Pontos idő: 2024.03.28. 10:18

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 16 hozzászólás ] 
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.02.04. 00:10 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.12.16. 21:57
Hozzászólások: 219
Tartózkodási hely: Európa, Magyarország, Szeged város
Tomipapa írta:
H.apci!

Ölég nyűgös ez a történet, ha nyűgösködő a szomszéd, a Gleditsia ez esetben számításba sem jöhet (megnőhet akár 20-25 méter magasra is).



Azért nem tragikus a helyzet, mert találhatsz több fajt is, amelyik eszetlenül tövises, aránylag nem nől magasra, s még kordában is tartható nem túlzott energiabefektetés árán is.

Lássuk: Mézelő a Crataegus monogyna, az egybibés galagonya, s ha találkoztál már vele, akkor nem mesélem el, mit tudnak a tövisei. Nyírható is, de nyírás nélkül is csak nagyon lassan nől meg 4-5 méter magasra. Egy méterrel alacsonyabbra nől meg a Crataegus oxyacantha. Gondolom, a kökényt (Prunus spinosa) nem kell bemutatnom, bár fényigényes, de a napos oldalon jól felhasználható. Kicsit magas a myrobalán-szilva (Prunus cerasifera), de sövénynek rendszeresen visszavágható, s tövisei is méretesek.

Van még két nagyon jó növény, mely nagyon alkalmas sövény céljaira . A Júlia-borbolya (Berberis julianae) napon és árnyékban is egyaránt jól díszlik, tekintélyt parancsoló a fegyverzete. Örökzöld, napon az őszi lombszíneződése is szép. Szintúgy örökzöld a Pyracantha coccinea, a tűztövis is, tövisei acélkemények, rendkívül sűrű jól nyírható sövény nevelhető belőle. Nyíratlanul sem nől 3 m-nél magasabbra. Díszes termései szinte az egész tél folyamán díszítenek, a bogyóevő rigófélék rendkívül kedvelik a narancs-kárminvörös vagy citromsárga színű "almácskákat". Lényeges, hogy varasodásra toleráns fajtát válassz, mert az érzékeny fajták díszítőértékét rendkívül lerontja a termés varasodása. Szépen nyírható alakra is, a nyírás nem befolyásolja a termésképzést.Inkább napra való, valamennyi félárnyékot is elvisel.
Otthoni szaporítása sem lehetetlen a két utóbbi fajnak, de némi felkészülés nem árt. A tűztövis és a Juliska-borbolya júliusi, augusztusi zöld- vagy inkább félfás dugványozással, fólia alatt szaporítható. A mindkettő szaporítható magról is, de a tűztövist nem ajánlom ezzel a módszerrel, mert a magoncok rendkívül heterogén anyagot adnak, s az ellenálló-képességükben, díszítő hatásukban sem egyöntetűek. A borbolya magját ki kell mosni a kék terméshusból, érés után azonnal rétegezni kell, s tavasszal hidegágyba vetni.

Van még természetesen sok egyéb faj is, amelyből sövény nevelhető, de a Pyracanthanál jobbat és univerzálisabbat nem tudok ajánlani, amennyiben a vagyonvédelmi szempontok is számítanak, nem csak a szépség. Azért kevésbé frekventált területen, ahol nem barnamedve, vaddisznó és rétinéger ellen kell védeni a birtokot, érdemes kipróbálni mondjuk a Berberis x ottawensis 'Superba' névre hallgató vérvörös levelű borbolya-fajtát (lombhullató), vagy az új, hasonló "vérborbolya" fajtákat. Csodálatos színű sövények...


