Ér annyit mint a mostanában kapható külföldi fordítások. Ha beindítja a gondolkodásodat már megérte szerintem.

Sziasztok!
Érdeklődnék, hogy Zimmer Zoltán milyen keretmérettel méhészkedik és, hogy mi a véleményetek a Méhész újságban reklámozott könyvéről? Aki olvasta már valamely művét, milyen véleménnyel van róla? Köszönöm!

Az alábbiakban röviden összefoglalom a cikk lényegét, emlékezetből:
Hülyeség az egész.
Én mondjuk tördelem/villázom a herefiast....

Minősíteni pedig szintúgy hülyeség, ha valakinek más a tapasztalata, akkor írja le, hogy miben tér el az ő tapasztalata Jenőétől. A hülyézés csak a hülyézőt minősíti. Értelmes ember nem hülyéz, hanem érvel. Ha az észérvek ész híján hiányoznak, vagy ész birtokában is már kifogynak, akkor meg lehet próbálni hülyézni...

Üdv!
Betudná nekem valaki linkelni Molnár Jenő "atkacsapda-méhészcsapda" cikkét? Előre is köszönöm.

"Atkacsapda? Méhészcsapda!

Ismét itt vagyunk a következő méhészeti szezon előtt. Tavalyi eredményeinket könnyedén túlszárnyalhatjuk. Ha az elemekkel kevesebbet kell küzdenünk, akkor is akadnak problémáink, melyekre ismételten még nagyobb odafigyeléssel tudunk csak megoldást keresni, és találni.
Méhészeti évünk megkezdése előtti időszakra szerettem volna ezt a cikket megjelentetni, mert minél frissebb az információ, annál jobban tudjuk azt alkalmazni.
Akik még emlékeznek 2003ban megjelent cikksorozatomra, közülük talán sokan azt sem feledték, hogy nem láttam értelmét az atkacsapdás atkairtásnak akkor. Ma sem. Azóta már én is használom, és még jobban igazoltak a tények, mert már van négy év saját tapasztalatom. Ugyan csak négy év, de sok családdal .Nem lebeszélni akarom a méhésztársakat, sőt arra buzdítok mindenkit, hogy tessék alkalmazni, de az atka darabszám családonkénti mennyiségét ne a kitördelt herefiasítás vizsgálatára alapozzuk! Ha használjuk, már az első évben feltűnően szebbek a lépek, kevesebb heresejtet építenek a beadott műlépes keretekre. Ez nekem nem volt az építtető keretezés előtt sem probléma, de amikor méheket adok el, akkor azért a szép lépek előnyt jelentenek. Következő, ettől sokkal fontosabb lehetőség a szelekció, amelybe valamicskét bele tudunk avatkozni. Ha azoknál a családoknál, ahol meszesedést észlelünk, vagy erős rajzós hajlamot, gorombaságot, és így tovább, akkor azoknál törjük ki a herelépeket. Ahol jó genetikai adottságokat vélünk, már amennyire ezeket méhészként felismerjük, ott inkább ne bántsuk, lehetőséget adva azoknak az anyáknak, hogy fiaikkal jónak ítélt tulajdonságaikat nagyobb eséllyel örökíthessék.
Fél Hunor építtető esetében a második elvétel után, úgy 4000el kevesebb lesz a családnál a here, akik jelenléte tovább növelné a zsúfoltságot. Hiányukban érezhetően lanyhul a rajzára való készülődés. A lép ismételt kiépítése, azok bepetézése, majd dajkálása további feladatot ró a belső munkásokra. Az elvett herelépek kifőzése után gyönyörű viaszt kapunk, az ugyan nem fedezi a ráfordított élelem és fűtőanyag költségeit,de akkor is hasznot hoz számunkra összességében.
Az első fedett herelép elvételekor még közelíthet a vizsgált darabszám aránya a családban lévő atkák összmennyiségéhez, de a továbbiakban nem.
De vizsgáljuk meg, miként működik az atkacsapdázás! Valamilyen számadatokhoz kössük a vizsgálatot! Nem a számok a fontosak, hanem az, ami történik közben. Még egyszer mondom, hogy jobban érthető legyen, és nem csak a kezdő méhészeknek. Nem fontosak a számadatok. Elméletek, kutatási információk, előadások és méhészeti beszélgetések alapján összeállított számok.
Nos lássuk, mi történik nagy vonalakban a kaptárban egy adott évben, ami az atka szaporodásával kapcsolatos! A legoptimálisabb módszerekkel számolva is borzalmas képet kapunk. Ha feltételezem, hogy nagyon jól sikerült az előző évi atka irtásom, és néhány atkám maradt csak, akkor mondjuk beteleléskor volt 8db. Tavaszig elpusztult belőlük 5db. Nem volt rablás, így nem fertőződtem, tehát 3 atkával kezdem az évet. A kutatások alapján, de saját vizsgálatok is megerősítettek ebben - igazolják-, hogy egy atkának általában kettő nőstény atka utódja születik, akik együtt kelnek ki anyjukkal és a megszívott méhvel egy időben. Tehát számoljunk az "egyből lesz három" elv alapján. Ne foglalkozzunk a több is lehet elméletével, mert azt már nem tudhatjuk, hogy ahol akár 6 db is született egy sejtben, oda akár 2 nőstény is petézhetett, mert ez nekünk most nem fontos.

