Te csak saját termelésű mézet adsz el Kft. keretében? Mert a többség itt szerintem őstermelőként üvegez saját mézet, nem vállalkozás keretében. Azért talán más az exponáltság...

Tobee!

Lehet, hogy én naiv vagyok, mint írtad rólam. De cerana előttem lévő hozzászólásának utolsó két mondata ragadott meg, hogy írjak neked pár gondolatot a naivságomról.
Tudod, vannak az embernek barátai, méhész-barátai is. Elfogyott az akácmézem, ezért felajánlottam neki,, hogy szívesen besegítek az eladásban haszon nélkül. Az ő címkéjével az én vevőimnek. Hozott egy kis üvegbe mintát, mert kértem, hogy anélkül semmiképp. Aztán eltettem polcra, majd megnézem később címszóval. Aztán pár hét múlva, amikor érdeklődtek nálam akácmézért, megnéztem, furcsa erjedt szaga volt. A vevőnek mondtam, hogy nincs eladó akácméz. Visszavittem barátomnak, hogy nézze meg ő is. Erjedtnek találta, azt mondta, hogy a másik hordóból tud jobbat adni. Mondtam, hogy abból kellett volna az elsőt is. A barátság megmaradt, de az üzletnek vége lett. Az üzletben nincs bocsánat, de a barátságban nálam működik. Nagyon necces más méhész mézéért felelősséget vállalni. Azért annyira nem vagyok naiv, mint gondolod. Csak szeretek biztosra menni, amennyire csak lehet. Lehet, hogy felesleges kockázatot vállalsz te is. Megéri? - ez csak egy költői kérdés. Próbálkozom vele, hogy megértsem a gondodat, de ezt vagy nem gondoltad végig rendesen, vagy a remélt haszon miatt nagy a bátorságod.

Tobee!
Mint mondtam, én értékeltem a kockázatokat. Amíg ilyen paraméterekkel el lehet adni, úgy hordóban, mint üvegezve, nekem ezt dobta a gép. Változó paraméterek mellett ismételten futtatni kell a kalkulációt. Abban azért én biztos vagyok, hogy az a termelő, aki figyel a termelés és tárolás körülményeire, nem járhat pórul. Mert akkor a terméket kell megszüntetni, ha senki nem tudja teljesíteni az előírásokat. Minél kevesebb ilyen termék képezi a kínálatot, annál jobb lesz az ára. A lényegi különbség közöttünk az, hogy Te másoktól is átvállalod a felelősséget, amikor kevés jellemző ismeretében felvásárolsz. Én pedig ilyen felelősséget nem vállalok.

Kedves Tobee!
Hordósok??
Szerintem konkrét problémára konkrét megoldást adtam.
Ez nem ötletelés.
Az ötletelés:
- hatósági szabályok felpuhításának ötlete
- karakterdömping minden szakmai alap nélkül
- állítások, melyek annyit érnek amennyi alátámasztó dokumentum került bemutatásra.

Csak azért nem mentem át másik topic-ba, hogy követhető legyen.

Igen láttam a bejegyzésedet. Bizonyára segítség lehet.
Az a baj, hogy ti hordósok nem értitek az üvegezők problémáját (ugyan ez volt a csomagolóknál is), csak ötleteltek.

Cerana!
Én azt gondolom , hogy nem ismeritek fel azt a veszélyt ami leselkedik ránk méhészekre. Pusztán azért mert úgy gondoljátok, hogy mivel hordóban értékesül a mézetek veletek ez nem történhet meg. Tévedtek, de mire a felismerés megtörténik késő lesz. Kétségtelen, hogy nálatok kisebb az esély, hogy belefussatok ilyen ellenőrzési sorozatba.
A ti mézeteket legfeljebb a felvásárló vizsgálja, az meg nem hatóság, valószínűleg megveszi még akkor is ha nem teljesen tökéletes a portéka.
A friss mézekben a Hmf és a diasztáz még nem mutatkozik nagy eltérés, de más a helyzet akkor, ha méz már öregebb és feldolgozták. Minél tovább marad a forgalomban a méz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamelyik kémiai elem eléri a megengedett értéket. Az a baj, hogy ezt az időpontot még megjósolni sem lehet, mert olyan sok a változó a történetben. Ezt még tudományos műhelyek sem tudták ezt megtenni, nem mi egyszerű palackozók.
Tapasztalatom szerint az egy évnél öregebb mézek viszont elérhetik ezt az értéket, tehát az öregebb mézeknél fokozott a kockázat. (Ez ugye nem fenyegeti a hordós méhészeket)
Csak érdekességként, az egyik méz-kerekasztalon demonstráltuk a hatóságnak, hogy a kínai hamisítvány simán átment a teszteken. Tehát önmagában a labor mérések ezt nem akadályozzák meg.

Az utolsó részben igazad van, ezt mondtam én is, sajnos a hatóságot ez nem érdekelte, mert ők állam az államban.
Üdv,

Kedves Tobee!

Ld. diasztáz segítséget alant, amíg össze nem dobunk itthon egyet, addig szerintem rentábilis lehet.
Majd hordóban fogom értékesíteni, ha összejön annyi:). Ld. profil és bemutatkozások szekció.
Érdemes megnézni mi is van az asztalon:)

Üdv:

Kavalos!
Én sem akarom ezt tovább ragozni. Ez van, ezzel tudom mérni a Hmf -et, arra nincs keret, hogy komolyabb berendezést vásároljak. Viszont érdekelne, hogy azok a méhészek akik üvegeznek, ezt a problémát hogyan oldják meg? Mert hát ugye a szabály rájuk is vonatkozik.
Gondolom te is a hordós méhészek közé tartozol, már ami az értékesítést illeti.

Kedves Mérni vágyó Fórumozók!
Olcsó és jó megoldás diasztáz mérésére. Nem szükséges százmilliós laborháttér, pár százezres spektrofotométer.

http://www.phadebas.com/areas-of-use/al ... e-in-honey
A kisebb kiszereléssel 700 Ft alatt jön ki egy mérés.

Tobee!
Csak pénzből lehet pénzt csinálni. A kicsik elbuknak, a nagyok erősödnek. Egyébként én hordóban árulom a mézem. Egyik oka ennek pont az, hogy ismerem a kockázatokat.
Arról beszélek évek óta, hogy a kémiai úton történő, hamisítás elleni küzdelem lassan már a kamion tétel esetén is megfizethetetlen lesz. Ehhez a termelés alapegységének a méhésznek is kamion tételűnek kell lennie. Az EU direktíva kidobása nélkül ez egy zsákutca. A mézjelentés is nagyon kevés lesz hozzá, mert ugyanabban az utcában halad. A méz tragédiája az egalizáció, és a nyomon követési szabályok nagyvonalúsága. Elegendő egy lépéssel vissza ismerni az eredetet. Tehát, hogy Kínából jött. Aztán, hogy méhésztől, vagy labortól, az már senkit nem érdekel. Akkor érdekelné, ha az üvegen a méhészek nevei szerepelnének, akik mézeinek összekeverése megtörtént. Ez az idő is el fog jönni. Amikor már nem lesz pollen a mézben, mert a hamisítás a méhészeket tönkretette.
A Te eseted: simán meg kell támadni a határozatot, ha pusztán a pollennel van a gond. A hatóságok kezét a jogszabályok kötik. Ha a rossz jogszabály miatt bukja a pereket, majd elgondolkodik rajta. Az érvelés lényege: a méznek a pollen egy olyan alkotóeleme, amely nincs szoros összefüggésben a fő tömeget alkotó, nektár eredetű alkotórésszel a cukoroldattal. A két komponenst külön-külön gyűjtik a méhek. A jogszabály szövege:
Ha van benne akácpollen, akkor megvan benne a mikroszkópos tulajdonság. A jogszabály nem írja azt, hogy túlsúlyban kell lennie.

Kedves Tobee!
Szeretném megjegyezni, hogy ez egy reflektométer és nem egy spektrofotométer. A Gizike és a gőzeke nem teljesen ugyanaz. Így nem nagyon van miről még orálisan is karatézni tovább, így levonulok a tatamiról.

