Én javítalak ki, nem lehet, mert bujtásra is az alkalmas ami dugványozásra is.
Viszont nedves ásványi talajfelszínen jól csírázik és így is szaporítják magvetéssel.
Viszont sokan keverik a rekettyefűzzel, ami szintén "barkás". Az viszont gyökeresedik.

Szerintem a kecskefűz porbujtással jól gyökerezik amennyiben a föld alatti hajtás meg van sértve.
Azonban majd Arisztaiosz kijavít ha nem jól tudom.

Köszönöm!
Akkor talán az a lényeg, hogy nyugalmi állapotban ültessem el, aztán mikor jön a tavasz, meggyökeresedik. A már barkás ágat próbáltam egyszer kigyökereztetni iszapban, nem sikerült, de akkor majd idén ősz végén újra megpróbálom.

Dugványozással nyugodtan lehet, csak ősszel érdemesebb, úgy hogy a földből ami kilátszik 1-2 rügy maradjon csak, ja és vizes, lápos helyet szereti.

Üdv!
Kecskefüzet (barkafüzet) hogy lehet szaporítani, ültetni? Itt a fórumon úgy olvasom, hogy dugványozással nem lehet. Ennek ellenére itt a falunkban szegény házaknál látom, hogy állnak ki a földből a barkás ágak. Azt kizártnak tartom, hogy csemetekertből vették volna. Vagy lehet, nem is kecskefüzek?

Nagyobb kérdés, hogy lesz-e értelme a nyílásnak.

Mi lesz a fűzvirággal ha tényleg bejön jövőhétre a hideg?
Mit bír ki???

Nos, kivirágzott már?

Kéne még van 2 Magyarországnyi közfoglalkoztatott, hogy mindent eltüntessenek. Nálunk a faluban 13 ember egy nap alatt 5 méter árkot takarít ki...

Egy-két nap, és port ad a rekettyefűz! Ez nálunk tavaly március 23-án volt. Most 5-én simán meg lesz.

Nálunk akit 8 órában alkalmaznak,/azt nem tudom milyen címszóval,de gyanítom hogy közmunka/ az is 48 ezer forintot kap nettó.

Igenis fontos a gátak és a csatornák karbantartása, mert megannyi aszályos év után még lehet ám belvíz vagy árvíz.. Akkor meg azért sírnátok, hogy tönkrement a belvíz miatt a repce és társai. Mind a gyalogakác, mind pedig a fűz 2-4 év alatt újra betelepíti a területet. Az erdőnk körül van egy Vízügyi üzemeltetésű árok. 3 éve kivágtak belőle minden kiöregedett fát. Idén már a tőről fakadó fák több méter magasak, most megújulva nyújtanak majd eleséget.
Egyébként soha nem lesz annyi pénz az országba, hogy győzzék a harcot az özönnövényekkel. A rendbe rakott, bolygatott területeken meg csak újuló erővel szaporodnak e növények. Marha jókat röhögök a selyemfű kötelező tárcsázásán is, ami csak szaporítja a töveket.

sziasztok!!
Ezt a közmunkaprogramot én csak viktorfaszságnak hívom!!
Mért is?? mi volt az ígéret?? teremtünk 1millió munkahelyet!! mi lett ? lett közmunka sok helyen 4 órában!
A véleményem az , ha erre szükség van ( árokpucolás stb)akkor talán főállásban kellene ezeket az embereket alkalmazni 8 órában ( mert esszerinta munkájukra szükség van)és mindjárt meglenne lehet csak a fele munkahely amit ígértek!Arról nem is beszélve h ezek az embereknek lenne talán esélyük a jobb megélhetésre!A munkabérükből adóznának stb lenne bevétele az országnak is
A fák kivágásával ily módon nem értek egyet én sem!!!!!!
És még egy gondolat ami konkrét megtörtént!1ismerőst 8 napi közmunkára köteleztek!! (megbírságolták nem fizette be)Elment és közölték vele ahová küldték , h nincs meló!! Ja?? 1 van teherautó szemetet kellett elvinnie ( mert volt neki teherautója. Elvitte 1 fuvart és máris igazolták neki a 8 napot !!
Na ez a mai magyar közmunka program! az elején ezért hívtam annak aminek!!
Persze lehet ahol máshogy van!!