Tehát a 3 áttelelt atkánk, /ismételten az érthetőbb számolás érdekében/ mondjuk február 1. petézett 3 munkássejtbe, akkor azok az utódaikkal együtt körülbelül 13 nap múltán bújnak elő. De most nagyon optimistán számolva csak 15 napos ciklussal számoljunk, mert a heresejtben történő szaporodásnál 2-3 nappal tolódik a kelés, sőt nem azonnal mennek vissza fedés előtt petézni újabb fias sejtekbe, hanem állítólag 1-2 napot a dolgozókon töltenek.Tehát február 15én van már 9 atkánk. De még legyünk ettől is derűlátóbbak! A három öreg anyaatkát tegyük halottá, és egy atkát beteggé. Maradt 5. Március elsejére ismét kelés, már van 15, de csak 12 maradjon. Petőfink dalára kikel 36, maradjon 30 .Április 1re csak 80at vegyünk, mert mondjuk a neves napon megbolondul a többi. Ápr. 15. már van 200, mert azért pusztulnak is. /Amelyik olyan sejtbe megy be petézni, mely később például elmeszesedik, az saját és leányai sírját is megásta./ De ekkora már beraktuk az építtető keretet. Május elsejére van egy szép herelépünk. Ismét mondom, nem fontosak a számok! Ekkor egy átlagos családnál 2000 heresejt és 20 000 munkás sejt fedett. Most ne foglalkozzunk a munkáslépeken lévő heresejtekkel! Ismételten kutatási eredményekre hivatkozva, és valódiságát feltételezve kijelenthetjük, hogy ötször, vagy tízszer jobban vonzó a herefiasítás a nőstényatka számára. Számoljunk tízszeressel!
Tehát most van 400 atkánk. Az öregebb atkák elvesztek, esetleg védekeztünk időközben valamilyen szerrel. Ha minden tizedik here fiasban van 1, akkor minden századik munkásban van 1. A 2000 here fiasban van 200, a 20 000 munkás fiasban pedig 200. Herebábokkal a kivágáskor elvesszük a 200at.Erre mondjuk vizsgálatakor, hogy volt ugyan náluk, de kevés, és azt is elvettük. Ebben a hitünkben csak megerősít bennünket, amikor legközelebbi kivágáskor ismét keveset találunk. De miért, amikor szédületes a szaporodása? AZÉRT, MERT AZ ELSŐ KIVÁGÁST KÖVETŐEN LEGALÁBB 2 NAPIG ÉPÍTIK ÚJJÁ A HERELÉPET. MAJD 2-4 NAP ALATT AZ ANYA ISMÉT BEPETÉZI. TEHÁT LEGALÁBB 13 NAPON ÁT NINCS LEHETŐSÉGE AZ ATKÁNAK AZ ÉPÍTTETŐ KERETBE PETÉZNI!! DE CSAK NÉHÁNY NAPJA MARAD AZ ATKÁKNAK A HERELÉPBE A PETERAKÁSRA, MERT SZINTE NÉHÁNY NAP ALATT /3-5 / EGYSZERRE FEDIK AZOKAT.
Ezen idő alatt a munkásméhek 20 000 bábjából dolgozó méhecske született, a jelen számítás szerinti 200 atkával. De nem a 200 számít, lehet bármennyi, mert a számadatok csak viszonyítási alapot adnak. Ekkor a 13 nap alatt az összes / jelen adatokkal számolva 200/ atka vissza ment petézni a lépekbe. Amikorra ismét lesz fedés előtt álló herelépes atkacsapdánk, addigra már petéztek az anyaatkák munkás sejtbe. Mi pedig majd elégedetten megállapítjuk, hogy az ismételten kivágott atkacsapdánk tökéletesen működik, mert alig találtunk azokban atkát. Miközben kezdődik némi átfedéssel ismételten a szaporodás, de már 600 atkával. És így tovább. Na, akkor kinek nagyobb csapda ez? Nekünk. Aki erre a vizsgálatra buzdítja a méhészeket, az ezen ismeretek hiányába becsapja méhésztársait. Ha elmondják neki, akkor pedig megsértődik.

