Röganyó!
Próbálkozz Arisztaiosznál. Hátha Ő is tud segíteni
Örülök, hogy újra megszólaltál, sajnáltam, hogy úgy legorombított Néhány őslénytulok.
Ja, és nyugodtan beszélgessetek nyilvánosan. Engem biztos, hogy érdekel.
H.apci.
| MÉHÉSZ FÓRUM http://meheszforum.hu/forum/ |
|
| Fűz http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=6&t=151 |
Oldal: 1 / 4 |
| Szerző: | csjanszki [ 2020.06.04. 13:05 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Tomipapa köszi a felvilágosítást! Most már ezt is tudjuk. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2020.06.04. 10:02 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Barátaim! Ne ebbe a témába írjátok, a füzekhez növényünknek semmi köze, mint ahogy az olajfához sem. helytelen mind az ezüstfűz, mind az olajfűz elnevezés! A növény a keskenylevelű ezüstfa magyar névre hallgat (Elaeagnus angustifolia) az Ezüstfa-félék (Elaeagnaceae) családból. A családba nálunk két nem tartozik, az egyik a homoktövis (Hippophaé) egy fajjal (Hippophaé rhamnoides), a másik az Elaeagnus (Ezüstfa), mely nemzetségbe 50-70 fajt sorolnak. Nálunk a keskenylevelű ezüstfa terjedt el a homok-, kopár-, szikfásítás és a degradált területek (szeméttelepek, vörösiszap-tározók, autópálya védőfásítások, meddőhányó rekultivációk és fitoremediációs fásítások révén, mára már nálunk is özönfajként kezeli a természetvédelem. Felhívnám a figyelmet, hogy a tényleg rendkívül igénytelen keskenylevelű ezüstfán kívül több lombhullató faj is kiválóan megél nálunk, s a kertépítészet mostanában kezdi felfedezni szebbnél szebb örökzöld fajait, hibridjeit (E. bungei, E. macrophylla, E. glabra, E. pungens, E. x ebbingei=Elaeagnus macrophylla × Elaeagnus pungens, E. x reflexa= Elaeagnus pungens × Elaeagnus glabra és még számtalan szépség, melyek sok új, tarka levelű kertészeti változattal is gyönyörködtetnek bennünket. Az örökzöldek és a többi lombhullató faj is mézel a tapasztalataim szerint, sajnos felületük miatt nincs jelentőségük méhészeti szempontból. Szóval ha nincs az ezüstfáknak külön témája, akkor se a fűzekhez (Salicaceae család), ahová a füzek és nyárak tartoznak, se az olajfafélékhez (Oleaceae család), melybe a nálunk télálló Fraxinus, Fontanesia, Forsythia, Syringa, Chionanthus, Ligustrum és Jasminum nemzetségek mellett a világszerte (mediterrán-szerte) elterjedt és kultivált, nálunk (még) nem télálló Olea europea is tartozik (a családba mintegy 24-25 nemzetséget sorolnak). Írjunk inkább a Virágpalettába, ha a helyén szeretnénk kezelni a növényünket...! |
|
| Szerző: | csjanszki [ 2020.06.04. 09:47 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Csak keveset |
|
| Szerző: | bartajozsef1 [ 2020.06.04. 08:06 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
csjanszki írta: Mellettem olajfűzek-máskor elszínezi az akácot,most viszont egyáltalán nem mézel.Annyira,nem h egy grammot sem.... Pedig illata van.Csak virágpor jön Esőt kapott? Mert elégé sekély gyökérzetű. |
|
| Szerző: | csjanszki [ 2020.06.04. 07:33 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Mellettem olajfűzek-máskor elszínezi az akácot,most viszont egyáltalán nem mézel.Annyira,nem h egy grammot sem.... Pedig illata van.Csak virágpor jön |
|
| Szerző: | molnarzoli75 [ 2020.04.15. 19:11 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
A ártéri fehér fűz, mézel még akkor, amikor amorító illatot áraszt? Ma este boditoan jó illata van. |
|
| Szerző: | mellis [ 2014.03.19. 20:05 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