T




Tomipapa!
Örvend a lelkem a bő választék és tippjeid olvastán, azonban az öröm akkor lenne teljes, ha megírnád,vajon a legjobban mézelő, vagy mézelésre is alkalmas nagy tövisű és kis növésű, azaz alacsony növésű növényeket jelölnéd meg,ugyanis én mindég a legalább kettő, vagy többhasznosítású fákat, növényeket szeretem előnybe részesíteni...
Esetünkben az egyik hasznosítás a tövis és akadály szerep a tolvaj jelölt behatolásának nehezítésére, vagy esetleg visszatartására,a másik,a mézelési képesség, kiváltképp a hordáshiányos időkben mint élelem pótlékként a méhek számára.
Az sem volna megvetendő további előny, ha valamely növény pl. a földben élő parazitákat és férgeket,sőt valamely rágcsáló stb. számára sem lenne kedvelt növény, mondjuk a számára kedvezőtlen illóanyaga, aromája vagy más érdekes, de számunkra jó tulajdonsága/i miatt.
De ettől függetlenül, az elsődleges a mézelés számomra.
No, tisztelettel kérném, tájékoztass, vajon ez irányúan mely növényeket javallanád nekem.
Előre is köszönöm.

_________________
istvanreveszx (véleménye/hozzászólása)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.02.03. 23:43 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.12.16. 21:57
Hozzászólások: 219
Tartózkodási hely: Európa, Magyarország, Szeged város
Pintér Zoltán írta:
Üdv, ami a képen van fa felénk úgy hívják hogy korona akác, vagy Krisztus-akác.


Nálunk,délen, pedig úgy hívják, hogy Krisztustövis fa.
Azt hiszem,ilyennel már találkoztam az egyik erdőmben, talán a szaporítást is meglehetne oldani,mert szinte helyben van. Kösz az információ.

_________________
istvanreveszx (véleménye/hozzászólása)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.02.02. 09:24 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2012.07.19. 16:00
Hozzászólások: 883
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar, annak is a legszéle
Ok. Megértettem. Tehát, a legtisztább, legegyszerűbb, és legolcsóbb, ha felbérelek egy komplett Amerikai tengerészgyalogos hadosztályt, és a többit ők megoldják, én aludhatok nyugodtan.


H.apci.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.02.01. 19:43 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
H.apci!

Ölég nyűgös ez a történet, ha nyűgösködő a szomszéd, a Gleditsia ez esetben számításba sem jöhet (megnőhet akár 20-25 méter magasra is).

Legelébb meg kéne nézned, az önkormányzat miképp szabályozta a belterületi területeken ültethető cserjék, sövények fák kötelező távolságát a kerítéstől, telekhatártól, mert ezt önkormányzati rendeletben szokták szabályozni. Én a távolból csak a gyakorlatban ajánlott szokásos távolságokat tudom felsorolni, de ez eltérhet a helyi rendeletben leírtaktól.

Gyümölcstermő bokrokat, díszcserjéket, szőlőt, sövényeket a telekhatártól min. 1 méterre szükséges ültetni. Kis koronájú fákat, kisebb terjedelmű, alacsonyabb gyümölcsfákat legalább 3 méterre, de a nagy koronájú, szélesebb és magasabb fákat 6 méternél közelebb telepíteni nem érdemes, mert nem csak az ágak átnyúlása, de az árnyékvetés miatt is károsodhat a szomszéd joga, s régtől tudjuk, hogy rossz szomszédság, török átok... Oszt lehet vég nélkül pereskedni, kivágni, stb.

Van olyan önkormányzat, amelyik ennél kisebb távolságokat rögzített, de ide-oda 20-50-100 cm nem nagyságrendi különbség. Sokkal többet ér a békesség, no meg neked is ápolnod, nyírnod kell a sövényedet...

Tehát az oldalsó sövény alkotói között 2-3 méternél magasabb nem lehet, a hátsó telekhatáron elképzelhető magasabb is, ha a telek tájolása következtében nem vet árnyékot a szomszédok telkére. Ha ez a kritérium sem teljesül, akkor onnan is jobb elfelejteni.

Azért nem tragikus a helyzet, mert találhatsz több fajt is, amelyik eszetlenül tövises, aránylag nem nől magasra, s még kordában is tartható nem túlzott energiabefektetés árán is.

