Mai napon egyenleg...

Köszönöm!

Toncsello!

Bugacon tegnap 0,50 kg,csak hogy valaki válaszoljon is Neked ,ne csak kötözködjön.

Mifelénk ezidáig nincs...

Talán 4-5 nap múlva lesz.

Az időjárás optimális a jó hordáshoz.

Sziasztok!!

A nap kérdése megint , van e 1-2 kg nál nagyobb hordás?

Köszönöm szépen

Mindenki tökéletlen sem lehet...

Ha másutt óhajtá folytatni, állok rendelkezésére, szigorúan szakmai alapon....

A szamuráj-kardot hagyjuk ki, viszont szakmai alapon szívesen beszélgetek...

Szia Arisztaiosz=Tomipapa!

Köszönöm a rendkívül informatív és rendre utasító hozzászólásod.

Látom neked megy mehet a sz@rozás.
Azután ha belendülsz akkor raksz gittet rendesen.
Sok sikert a továbbiakban...
Bár ettől függetlenül elismerem tudásod de azért nem lehet mindenki tökéletes....

ui.: szerintem ezt itt hagyjuk abba esetleg máshol folyt.

Oszt' ki nem fekálja le, hogy aggya, vagy nem aggya arrafelé....

Arrafelé meg tesznek magosrul arra, hogy errefelé miként adá...

Ha netán arra tetszik kéváncsi lenni, hogy mifelénk mi a helyzet, akkó' kérdözzék kend értelmesen....

Mostanság ez errefelé a helyzet....

Sziasztok!
Mi a helyzet adja vagy nem adja a nektárt?

Köszönöm a válaszokat.
A lényeg hogy hordjanak valamiről, és nem is kell hogy egyszerre, szépen lassan de sokat,Napi 1-2 az elég jó lenne, bármiről is.
A dohány úgy nézem a jővő hét elején kezdi a 30 fokban.

Köszike

Nálunk is a bükkönyről, az orvosi somkóróról (Melilotus officinalis) és a kígyósziszről (Echium vulgare) van tömeges hordás, az Asclepias még nem nektározik.

Hát garancia itt sincs,tengernyi a bükköny.Napos részeken 5-10% dohány van kinyílva.

Nem tudom, ott hogy áll a virág, de fentebb(Bács-Kiskun közepe, Pest déli része) még az utóbbi napok 1-2kilós hordásai biztos, hogy nem selyemfűről voltak!

3-4 nap alatt +2 kg lassan indul-na ha lenne jó idő.

Sziasztok valakinek mérleges eredménye Kiskunhalas és környékén?
Indul már vagy csak a hétvégére várható valami?
Nincs mérleges kaptáram az a baj.
Köszi

Mai körkép szerint a legkorábbi selyemfüvek éppen kezdenek virágozni ( 5% alatti virágzás ), de a méheknek jelenleg a többi réti virág ( bükköny és vadrepce ) még több munkát ad. Jelenleg bugánként 2-5 méh van a növényen. Csak remélni merem, hogy ez nem a túlterheltség jele... Amúgy két mérleg van az állomány alatt, az egyiken -2,5 kg ( erős ), a másikon -1,5 kg ( közepes család ) fogyás van vasárnap óta. Jó időre és a napraforgó késésére lenne szükség az elfogadható terméshez. Érdekes viszont, hogy a hidegfront hallatán vasárnap feltett pipák felét sem hordták el.

Ma én is...a hársnak viszont még kell két hét

Az aszfalt utak mellett már láttam virágzó vaddohányt.

Selyemkóró vagy hárs,ez itt(hon) a kérdés...

.....ja közben látom 5 család akkor már esélyesebb . [/quote]

annál kicsit több de köszi a hozzászólást

u.i: ja és a profilom kijavitom

Sajnos felénk annyira túlterhelt,hogy nem nagyon találsz éppen tegnap néztem szét van kirakva tábla rendessen nem is beszélve a csak lepakolok és eltűnök méhészekről. és ha nem lesz végre jó idő akkor .....ja közben látom 5 család akkor már esélyesebb .

Méhésztársak!

Vaddohányra kesnék telephelyet mivel még soha nem vándoroltam rá, ha valaki lenne olyan önzetlen és segítene szivesen fogadnám.
Előre is köszönettel.

Köszi!!!

Én kevesebbre gondoltam, persze ez az eső remélem jó lesz neki.

