Ezt ma fényképeztem:

Dombóvár elött már sárgulnak a táblák.
----------------------------------------------------------------------------------
Az élet az erőfeszítéseket díjazza nem a kifogásokat.

Mi a véleményetek a Pioneer E 82 hibridről?

Akkor lassan indulni kell...

Én is láttam nálunk. A méhek tojtak rá , a vaddohány virágon meg tolongtak. (Bár az sem adott sokat eddig és már a vége felé jár.)

Sziasztok!
Az általam kinézett helyen a terület tulajdonosa (többek között) a következő hibrideket vetette: Pioneer PR64J4; NK Kondi, ES Whisky, Barolo RM. Van valakinek tapasztalata ezekkel? Nem szeretnék olyan területre menni, ahol a kultúra nektárprodukciós képessége alacsony, ezért kérem a segítségeteket.
Előre is köszönöm!

Üdv!
Komárom mellett láttam már napraforgót, amelyik megkezdte.

(Halmágyi Levente és Keresztesi Béla szerk.)

[Értem a szándékot, és így már érthető a finanszírozási elképzelés is. A kb. 1 millió méhcsaláddal ez 2 millió Ft-ot jelent. Agronómusként a Te asztalod, de gondolom, kell hozzá pár ha jó minőségű földet bérelni, és mondjuk 20 napraforgó fajtát beszerezni. A talajmegmunkálás-és vegyszerköltségek mellett a vizsgálatot végzők jövedelmét is fedeznie kell az összegnek. Ez az alap. Ehhez szerintem kevés ez a pénz.
Arról nem beszélve, hogy én 3 különböző minőségű talajban is vizsgáltatnám a nektárhozamot, és több év eredményének ismeretében tudnék megalapozott vizsgálati eredményt elfogadni.

Ehhez több pénz kell, de a tett halála az okoskodás. El kell indulni![/quote]

Minden évben vannak fajtakísérletek, repcére is napraforgóra is. Az országban körülbelül 10 nagy vetőmagforgalmazó van jelen, akik saját jólfelfogott érdekükben állítanak be több kísérletet standard körülmények közé az ország különböző pontjain. Ezek adottak függetlenül attól, hogy nem vizsgálják a nektártermelő képességüket, tehát ez nem kerül semmibe. A cégekkel felvenni a kapcsolatot sem ördöngősség eddig a pontig el tudnék jutni önerőből, viszont a Halmágyi Levente és Keresztesi Béla könyvében (A méhlegelő) említett kétgömbös üvegszívókák módszerét csak olvastam, ehhez sem felszerelésem, sem tudásom nincs. De csavarjunk egyet a dolgon először is pénz kell: legyen "csak" 1 millió, én ezt kiírnám pályázatra (no nem közbeszerzésire) a mezőgazdasági főiskolák, egyetemek diákjainak részére, az nyer, aki a legrészletesebb, sokoldalúbb ismertetőt nyújtja be. Ehhez persze az OMME-nak fel kell vállalnia az ügyet.

A korai napraforgó kezd már virágozni?

Fogalmam sincs mennyibe kerül egy ilyen vizsgálat, de ha be akarok valamit vizsgáltatni, ahhoz talán nem kell megvennem egy egész kutatólaboratóriumot.
A mintákat be lehetne gyűjteni a gazdáktól (közvetlenül a földekről) akik véleményem szerint emberi hangon megnyerhetők a termesztett növényekre, alkalmazott növényvédő szerekre, technológiára, stb. vonatkozó adatszolgáltatásra, még akkor is ha nekik ez nem érdekük, akkor pedig még inkább, ha - mint esetünkben is - az. Akár egy traktoron ülve, munka közben. (Szerintem ilyesmire gondolt keriac a főiskolásokra utalva.) Ez mindenesetre olcsóbbnak tűnik mint egy kutatógazdaság felépítése. Ha még így is drága, be lehet vonni a helyi méhész egyesületeket. Ha elmondják hogyan kell, talán még én is tudnék földmintát venni, és azt is szívesen vállalom, hogy társadalmi munkában felkeresek két-három KEM megyei gazdát a növényminták és a szükséges adatok beszerzése végett.