Lássuk: Mézelő a Crataegus monogyna, az egybibés galagonya, s ha találkoztál már vele, akkor nem mesélem el, mit tudnak a tövisei. Nyírható is, de nyírás nélkül is csak nagyon lassan nől meg 4-5 méter magasra. Egy méterrel alacsonyabbra nől meg a Crataegus oxyacantha. Gondolom, a kökényt (Prunus spinosa) nem kell bemutatnom, bár fényigényes, de a napos oldalon jól felhasználható. Kicsit magas a myrobalán-szilva (Prunus cerasifera), de sövénynek rendszeresen visszavágható, s tövisei is méretesek.

Van még két nagyon jó növény, mely nagyon alkalmas sövény céljaira . A Júlia-borbolya (Berberis julianae) napon és árnyékban is egyaránt jól díszlik, tekintélyt parancsoló a fegyverzete. Örökzöld, napon az őszi lombszíneződése is szép. Szintúgy örökzöld a Pyracantha coccinea, a tűztövis is, tövisei acélkemények, rendkívül sűrű jól nyírható sövény nevelhető belőle. Nyíratlanul sem nől 3 m-nél magasabbra. Díszes termései szinte az egész tél folyamán díszítenek, a bogyóevő rigófélék rendkívül kedvelik a narancs-kárminvörös vagy citromsárga színű "almácskákat". Lényeges, hogy varasodásra toleráns fajtát válassz, mert az érzékeny fajták díszítőértékét rendkívül lerontja a termés varasodása. Szépen nyírható alakra is, a nyírás nem befolyásolja a termésképzést.Inkább napra való, valamennyi félárnyékot is elvisel.
Otthoni szaporítása sem lehetetlen a két utóbbi fajnak, de némi felkészülés nem árt. A tűztövis és a Juliska-borbolya júliusi, augusztusi zöld- vagy inkább félfás dugványozással, fólia alatt szaporítható. A mindkettő szaporítható magról is, de a tűztövist nem ajánlom ezzel a módszerrel, mert a magoncok rendkívül heterogén anyagot adnak, s az ellenálló-képességükben, díszítő hatásukban sem egyöntetűek. A borbolya magját ki kell mosni a kék terméshusból, érés után azonnal rétegezni kell, s tavasszal hidegágyba vetni.

Van még természetesen sok egyéb faj is, amelyből sövény nevelhető, de a Pyracanthanál jobbat és univerzálisabbat nem tudok ajánlani, amennyiben a vagyonvédelmi szempontok is számítanak, nem csak a szépség. Azért kevésbé frekventált területen, ahol nem barnamedve, vaddisznó és rétinéger ellen kell védeni a birtokot, érdemes kipróbálni mondjuk a Berberis x ottawensis 'Superba' névre hallgató vérvörös levelű borbolya-fajtát (lombhullató), vagy az új, hasonló "vérborbolya" fajtákat. Csodálatos színű sövények...

Nos, első merítésre talán ennyi elég is. Tervezhetsz vegyes ültetésű telekhatároló ültetvényt is, jól összeválogatott növényekkel a látvány is "természetközelibb" lehet, mint egy katonásra nyírt sövény esetében. Természetesen a szomszéd felől ajánlott azt is nyírni, lásd a fentiekben vázolt szempontokat. Azt tudomásul kell viszont venni, hogy a 7,5 tonna felett terhelhető teherautók ellen a vastagabb törzsű Gleditsián kívül más sövény megvédeni képtelen, lánctalpas vagy gumihevederes járművek ellen az sem.

Ha pedig a méhesed csak kizárólag a Gleditsia tövises változata képes megvédeni (vagy esetleg még az sem), akkor a leghatékonyabb megoldás lehet egy rendes műszaki zár, sűrűre telepített taposóakna-mezővel a két, nagyfeszültséggel működő szögesdrót-akadály között... Ennek megtervezése viszont már nem az én szakmám, lévén az nem telekhatároló sövény.

