Odébb van az még

A Gömör - Tornai karsztban már elindult - tövestől. A viharos szelek a virágokat is megtépázták , hogy fog e mézelni ha kivirít? Ahogy a vak modta , majd meglátjuk!

Mindegy, hogy mikor indul, ebben a kánikulában, csodára ne számítsatok

Somogyi méhésztársaktól kérdezném, hogy a Zselicben mikor indulhat kb. a hárs?

Ma érződött idén első alkalommal, hogy a lányok a nagylevelű hársat járták.

Szerintem teljesen mindegy, hogy írom, a lényeg, hogy nincs elég meleg.

Tudtommal mindkettő szabályos és használatos ........, de erről inkább ne nyissunk vitát.
Lsd.: http://www.nyest.hu/hirek/azzal-vagy-avval

Az "evvel"= ezzel?

Evvel a beázottsággal, egy jó meleg idővel-30-32fok-most biztosan mézelne.

Brávó!

Ha én egyszer képes lennék így, egy kép alapjáról csalhatatlan identifikálásra...

Kis levelű hárs, gyönyörű, és úgy tűnik mézel is.

Minden évben ilyenkor jön elő a téma, aztán Propolisz kollégával levizsgáztatjuk egymást a fajok megkülönböztető bélyegeiből...

Alig várom már, hogy a "flaszter-hársak" mézelő-képességét is alaposabban kivesézhessük...

Örökzöld téma: hársak virágzási sorrendje...

Virágzó kislevelű hárs ma délelőtt, Jászberényben.

(M)Ennyi volt(?)...9kg

Sziasztok!
Milyen lett nektek az idei hársméz ?
Az enyém sűrű és sötétebb.

Itt is szépen adja még,még a vasárnapi szél sem zavarta különösebben.

Nyugtató olvasmány:
http://www.honeytraveler.com/single-flo ... ood-honey/

Tegnap még dandárnap volt reggel 9-től este 9-ig 3 kilóval. Nyilván ez tisztán valamivel kevesebb, 2 kiló körüli.)
Szerintem már nem húzza sokáig a virág, eléggé barnul, dagadnak a termők, és jön a meleg, de péntek-szombatig biztos lesz még valami.

A Zselicben( Bőszénfa környékén) lévő méhészek, hogyan látják, meddig húzza még a hárs virág, mérleg eredményeket tudna e valaki mondani.

Gondoltam nem írkálok ,de mégis. Mi Gerendásra szoktunk menni hársra idén ott voltunk 1 hetet még csak egyenleg se volt tavaly pl.12kg / család mivel többen voltunk a többség haza akart jönni ezért a 2 kaptáromat leraktam otthon.Mivel nagyon repültek meg idöm se volt ott is maradtak pénteken megnéztem fullra volt mind a négy méztér hárs mézzel meghordták a városból és a környéken lévő hársfákról konkluzió

Akác után évek óta hazaviszek 5 kaptárt a városba (Újszeged) hársra, és meghordják a 10-15kg-ot a várakozásnak megfelelően. Nagylevelű és kislevelű virágzása alatt egyenlegtől 1/2 kg napi hordással, ami az ezüsthárs alatt max 1 kg-ra emelkedhet. És ezzel a szokásommal tudtommal nem vagyok egyedül.

Talán itt kéne abbahagynunk, ahol elkezdtük .....
Akkor még Tomipapaként ugyanezeket írtad le, igaz még nem ajánlottad számomra a párizsi vándorlást, de ez inkább másról árulkodik........
Én most sem tudok mást írni mint 2-3 éve. Sajnálom, hogy a te városi kertészként nem tudtad a hársakat jól alkalmazni. Ettől függetlenül észak-és kelet-európai városok leggyakrabban ültetett fafajai közé tartoznak. A városi környezet egyetlen fafajnak sem természetes így a hársaknak sem. A problémákat azonban a szakemberek igyekeznek megoldani és sikerrel teszik. Egy város vagy község nem minden utcája, tere, alkalmas a hársnak, de ilyen monokultúrára amúgy sem törekszik senki.
Azt gondolom itt a fórumon is mindenki tudna példát írni lakóhelyén telepített hársakról, amelyek jól illenek a környezetükbe, és szépen fejlődnek, mert a megfelelő faj került a megfelelő helyre.
A hárs mézeléséről, akárcsak az akácéról, minden méhész igyekszik tapasztalatokat gyűjteni és abból levonni következtetéseket. Fordítva nem működik.
Az elmúlt és hét és a most következő sok tapasztalatot hozhat a hárs mézelése és hőmérséklet összefüggésében, annak akinél virágzik még a hárs és figyel rá.

