Pontos idő: 2024.03.29. 00:33

Időzóna: UTC + 1 óra





Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 826 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 17  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.29. 10:51 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2014.11.18. 08:30
Hozzászólások: 32
Még annyit az előzőhöz, hogy a jövő évi egyik kísérlet az lesz, hogy a somkóró magot a fele területen megkeverem facéliával, meg még valamivel.
Pár szó az AKG-ról.
Ez ugye az Agrár Környezetgazdálkodási program, ami előír bizonyos kötelezettségeket a gazdálkodónak.
Pl. zöldugart, aminek az a követelménye, hogy legalább 3 növényből álljon, amiből legalább egy pillangós.
A fenti keverék első évben adna valami nyalakodni valót a mézontófűvel meg a "valamivel", a második évben pedig virágozna a somkóró.
Próba, cseresznye, majd meglátjuk.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.29. 10:33 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2014.11.18. 08:30
Hozzászólások: 32
Arisztaiosz írta:

-S most jön a mondanivalóm lényege: ez a történet sajnos nem a méhészeti szempontokról szól. Nagyon kevés méhészt ismerek, aki rendelkezik akkora területtel, ahol méhészeti célú ültetvény létesítése lehetséges.



Én speciel rendelkezem és pár hektáron szívesen telepítenék "megcsúszott virágzású" akácot.

Kísérletezem egyébként többféle lágyszárúval is, idén pl. a Lajtamag évelő méhlegelő keveréke volt napirenden. Nagyon szépen kikelt, aztán a szarvasok lelegelték a hajdina, meg a facélia nagy részét még virágzás előtt, most ott tart a dolog, hogy kap egy tisztító szárzúzást, ami hajdina meg facélia mag kihull, az majd vagy kikel jövőre, vagy nem, de a herefélék szépen megerősödtek.

Ami viszont bomba legelő volt, az a fehér virágú somkóró. Kb 6 héten át fürtökben lógtak rajta a bogarak.
A kockázata és mellékhatása annyi, hogy csak második évben virágzik, az elsőben csak van, mint a befőtt. Felét (ami elég ritkán kelt és felverte a parlagfű) ki is tárcsáztam első év végén, a jobb részét hagytam csak meg kísérletképpen. Szerencsére.
A tavasszal vetek 5 hektárt.
Ja, és még annyit, hogy a szarvas, őz rá sem néz, úgyhogy nyugodtan vethető vadkáros részekre is.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.23. 11:46 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
A szaporítóanyag témában Horváth János lenne a leginkább autentikus, vártam is, hogy megszólal a rózsaszín AC akác ügyében.

Nos, néhány alapvetést már én is leírtam többször is, próbálom összefoglalni, s lehetőleg a legrövidebben a Nagyérdemű elé tárni.

- A rózsaszín AC akác nem egy stabil fajta, gyakorlatilag egy fajhibrid, melynek 6 kiválasztott klónjából álló klón-keverékről beszélhetünk. Állami elismerést 1973-ban kapott a Nyírségi és a Zalai akác fajtákkal együtt. Azóta komolyabb felületen csak kevés helyen telepítették, gyakorlatilag és elsősorban a permanens szaporítóanyag-hiány következtében. E hiány elsődleges oka a vegetatív szaporítás nehézségeiben keresendő, szóbeli közlés alapján úgy tudom, hogy gyökérdugványról a csemetekihozatala nagyon gyenge, emiatt a szaporítóanyaga jelentősen drágább, mint a kommersz magágyi akác-csemetéé. A jelenlegi csemetekerti akác-szaporítások 99%-a magtermő plantázsokból gyűjtött magonc eredetű csemetékkel történik. A fajhibrid magról viszont csak részben tartja meg a kiválasztás alapjául szolgáló előnyös tulajdonságait, tehát a klónkeverék magról történő szaporításának nem sok értelme van.
Az oltványokkal történő üzemi szintű szaporításnak pedig azért nincs értelme, mert a gyökérsarjaztatással történő felújítás során a nemes rész letermelését követően az alany gyökerei sarjadzanak, tehát fajtaazonos ültetvény így nem tartható fenn. Oltványról tehát csak a fajta fenntartása folyhat.
Az akácot hajtásdugványozással is lehet szaporítani, egyszer már feltettem ide is a módszer leírását, most nem keresném elő. A hajtásdugványozással előállított csemete szintúgy jelentősen drágább, mint a magágyi csemete, üzemi szinten jelenleg nem gazdaságos a módszer.
Létezik egy további vegetatív szaporítási mód is, az akác esetében is használják újabban a mikroszaporításos biotechnológiai módszert (erről is írtam már ide). Jelenleg több hazai laboratórium is képes az akác klónokat mikroszaporítással szaporítani, beszéltem is az egyik vezetőjével, aki jelenleg is szaporít e módszerrel (laboratóriumban) akác fajtákat, klónokat a Silvanus csoport számára. A dolog szépséghibája, hogy amíg egy egyéves magágyi csemete 8-25 Ft között kapható nagy tételben, a mikroszaporítással előállított csemete ára nagyságrenddel nagyobb, tavaly 450 Ft+ÁFA bevezető áron forgalmazták...: http://www.magro.hu/szaporitoanyagok/cs ... mete/8637/