Sajnos Kalocsán is nyertek majd 2mrd forintot mederkotrásra,
ami azzal járt, hogy a kis városi folyónk Ny-i oldalán az összes
virágport adó fűzfát kivágták. Egészen Dusnokig, ami ugye kb.
25km. Remélem, hogy újra fognak hajtani.

Addig is, minden méhész kötelessége, körzete méhlegelőjének
fejlesztése. Terv: 60 fa, teljesítve eddig: 15.

Sajnos,a manapság oly nagyon fontos Közmunka programban sok önkormányzat ad munkát-árokpartok,településekhez közeli csatorna partok rendbetételéhez. Ezzel kivágják a méheinknek fontos tavaszi virágport adó növénykultúrákat/fűz,kökénybokrok/stb. Kapunk helyette kopasz partoldalakat sajna.

Mellette van szomorú fűz is 20-25 nagy fa,már tárgyalltam a tulajjal,ha időben virágzik viszem majd oda.

Valóban fehér fűz! A virágzási időről nekem is hasonló a tapasztalat, tehát beleér a repcébe.

Jimmey!

A fehér fűz lombfakadás után virágzik, ami azt jelenti, hogy aránylag későn. Mifelénk április a virágzás ideje.

T

Ezek kb mikor virágzanak,ki akarom vinni a méheket virágporra.Van belőle kb 1-1.5ha.

Jimmey!

Nem a habitusképről, de a levél leírásából egyértelműen fehér fűz, Salix alba, annak a levélfonáka rányomottan -fényesen- selymesen szőrös. Ezért nevezik fehér fűznek. A másik nálunk honos fatermetű faj, a törékeny fűz (Salix fragilis) levélfonáka nem szőrös, zöld, vagy szürkészöld színű.

Balázs!

Látom, közben te is tippeltél, de a Salix triandra egyrészt nem nől ekkora méretűvé, legfeljebb harmadrendű fa, de inkább bokorfa, s a fonáka halványzöld, kékeszöld, soha nem szőrös.Legyen ez inkább fehér...


T

Mandulalevelű fűz. Nagyjából a repce legelején van a csúcsvirágzása. Nagyon szépen fejlődnek rajta a méhek.

10-15 centis lándzsa alakú levele van a levél hátulja ezüst színű.Az oldala nagyon finoman fűrészes.

Ezek milyen fűzfák?

Köszönöm Tomipapa!
A válasz teljesen kielégítő volt.
De viszont kiábrándító, legalább is a nemes fűzek vonalán.

Tükör!

Köszönöm a javításokat, az utólagos szerkesztés lehetőségének ilyetén korlátozását csak magamnak "köszönhetem"...

Énnekem is tetszettek, azért szerettem volna feltenni őket, vágyat érezvén megosztani másokkal is őket...

Sajnos -miként írtam is- számos "korlátom" közül az egyik legnyomasztóbb a számítógépes diszgráfiám. Olvasni még csak-csak tudok néha, de az írás valóban nem kenyerem...

Még egyszer köszönöm, hogy rajtam tartod a szemed, s hajlandó vagy segíteni a vén, süket tévelygőnek...

Üdvözlettel: Tomipapa

Jók azok a linkek...

Elnézést, de ismét sikerült -ezúttal egyszerre párban- elrontanom a linkeket. Az elsőnél ötletem sincs, de ha valakit érdekel, mit tartalmaz, javaslom beütni a Google-ba: SOSklima Zárójelentés vázlat

A másodiknál elég az "ö"hangzó helyett "o"-t írni, s működik...

Hiába, nem születtem egy számítógépes gurunak, s valószínű, hogy így is múlok el...

T

Igen ez így van. Régebben tettem fel róla fényképet.

Zümi79!

