Igen.
Én eddig csak 2009-ig találtam az adatokat, de tényleg érdekes ez az utolsó két év a méhészek számát tekintve.

Mondhatsz te bármit is egyesek úgyis csak azt fogják hallani amit ők akarnak és ha mondasz valamit ami nekik nem tetszik akkor azt mondják, hogy rossz indulatú vagy és le akarod beszélni arról, hogy belekezdjen és csak a kedvét akarod elvenni.

Nem kaptár típus , de alábbi hozzászólásokhoz vélemény. Jó lenne rájönni a kezdőknek, hogy a méhészkedés nem a lehetőség a nagy munkanélküliségben, hanem csak egy lehetőség. Viszont kevesen maradnak meg a méhészkedésnél a 1-2-3 év után, mert költséges és a bukták nem akkor kezdődnek mikor kezdesz, hanem amikor már azt hiszed minden megy és te vagy a király.
Azok sosem írnak és nem is sokat tudni róluk akik nagyot buktak vele, nem szólnak , hogy inkább belese fogj. A kezdők több mint fele kihullik a rostán és sokan csúfos veszteségekkel. Ráadásul azokról lehet inkább hallani akik közelében voltak nagyobb méhészek és furcsa mód 15-25 év után náluk is valami gond adódik. Szerintem nem véletlen.
A méhészetek és a méh családok számáról pedig a 2011-2012 Monitoring vizsgálatos kis füzetben ott vannak a számok, én bizony aggódok , hogy boldog , boldogtalan belekezd. Nem a kezdéssel van baj , mert mindenki volt kezdő csupán azzal ahogyan csinálják. Egyre drágább lesz a méheket egészségesen , jó erőben tartani, de hát ez mindenkinek legyen a maga gondja ha már nem tud olvasni a sorok közt és tanulni az írásokból. Pedig itt lehet csemegézni a fórumon pro és kontra, de tudatlanul nagy pofont ad az élet majd

a nagy méhsűrűségre, és a rengeteg méhészre való tekintettel kétlem, hogy ne találna egy elszántan méhészkedni akaró, méheket és természetet kedvelő tisztességes ember mentort egy tapasztalt, sok éve méhészkedő személyében. A keresgélésre alkalmas helyszín a rendszeres egyesületi összejövetel, ahol többek közt sok okosság is ragadhat a figyelmes kezdőre. Sokat segíthet a szaktanácsadó, és jó ha jóban van a kezdő a méhegészségügyi felelőssel is.

De aki jobban tudja a tapasztaltaknál is, annak tényleg nem kell a mentor
Nekem nem lenne pofám osztani a szakmai tanácsokat, amíg néhány tisztességes, sikeres évet el nem töltöttem a méhekkel.

Hát ehhez valóban nem kell szakértelem.
Ha akác környékén egy erős családot ötfelé szedek, majdnem biztos, hogy lesz belőle 4 család.
A négy anyátlan rész nevel magának pótbölcsős anyát (ezek minőségéről most ne vitatkozzunk) ebből ilyenkor jó eséllyel legalább 3 bepárzik .......
Őszre 4 normál családdá fejleszthető, nem gyenge rajjá. Ehhez nem tudás kell csak pénz.
Pénz egy erős családra, kaptárakra, keretekre, műlépre és cukorra.
Gondolom sokan vagyunk itt, akik nem költséges hobbiként tudták kezdeni a méhészkedést. Én pl. vettem két családot, júliusban (5-öt teleltem be) és attól kezdve csak a méhekkel termelt pénzből és a munkámból fejlődött az állomány. Tanultam a tapasztaltabb méhészektől és eredményes éveket zártam.
Szeretek én is kísérletezgetni, de ezt akkor kezdtem el amikor már nem okozott nagy problémát, ha mondjuk 2-5 család nem fejlődött időre termelővé.

