Igazság szerint nincs igazán jó rovat ehhez a hírhez, hiszen nem csak napraforgó, hanem kukorica-gondokkal foglalkozik az előrejelzés, de itt szólok, mert még jöhet csúf világ, ha keményebb felszívódó rovarölőkhöz nyúlnak a gazdák (a tojásparaziták, Bt-toxinok ideje lejárt, már nem lehet elérni a kukorica csőbe befészkelt kártevőket, a poloskákat "ráolvasással" úgysem lehet kontrollálni, nem fog rajtuk az átok sem).

https://agroforum.hu/novenyvedelmi-elor ... epni-kell/

A hazatelepülő vándorok mostantól erősen figyeljenek a gyümölcsösök, házikertek környékén, ott nagyon komoly, kifejezetten felszívódó szerekkel végzett permetezések várhatók, sok kártevő gradációja várható a közeljövőben. Mindenhol felhívják a figyelmet a méhek kíméletére, de nekem az a tapasztalatom, hogy sok házikertben ezt nem tartják be, s úgy vélem, még van néhány olyan szer, ami már nem igazán legálisan felhasználható, de még nem járt le a "kihotdási ideje", így várható még egy-egy masszív foszforsavészter, esetleg nagy valószínűséggel tiametoxam okozta probléma is adódhat (Actara csak jövőre zárttéri, s a burgonyabogár sem elhanyagolandó tényező, ráadásul kezdenek kialakulni szertoleráns, rezisztens törzsei is egyre, s másra). Nekem a gyümölcsvirágzáson kívül mindig ez az időszak volt a veszélyes, ilyenkor védik az almát, körtét, és a zöldségfélék legtöbbjét is, permetezve ha virágzik a kertben valami, s akkor is, ha nem. A soknemzedékes-soktápnövényű fajok, (levéltetvek, liszteskék, tripszek stb) és a "migráns" inváziósok (poloskák, kabócák, lepkekabóca) most támadnak folyamatosan, a kerttulajdonosok pedig szórják a vegyszert. A lepkekabócára is figyelni érdemes, ha valóban tömeges, hordást is adhat a mézharmata. Már találkozhattak az alföldi méhészek a metcalfa-mézzel...

Nem tudom, hogy máshol milyen eredmények születtek, de nekem 10kg körül véget ért a napraforgó elvétel. Az utóbbi 10 év legrosszabb átlagával. Mindez jól beázott területen, hideg volt az időjárás, hiányoztak a nagy melegek, ami kihatással volt a nektártermelésre. Végülis mindegy, hogy miért is, részemről indul a betelelésre való felkészítés, atkaírtással és serkentéssel.

A lényegi hordásnak vége, már páran fehér homlokkal jönnek haza a tarlóvirágról. Az önkormányzattól is hívtak, hogy a címemre küldhetik-e az értesítést a csávázott vetőmagról Annak ellenére, hogy komolyabb pusztulás nem volt, terveim szerint befejezem a napraforgó látogatását is. 500ft-os mézet nem termelek. Inkább szaporítok egy kicsit és hamarabb elkezdem gyűjtetni a propoliszt. Az anyák se szorulnak ki itthon, szépen serkentgetem őket és reményeim szerint szebb családok mennek a télbe...

Mortimer írta "Győző. Pár évtizedig a nagy BMW-k még biztosan tudnak menni, a hatalmas villák állni fognak, és Tahiti is talán kitart még egy darabig a mai mivoltjában. Ezt a pénzemberek is tudják, ennek tudatában ,,alkotnak".

Ezt ÉN' ilyen határozottan nem merném kijelenteni!

Na ja, idáig azért 1-1 kg volt naponta ma már csak 30 dkg vagy egyenleg.Betelelünk aztán szívunk tovább jövőre

Nálam is a kijáró méhek 60% eltünt A napraforgónak itt lassan vége, a méztérbe nem sok méz került, a fias kereteket szépen tele pakolták, marad a családnál. Szerintem túl hamar vándoroltam ide, (volt ideje dolgozni a neo.-nak) bár időjárással is gondok voltak.

Tomipapa!
Alapvetően abból indulok ki, hogy az NNI szint a nektárban változó mértékű. Csapadék és domborzati viszonyok, de szerintem még a nektártermelődési képesség is befolyásolhatja a szintet. Ezt támasztja alá, hogy az NNI tünetegyüttes nem törvényszerűen jelentkezik az alkalmazásuk során. Tehát egy küszöbérték alatti szint esetén nincs probléma, felette igen. Megjegyezném, hogy a kumulációs hatások miatt ez a szint a kimutatási határ alatt is lehet, valójában nem tudjuk, hogy mekkora ez a szint. Utaltál a citokróm P450- es enzimrendszer blokkolására, amely az NNI bontását végzi úgy a növényben, mint a méhben. A tebukonazolra vannak bizonyítékok, de teljesen egyetértek veled, hogy valamennyi DMI fungicid esetében erősen feltételezhető ez a hatás, de most szorítkozzunk arra, ami bizonyított. Ezen kívül ugye a tebukonazolról tudjuk, hogy "törpésítőnek" is használják hosszú hatástartammal télen a repcében. Vagyis minél tovább gátolja a növényben az NNI bontását, annál magasabb szint lehet a nektárban, következésképpen a kritikus szint előfordulási gyakorisága lehet magasabb gombaölős kezelések esetén. Plusz hatásként jelentkezik, ha a méh detoxikáló enzimrendszerét is bénítjuk vele, akkor viszont a küszöbértéket csökkentjük. Ez utóbbi hatás azért nyilvánvalóan a tankkeverékben jelentős.
A rendkívül kimerítő választ köszönöm, de arra azért nem kaptam választ, hogy ezen betegségek ellen DMI gombaölőket alkalmaznak a gazdák, esetleg más hatóanyagcsoportba tartozó gombaölőkkel gazdaságosabban meg tudják oldani a problémát, így az általam feltételezett hatással nem feltétlenül kell számolni?

Győző.
Pár évtizedig a nagy BMW-k még biztosan tudnak menni, a hatalmas villák állni fognak, és Tahiti is talán kitart még egy darabig a mai mivoltjában. Ezt a pénzemberek is tudják, ennek tudatában ,,alkotnak".

Cerana!

Semmi pénzért el nem venném Vadkan barátom kenyerét, de a kérdésedben rejlő feszítő kétségekre talán én is tudok néhány dologgal kapcsolatban válaszolni.

Előre kell bocsássam. a napraforgó "pénzes" kultúra, a hozzám hasonló paraszt pedig szereti a pénzt. Termeljük is feszt, leginkább fittyet hányva a növényváltási szabályokra, hiszen annyi föld a világon nincs, amennyi kellene, hogy a napraforgó 5 éven belül ne jusson vissza a területre, ráadásként az egyik legveszélyesebb kórokozó, a fehérpenészes rothadás (Sclerotinia)nem csak akár 8 évig életképes szkleróciumokkal képes "kitartani", hanem egyúttal sok tápnövényű is, tehát pl. a repcét is bele kellene kalkulálni a vetésváltás tervezése során. Mindenesetre tehát betarthatatlan az agronómiai technológiai szabály, ráadásul terjedőben a forgatás nélküli talajművelés is, mely viszont kérdőjeleket vet fel a gombák elleni védekezés terén.

Másodsorban a napraforgó talajigény szempontjából eléggé igényes, a kiváló termesztési körzeteiben sűrűbben kerül vissza, mint kívánatos. A hozamos növényeknél nem csak az output számottevő, de az inputot sem adják ingyen, manapság olyan költségnövekedések voltak, hogy a megelőző időszakban elérhető (arányokat írok, nem mindenhol érvényes tényszámokat) 100 000 Huf nyereség mostanra kb. 60 000-re olvadt (azért még így is megéri, nől a termelési kedv). Ha nagy befektetést igényel a kultúra, az észér parasztja szeretné azt visszakapni, s a lehetőségek keretén belül nem csak a befektetését szereti viszontlátni, de nyereséghez is szeretne jutni. Védi tehát a kultúráját, mint a parancsolat, s permetez, ha szükséges. Annyit azért a bemenő anyagok -köztük a növényvédőszerek- árának emelkedése sikerrel elért, hogy mostanában nem vaktában okádva kifelé a szert (és pénzt) permetez, hanem lehetőleg okszerűen. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyag árára is odafigyel, s ha lehet, tankkeverékben, több hatóanyaggal védekezik a gombák ellen, szívesen nyúl egyes "zöldítő" hatású hatóanyagokhoz, széles hatásspektrumú, hosszú hatástartamú szereket, szerkombinációkat, csomagokat keres és bizony-bizony, ha szükséges, egy menetben védekezik a rovarkártevők ellen.