H.apci írta: Hogy a szomorú fűz virága milyen értékű, azt nem tudom, de ebből a fűzből van az udvaromon több is, és nagyon sok szomszédnál, ha virágzik, hordják a méhek rendesen, bár tavaly a hideg március miatt elmaradt a virágzása. H.apci. Minden fűz rendkívül értékes a méhek számára. Vannak kollégák akik 100km-eket vándorolnak rá. |
|
| Szerző: | Harsány [ 2014.03.19. 18:49 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Tisztelt hozzáértők.Van a kertemben sárga vesszőjű kosárkötő fűz.Egy szem barka nem sok de annyi sem volt rajta.Várható hogy egyszer majd csak lesz valamikor,vagy vágjam ki a francba az egészet? |
|
| Szerző: | jcsali48 [ 2014.03.09. 20:39 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
H.apci köszi a tapasztalatod megosztását |
|
| Szerző: | H.apci [ 2014.03.09. 20:30 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Hogy a szomorú fűz virága milyen értékű, azt nem tudom, de ebből a fűzből van az udvaromon több is, és nagyon sok szomszédnál, ha virágzik, hordják a méhek rendesen, bár tavaly a hideg március miatt elmaradt a virágzása. H.apci. |
|
| Szerző: | jcsali48 [ 2014.03.09. 20:18 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
igen erre gondoltam csak nem tudtam kilátni a nevét. köszönöm a kiigazítást. |
|
| Szerző: | Toncsello [ 2014.03.09. 20:09 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
jcsali48 Ez az? http://www.botanikaland.hu/salix-matsud ... avart-fuz/ |
|
| Szerző: | H.apci [ 2014.03.09. 20:07 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Azt nem csavart levelűnek hívják? H.apci? |
|
| Szerző: | jcsali48 [ 2014.03.09. 20:05 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
azt amelyiknek kígyóznak az ágai még a legkissebbek is. |
|
| Szerző: | Bogaras [ 2014.03.09. 18:35 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Sokféle fűz van , melyiket érted göcsörtös alatt , mert göcsörtös a kőris is de attól még nem az a fajta neve |
|
| Szerző: | jcsali48 [ 2014.03.09. 17:34 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
sziasztok. Érdeklődni szeretnék ,hogy a göcsőrtös fűz virága olyan értékű e mint a szomorúé. |
|
| Szerző: | pestlorinc [ 2014.03.02. 10:57 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
De a családokat nem kell félteni a permetezésektől és az akácméz is várhatóan gyönyörű tiszta lesz. |
|
| Szerző: | Mortimer [ 2014.03.01. 20:57 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Hát ezaz... |
|
| Szerző: | pestlorinc [ 2014.03.01. 20:55 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Csak kóstolót szokott adni, igazi pergetést nem. |
|
| Szerző: | Mortimer [ 2014.03.01. 12:12 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
pestlorinc írta: A fűzméz sokkal finomabb, mint a repceméz. És a mennyiség hogy alakul? |
|
| Szerző: | pestlorinc [ 2014.02.28. 21:57 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
A fűzméz sokkal finomabb, mint a repceméz. A méhcsalád szelíd rajta mint a bárány. Csodálatosan fejlődik, legalább olyan jól, mint a repcén. Mérgezésveszély nincs. Sajnos a lepakolóhely kiválasztása nagy helyismeretet kíván, mert van belvíz, lehet árvíz, a földutak elsősorban terepjáróval és traktorral járhatók. Ezek miatt a vándorlás költsége nagyobb mint egy sima repcés vándorlás. |
|
| Szerző: | Balázs [ 2014.02.28. 20:15 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Repce virágzás közepén van az ártéri fűz teljes virágban. |
|
| Szerző: | orka22 [ 2014.02.28. 19:18 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Sziasztok!!! Fűzre vándorolni, a Tiszára mikortól érdemes? Köszi |
|
| Szerző: | Bogaras [ 2014.02.07. 20:35 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
februárban ez nem szokatlan |
|
| Szerző: | antimon [ 2014.02.07. 20:27 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Mai fotó: https://lh3.googleusercontent.com/-GWjy ... 140120.jpg |