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.02.01. 12:09 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2012.07.19. 16:00
Hozzászólások: 883
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar, annak is a legszéle
Tomipapa köszönöm.


Te miből ültetnél sövénykerítést, ami az illetékteleneket távol tartja, de a szomszéd se morgolódik? És persze ugyan olyan könnyen lehet szaporítani házilag, mint a gledícsiát, mert a tövekre költeni most nincs lehetőségem, viszont az idén elkezdeném. (21.5m X 100m-es telkem van, ebből 21.5 X 30 elkerített, a többi 21.5 X 70 méter szabadon van. Ahogy a közvetlen szomszédaimnak is. Így a telkem vége gyakorlatilag egy puszta, ahol bárki szabadon jöhet mehet. A telkem végétől kezdődik az akácerdő. A méhest a telek végébe tervezem, és ezt szeretném sövénnyel lekeríteni)


Remélem nem élek vissza a jóindulatoddal:


H.apci.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.02.01. 11:28 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.12.14. 00:03
Hozzászólások: 1500
H.apci!

Megjöttem...

Látom, hiányoztam...

A Gleditsia triacanthos-ról kérdeztél. A faj a Caesalpinia-félék családjába tartozó adventív (behurcolt, jövevény) flóraelem, hazája Észak-Amerika középső része. Hozzánk az 1700-as években került, elsősorban sövénynek ültették. Az erdészet nem szereti, ápolhatatlan. Termőhelyigénye némileg hasonlít az akácéhoz, melegkedvelő, fényigényes, a talajjal szemben is részben hasonló az igénye, bár azzal szemben több vizet kedvel, ritka, időszakos elöntést elvisel, némi sziket is tűr, mert szemben az akáccal a Gleditsia karógyökerű, nem a felszín alatt futnak a gyökerei, azok nem olyan levegőigényesek.
Gyökérről ennek következtében nem, tőről viszont jól sarjad. Nálunk nem olyan invazív, mint az akác, bár alkalmilag okozhat problémát. Argentínában komoly gondot jelent inváziója a neki megfelelő termőhelyen.
Mivel te sövényként képzeled el, bontsuk ki jobban a kérdést.
Nem igazán jó sövény céljaira, nagyon fényigényes. Régen mezsgyehatárnak ültették, mára ezek fasorokká nőttek, mert a metszést, visszavágást ugyan jól tűri, de rendkívül erős növekedésű, nehéz kordában tartani, képes "megszaladni", s azután felkopaszodik az önárnyékolás következtében.
Sövényként nem ültetném az általad tervezett sürüséggel, ez a tőállás kezelhetetlen és az önárnyékolás miatt is komoly veszteséggel járhat. Egykor két-három sorba ültették (a sorokat eltolva), s az oldalhajtásokat összefonták. Így ideig-óráig tudták kezelni, én még igazi, szép sövényt nem láttam belőle, a régi mezsgyehatárra ültetett sorok, sövények is felkopaszodtak, alul kiritkultak, s leggyakrabban becserjésedtek. Érthető, hiszen rendkívüli elszántság szükségeltetik a töviscsokrokkal borított növények megközelítéséhez.
Megállapítottuk, hogy növényünk gyökérsarjakról nem szaporítható. Marad tehát a magvetés. Termése akár két évig is a fán maradó, keményfalú, nem felnyíló hüvely, belül fogyasztható, sűrű, mézszerű, édes beltartalommal (mely hasonlít a rokon "szentjánoskenyér" nevű mediterrán faj, a Ceratonia siliqua hüvelyeiben található anyaghoz, bár annak élvezeti értékét nem éri el). Gyermekkorunk kedvelt csemegéje volt. Angol neve is e beltartalomra utal (Honey-locust), s nem a mézelőképességére, mert az sajnos elmarad az akácétól, bár Lengyel kitűnő mézelőként tárgyalja. kíváncsi lennék, van-e vele valakinek személyes tapasztalata, mert virágzási ideje későbbre (június-július) esik. Ezen édes anyagnak köszönhetően zoochoriával is terjed, a tápcsatornán áthaladva a keményhéjúság okozta magnyugalom feloldódik.
Magvetéssel szaporítjuk tehát, hasonlóan az akáchoz, tehát a kemény maghéj miatt vagy forrázzuk, vagy szkarifikáljuk. A természetben jelentős magbank-készlet halmozódhat fel a fák alatt, ha nem távolítjuk el a lehulló hüvelyeket. A maggyűjtés történhet tehát úgy is, hogy a fák alatti talaj felső 6-10 cm-es rétegét 3 mm lyukbőségű rostán átrostáljuk. A gyűjtött vagy kirostált magvakat szárazon tároljuk tavaszig, s akkor áztatás, forrázás vagy szkarifikálás után szabadba vethetjük.A kezelt mag megfelelő hőmérséklet és vízellátás mellett rendkívül gyorsan kicsírázik, kezelés nélkül nem csírázik, a mag sok éven keresztül életképes, de "elfekszik". Természetes élőhelyen -az akáchoz hasonlóan- a magnyugalmat megfelelő hőhatás is feloldhatja, tömegesen csírázhat avarégetést, útszéli gyomégetést követően. Míg az akácnál azt tapasztalták, hogy az akác-ültetvényben, útmenti fasorban a tűz hatására kicsírázott növénykék még abban az évben elpusztultak, a Gleditsiánál ilyen jelenséget nem tapasztaltak. Az akác a saját csíranövényére is allelopátiás hatást gyakorol, a Gleditsia úgy tűnik, nem allelopátiás.
A csíranövény karógyökerű, a csemetét fiatal korban kell átültetni. A kihúzást nem javasolnám, ásóval felszedve, s ügyelve a gyökér épségére, a fiatal csemete sokkal nagyobb százalékban ered, mint kinyűve...

