Cerana!

Valóban nehéz a Napraforgó témában kivesézni a kérdést, igyekszem a megfelelő témát megkeresni a válasznak, ahol jobban körbejárható a kérdésed. Egy kis türelmet kérnék, a "főállású nagyszülői" státusz nem támogatja a nagyobb lélegzetű válaszokat...

Nem igazán tudom, hogy ezt hová kellene írnom, tán majd kerítenek neki helyet a moderátorok, ha itt útban van. Már régóta foglalkoztat ez a gondolat:

Akárhogyan is vesszük, ma Magyarországon a beporzás költségeit a mézfogyasztó réteg fizeti meg. Az ilyen helyzet kiszolgáltatottá is teheti a beporzást igénylő kultúrák tulajdonosait, mondjuk egy mézpiaci krízis, és esetleg más méhegészségügyi probléma együttes fennállása esetén, ha a méhsűrűség a tizedére esne vissza . Ezért szeretném megkérdezni Tőled, hogy véleményed szerint ma Magyarországon mely kultúrák lehetetlenülnének el méhek nélkül?

Majky!


Amit tudhatunk a kérdezett hibridekről:

ES Grafic: http://www.euralis.hu/termekeink/napraf ... -es-grafic

Sy Gracia: http://www3.syngenta.com/country/hu/hu/ ... LP-HO.aspx

Mint látható, a nektározásra nem tér ki egyik ismertető sem, a Grafic-ról talán Veszti tudhatna valamit, Nagydorogon volt az egyik demo-terület, ahol vizsgálták.

A napraforgó hibridek méhészeti értékét itthon Zajácz vizsgálta, az eddigi talán legteljesebb összegző munkát már régebben beidéztük, de nem árthat az ismétlés:
https://szie.hu//file/tti/archivum/Zaja ... ekezes.pdf

Azért érdemes elolvasni, mert talán tudatosítja, hogy a méhészeti érték szempontjából van ugyan különbség a hibridek között, de a környezeti feltételek talán sokkal fontosabbak a méhészeti vonatkozások tekintetében, mint maga a hibrid.

A méhészeti ágazatban egyre nagyobb fontosságú lesz a napraforgó, a tavaszi időjárási anomáliák miatt felértékelődött az utóbbi években ez a kultúra. Érzi ezt az OMME is, nem véletlenül igyekszik finanszírozni (MMNP-os forrásból) az erre irányuló kutatásokat:
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... .28-ig.pdf

Nehéz a mai hibrid-dömpingben naprakésznek lenni a méhészeti érték tekintetében, a hibridek "fluktuációja" minden eddiginél jobban felgyorsult, a nemesítők ontják az új eredményeket, egyre több a magas olajsav-tartalmú és imidazolinon- és tribenuron-metil toleráns hibrid, s a nemesítés valami miatt nem a méhészeti hasznosságot tekinti elsődleges szempontnak.

A teljes valósághoz hozzátartozik, hogy a napraforgó nemesítők is kezdenek hasonló utat bejárni, mint a repcenemesítők: az entomofil növényeket igyekeznek "felszabadítani" a rovarmegporzás kényszere alól.
Már régóta tudott, hogy a napraforgó hibridek nemesítése során a nemesítő műhelyek nagyfokú autogámiára szelektálnak, azaz szeretnék függetleníteni a napraforgó termesztését a rovarmegporzástól. Egy nem túl régi cikk két hibrid rovarmegporzás igényéről. Elgondolkodtató...:
http://www.doiserbia.nb.rs/ft.aspx?id=1018-18061154129A

Ezért kerekedett el a szemem, amikor a múltkortájt Csányi Antal azzal szerette volna "megbüntetni" a gonosz, neonikotinoid csávázószereket visszakérő vetőmagtermelőket, hogy megporzási moratóriumot kívánt hirdetni a csávázószerekkel kezelt kukorica (sic!) és napraforgó területekre. Legyünk őszinték, mielőtt ilyen blődséget hirdetne bárki is, előbb tájékozódnia kellene, csak aztán "büntetni"...

Elnézést, hogy ennyire elkanyarodtam a két kérdezett hibriddel kapcsolatos kérdéstől, de szerettem volna rávilágítani, hogy sokkal nagyobb szerepe lehet a termőhelyi körülményeknek, mint azt gondolnánk.

Sziasztok!

Grafi és grácia napraforgó hibridekről tud valaki valamit? Van esetleg valakinek tapasztalata ezekkel kapcsolatban?