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.05.06. 17:06 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Tisztelt Arisztaiosz! Ilyet kell gyűjtenem, ha kecskefüzet szeretnék? H.apci. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.04.13. 21:56 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Kedves Röganyó! Kérem, ne idézzen visszamenőleg több hozzászólást, mert a Moderátor nem igazán veszi jó néven, s szeretném óvni a fölösleges "dörgedelmektől". A Salix caprea dugványozhatóságához: http://www.bfhwsd.de/salixposter05.pdf A kísérlet kitért a hím- és nőivarú példányok gyökeresedő-képességére is. Kontrollként az Ön által említett "szépbarkájú füzet" használták. A Szépbarkájú fűz, a Salix x smithiana Willd. egy természetes fajhibrid. Nem akarok állást foglalni a szülőfajok kérdésében, mert a botanikusok sem egyeztek még meg abban, hogy a hibrid-faj szülői a Salix cinerea x S. viminalis, vagy a S. caprea x S. viminalis-e, de a többségük a S. viminalis partnerének a S. cinerea-t tartja. A lényeg, hogy valóban szép barkával rendelkező fajról van szó, noha az angol neve (Silky-leaved Osier) alapján lehet, hogy selymes levelű fűznek illenék szólítanunk. A fajhibrid kitűnő alanya a S. caprea 'Pendula'-nak, azaz a csüngő vesszőjű kecskefűznek, sok faiskola arra oltja. Nem lehetetlen, hogy Önnél is ez a fajhibrid az alany. Jól gyökeresedik fás-dugványról is. A S. x smithiana-t használják energiaültetvény telepítésére. Csatolmány: szépbarkájú fűz.jpg Csatolmány: Salix-x-smithiana-nővirágú.jpg Csatolmány: S. x smithiana porzós barka.jpg A képek alapján biztosan sikerül beazonosítania a szépbarkájú, vagy selymeslevelű fűz-példányait. |
|
| Szerző: | Röganyó [ 2013.04.12. 19:41 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Kedves Arisztaiosz! Ládd-e, mekkora igény van a tudásodra! Éjszakában nyúlóan, napvirradatkor, mindig akad, aki a hatásodra a témával foglalkozik. Köszönjük a segítségedet és a továbbiakban is számírunk Rád! Akkor kecskefűz ügyben segítenél tovább művelődni? - Van-e arra szakirodalmi hivatkozás, hogy a nőivarú egyedeket lehet-e dugványozni? A gyakorlatban nem célszerű a nőivarúakat dugványozni, de szeretném összehasonlítani a homoktövissel. A homoktövis nőivarú egyedei jól dugványozhatók. Ott meg pont ez a fontosabb, hiszen a termését hasznosítjuk. - Ez a hivatkozott párafüggönyös dugványozás viszont a gyakorlatban is érdekel, de biztosan még sokakat. Az említett 3 gyönyörű fűzről dugványoznék. Vélelmezem, hogy azok hímivarúak, csak így, "szép barkájú" fűzként vettem őket. Jó lenne a fajtaazonosság miatt is ezeket sikerrel szaporítani. - A leírtak alapján valóban logíkus, hogy nem a koronába oltott 'Pendula változat magoncaival rendelkezem, hiszen azok hímivarúak voltak. - Jó tudni, hogy a kecskefűz "lábvíz" nélkül is kiváló nektár és virágporforrás. Érdemes vele foglalkozni. - A jövőben nagyobb figyelmet fogok fordítani az oltványok alanyain a hajtások a kimetszésére. Most is őrzöm a magas törzsre oltott alanyt, mert jó vastag hajtást hozott a törzsön. Az volt az elgondolásom, hogy dugványozok róla, később Pendulákat ráoltani. De hogy milyen ivarú, nem sejtem? Kár, hogy nem gyermekkoromban keveredtem a fák gyönyörű birodalmába ezzel a kíváncsisággal. Helyesebben a kíváncsiságom megvolt, de erdészeti szakirodalom nem került a kezembe és internet sem volt. Az igaz, hogy az internet által szakmai kontrol nélkül nem mindig lehet átfogó tudáshoz jutni. |
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.04.12. 05:09 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