Tehát láthatóan a jövedelmező napraforgó-termesztés elképzelhetetlen a kórokozók elleni védekezés nélkül. Az intenzív tápanyag-utánpótlás hatására (toljuk neki, nem mindegy, hány tonna a hozam) az erőteljes fejlődésű növények szövetei fellazulhatnak, megkönnyítve a kórokozók gazdaszervezetbe történő bejutását, de az időjárási károk (pl. jégeső, szél- és homokverés, stb.) és a rovarkártevők is kaput nyithatnak a gombák okozta fertőzéseknek. A vegyszeres védekezést először a napraforgó 6–8 pár leveles állapotában kell elvégezni a Diaporthe helianthi előrejelzésére alapozottan. A második állománykezelést csillagbimbós állapotban, illetve virágzás elején kell végrehajtani. A védekezés szempontjából fontosak a különböző agrotechnikai tényezők is. A betegségek kifejlődését ugyanis késlelteti és csökkenti a megfelelő tőszám és a gyommentes állomány. A vegetációs időszak folyamán, így a virágzás előtti és közbeni gombaölő szeres kezeléseket pedig a példádból is láthatóan hidas-traktoros permetezőgéppel szokás végezni.

A négy kiemelten fontos napraforgóbetegség: Alternaria, Sclerotinia, Phoma, Diaporthe.
A fehérpenészes rothadás megjelenésének, fertőzési mértékének jelentőségét fokozza, hogy a kórokozó polifág, számos kultúrnövényünk (napraforgó, repce, szója, borsó, bab stb.), gyomnövényünk (példul parlagfű) tartozik a gazdanövényei közé. A helyzetet súlyosbítja a vetésváltási szabályok be nem tartása, a forgatás nélküli talajművelés terjedése, amelyek elősegítik a gombabetegség állandó fertőzését a talajból. Ha olyan az időjárás, a Sclerotinia mellett az Alternaria is jelentős károkat okoz a napraforgó-állományokban.
A napraforgó kórtani problémái minden évben az adott időjárási viszonyok hatására jelentkeznek és szinte kivétel nélkül több betegségből tevődnek össze. Ahogy változnak az egyes évek csapadék- és hőmérséklet viszonyai, úgy változik a napraforgóban fellépő növénypatogén gombák jelentősége is. Egyes években a Sclerotinia, Alternaria és Phoma a meghatározó, gyengébb adottságú (és fertőzött) területeken a Macrophomina phaseolina (hamuszürke szárkorhadás) tüneteivel lehet találkozni (korai teljes száradás, kicsi tányérok, léha kaszatok, a fertőzés már bimbós állapotban is látható, csak akkor már késő védekezni). Az Alternaria- és a Sclerotinia-fertőzések legtöbbször együtt járnak, s van olyan évjárat, amikor viszont a Diaporthe tarolhat.
Jelezném, hogy a szürkepenészről aránylag keveset szoktak beszélni, de az időjárás függvényében oda kell rá figyelni, mert könnyen komoly bajt tud okozni. A szklerotinia pedig a virágzáskezdet után is képes a tányért fertőzni!

A napraforgó-betegségek komplexitása, "soktényezős" volta miatt tehát minden évben számítani lehet és kell a kórtani problémákra. Mivel az időjárás alakulását nagyon nehéz előre megjósolni, szinte lehetetlen egy-egy adott kórokozó ellen célirányosan és "receptszerűen", preventív módon védekezni. Ezért a védekezés szempontjából az egyik legfontosabb tényező, hogy a felhasznált gombaölő szer hatásspektruma minél szélesebb legyen, ezáltal minél biztosabb védelmet nyújtson, bármilyen legyen is az időjárás. Azért terjed néhány -valóban prevenciós_ módszer, a "gombaevő gombák készítményei most már a technológia szerves részévé váltak, van olyan hiperparazita gomba is, amely szaporító képletei már a starter műtrágya felületére vannak "ragasztva"...

Mint fent már írtam a gombák és rovarok elleni védekezésben vannak nagyon erős biológiai és gazdasági összefüggések, így pár szót erről is, noha egyes kártevőket leszámítva a napraforgó növényvédelmében a fontossági sorrend régen a gyom>gomba>s a legvégén a rovar elleni védelem volt, s ez ma is így lenne, de egyes években a rovarok is képesek átlépni a védekezési küszöbértéket, illetve az imozamox-rezisztens hibridek terjedésével (Clearfield, Clearfield Plus technológia) a gyom-kérdés idővel hátrébb sorolódhat. A rovarokkal kapcsolatban a probléma elsősorban az idegenhonos inváziós fajokkal van és lesz (gyapottok bagolylepke és egyes vírusvektor levéltetvek és kabócák mellett egy újabb felfedezés, hogy a kukoricabogár imágói a mostani rajzásuk során betelepülnek a napraforgóba is és ott folytatnak érési táplálkozást a meddő virágok szirmait felcsíkolva valamint a csöves virágok bibéjét rágva, ezáltal komoly terméskiesést is okozva). Az étkezési szotyi érzékeny a napraforgómoly kártételére (fitomelán-réteg hiányzik), ezért ellene virágzáskezdet táján (rajzásfigyeléssel követve) védekezni szükséges lehet, illetve a poloskák kártétele az olaj, vetőmag- és étkezési napraforgóban szintén indokolhat 1-2 csillagbimbós-virágzó állapotban végrehajtott védekezést.

Az állományban történő rovarkártevők (levéltetvek, poloskák, atkák, gyapottok bagolylepke stb.) elleni védekezést a napraforgó 6–8 pár leveles állapotától a virágzásig szükség szerint egyszeri vagy kétszeri alkalommal kell végrehajtani. A védekezések összekapcsolhatók a gombakórokozók elleni kezelésekkel. A rovarkártevők a termés mennyiségi és minőségi károsodását okozzák. Az általuk okozott mechanikai sebzések a kórokozók fertőzési kapui lesznek.

Erősen foglalkoztat most mindenkit, hogy már hivatalosan is elfogadott, hogy az acetamiprid hatóanyag a tebukonazol gombaölővel együtt (tankkeverékben kijuttatva) veszélyt jelent, a méhekre nem jelölésköteles acetamiprid e kombinációban mérgezi a méheinket (Tóth Péter a tiakloprid hatóanyag esetében is hasonló hatást vél, kezdeményezésére még az engedélyező hatóság nem szigorította a tebukonazollal történő keverés szabályait). Már alaposan megfejtettük, miért tapasztalható ez a jelenség, nem kezdeném elölről, de annyit azért megjegyeznék, hogy minden ergoszterol-bioszintésist gátló fungicidet vizsgálni kellene a méhek méregtelenítő enzimeinek blokkolására nézve, mert azt csak mi gondoljuk, hogy kizárólag a tebukonazol tehet keresztbe. Vélelmem szerint minden szterol-bioszintézisben szerepet játszó olyan hatóanyagot, mely a szterol-demetiláz inhibitorok közé tartozik (pl. a ciprokonazol, a difenokonazol, a metkonazol, tebukonazol stb.), azaz a DMI-fungicideket vizsgálni kellene, de több hatóanyag-csoporttal kapcsolatban sincsenek részletes ismereteink, s a többi szterol-bioszintézisre ható hatóanyagcsoportot is szükséges lenne ilyen szempontból is vizsgálni. (Jelzem, a napokban az Unió meghosszabbította az acetamiprid hatóanyag felhasználásái engedélyét: https://www.agroinform.hu/szantofold/me ... -35608-001 )

Összefoglalva: a napraforgó tányérbetegségek, levél és szárbetegségek ellen szükséges lehet gombaölő-szeres kémiai védekezés virágzáskezdetkor és virágzásban is,. A betelepülő rovarkártevők ellen szintúgy szükségessé válhat az inszekticides permetezés ebben az időben is, bár nem minden évben lépi át a gradáció a védekezési küszöbértéket (vírusvektorok ellen viszont mindenképp indokolt védekezni, mert sok vírus szintén komoly terméscsökkentő tényező lehet.