Előre is köszönöm a segítséget!

Üdv!

köszi!

Elküldve: 2015.06.01. 12:48

A magas olajsavasak mézelnek úgy mint a mostani "hagyományosak" ?

Méregből lenne az bocs

" naméregő. "

Az mi?

És nem csak a csemegét járják. Kukorica vetésterülete duplája a szotyinak járogassák a méhek bizony. Nem ugy mint a szotyit de látni rajta méhet méregől meg nem sok kell. Virágpora sárgás de nem aranysárga mint a naméregő. A franc se foglalkozott vele szotyin a kukoricával? Eszembe sem jutott a mázsát lesegettem. Aztán innen onnan jött imfo és kezdtem figyelni tényleg mennek a méhek rá. Nyilván nem tömegesen de a rovarirtoval fertőzött virágporbol nem kell sok. És a parasztnak nem kell gondolkodni hogy szűkítse a fészket? Egyből telelőbe vágja a családokat.

Szerintem mindenképp! Napra elején 3-4 keret bogaram eltűnt ,hulla nem volt igazán nem tudtam mire vélni.Majd később beszéltem egy családi gazdálkodóval,hogy egy nyírmadai méhész otthagyta a napraforgóját, mível a közelben lévő hibrid kukorica megfelezte az állományát.Neki pár száz méterre volt,több száz hektár nekem inkább3-4 km-re ,+ a címerező cigányok is panaszkodtak,hogy összemarják a méhek őket.

Jó a kérdés Nálunk a virágporszedőknél még mindig nem találni kukoricát, igaz nem is igazán jelentkezett népesség csökkenés egyik állományban sem

Egy kérdés merült fel bennem az előző hsz-okat olvasva.
-Mekkora lehet a csemegekukorica méhelvonó hatása egy virágzó napraforgótábláról???
Esetleg ha valaki figyelte a behordott virágport, ami könnyen megkülönböztethető, akkor kiderülne jogos e a kukorica növényvédelmében keresni az okot.

Tavaly én is pontosan így jártam...egyik napról a másikra eltüntek a méhek!

Valami gebac csak van sok a 8-10 léputca méh eltünése. Nem vagyok bisztos benne de szerintem nem kell virágzásba permetezni. A virágpora lehet mérgező más szerek miatt is azt meg behordják. Abbol meg a dajka méhek kajálnak elősször. De bizonytalan vagyok ezt csak szedett vedett imformáciokbol rakom össze lehet tév uton járok.

15km-es körben van 3 kisebbb-nagyobb telephelyem, hasonlót mutat mindegyik arányait tekintve.
8-10léputca méh tűnt el, más a röpkörzete mindegyiknek, így tudom őket mozgatni visszarepülés nélkül, ha
a legelő úgy kívánja. Van másik 2 állományom 50-100km-re náluk nincs ilyen gond és napraforgó egyiknek
sem volt a közelében.

Amit Tomipapa írt még csak egy gazdaságban láttam a környéken (kukorica virágzás idején lévő rovarölőszeres
kezelés), de egyik telephely 2-3 km-es közelében sincs az adott cégnek táblája, ellenben takarmánykukorica
másnak bőven akad ezen a távon belül. Az egyik hely előtt közvetlenül csemege kukoricát termelnek (ismerős),
a legyengülés mellett még azok a családok a legelfogadhatóbbak.

A generációváltás tudtommal nem lehet akkora mértékű, hogy a fiasítás takarását sem tudja részben ellátni a
család, pedig pár helyen a felfüggesztett keretekkel pont ez történt volna, ha nem pakolom le a fészekbe.

A mérgezést a terület nagysága miatt zárom ki, mindig koptatja a méheket a napraforgó és természetes ilyenkor
a fogyás, de ezt most többnek érzékelem a megszokottnál. Temetni nem temetem az állományt, csak nyugtáztam a helyzetet.
A továbbiakban meg mindent megteszek az állomány helyrehozása érdekében. Az év ezen szakában fordul a kocka.
Hisz eddig a méhek dolgoztak értünk, most pedig következhet a hála a munkájukért cserébe, a tisztességes
beteleltetéssel.

Robi!