A manóba! Pedig a a füzek tövéből szedtem ki. Próbáltam olyan füzet is kirángatni, amiről egyértelműen megállapítható volt, hogy hím ivarú, de esélytelen. És ahogy néztem, ásót is hiába viszek magammal. The life is never easy. Azért nagyon szépen köszönöm. H.apci. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.04.11. 19:48 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Sajnos, erre semmi reményünk nem lehet, az ábrázolt növény levelei páratanul szárnyaltak. Ilyet fűz nem visel. A fotó sajnos botanikai szempontból nem alkalmas a határozásra, s nem is szívesen találgatok, de engem a kép leginkább a Sambucus nigra-ra emlékeztet, már csak a fakadás ideje alapján is. Ellenjavallat lehetne a véglevél nagysága, a S. nigránál az mindig nagyobb az oldalsó levélkéknél. Majd készítsen olyan fotót, amelyen látszik is valami határozásra alkalmas bélyeg is (pl. a rügyek, melyek a kecskefűznél mindig csavarvonalban, a bodzánál keresztben átellenesen találhatók, illetve a levél színének, fonákának színe, szőrözöttsége, a levél szélének fogazottsága, stb.). A kecskefűz hajtásai még nem fakadnak, az majd az elvirágzás után időszerű, a bodza már kifakadt. Az mifelénk csak kicsit fagyott meg. A kecskefűz ma szinte teljes virágzásban volt, több méh járta, mint amennyi barka volt a fácskán. Déltájban meg is kötöttem a fámat, mert félő volt, hogy tövesről hazaviszik a méhek. Ma találkoztam ezen évben a kék fadongókkal is első ízben, szintén a kecske- és kosárkötő fűzön, illetve a piros árvacsalánon. Ma virágzott ki a faluban az első kajszifa, megelőzve a mandulát is... |
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.04.11. 17:05 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Bocsánat, ha kicsit sok vagyok. Remélhetem, hogy ez egy ifjú kecskefűz? H.apci. |
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.04.11. 12:49 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Köszönöm! H.apci. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.04.11. 09:21 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
A füzek termésérése május-június hónapokra esik. Nem teljes érésben gyűjtik, a két kopáccsal kovadó toktermések éréskor felnyílnak, a repítőkészülékes magvak szétszóródnak. Ezért a tokok felnyílását megelőzően gyűjtik, s szellős helyen tárolják a felnyílásig. A magvak nagyon rövid ideig csíraképesek, érés után azonnal vetni kell, mert 1 hónap múlva már nem csíráznak. A kecskefűz termése szürkén molyhos, megnyúlt, két csigaszerűen kifelé görbülő kopáccsal nyíló tok, a magvai nagyon aprók, repítőkészülékük hosszú fehér "szőrüstök". Szabadba, a felszínre kell vetni, a magvetés nem száradhat ki. Nagyon gyorsan csírázik. A magvakat nem szokás takarni, állandóan nyirkosan kell tartani. A képen látható példányról viszont ne várjon magtermést, az porzós, azaz hímivarú egyed. A kecskefűz gyakorlatilag minden évben bőségesen érlel magot, kefesűrűen csírázik. Sok sikert.... |
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.04.11. 08:42 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Nagyon szépen köszönöm Arisztaiosz! Ezek szerint hiába vágtam le belőle, és raktam vízbe. A fotót 1km-re készítettem a méhektől. Ez jó időben nem távolság nekik, én még is szeretném valahogy közelebb hozni olyan 950m-el. Magot mikor és hogyan lehet szedni róla? H.apci. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.04.11. 08:34 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