Azért annyit még megemlítenék, ha nem is voltál tanfolyamon azért talán a szakkönyvek és a fórum olvasgatása is adott némi ismeretet.
Egy közmondást ajánlanék figyelmedbe amit itt a fórumon valaki mottóként használ: az élet a legjobb tanítómester, csak a tandíj nagyon magas

"Talán ha sokkal szerényebben írnál ........."

Nem tudok. Tényleg nem! Viszont a hangnemet és a stílust, ahogy te ezt tudod kezelni, köszönöm.


"Szerintem kezdőnek az a kaptár a legjobb aminek a kezelésére egy gyakorlott méhész megtanítja.
Ha magától akar megtanulni akkor befektetés csökkentés érdekébe a legjobb a cipős doboz."


Igen! Aki abban a "kiváltságos" helyzetben van, hogy sokat tapasztalt, és sokat látott méhésztől tudja ellesni a méhészet fortélyait, az ezt becsülje meg nagyon. De ha ez nem adatik meg? Annak csak ez a tanács létezik, hogy: el se kezd? A méhészetet tanulni kell? Igen! De (igaz, csak 5 hónap gyakorlat után) én nem látom azt a "nagy ördöngösséget" ebben, mint amit ti állandóan hangoztattok. Sem tanfolyam, sem öreg rutinos méhész pártfogására nem volt szükségem ahhoz, hogy egy méhcsaládból, csináljak 4db gyenge rajt. És azt is tudom, hogy ami a 4 kaptáramban van, az nektek a tartalék család szintje. De akkor, az már át tud telelni. (ha minden egyéb feltétel adott) Aztán majd tanulom tovább a dolgokat, és meglátjuk, mit hoz a jövő. (tudom, mind a három idei anyám rossz, gyenge, meg vacak, mert nehogy már a hülye kezdőnek ez elsőre jól sikerüljön) Aztán, majd 3-4 év múlva vagy azt fogom mondani, igazatok volt, ezt így nem lehet, vagy azt, hogy nekem így is sikerül . Leszek annyira korrekt, hogy ha nektek van igazatok, elismerjem. Egyébként az előző hozzászólásom első mondatában volt egy szó: "szerintem".


H.apci.

Hát ritka sok butaságot képes vagy összehordani!
Több mint 20 éve dolgozom 1/2 NB rakodóval. (Sok száz méhész közül nem ismerek olyat aki az általad említett NB rakodóval dolgozna.)
Ma már merek véleményt mondani az 1/2NB-ről, no nem minden technológiai fogás esetében. Tudni illik akác egyszer van egy évben. Egy-egy technológia kipróbálásához 2-3 év kell, hogy érdemben ismerd.......
Talán ha sokkal szerényebben írnál .........

Szerintem kezdőnek az a kaptár a legjobb aminek a kezelésére egy gyakorlott méhész megtanítja.
Ha magától akar megtanulni akkor befektetés csökkentés érdekébe a legjobb a cipős doboz.

számomra kezd uncsi lenni hogy szakmai dolgokba botlok.nem lehetne egy rovat csak h.apci kollégának,ott el lenne, aki meg akarja olvashatja.

Ha valaki teljesen kezdő, szerintem az NB fekvő kaptár a legalkalmasabb, hogy megismerkedjen egy méhcsalád mindennapjaival. Aztán, ha sikerül szaporítania, be tehet egy családot NB rakodóba, és akkor el tudja dönteni, melyikkel tud eredményesebben dolgozni, termelni.Amikor már megismerte a méheket, kipróbálhat néhány kaptártípust, hogy az adott területen melyik a legalkalmasabb, és melyik fekszik neki a leginkább. Ha ez megvan, akkor érdemes ráállni arra a típusra, és azzal felfejleszteni az állományt. (persze, ha van rá lehetősége, érdemes szét nézni, a környéken ki milyen kaptárral, milyen eredménnyel méhészkedik. Ez a döntésében segíthet.)


H.apci.