Egyetlen kérdésben nem értelek, mégpedig a NNI csávázószerek és az ergoszterol bioszintézist gátló fungicidek összefüggését. A mostanra betiltott csávázószer-hatóanyagok lebontásában bizonyára szerepet játszhatnak a specifikus P450-es enzimcsalád tagjai, de azok a hatóanyagok nagyon komoly veszélyt jelentenek a velük érintkezésbe kerülő méhekre. Az azol-vegyületek azon esetben lépnek be a képbe, ha a méhekre egyébként nem jelölésköteles neonikotinoid hatóanyagokkal (acetamiprid, tiakloprid) együtt kerülnek felhasználásra. Tehát kérdésedre azt válaszolnám, hogy a szükséghelyzeti engedélyekkel most legalizált neok vagy mérgezik a méheket, vagy nem. Mérgezik, ha a vetést követően nem bomlottak, oldódtak le, s most a csapadék hatására a növény nedvkeringésébe jutottak, s beléptek a generatív részekbe (florális és extraflorális nektáriumok illetve virágpor). Ha a méh ilyen növényi nedveket, pollent gyűjtenek, a dózis nagyságának függvényében vagy azonnal a táblán elpusztulnak, vagy szubletális koncentráció esetében idővel eltájolnak. Ezen esetek laboratóriumi vizsgálatokkal igazolhatók/cáfolhatók, a laborok mérési határértéke már nagyon alacsony, gyakorlatilag 1ppb alatti koncentrációkat is képesek detektálni a növényi és rovarmintákból. Nem érzem tehát fontosnak, hogy használnak-e tebukonazolt a rovarölőkkel csávázott napraforgóban, nincs összefüggés a két szercsoport méhekre gyakorolt hatásában, pontosabban méhveszélyességi szempontból ganzegal. A tankkeverékben a permetezéssel felhasznált nem jelölésköteles hatóanyagok válnak jelölésköteles hatású rovarölőkké a tebukonazol jelenlétében, az imidakloprid, klotianidin és tiametoxam, önmagában is öl, ergo tebukonazollal együtt szintúgy.

Szóval nagyon röviden így vélekedek, de szükség esetén szívesen kifejtem részletesebben is. Ha valahol tévedtem volna, Béla úgy is kijavít, ha pedig fontos dologról feledkeztem volna meg, majd kiegészít.

Csak úgy mindenkinek!

Egy biztos! Amit vet, az ember azt fogja aratni! És ez nem vicc! Már sokszor leírtam, hogy van egy kozmikus princípium (alap) mely szerint a világegyetem működik. Energia és információ a két pólus. Az energia az, ami a vivőanyag, ami szétáramoltatja az információt. Az információ meg elvégzi a negatív vagy pozitív hatást. Ha az ember elvet egy búzamagot akkor a benne lévő információ fog előjönni, mint tulajdonság és búza fog manifesztálódni a természetben. Ez minden információra igaz. Akkor ezek után tovább lehet gondolni, hogy azok az ember által készített a természetben spontán nem létező szerek milyen információval bírnak……!? Egyszerűen nem analógok a természettel, ami annyit jelent, hogy az nem ismeri fel, mint eredendő létezőt és úgy védekezik ellene, hogy saját magát bontja le, azaz pusztítja el. A természet minden aspektusa intelligens, csak az ember veszítette el ezt a tulajdonságot, mert szembe megy a természeti törvényekkel, mert azt gondolja, hogy Ő’ maga egy a természeten kívülálló identitás. Pedig szerves része a mindenségnek. Belőle van és általa. És bármit is tesz ellene azt maga ellen teszi. TESSÉK, MÁR ÉSZRE VENNI!!!

Elsősorban Vadkantól kérdezném, de ha bárki másnak van róla autentikus tapasztalata azt is szívesen veszem. Szóval mennyire jellemző napraforgóban virágzás idején (előtte) gombaölőt alkalmazni. Kifejezetten pl. tebukonazolt. Így a csávázás mellett lehet ilyen háttere is az idén tapasztaltaknak. Azért kérdem, mert elég sokat találkoztam ezekkel az emeletes holdjárókkal az elmúlt egy hónapban. Igaz azok akár kukoricában is járhattak, meg nem is kellett feltétlenül gombaölőt permetezniük.

Balázs!Ebben van valami

Remélem mindenki felismeri, hogy ez olyan év, hogy nem kell kontárkodni a pörgetővel a kaptársor mögött sátor nélkül, meg keretet visszatölteni nappal. Aki nem látja, hogy milyen kutatós év van, az vak. 3 kg-os nap közben komolyan szaglászták a műlépeket. A műlépezést követően meg kutattak mindenhol. Ez megy akác óta, attól függetlenül, hogy a mérleg mit mutat.

Ahogy írod,pedig elég gyengék szegények ,hordás is van valamennyi,de a kipergetett fiókokat úgy kell vissza csempészni este.

És általában ezek a méhészek járnak lyukas gatyában 20 éves suzukival. Úgyhogy lehet, hogy mégsem 24 az a 24...

Napraforgón még jó hordásban sem lehet kint hagyni pl. kipergetett fiókot, mert meglepik a méhek.

Azért bírom az ilyen minden család 24 kereten van égész évben és ott se fér el dumát. Mindez természetesen egész évben és minden méhcsaládnál. Aki kezdő még akár el is hiheti...

Ezt a két kollégát 6 éve ismerem , a tapasztalataim személyesek, békés megyeiek , naprával úgy körül vannak véve , hogy öröm nézni- nem vándorolnak.

Ezt amit írtál én se Egyébként nyilván mindenki kamuzik ...

Végig olvastam a hozzászólásokat, a napraforgón tapasztalt elhullásról,hogy vannak akik már fontolgatják, hogy kihagyják. Van két ismerősöm ,már akácon 24 kereten vannak a családok- egy anyával-30 százalékot szaporítanak-eladják-megint 24 kereten vannak a családok.Napra vége tele a kaptár, a kaptár elejét nem lehet látni a méhektől .Erősebbek mint napra előtt. Valamit nem értek.

Most küldtem rá egy próbát, nekem nem pattant vissza.

Na. Ez ami nem jött vissza, a t-online-s címemről ment. A gmail-esről nekem se sikerült. Az visszapattan.

Nah, ez is csak egy jó nagy átbaszás a részükről!Bár én minden email címre, ami a kapcsolat oldalon van, elküldtem egy szívhez szóló melléklettel együtt....

Így legalább biztos nem lesz panasz...

Nem próbáltam még ilyet, de...
- jó hordásban nem érdekli őket.
- ha nincs hordás, baromi nagy kutatás lesz belőle.
Országosan meg különben is képtelenség.

Többször is próbáltuk de nem sikerült .

Ez van

Én sem tudom el kűldeni azt irja hogy az email cím nem található

Ne ide tartozik, de a lehetséges kijáró méhek eltüéséért felelős tényező egyike lehet. Pergetett fiók alj tető benne egy zárkázott anya. Mikor tömegével vannak ben bezár és viszik. Ezt fél füllel hallottam.

Lenne a valakinek infója, hogy a környező országokban is (Ukrajna, Románia, Szerbia) tapasztalható ez a méh eltünési jelenség? Vagy csakis Magyarország.

Csak nekem nem működik a mehmergezes@omme.hu email cím?
Folyamatosan visszadobja a levelemet, hogy nem létező email cím!

http://www.omme.hu/?p=10985

"Létrehoztunk egy elektronikus postaládát, ahová kérjük, jelezzék, ha méhelhullást tapasztalnak. Fontos, hogy nevet, telefonszámot és a méhészet helyét pontosan adják meg. A tapasztalat jelenséget, fontosnak tűnő észrevételeket írják le. Minél több adathoz jutunk, annál nagyobb az esély, hogy eredménye lesz törekvésünknek. Az emial cím, ahová várjuk a méhelhullással kapcsolatos jelzéseket: mehmergezes@omme.hu"

sem..