Jelenleg ázik! Már megint.
A bimbók már szépek, némelyik már kicsit piroslik is, de ilyen időjárás mellett kb jó 2 hét még szerintem.

sziasztok!!

Hogy áll a selyemkoró?
mikorra várható?
Bács -kiskunban?

Sajnos, ha nincs egyéb virágporforrás, a selyemkórón éppen a virágpor hiánya a korlátozó tényező, mert az Asclepias virágporát méhünk nem gyűjti. Aszályban, ha nem nektározik megfelelően a selyemkóró, a kopaszra pergetett családok szabályosan éheznek, se nektár, se virágpor...

Az etetés sem megoldás olyankor, mert virágpor híján a fiasítás is korlátozott, s a nép hamar elvénül. A tavaly őszi betelelési problémák is a virágpor hiányában gyökereztek.

Felénk szerencsére még szárazabb évjáratokban is általában elegendő a virágpor, s az idén fura módon a selyemkóró jobban késik, mint az akác tette.

Mindenképpen csökken a hordónép, miközben nő a fias mennyisége. A hordó népesség drasztikus csökkenése viszont csak aszálykor lehet ( itt volna jó jósnak lenni ). Ekkor a sok letelepített család miatt a rablás, kutatás kockázata is felmerül.
Részemről nagy problémának tartom, hogy az egyre korábban jövő naprák miatt az utolsó harmadát ott kell hagyni. Drágább méz a selyemfű, de napi 3-4 kg napra többet ér, mint 0-2 kg selyemfű.

Véleményem szerint nem esik vissza a család számottevően, sőt a lassú egyenletes hordás során inkább erősödést tapasztaltam. A lassú hordás miatt nyugis a dohány, én alig szoktam rájuk nézni, a végén kipergetem az érett mézet és irány a napraforgó.

Először akarok vaddohányra vándorolni, de félek attól, hogy napraforgóra nem marad hordó bogaram. Mik az éves tapasztalatok? Visszaesik annyira a családlétszám, hogy veszélyeztesse a napraforgó hordáshozamát?

Ha tuti a dohány és nincsennek rajta sokan akkor megéri,de tapasztalat szerint iszonyatossan túlterhelt legalábbis felénk

Én nekem az a tapasztalatom valamennyire vissza esik a népesség naprára annyi hatással van, hogy nem 20 kiló lesz hanem 15 pl

Sziasztok!

Először akarok vaddohányra vándorolni, de félek attól, hogy napraforgóra nem marad hordó bogaram. Mik az éves tapasztalatok? Visszaesik annyira a családlétszám, hogy veszélyeztesse a napraforgó hordáshozamát?

Tudom, hogy ezt nem lehet általánosítani de tapasztalatok vannak. =)

Illetve egy méhésztársamtól hallottam, hogy a virágzás kezdetén mérgező hatású a méhekre nézve. De nem tudom, hogy ebből mi igaz.

Köszönöm

Az emberiség veszélyes önmagára és a környezetére! Én úgy gondolom és vallom , hogy a gőzgép feltalálása és az ipari forradalom óta az ember évezredeket öregített a földön és képtelen belátni, hogy a föld bolygó nem tolerálja. Az események bekövetkeznének önmaguktól is , mert ez a természetes, de nem mindegy hogy pár évszázad vagy esetleg 1 millió év alatt

Tomipapa!

Nagyon szeretem írásaidat és ezért érdekelne egy vélemény a parlagfűről is , bár méhészetileg igen ritkán fontos növényünk, de volt már rá példa , hogy megmentette az évet, mert szegény méheinknek nem volt más virágpor forrása. Apai ágon nagyanyám mindig teát csinált belőle. Anyai ágon kicsit bonyolultabb kreációk készültek . Patikus család voltukból kifolyólag, de nálunk a parlagfű a gyógyítást szolgálta. Amit megtanultam kiskoromtól , hogy az ember így tett egy hasznos növényt minden bajok forrásává.

Azzal a véleményeddel sem értek egyet , hogy virágzás elött kell a selyemkorót irtani, nyugodtan vágd utána és akkor sincs még magja, sőt tovább megyek, már 2 hete elvirágzott a java és még mindig nincs. Legalább kicsi hasznunk legyen belőle ha már idekerült hozzánk egy ilyen növény. Ráadásul túlzottnak tartom az egyéb őshonos növények erőltetését a jelenleg meglévők ellenében egy klímájában megváltozott világban.