H.apci írta: Szia Tomipapa! Ez kecskefűz? Ja, Tomipapa már nincs köztünk. Tisztelt Arisztaiosz! Szeretném megkérni, Hogy néhány percet szenteljen megtisztelő figyelméből az alább közölt képre, és vélelmezze részemre, hogy azon a Salix caprea egy példánya látható-e? Tisztelettel: H.apci. Ezer szerencséje, hogy "Öregapjának" szólított... Egyébként Tomipapa miért ne lenne "közöttünk"...? Netán kitiltották...? A fotón látható faj nagy valószínűséggel Salix caprea, a rügyek formája, állása alapján ez a legvalószínűbb. A rügyek szőrözöttsége sajnos nem látszik a fotón, de a S. caprea rügye mindig kopasz, a S. cinerea-é bársonyosan molyhos. Majd lombos állapotban is vizsgálja meg, a levél alapján egyértelműen eldönthető, melyik fajról készített fotót. A Salix caprea a legnagyobb levelű hazai faj. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.04.11. 08:19 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Röganyó írta: Kecskefűz szaporítása dugványozással: lehet is meg nem is, de méhészeknek nem érdemes. A Kecskefűz (Salix caprea) kétlaki fafaj, ez egyik lány, a másik fiú. A hímivarú fák szórják a sok virágport, ezeknek a barkája feltűnőbb, szebb, mint a nőivarúaké (lsd. baromfi). Mivel a méhészeknek a virágpor kell elsősorban, előnyben részesítik a hímivarúakat. Azzal viszont az a baj, hogy dugványozással csak tévedésből szaporodik. Egyszerűen gyökereztető hormonnal is csak látszatgyökereket hoz, amik földbe ültetve letörnek, de ha nem, akkor is elhalnak. Sokáig a saját bénaságomnak hittem a sikertelenséget, majd az interneten valahol, később itt a fórumon olvastam, e topik elején róla....... A nőivarú egyedek eredményesen gyökereztethetőek, de abból, ha jól gondolom, nem sok kell a magjáért...... Viszont a fűzek -így tapasztalom- jól kelnek. Vettem már kétszer törzsre oltott kecskefüzet, de sikerült kipusztítanom. Viszont hoztak még magot. A magok még abban az évben kikelnek........Még nem szóltunk arról, hogy mikor termel nektárt a kecskefűz? De Ti biztosan tudjátok, csak akkor, ha a lába vízben áll. Én így hallottam, de még nem olvastam ilyet. Nos, mielőtt teljes kavarodás lenne itt az Öreg hiányában, szeretnék helyretenni néhány dolgot. - A kecskefűz (Salix caprea) dugványozásával kapcsolatban: fás dugványról nem szívesen gyökeresedik. Lattke, H. (1966):Stand und perspectiven der Baumweiden Züchtung. (Archiv für Forstwesen, 1:27-47) munkájában leírta, hogy a kecskefűz párafüggönnyel történő vegetatív szaporítása nem jelent nehézséget. Amiért az erdészeti gyakorlat szívesebben szaporítja magról, annak oka a módszer egyszerűsége és hatékonysága. Mindezeken túl a füzek rendkívül könnyen kereszteződnek, előbb már szóltam a kecskefűz egyik hibridjéről is, mely fás dugványról is jól gyökereztethető. - A csüngő vesszejű kecskefűz kertészeti változatai kizárólag hímivarúak, eképp magot semmi esetre sem hoznak a koronába oltott példányai. Azok a magoncok, melyek a rigók forgatta talajban kicsíráztak, természetesen lehettek füzek, hiszen a fűz-fajok repítőkészülékes magja a szél szárnyán terjed, de nem a csüngő barkafűz magoncai kelhettek Önnél. - A kecskefűz elsősorban az üde, kissé nedves talajt kedveli, de kitűnően érzi magát a száraz, meszes talajokon is. Nektározásához sem igényel "lábvizet", a hím barkák kellemes mézillatúak a száraz területeken is, nem véletlen, hogy az első nektár is erről származhat szezonkezdetkor. A kecskefűz a legplasztikusabb fűz faj a hazai füzek között a környezeti adottságok szempontjából, de elsősorban erdei faj, pionír társulásokban (Sambuco-Salicion capreae, Salici capreae-Sambucetum racemosae) s száraz mészkedvelő gyertyánelegyes társulásokban (Melitti-Fagetum, Castaneo-Quercetum) mészkerülő gyertyános tölgyesekben (Luzulo-Carpinetum) és az Alföldön a gyöngyvirágos tölgyesekben (Convallario-Quercetum) gyakori az előfordulása, a tartós elárasztást, pangó vizet nem kedveli. - Még egy megjegyzés: a kecskefűz porzós, csüngő vesszejű változatait a faiskolák oltjánk Salix viminalis törzsre is. Nálam éppen egy ilyen példány díszlik, a törzsről fakadó hajtások, vesszők kitűnően fás-dugványozhatók. Javaslom a vásárolt csüngő barkafűz törzséről a kifakadó hajtásokat azonnal eltávolítani, ellenkező esetben az alany hajtásai elnyomják az oltott nemes részt. |
