Szerintem még a fele sem Nem éri meg a gazdáknak ültetni,mert nem fizetnek érte. Nálunk idén nagyon kevés van az elmúlt évekhez képest.

Facéliára ment valaki ?
Állítólag fele akkora a vetésterület mint tavaly, van ahol pár tíz hektáron több száz család.

De ugye azt meg te is tudod, hogy az is ritka (sőt olyan ritka, hogy nem is volt még)amilyen a tavalyi volt. És az sem volt minuszos... nekem...

De megint az van, hogy mondtál egy nagy hülyeséget, azzal, hogy az ámor jobban mézel mint a "hegyi" akác, és most erőlteted...erőlteted... és erőlteted...

Azért jobb, ha ők maguk írják le az eredményeiket. De azt te is tudod, hogy a hegyi akác ritkán ilyen sikeres mint ebben az évben. Mínusz mennyi is volt a tavalyi átlag a hegyi akácról?

Üdv!
Valakinek van tapasztalata az erdei méz (fenyőméz) gyüjtésével kapcsolatban?

Milyenre számítana?
Mivel jobb mint a fönti akác(legalábbis egyesek szerint), így kb 35-40 kilóra...

Kedves Pter!

Sajnos nálunk csak kevés példány van a gyalogakácból, most van terjedőben, aminek, mint méhész örülök, bármennyire is özönnövény. Inkább csak érdekesség szintjén van jelen.

Milyen hozamra számítasz családonként?

Kedves Pter!

Igen, felénk most virágzik, kb. 2/3-nál jár.

Most? Ma?

Kedves Csaszu, Pter!

A gyalogakác /Amorpha fruticosa/ jól mézel, nagyon sok, téglavörös virágport ad.

Téglavörös virágpora van ?
Mert valamiről hordanak ezerrel virágport,( időnként nektárt is ) csak nem tudni mi lehet.

Mi a helyzet az Amorpha fruticosa-val, vagy más néven viziakáccal, gyalogakáccal?

Mondjad csak! Akác után az egyik nemzeti park területén az erős családok elég jól betáraztak. Ott a gyalogakácon kívül aszott és egyéb gyim-gyomok voltak. Az biztos, hogy a virágpora aranyat ér.

Na, akkor én nem is mondok semmit...

Mifelénk egyáltalán nincs ilyesmi, állítólag a nyírségben keményen mézel !

Vigyázz, ha mást mondanak lehet hogy nem mondanak igazat!

Óvakodnék a gyümölcsöstől Permetezik. A méhek imádják a fák alatt növő gyomokat. menj be az akácosba. A közepébe. Így nagyobb valószínűséggel hordják az akácot és nem mindenféle mást.

mátészalka közeli méhészkollégák segitségét kérném,hogy mennyire leterhelt a terület akáckor.
eddig még nem vándoroltam,de ismerös felajánlot egy helyet gyümölcsösben akácerdő mellet.
de infot nem tudot adni a leterheltségről.
válaszokat előre is köszönöm.

Nekem volt tavaly ámoakác mézem. Szép rózsaszín folyékonyan és kristályosan is. Bőségesen ad virágport és a mézhozam is lehet kedvező.

Már máskor is írtál erről,akkor is azt írtam hogy nem 1 hét,minimum 2!Az elvehető mézet nem tudom mert tavaly összement az akáccal,de idén kiderül!Meg valahogyan árulnak ,,Ámor"mézet,tehát elvileg........

jelegzetes szépszínű a virágpora

1 hétig tart.
Elvehető mennyiséget nem ad, legfeljebb egyenleget.
A virágpora a lényeg akác után.

Én is bízom benne nagyon,ha jó lenne az idő már indulna,mert látom hogy kezd nyiladozni.Felénk az ártérben van sok,bár a jég megzúzta rendesen,de hátha.Annyit tudok róla hogy tetszetős és finom méze van,meg ha vízben van nem mézel,de hogy mekkora hordásra lehet számítani azt nem tom

Miért koptatja az állományt?