Az az érzésem, túlértékelsz, nem valószínű, hogy én lennék képes megoldani a méhészeti ágazat méhlegelő javításával kapcsolatos gondjait. Nem hiszem, hogy nagyobb rálátásom lenne a kérdésre, mint bármelyik fórumtársunknak, s mivel még csak döntéshozói körök közelében sem vagyok, ráhatásom ezekre a nagy horderejű kérdésekre egyáltalán nincs.

Van körünkben levelező társ: Horváth János, aki a dendrológia és a szaporítóanyagok kérdésében nálamnál sokkal autentikusabb, ő feltehetően első kézből származó információkat képes megosztani veletek. A méhlegelő javítása méhészek általi megoldásának lehetőségéről megformált véleménye egykor hozzávetőleg egybevágott az enyémmel, s mivel ő nem szerkesztette ki idevágó megnyilatkozásait, van lehetőségetek azokat megismerni, némi visszalapozás árán.

Nem hiszem, hogy a méhészeti ágazat nektár- és pollenlegelővel kapcsolatos gondjait a méhészek által eltelepített energia- vagy biomassza-ültetvényekkel lehetne enyhíteni, s ha ezen irányban szeretne valaki elmozdulni, semmiképpen nem a fásszárú energia-ültetvényekre kellene fókuszálnia, sokkal inkább a lágyszárú irány hozhatna áttörést, azok között akadnak kitűnő mézelők is, míg a fásszárú ültetvények létesítésére szolgáló fafajok közül egyedül az akác látszik perspektívikusnak. Mivel ez a beszálgetés itt kezdődött, kicsit utánanéztem az idevágó irodalomnak, s igyekeztem tájékozódni a Silvanusnál is.

Az energiafüzekkel végzett telepítések eleve "elvesztek" a méhészek számára, a Svédországból származó klónok részben a technológia (rövid vágásforduló), részben nemük miatt nem jelentenek korai pollenlegelőt számunkra. A füzek kétlaki növények, azaz vagy hím, vagy nőivarúak az egyedek. Mivel klónokat telepítenek belőlük, az ültetvények egyöntetűen vagy hím-, vagy nőivarúak. Az energetikai ültetvények telepítésénél engedélyezett Salix viminalis klónok ivarát szemlélve sok jó hírem nincs: az 'Inger', 'Tordis', 'Tora', 'Torhild': nőivarú. Közülük az 'Inger' klón az, melyet szinte kizárólagosan szaporítanak, a hímivarú 'Sven', 'Jorr', 'Olaf' közül egyedül a 'Sven' van még termesztésben, A 'Jorr'-t és a 'Gudrun'-t (nemét nem ismerem) alacsonyabb hozamuk és érzékenyebb voltuk miatt már kihagyták a szortimentből, a perspektívikus 'Olaf'-ot és a 'Doris'-t (nemét szintén nem ismerem) nem támogatják, lévén szibériai füzek hibridjei, s arra Magyarországon nincs ültetvény-támogatás, anélkül pedig (a támogatás híján) a telepítés megtérülése kétséges, vagy nagyon hosszú távú. A S.viminalis hibridekkel egyébként is javaslom az óvatosságot, mert ültetvényszerűen telepítve igényesek, intenzív művelést igényelnek, s jórészt erősen víz- és talajigényesek.

Érdeklődtem a Salix alba 'Express' méhészeti jelentőségéről is, hiszen azt nem csak energetikai célra termelik, hanem hengeresfa ültetvényeket is telepítenek belőle, sokkal hosszabb vágásfordulóval, mint a S. viminalis klónok esetében, ahol 2-3 évenként letermelik az állományt. Az 'Express' sajnos szintén nőivarú, eképp nem lesz belőle korai pollenforrás...

Nem szeretnélek végképp elkedvetleníteni, de hangsúlyoznám, hogy az energetikai célból létesített ültetvények inkább mezőgazdasági jellegű monokultúrának számítanak, s úgy is kezelik, művelik őket, ezért a hőn áhitott biodiverzitáshoz nemigen járulnak hozzá. Tekinthetünk rájuk, mint egy búza vagy kukoricatáblára, azzal a különbséggel, hogy nem évente aratják le őket.