|
| Szerző: | Balázs [ 2013.04.10. 17:12 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Erősen elfagyott a szomorúfűz a hidegek alatt. Érdekes látvány, egy-egy lefeketedett barkának csak töredéke nyújt virágport. Ebben a tavaszi időben jó memento az elmúlt időszakra. |
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.04.09. 10:58 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Szia Tomipapa! Ez kecskefűz? Ja, Tomipapa már nincs köztünk. Tisztelt Arisztaiosz! Szeretném megkérni, Hogy néhány percet szenteljen megtisztelő figyelméből az alább közölt képre, és vélelmezze részemre, hogy azon a Salix caprea egy példánya látható-e? Tisztelettel: H.apci. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.04.08. 17:13 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Jól értelmezi, ez a felvétel valóban egy kecskefűz oltvány metszésének a módját szemlélteti. A böcsületes neve Salix caprea 'Pendula', esetleg S. c. 'Kilmarnock'. A lényeg, hogy egy csüngő ágú, hímvirágzatú kecskefűz kertészeti változatáról van szó. Ezeket a csüngő vesszőjű változatokat mindig koronába oltják, esetünkben a S. caprea alapfaj szép, erős magoncára. Az oltásmód az eltérő alany-nemes vastagság miatt általában kecskeláb-ékezés... A mag gyűjtése általában fölösleges, erdei faj, a neki megfelelő élőhelyen, vágásterületeken kefe-sűrű magoncállományt képes produkálni. Csemetét saját gyűjtéssel is be lehet szerezni, de bármelyik erdészeti csemetekertben is hozzáférhető. Tekintettel arra, hogy Horváth János e területen dolgozik, forduljon hozzá bizalommal. Csatolmány: Salix caprea Pendula.jpg Csatolmány: szomorú barkafűz.jpg
|
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.04.08. 14:54 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Nem tudom, jól értelmezem-e, ez egy kecskefűz és így kell metszeni? http://www.youtube.com/watch?v=SG7n4F-5638 Ha valaki tud segíteni, hogy kecskefűz maghoz vagy csemetéhez jussak, azt megköszönöm: H.apci. |
|
| Szerző: | Horváth János [ 2013.04.04. 20:15 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Na akkor még.egyszer. 1. Kecskefüzet nem lehet dugványozni. 2. A kecskefűz az a különleges fűz amelyik nem kötődik a vízhez. 3. Valóban sok olcsó és jó minőségű csemetét lehet vásárolni. 4. Egyszerűbb és olcsóbb a kikelt fiatal magoncokat átültetni. |
|
| Szerző: | Röganyó [ 2013.04.03. 20:06 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
H.apci! Köszönöm. |
|
| Szerző: | H.apci [ 2013.04.03. 18:23 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Röganyó! Próbálkozz Arisztaiosznál. Hátha Ő is tud segíteni Örülök, hogy újra megszólaltál, sajnáltam, hogy úgy legorombított Néhány őslénytulok. Ja, és nyugodtan beszélgessetek nyilvánosan. Engem biztos, hogy érdekel. H.apci. |
|
| Szerző: | Röganyó [ 2013.04.03. 18:07 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Kecskefűz szaporítása dugványozással: lehet is meg nem is, de méhészeknek nem érdemes. A Kecskefűz (Salix caprea) kétlaki fafaj, ez egyik lány, a másik fiú. A hímivarú fák szórják a sok virágport, ezeknek a barkája feltűnőbb, szebb, mint a nőivarúaké (lsd. baromfi). Mivel a méhészeknek a virágpor kell elsősorban, előnyben részesítik a hímivarúakat. Azzal viszont az a baj, hogy dugványozással csak tévedésből szaporodik. Egyszerűen gyökereztető hormonnal is csak látszatgyökereket hoz, amik