Mórágy péntek-szombat 2,8 kg.

Ami a "-szenvet" illeti, esetünkben már régtől nem kérdéses a -patia szógyök előjele...Én már megtanultam együtt élni vele...
Ami pedig Halmágyiékat illeti: Ön egy árva szóval sem említi, idézi, hogy az a "várostűrés" mely faj(ok)ról szól, s tűrőképességük milyen hordási eredményeket takar városi (flaszter) körülmények között....
Az utcai sorfák mind mikroklimatikus, mind talajviszonyok szempontjából szélsőségesen kedvezőtlen körülményeknek vannak kitéve. Sem a nagylevelű, sem a kislevelű hárs nem való olyan körülmények közé. Ezen nem vitatkozni kell, elegendő megnézni bármely nagyvárosunk ilyen körülmények között sínylődő hársait... Ha netán Győrben jár, vessen egy szempillantást mondjuk a Baross út maradvány-hársaira...Kíváncsian várom reakcióját, amikor autójával egy ilyen városi flaszter-kislevelű hárs alá sikerül leparkolnia mostanság....Megnézném a Schizotetranychus tiliarium populáció által reá bocsátott "véleményt", melyet ugyan nem az Ön álláspontjának bírálata gyanánt kakálnak rá, csupán a kislevelű hárs várostűréséről alkotott véleményüket kívánják imigyen nyomatékosítani...
A várostűrés szempontjából még a T. tomentosa nevezhető leginkább tűrőképesnek, de mutasson nekem egy ezüst hárssal telepített városi fasort, mely az esztétikai funkció szempontjából 20 éve állja a sarat. Jómagam is kb. ennyi ideig kísérleteztem, hogy sikerüljön rájönnöm: az a T. tomentosa 'Szeleste' klón, amely bármely jobb talajú, kedvezőbb mikroklímájú városi parkban csodálatos habitusával, jó növekedési erélyével vonzza magához a szemet, utcai sorfaként csak a burkolatlan, csatornázatlan, gázszennyeződéstől mentes külvárosi körülmények között találja meg életfeltételeit, a beton-aszfalt-sivatagban egy idő után visszafelé nőddögél...S akkor nem lehet vita, hogy élőhelyi igények szempontjából a T. tomentosa a leginkább várostűrőnek mondható, faj...Élő(?) példaként pillantson rá a győri Szent István út maradék ezüst hársaira...Azokra, amelyek még élnek...

Évtizedekig foglalkoztam városfásítási problémákkal (egy ideig fővárosi körülmények között is), higgye meg, valamennyi segédfogalmam van a kérdésről. Nem tanítottam, hanem csináltam...S ha a jelenlegi méhállományával a párizsi városi hárs-legelőkre óhajt vándorolni, akkor csak a klasszikus buzdítással bocsáthatom útjára: "Hajráááá...!!!" Majd írja meg a pörgetési eredményeit...

Ma Zselic 1,5kg.

Hát az komoly probléma, ha a személyes ellenszenveden nem tudod túltenni magad.....
De ha már idéztél, ezzel érzékeltetve, hogy nálad a bölcsek köve, én is idéznék ...:
Talajról és városról:

Talán arról, hogy milyen szerepük van a városi méhlegelőkben, szintén idéznék:
Párizs híres háztetőin termelt méz fő ízei ......(lime=hárs)

A cikkre én is emlékszem, rendkívül felkészült, szakmailag megalapozott ember írhatta.