Más kérdés az akác-ültetvények méhészeti jelentősége. Azok telepítésének feltételeiről is beszélgethetünk egyszer. Annyit előrebocsátanék, hogy a Silvanusnál a mézelésre szelektált fajta jelenleg még nem elérhető, s még nem is publikus a vele kapcsolatos információ, a fajta még tesztelés alatt van. Ha több infóm lesz, jelentkezem.

Addig is egy kis olvasgatnivaló:
Ezen a lapon az első link:
https://www.google.hu/#hl=hu&sugexp=crn ... 66&bih=754
illetve
http://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2 ... ses_hu.pdf

T

Én is szívesen kifizetném ezeket a tételeket. De kicsiben nem rendelhető,legalább is a Silvanustól .
Tomipapa nagy szívességet tennél a méhész társadalomnak, ha megkérdeznéd a méhészek min. tételeiket hogyan rendelhetik meg.
Ha a falvakban a méhészek kertjeiben jelennek meg az első energia növények.Sokat segítenénk ezek terjedésében. A védett növények tulajdonosai reklám képen akár felvállalhatnák pár csemete ajándékozását is egy egy méhésznek.
Egyébként sokat foglalkozunk a méhlegelőnk javításával kicsiben.Ez nagyon jó gondolat,
de ezzel nagyban kellene.A méhész egyesületek, vagy majd az új kamaránk, felvenné a kapcsolatot az önkormányzatokkal.A fásítások(támogatott) fa állományába nyomást gyakorolva, számunkra is hasznos fák kerülnének jelentős lépést tehetnénk.Vagy még feljebb lépve az FVM foglalkozna a számunkra értékes fák ültetésének támogatásával.(Pl. ha már csak nemes akácot lehet ültetni fásításokban). Legalább ezeknek lenne egy komoly támogatása.Szóval az érdekképviseletünk egyik nagy feladata lehetne kampányolni " méhlegelőnkért" .Egyébként erre kéne egy külön személy vagy csoport, aki csak tárgyal. Minden platformon, ha kell az FVM-ben az idei problémákról: kaszálások:selyem a virágzás után, a patakpartok , vagy az árterekben a szolidágó kaszálása témában.

Itt a Rákóczifalvai cégnek a honlapján szinte mindent meglehet találni
http://www.salixterm.hu/

Kétlem, hogy olyan hatásosan fel lehetne lépni a dolog ellen mint ahogy az agrárágazat.hu-n látható cikkben olvasható. Nem tudom, hogy milyen formában értékesítik az energiafűz példányokat kicsiben ( nem üzemszerű méretben ), nyilván ha felhasználóbarát akkor nem is éri meg azt a száz valamennyi forintot a saját próbálkozás. Ezért értek egyet Tomipapa utolsó soraival, hogy sem kicsiben sem nagyban nem éri meg a dolog, de a jelenség olyan mint a hanglemez vagy számítógépes programok tiltott másolása. Vannak lehetőségek, de az esettel törekékében jelenthet megoldást. Persze én sem azért írtam amit írtam, hogy másokat lopásra ( így egyszerűen ) biztassak, csupán az árnyalat kedvéért, de így a kimerítő válasz miatt azt kell mondjam ( így szerényen ), hogy jól tettem!

És csak az várhatja el mástól is a tisztességes elbánást, aki önmaga is jogkövető. Köszönöm, hogy ilyen alaposan kifejtetted, hátha többen tudomásul vennék. Ne mindig csak a jogainkat tartsuk szem előtt, (vagy az olyan lehetőségeket, amelyekben nem bukunk le azonnal), hanem a kötelességeinket is.

Pöte!

Sokáig dilemmáztam, szükséges-é hozzászólnom, de úgy gondolom, ha kicsit jobban körbejárjuk a kérdést, az másoknak is épülésére szolgálhat...