A csemegekukoricát és a hibrid vetőmag-kukoricát természetesen védeni kell a kukoricabogár ellen is, de van két, sokkal fontosabb kártevője ennek a két kultúrának: a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a még kellemetlenebb gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera). Nem szeretnék belemenni a mélyebb elemzésbe, de mindkét kultúrát képes tönkretenni ez a két moly-kártevő, ezért a gazdák igyekeznek védekezni ellenük. Ezt jó esetben méhkímélő technológiával teszik, de sokszor nyúlnak rajzáscsúcs idején a taglózó szintetikus piretroidokhoz is, azok pedig sajnálatos módon ténylegesen képesek a méhek elpusztítására is. Lehetséges a biológiai védekezés is a két kártevő ellen (részben egy Trichogramma nevű petefürkész, másrészt a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki rovarpatogén baktériumtörzs segítségével), de a hatékony védekezés csak nagyon precíz rajzásfigyeléssel lehetséges, hiszen a kártevők mindegyike rövid időn belül berágja magát a növénybe, s ezáltal a növényvédelem számára elérhetetlen lesz, hiszen felszívódó szerekkel védekezni ellenük nem lehetséges. Van természetesen néhány hatóanyag a piretroidokon kívül, mely képes a védelemre, s ráadásként a méhekre és a többi megporzó és ragadozó szervezetre sem veszélyes, de e nagyértékű kultúrákat a gazdák mindenképpen igyekeznek megvédeni, mert a molykártevők a termést jelentős mértékben képesek károsítani. Magam is sok éven keresztül termeltem csemegekukoricát, s jól tudom, e két moly-faj a teljes jövedelmet képes kivenni a gazda zsebéből, hiszen senki nem vásárolja meg azt a csemegekukorica csövet, amelyben egy három-négy centiméteres bagolylepke lárva rágcsálja a cső csúcsi részét, egyúttal ürülékével "díszítve" azt, vagy a cső deréktáján a torzsáig berágva barnás, rózsaszínes penészfoltokat varázsol a szemekre. A védekezés precíz rajzásfigyelést igényel (általában feromon- vagy fénycsapdás módszerrel), s a méhek iránt elkötelezett növényvédőst is, mert a védekezés meglehetősen nehéz. Véleményem szerint megfelelően alkalmazott növényvédelemmel nem jelent komoly veszélyt a méhészetre a csemege- és vetőmag-kukorica kultúra, de egy hülye növényvédős vagy gazda képes lehet komoly kárt okozni a méhésznek, mert a kukorica valóban attraktív pollenszolgáltató növény a méhek számára.

Akkor csak jo sejtettem látni még sose láttam felénk nincs. Akkor akinek röpkörzetbe esett annak a méhcsaládjai könnyen az összaesés határára kerülhettek igaz?

Permetezik a csemegekukoricát a napravirágzással egyidőben. A méhek meg gyűjtik róla a virágport.

Nem vagyok bisztos benne de szerintem halálra van vegyszerezve a kukoricabogár miatt. A virágpor miatt meg jobban járják mint a naprát megöli a méheket az a rovarirto az tuti mielőtt a naprát besároznám. De bizonytalan vagyok jo lenne ha egy növényvédős felvilágosítana.

Miért? Mit csinál a csemege kukorica?

Valahol meg kell gyengülni a családoknak. Van akinél az akác utáni hordástalanságban csökken a petézés és a nép van aki ezt elkerülendő serkent, és bővítgetve ügyeskedik , hogy a generáció váltást ne népességcsökkenéssel tegye, de ezek a családok is általában a napra végére jelentős létszámvesztést érnek meg. Nem lehet akáctól a napra végéig 60-70 ezres népességgel méhészkedni és belefordulni a téli felkészülésbe. Ilyenkor sok termőhelyen csak 35 ezres család, másutt még vígan van 45-50 ezer. Nekem bőven megfelel ilyenkor a 2 fél fióknyi nép zsúfoltan és a zsúfoltság elkerülése végett van a 3. fiók náluk. Valamint ha szép kiterjedt a fiasítás én megelégszem a 8 1/2NB fiassal, a lényeg hogy ezt egészen szeptember közepéig tudja az anya produkálni és akkor hirtelen kell megállítani, de általában a hideg éjszakák és a nyitott aljak megoldják ezt a gondot nem kell külön hűteni. Szeptember végén október elején max 1-3 keretben van tenyérnyi fiasítás.

Így van.

Nálam a selyemkórón legyengült állomány többnyire szépen felerősödik napraforgón. Idén is így történt. Ha legyengültek ott valami egyéb nem stimmel.