Marad akkor a méretés és az idő függvényében a diasztáz aktivitás ábrázolása. Erre egy függvényt illesztve, ezt extrapolálva megkapható a jövőbelátás tudománya, legalább is a diasztáz aktivitás tekintetében.
Tisztelettel:

Cerana!
Nos amit leírtál azt annyi méréssel biztosan meg lehet csinálni, de ez egy kis tétel esetén megfizethetetlen, nem beszélve arról, hogy ez csak arra az egy mintára lesz igaz. 10 mérés kb 100 eft, ami adott esetben meghaladhatja a méz értékét.
Viszont a hatóság és az előírások ezt kérik tőlünk.
Valóban rossz helyre tetted a kérdést és eddig nem is olvastam.

A hatóság az élelmiszerkönyvre hivatkozik és nagyvonalúan átugrotta az egyéb vizsgálatokra vonatkozó részt. Csupán pollen alapján azt állította, hogy ez nem az a fajta méz és vonjam ki a forgalomból.
Épp az ilyenek miatt íródott az az ominózus levél, mi csak tisztességes eljárást kértünk.

Azért tőled is megkérdezném, hogy üvegezve adod e el a mézedet? Az említett jogszabályoknak hogyan tudsz megfelelni, a szav időt miként állapítod meg?

Kavalos!
Látom otthon vagy a témában, talán ez a szakmád.
A készülék tipusa: RQflex 10
Gyártó: Merck
Diasztázt nem tud mérni.

Tobee!
Szerintem nem kell 70-nél nagyobb IQ ahhoz, hogy egy folyamatosan csökkenő értékű paraméter esetén, mint a diasztáz, úgy tudod meghatározni a minőség megőrzési időt, hogy hetente megméred, így kikalkulálod az esés ütemét. Ebből kiindulva a kezdeti értékek ismeretében be tudod határolni, mikor nem tudja már a terméked teljesíteni az elvárt értéket. A hőkezelés, tárolás hőmérséklete befolyásolhatja az eredményeket, ahogyan az alapanyag eredeti paraméterei is. Hát ezekhez a mérésekhez nyilvánvalóan kell pénz. Pontosan emiatt is mondom, ha minden méhész mézét minden paraméterre meg akarnánk vizsgálni kémiai módszerekkel, akkor annak a költsége a méz értékének a többszörösére is rúghatna. Hallgass esetleg kavalosra és vásárolj spektrofotometriás alapon működő diasztáz mérő készüléket. Akkor olcsóbben megúszhatod. Azt hiszem egy kérdést, melyre kavalos is utalt, rossz helyen tettem fel neked. Itt találod:
viewtopic.php?&f=2&p=162415#p162415

Ezek már lehet, hogy nem mézpiaci hírek...

Kedves Tobee!
Az látszik, mármint hogy nem vagy kémikus, a hozzászólásokból.
Egyébként a Merck csak forgalmazó, valószínűleg Hitachi készüléked van.

Kérdezhetném, hogy egyutas vagy kétutas, de inkább nem bonyolítom a helyzetet.
Összes cukor: stimmel, fotométer
F/G: lehet (enzimes módszer) közelítő érték; az igazi a HPLC-RID (hatóság is így mér)
Kémhatást???? Az UV vagy a VIS tartományban??? Ez olyan mintha egy láncfűrésszel, úgy akarnál kivágni egy fát mint egy baltával.
Úgy érzem, itt még elég messze vagyunk a tűztől.
Érdemes beszerezni a szabványokat, lista a Codexben megvan, de ha már mérettél láthattad, mert a jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni. 2000Ft-5000Ft darabja.
Hirtelen ennyi mára.
Ja még arra figyelj, hogy a deutérium lámpa általában csak 2000 üzemórát bír, ha sokat mérsz HMF-et 284 nm-en hamar cserélni kell majd a mindennapi használat miatt.

Kavalos!
Nem vagyok kémikus. A Merck műszerét voltam kénytelen beszerezni néhány százezerért. Lett volna máshol is helye ennek a pénznek. Ez egy spektrofotométer, de diasztázt nem tud mérni, amennyire én tudom HPLC-vel mérhető, de kérdezd meg a Herpai Zolit.
Szívesen beavatlak a műszer rejtelmeibe, okos kis dolog. Hmf-t, F/G-t, őszcukrot, kémhatást tud mérni, aminek a mézhez köze van. Mindenhez külön teszt csíkra van szükség néhány tízezerbe kerül.
A többi vizsgálat továbbra sincs megoldva. Egy diasztáz mérés 8500,-+ Áfa, a Hmf ugyan ennyi, az eredményre 10 napot kell várni.

Cerana!
Csak most látom hogy neked nem válaszoltam!
Nyugodj meg, abbahagytam a bolti üvegezést, mert ma ez itt öngyilkos vállalkozás lett magyarországon.
De látom, osztod az észt!
Biztosan te is üvegben adod el a mézedet, légy olyan kedves mond el mindenkinek hogyan kell ezt csinálni. Had tanuljunk tőled.
Hogyan, milyen módszerrel számolod ki a minőség megőrzési időt? Hallgatlak.

Kedves Tobee!
Igyekszik az ember...
MSZ 6943-6:1981: Méz fizikai és kémiai vizsgálata. Diasztáz-aktivitás
meghatározása. Diasztázaktivitás spektrofotometria
A-060/2016 (Phadebas Honey Diastase Test kit): Diasztázaktivitás spektrofotometria
Véletlenül a nébih is spektrofotométerrel akkreditált erre a komponensre.
(https://portal.nebih.gov.hu/documents/1 ... c54e7edd40)
Tévedni emberi dolog.
Biztos az van az asztalon? Ha igen esetleg érdemes körbejárni mire is lehet használni (főleg, ha ez nap mint nap történik).

Ami helyes, hogy a HMF szintén mérhető spektrofotométerrel (White-féle módszer).
Ezzel azonban azt sikerült alátámasztani, hogy nem kellenek azok a korábban említett milliók néhány egyszerű vizsgálathoz.


Továbbá a válasz engem is érdekelne Cerana kérdésére a pollen miatti elmarasztalás okán.

További kitartó és hasznos spektrofotometrálást kívánva:

Oszkár!

Lpeti!
Az EKÁER rendszerben ezek a tételek láthatóak, hiszen ezért találták ki. csupán csak azt kell megoldani, hogy ehhez hozzá férjen valaki. Azzal teljesen egyet értek, hogy magyar országom a magyar ember magyar árut vegyen. Sajnos a multik beengedésével és elterjedésével ez igen csak háttérbe szorult. A multi behozza az olcsó szemetet és velünk eteti meg.
Tudomásul kell venni, vannak termelők, akik termelik az árút és vannak kerekedők akik eladják azt. És vége.

Te ezt ilyen egyszerűen gondolod?
Miért ez nem így van? A méhészek jelentős része hordóban adja el a mézét a kereskedőknek. Ezek vagy kiszerelik vagy tartályban adják tovább. Ha nem lenne kereskedő, nem volna nagybani eladás (nem volna kinek eladni) és fordítva, ha nem volna elég termék, vagy termelő, nem volna felvásárlás (nem volna mit megvenni). Nem így van? Én erre gondoltam és ehhez még bili sem kell.
Én azt gondolom, hogy te egy kicsit naiv vagy. Ahhoz hogy összeszedjél egy kis bírságot nem feltétlenül kell szabályt sértened, hiszen ez a rendszer úgy van kitalálva, hogy előbb utóbb sorra kerülsz.

Kedves Kavalos!

Látom szorgalmasan használod a netet.
Nem is akarok én mást kérdezni, csak azt hogy te üvegezve adod el a mézedet?
Ha igen, akkor légyszíves mond el hogyan kell ezt megtenni, hogy szabályosak legyünk!
Ja, és az utolsó sorban azt hiszem tévedsz. A diasztázt összekeverted a Hmf-el, mert az utóbbi mérhető az általad említett módszerrel. A diasztáz nem. Mellesleg az említett műszer itt van az asztalomon, nap mint nap használom.

Tomi papa! (ha megengeded, hogy így szólítsalak)

Először is szeretném leszögezni, hogy én nem vagyok senki szó szólója, csicskása, és egyéb "nyalója" mint ahogy néhányan megtituláltatok. Csupán az élet hozta ezt a szituációt, hogy most a "nevesebb" kiszerelőkkel hasonló problémáim vannak.
Emlegetted a régmúlt időket és egyéb belviszályokat, de én ezzel nem kívánok foglalkozni.
Sok mindenben egyet értek veled. Néhány dolgot azonban másképp látok.
Az biztos, hogy a jelenlegi méz szabályozás nem elég jó és sajnos ezt a tisztelt hatóság is hajlamos félre értelmezni. Ez ellen kívánunk felszólalni és nem akarjuk ezt a szabályozást megváltoztatni, mint ahogy gondoljátok.
Ha akarod egyenként hajlandó vagyok ezeket megvitatni.