Nos, e szempontokat tedd mérlegre a sövényválasztásnál, illetve ha a Gleditsia mellett döntenél, a szaporításnál.Nem kivitelezhetetlen ezzel védeni a telephelyet, de meggondolandó, mert kezelése, ápolása, fenntartása rendkívül nyűgös és embert próbáló feladat...Viszont vegyesen telepített határoló fasor egyik elemeként alkalmas lehet...

T

_________________
"Nem azért ír az ember, mert valamit mondani akar, hanem azért, mert van mit mondania"
(F. Scott Fitzgerald)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.01.31. 19:18 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2012.07.19. 16:00
Hozzászólások: 883
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar, annak is a legszéle
Igen, és most már a jó topikban vagyunk, köszönet érte.


H.apci.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.01.31. 19:17 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2012.01.30. 13:07
Hozzászólások: 161
Tartózkodási hely: Tiszaföldvár
Üdv, ami a képen van fa felénk úgy hívják hogy korona akác, vagy Krisztus-akác.

_________________
***Hiszek a napban – akkor is, ha nem süt; Hiszek a szeretetben – akkor is, ha nem mutatkozik meg; Hiszek Istenben – akkor is, ha nem szól.***


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Lopások
HozzászólásElküldve: 2013.01.31. 19:11 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.10.18. 10:27
Hozzászólások: 296
Tartózkodási hely: Nagykovácsi
Szia!
Lehet,hogy ez az?:

http://sm-ft-2.jspcdn.com/100816-38592/Kp1793.jpg


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2013.01.31. 18:58 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2009.02.05. 07:29
Hozzászólások: 258
H.apci írta:
és nem hoz gyökérsarjat, ezért nem terjeszkedik,


H.apci.




Nálunk is van gledícsia akác, és hoz gyökérsarjat, de csak ha meg van sértve a gyökérzet.


Vissza a tetejére
 Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhméreg gyűjtése
HozzászólásElküldve: 2013.01.31. 18:46 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2012.07.19. 16:00
Hozzászólások: 883
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar, annak is a legszéle
Szia!