földbe ültetve letörnek, de ha nem, akkor is elhalnak. Sokáig a saját bénaságomnak hittem a sikertelenséget, majd az interneten valahol, később itt a fórumon olvastam, e topik elején róla. A nőivarú egyedek eredményesen gyökereztethetőek, de abból, ha jól gondolom, nem sok kell a magjáért. Ilyen kétlaki növényünk a dugványozás szempontjából a homoktövis is. Viszont úgy emlékszem, a hímivarú homoktövis gyökérsarjról szaporítható. Ezt ki is próbálom. Két nőivarúról tegnap vettem sarjat. Egyetlen hímivarú van, ha van gyökérsarja, kiveszem, elültetem, két hónap látjuk az eredményt. Gondolom, egy kaptafára él a kecskefűz és a homoktövis. Viszont a fűzek -így tapasztalom- jól kelnek. Vettem már kétszer törzsre oltott kecskefüzet, de sikerült kipusztítanom. Viszont hoztak még magot. A magok még abban az évben kikelnek. Mivel köröttük mindenféle magvetéseim voltak, amiket a rigók elintéztek, a földeket visszapokoltam az edényekbe, takargattam a madarak elől. Valamik kikeltek. Első évben még nem tudtam, mik keltek ki, de 2. évben úgy látom, füzek. De olyan füzek is vannak, amiket a telephelyről hoztam haza a talalban lévő mag formájában. Mivel minden ismeretlent elültetek, most vagy 15 db konténeres ismeretlen fajtájú és ivarú fűz vár, hogy a méhes (leendő) mellett elültessem. Még nem szóltunk arról, hogy mikor termel nektárt a kecskefűz? De Ti biztosan tudjátok, csak akkor, ha a lába vízben áll. Én így hallottam, de még nem olvastam ilyet. Van 3 db szép, vett kecskefűzem is. Tavaly virágzott nálunk először. Nem tudom, honnan jöttek a méhek, de ott akkora zsongás volt, minden méhike csupa sárga volt. (Állítólag a Solidago is csak vizes élőhelyen mézel jól, szárazon csak virágport ad.) Nos, ha valaki tutira akar olcsón kecskefüzet, az vegyen magot. Nem drága, van egy Kft., ahol vehető. Én is a napokban küldöm el a megrendelésemet. Ha itt is leírható az elérhetősége, szívesen leírom, annál is inkább, hogy más mézelő fafajok magját is értékesítik. Látjátok, mennyire hiányzik Tomipapa! Előbb ment el, mint levelet váltottam volna vele. Piszkozatban megírtam, de bátortalan voltam elküldeni, mert hol vagyok én az ő szakmai tudásához? Őt nagyon vissza kellene hoznunk. Nagy szükségönk van rá! Annyira sokat tanultam az írásaiból, ami még több lehetett volna, ha sok dolgot nem töröl ki vagy nem űzik el innen. Lassan érdeklődni kellene, hogy áll a rózsás akác projekt? De az Evodia 3 különböző időben virágzó fajtájának méhészeti jelentőségét is fel kellene ismerni és ki kellene használni. Ő ezekben is tudna segíteni. Minden elvesztegetett év a méhészek kára. Nekem a stílusával sem volt gondom, szeretem, ha mai stílusban legalább itt nem bunkóznak le. Remélem, ezzel nem likvidáltam magamat! |
|
| Szerző: | galamb386 [ 2013.04.02. 09:12 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Ha véletlenül egyszer el kezdene nyílni a fűz, akkor se lenne minek! |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.03.29. 23:09 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
abrakazabra írta: Mortimer írta: Kecskefüzet (barkafüzet) hogy lehet szaporítani, ültetni? Itt a fórumon úgy olvasom, hogy dugványozással nem lehet. Lehet. (Ami a fotókon legfölül van). Simán ledugtam a vesszőket jó mélyre, első években locsolgattam, hatalmas bokor lett belőle. Még csak nem is vizes terület, bár nem is száraz, a talajvíz nincs mélyen. A kecskefüzet néhányszor én is megpróbáltam dugványozni, vízben gyökereztetni. Hátha... Jelentem: mégsem... Aki úgy véli, néki sikerült, annak is lehet természetesen igaza. Csak nem kecskefüzet dugványozott. Föl a fejjel, a hibridjei kiválóan gyökeresednek sima dugványról is. A Salix x dasyclados