"A NÉBIH elleni petíciózás egyébként sem okos dolog, az élelmiszer-hamisítások elleni fellépés nem a hazai hatóság agyszüleménye, hanem európai vizsgálatsorozat része, melyben a NÉBIH-nak kötelező a vizsgálatok lefolytatása egy egész Európán átívelő mézhamisítási vizsgálatsorozat magyar résztvevőjeként"
Egyet értek veled, csak hogy jelen pillanatban a Nébih illetve most már kormányhivatalok nem ezt keresik, hanem mindenbe belekötnek, legyen az jelölési probléma (amit pl előtte jóvá hagytak), vagy a méz természetes mivoltából való eltérés, hiszen ez nem egy ipari termék.
Az egyik méz kerekasztal összejövetelen bemutatásra került, hogy a hivatal a kínai hamis mézet kiváló akácméznek minősítette, mert tudta produkálni a méz labor paramétereit, a kiváló termelői akác mintákat viszont szabványon kívülinek minősítette, mert egy egy értéke eltért a szabványtól. Ezért nem egészen jó csupán a laborokra épülő mézvizsgálat, mint ahogy te javasolod.

Nos amit még írtál azzal végképp nem értek egyet. Először is nem mi üvegező kiszerelők mentünk neki a hatóságnak, hanem fordítva. Sajnos ha a hatóság hoz egy határozatot, nincs hathatós jogorvoslati lehetőség. Az első fellebbezést ugyan ahhoz a hatósághoz lehet benyújtani, aki elmarasztalt. Te el tudod képzelni, hogy itt másik döntés születik? Ez után csak a bírósági út marad, de ez mind idő és pénz, amit a nagyok természetesen meg is tesznek, de én például nem tudom ezt megtenni.
"A méhésztől és pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs! "
Ugye ezt nem gondoltad komolyan? Én azt gyanítom, hogy a felvásárlási procedúra komolyabb lesz a jövőben és ennek a termelők isszák meg a levét.
Azt azért megkérdezném, hogy a te mézed ugye hordóban kerül eladásra?

Kedves tobee!

Igen. Abban a tekintetben nagyon szeretnék egy nyilvántartást látni, hogy az importált több ezer tonna méznek mi lesz a sorsa. Soha nem fogom megérteni, miért kell importálni, amikor amit itt megtermelünk azt is olyan nyögvenyelősen veszik át. A másik, hogy én személy szerint nagyon szeretnék csak magyar terméket látni a polcokon, az import pedig valahol lépjen ki az országból további feldolgozás nélkül. A cég könyvelése nem érdekel, mindenki számolja úgy a garast, ahogyan jó neki.


Te ezt ilyen egyszerűen gondolod? Mert ebből az egész felvetésedből az derül ki, hogy ez még sem ilyen egyszerű. Az értékesítési oldal problémájával mit keresel itt ezen a fórumon? Meg lehet ezt tenni, de mi szeretnénk egy kicsit jobban körbejárni ezt a témát, ami persze neked úgy látom nem tetszik. Engem, mint termelőt ebből a mondatból kifolyólag - ha te így gondolod ezt - nem érdekel a problémád! Ezzel a mondattal előttem te a saját fejedre öntötted a bilit.

Még Magyarországon élek és szeretnék a továbbiakban is! Bírságban még nem volt részem más területen sem, szeretek a szabályok adta kerteken belül élni. Ezt ajánlom neked is és akkor nem kerül az egzisztenciád feleslegesen veszélybe.

Még egy gondolat eszembe jutott: Amit te felvetettél, lehet, hogy probléma. Lehet, hogy csak neked, lehet, hogy másnak is. De szerintem nem olyan nagy, hogy általános lenne. Hiszen, ha az lenne, akkor nem lenne már a boltok polcain méz, mert a Nébih mind levetette volna. Csak kicsit figyelni kellene az előírásokra és betartani. És ez csak egy jótanács részemről.

Hogy ne csak tanácsot adjak: Azt kívánom, hogy a megélhetésed veszélyeztetése nélkül sikerüljön megfelelő időben és módon rendezni a kiszabott bírságot!

Kedves Arisztaiosz!
Ennél sommásabban nehéz lett volna összefoglalni! Csodálom türelmét!
Üdv:

Tomipapa!
Sokszor hangsúlyoztam, hogy a váltásra pusztán amiatt van szükség, amit úgy hívunk, hogy költségek. Nem szoktam úgy javaslatokat megfogalmazni, hogy azt ne járnám alaposan körül. A mézhamisítás elleni küzdelem abba az irányba mutat, hogy méhészenként kell laborvizsgálatot végezni. Amely NMR, maradékanyag, cukorösszetétel és sorolhatnám mennyi ismert és még nem ismert paraméter tükrében a magyar átlagméhész esetében a méz árának többszörösére rúghat. Ezt Te életszerűnek tartod? Azzal szemben, hogy az ilyen vizsgálatokat csak azoknál a méhészeknél kelljen elvégezni, amelyeket az informatikai rendszer kiszűr. Akiknél az egy méhcsaládra eső fajlagos mézhozam meghaladja az átlagot, vagy tetszés szerint az átlag dupláját, tripláját.

Kedves Fórumozók!

Köszönöm a pozitív hozzáállást!

Kedves Tobee!
Megpróbálok tiszta vizet önteni a pohárba, bizonyos korábbi megjegyzéseimmel kapcsolatban. De ez esetleg olyan lesz mint egy jó vicc, elveszti az értékét, ha utána az ember még perceken keresztül magyarázgatja. Úgy voltam vele, hogy aki érti az meg is hallja, nem szoktam belebonyolódni parttalan gépelgetésbe.



Barátokról vagy jót vagy semmit:)



A belinkelt oldalon (ha működik a link) 2016-tól a jogsértések találhatóak meg, a keresés funkció használatával (Ctrl+F) és a méz szó beírásával két találatot lehet kapni. A jogsértéseket megtekintve annak oka is fel van tüntetve, erre utaltam. Valamint arra, hogy a méz csak nagyon kis arányban szerepel, mint problémás tétel az oldalon és nem a diasztáz vonatkozásában.



Ezt a pontot Cerena simán behúzta. (legalább 3 pontos az alapvonalról)



Ez egyszerűen egy gyöngyszem volt! Klasszikusokat idézve: "Különben is ki vagy te? Nem is ismerlek!" (Ezzel magamra gondoltam, elejét véve az esetleges további személyeskedésnek.)
De miért is zárnánk ki az egyiket? Lehet, hogy mindkettő? Vagy egyik sem?



Őőő megnéztem. Az eredeti szöveg: http://teca.fao.org/sites/default/files ... andard.pdf
A kérdéses rész:
"The diastase activity of honey, determined after processing and/or blending, in general not less
than 8 Schade units and in the case of honeys with a low natural enzyme content not less than 3
Schade Units."

Ami igazából arra utal, hogy a feldolgozás (szűrés stb.) és /vagy keverés után. Nem előtte!!! Utána! Ej-ej. Mert az előbbi tevékenységek még változtatnak rajta (nem meglepő). Azaz utána, bármennyi idővel.
A kérdésed arra irányul azonban, hogy mennyivel utána, ez a rész az elején a Scope-ban van:
"Part One of this Standard applies to all honeys produced by honey bees and covers all styles of honey presentations, which are processed and ultimately intended for direct consumption."
Kiemelném a "közvetlenül fogyasztásra szánt" részt. Azaz, ami a fogyasztóhoz kerül annak meg kell felelnie az általad írt értékeknek. Az meg, hogy meddig kerülhet a fogyasztóhoz azt a lejárati idő adja meg. Szóvak máshol sincs másképp (egy újabb Urban legend vége).



ld. fent



Nem kel dobálózni az összegekkel: http://genmegorzes.hu/sites/default/fil ... a_2014.pdf
(listaárból mindig van kedvezmény)
Az autót én is a szerelőhöz hordom és nem húztam fel egy műhelyt csak ezért.
Könnyű a tudományra mutogatni, pedig a megoldás egyszerű. A polcokra tett mézből tegyél el mintát és az általad meghatározott (lehetőleg a lejárati időhöz illesztett) időközönként méresd meg. Így tudod követni az értékek változását. Ha már nem megfelelő hívd vissza a terméket. Vagy várd az ellenőrzést és a büntetést.
Megjegyezném továbbá, hogy mivel a diasztáz egy amiláz, ezért meglehetősen egyszerűen spektrofotometriásan mérhető (használtan pár százezer).
Nem ehhez kell az a sok millió...

