Nem tudom,milyen dollárt láttam ott?
Bocs ezért: az előző hozzászólásból
Kis kommentet rakhatna,aki külföldi linket rak be.
Respect!

Nem érted. Nem 8,9 dollár, hanem peso-ban van megadva. Argentin pénznem.
En tambores, en pesos argentinos por kilogramo = In drums. Prices are Argentinian Pesos by kilogram = Hordós méz kilogrammonkénti ára Argentin pesoban.

Az valami mézfajta gondolom,de milyen?

Peso

Mi 8,9dollár?

http://www.apinews.com/en/news/item/108 ... the-market

A két legnagyobb Argentin mézfelvásárló méz hiánya miatt kivonul a piacról.
Ez nálunk is bekövetkezhet amennyiben a nyári méhlegelők is gyenge termést adnak.
Fizetés nélkül nem szabad odaadni a mézet!

További piaci fejlemény a Ft e heti jelentős gyengülése.

Szerintem akinek nincs égetően szüksége a pénzre, a jelenlegi helyzetben biztos tartani fogja még őszig az akác mézét.

Fan Brian!
Kérésed számomra parancs.
http://www.apinews.com/es/contenido/arg ... de-la-miel
8.8Peso az az 2,25$ 1,83€ 512Ft
Ezek a vegyes méz árak valahol Argentínában.
Ha náluk is lenne kompenzációs felár akkor 548Ft-os felvásárlási árnak felel meg.
Igaz ez a méz még min 15 000Km-t utazik, többször átrakják ....

Ehhez kell mérni kereskedőink gáláns 550Ft-os ténylegesen 514Ft-os (kompenzációs felár levonva) árajánlatát

Jól, ha az esetleges hiány megvalósul. De azt ne felejtsük el, hogy sokan még most mennek az akácra. A jövő héten pedig már 20fok körüli napos időszakok is lesznek. Az is igaz , hogy a Bross Péter képletével számolva 1000 Ft körül kellene lennie az akác induló felvásárlási árának. (3USD , 225Ft/USD ,1,23USD/EUR mellett)

"Jól gondolom?"

De jól ám!

NA! Most kell aztán összefogni és még visszatartani a mézet! (méhész kartel)
Mert hamiskártyások ellen csak is hamiskártyás módszerekkel lehet játszani!
Így végre elérhetjük azt, hogy a megérdemelt árat fizessék érte.

Ma felhívott minket az egyik felvásárló, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel újra vesznek akác mézet (idén még nem vásároltak fel belőle) 800 Ft-os áron.
Most már hogy ők is látják, nem lesz sok akác termés gondolom próbálnak előre felvásárolni jó áron, mielőtt az esetleges hiány áremelkedést hozna. Jól gondolom?

ENNEK KAPCSÁN JUTOTT ESZEMBE
Matolcsy előtt Veres, Gyurcsány és Bajnai is megpróbálta - mindhiába
Már másfél évvel ezelőtt, még a Gyurcsány-kormány idejében fontolóra vették a döntéshozók a devizahitelek forintra történő konvertálását, ám végül elvetették ennek lehetőségét. Bajnai Gordon a hétvégén már jelezte, hogy annak idején a drágasága miatt letettek erről a megoldásról. A Portfolio.hu birtokába került akkori előterjesztések és elemzések szerint a tervezet közgazdaságilag irracionális, jelentős kiadási többlettel járna és így további megszorításokat tenne szükségessé.
Az akkori kormányzati dokumentum a kamatkülönbözet miatt az átváltás költségeit 263 milliárd forintra tette, amin az államnak, a lakosságnak és a bankoknak kellett volna osztozkodniuk. Amennyiben ezt teljes egészében a hitelfelvevők állnák, úgy az olyan hatású lenne, mintha (az akkori) 212 Ft/CHF-ról 320 Ft/CHF-ra gyengülne a forint - ez lineárisan 468 Ft/eurós árfolyamot jelentene. Ez persze ma már nem lenne ekkora, hiszen a forint és deviza hitelkamatok közötti különbség kisebb.