Most akkor történik valami, vagy sem.... ?!

https://www.agroinform.hu/szantofold/ve ... -37075-001

Nem tudom, majd kiderül! Lehet akkor sem lesz sokkal jobb a helyzet, mert többször fognak vegyszerezni a gazdák.

Én ebben nem hiszek .Akkor Fazekas miért engedte .Nagy Isván miniszter Úr hogyan tudná megoldani ezt a problémát ?

Elvileg már nem lesz több neo-s csávázóval vetett növény, már ősszel a repce sem lesz neo-s.

Átkozott napraforgó a méztérből teljesen el tüntek a kaptárak előtt egy darab hulla sincs .Még rosszabb a helyzet a tavalyi évhez képest pedig most kisebb a vetés terület . Meddig megy ez igy hogy senki nem tesz semmit csak itt le irjuk egymásnak

Lehet, hogy szokásomhoz híven túlbonyolítottam a dolgot, és mégis kihagytam egy fontos részletet. Tehát amikor a méhészetben nagy számú elhullott méhet lehet találni, az a véleményem szerint nem lehet NNI mérgezés. Mégpedig azért, mert (itt szintén pongyolán fogalmaztam) az NNI-nél van olyan központi idegrendszeri hatás, ami eltévedést okoz. Tehát, ha a méh egy fordulón belül ölő mennyiségű mérget vesz fel, akkor ugye a napraforgótáblán pusztul el, de ezek akkor hirvivők, tehát nem a fél család. Ha a nagyon gyors hatású piretroid mérgezés történik, akkor nagyjából ugyanez lesz: a méhlegelőn lesz kevés méhhulla. Ha napközben permeteztek, akkor sok méhhulla, de a gyors hatás miatt megint csak a méhlegelőn. A méhesben ilyenkor elnéptelenedés látható, hullák nélkül. Azonban az elnéptelenedés foka lényegesen kisebb, mint az NNI esetén. Ha az NNI szint a méhlegelőn kevesebb, mint az ölő dózis, akkor az a méh nem a méhlegelőn pusztul el, hanem eltéved.
Lehet-e piretroid mérgezés esetén méhhulla a méhesben nagy számban? Ugye a képek erről szóltak. Szerintem a következő esetben lehetséges: a méhlegelőn kapott dózis nem volt halálos, de nem is bomlott le teljesen a méh szervezetében , ezért a második fordulónál már összejön a halálos dózis. Ekkor van elnéptelenedés, de méhhulla is van a méhesben, hiszen ettől nem téved el, hazaér. Ugye ne felejtsük el, hogy a piretroid hatás azonnali, tehát helyben kialakulnak a tünetek, nem tud hazajönni. Azonban olyan formuláció esetén, amikor késleltetett a felszívódás, akkor hazaérhet. A CS mikrokapszulázásról ezt el tudom képzelni (Karate Zeon). Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy nem CS formulációjú piretroid kimutatása a mézben, vagy virágporban semmiképpen nem jelentheti az ok megtalálását. Azért, mert egy ultragyors hatású szert hazahozott a méh, tehát nem pusztult el ultragyorsan. Magyarán egészen biztosan ölő hatás alatti volt a szint. Kumulálódni nemigen tud, legfeljebb a lebomlási időn belül jut hozzá még méregtöbblethez, ahogyan az előbb írtam.
Szumma szummárum: Én nem állítottam olyant, hogy a fotókon szereplő képek ne lehetnének piretroid mérgezések. Azt állítottam tegnap, hogy a méhhulla nélküli, nagyfokú elnéptelenedés (a kaptárban kevesebb méh van, mint amennyi egy 8 kilós hordás idején ott látható) nem lehet piretroid mérgezés.

Ejnye Sono!

Nem lopta, csak kölcsönvette azokat a kifogásolt képeket. Ráadásul azokat nem csak a Biokontroll használta fel, de Cerana-nak írt megelőző hozzászólásomban egy csinos csokrot is közöltem a világhálón megjelentetett bolgár képekről.

Egyébként a világhálóra feltett képek felhasználása deklarált szerzői jogi védelem híján nem tilos, a különböző feltöltő oldalak vagy gyengébb felbontású, vagy "felülírt" formában szabadon letölthetővé teszik, s ha valakinek a minőségi, nagy felbontású változatra van szüksége, az fizeti a nem túl magas összegű szerzői jogdíjat.

Dömötörfi mester nem lopott tehát, mindössze a mondanivalója illusztrálására felhasznált két szabad felhasználhatóságú fotót. Csak tette ezt a forrás, a szerző feltüntetése nélkül, azt a látszatot keltve, hogy az általa vélelmezett csávázószer-okozta mérgezés ilyen méh-hekatombákat okoz a kaptárakban, a méhlakások előtt. Nem lopás tehát, amit művelt, hanem hazug, hatásvadász előre megfontolt félretájékoztatás. Ha a méhei neonikotinoid csávázószertől pusztultak, tájoltak volna el, akkor a kiürült mézkamrákat kellett volna fotóznia, csak az nem olyan attraktív. Elkövette egyébként azt a hibát is, hogy amikor fény derült arra, hogy a fotók nem mostani és nem Dömötörfi méhészeti állapotokat ábrázolnak, akkor letörölte az eredeti posztot és a pótlására írtba már saját fotókat töltött fel. Csak elkövette ismételten azt a hibát, hogy nem csak a mostani, 2018-as állapotokat rögzítő képeket használt fel, hanem egy 2016-os mérgezést dokumentálókat. Csak először "elfelejtette" ezt kihangsúlyozni a bejegyzésében, ráadásul sokáig csávázószerekről vetyengett, s csak később árulta el, hogy Tóth Péter segítségével sikerült kideríteni: azt a mérgezést éppenséggel egy piretroid hatóanyag okozta anno. Arra sem igen tért ki, hogy a jelenlegi tünetek a 2016-os eset tüneteivel egyeztek meg.

A dolgot ugyan némileg bonyolítja, hogy Cerana szerint ez nem lehet piretroid-mérgezés, de ezt az ellentmondást én most laborvizsgálati eredmények híján feloldani nem tudom, teóriákat alkotni pedig sem időm, sem kedvem.

A dolog tanulsága, hogy érthető az indulat, amikor a méhész tehetetlennek érzi magát. Ez az indulat viszont nem írhatja felül a hiteles tájékoztatás kötelezettségét. A tehetetlen spontán indulat mindig rossz tanácsadó, a nem spontán, hanem megfontolt szándékkal, a csúsztatás, tévútra vezetés és a személyiségrombolás szándékával elkövetett félrevezetés viszont a legelítélendőbb tettek egyike.

A szakmának most kifejezetten a hiteles tájékoztatásra van, lenne szüksége, s ezt nemigen kapja meg az érdekképviseleti szervezet választott vezetőinek nagy részétől. Tudathasadásos az elnök és az elnökség egy részének jelen állapota, hiszen ha kiderül, hogy ténylegesen a neonikotinoid csávázószerek okozták a népességvesztést, akkor a károsult méhészek kiteszik azok bőrét szikkadni, akik elsunnyogták a tiltakozást, amikor annak volt az ideje. Ha az derülne ki, hogy valójában nem a neonikotinoid csávázószerek okozzák a problémát, akkor megint csak azokat veszik elő a méhészek, akik folyamatosan azt harsogták, hogy Tóth Péter elárulta a méhészeket, amikor azt merészelte mondani, hogy a neonikotinoidok kiváltására, helyettesítésére és pótlására felhasznált rovarirtók hasonló, esetleg nagyobb károk okozására is képesek, mint a neonikotinoidok, s ezért a helyes szerhasználat, a méhkímélő technológia betartása érdekében szükség van a gazdatársadalommal és a növényvédős szakmával folytatott párbeszédre és együttműködésre. Szóval érthető, ha az egyesületi vezetők java része szeretné elmaszatolni a problémát, létérdekük, hogy el ne kergesse őket a felbőszült méhész-tömeg. Nem fűződik érdekük a csávázószerek maradványának virágzati részekben, nektárban, pollenben történő kimutatásához, hiszen még az újsütetű miniszter is azt állította, hogy:
"Nagy István lapunk kérdésére megerősítette: hazánk mind ez idáig azért tartott ki a neonikotinoidok használata mellett, mert minden olyan szer, amely a helyettesítésére szolgálhatott, tízszer-tizenötször nagyobb környezetkárosítással járt volna, miközben az említett csávázószer szabályos és szakszerű felhasználásával minimalizálni lehetett a beporzókat érintő veszélyt."
(az idézet forrása: http://magyarmezogazdasag.hu/2018/05/23 ... t-repceben )

Persze, hogy kínos lenne, ha kiderülne, mégis jobb lett volna tiltakozni akkor, amikor lehetett.
Érdekes, de a "Setét/Világos oldalon" a jó szervilis Csányi Antal, s a fóbiás Nagyernyei (Bross magyar és méhész-szakma-politikai hangja) igyekszik titkolni a repce-vizsgálatok eredményét, valószínűleg az nem illeszkedik a koncepcióba. Ellentmondást véltem felfedezni Antalom két egymást követő "kinyilatkoztatása" között is, de ezt a skizofréniát majd egy másik alkalommal tűzzük tollhegyre, mert félő, hogy ha belekeveredünk Csányi Mester skizofréniájának és Nagyernyei Nagysámán fóbiás paranoiájának mélyelemzésébe, mint az egyszeri majom a cérnába, akkor segítünk nekik a "méhész-etetésben", ami szemmel láthatóan a céljuk.

