Köszönöm a profi választ! Szerinted ha 8-8.5 ha-t bevetnék két részletbe akác után, hogy folyamatos legyen a virágzás arról a 4 ha-ról mennyit lehetne elvenni tőlük "ideális" esetbe?

Minfoka!

A 12 családodnak elég lenne 2-3 ha. Ha parlagtörésbe szánod, ügyelned kell a gyomosodásra, Mifelénk a homokos területeken gyengébben nektározik, mint a jobb minőségű öntéstalajokon, lösztalajokon, de 4 családot errefelé is eltart egy hektár.
Ha nagyobb a területed, vetheted "futószalagként" is, akkor gyakorlatilag szinte egész nyáron van legelőd.

Két szépséghibája van az ilyen tervezésnek: egyik, hogy at időjárás erős befolyást gyakorolhat a nyári vetés kelésére, a másik pedig az emberi tényező. Ha messziről kéklik-lilul a tábla, már jönnek is a méhészek. Nem 4 család/hektárnyi állománnyal...

T

Szerintem a parlag felejtős a facélia számára. Ha pörgetni is szeretnél, akkor már ősszel elő kell készíteni és megfelelő tápanyaggal feltölteni a kiszemelt terültet. Mi hektáronként optimálisan 3-4 családot számolunk, ebben az esetben lehet elvehető mézről gondolkodni.

Fiúk van arra tapasztalat, hogy 12 családnak hány hektár facélia kellene, hogy mézet is lehessen pörgetni tőle? Van pár hektár parlag be tudnám vetni.

Szia atosz7!
Nekem maradt 3 éves mag egy reklám szatyorban a pincémben. Az idén tavasszal a telephely egy sarkába kézzel elszórtam, beboronáltam és kikélt mint a kefe. Bőven szórtam, mert én sem bíztam a magas csírázási számban. A virágzás kezdetére megjött a nagy forróság és kisült szegény növény,de legalább nem nőtte be a dudva azt a területet.Azt hallottam, hogy minden vetőmagnak a csírázáshoz meg kell érezni a hideget is. Nekem a pincében a leghidegebb télen is 6 fok körül lehet a hőmérséklet. -egy adalék a döntésedhez-

Ezeken a linkeken mindenre választ kapsz.

http://www.lajtamag.hu/index.php?q=hu/f ... hnologiaja
http://mezohir.hu/mezohir/2001/02/hunga ... celia-mez/

Helló! Egyik ismerösömtől kaptam 1 zsák phacelia vetőmagot,(25kg) kb 3éves. Jó lehet még ? elvettettem itthon virágcserépbe az ablakba tettem de még semmit csem csinált . kb másfél hete van ott. mikorra kezd csírázni? és mikorra kel ki?Köszi előre is!

Köszi! Tényleg az! Én is megkereshettem volna

Nyúlszapuka, réti nyúlhere..
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%BAlszapuka

Már sokszor eszembe jutott! Gyerekkoromban tarlóba vetettek valamilyen lucerna szerű növényt amit felénk nyúlszopókának hívtak. Valaki tudja mi lehetett az? Hátha ismerős ez a név, mert fogalmam sincs mi lehet. Erre már a magja is régen kiveszett valószínű a nyári aszályok miatt, lassan a tarlókrumpli is ismeretlen fogalom lesz. Azt nem tudom járták-e a méhek de a tehenek nagyon szerették.

Szia Tomipapa!
Hát tényleg facéliának néz ki ez a "gyom", de akkor a learatott repceföldön mit keres, és szintén sűrű kelésben?

Mortimer!

Nézd meg a botanikai rajzot és az állományban fotózott növényt, s döntsd el a növényeid kiben-mibenlétét. :

T

Ezt a facéliatáblát letárcsázták pár hete. Biztos, hogy az volt ott, viszont ami a tarlójában kihajtott, és teljesen szőnyegszerűen elborította, lehet nem is facélia árvakelés volt, hanem valami gyom, ugyanis egy repcetarlón ugyanezt találtam. Mindkét helyen lefényképeztem, a facéliatarlón ott, ahol a traktor véletlenül kikerülte. Mi ez a gyom?

Ha tényleg adnak rá támogatást, érdemes lenne megpróbálni. Utána kérdezek még a dolognak.