Nem tudom jo-e a logikám ,de ha abbol indulok ki ,hogy minden devizahiteles átváltana forinthitelre akkor 468 ft lenne az euro,akkor az is igaz ,hogy a devizahitelesek erősitették be a forintot azzal hogy devizában adósodtak el.
Ha meg tényleg jó a logikám akkor a devizahitelesek +annak propagálói tehetnek arról ,hogy nem 1200 ft/400 FT-OS EUROVAL SZÁMOLVA/ az exportra menő méz felvásárlási ára.
Ha meg most a költségvetés zsebbe nyul ,akkor kétszeresen szopunk?
SZERINTEM INDITSUNK KAMPÁJNT AZÜGYBEN HOGY TÉNYLEG VÁLTSÁK MÁR ÁT A DEVIZÁS ADÓSOK FORINTRA A TARTOZÁSAIKAT MERT A MÉHÉSZETI ÁGAZATNAK NAGYON JÓ LENNE,.....MÁRMINT A FORINT GYENGÜLÉS.
VAGY IRATKOZZON FEL A 16 EZER TERMELŐ A "DEVIZÁBAN ELADÓSODÁS "KÖZVETETT KÁROSULTJAINAK LISTÁJÁRA.

Itt csak jó híreket szabad írni,különben lekereskedőznek.
A $ sokat erősödött 230Ft-nál jár,ha az amerikai irányár átjön lassan a vegyes kezdődik hetessel.
Ez a mostani időjárási ciklon a környező országok méztermésének is odavág.
Nem kéne kapkodni a repce eladással.

Nem tudom ki ir rendszeresen az argentin felvásárlási árakról.Érdekes lenne ha megint olvashatnék róla.Miért érdekes az argentin felvásárlási árakról az info?
Össze lehetne rakni menyivel nött az europai vevőnek a méz import beszerzési ára .
Az euro -dollár árfolyam változása ,miszerint egyre több eurot kell a német vevőnek adnia ugyanannyi dolláráért az argentin kereskedőnek szerintem nagyobb hatással lesz a mi mézárainkra mint korábban./a hazai monszunszerű- időjárást leszámítva/
Vagyis euroban számolva a dollár elszámolású import /dél-amerikábol és kínábol/ ,ha változatlan a méz dolláros ára legalább 20%-al drágult az europai vevőnek./kurzus változás 1,51-ről 1,21 -re/
Vagyis az unioban termelt mézek versenyképesebbek lehetnek ,ha csak nem a kinaiak meg a délamerikaiak nem csökkentik a dolláros áraikat,ami feltételezhetően meglátszana a felvásárlási árakban.
Jó árak lesznek idén is .......,már csak méz kéne hozzá.Már most látszik ,hogy felejtős ár a VEGYESRE AZ 550. Akác??? Nem héttel kezdődik.

Nem azt mondom, hogy nem csökken.
Sok minden befolyásolhatja a fogyasztást. Legfőbb tényező a válság.
Szinte minden olcsóbb lett, hogy el lehessen adni. Nézd meg a pl. kristálycukor árát.
De mondhatnám az építőanyagok, vasáruk stb. Minden olcsóbb lett.

A méz nem luxustermék, de az a réteg aki most napról napra él, az nem veszi meg, pedig néhány éve megvette.

Szerinted tehát nem csökken a mézfogyasztás nyugaton?

Szerintem pl. a német vásárlók döntő többsége tudatosan vásárolnak. Külön olyan boltok vannak, ahol csak német élelmiszereket lehet kapni jóval drágábban.
A török vendégmunkás lehet, hogy megveszi ezt az izocukros szart, de szerintem nem ez a jellemző.

Úgy hallom, hogy a nyugat-európai mézfogyasztás sajnos csökken, ráadásul a nyugat-európai országokban sokkal liberálisabb a mézszabvány és ezért a pancsolás sokkal nagyobb arányú, mint kicsi hazánkban.

Két példát hozok nektek a pancsolásra:
- Személyesen láttam egy boltban a következő feliratú terméket: Lépesméz izoszirupban. A portéka ráadásul ronda, láthatóan a csomagoláskor is felületesen kezelt gusztustalan volt.
- A tájékozott vásárló köznyelv a bolti mézre egy sajátos és nagyon kifejező nevet talált ki, nem méznek nevezi a 2,5-3 eurós mézeket, hanem kemikáliának.
Az egész pancsolás sajnos rontja a hitelét az összes méznek és az elszegényedés mellett ez is csökkenti a mézfogyasztási kedvet.

Nektek ezekről milyen információtok van?

Egy újabb hírportál http://www.apinews.com/

Régebbi: http://apitrack.com/index_en_open.htm

Tovább emelkedett a mézár Argentinában.
9,3 Peso, az eddigi legmagasabb ár.

Tényleg nem annyira friss. Sorry!