John nevű fórumtársunk kérdezi az egyetlen és jól működő internetes méhész fórumon, miért van az, hogy ő egész évben tördeli és villázza a herecsapdát, mégis az őszi atka irtáskor vörösödik a kaptár alja, Hát ezért.
Akácpergetés után azonnal kezelni kell. A vizsgálatot a fenékdeszkán kell elvégezni, nem a heresejtekben. Van egy kivétel: ha a második alkalommal történő herelép kivágáskor a munkáslépeken kivillázunk -ha van- herebábokat, akkor reálisabb képet kapunk. De ahol eddig kerestük, ott éppen alig találunk.
Ha nyugodtan hátradőlünk a herecsapdás eredményeinken büszkélkedve, akkor jön a meglepetés a méztérlevétel után. Az anyák próbálják a biológiai állapotot helyrehozni. Az időszaknak megfelelőnél kicsit többet petéznek. A herenevelés ideje lejárt, már csak dolgozó álcákhoz bújnak be az atkák. Atka szívott dolgozók rossz dajkák. Az egyes dajkákra nagyobb feladat hárul. Találkozhatunk mászkáló méhekkel. Egyesek "kitin sovánnyá" lefogyva, mások tele hassal / szétnyomva látszik, hogy sárga ürülékkel telve/ bukdácsolnak. Ők azok akik tönkre téve magukat a halálba dolgozták testüket az atka szívott testvéreik helyett. Tehát nem csak az atka szívottak mászkálnak.
A méhész rádöbbenve azonnal cselekszik, nem fontos most a szerek és módszerek ismertetése, mert nem ez a témánk. Szidalmazza a környezetében lévő méhésztársait. Ő becsülettel védekezett, nem is talált néhány atkánál többet a kitördeléskor. Vajon kitől raboltak? Megalapozott sok esetben a vád, de nem gyakori annyira, mint azt eddig hittük.
Aztán végre szeptember közepén már nem hullik az atka, esetleg néhány, az nem számít. Dehogynem! Ha 3 hullott kezelés után, akkor még van 30 a lépeken lévő fiasban. Október 1re 90. A forradalmi hangulatra / nem a nagy októberire, amelyiket novemberben ünnepeltük gyermekkorunkban/ már 250.

Ezek a kikelt méhek nem lesznek telelőképesek. Milyen szer jöhet számításba? Jó időben füstölés. Majd oxálsavas készítmények, és a Perizin.
Az augusztusi és szeptemberi atka szívott méheink a tél közepére elvesznek. Az anyák folyamatosan próbálják visszaállítani a népességet, keveset ugyan ,de petéznek. Teret adva az atkának továbbra is.Tehát a kevés atka is nagyon nagy gond. Az erősebben fertőzött családnál teljes elnéptelenedés esetén látható a méhek nélküli üres kaptárban a maradék fedett fiasítás. A hideg tartós beálltával ráhúzódik a maradék nép a fiasításra, elszakad telelőélelmétől. Felfalja az álcákat, csak fedett fiasa marad a kaptárban. Éhen vesznek az utolsók. A túlélők családjaiból a megszívottak folyamatosan elhagyják a kaptárat, testükön sírba visznek sok atkát. Néha, néha kirepül egy-egy méhecske a fagyos időben is. Oda vonzzák a madarakat. Nem azért ostromolják egyesek méhészetét a madarak, mert gonoszak, hanem mert élelmet találnak folyamatosan. Decemberi gyors felmelegedésnél az atkamentes erős családok nekiesnek a legyengült atkásaknak. Kivégzik a maradékot. Haza visznek néhány atkát. Mondjuk 8at. Tavaszra marad 3, ha elpusztul télen 5...

-meezesjeno-"

hogy szeretnéd Pöte? fénypostával? Itt tartom a kezemben.... Feladjam, vagy csak pár oldal kell belőle?

Nem tudom erre gondolsz-e, de a 96 évi Méhészetben van egy 3 részes sorozata.

Dr Cserényinek van egy írása, a félkeretes rakodó gyakorlati használatáról.
Hol találom, hogy keressem?