Remélem tudtam segíteni!

Üdv:

Tobeecám, Aranyom!

Talán tisztában van már azzal, hogy kezdettől fogva tudom, ki lakozik a "tobee" nick mögött. Amikor Aranyosomnak tituláltam, akkor is tisztában voltam a ténnyel, hogy nem a "Nagy Testvér" írta a hozzászólást, hiszen néhányunk számára nem volt atomtitok az Ön személye. Az Aranyosom személynévre pedig azért asszociáltam, mert mintha Ő fuvolázta volna e szirén-hangokat. Azzal is tisztában vagyok, miért ilyen sürgős egy olyan tiltakozó-koalíció létrehozása, melyhez meg kívánják nyerni az OMME-et, annak mintegy 13-14 000 tagjának súlya mián.

Jó gondolat, bár megkésett: Zoltán napjára már túl sokat nem nyom a latba, hogy az OMME nevében aláírja-é Bross Péter -jelenleg még- elnök úr ezt a "petíciót", a bíróság egy ilyen iratot nem valószínű, hogy figyelembe venne, s nyomában elmarasztalná a hatóságot. Akkor meg minek?

Azzal is tisztában vagyok, az Ön esetében milyen paraméterek következtében "futott alá" az ellenőrzésnek, azt is elmondom mindenkinek (aki kérdi), hogy -bár most egészen illusztris, a mézgyártásban elévülhetetlen érdemeket felmutatni képes társaságba keveredett- nem forog a neve közszájon mézhamisítóként. Az a bizonyos pohánkaméz pedig bemondásra még nem feltétlenül lesz ténylegesen pohánkamézzé... A különleges, egyedi mézek esete elég "csücskös" történet, de ehhez Ön valószínűleg nálam jobban ért, s tapasztalatot is többet szerzett már, s a nagy számok törvénye értelmében a nagyszámú tapasztalat esetében a negatívnak is megnő az esélye...

Tudom, hogy az a fránya méz-irányelv sem tökéletes, de egyelőre Európában az alapján dolgoznak, ha mézzel foglalkoznak. Az új, eredetazonosításra alkalmas módszerek terjedésével lehet előrelépés, én még emlékszem, hogy a Bross-Takács duó mily dehonesztálóan nyilatkozott először a C-izotópos alapokon nyugvó idegen-cukor tesztről, majd az eredetvizsgálatra és hamisítás kimutatására egyaránt használható mágneses magrezonancia-vizsgálatok (NMR) alkalmasságáról. Azóta a történelem felülírta a vélekedésüket, s csak attól kell óvni a laboratóriumokat, hogy a standardként használt mintákat autentikus, és ne kereskedői-csomagolói forrásból szerezzék be...

Igazság szerint Ceranaval már régen is volt nézeteink között különbség a "labor-alapú" és az "informatikai-alapú" eredetvizsgálat és "mézjog" tárgyában, s most nincs kedvem ismét belemenni egy ilyen irányú vitába, de talán sejthető, hogy jómagam a "labor-alapú" mézjog mellett szavazok, hiszen a méheket nem lehet fülszámmal ellátni, a kaptárt és a méhészt meg fölösleges, hiszen a kaptár nincs a méhre ránőve, a hozzáadott idegen cukor is beönthető a kaptárba, a méhész pedig nem informatikai, hanem labor-alapon késztethető a tevékenység legális folytatására, magyarán a méhésznek soha nem engednék répacukrot, invert-, vagy glükóz-fruktóz-szirupot vásárolni. A répacukor/nádcukor pedig aránylag már egészen jól identifikálható.

Szóval hajlanék én is egy okos, méhészbarát kompromisszumos megoldásra a méz irányelv kapcsán, az akácméz akácpollen-arányának régiónkénti és termelői szezononkénti értékelését is el tudnám fogadni, de ehhez létre kellene hozni egy régiónkénti (s értelemszerűen szezononként frissíthető) autentikus méz-adatbázist, s a standard méz-mintákhoz kellene hasonlítani az eseti mintákat. Természetesen a méz-minták-adatbázist nem a csomagolók, kereskedők által szolgáltatott "mintákkal" kellene és lenne szabad létrehozni, hanem valódi termelői mintákkal. Ezzel a módszerrel az NMR-vizsgálatok már nagyon jó alapot szolgáltathatnának a hamisítások kiszűrésére, a genomikai és melissopalinológiai vizsgálatokkal pedig kiszűrhetők lennének a méh- és méhlegelő eredetével kapcsolatos hamisítások is, hiszen könnyű belátni, hogy nálunk csak az Apis mellifera 'Pannon méh" rassza gyűjtheti a mézet (a Buckfast génkészlet is kiszűrhető), az A. cerana nem, s feltehetően a mézben talált Elaeis guineensis pollent sem itthon, Egyeneskanyrgóson, a Símagöröngyös dűlőben található akác-ültetvényről hordták a kaptárba a Pannon méhek... Ja, és az NMR vizsgálat olcsó, gyors, a PCR alapú sem a világ, ha az NMR alapján gyanús a tétel, könnyű a bizonyítás. A NÉBIH elleni petíciózás egyébként sem okos dolog, az élelmiszer-hamisítások elleni fellépés nem a hazai hatóság agyszüleménye, hanem európai vizsgálatsorozat része, melyben a NÉBIH-nak kötelező a vizsgálatok lefolytatása egy egész Európán átívelő mézhamisítási vizsgálatsorozat magyar résztvevőjeként. Gondolom, az agrárminiszter sem szeretné, ha eljárás indulna hazánk ellen a vizsgálatok elvégzésének elszabotálása miatt.

A minisztert zsaroló levéllel kapcsolatban pedig higgye el: a méhész és a mézcsomagoló érdekei alapjába véve eltérnek. Ezt egyszer Tükör nagyon világosan elmagyarázta Takács úrnak ezen a fórumon, alkalmasint keresse vissza. Az érdekek akkor is eltérőek, ha látszólag eredményre vezethetne, ha a csomagoló kereskedők és a termelők összefognának a NÉBIH ellen. Sajnos úgy látszik, Ön nem érti az idők szavát, s rossz irányból közelíti a problémát. Természetesen azok sem számíthatnak méhész-támogatásra, akik a minisztert zsarolni szándékozó levél megalkotásában, aláírásában közreműködtek, köztük legelső sorban az a Bross Péter -még- elnök, akinek nem a mézcsomagolók, hanem a becsületes termelők érdekeit kellene képviselnie. Nem szükséges ide citálni azt a tényt, hogy a -még- elnök úr nemrégiben nyilvánvaló és igazolható módon, cserben hagyta az őt megválasztó (és nem utolsó sorban tisztességgel megfizető) méhészeket, s most a mézcsomagolókkal kart karba öltve készül esmeg az árulásra.

Az érdekek jelen szituációban már csak azért sem közösek az üvegezőkkel, mert az Egyesületünk még az előző - a méhészek érdekét tisztességgel, őszintén képviselő- Mészáros elnök úrral az élen, stratégiai partnerséget kötött a NÉBIH-al, s az agrárkormányzattal is, tehát ha problémája merülne fel a hatóság, vagy a kormányzat tevékenységével kapcsolatban, akkor az értelmes egyesületi vezetés nem a miniszterhez ír mószeroló levelet a hatóság és annak az élelmiszer-biztonságot szolgáló tevékenysége kapcsán, hanem leül az ő stratégiai partnerével, s megtárgyalja a problémáját, mint azt szokta volt tenni a tisztességes érdekképviselő például a növényvédelmi tevékenység kapcsán is, mindaddig, míg nem jő Bross és nem járja a Kállai-kettőst, mint elefánt a porcelánboltban.