Persze amilyen birka a méhész, a végén még hagyja megetetni is magát. A méhész, aki a problémával nem fordul a hatóságokhoz, nem kér vizsgálatot, hanem legyint és beletörődik a "megváltoztathatatlanba", az meg is érdemli, hogy megváltoztathatatlan legyen a helyzete. Ami leginkább kiverte nálam a biztosítékot, az annak ténye, hogy Dömötörfi úr tücsköt-bogarat fröcsögött a beletörődő méhésztársakra, miközben:

"Küzdjetek méhek! Küzdjetek a létért! Küzdjetek az emberiségért, ha már az ember olyan hülye, hogy a saját jövőjét pusztítja el halálotok által! Mai napon megdöbbenéssel, de nem csodálkozva, megtudtam, hogy már csak egy méhész kolléga van, akinek nem pusztult el az állományából a kijáró méhek nagy része!( És egyik sem értesítette a hatóságot róla!) Persze nálunk senkit sem értesítettek előre hivatalosan a rendkívül mérgező csávázószer használatáról. Több községben a méhészek kaptak levelet , értesítést, hogy a gazdák ilyennel csávázott kukorica, vagy napraforgó vetőmagot használtak vetési területeiken. Már Belegben is tűntek el méhek mégsem mozdul senki! Majd jövőre meg sír mindenki, hogy fele méhcsaláddal tudott betelelni!
Még nem sírnak az emberek, mert még nem kell kézzel beporozniuk az alma, barack stb. gyümölcsfákat. Az alábbi képeken meg lehet nézni, milyen egy elpusztult méh család látványa! Gratuláűlok a permetező és csávázószer gyártóknak és a nemzet ellenes magyar kormánynak is. Azért nemzet ellenes , mert ezekkel a szerekkel gyermekeink jövőjét fogják el lehetetleníteni!"

"A képek kizárólag a saját méhészetünkben készültek az évek során, több kép a növényvédelmi hatóságnál is megtalálható. A 2016-os vizsgálat során ők is készítettek képeket. Sajnos az idén a mintavételezés nálunk nem volt lehetséges, mert ahogy 2016-ban úgy az idén is elmosta a méh hullákat az eső így már az eljárás megindításának sem láttam értelmét. A szomszéd méhészek egy részénél lehetséges lett volna a mintavételezés, de ők nem mozdultak most sem, akárcsak 2016-ban."

Nokérem, ez a magyar valóság, de van egy érzésem, bár csak félve merem kimondani: lehet, hogy a kormányzat és az érdekképviseleti vezetők most próbálják helyreállítani a mostanra elviselhetetlen mértékig fokozódott méh- és méhész-sűrűséget?

Döntse el mindenki, vérmérséklete szerint...!

Kaptál értesítést, csávázott napraforgód van, vagy csak olyan békebeli?

Az is megdöbbentő, hogy az adott méhészet aki a facebookra feltöltötte a képet, az lopta az internetről a szenzációhajhászás miatt és ezt nem tüntette fel. Ez a kép amit belinkeltél, egy 2015-ös biokontroll cikkben szerepel. https://www.biokontroll.hu/veszelyben-a-mehek/

Nekem jo eddig minden napraforgon, 26 kg + ba jar a merleges csaladom 2 mezterem tele fedve de van ahol 3 dik is felig van, eddig nagyon elegedett vagyok nincs mehpusztulasom meztereker fedig tisztessegesen

A meleg ellenére alig mennek a méhek. 20 fokos időben jó hordás volt a mostanihoz képest. A családok vegyes képet mutatnak, elhullás nincs előttük. Az erősek közel 2 feles fiókot meghordtak, a gyengébbeknél néhol alig látni méheket a méztérben. Nem tartom kizártnak, hogy azok másik táblára tájoltak és ott érte őket valami. Kezd megerősödni a gondolat bennem, hogy ez volt az utolsó napraforgós évem. A repce kihagyása is bejött, ezt is megoldom valahogy.

Tomipapa (Arisztaiosz)!
Előbbi hsz-ed töményre sikeredett, most csak felületesen tudtam átolvasni, később majd a hivatkozásokat is végignézem. Nekem a hitelesség rettenetesen fontos dolog. Ezért nem szeretném, ha bárkiben hamis elképzelést rögzítenék az NNI hatásról. Nagyon sokszor leírtam, hogy én az NNI csávázás kórfejlődését az alábbi logikai sorba tudom csak beilleszteni.
Hajdanán zombee (amúgy Te mostanában merre jársz?) linkelt be egy kísérletet, amikor alacsony adagú NNI hatására eltévedést idéztek elő a dolgozó méheknél. Tehát a halálos adagnál kisebb adag eltévedést vált ki. Linkeltem be olyan grafikont, ahol az NNI kumulációját szemléltették. Felmerült bennem, hogy idővel a receptorról leválik a méreg, de kavalos nagyon jó érvet hozott fel, hogy az is lehetséges, hogy nincs leválás. Megjegyzem, hogy a "méregkeverőknek" ez egy óhajtott célja lehet, hiszen ez a hatékonyság záloga. Tehát ha van kumuláció, akkor elegendő ha a nektárban töredék mennyiségű méreg van, azt a méh sokszori fuvarral összegyűjtögeti a szervezetében. Ha az eltévedés töredék adagnál megvalósul, akkor a sok kicsi először ezt a töredék adag szintet éri el. Ha egyszerre venne fel ekkora mennyiséget, akkor az a méhcsaládban nem lenne látható, mert ez az eltévedés az első hírvivő méheknél bekövetkezne, így a méhcsalád nem értesülne a veszélyes méhlegelőről. Ahhoz, hogy tömeges mennyiségű méh eltűnjön, ahhoz az kell, hogy csak a sokadik fordulónál jöjjön össze az eltévedéshez szükséges szint. Ekkor már a méhcsalád minden kijáró méhe járja a mérgezett méhlegelőt. Ha eltévedés van, akkor nincs a méhesben méhhulla. Ha mindezeket a tényezőket összevetjük, akkor a képletből kijön a CCD-nek nevezett tünetegyüttes. Aztán, hogy a CCD nevű kórkép egyenlő-e az NNI által kiváltott kórképpel, az már nem jelenthető ki. A letális dózishoz közeli nektárkoncentráció esetén már elképzelhető, hogy van méhhulla a méhesben, de ekkor is érvényesülnie kell a méhcsalád, mint szuperorganizmus védelmi rendszerének: a méhegyed eltévedése, halála megvédi a méhcsaládot.
Az olyan tömeges mértékű elhullások, amit azon a képen láttunk, véleményem szerint kétféleképpen jöhetnek létre: A kinn dolgozó méheket lepermetezték. Ekkor a méhcsalád többi tagja nem megy ki, mert nincs visszajelzés a nektárforrásról. 2. Központi idegrendszeri hatás nélküli (tehát tört adagban eltévedést nem okozó) méreg több napon keresztül kumulálódik. Azaz az értesítési lánc lefut, ezért tömegesen járják a méhlegelőt a méhek, és mindig azok pusztulnak el, amelyek összeszedték az ölő dózist a sokadik forduló után. Saját tapasztalatból tudom, hogy a fluvanilát, tehát piretroid néhány órán belül lebomlik a méh szervezetében , a hatása rendkívül gyors, így a kumuláció elképzelhetetlen ebben a hatóanyagcsoportban. Éppen ezért szerintem nem is tudja azt a jelenséget kiváltani, hogy eltűnjenek a méhek a mézkamrából. Ugyanis, amikor a 6-8 kilós hordások idején kaptárt bontok, akkor is mindig tele vannak a fiókok méhekkel. Tehát ha a gyűjtő méheket kinn lepermetezik, akkor azt a képet kell látnunk, amit ilyenkor is látunk: a kaptár tele van méhekkel. Ahhoz, hogy ennél kevesebb méh legyen a kaptárban, ahhoz arra van szükség, hogy a kaptárból azok a méhek is kimenjenek, amelyek most benn vannak. Permetezés esetén leáll az értesítési lánc. Kumulálódó mérgezésnél, amikor egy táncoló méhet több másik méh vesz körül, akkor tud elveszni a kaptárban lévőből több méh, ha az egy táncoló azután pusztul el, hogy leadta az értesítést. Utána azok, amelyek ettől kaptak jelet, megint több méhet csalnak ki, de ők elpusztulnak, és így tovább. Tehát piretroid permetezés esetén nem tud eltűnni a nép a mézkamrából, csak kumulatív mérgezésnél. Ebben nem értünk egyet Tóth Péterrel. Ő azt mondja, hogy az ilyen eltűnést piretroid permetezés váltja ki. Azt a kórfejlődést én nem tudom levezetni, mert ilyen esetben annyi méhnek kell lennie a kaptárban, amennyi egy 6-8 kilós hordás idején is van (ekkor sem látjuk benn a kinn levőket, aminek a hordás mértékéből adódóan egy nagyon magas számnak kell lennie).