A fajta, legyen az növény- vagy állatfajta, szellemi termék, előállítójának szellemi tulajdona. Ha Németh Jenő barátom szükségesnek látta uniós szinten is levédetni az általa (cége által) előállított energiatermelési célokat szolgáló fűz-fajtáját,
http://www.silvanusforestry.com/express-energiafuz.html
akkor feltehetően ezt azon célból tette, hogy a fajtaelőállításba invesztált szellemi és anyagi befektetésének megtérülését biztosítsa. Egy fajta előállítása hosszú évek munkájával lehetséges, és amennyiben valóban perspektivikusnak vélte a fajtát, annak szaporítási feltételeit (anyatelep) is meg kellett teremtenie és a fajta kipróbálásához szükséges kísérleti ültetvényt is létre kellett hoznia, ezeket üzemeltetnie is kellett. Mi több, a fajtája bitorlás elleni védelmét is biztosítania kellett, s a fajtaoltalom -Krisztusunk koporsójának őrzéséhez hasonlatosan- szintúgy nincs ingyen. Ezen inveszticiókat a fajta értékesítésének útján kaphatja vissza, s emellett szellemi termékének értékesülése is csak ezen úton realizálódhat. Ha csak nemesítő lenne, akkor legegyszerűbben eladná a fajtájának szaporítási és értékesítési jogát egy nagy faiskolának, s attól fogva annak főhetne a feje, miként oldja meg a fajta oltalmát, de miután Jenő az ország egyik legnagyobb díszfaiskolájának tulajdonosa, érthető, ha a szaporítás és értékesítés jogát a Silvanusnál tartotta. Ezért nem engedélyezi, hogy ezt az energia-fűz fajtát bárki továbbszaporítsa.

A fajtaoltalom -miként a többi szellemi tulajdoné is- az Unióban nagyon komoly hangsúlyt kapott, a növényfajták közösségi oltalmának alaprendelete a 2100/94/EK rendelet:
http://www.cpvo.europa.eu/others.php?la ... others.php
Ezen a linken a hatályos jogszabályok magyar nyelven is olvashatók.

Természetesen uniós tagállamként hazánk is beépítette jogrendjébe ezen oltalmi rendelkezéseket:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.c ... 9500033.TV
A növényoltalomra vonatkozó rész az Ötödik rész, XIII. fejezet alatt található, s látható, hogy a fajtabitorlást miképp szankcionálhatják Magyarországon.(Tehát valóban büntetendő kategória.)

Bárki mondhatná: miképp képes a fajtatulajdonos velem szemben érvényesíteni a jogait? Veszek néhány dugványt, s aztán szaporítom, s ha akarom, elajándékozom a szaporulatot. Ha valóban hasznos az új fajta, el is tudom adni a számomra felesleges dugvány-anyagot....

Mielőtt bárki is így gondolkodna, olvassa el egy másik energia-fűz fajtatulajdonos cég válaszlépéseinek történetét:
http://www.agraragazat.hu/content/fajta ... %B3k-ellen

Gondolom, mindenki számára világos: mindezzel nem azt akarom mondani, hogy a méhészek által illegálisan utánszaporított néhány száz energiafűz eltelepítése rengetné meg alapjaiban a fajtatulajdonosok jövőbeli értékesítési lehetőségeit. Ők a fajtát biomassza-előállításra, energetikai ültetvények céljára szeretnék tömegesen értékesíteni, ebbe tették a pénzüket, ebből is szeretnék kivenni. Az ő érdekeiket az sérti, ha a fajtahasználati díjat nem kapják meg a tömeges illegális szaporítás következményeképp...

Mindez természetesen áll a többi, fajtaoltalom alatt álló fajtára is, miként a "Smaragdfára" is, melynek neve mellett szintúgy ott áll a védettséget jelentő "R a körben". E problémakörre a nemesítők azoknál a fajoknál, melyeknél lehetséges, kitalálták a hibridizálást, az F1 hibridek a következő (utánszaporított) nemzedékekben oly mértékben hasadnak, romlanak le, hogy nem éri meg utánszaporítani őket (az állattenyésztésben sem ismeretlen módszer, lásd Buckfast-méh...). Nem ismeretlen az "öngyilkos gének" használata sem, de ez mifelénk nem fenyegető veszély, a génmódosított szervezetek nálunk nem kívánatosak. Csak tudnám, a gyógyszer- és fermentációs ipar is hallott-e már erről...