Emlékszem egy másik cikkre is, a Méhészet 2009. júniusi számából, melyet Malya Péter jegyzett. A Beszéljük meg rovatban kérdezte Bíró Márton méhészt a hársak mézelésének körülményeiről. A nevezett méhész Zselicben méhészkedik, ő így nyilatkozott a feltételekről:" ... a hársnak is jó talaj, megfelelő páratartalom és hőmérséklet kell a mézeléshez. A mézeléshez leginkább a 21-25 C fok körüli nappali és a 15 C fok feletti éjszakai párás levegő szükséges. Nem ártana a 2-3 naponkénti gyenge, csepergő eső. Nem kívánatos a virágzási időszak alatt a 35 C fok körüli meleg vagy a szárazföld felől fújó szél, ilyenkor 2-3 nap alatt leég a virág.....Elsősorban a megfelelő mennyiségű csapadék és a hosszú, enyhe ősz, ami elősegíti a fák bőségesebb virágképződését. A csapadék a virágzás előtti utolsó 1-2 héten a legfontosabb, mert ez határozza meg a kezdeti nektármennyiséget. Ha a talaj kellő mennyiségű vizet tartalmaz, biztosítva van a megfelelő, 65-70 %-os páratartalom...."

Írt még sok, hársra vonatkozó tapasztalatáról, de azokat most fölösleges idézni, a klíma szempontjából nincs jelentőségük.

Egyébként valami hasonlót feszegetett Lengyel Géza is a hársak mézelésével kapcsolatban, ő elsősorban a talaj szerepét emelte ki a mézelés feltételei közül: "... Említettük már, hogy híres volt mindig a bánsági hársméz, melyet a méhek az ezüst hárson (Tilia argentea), hazánk legszebb hársfáján gyűjtöttek. Ezzel szemben nálunk a méhészek és mézkereskedők által hársfaméznek jelzett 10 mintából Hazslinszky B. vizsgálatai szerint, egy sem bizonyult hársfaméznek! Úgy látszik, nálunk a hársfa csak a kivételes jó viszonyok között mézel, homokon vagy sovány, köves talajon semmiesetre sem. Mézelő faállomány céljára hársfákat csak ott szabad telepíteni, ahol a hársfák mézeléséről már biztos meggyőződést szereztünk. Nehogy úgy járjunk, mint Gödöllőn, ahol a méhészeti gazdaság létesítésekor temérdek hársfát ültettek a sovány homokra, de soha hársfamézet nem pergettek. ..."
Ugyancsak ő írja: ".... A hársfák mutatják a legszebb példát arra, mennyire fontos, hogy a méhész tájékozódjon méhlegelője viszonyairól. E téren nem lehet az irodalom, még kevésbé a külföldi irodalom adataira támaszkodni, hanem személyes megfigyeléssel kell biztosan tájékozódnunk. ..."

Nos, ezek a megállapítások kifejezetten erdei körülményekre vonatkoztak, s nincs is értelme ezekre hivatkozni, ha a városi, "flaszter-hársak" mézeléséről beszélünk. Szigorúan az utcai sorfákról beszéltem, beszélek, nem a kiterjedt parkok, zöldfelületek egyedeiről. Rövidke életem eléggé hosszú periódusában voltam "flaszter-kertész". Sok nagy formátumú botanikussal, dendrológussal, erdésszel, kertésszel volt alkalmam megismerkedni, együtt dolgozni. Szerencsém volt, sokat tanulhattam tőlük. Ezt-azt olvastam is hozzá...
Ha Önök úgy gondolják, az erdei és a városi klimatikus adottságok, talajviszonyok megegyeznek, s ez alapján a jövő méhlegelői a városokban a hársak lehetnek, szívesen meghagyom Önöket e hitükben. Felesleges szakmai érveket sorakoztatni a tapasztalataikkal szemben, melyek az én eltérő körülmények között szerzett tapasztalataimmal nem mindenben vágnak egybe, de nem érdemes már csak azért sem tovább érvelnem, mert e vita régtől fogva nem a méhlegelőről, szakmáról szól, hanem elsősorban a személyes ellenszenvről. Azzal szemben viszont valóban szükségtelen az érvelés...

A mai nap egy nagyon kellemes tréfa a hárstól a mérleget megnézve.....

A hárs általában "tankönyv" szerint mézel,vagy nem...
Az elmúlt kb. 20 évben számtalanszor megtréfált.
Mézelt szeles hűvös időben,vagy szárazságban néhányszor és nem mézelt
amikor tankönyvi volt hozzá az időjárás.
(Kár hogy a zselici erdész-méhész nem publikál már)

Idén úgy látom a méheknél is vita van ebben a kérdésben.
Kifejezetten nagy különbségek vannak az eddigi hordásban a családok között.

Az a megállapítás hogy jól járják a virágot semmit nem jelent,attól még a mérleg
nem biztos hogy emelkedik,sőt.
Bolondulnak a virágra,aztán megeshet hogy az erdőben is maradnak örökre.