A kommersz (egyébként minősített és ellenőrzött, fémzárolt magból előállított) csemeteárakról: http://www.csemete.hu/aprohirdetesek
Jól látható, hogy a kereslet a fenti mikroszaporított csemetére nem lehet túl nagy, a referencia-ültetvényhez féláron biztosítanak szaporítóanyagot, de ez a 200 Ft-os ár is mintegy hússzorosa a kommersz csemetéének!

-S most jön a mondanivalóm lényege: ez a történet sajnos nem a méhészeti szempontokról szól. Nagyon kevés méhészt ismerek, aki rendelkezik akkora területtel, ahol méhészeti célú ültetvény létesítése lehetséges. A privatizáció során ugyan sokan visszakaptak ilyen területeket, s a magánerdők aránya is jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, de tudomásul kell vegyük, hogy akár állami, akár magánerdőkről beszélünk, a tevékenység elsődleges célja az eredményes gazdálkodás. Ha ebbe belefér méhészeti szempont is, akkor az erdőgazdálkodó meggondolja, megéri-e neki a méhészeti szempontokat figyelembe venni. Ha a gazdaságosság rovására kellene a méhészek igényét (is) kielégíteni, akkor az erdőgazdálkodó nem telepít méhészeti célültetvényt. El tudnék képzelni természetesen egy olyan konstrukciót is, mely során a lényegesen drágább szaporítóanyag költségét a méhészek állnák, ezzel egyúttal jogot szerezve a terület méhészeti hasznosítására, de ehhez nem csak szándék, hanem jogszabályi változtatás is szükséges lenne. A mikroszaporított csemetével történő telepítés költségtöbblete csak a szaporítóanyag vonatkozásában is óriási. Ha négyezres hektáronkénti tőszámmal számolunk, a kommersz magágyi csemete költsége kb. 40 000 Ft/ha, a mikroszaporítással előállított csemetével 1 600 000 Ft/ha a csemete költsége...
- Energetikai szempontból létesített erdők (erdőtörvény alá esnek) és energetikai célú ültetvények sajnos nem jönnek számításba az akác esetében, azok vágásfordulója miatt méhészeti jelentőségük gyakorlatilag nincs.
- Többször is idéztem már egy cikket, mely kifejezetten az akác virágzásbiológiájával foglalkozott.
http://erdo-mezo.hu/2014/12/22/akac-vir ... asagoknal/
Annak nyomán azt is igyekeztem kidomborítani, hogy az erdészeti és méhészeti szempontok az akác esetében sem minden alkalommal vágnak egybe, az erdész a jó minőségű faanyagért termeli az akácot, a méhésznek pedig elsősorban a jó mézelőképesség jelenti a hasznosságot. A két szempont sajnos a kutatók szerint ellentmondhat egymásnak, bár a Rózsaszín AC akác esetében a nemesítők a faanyag mennyiségében és minőségében nem észleltek jelentős elmaradást (igaz többletet sem) a kommersz ültetvényekhez képest. További vizsgálatok szükségesek, az újonnan nemesített (gyakorlatilag kiválasztott) klónok között is van méhészeti szempontból hasznos klón. A nagyon késői virágzású klónok esetében pedig kérdőjeles lehet a nektározás, ha túl magas a hőmérséklet és alacsony a relatív páratartalom. Egyes vélemények szerint a túl hosszú virágzás sem kifejezetten hasznos, növelheti a rajzási hajlamot.