T

Talán akkor nálunk a talaj sem alkalmas a szaporodására. a 10ből 20szál 10év alatt azt nem túlzásként írtam.

T

Nálunk két éve 4 szál tavaly 60 szál az idén 600 m2 virágzott, pedig le lett kaszálva virágzás után.

Kedves Tomipapa!
A kérdéssel nem akartam senkit provokálni. Csak józan paraszti eszemmel arra gondoltam,hogy ezt a növényt,ami már évek óta jelen van pár szárral a méhesben, és a méhek láthatóan nagyon szeretik, kicsit elterjeszteném a helyen,ahol a méheim vannak,ha már úgysem lesz facéliánk a jövőben,tudjanak mit csipegetni azidőtájt. Felénk nagyon nem jellemző ez a növény,ezért nem láttam a megrepedt magtokot. Öregapám mindig leszedte a "papagájvirágját",hazahozta és pohárba téve csodáltuk a furcsa növény látványát.
De ha ez tényleg ennyire veszedelmes növény,akkor nem kísérletezek vele. Bár kb 10 év alatt lett a 10 szálból kb 20idénre, de elhiszem hogy "veszedelmes az emberiségre".
A mostani Méhészetet még nem vettem meg,nem onnan merítettem az ötletet,hanem saját kútfőből. Lehet hogy nem is lenne célszerű szétszórnom magokat,mert azon a kis helyen ahol vaddohány van,nincsen solidago. Egyébként az egész méhest az borítja, lehet meg sem élne a kettő együtt. Ha már választani lehet inkább a kendert hagyom meg.

Azt tudod ugye Tomipapa, hogy immár több hozzászólásodban, fotók formájában ugyan, de emotikonokat raksz fel!!

T

Tomipapa!
Én nem éreztem rosszindulattal átitatottnak a cikket, de lehet, hogy figyelmetlenül olvastam. Alkalomadtán elolvasom még egyszer. Elfogadom azt, ha észérvekkel akar meggyőzni valaki arról, hogy mi a helyes, és mi nem. Tulajdonképpen bensőmben érzem én, hogy igazad van nagyon sok szempontból. Ezért inkább csak egy másik szempontot szeretnék felvetni. Történetesen a szempontok prioritását. Már leírtam néhányszor, hogy valójában a természetvédelem szemében a méhészet az első számú közellenség. Mert minden, ami a méhészet érdekeit szolgálja az rossz a természetvédelemnek. Így az akác, az ezüsthárs, a szolidágó, a selyemkóró. Tulajdonképpen a méhészetnek igazán az özönnövények terjedése az érdeke. Mondhatnánk persze, hogy a méhész elégedjen meg a napraforgóval, repcével. De ez utóbbiak nem éppolyan özönnövények, mint az előbbiek ? Sőt rosszabbak, mert az ember nélkül nem is lennének azok. Nem tudnának önnön erejükből akkora területeket elfoglalni. A búza, kukorica nem özönnövény ? Ember által terjesztett. A búza talán kiesik a sorból, mert őshonosnak tekinthető, de a kukorica az tényleg az. A szolidágó mennyivel rosszabb nála ? Egyszer rákérdeztem Tőled a szukcessziós folyamatokra. A kocsányos tölgyes, bükkös erdő nem özönnövény kategória. Hiszen mi az özönnövény? Amelyik ember által behurcolt idegen környezetben erősebb a másiknál, és el tudja foglalni a területet. A Kárpát medencében a gyepek jelenléte nem is lenne tekinthető természetes állapotnak, mert a szukcesszió eredményeképpen előbb utóbb erdő lesz belőle. Az ember a kaszálással tartja fenn gyep stádiumban azt az életközösséget. Egy özönnövény esetén nincs emberi beavatkozás. Természetes folyamat az elterjedésük. A nem természetes folyamat az volt, amikor az ember idehozta. Ha egy klímaváltozás miatt alakul át a flóra, az is egy éppolyan idegen flóraelem behozatalát jelenti. Igaz nem az ember által. Az én problémám az, hogy miért a méhészen akarja (tudattalanul) elverni a port a természetvédelem ? Miért nem a kukoricások termőterületét csökkentve kellene természetes (őshonos) állapotokat előidézni. Jó tudom van válasz erre is: veszélyes rászabadítani a természetre egy valójában nem természetes folyamatot. Mert azért a szukcesszió bevallom mégiscsak természetesebb, mint az özönnövények terjedése, a szántóföldi művelés abbahagyása után pedig nem lesznek kukorica mezők az erdők helyett. De a klímaváltozás alapvetően illegitimmé képes tenni mindenféle szukcessziós folyamatot, az özönnövények terjedése pedig (ha tud a megváltozott környezetben) legitim lehet. Én nem vagyok teljesen biztos abban, hogy a klímaváltozás idején az őshonosság propagálása helyes lépés lenne az özönnövény terjedéssel szemben. Utóbbi ugyanis az éppúgy a természetes kiválasztódás folyamata, mint a szukcesszió. Elfoglalja azt a területrészt, amit a másik nem tud, mert esetleg éppen kihalt. Az egyetlen különbség csak az ember általi behurcolás. Azonban ehhez akkor az intra és interkontinentális közlekedést kellett volna betiltani évszázadokkal korábban. Nem pedig megnyirbálni a méhészek kenyerét. Ha pedig igen, akkor meg kell tiltani a méhcsaládszám növekedést. Sőt olyan mértékben kell csökkenteni, ahogy az eltartó terület csökken. Ennek azonban semmi nyoma. Ellentétes irányú folyamatok zajlanak egyidőben. Össze kellene hangolni őket.