Valakinek véleménye, tapasztalata az ámor akácról???

Én nem vándoroltam ebben az évben, mert nem láttam értelmét. Tavasszal a Hernád völgyén elindulnak a part menti fák, aztán jönnek a gyümölcsösök (több 100 ha) nyomban utánuk repce, aztán az Akác a Hernád másik oldalán- itt egy kicsit figyelni kell a pergetésnél, hogy tisztát nyerjünk- aztán olajretek, mustár, olajtök, fenyves, napraforgó és facélia. Azt gondolom ez az álló méhészet előfeltétele, hogy mindez 1,2-2,5km belül nagy mennyiségben elérhető legyen. Már most egyeztetünk a mezőgazdasági vállalkozókkal az őszi vetésű területekről, hisz az ő érdekük is, hogy a méhek elérjék a virágos növényeket. szervezéssel a méhek mozgatása nélkül is jó eredmény érhető el.

A vaddohány 26-28 cel.-nél mézel jól beázott talajnál. Eső már volt csak a meleg hiányzik, talán jövő hétre ígérnek a meteorológusok. Kicsit túlzásba is viszik, jövő hétvége felé 33-34 cel. jósolnak. Felénk is csak az eddigi hordás serkentésnek volt jó. A fiasítás is szépen megindult.

Bocs a rossz minőségű képért, csak azt akarja szemléltetni,hogy járják a dohányt. Az eredmény még soványka..

Szerintem ha lenne benne nektár a méhek hamarabb felfedeznék mint mi. Ha ilyen marad az időjárás az én véleményem szerint nem kell sok mézet pörgetni vaddohányról. Az egészben a legrosszabb az ha mézel is koptatja az állományt, ha nem akkor meg kimondottan nagy a népességcsökkenés.

Üdv. jani bátya

Sajnos a jog kevés. a 80 családos állandó telephelyemtől 500 méteres sugarú körben a dohányra legalább 1000 méhcsalád van lerakva, 3. napja hogy van nektár a dohányban és a méhek mégsem látogatják, csak azt nem tudom , hogy mire várnak

Még pontosabban 20 méhcsaládnál nagyobb álló telephelyű méhészet közelébe letelepülni szándékozó vándorméhészetnél rendelkezik a jog a 200 méterről.

Üdv. jani bátya

.....vándortanyán. (csak a pontosítás kedvéért)

Van kockázat- mint mindenben. Én elsősorban, például a Tiroli méhészek mintáján elindulva javasoltam. Németországban, Svájcban ugyanis a termelői méz értékét, árát az is befolyásolja, hogy hol- milyen természeti környezetben stb.- helyezkedik el a méhészet állandó telephelye, amely látogatható; kvázi megnézheti a vásárló és megbizonyosodhat, hogy nem egy "felvásárló" akarja eladni magát őstermelőnek. Ez szerintem hosszútávon nálunk is szempont lesz.

Én nem engedném, hogy egy mindenki által hozzáférhető térképen szerepeljen a telephelyem, akinek kell úgyis tudja hol vannak, állatorvos, önkormányzat, méheü felelős, és az összes környékbeli méhész. Ez a mai világban csak visszaélésre ad lehetőséget, na meg nem jelent semmit, mivel törvényileg 200m-nek kell lenni 2 szomszédos méhészet közt....

Nem rossz gondolatok plebanos, a térképen való jelöléssel félek a tolvajok munkáját is segítenénk.

Csak most olvastam végig az előzőket:
fontos lenne a mezőgazdasági gazdálkodók- főként a 300ha felettiekkel- valamiféle együttműködés elindítása, szakmai érvek alapján. Itt északon ez már elindult, igaz nem nagyban, de a komolyabb gazdák nyitottak a közös gondolkodásra. A nagy gyümölcsösökben már régóta fizetnek, nem is keveset méhcsaládonként, így a tavasz bevétellel indul a méhész számára. Szerintem helyes, ha az "álló" méhészetek jelölve vannak a térképen- ez akár marketing erő is lehet hosszútávon. Mint mindenben itt is az összefogás lendíthet nagyot: vagy megtanulunk együtt élni vagy végignézzük, ahogyan elpusztítjuk egymást.