Szóval nagy kérdőjel a Rózsaszín AC akác elterjesztése, az erdész ezután sem fog fölöslegesen kínlódni vele, a méhésznek meg nemigen nyílik lehetősége üzemi méretben, több ezer hektáron telepíteni, mert akármennyire méhész is, amennyiben lenne x hektár erdeje, mindjárt előtérbe kerülne benne az erdőgazdálkodó. Különösen, ha megérkezne az árajánlat a mikroszaporított csemetére.

Azért, hogy ne legyek mindig az ördög ügyvédje és a jó kezdeményezések kerékkötője, ha a méhészek mégis igényelnék a Rózsaszín AC akácot, akkor kérem, jelezzék. Az igény nagyságrendjétől függően szívesen kalkulálok a mikroszaporított, adaptált csemetékre árat, csak még a fajtatulajdonossal kell felvenni a kapcsolatot a fajtahasználati díj tárgyában, de az feltehetően nem jelent nagyságrenddel komolyabb többletköltséget a felhasználó méhészeknek.

A "méhlegelő javítása" nagyon sok kérdőjelet képes felvetni, mindig ájult "tisztelettel" hallom, olvasom, amikor egyik-másik komolynak látszó méhész -mint pl. legutóbb Bross Péter- előáll a méhlegelő javításának programjával. A méhlegelő soha nem lesz már olyan, mint volt néhány száz évvel ezelőtt, ennek következtében a méhészet sem lesz már soha olyanná. Ültethetünk mi mindenféle füvet, fát, az a jelen méhsűrűség, erdő-, vízgazdálkodás és növénytermesztési gyakorlat mellett keveset képes változtatni a helyzeten, a természetes és természetközeli területek pedig oly kicsinyek, amelyeken üzemszerű méhészetet fenntartani nem lehet. Tudom, a régi bölcs is megmondta:
"Korom előrehaladtával egyre inkább képes vagyok belátni, hogy nem deflorálhatok minden szüzet, de ennek ellenére még mindig igyekszem törekedni rá..."

Valahogy így vagyok ezzel a "méhlegelő javítással" jómagam is, az eszem tudja ugyan, hogy milyenek a kilátások, a szívem meg ennek ellenére csak "javítana, javítana, s esmeg javítana"...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.23. 10:13 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 18:01
Hozzászólások: 592
Tartózkodási hely: Szank
Nem igazán értem én ezt, mert megboldogult erdész koromban 50 db nyírségi árbóc akác csemetét kaptunk a csemetekertbe szaporításra. Ezeket elültettük tavasszal felszedtük, levágtuk rövidre a gyökerét és ültettük őket vissza. A levágott gyökeret 10 cm-es darabokra vágtuk és a kihúzott barázdába "vetettük". Kellő öntözéssel őszre embermagasak is voltak köztük és kezdődött az egész folyamat előlről. A második évben már erdősítettünk vele Balotaszállás környékén. Kár, hogy nem tudom milyenek lettek. Ez vegetatív szaporítás és nem kell itt oltogatni semmit ennek működni kellene szerintem a rózsaszín AC-nél is.

_________________
S. Csontos Zoltán


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.22. 21:30 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.16. 14:05
Hozzászólások: 62
Tartózkodási hely: Fejér megye
Leghamarabb oltványhoz lehet jutni, a vegetatív úton szaporított csemetékre várni kell,esetleg éveket is.
Tehát ha valakinek megfelel az oltvány, azt ésszerű időn belül elő tudják állítani. Ne haragudjatok, de kérdés feltevésemet kicsit elhamarkodtam, úgy hangozhat mintha tudnék ac rózsaakácot eladót. Nem erről van szó, csak én is telepíteni szeretnék, ezért megkerestem a szaporítót, akitől nagyon korrekt választ kaptam, s végül megkért, ha van rá módom próbáljam az ismerőseim között felmérni a csemeteigényt. Azt vettem ki a válaszból, hogy valószínűleg már jó néhány méhész megkereshette több-kevesebb csemete vásárlásának szándékával, de mivel sokat kell várni rá mindenki lemond róla. Ezért aztán neki sem állnak a szaporításnak, csak a fajta fenntartására törekednek. Nem vagyok jó szervező, de talán itt a fórumon,a lehetőségeket ismerve össze lehetne gyűjteni azt a mennyiségű csemetét, amiért már érdemes szaporítani. Mit gondoltok erről???