Hát azért mert naprán elment a kijárók egyrésze, még nem kell temetni az állományt. Nálam júli 17-én volt a mélypont, odáig volt hordás. pergetéskor nem nyüzsögtek a méztérben. de nincs pánik most két hét elteltével is már sokkal jobbat mutatnak,úgy hogy nem csináltam velük semmit. a fészek tele mézzel virágporral, szépen nagyobbítsák az anyának a helyet.

Biztos, hogy a napraforgó ette meg? A közelben nem volt véletlenül csemege kukorica?

Nem biztos, alföldi állomány egy részét csak azért mozgattam naprára, mert nagyon kellett a bevétel.
Egyéb esetben sokkal jobban mennek a télbe, nem mindegy, hogy mennyi a méhek mennyisége az
utódgondozás során és a most legyengült állomány már nem hozza be a lemaradást. Betelel-kitelel,
akácra termelő lesz, de nem az igazi. Az idei év napraforgója jobban megette az állományt, mint a
dohány rosszabb éveken.

Naprán azelőtt is elfogyott a bogár, de legalább adott valamit+a fészek tele mézzel. Időbe van helyre fognak állni, szerintem az otthonmaradottakkal több bajod lessz + nem adott semmit sem és a fészek is kopog.

Átlagban csak az egyiket ,de kérdés mennyire tudom felhozni őket mire telelőbe mennek...azért az atkaírtás is vissza fogja valamennyire a fejlődésben.Bár most volt egy nagy zuhé ,de virágporban azért nem dúskálunk erre.

Hát aki nem preferálja a bevételt nyújtó méhlegelőket az azért bajban lesz előbb utóbb.

Az a 15 legalább a két félfiokot megdobta?

15 erős család volt szotyin (új telephely ) 85 otthon a városszélén Közép boci fészek + fél nb méztér dugig méhekkel fészek tele fiasítva egyenleg max 20-30 deka ,de nem éheztek szépen fejlődtek.Az a 15 úgy leroggyant ,hogy a két feles méztérben nincs bogár 3-4 keret tenyérnyi fiasítás a többiben semmi csak a méz .Idáig se preferáltam a napraforgót ,de ezután egy métert nem megyek miatta.Biztos egyedi eset ,de azért bosszantó .

Most sok petét raknak az anyák de a családok már egy hete serkentő etetést kapnak.

4 keret egy termelő családnál ilyenkor az nagyon karcsú az jövőre nem lesz termelő ha így halad..lehet serkenteni kellene kicsit.

nálam is drasztikusan visszaesett NB kereten átlag 4 keret fias

Elég változó nálam 5-6-7 NB keret de a pete olyan 60-80%-a a keretnek a többi méz.

Idén kihagytam a szotyit, de a méhek nem fogytak el és az anyák is szépen petéznek: Átlag 6 Nb keret fias.

A fiasitassal hogy alltok. Nalam a Dadant-Blatt kereteket nem tolti ki. A nepesseg is megcsappant, nem tudom milyen telelo csaldok lesznek ezekbol. Erdekelne, hogy a NB kereten, milyen a fiasitas ilyen tajt, es hany kereten van.

Sajnos rossz volt rá az idő. Nálam az eleje jo volt adott egyet. De utánna jött a front össze vissza hüvös idő pont mikor a legszebb táblák virágoztak. Ragasztotta méheket rendesen elkoptak.

Elég gyenge lett az eredmény és a kijáró bogarak 70% is eltűnt vicc ez a napraforgó

Egyikkel sem szeretnék összefutni egy sötét sikátorban
Én még várok a szotyi végére ,de nem egy nagy durranás . 1 max 2kg naponta .

Nálam napraforgóról meglehetősen kevés virágpor jött be.
Szerintetek ennek mi lehet az oka?

Még szerencse , hogy napra alatt nem ilyen idő volt.

Szerencsére olyan helyen van,hogy szimatszörény kell hozzá

Ês lapíts nehogy meglepjenek.

A ki sincs nyílva lenne a befutó, vagy mégsem, ha lehetséges maradj az egyiken, a másikra meg vigyél 1-2
közepes családot, figyeld őket mérleggel, vagy a méztereket, tudni fogod.

Most esett le!

Egy aprócska kérdés!Amelyik tábla még most kezd nyílni(kb 30%-os nyílottság)attól mit lehet még várni ilyenkor?Jó aranykoronájú, jó kötött talaj.Fajtát nem tok.Van még másik kettő tábla amelyik még ki sincs nyílva...vagy 200ha.

Szép jószág! Mármint a kutyus.