A kaptár tipusának kiválasztása kezdőként, többnyire a véletlenen múlik.
Az adott környéken , mi volt az elterjedt leginkább használt tipus. Vagy éppen csak kedvező vétel volt. Stb
A tipus váltás szándéka már egésszen más. Már az, valós tapasztalások, problémák alapján jelentkezik.
De nagy a felelősség, mert nem filléres, egy napra szóló döntés.

Ebben a döntésben nem igazán segítünk, ha csak az előnyökröl beszélünk, elhalgatva a hátrányokat. Bizonygatva álltalunk használt rendszer kiválóságát. Ami nem baj, de utánna következzen a: de ez meg ez a hátránya "kiskomám"

Miért? Azért mert így kerek, és tisztességes!

Rá kell jönni, hogy mindannyian különbözőek vagyunk és ezért a számunkra jó megoldások is különböznek (más igények lehetőségek stb.).

A méhészetben a méhészt kell meglátni és nem kiragadni, hogy milyen eszközzel dolgozik, mert így hamis következtetésekre juthatunk nagyon könnyen.

Miért is ?????

Röviden, de csak saját vélemény !

Nagy fészeklép tavaszi fejlődés, illetve kezeléskor egy keret, míg méztér elválik (anyarács) és innentől (mézelvétel) nekem nem mindegy hogy mennyire tudok könnyen dolgozni.


Elég rövid lett Nem baj.

Hú! Most visszaolvasva látom hogy 20%-os kényszermegoldásban vagyok.

1 db 1/2 NB fiók tényleg kicsi fészeknek, ezért használunk kettőt (hármat).

De leginkább még nem elég "bölcsek" ha ilyen zöldeket beszélnek!

A "bölcsek" nyilván nem egységes 1/2NB-vel méhészkednek!

köszönöm mindenkinek a hozzászólást véleményt. Beszélgettem méhészekkel és a tapasztalat azt mutatta hogy sokkal jobb úgy rakodóval méhészkedni hogy a fészekben NB keret van és 2 db 1/2 nb fiókot használ méztérnek. Bár ahogy hallottam így sokkal nagyobb lesz a hajlam a rajzásra. A bölcsek szerint a 1/2 nb fiók kicsi fészeknek és nem lesz benne olyan erős a család

Miért is ?????

Még annyit: most látom, hogy konténered van, ott annyiban jobb a helyzet, hogy nagy fészek szokott lenni, nem szorul meg annyira a család, mint egy 9-10 keretes gyalogkaptárban, vagyis nincs annyi szükség a beavatkozásra.

Hú, dehogynem! Ennél nagyobb hátrányt elég nehéz elképzelni. A technológiai fogások (mézeltetésben, rajzásgátlásban) kb. 80 százaléka alapból kilőve. Az igaz, hogy fészekbe nagy keret az ideális, mézkamrába meg kicsi, de ez kényszermegoldás, nem épp ez a cél.

Ha a fészekkeret a méztéri keret fele akkor át lehet függeszteni csak nem olyan egyszerűen, mint az azonos méretűeknél. KB és H fészekkeretekhez sokan használnak 1/2KB vagy 1/2H mézteret még erre felénk is.

Aki érdeklődik a téma iránt és még nem olvasta annak ajánlom a Kaptár és keretméret című cikket (és folytatását) A Méhészet hasábjairól, elég szubjektív hangvételű, de az alapkoncepcióval egyetértek.

A csereszabatosságra utaltam, mivel itt eleve az a cél, hogy ne is legyen csereszabatos. Én ezt előnynek fogom fel. Nem az a cél, hogy egy keretméret legyen, mert a fészeklép legyen nagy(obb) mert ez jobb a méheknek, a méztéri keret meg legyen kisebb, mert itt meg a rakodó rendszer miatt a méhésznek jobb.

Mindenki mást lát jónak, csak erre akartam felhívni a figyelmet. Amíg írtam, közben már Propolisz is reagált.

Egyszóval az igaz, hogy nem lehet cserélni átfüggeszteni, de ez egyáltalán nem hátrány, sőt!

Mindjárt majd, jól ki leszel moderálva.

Mindannyian rabszolgák vagyunk.