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.22. 12:13 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.31. 18:01
Hozzászólások: 592
Tartózkodási hely: Szank
Az a szurtos akác! Nem kell keverni a kettőt!

_________________
S. Csontos Zoltán


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.22. 07:59 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.09.22. 12:22
Hozzászólások: 700
Tartózkodási hely: Nagykanizsa
Nem mézel .Rá se bagóznak :ut

_________________
Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.22. 07:29 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2014.11.18. 08:30
Hozzászólások: 32
zsolee írta:
Sziasztok, érdekelne valakit telepítés céljából a rózsaszín AC akác?


Engem igen.
Tavaly kaptam egy elérhetőséget a nemesítőknél, de lepattintottak, azt mondták, hogy még nem hozzák kereskedelmi forgalomba, egyelőre minden csemete belső szaporításra megy.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.07.11. 13:35 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.16. 14:05
Hozzászólások: 62
Tartózkodási hely: Fejér megye
Sziasztok, érdekelne valakit telepítés céljából a rózsaszín AC akác?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.05.13. 21:28 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.12.16. 21:07
Hozzászólások: 979
Tartózkodási hely: Dél-Göcsej
Évekig egyenlő távolságra volt egy tábla az akácerdővel. Párhuzamosan járták, sőt ha az akác pl. hüvösebb idő miatt nem adott akkor virágport is bőven hordtak róla meg nektárt is. Fedelezéskor mint a vér, ugy csordogált végig a világos szűzlépen a virágporával festett méz. Szép látvány volt de nem díjaztam, mert mindig jó sárga volt az akácom, meg télre mindig szépen beállt, ő volt a gyanusított. Ezért is indultam el anno akácra.

_________________
" ...méhésznek lenni küzdelem a keserűség ellen"


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.05.13. 21:12 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
csoky írta:
Bíborherével van valakinek gyakorlati tapasztalata?

Ha rákapnak a méhek akkor nagyon járják. Pár éve párhuzamosan járták a repcével, de időben le kell lépni mert az akácért is csak nehezen hagyják ott.
Hordásról nem tudok mit mondani, mert repcével vegyesen pörgettem róla, csak 10-15 ha volt a közelben, 16kg körül volt a hozam.
Az öregek úgy mondták, ha akácba kerül, akkor gyorsan ikrásítja.

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.05.13. 20:53 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2014.02.03. 14:31
Hozzászólások: 1051
Nagyobbat finganak tőle a tehenek :mrgreen: , más tapasztalatom nincs.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.05.13. 20:43 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.16. 20:26
Hozzászólások: 3309
Tartózkodási hely: Tapolca
Bíborherével van valakinek gyakorlati tapasztalata?

_________________
Óvd a méheket véded a Földet!
Képeim:
http://meheszforum.hu/album/index.php?cat=10006


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.03.20. 11:26 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2014.04.21. 07:16
Hozzászólások: 11
Mellékelt képek ....


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.03.20. 11:20 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2014.04.21. 07:16
Hozzászólások: 11
Ánizsizsóp /Agastache foeniculum/

A tavaly telepitett méhlegelő károsodás nélkül átvészetle a telet /- 12 fok /.Tavasszal az első teendő a tavalyi elszáradt szárak eltávolitása pédl. motoros kaszával. A mellékletben látható ,hogy már szépen fejlődnek az új hajtások


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.03.06. 21:10 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2008.12.20. 12:47
Hozzászólások: 143
Tartózkodási hely: Tolna megye
Kedves Méhésztársaim!

Arról érdeklődök, van-e közületek valakinek tapasztalata a Borágó mézelésével kapcsolatosan? Megosztanátok velem?

Válaszokat előre is köszönöm.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.11. 07:35 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.01.30. 15:07
Hozzászólások: 1423
Tartózkodási hely: Mezőföld
Köszönöm Arisztaiosz.
Utánna fogok járni ennek a dolognak.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.11. 01:49 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Mortimer írta:
Arisztaiosz.
Erről a "talált" gyümölcsről nem tudsz valami infót, mert nekem kellene ilyen óriás kökény.
http://www.botanikaiforum.com/t7317f142 ... us-sp.html


Mortimer!

Elnézést a késedelmes válaszért, tudom, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad...