Nem is igen foglalkoztam volna a dologgal, ha nem lenne napi probléma a saját munkánk során is a fajtabitorlás, illegális szaporítás. Több, mint húsz éve, hogy szaporítóanyaggal foglalkozunk, s ez idő alatt találkoztam már szinte mindennel, ami ezzel kapcsolatos, de csak annyit mondanék: nem érdemes szembe menni a szabályokkal, különösen akkor, ha ilyen nagyságrendű összegek "megspórolása" válik lehetővé az illegális tevékenység nyomán... Ha meg nagyobb "lóvéról" van szó, akkor azért nem. A fajtatulajdonos képes megvédeni az érdekeit.

T

És mi van ha szaporítasz magadnak belőle. Polgári peres eljárást von maga után vagy ez a tiltott fűz szaporítóanyag mentése btt?

Konkrétan annyit jelent, hogy semmit sem kapsz, amíg alá nem írsz egy nyilatkozatot. Ebben vállalod, hogy sem másnak sem magadnak nem szaporítod a fát. Szerintem nagyon jó az ára. Legutóbb (idén tavasszal) 140+ÁFA volt egy db 140 cm-es karódugvány, csak annyi bibi van, hogy már nem vállalnak postázást.

Alpár!

Igen!

T

A fajtavédelem alatt azt kell érteni, hogy magadnak nem szaporíthatsz róla dugványozással?

Ezt esetleg te magad tudod kijátszani, ha több féle füzed is van. Nem egyszerre virágzanak- elhúzódik a hordás. Könnyen telepíthető, gyors növekedő, kivitelezhető.

Nálunk idén sajnos abban az időben mikor a fűz virágzott nagyon rossz idő volt, majd mindennap kimentem szétnézni, de alig láttam méhet a barkákon. Tavaly megtömték a kereteket, úgy mentem repcére, hogy tele voltak a családok virágporral. Idén nem jött be, de a telephelyemet a füzes környékén tartom. ( Sajnos különféle okokból váltani kellett és nem biztos, hogy az idei marad a jövőben is )

Szia Mortimer!

Bizony ez a fehérből lett, erre gondoltam:
http://www.silvanusforestry.com/express-energiafuz.html

Én már kipróbáltam, megszerettem, ajánlottam. Nem sok visszhangja volt. Pedig ha megnézed Pöte és Kacsa képeit kicsit lentebb, és melléteszed a bejegyzés dátumát, látható, hogy március végén port ad a méheknek. Idén is így volt, márc 23-án a méheim fürödtek a sárga pollenben.
2010-ben telepítettem 3 fajtát, összesen vagy 40 tövet, abból egy fajta különösen jó por adó, a másik kettő inkább intenzív növekedő. Minden egyszerre nem megy, pedig jó fajták. Az az év alkalmas volt a telepítésre, az idei nagyon nem. Ebben az évben szinte semmi sem maradt meg az új dugványokból, pedig többször locsoltam is. Kihajtottak szépen, aztán júliusban feladták. Vannak aszálytűrőek, de a telepítés éve kritikus.
És árnyékvetőnek, szélfogónak sem utolsóak! A téli képen látható, hogy a 2 éves karódugványok máris milyen nagyok. 1 méteres, ujjnyi vastag darabok voltak, amikor vettem őket. Fajtavédelem alatt állnak, kb 200 ft volt darabja+ posta, de megéri. A másik képen a barkafűz március 23-án.

Szia!
Én pár hete műanyag cserépben vettem 2 energiafűz csemetét, kíváncsiságból. Majd tavasszal kiültetem, aztán meglátom, mit tud növekedésben. Egyébként latin neve salix viminalis, a fehér fűzé pedig salix alba, tehát szerintem nem abból nemesítették ki. Bár állítólag van olyan, ami fává nő, nem bokorrá, de az 5-6 év után biztos nem csak 15 cm átmérőjű, mert a 3 éves szomorúfűzfám vastagabb már.
Az a bajom csak ezekkel a növényültetésekkel, hogy tavaly meg idén minden ki akart száradni, vagy meg is tette. Na majd jövőre.