Úgy hallottam, hogy a zöldtágya célú másodvetésre tán még állami támogatás is kapható. A facélia és a hajdina is elsüthető ebben a körben.

Ez is egy lehetőség, aminek mindenképpen utána fogok nézni, viszont elsősorban azért gondoltam a facéliára, mivel kimagaslóan mézel. A hajdináról homályos ismereteim vannak, de mintha negatívumként megjelenne esetében az hogy csak a kora délelőtti órákban mézel, ezért rablásveszélyt okoz.
Elsődleges célom, hogy hordástalan időszakban legelőt biztosítsak a méheimnek, a termés betakarításában nem gondolkodtam (hirtelen nem is tudom mit kezdhetnék vele). A virágzás után azonnal letárcsázott és alászántott szártömeg viszont nagyon komoly értéket képvisel zöldtrágyaként, a következő évi termést jócskán meg tudja növelni. A környékünkön egyre inkább terjed a zöldtrágyázás, igaz hogy a jellemző növénye a repce.

Nem vagyok benne biztos de lehet a hajdina is megfelelne és akár le is arathatod mert van gyors érésű is.Láttam már ilyent és lehet hordást is várni tőle, búza után , de egy kis talaj előkészítést biztosan meghálál az tuti.És rettentően igénytelen növény.De szerintem te vagy a mezőgazdász csak egy 5let

Köszönöm válaszod!
A kockázatról csak annyit tudok mondani, hogy már elég jól megszoktam, hiszen a növénytermesztésben dolgozom, és szinte kivétel nélkül minden évben azon kell izgulni, hogy megjön-e az eső, aratáskor meg ne jöjjön az eső, szél kidönt-e mindent, kártevők megeszik-e a mi kenyerünket. A kérdés inkább az lenne, hogy miért kell kockáztatni, mert ha csak egy kevés virágport tudnak hordani, vagy mézet ami még esetleg gondot is okozhat, akkor nem éri meg.

A méheknek jó bármikor, de azt neked kell eldöntened, hogy kockáztatol-e, merthogy a csapadékhiány valóban megakadályozhatja a szép terv valóra váltását. Tomip.... tud tanácsot adni, hogy magyarország mely vidékein van nagyobb esély.

Sziasztok!
Véleményetek szerint érdemes lenne-e másodvetésként elsődlegesen méhlegelőnek facéliát vetni. Búza után tudnám beilleszteni a vetésforgóba, a mézelés után pedig ősszel alászántanám. Tisztában vagyok vele, hogy rizikós a vetés utáni csapadék megérkezése, a növényvédelem is gondot jelenthet, de ha még mindezek megoldódnak is, felmerül bennem a kérdés, hogy a virágzási ideje nem lesz-e túl későn, a behordott nektár meg tudják-e időben érlelni, hogy lehet megoldani az atkairtást? Elsőre látok benne fantáziát, szükséges terület, géppark meglenne hozzá, méhek gyűjthetnének nektárt, virágport, és a zöldtrágya is megnyomná a következő év termését.

Mi is szept 21.-én vetettünk facéliát, igaz magkeverékben. Az aszályos idő miatt a lucerna őszi vetését húztuk, várva vmi kis csapadékra. Így sikerült ilyen későn elvetni a lucit, ezért került bele facélia (meg egy kis fűmagkeverék is), hogy "lefagyva" valamennyire védi majd a későn vetett lucernát.

Dabo!

Látom, hogy nem tapasztalati úton véled áttelelőnek a mézontófüvet, magam is ismerem azt az összefoglalót, melyből bemásoltad a vetési és virágzási időket (Antal, 2000. nyomán). Ebben az összefoglaló termesztési javaslatban az 5.1. pontban az Előveteményigénye- és értéke c. fejezetben az alábbiakat írja a szerző: ".... Németországban a cukorrépatermesztést folytató gazdaságokban a (facélia) cukorrépa közvetlen előveteménye. Úgy is használják, hogy a cukorrépát a tavaszra kifagyó növényzet (facélia) közé vetve óvják a talaj vízkészletét...." illetve alább így ír: "...Nagyon száraz őszön inkább hagyjuk el az őszi kalászos vetését, praktikusabb várni a facélia kaszálásával, talajba történő beforgatásával. Javasolt azonban ilyenkor is figyelembe venni az első fagyok megjelenését, mert e növény nem bírja a fagyot, az első "deres" éjjelt követően elfekszik, s emiatt a szárrészek feldarabolása már nehézkesebbé válik..." (zárójeles kiegészítés tőlem, az érthetőség érdekében)

Némi ellentmondást vélek tehát felfedezni az idézett irodalmi közlésben a vetési- és virágzási idő és a fagyállóság vonatkozásában. Ha ugyanis fagyérzékeny, akkor ne vesse ősszel tavaszi virágoztatásra, ha meg nem fagyérzékeny, akkor miért idézi a facélia fagyérzékenységére utaló tapasztalatokat...