Meg nem is annyira friss hír már ez.
Lasan egy hónapos:http://www.eu-info.hu/cikk.asp?db=hirek&id=16535

Asszem ki is tárgyaltuk már akkoriban...

Azért nem rossz mégegyszer olvasni

Nem tudom jól értettem-e a Bross Péter előadásában azt, hogy az egész akkor lesz hatályos, ha a Tanács is elfogadja. Állítólag pont a nyugat-európai méhész-szövetkezetek tiltakoznak ez ellen a legjobban, mert saját bevallásuk szerint is ők abból élnek, hogy a saját maguk által termelt mézekhez hozzákeverik az olcsó import mézeket, így szaporítván meg az eladott mennyiséget.

Legfrissebb hír:

Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága után kedden a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer- biztonsági Bizottság, mint a témáért felelős szakbizottság is elfogadta azokat az új szabályokat, amelyek átláthatóbbá teszik az unióban forgalmazott mézek származását a fogyasztók számára. Az elfogadott módosító indítványa arra irányult, hogy a címkén kötelezően meg kelljen jelölni az európai és Európán kívülről származó méz arányát is, méghozzá abban a sorrendben, ahogy azokat a termék tartalmazza. Amennyiben az EU-n kívülről származó méz aránya meghaladja az EU-n belülről származót, akkor a címkén az "EU-n kívüli" kifejezésnek kell előre kerülnie, nem pedig fordítva, ahogy azt a gyártók ma teszik. "Ez az eredmény jelentősen hozzájárul az európai fogyasztók fokozottabb védelméhez, hiszen alapvető joguk tudni, hogy az általuk megvásárolt termékeknek mi a pontos összetétele. Magyarország számára azért is különösen jelentősek - a magyar méhészek régi követeléseit megfogalmazott, elfogadott módosító indítványok -, mert az Európai Unióban hazánk mézexportja a legjelentősebb" - áll a közleményben. A magyar néppárti képviselők azért javasolták a módosítást, mert gyakran előfordul, hogy a mézfeldolgozók az európai mézhez olcsóbb, ám gyengébb minőségű EU-n kívülről származó mézet kevernek. A gyártók - a költségek enyhítése végett - túlnyomó részben Kínából származó mézet használnak, amihez elenyésző mennyiségű európai mézet kevernek - emlékeztetnek közleményükben a képviselők.

Üdvözlettel: Gutléber Zoltán

Vannak aktuális pletykák, a héten beszélgettem volt kollégákkal- de ezzel várok még egy kis időt, hogy ne szédítsünk senkit, mert nem tudom van-e valóság alapjuk...

Ma meg akartam nézni a budakalászi Cora áruházban a mézárakat. Csak néháníy külföldi (francia?) mézet láttam. Magyart nem. Vagy csak én nem láttam?

A szermaradványt csak úgy lehet elkerülni, hogy aug.3-10 között záró permetezést csinálunk, a szüret pedig csak október 25-én kezdődik (a muscat lunel kivétel, de annak a növényvédelme is hamarabb befejeződik.) Mi minimálisan 75 napot számolunk, amelynek el kell telnie az utolsó növényvédelem és a szüret között. Természetesen vannak, akik pl. Kereskedőháznak termelnek bérbe és fontos a mennyiség, ők a minimumot 15 napban határozzák meg. A piacra kerülés előtt a borminősítésnél, amely kategóriát is igazolja többek között, minden egyéb is a felszínre kerül. Mint minden, ez is kijátszható- meg is teszik sokan, mert a pénz nagy úr...

Laci!
A mustba is tilos répacukrot vagy nádcukrot tenni.
Javításra csak mustsűrítményt lehet használni azt is csak minőségi kategórián belül.
Arra azonban én is kíváncsi lennék,hogy a várakozási idő betartásával steril szűrés
után mennyi szermaradványt tudnának kimutatni a borból?

Tsanyi!
Úgy csinálsz mintha nem tudnád mit jelent a Coumaphos MRL-je.
A Fluvalinát hatóanyagra is van MRL az EU országba eltérő értékekkel.
Vagyis a Te mézedbe lehetnek ilyen hatóanyagok legálisan,a bioba meg nem,mert tilos a használata.
Van amelyik vásárlónak ez fontos ezért megveszi.

A biztosabb piac ebben egyetértek,a Lajtán túl a méhész vagy üvegezve adja el a mézét vagy bio mert csak így képes megélni.

Plebanos!A Dunántúli szőlőhegy gyümölcsfákból,kaszállókból,kis szántókból áll és elég sok az évek óta műveletlen birtok.
Ez nem egy Sárospatak Királyhegy-dűlő típus.