A méhész arról beszéljen, amihez ért, ne avatkozzon a kutatók dolgába, ez rendben is van, de a baj marad. A méhésznél, és sokaknál. A “haszon” keveseknél. Van hozzá akarat, van hozzá hatalom, hogy jó irányba változzanak a dolgok? Költői a kérdés. Egy darabig minden a pénzről szól, aztán elfogy az idő. Mindenkié.

Mint nálam , ma fél kg volt,a mézterekben egy db méh sincs.

Kb 10 napja kezdett nyillni a napraforgó. A csaladjaim össze estek, de magamra fogtam. Most nyílik a 2. tábla 2 napja. Az azóta kijáróvá vált méhek mintha megint kopnanak. Kint ülnek a leveleken, virág szirmokon. Nyakig viragporosan.

Méhésztársak!

Az elmúlt három napban a kijáró méhek hetven százaléka eltűnt a kaptárakból. A napraforgó még szinte teljes virágzásban van, a hordás szinte nulla....
Kongassátok a vészharangot az illetékeseknél.
Menjetek ki a méhesbe és ti is azt fogjátok tapasztalni, hogy a dajkaméhek tobzódnak a kijáróban....
Ilyen mèg nem volt esküszöm 25 év méhészkedésem alatt.
Még a végén nyàr közepén szűkíteni kell.......
Ja nem csak kijárót

Üdv: Feró

Arisztaiosz nagyon szépen elemezte, körüljárta a témát. Le a kalappal.
De ........
Szíve csücske a neonikotinoidok használata. Ezt mostani írásából is átérzem.
Most feltehetően nem neo volt a tettes. (Bár ez nem is olyan biztos.)
A neo szépen csendesen gyilkol, nincsenek hullahegyek. A mérgezett méh nem talál vissza a kaptárba és kész.
A látszólag sok fiassal rendelkező család, nem fejlődik, sőt fogy.
A méhek egyre hamarabb válnak gyűjtővé, és megjelenik az ilyenkor szinte természetes nosema fertőzés.
A család vagy őszre összeomlik vagy nem telel át.
Ez a tökéletes bűntény. Az a méh amely nagy dózist kapott nem tér haza, ezért a kaptárban csak minimális szermaradvány található.
Miért is pusztulnak a méheink?

Szó van arról is, hogy a méhész nem szeret bejelentést tenni.
Leszoktatták róla.
Mire szabályosan összeszedi a bizottságot mintavételhez és megtörténik az aktus, arra már a szer metabolitjai is lebomlanak.
Megszokta, hogy eredmény nincs, maximum szerez magának néhány haragost a gyanúba kerűlt gazdák közt.
Tehát: Nem panaszkodik csak tűr csendesen, várja .... Mit is vár?

Cerana!

A Dömötörfi Család Méhészete már július 1-én is bejegyzést tett közzé, akkor nem feszített a válaszadás, hiszen egy méhmérgezési esetet ismertetett, kifejezetten olyan tüneteket ismertetve, melyek nem utaltak neonikotinoid csávázószerek okozta mérgezésre:

"Dömötörfi Család Méhészete
Július 1., 12:38 ·
http://www.omme.hu/?p=10962
Somogysárdon már 3 méhésznél eltűntek a kijáró méhek a kaptárból fetrengve hullottak le a kaptárak elé még sem mozdul egyik sem a hatóság irányába. Inkább lenyelik a kb. 1000000Forintos veszteséget. Én felpakoltam a méheimet és eltávoztam a veszélyforrás mellől. Érdekes módon Sörnyén nem pusztulnak a méheim. Nem baj méhész kollégák csak üljetek a babérjaitokon és várjátok meg, hogy más kaparja ki a gesztenyét nektek! 4 nap alatt a kijáró méheim 80%-a landolt a kaptárak előtt holtan. Összeraktam a családokat és nekem nem lesz 1 millás veszteségem. Aztán majd jövő tavasszal csak had sírjanak a többiek, hogy ennyi meg annyi méhcsaládjuk pusztult el a télen. A méhmérgezés tünetei ugyanazok mint 2 évvel ezelőtt: -taglózó hatásu 3-4 nap alatt a kijáró gyűjtő méhek görcsbe rándulva a szipókát kinyújtott állapotban elpusztulnak a kaptár előtt. Előtte a permetezést követően 1-2 órán belül rengeteg méh a kaptárak tetején oldalán és a környező bokrokon fákon mászkál , lábaival kaparja és tisztogatja magát. Mikroszkóppal megvizsgáltam mind a hullákat , mind a kaptárban lévő méhek bélsár tartalmát. Nosema nincs. A visszatérő méheket a család nem nagyon akarja beengedni a kaptárba, feltételezhetően érzik rajtuk a permetezőszert. Jelenleg a dajka méhek tobzódnak a kaptár kijárójában, hiszen érzik a napraforgót. Megbomlott a családok összetétele a felső fiókban lévő fiasításon alig van pár lézengő méh. Az alsó fiókban sok a fiatal még nem dolgozó méh és sok a dajka méh. Napraforgó nektár gyűjtés minimális.

Köszönjük a nulla bevételt a tisztelt felelőtlen emberkének! Úgy látszik ezentúl minden éven ki kell hívni a hatóságot nem volt elég a 2016-os figyelmeztetés? A méhpusztulás kezdete 25.-én."

Tegnap viszont szétdurrant a fejem attól ami a facebookon folyt ezzel az esettel, s az azt vadi-új szövegkörnyezetben feltüntető és forrásmegjelölés nélküli képsorozattal illusztrált bejegyzéssel kapcsolatban. A Dömötörfi Család Méhészete az oldalán a két kifogásolt nyitóképpel indítva feltett egy posztot, melyben néhány saját méhészetben készült képet is bemutattak. Ezt természetesen többen is megosztották, hozzátéve a vérmérsékletüknek megfelelő kommentárokat. Siralmas, ki is vágtam a biztosítékot és az egyik megosztó oldalán írtam hozzá egy rövid szösszenetet...

Mondanom sem kell, a mai napra az alap-bejegyzésből eltávolították a kifogásolt megosztott fotókat, melyek egyébként kb. 2013-2014. óta keringenek a világhálón, de eddig kizárólag egy weboldal közölte korrekten a fotó eredetét. A megosztott poszt is eltűnt reggelre.

