Nincs kéznél a két csehszlovák méhészkönyvem,3-4 oldalon vannak sorolva az ottani kaptárak.
Ha jól emlékszem "Dunaj B" néven fut az NB fekvő.
Létezik egy kb 35x30keretméretű 2 fiókos rakodójuk,és egy 42x25-27 körüli Hunor változat is.
Az 1987-es könyvben ezenkivűl 4fiókos Zander féle kaptár is le van irva.
Hátsókezelésben kb Hunor méret van 2 sorosban.

Zerdahel fórumtárs ebben a témában gondolom naprakészebb.

Majdnem!

http://medno.net/TERMO%20NASTAVCI%20I%20KOSNICE.htm

Hasonló elvű kaptárai vannak azt hiszem Csoky nak.

Ezért is van ennyi fajta kaptár Magyarországon,

Ebből jött számomra a "túl sok",illetve sok cikkben,beszélgetésben túl sokként van emlegetve a magyarországi kaptártipusok száma.

Ki mondta, hogy túl sok? Maximum te. Azt nyugodtan megkérdőjelezheted!

A túl sok tipust azért megkérdőjelezném,szerintem semmivel sincs több kaptártipusunk mint a németeknek.A fő gond inkább a kaptárak zömének eltérő kivitelében van.

Nálunk a kaptárak zöme:

NB fekvő és változatai(15,16,17,18,19,20,22,24 keretes)
Hunor rakodó
Középboconádi rakodó
FélNB rakodó
NB rakodó
Dadant-Blatt(eredeti)
Magyar Dadant( elcseszett koppintás)
Langstroth

A keretméretek a 42x18 42x27 42x29 42x36 tartományban csoportosulnak(zömében)

A két fő tipus az NB fekvő és a félNB rakodó manapság(szerintem)

Ezzel szemben Németország:

Zander

2/3 Zander
4/3 Zander
ZaDant
Dadant-Blatt
Langstroth
DNM
Erlangeni

Keretméretek: 42x22 42x33 42x30 42x28 43,5x30 44,8x23,2 35x22

De Németországban ha a keretszélesség azonos,42cm(Zander) akkor bármely kivitelű kaptár összerakható bármely más gyártó kaptárával ha a szabvány szerint készült(falcos,takaróléces illetve "sima" illesztésű változatok) illetve a standard Zanderbe melegépitményben belemegy a DNM keret.

Koszonom a valaszokat!

Ghost!

Itt nem fogsz a kérdésedre választ kapni, mert mindenki a maga által használtat fogja neked ajánlani. A döntésben legnagyobb szerepük van a szubjektív szempontoknak. Ezért is van ennyi fajta kaptár Magyarországon, és te is ezért fogod azt választani, amelyik neked szimpatikus. És ez nagyon fontos! Ne azt válaszd, amelyikre lehetőséged nyílik, hanem amelyik valamiért megfog!

Üdv Ghost,

A fórumon végig tudod nézni az általad felsorolt kaptárak alfórumait:

-Hunor fészek félNB méztér
-FélNB rakodó
-NB fészek félNB méztér(NB rakodó)

Maga a "Tamási tipusú" csak a kaptár kivitelét jelenti,amit Dr Deák Gáborék alakitottak ki.

-Tamási tipusú
-Tabi tipusú
-Velencei falcos kivitelű
-Dr Vicze Ernő által használt sarokoszlopos,ami most a Cserényi méhészetben használatos
-szoknyás(körben takaróléccel)

és még léteznek egyéb kialakitások.A fentiekkel bármely keretmérethez lehet kaptárat konstruálni.

Nem lesz egyszerű döntés,hogy melyiket választod,sok minden függvénye,hogy nálad milyen a méhlegelő,vándorolsz vagy sem,1000 tényező létezik

Udv!
Tanacsot szeretnek kerni, rakodo kaptarat szeretnem kiprobalni szerintetek mi a legmegfelelobb elrendezes gondolok en itt arra hogy Hunor feszek 1/2 NB mezter vagy NB feszek 1/2 NB mezterrel, vagy Tamasi rendszeru vagy egyaltalan.? Mondjuk ha a feszek es a mezter egyforma meretu az gond? Mit tanacsoltok? Nemi felvilagositasra lenne szuksegem ezek teren mert nekem nem minden egyertelmu itt a fiokok elrendezeseben.