Hát a gyümölcsösöknél mi az a 18-20 permetezés?
Biztos nem lemosózás!
Abból azért jut is marad is a fogyasztónak bőven!

Azt tudom, hogy a cefrébe tilos cukrot tenni...
A mustba??? (nem vagyok valami nagy borszakértő)(kicsi se)

Jut eszembe: agyon dicsért borainkban nem marad vissza semmi, ebből a rengeteg permetezésből???
Vagy csak a kutyát nem érdekli??

ennek ellenére a bio-ban van a jövő, de nem egy infantilis formában.

Nekem 10ha szőlőm van Tokaj-Hegyalján, de semmi pénzért nem vinném oda a méheimet, pedig ott is van akác a hegy belső oldalán.,A szőlő a legintenzívebb növényvédelmi szempontból- mezőgazdasági kultúra áprilistól aug. közepéig 14 naponta vagy ha sok a csapadék sűrűbben permetezett... gondolom a ti szőlőhegyetek csak nevében az és már bozótos, különben bio gazdálkodásról szőlő közelében nem nagyon lehet gondolkodni.
Én most bio barackra készülök beporzásra, de ott sincs teljes "növényvédelmi tisztaság", pedig Svájci cég. Az 5km nagyon nagy terület, ritka lehet ebben a kis országban az a hely, ahol ki lehet zárni az intenzíven művelt szántó földi vagy gyümölcs kultúrákat- ahol pedig ezek elérhetőek, ott van vegyszer is...

Gratulálok, hogy Neked ilyen telephelyed van. A legtöbb bigyoméhész nem mondhatja el, hogy a méhei nem járnak mg. művelés alatti területen.
De mindketten túl régen bogarászunk ahhoz, hogy elhiggyük, bárki megmondja melyik akácosra fognak járni idén a méhei ........
A tau-fluvalinátban megfürdött méh hazaér. Láttam.

Miben különbözik egy bigyo és egy nembigyo méz?
-Egyikben sem lehet kimutatható antibiotikum.
-Egyikben sem lehet szermaradvány. Nem tudom bigyo mézre vannak-e MRL értékek, de jelentősége szinte semmi, a méhgyógyszerek közűl mi szerepel ANNEX listán????

Viaszban más a helyzet, de mi mézet adunk el ...
Kíváncsi lennék, véletlenszerűen vett 10-bigyo és 10 nembigyó mézmintát melyik labor milyen találati pontossággal válogatna szét, vakon .......

Az un. bigyo mézet a vett igazolások tanúsítványok különböztetik meg leginkább a nem bigyotól.
A törökök úgy döntöttek, egy biztosabb piac reményében tejelnek a tanúsító szervezeteknek ...... Lehet, hogy nekünk is ezt kéne tenni ..........

Szerintem

Szia Sanyi!
A Nők lapjának miért ne lenne jó a Wessling Hungary,amúgy a panaszvonaluk herpaizoltan,mezvizsgálat@gmail.com.

Amennyiben a méhek külső forrásból,gyűjtésből visznek haza vegyszert ill. antibiotikumot azért utánna a méz gazdája a felelős.
A túl sok tau-fluvalinátot bekapó méh talán haza sem ér.
Méheim az erdő-szőlőhegy szélén vannak,nem kell mezgaz.területen átrepülniük akác-és hárserdőbe.

Szimpatikus az aggódás a bio mézminőségéért,de tudod ha tetszik hanem a piacon a vevő mondja ki a végső szót és fizet alapos vizsgálatok után.
Hétvégén osztrák méhészetről volt előadás,tavaly 600 tonna bioviaszt vettek tőlük a törökök és nem gyertyának.
Mindenki azért csak nem sumák.

Végül figyelmedbe ajánlom az alábbi svájci kutatási anyagot amely sorra veszi a 80-as évektől használatos atkaölő hatóanyagok mennyiségét és MRL-jét a mézben és méhészeti termékekben.Ezek a biomézben nem fordulhatnak elő.
http://hirschbachapiary.com/Documents/T ... colony.pdf

Egy hetes internetmegvonás után olvastam végig a termést .......
Tanulságos!
Bükk!
Ha a mézben (nem csak akácban) egyetlen antibiotikumot találnak nem veszik meg, bigyo vagy nem bigyo, mindegy. (lsd.: Pravda botrányok.) Wessling Hungária Kft-nek vajon mi az érdeke? A brémai labor gyengébb ???
Tavaly akác idején permeteztek vetésfehérítő ellen helikopterről a környéken. A gabonatáblák környékén beterített minden akác állét, a meglehetősen erős északi szélben.
A bigyo méhek gondolom öntudatosak ők nem gyűjtötték be a permetezett virágok nektárját, mindet szegény méheimnek kellett begyűjteni .....
Az is természetesnek vehető, hogy a Mavrikkal permetezett repcékről a tau-fluvalinát csak az én viaszomban gyűlik a bigyosokéban nem .....