Ezek szerint az időjárás előrejelzés alapján, lehet pakolni össze felé a Zselicben, irány a szotyi

Valamiért én is emlékszem erre a cikkre.

Amúgy tsanyié a nyerő változat.

Keressen rajtad fogást a hóhér ...
Amit leírtam az a városi hársakra is igaz. A munkahelyemen az ablak alatt van néhány hárs. Nagylevelű és kislevelű is.
Évek óta akaratlanul is figyelem őket. Ezekre is a reggeli csúcs látogatottság általában a jellemző, de még a 13 óra körüli időszakban is komoly zsongást produkálnak.
Sokan írtuk már, hogy a nagy melegben jól mézel(het), nem mindig, a hárs. Ha ettől a Kisalföldön eltér a tapasztalatod talán valamelyik másik időjárási tényezőn is el kéne gondolkodnod.
Bár csak facéliára jártunk régen, a gengszterváltás idején és utána néhány évig a környékre, lenne tippem ......

A hárs, meg a beszéd az "ezüst"....

Hallgatni "arany"....

Amúgy a mottót azért idéztem, mert magam is a "gyümölcseikről ismeritek meg őket" elvet vallom...

Az enyémek holnaptól már az "aranyhársra" repülnek.

Pedig nagyon találó. Nem a családonkénti átlag számít, azzal lehet varázsolgatni, hanem hogy végül hány hordó lesz tele. A többi csak duma.

Igen, az idézett mottón már sok éve magam is elszórakoztam....

Régi igazság, magam is elsütöttem már Kner Izidor bölcs aforizmáját: "Asszonyban, időjárásban, bármilyen - mindig jobb volna másmilyen."
A hársfának szerintem mindegy, legalább is a szivardobozom nem panaszkodott...
A hársak nektározásához most éppen nem olyan jó az időjárás, bár a nagylevelűnek már szinte mindegy... A jövő héttől meg talán éppen jó lesz az ezüstnek... Vagy mégsem...?

Mea culpa Arisztaiosz,ez a hideg viszont nem jó a hársfának

Kedves Attila!

Ön pontosan ezt írta...

Mondja már meg, mi a fenének ragozzuk még mindig, nyilvánosan, privátban, egyebekben?

Ha Ön másképp gondolta, mint írta, lelke rajta! Írja le azt, hogy bocsi, előbb járt az ujjam, mint a gondolataim. Elfogadva, akceptálva...!

Nincs értelme tovább hámozgatnunk a "hátvágánygázt", majd a tavalyi, hasonló polémia analógiájára a téma lezárásaként a beérkezett pörgetési adatokat kell összevetnünk a meteorológiai adatokkal. Szerencsére már nem csak maximum-minimum hőmérsékleti értékek, de csapadék, pára, szél és sugárzási értékek is rendelkezésére állnak az agrometeorológiai vénájú méhészeknek. Mondjuk, tavaly sem mindenki egyformán volt elégedetlen, csak azok nem írtak hozamadatokat, akik messzemenően elégedettek voltak, aki meg írt, az nem nyilatkozott pozitívan. Sebaj, majd az idén...

Különben is, a francba az agrometeorológiával, régóta rendelkezésünkre áll egy annál sokkal jobb módszer: "Mérőszám? A tele hordók!"

Attila szerint a városi hársaknak a legjobb a +40 C fok,

Tisztelt Arisztaiosz,

Nem azt irtam hogy a városi hársaknak legjobb a 40 fok,hanem a kérdéses időben fél 1-kor mikor mentem a buszra,Napon volt vagy 40 fok
Egy előtte levő hozzászólásomban irtam arról hogy a hársnak jó a 32 fok,és van is benne valami,mert ha azt nézzük hogy a hárs éjszaka,22-23 fokban elég sok nektárt termel,akkor pont összevág a kettő,mert a nappali 32 fok éjszaka 22-23 fokra hűl le.Lásd a múlt heti egyik rekordot mikor éjszaka "csak" 24 fokig csökkent vissza a hőmérséklet.