A selyemfű csak laza talajban terjed, mivel ott tud tarackolni. Nálunk is vannak olyan területek, amit benőtt a fű és visszaszorította a növény terjedését.

Tomi: Magról lassan terjed (a "papagájból" fog kifesleni, ha megérett), gyökérdugványról biztosabb. Én vagy 10 éve a saját virágoskertünkbe is ültettem, szeretem az illatát, dísznövénynek is szép. Azóta a kezdeti bokor magától kipusztult, pedig locsolgattam, pár méterrel odébb hajtott ki néhány szál. Ha ilyen ütemben halad, kb. 500 év múlva éri el a szomszédot.

T

Érdeklődnék,hogy ha a vaddohánynak a magját szét szeretném szórni a méhesemben, akkor a virág mely állapotában kell ezt megtennem? amikor a virág még csokorban van,de már elszáradt,vagy ha megjelenik ez a "papagájszerű akármicsoda", abban kell keresnem a magokat? Vagy felesleges munka,mert magról nem szaporodna? egyre több szál vaddohány nő a környéken,gondoltam kicsit rá kéne segíteni.
a kérdés kissé együgyűen van fogalmazva,de ez az én fogyatékosságomnak köszönhető. talán ki lehet hámozni a lényeget.

Hétfőn végeztem a pörgetéssel, bizony már kezdtek szaglászni. A meglévő virágmennyiség még elég lett volna, de mézelni a szárazság miatt már nem tudott.

Szeretnék szót ragadni, hogy dohányon lévő kollégák, ha eddig nem pörgettek, akkor most már csak nagyon óvatosan. A vándortanyám mellett,
ma vették el a mézet. Az addig rendben, hogy valaki bírja a csípést, de az egész környéken kialakult rablásnál kicsit észnél kéne lenni. Nem érdekel, hogy szétrabolják az illető családjai egymást, de a rablási láz átterjed. Vagy óvatosan vegye el, vagy menjen más méhlegelőre, egy virágzó napraforgó mellet nyugodtan lehet a dohánymézet elvenni. Ezt azoknak írom, akiknek új.

De miért a kaptárban pusztul el?

Ja és gondolom hogy ezeknek a méheknek már szárnyuk sincs hogy minenképp gyalog akarnak menni... Ha beleakad vagy ott pusztul el, vagy kiszakítja a "bilincset" és a kaptárban "leszedik" egymásról. A hétvégén pergettük a dohányt és az aljdeszka tele volt ezekkel a "bilincsekkel"(mint minden egyes évben). Tudomásul kell venni hogy az akácon dolgozó méhek a dohány virágzásakor pusztulnak el, akkor is ha az ember fia nem viszi dohányra.

És ez olyan mértékű, hogy hullaszag érzik a sok elpusztult méhtől? Te jó ég! Pedig már kezdtem örülni, hogy felénk is egyre több a selyemkóró.

Nem azért. A lábuk vége beleakad a selyemkóró porzószálain (vagy a bibén ?) lévő résbe, nem tudja kihúzni, és leszakad. Az ilyen méhek aztán nem tudnak mászni a függőleges kaptárfalon, és elpusztulnak.