Valaszokat elore is koszonom.

Tovabbi szep napot!

Elnézést, de ezeket miért nem lehet privátban rendezni, főleg, hogy nem is kérték?

Néhány link:

http://www.badische-imker.de/
Sie erreichen telefonisch Frau Wagner:
Montag bis Donnerstag von 8:30 Uhr bis 12:00 Uhr
Telefon : 07805 2010
Fax : 07805 2093

Postanschrift:
Landesverband Badischer Imker e.V.
Bahnhofstr. 35
77767 Appenweier

itt pedig a tartomány járások szerinti méhészeti felügyelőinek a névsora,elérhetősége:
http://www.badische-imker.de/haus/kreis ... index.html

Bejelentési,méhegészségügyi szempontok miatt mindenképpen hivd fel az illetékes méhészeti felügyelőt,nehogy úgy járj hogy a kertben nem tarthatsz 2-3-5 kaptár méhet mert a Landratsamt vagy a Bürgeramt nem engedélyezi.

Mindenképpen javasolnám hogy ismerj meg minél több helyi méhészt a faluban,kisvárosban ahol élsz.
Nem tudom hol laksz pontosan,de talán elérhető távolságban van Tübingenben az egyetem és a tartományi mezőgazdasági hivatal méhészeti intézete.Ott folyamatosan vannak bemutatónapok.
Neten keress rá hol van a közeledben bezirkimkerei azaz bemutatóméhes.
Keress a környékeden imkerbundot és iratkozz be,járj hozzájuk.
Én csak Bajorországból tudok kettőt,a München közelében levő Erdinger Imkerbundot és az Ingolstadt mellett levő imkerbundot Pfaffenhoffen im Iln-ben.De neked ezek messze vannak,Baden-Würtemberg még jó 200-250km oda.
Esetedben most igaz lesz Örösi tanácsa a kaptárral kapcsolatban,hogy mindenhol a helyi viszonynak megfelelő kaptár a legjobb.
Ezért több mint valószinű hogy akár a Fekete-erdőben akár a Rajna mellett eredményt pl félNB-vel,Hunorral,NB fekvővel nem igazán érnél el.
Nézegesd a helyi méheseket hogy és mit dolgoznak Zanderrel,DNM kaptárral,erlangeni kaptárral,Dadant és Langstroth kaptárakkal.

Így egészen más a leányzó fekvése.
Ahogy az előttem szóló mondta: "Rómában úgy, ahogy a rómaiak."

jaaaa hogy te kinn fogsz ezekben méhészkedni? akkor vissza az egész.Baden-Würtenbergben kezdésnek nordbienével jó lesz.buckfastot meg krajnait ne tegyél bele mert annak kicsi lesz.
aztán majd apránként az imkershop.de oldalról rendelsz magadnak olyan Zander rakodót amibe melegépitménybe belemegy a DNM keret,az 3 fiókos kaptár,na az már elég lesz.

ilyet:

http://www.youtube.com/watch?v=XA9pk-jf5n8

Szabóattila, nagyon köszönöm a részletes és figyelemfelkeltő hozzászólást.
(Illetve a videokat)
A két kaptár összeépítésére már én is gondoltam.
Szükség szerint megoldható, mert vannak tartalék darabok bőven.
Itt, Baden Württenberg-ben azonban olyan hordásra mint otthon, sajna még álmomban sem
számíthatok.
Így gyanítom, hogy ezek a kaptárak méretükben nem is olyan rosszak.
Műlépet és keretet tudok venni.
Használatban lévő méret.

Fizpet, ezek a kaptárak mellett idővel 1/2NB rakodó kapárakat is szeretnék majd.
Viszont számomra megfelelőbb (jelenleg ezt gondolom) a hátulkezelős, ugyanis azt nem kell
emelgetni.
Vándorolni nem fogok, nincs mire.
Pár családdal lesz időm bogarászni.

tgergohun!
Ezekkel a kaptárakkal jó úton haladsz ahhoz, hogy hamar kiszeress a méhészkedésből. Ami olcsó nem véletlenül az. Így nem fogod megspórolni a "tanulópénzt".
Egy kezdő - és ha tényleg érdekli őt maga a méh is - vegyen néhány NB fekvőt. Abban könnyebben nyomon követheti, hogy mi zajlik odabent, mit, miért csinálnak a méhek és hogy reagálnak a méhész/méhtartó jó vagy rossz beavatkozásaira.