Sajnos semmivel sem tudok többet erről a kökény tájfajtáról/hibridről, mint a Botanika Fórum kérdezője és a Fórum adminja, Lila Pereszke, ezért igazán egzakt válasz nem tőlem várható.

Szerencsére nem csak a Botanika Fórumot látogatom, hanem a kertészeti szaklapot is járatom, s abban olvastam a témában autentikus kutató, Szőke Ferenc kökénnyel folytatott szelekciós munkájáról.
http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/iraso ... -szuletett

E cikk és a Botanika Fórum információi alapján két elérési út lehetősége nyílik meg azok előtt, akik vágyat éreznek e kökény tájfajta/hibrid kultúrába vonására. Az egyik, hogy ellátogatnak Göncre, s a fotó alapján megkeresik a méretes gyümölcsöket termő növényt (segítségképpen a Botanika Fórumon elhelyezett fotó és a környék térképének összevetését ajánlanám: https://www.google.hu/maps/place/G%C3%B ... !1e1?hl=hu ) Segítséget is kérhetünk akár itt, a Méhész Fórum tagjaitól is, Plebanos fórumtársunk egészen közel lakik Gönchöz (Göncruszkán), érdemes lehet tehát esetleg vele is konzultálni, a fotó alapján bizonyára tud segíteni a tájékozódásban.

A másik elérési út Szőke Ferenc megkeresése lehet. Ő Lövőpetri illetőségű https://www.google.hu/maps/place/L%C3%B ... !1e1?hl=hu , s több gyümölcsfajjal, köztük a kökénnyel is behatóan foglalkozik, komoly tájfajta-gyűjteménye van, s a művelés tekintetében is tőle érdemes kérdezni. Elérhetősége: Szőke Ferenc, Lövőpetri, Petőfi Sándor u. 17.; +36 30 445 5799; e-mail: ferenc_szoke@freemail.hu

Ennyi talán elegendő lehet az elinduláshoz, aki mellé akar még olvasni, azoknak javaslom a "Szőke Ferenc kökény" keresőkifejezés használatával elmélyedni a témában. Remélem, tudtam valamennyit segíteni mindazoknak, akik szintén érdeklődnek a botanika, s a kökény termesztése iránt. Szőke Ferenc talán azt is meg tudja mondani, hogy a kérdéses gönci kökény egy poliploid alak, vagy esetleg fajhibrid-e. Mindenesetre én azt javasolom, hogy látogassanak el Göncre és Lövőpetribe is, mindkét település táji környezete csodaszép, lakói rendkívül vendégszeretők, s mindkettő még egy rendkívül figyelemreméltó előnyt is hordoz: utánozhatatlan a pálinka-kultúrájuk is...

Egészségünkre...!
Csatolmány:
koccintás pálinkával.jpg


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.10. 21:05 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.02. 21:44
Hozzászólások: 73
Arisztaiosz!
Köszönöm a tájékoztatást. Teljes értékű volt!


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.10. 15:34 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.01.30. 15:07
Hozzászólások: 1423
Tartózkodási hely: Mezőföld
Arisztaiosz.
Erről a "talált" gyümölcsről nem tudsz valami infót, mert nekem kellene ilyen óriás kökény.
http://www.botanikaiforum.com/t7317f142 ... us-sp.html


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.10. 10:01 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Boksai!

Olyan kérdést tett fel, melyre nehéz válaszolni, lévén nem mond semmit a célról, körülményekről, lehetőségekről.

Ha a szaporítás a kérdés, akkor a válasz: a kökény (Prunus spinosa) gyökérsarjakat hozó cserjeféle, tehát a legegyszerűbb szaporítási mód a gyökérsarjak leválasztása és elültetése. Ha nagyobb tömegű növényanyagra van szüksége, a magvetéssel való szaporítást válassza. A termést ősszel begyűjti, a terméshúst leválasztja (mi egykor pálinka-alapanyagként indítottuk a magkinyerés folyamatát, azaz a csontár törése nélkül a terméshúst zúztuk, majd az erjedés megindulása és a gyümölcshús "fellazulása" után rostaszöveten ledörzsöltük a terméshúst a magról). Az így kinyert magot kidobhatjuk, de ha kökényt kívánunk szaporítani, akkor ez a mag ősszel azonnal is elvethető (sajnos ún. "átfekvő" tulajdonságú, ezért e tulajdonsága miatt a faiskolák, csemetekertek általában téli rétegezést követően a tavaszi magvetést választják). Az utóbbi módon előkészített maggal végzett magvetés jó csírázást és csemetekihozatalt biztosít.