Nem tudom milyen előkészületek szükségesek ehhez, kell-e hosszú hónapokig tartó módszertani alapozás, nem ismerem a fórum potenciálját, de ha van itt olyan akinek ez tiszte, vagy nem az de ért hozzá és lehetősége van megszervezni egy ilyen kutatást én személy szerint bármikor készségesen rendelkezésre állok - és szerintem ezzel még vagyunk így egy páran.
Igaza van Litteraenak: a tett halála az okoskodás; magam is tapasztaltam már, ugyanúgy mint az átgondolatlanság miatti hiányosságok okozta bosszúságot. Viszont ha nem egy tudományos szaklapban publikálás, szakmai körökben villogás, hanem egyszerűen egy praktikus eszköz kidolgozása a cél, kisebb erőforrások fölötti rendelkezéssel is neki lehet állni.
szerintem.

Értem a szándékot, és így már érthető a finanszírozási elképzelés is. A kb. 1 millió méhcsaláddal ez 2 millió Ft-ot jelent. Agronómusként a Te asztalod, de gondolom, kell hozzá pár ha jó minőségű földet bérelni, és mondjuk 20 napraforgó fajtát beszerezni. A talajmegmunkálás-és vegyszerköltségek mellett a vizsgálatot végzők jövedelmét is fedeznie kell az összegnek. Ez az alap. Ehhez szerintem kevés ez a pénz.
Arról nem beszélve, hogy én 3 különböző minőségű talajban is vizsgáltatnám a nektárhozamot, és több év eredményének ismeretében tudnék megalapozott vizsgálati eredményt elfogadni.

Ehhez több pénz kell, de a tett halála az okoskodás. El kell indulni!

Ja, bocs! Nem!
Csak úgy általában, jól mézelő naprára.
Azt, hogy nem neoma, azt Kopaszkutya már letisztázta !

Mondjuk Omme szinten gondoltam a 2Ft-ot méhcsaládonként, azért abból már jutna fagyira. Nem kell nekem főkutató-dratyaúristen-jópénzértszaktanácsadó, dunát lehet rekeszteni a mezőgazdasági főiskolásokkal, akiknek nincs diplomamunkájuk... Ez inkább legyen kis pénzen nagy foci.

Ne 2 Ft-ot, hanem fizessünk 100 Ft-ot családonként. Szerintem ez is megtérülne mindenkinek hosszú távon.

Ha a termelői mézesüvegre volt támogatás, akkor erre is lehetne pénzt fordítani a Nemzeti Programból.

Próbáld meg, de nagy reményeket ne fűzz az ötlethez! Az a 88 Ft nem sok kutató fantáziáját fogja beindítani.

Ha valaki ovassa az OMME vezetőség részére lenne javaslatom. Én felajánlanék minden méhcsaládom után 2Ft-ot azért, hogy a napraforgó fajták mézelési potenciálját szakavatott emberek felmérjék minden évben, továbbá a repcének is. Mezőgazdaságban dolgozom, de már jócskán elavult az ezirányú szakirodalom és jelenlegi kutatási eredményekről nem tudok. Szerintem ez mindannyiunk érdeke!!!

Ismeri valaki az "es whisky" napraforgó mézelését?

Tükör! Ezt a Neomára érted?

A Neoma a Brio gyomirtható változata asszem. Leírások szerint minden tulajdonsága a Brioéval megegyező. Eszerint jól is mézel?

A Neomáról mit lehet tudni? Nálunk is az van.