De lesz egy gond a technikai eltérésen kivűl.Mert DNM műlépet bármelyik műlépes szab neked,DNM keretet is vágnak neked,ezek nem problémák.Egy Hunor vagy NB pörgetőben is simán kipörgeted a DNM keretet.
A gond a kaptár mérete.A volt NDK területen ahol ez a tipus elterjedt ott északi méh él,a nordbiene.Ez a kaptár 2x10 vagy 2x11 keretes.Egy DNM keret 37x22cm azaz 7 négyzetdeciméter.Picivel nagyobb mint a félNB.Lesz egy sor fészek egy sor méztér.Én se használok sokkal nagyobb keretet,mert a kisboconádi 32x28-as 7,8 négyzetdeciméter,de a fészekben 20 keret van és arra még megy 10 vagy 20 keretnyi méztér.3 vagy 4 fiókos.Tehát a család fejlődése csúcsán 30 vagy 40 kereten van, 234 vagy 312 négyzetdeciméteren.
Ott fenn északon Brandenburgban,Thüringiában egy átlag család belakja ezt a méretű DNM kaptárt és kész,ami 140-154négyzetdeciméter összesen.Emlékeztetőül a 2x10-es Hunor 200négyzetdeciméter a 4fiókos félNB 256négyzetdeciméter.De ha te ebbe a mi klimánkon beütsz egy 2kilós rajt az 10-12 nap alatt simán kirántja neked az egész kaptárt,át is telel akár 1 keretsoron,de következő tavasszal szűk lesz neki ez a kaptár két keretsorral.Lerajzik idő nap előtt belőle.
Az se kizárt hogy egymásra kell épitened két db kaptárt,abból 2sor fészek 2 sor méztérrel.

El lehet vele bogarászni,de ezekre is gondolj mielőtt betelepited.

Igen, tisztában vagyok a hátulkezelős hátrányaival.
Egyenlőre lehetőségeim ezt engedik.
Nekem a lényeg, hogy több év várakozás után belevághassak a méhészkedésbe.
Ha szükségét látom, idővel biztosan lecserélem a teljes felszerelést.

Tavaszi átvizsgálás hátulkezelős DNM kaptárban.
Hát elég macerásnak tűnik,nem véletlen csinálnak a németek is inkább rakodó DNM kaptárt,sőt a Zandert úgy hogy hidegépitménnyel Zander,melegépitménnyel DNM megy bele.

http://www.youtube.com/watch?v=MJ8xAftCeVQ

Nem kizárt hogy az a rostaszövetes keret meg német méhesház tartozéka.
Lomizni voltál talán?

Igen, biztosan DNM.

Mérd le.Ha 35cm körül van a belvilága akkor DNM azaz Deutsche Normal Mass kaptárak.
Az NDK területen volt elterjedve, keretméret 37x22cm.

A 3135-ös keret való a kaptárakba.

http://www.holtermann-shop.de/index.php ... mmert.html

Üdv.:

MG

Fizpet, elnézést!
Utólag látom én is, hogy kevés az az egy kép.
Csatolok egy képet a kaptárakról.
Német kaptárak (szabvány keretekkel).
A kérdéses felszerelés nem illik a kaptárba, vagy legalábbis nekem
nem sikerült megtalálni a helyét.
Az ablaknál keskenyebb és magasabb.

Remélem közelebb kerültünk a megoldáshoz!

Köszönettel:

MG

Nem, csak kezdő és ezekhez jó áron jutott hozzá.

tgergohun mi ez a sok összevisszaság?
Valaki lenyúlt egy méhész-skanzent és rád sózta, vagy méhész múzeumot akarsz nyitni.
Amúgy, valami olyasmi az, amit Attila ír, de tedd már mellé a kaptárt is.
(a tetőcseréphez viszonyítva a méretet, nekem olyan Péntek keretes kontis kaptár sejlik.)