Ez sajna nehéz kérdés. Én is szeretném bővíteni a kínálatot, új méhlegelőket (mármint számomra) szeretnék felkutatni, de neéz dió lesz. Mindenesetre alapos körbejárást igényel.

Én sem látok sok esélyt arra, hogy a vándorlás újabb szabályozásával jelentős eredményt lehetne elérni. A szabályok akkor jók ha be tudják tartatni őket. Sajnos a jó kapcsolatokkal rendelkezőknek egy esetleges újabb szabályozás esetén is kinyílnak a kiskapuk és akkor is majd az átlag méhész szívná meg.

Egyébként is minden attól függ, hogy mennyi a termesztett méhlegelő nagysága. Ha kevés, akkor mindenképpen túlterhelt lesz. A megoldás tehát az, ha minél nagyobb területen folyik mézelő növény termesztése.
Persze tény, hogy jelentősebb pörgetési eredményt adó nagy kiterjedésű területen folyó növénytermesztésről nem a méhésznek kell gondoskodnia és a legtöbb esetben erre lehetősége sincs, de a nyári serkentő etetést kiváltó mérsékelt hozamú, vagy éppen a virágpor szükségletet biztosító növények elterjesztésében nekünk is részt kell(ene) vállalnunk.
Igazi javulás tehát akkor történhetne, ha országos szinten nőne a nyári legelők méhterülete. Én is osztom azt a nézetet, hogy nekünk méhészeknek is tenni kellene ennek érdekében.
Ehhez jelentős ösztönzést adhatna az, ha ehhez valamiféle támogatási formát lehetne biztosítani. Nem tudom nincs-e napirenden az OMME előtt valamiféle elképzelés erre vonatkozóan.

Szóval úgy gondolom, hogy a méhészek saját maguk, egyénileg is tehetnének valamit ennek érdekében azzal, hogy igyekeznek a telephelyük környékén növelni a nyári legelők nagyságát.

Mi öcsémmel abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a nagyszüleinktől megörököltünk 15-20 hektár területet és most abban gondolkodunk, hogy azt pár éven belül nyári legelő biztosítására használjuk. Itt szóba jöhet facélia, olajretek, vagy bármi más mézelő növény vetése, illetve akár mézelő fával történő betelepítés is. Feltett szándékunk, hogy mindenképpen erre használjuk fel a területet, akár mindenféle támogatás nélkül is, de természetesen sokkal könnyebb lenne, ha nem csak zsebből kellene ezt finanszírozni.

Tényleg tud valaki információt arra vonatkozóan, hogy jelenleg milyen támogatási formákat lehetne erre igénybe venni?

Nagyon egyetértek a mi mit teszünk kérdéssel. Szerintem, ha megindulhatna az evódia nagyüzemi telepítése, akkor a problémák néhány éven belül orvosolva lennének. Az a baj, hogy még nem adnak rá támogatást. Meg géppel meglehetősen nehéz ültetni, a gyökere miatt.De kiváló ipari fa ( bútor) és lobbiznak is mellette. Akitől vettem a fecsemetéket sikeresen szoktatja rá az önkormányzatokat, talán lassan a közütkezelőt is a mézelő fák telepítésére. Talán lesz belőle valami. Ahogy tudom 20% fakultatív fafaj erdőtelepítéskor. Ha meg tudnánk mi méhészek győzni az erdőtelepítő ismerősöket, a vágásig a befektetett energia sokszorosan visszatérülne. De jelenleg ott tartünk, hogy a méhészek a magokat se tudják nagyobb mennyiségben beszerezni. mert olyan ritkák ezek a fák. Meg szerintem a lustaság is baj. Több olyan 100-300 családos méhészt ismerek, akinek hektárszám van területe, de használható növény nincs benne. Azt mondják pénzigényes. Nekem fával együtt sikerült 1 ha erdőt telepíteni 150-ből. Csak szántás, majd 3 napszámos+ én+3 nap és 1000 fa a földben. Szóval elérhető a dolog!!!! Nem állítom, hogy ez a megoldás jó lehet nagy méhészetek esetén, de kezdetnek ez is valami. Csak összefogás kérdése.