Képem nincs a kerítésemről, mert még nincs kerítés. Tavaly kezdtem hozzá a megvalósításához, ami annyiból áll eddig, hogy szedtem magot, elültettem, és nagyon szépen kelt. A fa mellett, amiről szedtem, egy évig sétáltam el naponta, és fogalmam se volt, hogy nem akác, csak mikor direkt ezt kerestem. Könnyű felismerni a hosszú barna terméséről. Debrecen és Nyírábrány között minimum 6 helyen lehet szedni. Tavasszal a fák alatt közvetlenül friss hajtások is vannak bőven, azt is lehet szedni, mert a növényhez képest igen hosszú, de csak egy egyenes gyökere van. Egy órával a kihúzás után elültetve 70-80% megmaradt. Most azt várom, hogy túl élték-e a telet. Az internetes források sövényként ültetve 30cm-t javasolnak tövenként, de én úgy tervezem, hogy ásóval ások egy nyomot körben, és egyszerűen bele szórom a magokat, viszonylag sűrűn, aztán nő ahogy nő. (naponta locsolom) Olyan 150cm-nél a vezérhajtást levágnám, és az egészet kb. 180-200cm magasra tervezem. (Tomipapa véleménye érdekelne a dologról) Biztos vagyok benne, ha el kezded nézni, a te környékeden is találsz, egyetlen fán van annyi, hogy elég, de ha nagyon nem boldogulsz, természetesen megoldjuk. Igazából csak annyi a gond, hogy én szedni hajlandó vagyok, de kiszabadítani a termésből a magot már a feleségem dolga volt. Ha nem szedjük ki, úgy túl nagy hely kell neki.

Próbáltam volna képet keresni, de amit a net tud gelicsánynak, az egy kis cserje, amiről én beszélek, az gyakorlatilag olyan, mint az akác, csak rohadt nagy tüskéi vannak, akác után virágzik, és jól mézel, (fának ültetve 10 év után) a termése állítólag ehető, és nem hoz gyökérsarjat, ezért nem terjeszkedik, viszont, pont olyan jó tűzifa, mint az akác, csak nem szeretik kivágni. (még a kisebbségek sem!) Tomipapa segíts!


H.apci.


U.i.: El tűnt a hsz, amire válaszoltam.

Á, dehogy... Ide talán picivel jobban passzol.
Moderátor


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhméreg gyűjtése
HozzászólásElküldve: 2013.01.31. 18:02 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2011.12.16. 21:57
Hozzászólások: 219
Tartózkodási hely: Európa, Magyarország, Szeged város
Én magam a gelicsánnyal próbálkozom, (felénk így hívják az akácnál jóval nagyobb tüskével rendelkező fát) és elmondhatom, magról igen jól szaporítható, 2-3 év alatt sövényként ültetve, egy macska se tud átbújni rajta, nem hogy más. És ezt nem lopják úgy mint az akácot, vagy mint magát a drótkerítést. És csak a munka van vele, pénzbe nem kerül! Fontos szempont!

Szia H.apci!
Az ötletedet a gelicsánnyal jónak, sőt igen jónak tarom, épp ezért,hálásan venném, ha a magvaiból tudnál küldeni nekem, hogy a méhes tanyámat ezzel körbe tudjam vetni, azaz ültetni.
A méhes tanyaudvar kb. 100 m x 100 m x 100 m x 100 m kerületű, erre kellene magmennyiség.
A címemet privátban megírom neked, de az is jó, ha valamelyik méhész találkozón tudunk összefutni és ott adod át nekem, vagy valahogy a Szegedi méhész szakcsoport vezetőjéhez szaktanácsadójának juttatod el, rajta keresztül nekem.(Lászlóffy Zsolt, vagy Pongrácz Attila)
Talán így bonyolultabb de olcsóbb... De lehet,hogy mégis egyszerűbb a postázással vacakolásnál.
Ha esetleg fotód volna a "gelicsány kerítésedről" hálásszívvel venném, ha ide feltennéd.
(Talán mindannyiunknak jó ötletet adtál a kerítés kérdésében, mint egyik variáns...)
Üdvözlet Révész István