Az ajtó mögötti ablakot helyettesitő rostaszövetre tippelek,de látni kéne az egész kaptárt.

Sziasztok!

Egy újabb számonra kérdéses felszerelés.
Ez mi szerintetek?
Nem kaptár, így nem egészen vagyok jó helyen, de régi
hátulkezelős kaptárhoz kaptam.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Ficzpet, köszönöm a válaszod!

tgergohun!
Az első hsz. képein anyakifogó láda. Több frissen kelt (szűz, párzatlan stb.) anyával kiment, vagy összeült rajokból lehet vele kiszedni a fiatal anyákat, ha máshol fel tudod használni őket, amúgy egy-két nap alatt lerendezik egymást. A Hegylakó mottója itt is igaz: "Csak egy maradhat!" Részletesebben > lásd. Örösi P.Z.: Méhek között, Rajoztatás fejezet - Fölösleges anyák kifogása (az 1957-es kiadásban a 268. oldalon)
A másik - idehaza nem igen látni ilyet - méhesházakban használatos, hidegépítményes, alsókijárós, hátsó etetővályús és szellőző ablakos kaptár.

Erre is kérnék ötleteket.

Sziasztok!
Valaki tudja, hogy mi ez pontosan?
Mikor és hogyan kell használni?

Annyit tudok róla, hogy anya és here leválasztó rajból.
Gondolom ez pontatlan így örülnék ha segítenétek.

Köszönettel: MG

Méhészeti közlöny,cikk 1942-ből.

Hozzászólás a „Megjegyzés az erdélyi kis- és nagy-kaptárról"
c. közleményhez.