Bármely szaporítási módot választja, a sarjak vagy magcsemeték ősszel (lombhullás után) vagy tavasszal is ültethetők. Amire érdemes odafigyelnie: bár a kökény a talajjal szemben igénytelen, de a meszes, kötött, száraz talajokon a leggyakoribb a természetes előfordulása (a mi vidékünk meszes, száraz homoktalajait is jól bírja), európai-mediterrán flóraelem, meleg- és fényigényes. Növénytársulási viszonyait tekintve elsősorban a pusztai cserjések (Prunion spinosae) azon belül is a tövises cserjések (Pruno spinosae-Crataegetum) domináns faja, de szinte minden olyan társulásban fellelhető, ahol a gyepűrózsa is "előfordul", de a mezofil társulásokban alacsony gyakorisággal alárendelt szerepe van csak. A leggyakrabban erdőn kívüli társulásokban, erdőszéli cserjésekben, védőfásításokban, kopárfásításokban, rézsükötésekben találkozunk vele, galagonyával, gyepűrózsával kombinálva erdőszéli, útmenti védőfásításokban gyakori.

Miután a szaporítását, igényeit is "kivégeztük", az otthoni telepítéséről is ejtsünk pár szót. Mivel fényigényes, zárt, leárnyékolt helyszínen nem érdemes telepíteni. Ha sövényt szeretne nevelni belőle, a növény méretéből adódóan (2-3 méteres, gyökérsarjakat hozó, tömött habitusú cserje) a túl sűrű ültetése fölösleges, noha a korai, gyors záródás igénye miatt gyakorta telepítik sűrűre. Javasolnám a legalább 50x50 cm-es tőtávot, legfeljebb három sorba, eltolva ültetni, de az ennél nagyobb térállás sem hiba. Ha kombinálni szeretné más növénnyel, elsősorban az egybibés galagonyát (Crataegus monogyna) javaslom partnernek, ezen esetben vegye figyelembe, hogy a galagonya idővel akár 5-6 méteres méretet is elérhet. Mindkét faj jól tűri a metszést, vadrágást, sövényük szinte áthatolhatatlan néhány év elteltével.
Csatolmány:
Prunus spinosa.jpg

Csatolmány:
vadvédő sáv kökénnyel.jpg

Csatolmány:
Kökény védősövény.jpg


Ha maradt még nyitott kérdése, kérdezzen konkrétan, hogy valóban hasznos információkkal szolgálhassunk...


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.08. 18:43 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.02. 21:44
Hozzászólások: 73
Kökény sövény telepítéséről tud valaki hasznos információt adni?


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.08. 18:32 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2012.07.19. 16:00
Hozzászólások: 883
Tartózkodási hely: Hajdú-Bihar, annak is a legszéle
Nem kell forrázni. Kiszeded a magot, elszórod, kinő. Ha türelmetlen vagy, és biztosra akarsz menni, tavasszal az útszélén ha látsz lepényfát megállsz, és a tövéből szedsz frissen hajtottat. Könnyű megismerni, két nagy sziklevél közt egy kis akácfa szerű. Arra vigyázz, hogy a gyökere meredeken megy lefelé, és sokkal hosszabb, mint ami a föld felett felfelé van. Ha viszel egy kis ásót nem hátrány. Otthon elülteted, 90% megmarad. A magok még évek múlva is hajtanak ott, ahol elszórtad.



H.apci


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.07. 23:15 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.06.09. 21:49
Hozzászólások: 195
Tartózkodási hely: Nyírlövő
Fogod a magot, leforrázod, és elveted. Forrázás alatt pár másodpercet értek mert nem kell megfőzni.
Egyébként hasznos egy növény, egyetlen hátránya hogy egy kicsit lassabban nő mint az akác.

_________________
Szeresd felebarátodat mint önmagadat :)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.07. 21:24 
Offline
Törzstag
Törzstag
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.02. 13:28
Hozzászólások: 4868
Tartózkodási hely: JNSZ - Karcag
Én is inkább védelmi szempontból akarok lepényfát telepíteni körbe a kerítés mentén. Mi módon szaporítható jól?