nevű hibrid gyakorta kísértetiesen hasonlít az alapfajra (S. caprea), noha a vélelmek szerint egy hármas fajhibrid (S. caprea x S.viminalis x S. cinerea), s kitűnően gyökeresedik egyszerű fás dugványról is... Ami a feltöltéses bujtást illeti: gyűrűzéssel, drótozással előkezelve, feltöltve esetleg meg lehet próbálkozni a S cinerea-val is. Ha némi gyökereztető hormon is rendelkezésünkre áll (alfa-naftil-ecetsav, esetleg béta-indolil vajsav), akkor a fiatal, juvenilis állapotú hajtások esetében lehet reményünk a sikerre. Csak ez a módszer nem alkalmas üzemi szaporításra. Az erdészeti csemetekertek nem véletlenül szaporítják a kecskefüzet magról. Az a szaporítási mód alkalmas a tömeges csemete előállításra. A méhészek, akik méhlegelőjüket szeretnék gazdagítani virágport szolgáltató füzekkel, pedig bátran szaporítsanak egyszerű fás dugványozással kosárkötő füzeket, a porzós egyedek semmivel nem maradnak el virágpor-szolgáltatás és nektározás szempontjából a kecskefűztől. A füzek bátran nevezhetők a növényvilág "prostijainak", nagyon könnyen összeadják magukat egymással. Nem véletlen, hogy nem támogatják természetvédelmi területeken az új szelekciók jelentős részének telepítését, mert a füzeknél (s a nyáraknál is ) nagyon nagy a spontán kereszteződés veszélye, és a nem kívánatos kereszteződések rendkívül veszélyesek a hazai fajok génállományárra nézve... Csatolmány: Salix fajok összehasonlítása 2..jpg Csatolmány: Salix dasyclados.jpg
|
|
| Szerző: | Mortimer [ 2013.03.29. 18:31 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Köszönjük. Ezen információk alapján akkor már sikerül beazonosítanom a fajokat. |
|
| Szerző: | abrakazabra [ 2013.03.29. 18:22 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Mortimer írta: Kecskefüzet (barkafüzet) hogy lehet szaporítani, ültetni? Itt a fórumon úgy olvasom, hogy dugványozással nem lehet. Lehet. (Ami a fotókon legfölül van). Simán ledugtam a vesszőket jó mélyre, első években locsolgattam, hatalmas bokor lett belőle. Még csak nem is vizes terület, bár nem is száraz, a talajvíz nincs mélyen. |
|
| Szerző: | Arisztaiosz [ 2013.03.29. 14:27 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Horváth János írta: Én javítalak ki, nem lehet, mert bujtásra is az alkalmas ami dugványozásra is. Viszont nedves ásványi talajfelszínen jól csírázik és így is szaporítják magvetéssel. Viszont sokan keverik a rekettyefűzzel, ami szintén "barkás". Az viszont gyökeresedik. Nem csak a rekettyefűzzel keverik.... Barkája van, akkor "barkafűz"... Összehasonlításul: a kecskefűz (Salix caprea) a legkönnyebben felismerhető fűz faj, olyan rügyei másik fajnak nincsenek. A rügyek nagyok, elállók, tojásdadok, a virágrügyek csőrszerűen kihajló csúcsúak. Levele a füzek között a legszélesebb, legnagyobb, felül ráncos, színén fényes, kopasz, fonákán tömött molyhosan szőrös. A levélnyél szőrös, pálhalevelei vese alakúak, korán lehullanak. Csatolmány: Salix caprea.jpg Összehasonlításul a legjobb botanikai rajzokat tanulmányozni. Csatolmány: Salix fajok összehasonlítása.jpg Leginkább a rekettyefűzzel keverik, annak levele nagyon hasonló, de az soha nem nő olyan nagyra, levele is kisebb. Rügyei is kisebbek, s a S. caprea-val ellentétben bársonyosan molyhosak. Csatolmány: Salix cinerea.jpg
|
|
| Szerző: | gabes [ 2013.03.29. 11:13 ] |
| Hozzászólás témája: | Re: Fűz |
Egy kis segítséget szeretnék kérni az ültetéssel kapcsolatban! Apósom kigyökereztetett nekem kb. 10 vesszőt! Milyen mélyre ültessem? Kell visszavágni? Patak partjára ültetem a kertünk végébe, kell locsolnom? Mire figyeljek oda? |
|
| Oldal: 1 / 4 | Időzóna: UTC + 1 óra |
| Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/ |
|