Janjuh!
Ha jól mézel, és csak egyedül vagy rajta, már a 18-20 ha is elég lehet 80 családnak.
De az sosem árt ha több van persze. Pláne ha még a virágzási idejük is elcsúszik kissé!

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy van-e valakinek tapasztalata az NK Alego fajtával?
Mert ez van nagyobb területen felénk, de eddig még nem voltam ilyen fajtán.

No ez már igazi méhész virtus! ,magam is erre hajlottam jobban,megerősítés kellett csak
,amit köszönök szépen!

Tudd meg milyen fajta, ha mézel akkor vágj bele!

Köszi a tanácsot!
Ezek szerint ne is vegyem figyelembe a másik kettő vetést? ( A kettő együtt 150 hektár.)

80 család méhnek kéne legalább 35-40 ha. De nem Neoma!!!

Üdv méhésztársak!
Kezdő fórumozó vagyok,és rögtön segítség kéréssel kezdenék!
Vándorolok a méheimmel,de napraforgóra csak három alkalommal mentem.(80 családdal)
Az idén találtam vándorhelyet egy 24 AK -s földön,mindössze 18 hektárNK Neoma,tőle jobbra is balra is kb. 1,5 km-re újabb de ismeretlen fajták.nem tudok dönteni menjek-é vagy maradjak??
Csak egy okos tanácsot kérnék tőletek!

Előre is köszönöm!

.::janjuh::.

Pioneer E82-ön inkább csak a tábla felett repültek át, leszáradt facéliára virágporért

Éhen ugyan nem halnak, de sok hordót ne vigyél!

Pár éve a Pioneer napraforgó nemesítő központjában Jánoshalmán voltam fajtabemutatón.
Volt köztünk egy idős gazda akinek ugyancsak méhei is vannak. Kérdezte, hogy a hibridek nektártermelése szerepel -e valamilyen szinten a nemesítési célok között.
A válasz az volt, hogy ezzel igazából nem foglalkoznak hiszen a méhek úgyis jönnek. Nekik a magas termés-jó minőség-termésstabilitás a cél.
Ezt eltérő termőhelyeken és eltérő évjáratokban is fenn kell tartani, tehát a környezeti tényezők befolyását a termésre próbálják minél jobban kiiktatni. Elmondása szerint a megporzó méhek is a környezeti tényezők egyik eleme, tehát a nemesítés célja, hogy a méhek megporzó munkájától függetlenül is termékenyüljenek a kaszatok minél nagyobb arányban.

Talaj és időjárás függően mézel. Soha nem éri el az igazán jó szintet, tehát erre vándorolni csak ínséges helyzetben érdemes. Előnye, hogy sokáig ad nektárt.

Sziasztok!

Kezdő méhész vagyok és azt szeretném megkérdezni, hogy a cséplős napraforgó, vagyis nem a kombájnos, mézel-e, ha igen mennyire?
Köszönettel: János

Szeretnék gyors információt ha valaki tudna egy primis nevű Martonvásárhelyi hibridről, hogy van e valakinek tapasztalata. Előre is köszönöm.

Az NK Brio nagyon jól mézel,én csak a tavalyi évi tapasztalatomat tudom elmondani.
Legalább 20-25 aranykoronás talajt igényel, valamint ha nincs túlterhelve nagyon szép eredményt lehet elérni.
(Hektáronként ne legyen több 3 családnál)

Üdv Méhésztársaim!
Kérdezni szerteném,hogy a neoma napraforgók jól mézelnek-e,mert erre mifelénk a vetések 90 %-a csak ezzel a hibridekkel vannak tele. ( Hajdú-Bihar megye)
Lesz-e rajta méz vagy a méheink éhenhalnak????
Eddig ugyan csak rossz véleményeket mondtak a méhésztérsak!!
A hozzászólásokat és véleményeket előre is köszönöm!
Üdv: Jocó

Tavalyi tapasztalat Pioneer fajtájú napraforgó 4-5 hibrid és vegyes mézet hordtak be a méhek, tehát pioneer-ra ne!!!!
A Brio, Alexandra, Arena jó mézelők, bár kell jó talaj, jó tápanyagutánpótlás, megfelelő beázás és nem agyonterhelt legelő, az időjárás és a jó családok. Ha ez mind klappol, akkor jó esélyek vannak, ha valami nem stimmel érdekesebb, ha több dolog nem áll fenn... Régen a legtöbb napraforgófajta mézelt jól, vagy kevésbé, most már tényleg éhen is halhatnak a méhek egy napraforgótábla közepén.