A másik oldalról nézve a dolgot!
Nem tetszik, hogy a füstölés furettózás helyett pl. tartós hordozókon visszük be
az amitrázt, cerana-val ezen már régen vitatkoztunk, a karton is, de leginkább a lámpabél és hasonlók, növelik a rezisztenciát. (Bennem elég gyenge a tekintély tisztelet, nem érdekel, hogy Cserényi dokinak más a véleménye.) De hát a kényelem ......
Az egész bio mozgalom ahogy ma működik igazából egy nehány minősítő cég biznisze (iparban lásd ISO) .......
Tökéletesen egyetértek Évával .......

EU adatbázis milyen növényvédőszer maradványokat és szermaradványokat tartalmazhat a méz.
Határértékek:mg/kg
http://www.apitrack.com/frame/index.php ... ws_id=9843
Útvonal:(Annex I to directive 91/414/EEC)-Products-Méz(Méhpempő,virágpor)-Search

MRL: olyan megengedett szermaradvány szintet jelöl, amiről bebizonyosodott az, hogy a szokásos mennyiségben fogyasztott élelmiszerben ilyen mennyiségű előfordulása esetén (önmagában) semminemű káros egészségügyi hatása nincs. (Tehát nyolcvan féle szer egyenkénti megengedett szintje együtt elfogyasztva már káros lehet, de ezt senki nem vizsgálja.) Fenti két szer közül a Perizinnek van MRL értéke: vagyis ha ezen szint alatt mérnek a mézben, akkor az éppúgy fogyasztható, és egészségre ártalmatlannak tekinthető. Fumidil B-nek ( Fumagillinnek) nincs (még) MRL értéke, ezért ha azt a legkisebb mennyiségben kimutatják a mézben, akkor azt a mézet el kell kobozni (jelenleg folynak, illetve tudomásom szerint szünetelnek az MRL meghatározásra irányuló vizsgálatok a Fumidil B-re). Büntetés valószínű nem jár érte , mert nincs várakozási ideje (a Fumagillinnek volt), mert engedélyezett szer, de szulfonamidok , tetraciklin esetén, mivelhogy tiltottak, elvileg kőkemény büntetést is ki kellene szabni. Egyébként amitrázra is van megengedett MRL érték a mézben (annak ellenére, hogy nincs jelen pillanatban Magyarországon méhek kezelésére engedélyezett szer.) Az Apivar külföldön kapható, Magyarországon a gyártó nem végezte el az engedély megújítását, mert ahhoz, hogy ennek költségét kitermelje a forgalmazás, a méhészek keveset vásároltak belőle.

Na,erre én is kíváncsi lennék. Bár lehet,hogy ezt egy külön topicban,vagy egy másikban kellene tárgyalni.

cerana!
Azért vagyunk itt a Fórumon hogy vitatkozzunk,véleményt cseréljünk.
Azt gondolom hogy vegyészet témában Te vagy az egyik aki a legtöbbet tud.

Mindenki számára hasznos lenne ha pontosan és szakszerűen leírnád hogy a Fumidil-B és a Perizin MRL-je pontosan mit is jelent
a méz antibiotikum ill. szermaradvány tartalmának vonatkozásában.

A többi nem bio üzemből is annyinak illene kimennie.

Idézek egyet Töled ha jól néztem 2008-ból:
Az idén napraforgon nálunk is rengeteg hulla lett.Szinte vastagon teritett volt a beton méhhullával. Ezzel egyidőbe hirtelen megszaporodott az atka . Megértünk védekezni. Három külömböző szert használtunk. Végül a furettó hasznosnak bizonyult.Sajnos még igy is összeszedett pár család virusfertőzést....

Szerinted nyom nélkül maradt a 3 különböző szer,és mi volt az a 3 ?
De ha van kidobni való pénzed néhány 100eFt adhatok mézmintát,vagy elkérhetjük a kereskedőtől akinek 10 éve szállítok.