Jelen soraim megírásának gondolata
már régóta foglalkoztat, de
t a r t o t t am tőle, hogy nem talál majd
viszhangra. De most, hogy ürösi
Pál Zoltán tanár úr közleménye
megjelent, én is sietek saját tapasztalataimat
alátámasztani javaslatának
helyénvalóságát. Bár szerénységem
véleménye nem lehet döntő,
mégis hozzájárulhat a kis Boczonádi
keret létjogosultságának bizonyításához.
Mert tapasztalatból állíthatom,
hogy a kis Boczonádi keret
minden méhészkedésre fölemlíthető
területen beválik, amit nagyobb
keretről nem állíthatunk.
Példaképpen fölemlítem a velem
megtörtént alábbi esetet. 1936—37
és 1938-ban fenn voltam méheimmel
az avasi hegyek között. Akkoriban
még csak „erdélyi nagy'"
kerettel dolgoztam. Jóllehet az időjárás
is kedvező volt az említett
években, és legelőre sem volt panaszom
(málna Epilobium volt bőven)
úgy hogy meg voltam elégedve a/,
eredménnyel. Fölmentem 12 középerős
családdal és — kizárólag csak
az utolsó év eredményeként — &
mázsa méz- és 45 családdal jöttein
le. De lent a faluban már n em sikerült
többet ilyen eredményt elérni,
amiben jelentős szerep jutott
a kedvezőtlen időjárás, gyengébb
méhlegelő és nem kevésbbé a kerel.
méretnek, amit eleinte vonakodtam,
de később kénytelen voltam elösmerni.
Szerencsémre már az első
lent eltöltött év eredménye, illetve
eredménytelensége gondolkodóba
ejtett, és hála a Méhészeti Közlöny
1935 március havi számában megjelent
boldogult Bogdán Géza fejtegetéseinek,
kísérletképpen csináltam
10 drb. három keretsoros „Györbiró"-
féle kaptárt felső röpnyilással.
Már az első év eredménye szembeszökő
volt a három keretsoros kap^-
tár javára, pedig a 27 + 42-sen kívül
35-h35-ös Balogh és 40+34-es
nagy Baczoni kerettel is kísérleteztem.
Könnyen tehettem, mert akkoriban
még olcsó volt a deszka, és
tanult asztalos lévén kaptáraimat
magam állítottam elő. Kísérletezéseim
tapasztalataként állíthatom,
hogy a nagy keret, közép vagy
gyenge legelön nem válik be, vagy
legalábbis nem annyira, mint a középméretű.
Hogy miért nem, a?t
Bogdán Géza cikkében elégé világosan
indokolja.
Tapasztalataimon alapuló szerény
véleményem szerint, a nagyobb kereten
a család nem folytathat olyan
eredményes meleg ökonómiát, mint
a középméretű kereten. Vonatkozik
ez különösen tavaszra, mikor a
legnagyobb szüksége van a családnak
a melegre. Általában nehezebb
a nagy keretű kaptárt melegen tartani
mint a kisebbet. Mert ha mindj
á r t csak annyi keretet hagynánk
is a kaptárban, amennyin a család
az adott pillanatban fészkel, de -
lapos keretnél hátrafelé, magos keretnél
felfelé — még nagy ierület
marad a kaptárban a keretek nagysága
miatt néptelen, ami a időgazdálkodásra
nincs kedvező befolyással.
Természetesen nem szabad a
keretnek azért olyan kicsinek lenni,
hogy pont csak a fészek férjen me;j
rajta. Szerintem legjobban megközelíti
az ideális fészekkeretet a
30+30-as, természetesen csak egy
keretsoros fészek esetében, amikor
a kis Boczonádi-tól megkülön
megkülönböztetett
3 cm. magasság külömbözet
csak előnyére lehet á telelés szempontjából.
Mert itt ha mindjárt a
legnagyobb körré is alakul a fészek,
ami csak a tavasz előrehaladásával
történik meg, amikor a hordás máirendszeressé
kezd válni, még mindig
marad a keret két felső sarkaiban
méz, vagy ennek való hely.
Visszatérve a nagy kereth /:
hiába tehát az anya könnyebben kifejthető
teljesítőképességének lehetősége,
ha az ehez szükségelt meleg
előállítás korlátozva van. Viszont
mikor a kinti hőmérséklet emelkedéssel
a szükségelt meleg már előállítható,
és az anya minden teljesítőkéoessé"
ét latba vetheti, akkora
már itt van a főhordás, és telnek
a nagy keretek fiasítással, aminek
csökkenése párhuzamos a főhordás
csökkenésével, amikoris kezd a
mézkoszorú szélesedni a fészekkereten,
ami a család téli szükségletét
van hivatva fedezni. Fölösleg vaimi
ritkán, és kevés fordul elő. Míg
ha középméretű (mondjuk 3 0 + 3 0 -
as) keretekkel dolgozunk, már kor
á n tavasszal melegen tudja tartani
a család lakását, és fejlődése ^árhuzamosp-
sőt rohamosan haladhat
a természet kibontakozásával.
Főhordásrp edi» eléri a fejlettsége
tetőfokát, amikoris a kapott újabb
keretsort s z í v e i n és haladéktalanul
elfoglalja.
Soraimmal — Örösi tanár úr javaslata
heb-ónvalóságának bizonyításán
kívül — kezdő méhésztársaim
részére mutattam rá a legtermészetesebb
és hazánk legelő- és éghajlat
viszonyainak legmegfelelőbb keretméretre,
a kis Boczonádira. Mert
tapasztalt ö<-- csavaros eszű méhészek
különböző „méhészfogásokkal"
bármilyen keretmérettel célt tudnak
elérni.
Avasfelsőfalu, 1942. már. 6.
Schürtz János,
községi pénztárnok.

Sziasztok!
Valahol találkoztam olyan kerettel(képen láttam)ami pároztatókaptárba való és zsanérokkal van ellátva.Lényege,hogy összecsukva 3 keret-szétnyitva 1 keret.Tavaly kísérletezgettem egy ilyet készíteni,de valamit mindig "elbaltáztam" és végül feladtam.Most eszembe jutott,hogy csak jó lenne ilyen nekem is.Valaki tudna esetleg tervrajzot egy ilyen keretről?Persze Hunor,1/2 NB közül bármelyik jó lenne.

például az adok veszek rovatba beírod mit szeretnél és privátba kérsz ajánlatokat

sziasztok, nem tudom jó helyen járok-e
kaptárakat szeretnék csináltatni csak nem tudom h hová irjam segítenétek???