Egye fene, akkor vegyünk elő más irodalmat is, ha nem tudjuk eldönteni: vessük, vagy ne vessük szeptemberben, hangsúlyozom, tavaszi virágoztatási célból!

Borbély Ferenc, aki egykor a nyíregyházi Vetőmag Vállalat Kutató Központjában dolgozott, többször is értékelte méhészeti szempontból a facéliát. Az egykori Méhész-Újság IV. évfolyamának (1991.) augusztusi számában kitűnő értékelést adott növényünkről. Ő, feltehetően Böttcher (1963): Die Phacelia c. munkájából idézve a facélia fagytűrő-képességének értékét -7, legfeljebb -9 Cfokban adta meg. Ő elsősorban zöldtömeg-vizsgálatokat végzett, s a nektárprodukciós adatokat Pétertől (1971) vette át, de el tudom képzelni, hogy rendelkezett tapasztalati adatokkal a hidegtűrés vonatkozásában is. A zöldhozam adatokat értékelve kiemelte, hogy az 1985-ben, szeptemberi 02-i vetésidővel a potenciális zöldhozamnak csak 17,6 %-ára volt képes az ilyen kései vetés, 55 napos tenyészidővel. A normális időpontban elvégzett másodvetés (július) tenyészideje több év átlagában 100-105 nap volt, tehát a szeptember másodikán végzett vetés 55 napos tenyészideje a fagy miatt rövidülhetett le ennyire.Mivel megállapítása szerint is a zöldtömeg-produkció a teljes virágzásban a legnagyobb, az is látható, hogy ilyen kései vetésű állomány még zöldtrágyának is kevésbé alkalmas, a virágzásig sem jut el.
Mivel a méhészek már akkor is élénken érdeklődtek a mézontófű iránt, az előbb idézett szerző 1992. májusában kifejezetten méhlegelő szempontjából közölt cikket, szintúgy a Méhész-Újságban. Jó összefoglalást ad a vetés és virágzás között eltelt időről a különböző vetési idők függvényében, nyíregyházi körülmények között. Nem részletezném, de megállapítása szerint méhlegelőnek a facélia márciustól legfeljebb augusztus elejéig vethető, hiszen kikeléstől a teljes virágzásig legalább 50 napos tenyészidőre van szüksége növényünknek, melyhez hozzáadódik a csírázáshoz szükséges időtartam, ami 1-2 hét, átlagosan inkább az utóbbi. (Saját tapasztalattal tudom igazolni, hogy a magvak hidegkezelésével a csírázáshoz szükséges időt jelentősen lehet csökkenteni.)

Maradnék tehát annál a meglátásomnál, hogy a facéliát fenntartásokkal lehet szeptember végén tavaszi méhlegelő szempontjából vetni, de amennyiben zöldtrágyának nem forgatják le, Mortimer a jövő év májusában konkrét adatokkal is tud szolgálni a környezetében található facélia-tábla vonatkozásában...

T

Tomipapa!

Még soha nem vetettem, csak bemásoltam amit a szakirodalom írt.
Az áttelelésre nem a másodvetést, hanem az őszi vetést írja, ami más fejlettségi állapotban megy a télbe. Gondolom, olyan mint a repce, ha túl nagy az sem jó, ha túl kicsi az sem, de mivel tavasszal is lehet vetni, minek kockáztatna a gazdálkodó.

Köszönöm a segítséget!
Én is csak az Örösi könyvben olvastam, hogy áttelelhet, máshol nem. Akkor erről nem szivoláznak jövőre a méhek

Dabo!

Hallgass Keriacra és Tomira!

Aki pedig azt javasolja, hogy tavaszi virágoztatásra ősszel vessünk facéliát, annak először meg kellene próbálnia egyszer átteleltetni. Alaposan megcsodálnám az állományát!