Csoda szép... )
Szeretnék kérdezzni... melyik napraforgó a leg jobb mézelés szempontjából... ???
)
Előre is köszönöm a választ !

Ezt ma fényképeztem
Nem ilyen a határ, de a kertünkben már ilyen...

Az Alexandra 30 körüli aranykoronás földben egy pár éve nagyon jó volt. A Neomáról elég ellentétes tapasztalatok születtek a közelmúltban felénk van aki azt mondta, hogy nagyon bejött van aki azt hogy nem. Ezek mind közeli ismerősök. Általános tapasztalat vele kapcsolatban, hogy ha korán lett elvetve akkor jó, ha késeire hagyták, akkor nem sokat ér, Én is ezt tapasztaltam. A kései napraforgók akár milyen szépen néznek ki valahogy nem jönnek be.
A Brionak nagyon komoly talaj-előkészítés kell ahhoz, hogy jó legyen, de ha minden megvan, jó talajban van akkor egy igen jó fajta. Tekintettel arra, hogy megfelelő magágyat legalábbis felénk nagyon kicsi területen tudtak előkészíteni, és a korai vetés tőállománya sem valami bizalomgerjesztő, ez nem csak ennek a fajtának de a többinek sem kedvez. Jó földben sem tud csodát tenni egy növény sem, ha csak a talaj felső 8-10 centije lett felkaparva. Nem várok rekorderedményeket idén mifelénk...
Általános nézet, hogy 16-18 aranykoronás föld az aminek legalább kell lenni a napraforgó alatt, hogy jól mézeljen.
Az előző szezonban volt nálunk egy előadó napraforgó nemesítéssel kapcsolatban, Ő állította, hogy mézelésre is szelektálnak amikor új hibrideket hoznak össze, de ki tudja, hogy mennyire számít igazából.

NK kondi
ez újabb fajta van ezzel kapcsolatban valakinek tapasztalata?

és mi a jó talaj?

a brió tuti tavaly nekünk bejött de jó talajon.

Sziasztok!!
Felénk a napraforgó már 8 éve 1 deka mézet sem ad!!
Érdeklődtem valami FRANCIA fajta!!
Ez is az EU!!!

Úgy tudom azok jól mézelnek.

És mi a tapasztalat az Alexandra PR és a NK Brio hibriddel?

Olyannyira nem mézel, hogy még éhezhetnek is rajta... tavaly itt többen belefutottak ebbe.

A fajtaneveket nem tudom, de a tavaji év alapján én is azt állítom, hogy a nagytányérú csíkos vagy nem mézel, vagy csak nagyon gyéren. Tavaj a méhesem mellett /20-30m/ volt kb 120 ha ilyen és nagyon gyér hordásom volt. Akolléga kb ugyan ilyen számú családdal egy kisebb területű, de többvirágú apróbb fekete szemű napraforgón volt a méhei nem voltak jobbak, mint az enyéim és dupla annyit pergetett, mint én. Lehet, hogy ez egy véletlen, de lehet, hogy nem !?
Üdv. Jóska

Nekem is ezt kinálták de fórumtársak és más méhészek egyértelmü tapasztalata hogy sajnos nem mézel eggy ismerős méhész 160 családdal próbálta 30 aranykoronás terület és semmi nem volt egy hetet szenvedett és elpakolt.