Az egy másik kérdés, mi legyen a méz paramétereinek felülvizsgálatával, esetleges módosításával. Természetesen lehet tárgyalni róla. De nem mószerolva, nekimenve a hatóságnak. A méz élelmiszer. Minden élelmiszerre uniós jogszabály vonatkozik az uniós tagállamokban. Tárgyalni kell hát a hatósággal, majd a hatóságnak az Unió döntéshozói elé kell tárnia a problémákat. Ha ott nem ér célt, az uniós bíróságon kell keresnie a jogorvoslatot. De addig sem rúgható fel a szabályozás, hanem aszerint kell továbbra is dolgozni, termelni, ellenőrizni. Nincs uniós élelmiszer és hazai élelmiszer. Az uniós tagállamban csak uniós élelmiszer van, uniós élelmiszer-szabályozással. Tudtommal a Méz-kerekasztal hivatott a hazai gondokkal foglalkozni. Eddig tette a dolgát. Nem véletlen, hogy a csomagolók javaslatai eddig nem értek célt, hiszen a termelői oldal eddig nem adta a nevét-arcát egy mézcsomagolói érdekek mentén körvonalazódó irányelv-váltás gondolatához, ha a termelői oldal kezdeményez, meg is szavaz változásokat a méz paramétereiben, azt nem e levél mellékletében foglaltak alapján teszi majd. Hangsúlyozom, hogy ideje lenne belátni, hogy az európai élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabályok itthon nem puhíthatók fel, európai jogszabályt az európai döntéshozók -esetünkben a Bizottság- változtathatnak meg (az Európai Parlament nem döntéshozó, nem jogszabály- és törvényalkotó, javaslattételi, és elfogadási joga van csak). A mostani Mézjelentés is emiatt csak támogató szavazatokat kaphat az EP-ben, a benne foglalt változtatási javaslatok tárgyában már a Bizottságnak kell jogszabályt alkotnia a Parlament a változtatásokat csak konstatálhatja, elfogadhatja, de változtatásokat már nem hajthat végre a jogszabályokban, legfeljebb javasolhatja az újragondolásukat.

Szóval egy stratégiai partner nem megy árulkodni a partnerére a miniszter bácsihoz, hanem leül tárgyalni vele. Van lehetőség természetesen a csomagolók és kereskedők egyesületének is stratégiai partnerséget kötni a hatósággal, s akkor a miniszter és az OMME bevonása nélkül is leülhet tárgyalni a hatóság vezetésével. Éljenek ezzel az eszközzel, de ne a mindig is kizsigerelt, sokszor átvert, gyakran lesajnált termelőt maguk előtt tolva próbálják érdekeiket érvényesíteni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a termelőnek nem érdeke szembe menni a hatósággal. Még akkor sem, ha az érdek-képviseleti szervezetének elnöke hajlandó őt eladni harminc rongyos ezüstért. A termelőnek érdeke a nyugodt gazdasági környezet, érdeke a méz és azon keresztül a mézpiac tisztasága. Az értelmes termelő tudja, hogy az ő érdeke az, hogy ne legyen mézhamisítás, ne legyen a pultokat elözönlő "idegen" méz, ne legyenek országra-világra szóló mézbotrányok Soha nem a termelő generálta a sajtóbotrányokat, azokat egymás kicsinálására a kereskedők, csomagolók gerjesztették. Az értelmes termelő azzal is tisztában van, hogy az ágazatnak árt az a termelő, aki nem képes ellenállni a cukros-zsák csábításának. Az értelmes termelő legelőször a répacukrot tiltatná be a méhészetnek a közelében is. Kizárólag nádcukrot lenne szabad eladni méhésznek. Aztán ha a nádcukorból is "akácméz" lesz, akkor legalább ki lehet szűrni, ki nyúl illegális eszközökhöz. A méhésznek az sem érdeke, hogy mindenki méhészkedjen és senkit ne ellenőrizzen a hatóság. A méhésznek pedig végképp nem érdeke, hogy a hatóság az üvegező mézcsomagolókat ne ellenőrizze, ellenkezőleg, érdeke, hogy az általa előállított mézet a csomagolók a továbbiakban már ne manipulálják, ne használják az ügyeskedéseik álcázására, kutyulmányaik feljavítására. Ellenkezőleg, az érdeke az, hogy a hatóság hatékonyan derítse fel a visszaélést, mutyizást, csalást, hamisítást. Derítse fel és szankcionálja, ha szankcionálandó az eset. Szabjon ki olyan büntetést, hogy annak visszatartó ereje legyen. Ismételt esetben pedig zárja be, akár véglegesen is zárja be azokat a vállalkozásokat, amelyek visszaesők. Tegye ezt azzal a termelővel, s tegye ezt azzal a csomagolóval is, aki rendszeresen megbukik a vizsgálatokon.

Talán látszik, hogy nem a "piti" (ám ráutaló!) 5 %-os akác pollen-arányon borongok, hanem azon, hogy az érdekvédelmi egyesületünk -még- elnöke a nevét és a képviselendő egyesületének nevét, tagságát kívánja adni egy olyan mézcsomagolói csoportosulás hatóság elleni fellépéséhez, mely még ráadásul nem is tudja tagjai, aláírói között a teljes termékpályát sem, ám magát a csomagolt, üvegezett méz közel 100 %-os letéteményeseként aposztrofálja.

Van egy rossz hírem: a termelői oldal támogató részvételére ezután sem számíthatnak, az üvegezve értékesítő termelői kör kifejezetten ellenérdekelt abban, hogy bármilyen -szabályosan kifogásolható- méztétel forgalomba kerülhessen (nem akartam aszkorbinsav-túltengésben szenvedő kutyulmányt, kínai szutyok jellegű műalkotást írni, hogy ne sértsem senki érzékenységét). Ha a csomagolt méztétel "tiszta", akkor nem kifogásolja a hatóság, ha pedig nem "kosher foods", akkor az tűnjön el a polcokról, a beszállítói körből pedig tűnjön el az a csomagoló, kereskedő, aki nem kíván megfelelni a jogszabályoknak. Az üvegezve értékesítő termelő abban érdekelt, hogy ne kelljen versenyeznie olyan csomagolókkal, akik csak úgy képesek "talpon maradni", ha mentesülnek a mézvizsgálatok alól. Ha megelőző vizsgálatokkal vásárolnak, akkor nincs miről beszélni, hiszen ha a méz nem felel meg az élelmiszerkönyvi előírásoknak, nem kell megvásárolnia a tételt, hiszen nincs felvásárlási kényszer alatt, s egy esetleg teljesíthetetlen paraméter miatt pedig bízzák a termelő méhészekre, hogy kitapossák a paraméter megváltoztatását (itt a regionálisan és szezonálisan alacsony pollenarányra gondolok). A külföldre (Unióba vagy harmadik országba) értékesített üvegezett tételek esetében pedig úgy is a fogadó állapítja meg, milyen paraméterekkel fogadja el a mézet. Ha pedig valaki nem vizsgáltatja be a felvásárolt mézet, s azt nem megfelelőnek találja bármelyik hatóság (legyen az hazai, vagy uniós), az sajnos rosszul járt, de "A méhésztől és pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs! "

Azonban bizonyítékot még mindig nem áll módunkban szemrevételezni addig pedig csak szájkarate folyik.