Barátom évről évre vet facéliát másodvetésként zöldtrágyázási célból. Húsz év alatt még egyszer sem telelt át, a keményebb fagyok után mulcsként "leborult" -no, nem térdre, imához-, s lehetett betárcsázni. Azért is tartják jó zöldtrágyanövénynek, mert nem képes gyomosítani másodvetésként, mire magot kötne, biztosan megfagy. A magtermesztés során is csak kizárólag kora tavaszi vetést ajánlanak, csírázási minimuma +5 Cfok...

T

Vetésidők
kora tavasz (magnak) III. 15-30.
késő tavasz (méhlegelőnek) IV. 1-30.
másodvetés (zöldtrágyának
és méhlegelőnek) V. 1. – VII. 30.
őszi vetés IX. 10-30.

Virágzási idők a vetés ideje szerint
márciusi vetésű virágzás 11 hétre
áprilisi vetésű virágzás 7-8 hétre
májustól augusztusig virágzás 6 hétre
őszi vetésű virágzás májusban

néha szokták pihentetni a talajt, következő évben is virítani fog ,ha nem nyúlnak hozzá , ha jól tudom gyomot irt meg nitrogénnel tölti fel a talajt

A facélia tavaszi vetésű növény, nem áttelelő!!!

Azt max zöld trágyának hagyják meg. 100% hogy tavasszal nem lesz ott facélia.

Üdv!
Idén volt Fejér megyében egy picike facéliatábla, amit a magért rendesen learattak. Úgy látom, aratás után letárcsázták. Tegnap arrafelé jártam, és látom, hogy a földet szőnyegszerűen beborítja a kipergett magokból kikelt facélia. Most kb. 2 cm-es, nagyon szép sűrű, gyommentes, egyenletes.
A kérdésem az lenne, hogy előfordulhat-e az, hogy ezt a földet ahogy van, így hagyják, tehát átteleltetik, így jövőre is facéliát termelnek rajta, arról magot betakarítanák. Azt tudom, hogy egy területen egymást követő évben nem szabad ugyanazt termelni, de ilyen szép kelést lehet megérné meghagyni, mivel meg lehet spórolni így egy csomó földmunkát. Persze ha jó áron el tudják adni a facéliamagot. Azt is tudom, hogy a méhészeknek ez nem igazán jó facélia, mert a virágzása egybeesik az akácéval, de azért előtte vagy utánna is virágzik az.

a rengetek poszméhet én is tapasztaltam.a facélia mellet volt egy fa azon ültek,de rengetegen.első pillantásra azt hittem hogy raj lesz ott de ezek lepték be a fát...facélia meg nem lett valami sok.

Kedves Tomi!
Én csak néhány növényt örökítettem meg a telefonomra. Tényleg szép. Főleg ha annyi rajta
földi poszméh (Bombus terrestris), mint a mézelő méh! ( vagy több!) Azóta is tipródom, hogy vajon abban, hogy nem hordtak igazán jól a méhek róla, lehet-e benne szerepük? Vagy inkább a "sivatagi" éghajlat tehető felelőssé. Konkurencia-e a mézelő méhnek ez a nagyszámú poszméh? Lehet, hogy Tomipapa tudná rá a választ. Üdv: Kata

Szombaton motoroztam Jánossomorja felé a 86 oson...facéliatábla az út mellett..ott kéremszépen minden irányból repkedtek a méhek.Majdnem feldöntöttek annyi volt

Ma hallottam a méheüsömtől,hogy Jánossomorja-Mosonszolnok körzetben előzetesen több mint 10 000 család volt bejelentkezve facéliára

Talán lesz még róla valami,bár elviselhetetlen a méhsűrűség. Jó lenne,nem lenne igazatok és nem tűnne el ez a jó kis növény. Most megörökítettem ezt a területet a méhesem előtt az utókor számára,hátha idén láthatjuk utoljára.

T

Bocs Tomipapa, félreértesz!
Bizonyára tökéletesen igazad van. Igazából szerintem az integrátort sem az érdekelte, hogy mire használják a magot, hanem, hogy legyen elég, és megfelelően tudják a gyommagoktól elválasztani. Gondolom a drótféreggel kapcsolatos dolgot ő is csak hallotta, fordította valaki, és mivel nem volt különösebb jelentősége, senki nem ellenőrizte.
Számomra pedig a mézelése volt a fontos.....