Emberek! Ez a téma fából vaskarika én már csak tudom.
A szaktanácsadó ígér hetet havat aztán amikor tenni kéne nem találja a helyét.
Mindenki megy mint az oratlan bogár,és ha ezt valaki szóváteszi mindjárt
kikiáltják a méhészet ellenségének.

Vagy esetleg egy sok családos vándorméhész miért kockáztatna egy helyben topit pár családos állóméhészet miatt?

Végül is ha mindenki betartja az előírásokat akkor is előfordulhat leterheltség egy egy legelőn.

Üdv. jani bátya

Deja Vu!! Mariák András Szabályozott vándorlás c. téma.

Véleményem nem változott.
- Jelen szabályok betartatása!
- Ilyen engedélyezősdi, csak újabb problémákhoz vezetne. Befolyásosabb méhészek védett legelői, korrupció, uram-bátyám kapcsolatok .............. Most tegye fel a kezét, aki úgy gondolja, hogy a méhlegelője elbírja, és bevállal még a röpkörzetébe néhány vándorméhészt, pár száz családdal!

Tudomásul kell venni, hogy több mint egymillió méhcsalád van az országban, ami azt jelenti, hogy talán akác kivételével (bár itt is a felkapottabb vándortanyák) szinte minden túlterhelt.
A túlterheltség elkerülhetetlen szinte. Ha egy több-száz családos méhésznek el kell dönteni, hogy otthon marad és etet, vagy elmegy egy amúgy is túlzsúfolt legelőre, ahol esetleg egy kis elvehető mézet is termel, hogy fog dönteni, mondjuk egy gyenge akác után?

Elég speciális helyzet a méhészeké.
Megveszem a méheket aztán gyerünk akár az ország másik felébe legeltetni. Próbálná meg ezt megtenni bármely más állattartó.
Fel sem merülhet ,hogy nem biztosít takarmányt az állatainak .Próbálna egy birkás más legelőjén legeltetni!
Ezen azt hiszem mindannyiunknak el kellene gondolkodni mielőtt rátelepszünk más méhészetekre , mielőtt azon sopánkodunk mennyire túlzsúfolt egy-egy vándorhely.
Személy szerint mi mit tettünk saját méheink takarmányának biztosításáról?( Leszámítva a cukros zsákot)
Mit tettünk azért ,hogy a környezetünkben lévő méhlegelők javuljanak , vándortanyáink túlterheltsége csökkenjen???

Érdekes elgondolás, de szerintem a zsúfoltágoknál nem feltétlen a véletlen és a tudatlanság játsza a főszerepet.

Üdv. jani bátya

Szerintem ennek nincs jogszabályi háttere, így a szaktanácsadó max. ajánlatot adhat ki.