Tobee!
Ha ilyen dolgok miatt kell kicsengetni a bírságokat, akkor van egy rossz hírem: neked valószínűleg ezt a tevékenységet abba kell hagyni. Az előírt paramétereket a terméknek a minőség megőrzési idő végéig tudnia kell. Te határozod meg ezt az időt, írhatsz rá akár három hetet is, ha utána már nem éri el a kívánt szintet a diasztáz, vagy túl magas lesz a HMF. Ha külföldön ez nem így van, akkor oda kell vinni a mézet, de majd egyszer ott is rájönnek, hogy miképpen kellene értelmezni a jogszabályokat.
Ha Te, mint kicsi erre nem vagy képes, akkor sorry, így jártál, vesztes vagy. A laborvizsgálati költségeid emelik a termék árát. Én már nagyon régóta szajkózom azt, hogy nem kémiai, hanem informatikai alapon kellene a méz megnevezés használatát szabályozni. Ahhoz ugyanis nem férhet kétség, hogy mézet csak méhek képesek előállítani. Tehát a kiindulópont a termék mögött lévő méhcsaládok meglétének bizonyítása. Persze korán pergetett "méz" sem méz, alacsony diasztáz aktivitással. Az azonban biztos, hogy az időben pergetett megfelelő értéket mutat. Ez azonban az EU-s szabályozás megváltoztatását igényelné. Neked, mint élelmiszer üzemnek, saját vizsgálataid alapján tudnod kell, hogy az általad alkalmazott hőkezelést követően mikor fogja elérni a termék a legrosszabb tárolási körülmények között a legkisebb, még megengedhető értéket. Ez az időpont lesz a terméked minőségmegőrzési ideje. Ez húskészítményeknél is így van, csak ott fogyaszthatósági időről beszélünk, mert azon túli fogyasztás élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. Az előállító feltünteti a tárolási hőmérsékletet, és azt, hogy így tárolva meddig lehet fogyasztani. A te eseted a minőségmegőrzési idő. A különbség a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési idő között: http://szelektalok.hu/wp-content/upload ... %C3%B3.pdf
Amúgy én örülök, ha csak ez a probléma, mert ez azt jelenti, hogy a jó méz ára emelkedni fog, a rossz pedig eladhatatlan lesz. A magam nevében azt tudom mondani, hogy az elnökség nagyon bölcsen viselkedett.
Ha esetleg más gond is van, szerintem annak is van helye, hogy megbeszéljük. Ellenségek nem vagyunk, ha Neked van igazad, akkor számíthatsz támogatásra.

Az jó lesz, mert ami jegyzőkönyvet a "tisztesfű mézről" lobogtattál, az még nem győzött meg teljesen, és azért ne degradáljuk már le ennyire az elnökséget. Többen közülünk sokkal régebben benne vagyunk ebben a szakmában esetleg mint te, és láttunk is elég sok mindent már.

Ez se egészen így hangzott el:


Ez meg lenne az egyre emberibb hangnem?

Üdvözletem mindenkinek!
Kedves tobee!
Nos,valóban nem voltam az ominózus ülésen,de ne legyünk oly kicsinyhitűek,hogy azt gondoljuk minden zárszalaggal ellátott mézes üvegről hogy az (sterilen) ahogy megtermett,kerül az üvegbe.
De olyan is előadódhatik hogy a bűvész Úrnak nem úgy sikerül a mutatványa ahogy tervezte ezért aztán (sterilen)sem tudja amit tudnia kellene, ez viszont már más kategória.

Kedves barátom, mehesz60!
Talán a tegnapi Omme vezetőségi ülésen nem voltál ott, ahol a Herpai Zoli Omme zárszalagos mézek vizsgálati eredményeit ismertette. Ez igen nagy szórást mutatott. Voltak bent szabványon belüli és kívüli mézek, manipulálás nélkül, úgy ahogy a Jóisten megadta. Ez magáért beszél és én nem is kívánom magyarázni.
Én nem kaptam felhatalmazást továbbra sem a levél közzétételére, de a vezetőség többnyire ismeri ennek a tartalmát, ők talán megoszthatnák, mert őket nem köti semmilyen megállapodás.

Kavalos!
Megbocsátom neked, mert ezek szerint nem volt dolgod a nébih -el! Amit felsoroltál, azok legfőképpen Nébih laborok!
A hozzászólásod második részét nem tudom értelmezni. Jó lenne ha elmagyaráznád.
"Ezt még azért nem mondanám olyan soknak pl. a "vendéglátás érintett" termékkörhöz képest, az ő tiltakozásukat nem hallani. Az említett esetek nem szólnak pollenekről, mindkét esetben "idegen cukrot tartalmazó méz" jelentette a problémát."
Ez mit akar jelenteni?
"Továbbá, ha a diasztáz aktivitás értékre van MRL, akkor azt 1 nappal a lejárati idő előtt is tudnia kell a méznek, mert ezért van a lejárati idő. Vagy a lejárati idő volt túl hosszú, vagy a kezdeti diasztáz aktivitás volt alacsony, bár úgy tűnik ez nem volt probléma az utóbbi két évben."
És ez???????????????????
Vagy valami profi kémikus vagy, vagy fogalmad sincs az egészről!
Tehát az élelmiszerkönyv szerint:
6. Diasztázaktivitás és hidroxi-metil-furfurol (HMF)-tartalom feldol-
gozás és homogenizálás után
a) Diasztázaktivitás (Schade-skála szerint )
− általában, kivéve a sütő-főző mézet
− kis természetes enzimtartalmú mézek (pl. citrusméz), ha
a HMF-tartalom nem több, mint 15 mg/ kg
b) HMF-tartalom
− általában, kivéve a sütő-főző mézet
− kis enzimtartalmú mézek esetében, ahol a diasztázaktivi-
tás legalább 3 (Schade-skála szerint )
− bizonyítottan trópusi eredetű mézek és ezek keverékei
esetén
legalább 8
legalább 3
legfeljebb 40 mg/kg
legfeljebb 15 mg/kg
legfeljebb 80 mg/kg

Itt a lényeg a feldolgozás után szón van, és ha megnézed ennek az eredeti szövegét, mert hát ez egy fordítás,az is azt mondja, hogy ezeket az értékeket a csomagolás előtt kell mérni. ezt az EU-ban mindenki így értelmezi, kivéve a magyarokat.
Mivel ez a két összetevő változó, arról egy szó sem esik, hogy ezekkel később mi lesz. A HMF nő az idő múlásával, a diasztáz pedig csökken.
A Nébih azt állítja, hogy a mézek szav idejét úgy kell megállapítani, hogy az értékek a szav idő végén is megfeleljenek a követelményeknek. Ezzel csak az a baj, hogy ezt még tudományos fórumok sem tudták meghatározni, nem egy egyszerű csomagoló. Nem beszélve arról. hogy ennek követéséhez kell az a bizonyos több száz milliós labor.
Magyarra lefordítva, ha valakinek még nem lenne világos:
Ha neked van egy mézed, aminek ismered a HMF és a diasztáz értékét, úgy kell szav időt adnod, hogy a lejáratkor is még ezen belül legyél.
30-as Hmf-el csomagolsz, akkor talán 2-4 hónap lehet a szav idő normál tárolásnál, de az is lehet hogy 1 hónap múlva 40 lesz, mert a fajtától is függ.
Szóval minden egyes töltési tételt folyamatosan kontrollálni kell, mert egyébként nem lehet a követelményeknek eleget tenni.
Ezek a szabályok nagy feldolgozókra íródtak, nekünk
ezeknek lehetetlenség megfelelni.

Üdvözletem mindenkinek!
Kedves tobee!
Szerintem mindenki érti.
Valamit lehet hogy Te nem értesz.
Ha jól számolod kilenc paraméternek kell megfeleljen a mézed,mézünk.
A tisztelt jogalkotó vagy hatóság ezt többnyire úgy határozta meg hogy a manipulálatlan "termelői" méz ezeket tudja.
Ha nem tudja ott lehet,valami akció történt a termelés és a kiszerelés között eltelt időben,ami talán nem is kívánatos.
Egyébiránt túl sok időt áldozol ennek magyarázatára,anélkül hogy ígéretedhez híven egy hiteles írást végzést jegyzőkönyvet ismertettél volna.

Kavalos!
Nem vagyok otthon a boros ügyekben, bocsásd meg ezt nekem!
Én csak arra céloztam, hogy a méz egy természetes élelmiszer, és olyan követelmény rendszert támasztanak amit egy egyszerű termelő képtelen követni! Ha jól számoltam kilenc kémiai paraméterrel írják körül a mézet az élelmiszerkönyvben, melynek ellenőrzéséhez több száz milliós laborra van szükség. Vajon hogyan képzeli a tisztelt jogalkotó vagy a hatóság? Minden méhésznek a spájzában van ilyen és miután pergetett le ellenőrzi ezeket? Ez kb olyan mint az almások az almát csak labor vizsgálat után adhatnák el.
Nem tudom, értitek?

Bagira!
Igazad van, de ez egy másik probléma.

