-ra fusson a különbség.
a párhuzamosság már az enyhe időnek tudható be, hogy nem tudott a fa jobban hűlni. Itt a lényeg az első 1 órában van.
-10 fokban sokkal nagyobb ütemben hűl ki egy 70 fokos víz, mint a 4 fokos. Azt szerettem volna prezentálni hogy a méheknek mennyivel kevesebb energiára (mézre) van szükségük egy nádkaptárban egy egyenletes hőmérsékletet fenntartani mint mondjuk egy fakaptárban (ráadásul ez még 22 mm-es, nem 16-os).
A lényeg az, hogy a nádkaptár, lehet hogy drágább a fakaptárnál (mert nagyon kézimunka igényes), de ha megnézzük, hogy egy tél alatt mondjuk 5 kg mézzel kevesebbet fogyasztanak, akkor már 1 év alatt pénzünknél vagyunk. Azt már nem is mondom, ha az életkorát nézve a duplája fának, akkor hol is tartunk?

3 próbát csináltam egymás után, ez volt az utolsó. Mindkét kaptár "üzem meleg volt". Az első kísérletnél a kinti hőmérséklet 8-9 fok volt, itt minimális volt a különbség, de ahogy csökkent a hőmérséklet fokozatosan nőtt az eltérés. Minden esetben az első 30-40 percben hűlt ki jobban a fakaptár, a nád pedig teljesen egyenletes képet mutatott. A kísérlet szeles, esős időben zajlott. Korábban kellett volna nekiindulni a próbának, mondjuk -10 foknál, még nagyobb lenne a különbség.

Nyilván megvannak az eredmények, de én az oda vissza lejátszódó folyamatra lennék kíváncsi......mert ki is megy, de be is mehet a meleg napsütés esetén....