Az valóban nagy előrelépés lenne, ha legálább az álló méhészetek jelőlve lennének. Igázából annak a rosszabb, aki vándorlás közben rossz hordást tapasztal, de nem tudja miért.( Mert annak ez még költség is) Lehet mellette van egy nagy méhészet. Azt pedig tapasztalatból tudom, hogy meglehetősen nagy méhészetek sem feltűnők. Szerintem a nagyobb probléma a nyári méhlegelőkkel van, mivel ott rendszerint kisebb nektárhozamú növények vannak és kisebb területen. Erre megoldás lehet még a méhlegelő javítás! Ha minden méhész ültetne magának nyári méhlegelőt ( a telephelyen rendszerint néhány fa elfér), akkor elkerülhető lenne a virágmentes időszakban a tolongás. ( Lsd méhész újság GONDOLKODJUNK című cikke, ahol 1000 méhcsalád volt kis facélián. )
Például nekem se volt túl nagy helyem, de a szonszédnak igen. Hát adtam neki csemetét, mert ez szép díszfa. Vagy ha valaki államilag támogatott erdőt ültet, rakhat bele némi százalékban más fafajt is. Erre is láttam már példát és sikeres. Nekem az elmúlt 4 évben már hírül sincs akkora nyári méztermelésem, mint régebben. Lehet zsúfolt a méhlegelő? Meg szerintem a szárazság, ami nagyon lerontja az átlagot. Probléma még, hogy ezeket a fórumokat rendszerint a haladóbb gondolkodású méhészek olvassák, nem azok akiknek lejobban kellene. No meg a betegségek....Tavaly odajött mellém repcére egy méhész, aki saját bevallása szerint repce közepéig még nem nézett be méhcsaládba. Biztos higénikus méhészet. Ilyen dolgok kapcsán örülök sokszor annak is, ha nem szedek össze valamit ezektől a kollegáktól. Pedig az igénytelenségre nincs mentség. Ha nincs idejé a kezelésre, vállaljon annyit, amennyire van.

Legelső feladat az lenne, hogy tartsuk be a leírt szabályokat!!! Ameddig ez nincs megvalósítva nem lehet tovább lépni ez ügyben.
A zsúfoltság elkerülését pedig a következőképp tudnám elképzelni (vita alap), van egy szaktanácsadói hálózatunk amely segítségével kellene ezt megoldani.
A legfontosabb az lenne, hogy náluk meglenne az összes nyílvántartott pl. akácerdő és az abban a körzetben elhelyezkedő állóméhészetek pontos száma és helye. Vándorlás előtt a szaktanácsadó kiadná , hogy mely területre mehet a vándorméhész és adna egy írást a terület tulajdonosa felé (természetesen itt is lehet ellentmondás ha pénzt kér a helyért) , hogy kiadhatja a helyfoglalási engedélyt az adott méhésznek. A szaktanácsadó figyelné a területek leterheltségét és az egyenletes elosztást.
Ezek után már lehetne szűrni a nem engedélyezett vándorméhészeket .
Ez tudomásom szerint Romániában hasonlóan működik.
A fentieket a magyar méhészek egy része úgysem tartaná be , de talán egy út lehetne melyen el lehetne indulni.
A másik pedig maguk a méhészek lehetnének a megoldás. Minden méhész tudja a környékén lévő méhlegelők nagyságát és összetételét (az mese, hogy nem így van). Talán ha Őket is felkeresnénk vándorlás előtt és mindkét fél partnerként kezelné a vándorlást, talán ez hozhatná a gyorsabb eredményt.
Tudom, hogy a féltékenység, nehogy a másiknak több jusson elvet nehéz megváltoztatni de ezzel több marad annak is aki állandóan ott van. Be kellene látni, hogy egy túlzsúfolt legelőnél minden jobb.

Szerintem a jelenlegi szabályozás mellett csak a be nem jelentett méhészetek bírságolására van lehetőség, a legelők túlzsúfolásának elkerülésére nincs. Nyilván ez az adott területen a helyi méhészeknek a legkellemetlenebb. Az egyik országos hírű nyári legelőn pl. a helyi méhészek egy csoportja néhány éve névtelen leveles fenyegetésekkel, konténerrongálással, stb. próbálta megoldani a problémát. Valamilyen szinten meg lehet őket érteni, de persze ez nem éppen etikus és törvényes megoldás.
Mindenesetre jó lenne egy méhész etikai kódex összeállítása. Tudom, hogy sokan ezt el sem olvasnák, de talán ez lehetne az első lépés a megoldás felé.

Néhány kellemetlen tapasztalat után gondoltam jó lenne informálni egymást.
Ilyen volt pl. idén vaddohányon, ahol bejelentve rajtam kívül csak egy méhész volt, egy erdei séta kapcsán mégis több konténert találta a közelben. Nekem ott a telephelyem, kicsit rosszul esett. Ha tudom elmegyek. A hordás emiatt és a meleg miatt is elmaradt.