Ez ugyanigy van kisboconádi 32x28-on is mint a többi melegépitményes kaptáron,pl melegépitményű NB rakodón.
Az első keret kijáró felőli oldala üres vagy virágporos,a belső oldala már fias.Aztán a többi végig fias,főleg ennél mert a méheknek nincs helye mézet rakni a fészekbe.A méz az a második fiókban van.
Telelésre,ha egy fiókon,10 kereten van teleltetve közepes család esetén,akkor első lép üres,aztán 3-4 lép félig mézes,az utolsó lépek léctől lécig mézesek.A család elől kezd telelni,és húzódik hátra a tél végére.De a közepes család telelőfürtje eleve kb 8 keretet teljesen betakar.
Kétfiókos családnál(az eredeti hátulkezelős 3 keretsoros kisboconádinál is) az alsó fiók első kerete üres,aztán 3-4 virágporos,illetve kikelt fiasitás miatt üres,kevésbé mézes,hátsó keretek léctől lécig mézesek,felső fiók első 3 keret teljesen mézes,aztán 3-4 keret félig mézes,utolsó keretek teljesen mézesek.A telelőfürt meg egyszerre a két keretsoron van.
Az eredeti 1901-es hátulkezelősnél a fészek keretsorai között Boczonádi 3mm hézagot hagyott,a méhek összeragasztották a két keretsort.Igy valójában egy 32x56-os fészekkereten telelt és fejlődött a család.Boczonádi 10mm helyett csak 7mm-es keretlécet használt.Nálam 10mm-es keretléc van és 10mm-es méhjárat a keretsorok között mint a többi kaptártipusban.

Elmondom akkor, mit is tapasztaltam, amikor még NB. alsó kijárós meleg építményben méhészkedtem.
Az első keret első része, teljesen üres, Utána, a család kiterjedésétől függően fias keretek, majd leghátul teljes mézes keretek voltak. Az, hogy előre hordták volna a mézet soha elő nem fordult, nem is fordulhatott, mert a méhek alap ösztöne azt diktálja, hogy a mézet mindig a kijárótól a lehető legtávolabbra hordják. Ha nem így van, ott más gond lehet, mert nekem, alátámasztva Szabó Attila véleményét, mindig ugyanígy volt.

Betelepitett kisboconádi fészekfiókok.A képen a 3 fiókos még sajnos üres.
Jövőre már ugyanerre a mintára készülnek az új 4 fiókos változatok,kicsit más kialakitású tetővel(sapkatető),2 fészekkel(2.fiókon is kijáró,hogy lehessen felsőkijárósként is használni) illetve 2 méztérrel.
A kaptárak kb a 80-as évek elején készültek,igy birja a farostlemez(dupla,lécvázon,hungarocellbéléssel,45mm-es fal)

Egy svéd méhész, akit facebookról ismerek, ma tette fel a kaptáráról a képet abból az apropóból hogy felkerült a 3.fiók.

A kaptár tipusa Swedish LN keretméret 36,6x22,2cm

Adamez az általam használt kaptár kisboconádi 32x28-as keretméretű melegépitményű kaptár.Közepes családig 1x10 keret fészek 2x10 keret méztér,igy NB18 űrméret.Erős családnál 2x10 keret fészek 2x10 keret méztér,NB24 űrméret.
A Péntek féle kaptár pedig NB keretméret és fekvő.
Tehát igy két nagyon eltérő rendszer.

Nagykeretű kaptárral összehasonlitani talán a Tamaskó féle kaptárral lehetne,42x32-es fészek 12 keret melegépitmény és feles méztér,köpenyes,hátulkezelős rendszer.

A penészedéshez tudnék annyit hozzátenni,hogy egyfiókon teleltetve 10 kereten ami 6db NB-nek felel meg,mind a 10 keret méhek által takart,tehát a teljes keretet,lépfelületet betakarja a fürt.Ha egy 6 NB léputcás családot nézünk,az ritkán van teleltetve csak 6 kereten,inkább 7-8-9 keret a jellemzőbb,és a fürt nem tudja a teljes keretet betakarni,a lépek sarkai "kilógnak" a fürtből.
Ott szerintem emiatt keletkezhet páralecsapodás ,hiszen a fürtön kivűl a lép hideg.

Én legalábbis igy látom,ezt gondolom.