_________________
istvanreveszx (véleménye/hozzászólása)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2009.05.15. 05:36 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2008.12.21. 09:13
Hozzászólások: 235
Tartózkodási hely: Bács-kiskun megye
ezt a fát Kecskeméten és környékén korona akácnak hívják, ezt a nevét nem ismeritek?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2009.05.12. 22:16 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.29. 19:35
Hozzászólások: 133
Tartózkodási hely: Békésszentandrás
Köszi!

Na ilyen fát , fogok is ültetni ! ;)
Üdv.

_________________
NB 22-18 (11)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2009.05.12. 18:22 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 19:42
Hozzászólások: 971
Tartózkodási hely: Hajdú
bekespp írta:
krajnai írta:
Akác helyett ma a gledícsián tolonganak.

Szervusz!
Mi az a "gledícsia"? Én még sosem hallottam róla ,vagy nem ezen a néven.
Üdv.


Mati csinált neki egy új témát.
Még annyit tennék hozzá, hogy az akác után közvetlen nyílik. Ha az akácnak vége és hordástalan időben vesszük el az akácmézet, akkor idegesek a lányok és kutakodnak is. De ha van még hordás pl: lepényfáról alias gledícsia vagy krisztustövis, akkor gond nélkül el lehet venni az akácmézet.
http://www.my-bow.hu/files/LEPENYFA.DOC

Ezekről a képekről biztosan felismered. ;)
Kép

Kép

_________________
http://krajnai.freewb.hu/


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Gledícsia, lepényfa
HozzászólásElküldve: 2009.05.12. 16:50 
Offline
Tag
Tag
Avatar

Csatlakozott: 2009.02.27. 04:38
Hozzászólások: 351
Tartózkodási hely: Székesfehérvár
Gledícsia, lepényfa
Gleditsia triacanthos L.

Az Észak-Amerikából származó gledícsia közismert növény, ezért részletes leírása fölösleges. Mindenki ismeri hosszú, csavarodott, barna hüvelytermését, amely nyár végére megbarnulva, nagy számban lóg a fákon, és tél közepétől hullik le a földre. Van olyan példánya, mely egészen tavaszig a fán marad.

Sokan szentjánoskenyérnek hívják, holott ez nálunk nem él meg, mert melegigényét a mi éghajlatunk nem elégíti ki. (Nevezik még krisztustövisnek is a töviskoronára emlékeztetve, de ez a faj a Szentföldön Krisztus korában sem élt, és most sem él, tehát nem lehetett a töviskorona alapanyaga.) Általában nagy, háromágú tövisei vannak – innen ered latin neve –, de ismert tövistelen változata is (var. inermis). Nagyobb ültetvények létesítése esetén madárkárok ellen célszerű ezt telepíteni, mert a madarak időnként rászúródnak a tövisre. Levele az akácra hasonlít, csak jóval apróbb levélkékből áll. Egyszeresen vagy kétszeresen szárnyaltak. Parkokban, közterületeken, temetők körül gyakran telepítik. Időnként elvadult példányait is látni lehet a települések körül. Az elmúlt évek szélsőséges időjárásai ellenére – hol sok volt a csapadék, hol kevés – mindig megélt egészségesen és rengeteg termést hozott. Közismertsége ellenére kevesen tudják róla, hogy termése ehető magokat tartalmaz, egy-egy hüvely akár 25-33 szemet is.

A fa igen változatos a tövisesség mennyiségében, hüvelyeinek nagyságában, formájában, kocsonyaanyag tartalmában és a mag színében. Van olyan fa, amelyik alig tüskés, hüvelytermése igen hosszú, a benne lévő kocsonyás anyag tél végére teljesen kiszárad, így magja fejtés közben nem ragad bele, nem lesz ragadós és a mag színe lencséhez hasonló, sárgászöld. Ez azért előnyös, mert a mi ízlésünk szerint szívesebben fogyasztunk világos magvakat, mint sötétet.