Amennyiben szabad beleszólni nemes vitátokba,úgy azt mondanám mindkettőtöknek igaza van.Példának a tavalyi évet hoznám fel amikor is rekord(legalábbis nálam)termés volt hársból.A Zselicben a Sanyi és az általad leírtak is teljesültek.Volt ott reggelente nyakig érő köd(pára)-nappal hőség,stb.,stb.Napközben ugyanúgy mentek és hordtak a kánikulában,mint este.Valóban az első napsugarak megjelenésekor indultak és a hordás eltartott egészen estig is.Tudom Te a városi flaszteres hársakról beszéltél,ezt azért emelném ki mert nincs különbség a kettő között.Már ami a méheket illeti.Ezek a kis jószágok bárhol begyűjtik a nektárt-csak legyen mit.

Ha jól emlékszem, egy esztendeje is hasonlóan csúsztatott...

Nem a zselici hársakról, azok nektározásáról beszélgettem Szaboattilával, mint ahogyan Tomipapa is határozottan kijelentette, hogy a városi klímáról, városi hársakról írt, s nem terjesztette ki a véleményét a zselici, erdei körülményekre, klímára. Én sem ezt tettem!
Ha elolvassa azt a hozzászólást, amelyre válaszoltam, gondolom ez nem is lesz további vita tárgya, Szaboattila délután fél egyről beszél, s nem is a zselickisfaludi buszmegálló környékén posztoló hársakról, hanem a várpalotaiakról. Azt sem állítottam, hogy azok a városi hársak nem mézelhetnek megfelelő feltételek mellett kitűnően, mindössze a hozzászólás üzenetét kifogásoltam: Attila szerint a városi hársaknak a legjobb a +40 C fok, s a kora délutáni órák jelentik a nektározás csúcsát a flaszteren...

Mindössze ennyit írtam, kiegészítve azzal, hogy mérlegadatok nélkül a krónikus fülzúgás számomra nem számít hiteles adatközlésnek, mint ahogy nem is az. A hitelt érdemlő, pontos tájékoztatás viszont valódi érték lehet, javaslom, hogy a saját megfigyelési adataival, mérlegeredményeivel segítse inkább az információra kiéhezett fórumozókat, ahelyett, hogy rajtam igyekszik fogást keresni. A Tomipapa-fóbiája pedig lassan enyhülhetne, elég régen megszűnt már az irritációs hatás.

A Méhészet újságban volt erről egy cikk, de szerintem pont azt az a számot keverhettem el. Valakinek meg van átküldené nekem?

Eltelt egy év és akárcsak előző reinkarnációd Tomipapa, Te is megpróbálod rábeszélni a fórumozókat, hogy ne higgyenek saját, és eleik tapasztalatának ......
Még egyszer, biz Isten utoljára, megpróbálom ......
Mindkettőnk által nagyra becsült szerzőpáros (Halmagyi, Keresztesi) leírja, hogy a hárs mézeléséhez, elegendő, de nem túl sok talajnedvesség, viszonylag magas légnedvesség, 22C körüli hőmérséklet, szélcsend, az ideális.
De tavaly már leírtam, hogy ezeknek a feltételeknek nem feltétlen nappal kell teljesülni. Forró napok, estéjén, éjszakáján gyakran van 22C és ~90% páratartalom és éjszakára a szél is eláll .
Ilyenkor a Zselicben méheink este indulnak és még félhomályban is hordanak, illetve reggel az első napsugarakkal már mennek, hogy 10-11 órára behordják az éjszaka és ekkor keletkező nektárt.
Aztán a nap forró, száraz időszakában leáll a hordás.

Tegnapelőtt egyenleg.
Tegnap 30dkg....
Ma eső és 14-15C

Mézel már valakinél, valahol, valamelyik hárs? Tolnában már nyílik az erdőben is az ezüst, de mérlegem csak csütörtöktől lesz, ha sikerül beüzemelnem.

Mondjuk a ma reggelieket nem láttam,ezen én is egy kicsit megdöbbentem-hogy törlésre kerültek.Pedig kíváncsi lettem volna a folytatásra.Pista-Pista nem vet jó fényt rád ez a cselekedet!

A tegnap esti, és ma reggel törölt hozzászólások egytől egyig mind szakmai, és ebbe a topikba illő vélemények voltak.

Egészen pontosan milyen minőségben törölted a véleményeket? Esetleg, mint cenzor? Mert moderációs szempontot egyik törölt hozzászólás sem sértett.

Ne kezdjük előröl.Én töröltem.