Ha a méhek ösztöneit nézzük, akkor valóban azt szeretik, ha a fejük fölött van a méz.
A méheink gyakorlatilag rabszolgák a kezeink közt, ha megteremted a számukra ideális körülményeket, akkor talán kevésbé érzik ezt.
...kaptártípustól függetlenül...

És az mennyire igaz (mert itt-ott lehet olvasni), hogy a méhek azt "szeretik", ha a fejük fölött van a méz. Ez igaz? Akkor a fekvőben kevesebbet gyűjtenek? Vagy miben jelentkezik ez meg?

A rakodókaptárnak nagyon sok hátránya van a vitathatatlan előnyei mellett. A legnagyobb hátránya, hogy sokkal nagyobb fizikai munka kell a kezeléséhez a fiókok emelgetése miatt. Ez egy nagyobb méhészetben sok-sok tonna súly megmozgatását jelenti egyetlen nap alatt. Nekem vegyesen vannak rakodók és fekvők is, az utóbbival nagyságrendekkel könnyebb a meló, nagyon jól látszik a különbség.

márna: Mi nem igaz abban, hogy ha nem egyformák a lépek egy kaptárban (méhészetben), akkor nem lehet átfüggeszteni, cserélni őket?

Egyébként egy méhészetbe 1 keretméret ajánlatos egyébként is....
Továbbá nem lesznek csereszabatosak a fészek és a méztéri keretek szükség esetén.


Azért szerintem lehetne finomabban is fogalmazni, mert még valaki simán elhiszi...
Pláne hogy külön külön is necces, nemhogy egyben...

Közben látom egyből jött a kontra, és ez így van jól!

...persze más szemszögből nézve azért pozitívumok is vannak eltérő lépméretnél:
- a méhanyák petézésre szeretik a nagy lépet
- a sugaras pergetők betét behelyezésével tangenciálisan tudnak NB-t pergetni
- ha nem keveredik a fészek és méztéri lép, az utóbbi nem kap annyi vegyszert
- a szűz lépeket nem kell védeni moly ellen plusz szép világos marad benne az akácméz
stb. csak nézőpont kérdése, kinek mi tetszik, de érdemes mindkét oldalt megismerni.
Mindennek van előnye és hátránya...

Például?

Ha a fészekben is 1/2 NB keretek vannak, úgy jobban kihasználható a rendszer. Egyébként egy méhészetbe 1 keretméret ajánlatos egyébként is. Bár álltalában a fészket nem pergetik, de ha szükséges akkor akár kűlön pergető kell.Továbbá nem lesznek csereszabatosak a fészek és a méztéri keretek szükség esetén.

A rakodó rendszer előnye, a méz elvételnél vitathatatlan. Persze van egy rakás hátránya is a fekvővel szemben.

Kis olvasnivaló:

viewtopic.php?f=3&t=69

Én jövőre szeretnék átállni az NB 24 es fekvőkaptárról rakodóra. Sokat hezitáltam a dolgon de a rakodóról elég sok jót hallottam. A fészek az NB lesz a méztér pedig 1/2 NB fiók. Csak most a pergetés gondolkodtat mert minden rakodókaptárhoz kell tartalék fiókokat is csináltatnom mert ha leveszem a mézkamrát valamit tenni kell a helyére. A másik dilemma a mézelvétel mert van aki lefúvatja a méheket valaki pedig szöktetőt használ. Várom a véleményeteket tapasztalataitokat.