T

Bizonyára igazad van, de egy világ dőlt bennem össze, eddig azt hittem tudom mi az a drótféreg.
SzKI 1. vagy második éve után a kötelező nyári gyakorlatom egy növényvédelmi állomáson töltöttem és első feladatunk egy kukorica tábláról drótférgek, és egy veteményes mellől cserebogár pajorok gyűjtése volt.
Nekem ez a drótféreg. Illetve ez volt .......
Ezeket az állatkákat 9 kútgyűrűbe telepítettük, majd a BASF engedélyezés alatt álló talajfertőtlenítő szerével bizonyos Basudin G-vel kinyírtuk őket.
Egy-két hét, a karanténszolgálatnál töltött, DDT meghatározás földimogyoróban ..stb után újra terepmunkára kerültünk, és átszitálgattuk a 9 kútgyűrű földjét mert meg kellett találni állatkáink, élve vagy holtan. .......
Hát ilyen előzmények után jegyeztem meg, hogy az integrátor, bizonyos Fekete úr, mit mondott.
Ennyi.
De most már a drótférget sem ismerem ..... , meg a facélia sem jó drótféreg ellen ........

T

Amiről írsz, már 5 éve porondon van, de...
- a kisgazdáknak szinte 0 a lobby értéke
- a nagy gazdaságoknak pedig nem hiányzik, mert minden támogatás mellett jóval költségesebb, mint a műtrágyaszórás ill. "meszezés"
Jövő tavasszal kiderül melyikünknek lesz igaza, én saját tapasztalatból adódóan tartom a véleményemet: növényi trágyaként a mustár-olajretek kiszorítja a facéliát hosszútávon.

Hát én az egyik termelő ügyfelemtől a napokban más véleményt hallottam.
Állítólag elkövetkezendő években egyre nagyobb területeket kell majd vetni, mivel az EU kötelezni fog minket is a zöldtrágyázásra. A nagyobb területen gazdálkodók pedig már készülnek a technológia kidolgozására.

[quote="Tomipapa"]Tomi!

Levente jól megvilágította, miért is csökken a facélia vetésterülete itthon, hiszen jószerével csak vetőmagtermesztési célokból termesztik, takarmányként nemigen jöhet számításba, mert egyrészt a jószág a levelek, szárak érdessége miatt nem kedveli, másrészt az előállítható


Ha jól tudom a nitrogén megkötő hatását is emlegetik, illetve ha pihentetik a talajt akkor következő évben is simán facélia lesz elnyomja teljesen a a gazt erre is használják

A kilencvenes években jártunk facéliára, akkor még válogattunk a táblák között, és volt, hogy annyit pörgettünk mint akácon .......
Bezzeg az én időmben ......
De térjünk a lényegre. Az integrátor segített többször, hogy merre van a legtöbb facélia.
Ő akkor azt mondta, hogy németeknek termeltetik magnak. Ott még virágzás előtt alászántják zöldtrágyának, mert drótféreg ellen jó.
Hogy ez a drótféreg azonos e Tomipapa fonalférgével azt nem tudom, de már akkor a talajfertőtlenítő hatását említették.

Köszönöm. Akkor ez a gyógyszeriparban való hasznosítás ezek szerint kacsa.

T

Mi a közel és mennyire figyelted?

A facélia jelentős részét M.o-on vetőmagként termesztik, aztán Franc.o. Német.o. felé exportálják. Az ottani mezőgazdasági programok ugyanis támogatják a zöldtrágya veteményt. Ez azonban mustárral és olajretekkel is működik, amit jóval egyszerűbb előállítani- így gazdaságosabb. A mustár vetés területe Keleten (Ukrajna, Románia) dinamikusan növekszik az alacsonyabb költségek miatt. A facéliának Magyarországon szerintem közép távon ez volt az utolsó éve. Ez nem jelenti azt, hogy néhány 10 hektár nem lesz az országban, de azt javában méhészek saját maguk számára vetik majd.

Egyébként miért nem keresik a magját? És mire használják a facéliát még? Hallottam,hogy zöldtrágyának, de olyant is,hogy a gyógyászatban is használják valamihez. Miért nem éri meg facéliát vetni? Vagyis miért nem lehet értékesíteni manapság?

Nem is fogják a kerted végébe vetni. Menni kell utána!