Nem kívánom megkérdőjelezni a tapasztalatodat ezen a téren, csak megosztanám az enyémeket. Pont ezen elvek ismeretében döntöttem úgy, hogy az NB fekvő kaptáraimat meleg építményűként fogom használni, alsó kijáróval. Péntek Lajos módszere szerint a méhek ilyen esetben a kaptár hátsó részébe gyűjtenek, valamint akácon az anyát a fészekben lehet tartani néhány műlép beiktatásával a fészek és a mézkamra közé (9+9 keret a fészek/mézkamra). Ez nálam csak részben igazolódott be. Jó akác hordásnál a kijárónál lévő lépeket úgy meghizlalták és telehordták, hogy alig bírtam kiemelni a kaptárból. Utána valóban a fészek következett, elöl szép nagy kiterjedésű fiasokkal, majd a kaptár hátsó része felé egyre több volt a méz és ezzel arányosan szűkült a fiasítás a mézkoszorúhoz viszonyítva (pontosan úgy, mint Örösi könyvében az-az ábra, ahol a fatönk és a fekvő kaptár esetében mutatja be a fészek és a méz elhelyezkedésének változásait az év során). A 14-15. léptől kezdve már nem volt fiasítás, csak talpig mézes keretek. A fészek után beiktatott 2 műlépet szépen kiépítették, majd az anya be is petézte, aztán folytatta az útját a méztérbe. Így tulajdonképpen 3-4 fiasítás nélküli keretem volt akác végére.

Összegezve a tapasztalataimat:

1. Nagy hordásban a család a kijáróhoz gyűjtötte a mézet, majd megtömte a fészek mézkoszorúit, a mézkamrába csak ezután kezdett gyűjteni.

2. Az anyákat nem nagyon hatotta meg a műlép, ahogy a család szorította le a mézkoszorúkkal, úgy vándoroltak egyre hátrébb a mézkamrába.

Konklúzió:

1. Az nem különösen zavar, hogy a kijárónál lévő lépeket telehordták, mehetnek a pergetőbe, vagy a nagyon virágporosakat a fészek mögé is lehet rakni.

2. Az anya a begyűlő nektár miatt olyan sok lépre terjesztette ki kisebb foltokban a fiasítást, hogy nagyon kevés lépet tudtam csak pergetni (nem pergetek fias lépet).

3. Jövőre megpróbálkoznék azzal, hogy a fészket hátul rendezem be 6 kereten, és anyaráccsal zárom le, majd az akác 3-4. napján kijárót nyitok rajta. Vagyis fészekmézamrás módon próbálkoznék.

Lehet, hogy elrontottam valamit, de nekem nem igazolódott be az amit Te is és Péntek Lajos is mondott a meleg építményről. Nem vagyok tapasztalt méhész, ez a 3. idényem, úgyhogy semmiképpen sem szeretném megkérdőjelezni amit írsz, és örömmel vennem ha esetleg rámutatnál hol hibázhattam el.

Még egy megfigyelésemet osztanám meg a rendszerrel kapcsolatban:

Télen a kaptárak hátsó része penészesedett, ami nagyon elszomorított. A családok szűkítve voltak, felül és oldalt gyékénypárna szigeteléssel. Felső kijárós hideg építményű elrendezésben nem volt ilyen gondom. Viszont nagy előny a felső kijáróhoz képest, hogy mindig gyönyörű tiszta a kaptárfenék, már a tisztuló kirepülés során is jelentős takarítás volt megfigyelhető.

Hát ahhoz képest hogy leirtam az NB rakodókaptár és Balogh Bálint kaptárjának felsőkijárós mivoltát, hogy pontosan hol és mekkora méretben helyezkedik el a kijáró az emlitett két kaptártipuson, sikerült elkanyarodni a témától

Kedves, felső légúti irritációtól szenvedő Barátunk!

Ne nézzen a Napba, a népi hagyomány szerint a "lánctüsszentést" a virágpor-allergián kívül az is okozhatja....

Egyébként mint tudjuk, ezen megfigyelésnek komoly valóságalapja van. A "kórságot" úgy hívják: ACHOO-szindróma...