Működni, működhet, de ....
Ez a lépfelület az NB 15-össel vagy a kétfiókos 10 keretes Hunorral egyenlő. Ráadásul a 12+6 azt mutatja, hogy 35-ös a lépgerinc távolságod, ezért a lép hizlalás is korlátozott. Egy átlagos akácon is bele kell pörgetni......
A kaptárakat már NB méretre csinálnám, vagy csináltatnám, és ha nem vándorlásban gondolkodsz, ráérnél 3-4 év alatt átfejleszteni, úgy hogy az építtetett lépek már NB-k.
Szerintem

Tisztelt Méhésztársak!
Fészekmézkamrásra szeretnék átálni /12+6 keret/ amiről azt tudom hogy NB-re van kitalálva. Viszont eddig rakodóztam 42x30-as keretekkel és jó lenne ennél a keretméretnél maradni. Fog ez jól működni a fészekmézesben? Véleményeteket segitségeteket előre is köszönöm

Meheszet 1987 februari szam,Kodo Balazs meheszete.egyseges kaptarak,42x32,5 megtuningolva akacra fel NB fiokkal.
regebbi 1960-as 70-es evekbeli Meheszetekben erdemes olvasgatni Varallyai Bela irasait az egyseges kaptarrol.nala 12keretes bukomezteres valtozatban uzemeltek.

igértem a képeket a kisboconádi rakodóról.
a kaptáraim a 70-es években készültek,méhek 2002 óta nincsenek bennük.

Köszi Misi, ezt benéztem!
Most már tudni fogom! De akkor nekem nem is egységes méretű fészek kereteim vannak... (42x30cm)
Üdv: Csizi

Ugyanitt a táblázat a következő oldalon már nem említi a 32,5 cm-es magasságot,még más szélességekhez sem.

Tanár Úrnak, szeretettel!

"A földművelésügyi miniszternek 'a méhkaptárak egységes rendszer és keretméret szerint való gyártása tárgyában' kiadott 24 862/1945. számú rendelete szerint továbbeladás céljára készíteni, vagy kereskedelmi úton forgalomba hozni csak egységes méretű rakodó vándorkaptárt szabad. (...) Az elrendelt kaptár 10-keretes rakodó vándorkaptár, a keret külső magasága 32,5 cm, szélessége 42 cm, a felső keretléc hosszúsága 46 cm."

Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT
------------------------------
Én fekvő modulkaptárban használom az ilyen méretű keretet.

Csak a pontos méretek miatt:
Hunor: 42x27
Középboconádi:42x29
Egységes vagy újabban "Magyar-Dadant": 42x30

1/2 NB-ről közép boconádi-ra való átállásról mi a véleményetek? Mindenképpen nagyobb keretre szeretnék átállni a biztonságosabb telelés érdekében
és hogy kevesebbszer kelljen a tavaszi fejlődés során beavatkozni. Közép boconádi jó választás vagy esetleg egységes (42x32,5) vagy hunor?

ez az utánfutós vándorlás topikba való......

lehet, hogy nem ebbe a topicba való a téma, de ha jól értem, egy terepjáróval és egy utánfutóval egyszerre akár 40 rakodókaptárt is el lehet vinni. Nekem nincs terepjáróm (gondolom Toyota, KIA, vagy valami hasonló kocsiról lehet szó), de nyilván van az az utánfutó, amire ennyi kaptár felfér. Arra lennék kíváncsi, hogy egy terepjáró, a maga tömegével, még akkor is, ha a saját platóján is vannak kaptárak, képes megfogni egy ekkora rakományt vészhelyzetben? Pl. lejtős úton. Vagy ki tudja mozgatni, ha elakad egy kátyúban? Nem tudom a KRESZ szerint egyébként milyen utánfutót, mekkora tömeget vontathat egy ilyen terepjáró? Még egyszer elnézést, ha nem ebben a topicba illő a kérdés!

Bekaa!
Két fordulóval el lehet vinni,de a három az már sétagalopp.
Üdv. Axx.
-------------------------
Az örök kezdő.

Nem tudom milyen nagy terepjáród és utánfutód van, de csak kíváncsiságból megkérdezném, hányszorra viszed el a 90 kaptárt egy-egy vándorlás alkalmával?

A barátom 63 éves 130 családdal vándorol + 30-40 álló. Én 70-90 között mozgok 6+2 mellett,4-5 vándortanyánk van egy évben.A rakodókaptárakhoz van egy jobbkezünk,másik a bal. Oszt terepjáró futóval.

Pedig én azt olvastam:[/quote]