Kedves kollégák!
Örülök, hogy egyre többen hozzászóltok, hiszen több szem többet lát! Annak meg különösen örülök, hogy a hangnem egészen kezd emberi lenni nem úgy mint nem rég!
Lpeti!
Nem tudom mire véljem az írásodat? "hogy a kereskedők legyenek átláthatóbbak." Mit szeretnél? Betekinteni más üzleti ügyeibe, könyvelésébe? Ugye ezt nem gondoltad komolyan?
Tudomásul kell venni, vannak termelők, akik termelik az árút és vannak kerekedők akik eladják azt. És vége. Mi az hogy betekinteni más üzleti ügyeibe? Már bocs hol élsz te?
Kedves Barátom, ha a bírság téged sújtana, a te megélhetésed egzisztenciád kerülne veszélybe. akkor bizonyára ezt másképpen látnád!
"jogtalanul bírságolnak meg, akkor én azt nem hagytam volna annyiban" és vajon mi a ferde szart tennél? Mert olyan jogorvoslati lehetőség van amivel nem érsz semmit! Fellebbezhetsz illetékért ugyan annál a hatóságnál, természetesen ezt eleve elutasítják, kidobott pénz! Utána jöhet a bíróság, nem kis pénzért és jó eséllyel nem nyered meg, mert nem szakmailag bírálják el, hanem jogilag.
"Tudnál ezekkel mérésekkel kapcsolatban jegyzőkönyveket és a hozzá tartozó bírságokról határozatokat feltenni?"
A saját ügyeimről természetesen tudok infót adni.

Tükör!
Az összejövetel óta változott e a véleményed?
Remélem egy kicsit sikerült több infót kapnod.
Én azt gondolom, hogy az összejövetelen megjelentek egy hajóban eveznek. Még ha nem is úgy tűnik.
Azt látom, hogy a méhész társadalom igen megosztott, és ezt sokan kihasználják, pl a hatóság. "Oszd meg és uralkodj!"
Sokan az Omme vezetőségből nem képesek felfogni, hogy milyen veszély fenyegeti az ágazatot, azért mert közvetlen az Ő bőrük nincs veszélyben, de mire erre ráébrednek késő lesz!
mutattad meg a jegyzőkönyveket, hogy nézzétek meg gyerekek, ezért büntethetnek. Nem történt ilyen, és bocs, de ha fel is jössz csütörtökön, de ilyeneket nem mutatsz, úgy akkor sem tudok nyugodt lelkiismerettel az ügyed mellé állni.
Laci, most szavadon foglak! Minden iratba betekinthetsz! De ez nem csak az én ügyem, hanem mindannyiunké. Igaz én fizetem az árát!
Egyébként nincs itt anomália csak ti nem látjátok a fától az erdőt!
Úgy látom az elnökség egykényelmes pozícióra helyezkedik és a problémákat képtelen meglátni, vagy meghallani.

Persze, hogy nekünk is termelőknek is jó lenne, ha minden méz jó lenne. Minden a felvásárlón múlik. Ő viszi a polcra, őt veszik elő a minőségi kifogások esetén. Ha ő nem vizsgálja a méhészek mézét felvásárláskor és megvesz mindent, mert a többi között elmegy, akkor tegyen így. Ez az ő felelőssége.
Én most is azt gondolom, hogy ha lehet még a mai időkben is ugyanolyan minőségű mézet termelni, mint 15-20 évvel ezelőtt, akkor nem az előírt paramétereket kellene megváltoztatni, hanem a kereskedői szokásokat!

Egyébiránt visszaolvasva, nem a "legjobb" laborba kell vinni, hanem egy ISO 17025-ösbe: http://www.nah.gov.hu/talalakok?query=m ... tus=&type=
A hatóságnak figyelembe kell vennie az ellen minta eredményeit, ha nem történt esetleges tárolási hiba.
De úgy látom jogsértés csak 2 esetben történt 2016-óta: http://portal.nebih.gov.hu/jogsertesek
Ezt még azért nem mondanám olyan soknak pl. a "vendéglátás érintett" termékkörhöz képest, az ő tiltakozásukat nem hallani. Az említett esetek nem szólnak pollenekről, mindkét esetben "idegen cukrot tartalmazó méz" jelentette a problémát.

Továbbá, ha a diasztáz aktivitás értékre van MRL, akkor azt 1 nappal a lejárati idő előtt is tudnia kell a méznek, mert ezért van a lejárati idő. Vagy a lejárati idő volt túl hosszú, vagy a kezdeti diasztáz aktivitás volt alacsony, bár úgy tűnik ez nem volt probléma az utóbbi két évben.

Kedves Free és LPeti!
Én csak a fentiekre reagáltam. Azaz, hogy még lehetne akár rosszabb is, persze ezt még kiegészítik az organoleptikus vizsgálatok is.
Nem hiszem, hogy a termelőknek egyébként rossz lenne, ha a hivatalos forgalmazók csak akkor tehetnék ki a bolti polcokra a portékát, ha átesett a minősítő vizsgálaton.
Továbbmenve, a nagyobb multik minden tétel zöldséget mintáztatnak és bevizsgáltatnak átvétel előtt. Ha gond van szemrebbenés nélkül fordítják vissza a kamiont...
Üdv:

Nem a hamisítottra gondoltam a kommersz alatt, hanem például akácnál mennyire tiszta akác, vagy mint írtad a víztartalom, illetve pollentartalom, meg sokminden alkotóeleme van a méznek, köztük a cukortartalma is van. Nem értek hozzá, de gondolom hogy a tiszta méznek is változó a cukortartalma, de például tuti van hogy belekerül a repcemézbe valamennyi elenyésző mennyiség a téli etetésből is, még ha nem is akarod. Illetve nem mindegy mikor, mivel és mikor kezeled a méheket. Gondolom ez most is meg van szabva, de van egy szermaradvány érték ami még megfelel. Ha ezt is számba veszed a minőség besorolásra akkor már igen jól lehet csoportosítani. Például az I. osztályú csak bio lehetne, és így tovább. Ez most csak egy felvetés volt, de a minőségi osztályzás az igen is lehetséges, mivel te is írtad hogy összekeverik a mézet, akkor logikus, hogy a keverék víz, illetve pollen, és stb. szintjei lennének mérvadóak a minőségi osztályára.
De mivel ez csak a tisztességes méztermelő méhészeknek lenne érdekük, és a felvásárlóknak, meg a hamisítóknak nem, ezért ebből úgysem lesz semmi.

Valóban ne akarjunk ilyen vizsgálatsort!

Kedves Free!

Mit jelent az, hogy kommersz méz? Mi miatt kommersz?

Jó gondolatnak indult a minősítéssel kapcsolatos gondolatod. Én már ott elakadtam, hogy alapáron felvásárolják. Utána szerinted ki fogják fizetni a jobb minőségért járó felárat?
Az utóiratban lévő gondolatodhoz: Hogyan fog az osztályzat megjelenni az üvegen? Pl: Az üveg tartalmaz: 10% 2-es minőségű, 30% 4-es minőségű és 60% 5-ös minőségű mézet. Az üveg tartalma 4,4 osztályú minőségnek felel meg. Mert a mézeket összekeverik és nem pontosan a felvásárlás sorrendjében töltik üvegbe. Amúgy ki venne meg egy 2-es osztályzatú mézet? Még ha olcsóbb is.
A méz az méz. Szerintem nincs kommersz, mert az már nem is méz. Hacsak azt nem erőltetjük, hogy:
- a magasabb víztartalom miatt gyengébb a minősége, de azért szüretelni tanuljunk már meg! A szőlőt sem éretlenül szedik le.
- nem egy adott fajta méz, hanem vegyes. De már önmagában ez is megnevezés és nem kommersz.
A többit, azt nevezhetjük hamisítványnak is, nem kell szépíteni kommerszre.

Ha lehet, ne akarjuk már hogy olyan szigorítások legyenek méznél is mint bornál.
1. Akkor úgy fel lendülne a fekete kereskedelem.
2. Azt az engedélyezési procedúrát ne akarja senki se végigjárni mint a borhoz kell.

Viszont, a szemlélettel van a gond, illetve a felvásárlási szokással. Miért nem úgy vásárolják fel a mézet, mint teszem azt (ha már a bornál voltunk) a szőlőt. Van egy adott alap ár, aminek az úgymond kommersz (gyengébb) méz megfelel, majd a minőségi vizsgálat után adnának rá minőségi szinttől függően x összeget. Mert hogy a jelen mezfelvásárlói szokásból az adódik a termelőnek, hogy minél több legyen, a minőség nem számít, de ha lenne ez az osztályzás akkor érdeke lenne a termelőnek, hogy adott esetben kevesebbet, de jobbat termeljen.