Nem engem kell meggyőznöd hogy jó a mézed és bio minőségű hanem a kereskedőt.
Szóba sem áll külső termelővel mivel az ellenőrző szervezet nem csak a termelőt hanem a kereskedőt is ellenőrzi.
Legfeljebb annyi méz mehet ki az üzemből amennyi az ellenőrzött termelők felvásárlási jegyein van.

Ez így nagyon jó megfogalmazás.

[quote="H Tibor,azt meg végképp nem értem hogy repce után amennyiben azt kipergettem miért nem mehetek akácra..a hordóbogarak mézhólyagja beszennyeződik vagy miért ne mehetnék?

Szóval ha a nektárral kerül be a fluvalinát a kaptárba ( a Mavrikot kimondottan virágzás alatti permetezésre ajánlják ), az elfogadható, de ha atkairtáskor, az nem? A viaszt mindenenképpen szennyezi. Nyilván a dózis nem ugyanaz, de a bioméhészetben nem a szermaradvány nagysága vagy kicsisége a lényeg, hanem hogy eleve ki legyen zárva a lehetősége annak, hogy bekerül.
Mi azért nem vagyunk bioméhészek mert nem tudnánk betartani a követelményeket, sumákolni meg nem szeretünk. Elnézést kérek a lelkiismeretes bioméhészektől akiket esetleg sértettek a hsz-eim, de sajnos túl sok negatív példát látok.

Szerintem is a lényeg a szermaradványmentes termék. De mivel a méheknek nem parancsolhatok hogy hova azért azt kicsit máshogy kellene kezelni.

Az amitráz, szerintem lebomlik

Én azt gondolom, hogy a bio és nem bio mézek árában legalább 100 % különbségnek illene lennie. Akkor jön ki a két technológia közötti költség különbsége (talán). Az egy óriási tévedés, hogy fedelezési viaszban nincs szermaradvány. Én vizsgáltattam rá saját pénzen, pedig akkor az amitrázt csak néhány éve használták. A nyakamat merném rátenni, hogy az ekként forgalmazott műlépekben gyönyörűen ki lehetne most is mutatni. De nem is gondolom azt, hogy a megfogalmazott követelményrendszer szükséges: Az én kezelésem során nem az a méh termeli a mézet, amelyiket kezeltem, nem azt a táplálékot kezelem, amit majd elfogyasztunk (vagyis nem méhet eszünk), szemben pl. a gyümölcsökkel,zöldséggel, gabonával, húsokkal.
Abban nincs vita, hogy szermaradvány mentes termékeket kellene előállítanunk. Nem féltetlenül a rákkeltő hatás, hanem az allergénmentes táplálékok miatt. Egy általam nagyon tisztelt allaergológus szerint (Nékám Kristóf) viszont hiába irtjuk ki a parlagfüvet, akkor is ugyanennyi allergiás lenne, mint most (nyugaton ez a helyzet). Talán az a gond, hogy irtózatosan sokféle szer kerül a szervezetünkbe. Ezért kellene tiszta élelmiszert előállítani. Nyilván minden ágazatnak a saját portáján kellene rendet raknia. Amiben pl. nagyon markáns véleménykülönbség van köztem és bükk között az az, hogy az én ideám az, hogy ezt a kórokozó eltüntetésével kellene elérni, míg bükk szerint az azzal történő együttéléssel. Egyáltalán nem biztos, hogy nekem van igazam. Sőt én is látom, hogy a méhészet területén ez szinte a lehetetlennel egyenlő. A problémám az, hogy a másik módszer sem mutatott alternatívát egy végleges megoldásra. Mert ha pl. valaki génsebészeti úton oldaná meg a parazita-gazda viszony együttélés harmóniáját, azt ugyanúgy elítélné a fogyasztóközönség, míg ha ugyanez az eredmény, ugyanilyen "környezetszennyézzel" majd évszázadok alatt alakul ki természetes módon, akkor az elfogadható. Csak a köztes idő alatt lezajló dolgokat nem látom.

Tisztelt Bükk! Vagy ha jobban tetszik :Volt Karádi kolléga!
Mielőtt bárkit megvádolná, olvastam és megvan Szalay László Bioméhészet című könyve. Bármikor vetethetünk mintát az én méhészetembe termelt mézből , összehasonlítás után kiderül semmivel sem rosszabb minőségű mint bármelyik bioméhészé.Tudod minden méhésztől csak szermaradvány mentes mézet vásárolják fel ,ebbe teljesen igaza van Tükörnek!