Mivel a megosztott bejegyzéshez fűzött hozzászólásom reagált az eredeti bejegyzésben rejlő erős csúsztatások egyesületi hátterére, éltem a gyanúperrel, hogy az enyészeté lesz a hozzászólás, ezért elmentettem azt és a szövegkörnyezetét. Érzésem nem csalt...

Vegyük először a kifogásolt fotót, illetve fotókat. A Google az alábbi találatokat adta azokról az oldalakról, ahol illusztráltak velük (többek között Simon Gergely is, aki eddig nem szerepelt azon listámon, melyben egyes diszkriminálandó bulvár újságírók kerültek rögzítésre, de ennek is vége immáron). Íme néhány szemelvény, a teljesség igénye nélkül:

http://hvg.hu/itthon/20160518_mehek_meh ... porzas_mez
https://millonescontramonsanto.org/cana ... ansgenico/
https://www.biokontroll.hu/veszelyben-a-mehek/
https://pestisracok.hu/multik-a-mehek-e ... gmergeket/
http://www.infocampo.com.ar/conmocion-e ... de-abejas/
http://dobrich24.com/novina/kataklizym- ... oboda/3260
http://www.end-times-prophecy.org/bee-die-off.html
https://i.pinimg.com/236x/a2/46/e2/a246 ... y-life.jpg

Van több is, igény esetén közreadom, mint ahogy azokat a facebook-oldalakat is, melyeken szerepeltek a fotók, forrás nélkül.


A Dömötörfi Családi Méhészet -érezve, hogy a fotókkal és a csávázószerekkel kapcsolatban bakot lőtt- letörölte az oldaláról az eredeti illusztrációkat, s ma reggelre a saját méhészetben készült fotókkal váltotta fel azokat, s az eredeti poszt szövegét is "felülírta". Mivel gondolom a nyilvánosságnak szánta a bejegyzéseket, veszem a fáradtságot és a merészséget és megpróbálom részletesen idézni a történéseket.

Lássuk az eredetileg megosztott posztban a Dömötörfi-szöveget:

"Dömötörfi Család Méhészete
20 órája •
Küzdjetek méhek! Küzdjetek a létért! Küzdjetek az emberiségért, ha már az ember olyan hülye, hogy a saját jövőjét pusztítja el halálotok által! Mai napon megdöbbenéssel, de nem csodálkozva, megtudtam, hogy már csak egy méhész kolléga van, akinek nem pusztult el az állományából a kijáró méhek nagy része!( És egyik sem értesítette a hatóságot róla!) Persze nálunk senkit sem értesítettek előre hivatalosan a rendkívül mérgező csávázószer használatáról. Több községben a méhészek kaptak levelet , értesítést, hogy a gazdák ilyennel csávázott kukorica, vagy napraforgó vetőmagot használtak vetési területeiken. Már Belegben is tűntek el méhek mégsem mozdul senki! Majd jövőre meg sír mindenki, hogy fele méhcsaláddal tudott betelelni!
Még nem sírnak az emberek, mert még nem kell kézzel beporozniuk az alma, barack stb. gyümölcsfákat. Az alábbi képeken meg lehet nézni, milyen egy elpusztult méh család látványa! Gratuláűlok a permetező és csávázószer gyártóknak és a nemzet ellenes magyar kormánynak is. Azért nemzet ellenes , mert ezekkel a szerekkel gyermekeink jövőjét fogják el lehetetleníteni!"

A kommentárokat most nem részletezem (igény esetén privátban küldöm), egy viszont ide kívánkozik:

"András Frecska Netről összeszedett képeket tettek fel szóval ez nem saját és nem mostani. Ezt elfelejtették megírni..

https://www.google.hu/search?q=m%C3%A9h ... 22&bih=741"

Ezzel egy időben még egy hozzászólás -név nélkül:

"Barátim! Ez nem neonikotinoid hatóanyag által okozott mérgezés! Ennek ellenére vizsgálódni kell. A vizsgálatokat Tóth Péter szorgalmazta a repcében több ízben, a jó Bross és bandája viszont kifejezetten távol kívánta tartani őt a vizsgálatoktól. A napraforgó virágzása idején két alkalommal is levelet kapott az elnök és az elnökség, melyben Tóth Péter felhívta a figyelmet a problémára. Választ egyik esetben sem kapott, Bross el akarja zárni a hivatalos vizsgálatoktól, mivel Tóth Péter anno a neonikotinoid csávázószerekre kiadott szükséghelyzeti engedélyek kapcsán merészelte számon kérni az elnökön a sunyi sunnyogást és a hatóságoknál, valamint a mezőgazdasági kormányzatnál a tiltakozás elmulasztását. Most próbálják őt elzárni a vizsgálatoktól, mivel a méhészek eddig éppen a mérgezések kapcsán nyújtott segítség miatt kedvelték Tóth Pétert, aki körül a sunyi elnök most igyekszik a levegőt "ritkítani". A birka méhészek meg asszisztálnak. A szegény Csányi Anti is megverte a tamtam-dobokat, amikor a méheik fetrengtek és eltűntek repcén, hangoztatva a neonikotinoidok hatását. Aztán kiderült, hogy egyetlen neonikotinoid hatóanyagot sem találtak a kultúrákban (és a méhekben), a pusztulást-mászkálást piretroid és klórpirifosz hatóanyagok okozták. Azóta hallgat a lelkem, bár ideje lenne már a hangulatkeltő nyilatkozatait helyreigazítania. Most hasonló az eset, az OMME a hozzáértése és szakmaisága révén közismert Tóth Pétert és a monitoring-csoportot kihagyva megpróbál vizsgálódni, de az elnök és bandája a saját személyes érdekei mentén inkább feláldozza a szakmai tapasztalatot, kapcsolatrendszert, csak nehogy ismételten a népszerű Tóth Péterre voksoljanak a méhészek, amikor értékelniük kell az elvégzett szakmai munkát. Sajnos ez már a neonikotinoid hatóanyagok elleni tiltakozás idején is így volt, most csak ezt folytatja Bross, akinek szemmel láthatóan nem a gyors szakmai eredmény és az annak révén nyújtható segítség a fontos, hanem az a kicsinyes és sunyi bosszúállás, mely őt oly régtől fogva jellemzi. Én mindenesetre nyílt levéllel fordulok a miniszterhez, ha ez a tendencia nem változik meg sürgősen, a magyar méhészeti ágazat többet érdemel és most valóban szüksége lehet a segítségre."

Ezt követően -ki tudja, mily okból- a poszt, a megosztás nyom nélkül eltűnt, helyét átadva a Dömötörfi oldal új (most már saját) írásának. érdemes elolvasni, s szakmai szempontból is értékelni:

"Dömötörfi Család Méhészete
4 órája •
Küzdjetek méhek! Küzdjetek a létért! Küzdjetek az emberiségért, ha már az ember olyan hülye, hogy a saját jövőjét pusztítja el halálotok által!
Mai napon megdöbbenéssel, de nem csodálkozva, megtudtam, hogy már csak egy méhész kolléga van, akinek nem pusztult el az állományából a kijáró méhek nagy része!( És egyik sem értesítette a hatóságot róla!) Persze nálunk senkit sem értesítettek előre hivatalosan a rendkívül mérgező csávázószer használatáról. Több községben a méhészek kaptak levelet , értesítést, hogy a gazdák ilyennel csávázott kukorica, vagy napraforgó vetőmagot használtak vetési területeiken, vagy rendkívül erős permetező szerrel permeteznek. Már Belegben is tűntek el méhek mégsem mozdul senki! Majd jövőre meg sír mindenki, hogy fele méhcsaláddal tudott betelelni!
Még nem sírnak az emberek, mert még nem kell kézzel beporozniuk az alma, barack stb. gyümölcsfákat. Az alábbi képeken meg lehet nézni, milyen egy elpusztult méh család látványa! Gratulálok a permetező és csávázószer gyártóknak ezekkel a szerekkel gyermekeink jövőjét fogják el lehetetleníteni! A képek kizárólag a saját méhészetünkben készültek az évek során, több kép a növényvédelmi hatóságnál is megtalálható. A 2016-os vizsgálat során ők is készítettek képeket. Sajnos az idén a mintavételezés nálunk nem volt lehetséges, mert ahogy 2016-ban úgy az idén is elmosta a méh hullákat az eső így már az eljárás megindításának sem láttam értelmét. A szomszéd méhészek egy részénél lehetséges lett volna a mintavételezés, de ők nem mozdultak most sem, akárcsak 2016-ban. A méhcsaládjainknál a méztéri fiókokban egyáltalán nincs már szinte méh. Napraforgó mézről lemondhatunk teljesen. A méheket elszállítottuk 8 kilométerre , ahol ugyan kirepülnek a napraforgóra, de ott nincsen elhullás egyáltalán. Több emberke megtámadta az eredeti cikket, hogy azok nem is mostani képek hanem a télen készültek, mert a méhek kirepültek és megfagytak a fű ezért sárga. Tévedés , mert a kaptárak előtt szándékosan írtjuk ki a füvet nejlon takarással, mert ugye 5-15cm-es fűből nehéz kiszedni a hullákat. Volt olyan aki azt írta, hogy egyik kép nem nálunk készült, ez így van ezért azt el is távolítottam és most csak saját képek vannak kint. Többen az OMME szakembereit kezdték ki az oldalunkon amivel nem értünk egyet, ezért is távolítottuk el az eredeti írást. Véleményem szerint maguk a méhészek tehetnek arról, hogy az OMME kezében nincsen megfelelő bizonyíték arra, hogy igenis vannak olyan taglózó szerek a forgalomba , amik ha a gazda bármilyen szakszerűen juttatja ki, akkor is hatalmas kárt okoz a méheknek. Azért tehetnek a méhészek erről, mert a mérgezési esetek 90%-a el sem jut a hatóságig és így az OMME szakembereihez sem. Példa rá a saját környezetünk is. Vannak kik megkérdőjelezik az egyes csávázószerek káros hatásait is. Már szakemberek rámutattak arra, hogy hiába juttatják a csávázott vetőmagot a gazdák szakszerűen szállópor mentesen a talajba, ha virágzás idején magában a virágban is megtalálható. sajnos a mérgezési kérdések nagyon összetettek. Például ha permeteznek mondjuk karate zeonnal(rovar ölő permetező szer) nem kell hogy megölje a méheket elég ha meggyengíti az immunrendszerüket, másnap egy másik gazda permetez egy amúgy a méhekre nem veszélyes, nem jelölésköteles szerrel és az elpusztítja a kijáró méheket. Ilyen egyszerű az amúgy is bonyolult dolog. Egy kedves méhész kolléga azt írta, hogy a generáció váltásból adódik a méhek pusztulása. Szerintem téves a megállapítás. Ugyanis generáció váltáskor a méh hullák a permetezést követően 1-2 órán belül nem ülnek ki a bokrokra kaptárak tetejére és nem dörzsölik teljes test felületüket a lábaikkal, majd a kaptár előtt tömegesen nem rándulnak görcsbe és nem pusztulnak el kinyújtott szipókával. Visszatérve az OMME okolására. Nekem 2016-ban TÓth Péter az OMME szakembere sokat segített telefonon. Teljes egészében készséges volt és még olyan vizsgálatot is kezdeményezett az OMME költségére, ami nekünk tetemes pénzünkbe került volna. Olyan labor vizsgálatot is kért, amúgy amit a növényvédelmi állomás az állam költségére nem végezett volna el, mert nem volt nekik előírva. Ebből a vizsgálatból tudtak némi eredményt kimutatni a laborból ami a monitoring füzetecskében szépen le is lett írva az OMME által.
A legnagyobb probléma az a méhész szakmában, hogy nincs semmilyen összefogás. Mindenki mutogat a másikra, nem mozdul senki. Nyeljük a veszteségeket forintban is és méhcsaládban számolva is, de a jövő generációja lesz az akik a mi semmittevésünknek meg fogják fizetni keményen az árát."

Ugye, hogy milyen másképp hangzik, mint az első bejegyzés? Ráadásul olyan indulatokat generált az eredeti hozzászólás, amelyek egy korrekt tájékoztatás (nem tályékoztatás, de nem dolgom a nyelvi kvalitásokat elemezni...) alapján nem biztos, hogy megír a kommentátor. Egy név nélküli komment, a szerzőt nem a helyesírási készsége alapján tiszteli a méhész szakma, de az is lehetséges, hogy a félretájékoztatás hozta olyannyira lázba, mely indulat felülírta a magyar nyelv helyesírását:

" X.Y.
Méhész Klub
55 perce •
Na nekem ezt hozta a csávázószer! Aki kitalálta és kiadta rá az eseti engedélynek mondott faszságot(bárki megkaphatta a vetömaggyártók mindenkinek elintézték) annak addig rugdosnám a meztelen picsályát vizes gumicsizmával még szét nem repedne a gumicsizma meg a picsálya is! Ezt teszik velünk a sátánimádó tetühintások akiknek tudjuk hogy a pénz az istenük! Az ö kezükben vannak többek között a vegyszergyárak is! Az omme is most szaladgál mint a töketlen kutya nem most kéne kapkodni! Ez már a veszett felysze nyele! Amikor a levél 1 évig ott lapult náluk a fiókba a neók veszélyeiröl akkor altatták az ügyet! Nem volt a környékemben permetezés! A kormányunk is bekaphatja jól kiált a méhészek mellett neó ügyben! Van az a pénz! Most kurvára mérges vagyok el sem tudok pakolni 130 anya bent van cserére!"

Szóval sikerült egy olyan bejegyzést írni, mely az indulatok felkorbácsolásának szándékával született, s hivatását tökéletesen betöltötte. Pedig a Dömötörfi Család Méhészete tökéletesen tudta, hogy mi okozhatta a mérgezéseket. Hogy miből gondolom mindezt? Csupán abból, hogy villámgyorsan elhelyezett egy cikket a Qubit oldalán Vajna Tamás tollából:

https://qubit.hu/2018/07/04/a-gyujto-me ... ztultak-el

Mint látható, a cikk első része korrekt, kidomborítja a piretroid-mérgezés lehetőségét, ám a végén -a mundér becsületének védelmében- csak behozta a CCD-t és a neonikotinoid csávázószereket, csak sajnos arra nem figyelt, hogy ezzel rendkívül éles ellentmondásba keverte önmagát:

"A Science hasábjain egy éve publikált kutatási eredmények szerint az úgynevezett csávázásra, vagyis a vetőmagok növényvédelmi kezelésére használt neonikotinoidok a csírázást követően szívódnak fel a növekvő növényben és fejtik ki rovarölő hatásukat a növényt fogyasztó kártevőkre. Ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak."

Írja mindezt, s illusztrál egy "kölcsönzött" képpel, mely érdekes módon, most már rendelkezik forrásmegjelöléssel, ám továbbra sem neonikotinoid csávázószer okozta mérgezést valószínűsít...

Száz szónak is egy a vége: a csúsztató, ferdítő és hazug bejegyzések nagyon gyakran kerülnek fel a világhálóra. Ne tűrjük, mint ahogy nem szabad tűrnünk, hogy a méhek és a méhészek nyomorúságát egyesek a saját kicsinyes érdekeik, bosszúállási, ellehetetlenítési szándékaik mentén igyekezzenek kihasználni. Most is ezt látom, s az egyik kommentelővel egyetértve idejét érzem, hogy valóban nyílt levelet intézzünk az agrárminiszterhez, mondván, hogy a valóban sunyi egyesületi elnök kavarásával kapcsolatban is bocsásson már ki "ultimátumot", mert ugyan tisztában vagyunk azzal, hogy a miniszter legfeljebb "keresztapja" lehet egy civil egyesületnek, ám talán képes lehet hatni addig is a szervilis és rendkívül alázatos OMME elnökecskére addig is, amíg felnyílik a méhész-szakma szeme és el nem kergeti ismételten a mind kevésbé "szerethető svihákot" az egyesület éléről.

Dömötörfi József jó lenne, ha elnézést kérne azoktól, akiket félrevezetett, valamint Torzó és mindazok, akik bedőltek e "csipollás" baromságnak, a jövőben először ellenőrizzék az állítást és a forrás hitelességét, s csak azt követően engedjék szabadjára az indulataikat, ha valóban hitelesnek bizonyul az információ. A hitelességet nem úgy gondolom, mint az alábbi blőd ökörség ábrázolja:

https://hir.ma/kulfold/szines-hirek/tom ... lat/535796

No, Isten pá, Emberek...!