U.i.: Ha már az osztályzásnál tartunk, miért nem lehet ezt az osztályzást megtartani, és az üvegen feltűntetni kiszereléskor?
Mert hogy akkor mindenki eldönthetné mit vásárol. Mert ha bementek a boltba, és szétnéztek mint laikus vásárló, őszintén, ti mi alapján választanátok?

Kedves Tobee!
Nem akarok nagyon off lenni, csak a tisztázás kedvéért (én is kicsit slenrián voltam):
borászati hatóság:
1881. Országos Borminősítő Intézet (OBI)
2007. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borászati Igazgatóság
2012. NÉBIH Borászati Igazgatóság
2013. NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság
A fenti szervezet(ek) adják/adták ki a forgalombahelyezési engedélyt, ami nélkül a termék nem kerülhet ki a boltok polcára, és az ellenőrzés is feladat hatóságilag.
De ígérem a borozást, már csak a fórumon kívül folytatom:)

tobbee!
Az a baj,hogy ugyanannyiért veszi mint a jó mézet.Kérdeztem a felvásárlót,hogy, van ez az egész?A felvásárló válasza pedig az volt,"Úgy is keverik a mézeket és a jó minőségű méz keverve a rosszabbal,eladhatóvá teszi az egészet."Na itt a bibi.

Kedves tobee!

Én azt írtam, hogy a kereskedők legyenek átláthatóbbak. Az importált mézzel kapcsolatban írtam, hogy esetlegesen ne amiatt legyen már leszállítva egyes paraméterek határértékei.
Lehet, hogy nem vagy kereskedő, lehet, hogy egy méhész vagy. Nem ismerjük egymást. De ebben témában igazából nekem legalábbis mindegy, hogy milyen területen ténykedsz.
Nagyon sok a szereplő, akivel kapcsolatban a bizalom nem működik. Eddig még semmiféle dokumentum nem került fel ide. Sem a levélről, sem a büntetésekkel kapcsolatban. Volt egy állítás, hogy a levél arról szól, a paramétereket szeretnék módosítani. Illetve volt ennek egy cáfolata. Most melyik igaz?
A Nébih mióta ellenőrzi a mézeket? Most kezdte? Mert ha már évek óta ellenőriz, akkor miért csak most fáj ez a sok bírság az ágazat szereplőinek? Ez miért nem jött elő mindjárt az első olyan alkalommal, amikor nyilvánvaló(?) volt, hogy rossz paraméterek figyelembe vétele miatt bírságolt? Ha én egy piaci szereplő lennék, és jogtalanul bírságolnak meg, akkor én azt nem hagytam volna annyiban. Vagy talán nem volt olyan súlyos a bírság? Egy bírság nem bírság? Csak ötletelek és jönnek elő belőlem a kérdések.
Nagyon a levél tartalmára van mindenki rácuppanva. Amellett, hogy ez tényleg sok kérdésre választ adna, van egy másik oldal is, amelyik ugyanennyi kérdést felvet.
Hoztál példákat arra, hogy miket vizsgált a Nébih, mi alapján hozott határozatot:
Tudnál ezekkel mérésekkel kapcsolatban jegyzőkönyveket és a hozzá tartozó bírságokról határozatokat feltenni? Ez is lehet, hogy segítene orvosolni ezt a levéllel kapcsolatos dilemmát. Akkor a te állításaid legalább alá lennének támasztva.
Végül is tudunk gondolatokat cserélni, csak mindig a részletekben van elrejtve az ördög.

Hiányos előterjesztés esetén lehetetlen objektív, jól átgondolt döntést hozni. Ekkor csak a szubjektív megítélés marad - elhiszek egy információt, vagy nem hiszem el - ami nagyon sok hibás elemet tartalmazhat. A szubjektív megítélése egy esetnek legtöbbször a bizalmon áll, vagy épp bukik el. Igazad van Tükör, ez most így nagyon nehéz!

Tobee!

Van itt nekem néhány ellentmondás az írásaidban. Segíts már feloldani.
Ugye egyszer azt írod, hogy ugyan olyan méhész vagy mint mi, csak üvegezve is próbálod a mézedet értékesíteni.
Aztán meg azt írod, hogy ennyi szemetet régen láttál mint mostanában. Most akkor másokét is árulod, vagy csak a magadét?
De bárhogy is van, ha egyszer tudomásodra jut, hogy moslék van a piacon, vagy neked olyat adnak, akarnak eladni, miért nem szólsz a hatóságnak. Pont a kiszerelők, felvásárlók, tehetnének legtöbbet azért, hogy megtisztuljon a piac, ha már azt állítjátok, hogy a méhészek is hunyók. Biztos van ilyen is, hisz óriási híguláson ment keresztül a szakma az utóbbi 5-7 évben, de amíg simán el tudja adni amit kotyvaszt, nem is fogja abbahagyni.
Ha ekkora nagy a baj nálad, miért nem jöttél oda Fehérváron hozzám (az adatlapod szerint Fejérben laksz) vagy más elnökségi tagokhoz (többen is ott voltunk, legalább nyolcan) és mutattad meg a jegyzőkönyveket, hogy nézzétek meg gyerekek, ezért büntetgetnek. Nem történt ilyen, és bocs, de ha fel is jössz csütörtökön, de ilyeneket nem mutatsz, úgy akkor sem tudok nyugodt lelkiismerettel az ügyed mellé állni.
Akkor még ellentmondásba keveredsz azzal is, hogy a Sanyinak címzett hozzászólásodban sőt a nekem írott első felében is, azt állítod nincs hamis méz, majd a végén méhész hamisítókról beszélsz. Ez mégis hogyan van?
Azt mondod te mint kiszerelő, hogy a pollen alkalmatlan a méz meghatározására, a felvásárlók jó része mégis pollenszám alapján minősíti a termelő akác mézét, és arra hivatkozva akar érte adott esetben kevesebbet fizetni.
Ha rendbe kell tenni paramétereket az előírásokban, az csakis ismert előéletű termelői mézek vizsgálati eredményei alapján történhet, és nem a bolti forgalomban lévők eredményei után.

"A múltkor kérdeztem kinek van a mézéről labor papírja, nem jelentkezett senki, akkor miből gondoljátok, hogy a felvásárolt méz magas pollentartalmú? Azt hogy a "kereskedő embere azt mondta", meg "itt mindenkinek a méze jó volt" az sajnos nem elfogadható."

Írod. Ez szerinted nem elég, de mi viszont fogadjuk el neked, nektek, szóbeli elmondás alapján és írjunk alá egy levelet a miniszternek címezve, hogy a mindenségit, hát micsoda gonosz ez a Nébih, akivel nem is oly régen még együttműködési megállapodást kötöttünk, és Elnök Úr is kiemelte mennyire nagy szerepe volt a hamis és keverék mézek eltűnésében, a hazai polcokról. Azért ebben szerintem nagyon is helyesen úgy gondolta az elnökség, hogy lényegesen körültekintőbben kell eljárnia annál, mintsem egy ülés végén kezünkbe nyomott levélről ad hoc döntenénk.
Csak mellékesen jegyzem meg, igenis vannak (üvegezett) termelői mézekről vizsgálatok, az OMME birtokában is.
De pl nekem is van tavalyról, a hatóság által vett és bevizsgált mintáról, amiben megsúgom, pl a szacharóz tartalom 0,2 és 0,4 volt a két mintában mégis hallottam olyat, aki az ellen ágált, hogy az ő mézében csak 10,1-es volt a szacharóz tartalom, mégis megbüntették, holott a többi paraméter meg jó volt. Na most erről én mit gondoljak, ha egy keverék akácban a megengedett 10 fölötti az érték. Milyen tétel kerülhetett abba bele? Már ha ez is így van, mert erről se láttam jegyzőkönyvet, csak elmondás alapján tudom.
Szóval van itt anomália rengeteg, amiből nem tudom mennyit sikerül tisztázni csütörtökön, de meglátjuk.
Egyet tudok ígérni: Én az ágazat, de legfőképpen a méhészek érdekeinek legmegfelelőbb döntést próbálom most is, mint mindenkor ebben a pozícióban, meghozni, az elém tárt indokok, tények alapján. Ha ezek hiányosak, vagy nem valósak, akkor sokkal nehezebb helyzetben vagyok én is, meg az egész elnökség.