Sem a fa, sem a termés nem szenved a kártevőktől, sőt a raktározott mag évek alatt is teljesen ép marad.

Könnyen telepíthető. Vethető magról, csak vetés előtt le kell forrázni, hogy kicsírázzon, vagy ültethető egyéves magcsemetéről is. Változatossága miatt, ha megtaláltuk a nekünk tetsző gledícsiát, akkor tavasszal szabadban, héjaláoltással tudjuk a fajtajelleget megőrizni. A csemeték gondozása a kezdeti gyomirtáson kívül nem igényel mást. Esetleg nagy szárazságban egy kis locsolást. Kedvező helyen első évben 1-1,5 m magasra is megnőhet. A felnőtt fa, mint említettem, száraz és nedves évben egyaránt egészségesen és bőven terem. Hozamát tekintve mérési eredményeim nincsenek, de aki már látott termésekkel dúsan megrakott fát az tudhatja, hogy semmilyen hüvelyes mögött nem marad el. Egy internetes adat szerint az a terület, ami 1-1,5 t gabonát terem az 15-20 t glédicslisztet szolgáltatna. A szakirodalom szerint szakaszos termésre hajlamos, de az általam megfigyelt fákon ez nem volt szembetűnő. Az egynyári hüvelyesekkel szemben előnye, hogy nem kell évente vetni, a különböző talajmunkálatokat és az ápolást elvégezni. Szedése is kedvező, mert a lehullott termések nem nyílnak fel, akár hónapok múltával is ráérünk összeszedni. A fejtést lehetőleg szabadban végezzük, mert a munka közben keletkezett por erősen irritálja a nyálkahártyákat.

Melegkedvelő faj, de –32°C-ig télálló. Talajjal szemben nem igényes, de előnyben részesíti a laza, homokos talajokat. Megél gyengébb sziken is. A szennyezett városi levegőt jól tűri. Fényigényes és gyorsnövekedésű, 20-25 m magasságot ér el. 8-10 éves korában kezd virágozni és teremni, és kb. 80 évet él meg.

Ezermag tömege 182-200 g. (A lencse 30-80 g, a zöldborsó 100-400 g.) A mag általában barna, széles elliptikus, lapított, 8-10 mm hosszú, 6-8 mm széles és 3-4 mm vastag. A magban található mannogalaktán, enzimek, 3% zsíros olaj, zsírsavakkal (dihidroxisztearin, sativin, tetrahidroxistearinsav), 21% fehérje, 0,19% cukorszármazék (epikatechin-3-glucosid), phytosterin, ecetsav, tannin, flobafen és polifenol. (Hagers Handbuch) Az éretlen hüvely 30% cukrot tartalmaz. (Peter Betzell: Edible pods)

A magot körülvevő kocsonyás, édes anyagot tüdőbaj esetén fogyasztják, de a gyermekek csemegeként is szopogatják. Magját lencseszerűen lehet felhasználni. Rövid forralás után a meleg vízben állva megpuhul. (Hideg vízben való áztatásra nem reagál napok alatt sem.) Íze a tökmagéra emlékeztet. Őrölve zöldséglevesbe szórják, és kávépótszerként is ismert. Hazájában sör jellegű italt készítenek belőle. Alkalmas sövénynek, sőt nagyon jó mézelő és tűzifa is.

Speciális fajták:
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'MORAINE' = Tövis nélküli lepényfa
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'RUBYLACE' = Vöröslevelű, tövis nélküli lepényfa
GLEDITSIA TRIACANTHOS 'SUNBURST' = Sárga levelű, tövis nélküli lepényfa

_________________
“A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem hogy minden bukás után képesek vagyunk felemelkedni.”


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 16 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 7 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.