Sziasztok!

Az esős estéken a méhlegelő javításán agyaltam, közben akadtam erre a témára.
ENERGIA FŰZ!
A fehér fűzből nemesítették ki ezeket a nagy hozamú fajtákat, eddig csak tőlünk északabbra halottam előfordulásukat
Örömmel láttam hogy már van Magyar nemesítésű energia fűzünk.
Egy kicsit beleolvastam a témába, az hogy egy hektár megtermi egy család téli tüzelő készlet már az is nagyon vonzó (a mostani tűzi fa ill. gáz árak mellett)Az hogy támogatás is felvehető , az is egy pozitívum .Ami viszont méhész szemmel is érdekes lehet az az hogy vagy 2-3 évente termelik ki .Vagy 5-6 éves korában 10-15 cm átmérőjű rönk fa formában.Ez a második verzió , nagyon jól mutat a méhész kályhákban(mert csak darabolni kell.)De ami a legfontosabb több hektárnyi egybe függő fűz legelőt biztosít akár 3-4 évig.
Azokon helyeken is ahol eddig nem volt fűz.Olyan bevételeket hoznak gyengébb talajokon , ami megérheti a fáradozást.
A gond csak az lehet ha az energia ültetvények nem adnak annyi barkát, virágport esetleg nektárt.Sajnos erre nem találtam információt.
Az üröm az örömben:
Ezekről az energia ültetvényekről 2-3 éves korú vágásnál hihetetlen mennyiségű vesző megy az erőművekbe.Azt hiszem tonnánként "10 ezret is" adnak érte.De ha ugyan ezt a vesszőt szaporító anyagként szeretnénk megvenni, már nem ezzel az árral kapható.
Szóval a szaporítóanyagban nagy üzlet van.Ráadásul a minimális megrendelhető mennyiség egy hektárnyi szaporító anyag.
Természetesen megértem hogy a nemesítőket is támogatni kell.
De ha minket méhészeket érdekel ez a fűz érdemes lenne , egymást segítenünk.Az első vesző kötegeket a postára vigye az akinek van már ilyen.
Én is szívesen vennék már most egy-két maroknyi vesszőt.
Aki tud konkrét méhészeti értékeiről ,kérem ossza meg velünk .

Köszi

Én középakácról egyből hazajöttem, mert bíztam a gyalogakácban, itthon akkor indult. A területen vannak elszórtan ezüstfák, tele voltak virággal és erősen árasztották a tőlük megszokott muskotályos jellegű illatot, de méheket nem láttam rajtuk. Pedig figyeltem. Valószínűleg a gyalogakác - Békés megyei vízügy területén - jobban tetszett nekik.

Beszéltem a dologról a helyi matuzsálem méhészbarátommal is, ő sem figyelt még meg soha felénk olyat, hogy a méhek tömegesen járták volna ... ellentétben a méhészkönyvekben közöltekkel.

Azt szeretném kérdezni, hogy mi a tapasztalat az idén az olajfűzzel?
Néhány napja dohány legelőt kerestem és ráakadtam egy szép olajfüzes ligetre. Volt is ott négy konti meg kaptárak de a füzeken egyetlen virágot sem találtam. Azt tudom , hogy azon a területen 90 % felett volt az akác fagykára. Azt gondolom az olajfűz is ez miatt nem virágzott. Máshol mi a helyzet?

Én is erre gondoltam. Nálunk a nyárfajták vannak többségben az ártérben.

Azért lassan kezdem megérteni miért is nem felkapott téma annyire a fűz!!!

Köszi a választ!

A fehér fűz az árterekben van erre gondolok legalább is nálunk ez van :
http://users2.ml.mindenkilapja.hu/users ... leaves.jpg