Idegrendszeri működési zavarnak vélik, az öröklődési vonatkozásai még nem teljesen ismertek. Aránylag gyakori, az emberiség közel harmada lehet "érintett".
Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Photic_sneeze_reflex

Persze nem emiatt a problémája miatt válaszolok, de feltűnt, hogy mániás módon szeretne a privát szférámba pillantani. Nincs is ezzel semmi bajom, tisztában vagyok azzal, hogy feltehetően "érdekes" személyiség lehetek, ráadásképp azon esetben, ha valaki prostinak (politikusnak) áll, ne háborodjon föl, ha le találják "kurvázni"....

Nekem csak az a kellemetlen, hogy paranoid módon ragaszkodik a "méhtelenségem" vélelméhez, illetve rendszeresen igyekszik Tomipapával azonosítani. Köszönöm a megtisztelő összevetést, magam is lelkes tisztelője vagyok az "öregnek", s gyakorta én is vélek felfedezni mentalitásbéli hasonlatosságokat közöttünk, de sajnos az azonosításomhoz a méhcsaládjaim száma és az általam használt kaptártípus nem elegendő. Módszeresen igyekszik rám bizonyítani, hogy mégiscsak tartok méheket.... Most alaposan megfogott: valóban tartok! Ha diszlexiáját sikerül kikezeltetnie, kérem vessen egy pillantást a profilomra, ott hozzávetőleg minden olyan publikus adatommal találkozhat, melyet a világhálón meg kívánok osztani Önnel.

Erre a kézenfekvő megoldásra egyébként már felhívták a figyelmét, alkalmasint éljen a lehetőséggel...

Egyébként a használaton kívüli kaptárak másodlagos hasznosításának lehetősége nem merül ki a muskátli-tartásban, az Ön kezdeti méhészeti és fórumélet-béli szárnypróbálgatásának markáns, "rakodókasos" periódusában pl. éppen Tomipapa adott alternatív ötletet a virágtartó edényként történő használaton kívüli lehetőség tárgyában...
viewtopic.php?f=11&t=73&p=96328&hilit=bekoltoztunk#p96328

Nagyra becsült Arisztaiosz úr!

Nem bírom ki szó nélkül! (pedig erősen akartam)

(de "veszteglő üzemmódban" ma is megelégedésemre szó'gának...)

Szépen virít bennük a muskátli? Vagy még is csak méhek lakják, mert bár szakmájának a kertészetet választotta, de miután édesapja méhesében Ön is beleszerelmesedett a méhekbe, ha nem is megélhetésként, de a maga örömére mindig is tartott méheket? Még is csak jól sejtettem én az Ön nem létező bajsza alatt azt a kis huncut mosolyt, ami mindig akkor ült ki, amikor a szemére hányták, hogy nincsenek méhei?


H.apci.

Én ilyet nem tapasztaltam "rendes" hordásnál. Ezek szerint a méheim már Örösit sem olvasnak?
De ha másnál más van, elfogadom.

Én úgy vagyok vele ha valamiben nincs egyetértés,nem egyértelmű az információ,akkor Örösi tanár úr biztosan megmondja a választ.(Korsós István szokta volt mondani).

Szóval mézkamra,fészek kiterjedése,méz helye,kijáró,fészek formája stb témában Méhek között 257.oldaltól minden ott van.

Én is hallottam ilyen és olyan érveket is. Mi 20keretes NB kaptárakban méhészkedünk, idén akácon pl nem volt akkora tolongás, hogy mindkét kijárót kinyissuk. Akácon úgy rendeztük a kaptárakat, hogy a kijáróhoz a fészek, két kiépítetlen műléppel próbáltuk korlátozni az anyát és a műlépek után jött a méztér. Ezek szerint jól csináltuk?

Pöte akkor mivel magyarázod hogy a Boczonádi állókaptárnál felsőkijáró volt,a felső 2 keretsor a fészek a legalsó sor a méztér?

Ha a klasszikus állókaptár felállást nézzük akkor ezek szerint a legfelső keretsoron méznek kellett volna lennie,és nem a legalsó soron a kijárótól távol alakul ki a méztér.

De saját tapasztalat is,hogy melegépitményű kaptárban,alsó kijáró esetén a legelső 3-4 keretben egy deka méz sincs,a legelső lép kijáró felőli oldala száraz mint a sivatag,esetleg virágpor van benne.

Alsókijárós hidegépitményű félNB alsó keretsorán se szoktam a középső, kijáróhoz közeli lépekben mézzel találkozni.