_________________
Nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim…


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.07. 19:05 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2008.11.20. 17:57
Hozzászólások: 2938
Tartózkodási hely: Soltvadkert
Hát ja parlagfű júniusban , virágzás előtt betakarítva aztán a föld betárcsázva ettől nem leszel allergiás és jól fizetnek érte és nem vicc. Kicsit nézz utána a császárfának és gondolkozz ha már megérted a 60-at némi tapasztalat is kell. Amit a császárfáról írnak,, na az a vicc kategória. Igen szép nagyra nő és gyorsan, a többi nem kicsit kamu. virágpor tavasszal és ősszel általában van szinte mindenkinek száraz nyarak után az őszi necces , de nem vészes ami leginkább hiányos az a június , július , volt hogy szegény méheket az a csúnya parlagfű mentette meg. A cukoretetésről meg nem is sokat írnék elég ha megnézed a mézpiacot és rájössz , hogy ez most nem időjárás jelentés a cunamiról hanem cumi a méhészeknek. Amit meg a Józsi bácsiról írtál normális helyen aki már nem műveli eladja olyannak aki műveli. Az hogy több tízezer hektár parlagon hever, hát nem a méheket és a méhészeket várja. Sógoréknál is vannak földek ahol nincs kultúrnövény , de gazdája igen, legelőnek és kaszálónak hívják. Itt is megoldható lenne nem büntetést kellene kiszabni hanem elvenni és olyannak adni aki műveli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.07. 18:40 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2014.04.21. 07:16
Hozzászólások: 11
Bogaras írta:
Egyet érthetsz Androiddal csak éppen van még mit olvasgatnotok a témában. Magyarországnak egy nagyon jó és szigorú erdőtörvénye van világviszonylatban is. El kell hinnetek és bele kell nyugodnotok hogy ez így van amíg magatok utána nem érdeklődtök. Nem a méhlegelő kevés vagy kevesebb , hanem a méhész és a méhcsaládok száma a több. Az hogy valaki a portáján , birtokán elültet 1-1 vagy pár tucat mézelő növényt, fát csepp a tengerben. Az hogy egyesek evódia vagy császárfa erdőkről is álmodoznak az meg a korlátoltságuk erős jele. Az akácból is pontosan annyit telepítenek amennyire az erdőgazdaságoknak szükségük van. Gazdasági alapon működnek, voltak és lesznek is akácerdők. A 60-70-es években egy növekvő erdősültségi % miatt volt több erdőtelepítés, törvény írta elő, benne volt az 5éves tervekben csak Ti fiatalok vagytok és nem tudjátok , hogy az mi :). Sajnos ma kicsi bibi azért van a rendszerben. Annak idején mikor még én jártam iskolába első volt a mezőgazdasági minőségű föld és csak azután jöttek az erdőtalajok, sajnos ma már jó minőségű mezőgazdasági talajba is ültetünk fákat. Naturás területeket teszünk abba a kalapba ahol a mezővédő erdősávoknak kellene lenni stb. Parlagföldek mindig voltak, sőt erősen gondolkodom azon , hogy kimondottan parlagfüvet fogok termeszteni, mondjuk nem több hektáron, de egy értékes növény csak tudni kell használni és ismerni kell a növényt. Az allergiáért az emberek a felelősebbek nem a természet és nem a növények, helyesebben kellene táplálkozni és figyelni a bevitt tápanyagokra , nyomelemekre , vitaminokra. A feleségem a nyári szezonokban 2x ment injekció sorozatra az allergiái miatt az utóbbi 3 évben enyhe lefolyásúak semmilyen kezelést nem igényel, pár nap és túl van egy-egy cikluson. Lepényfa a tanyasi ember kedvelt fája volt a birtokot védte a behatolók ellen, erdőgazdasági jelentősége csekély


Köszi a bókot Bogaras ,de már túlvagyok a 60-on , fiatalabb akkor voltam amikor azok a bizonyos 5 éves tervek voltak nálunk is. Ez volt az a korszak amikor a cucialista országokban mindent minimum 115 % -ra kellett teljesíteni mert ,ezt kivánta pártunk és kormányunk. Apámtól tudom hogy akkor is voltak "méhészek" akik hogy teljesüljenek a tervek besegitettek az olcsóbb cukorral. Mindenki jól járt csak az emberk ettek méz helyett cukrot. A mézelő növényekkel több éve foglalkozom, és csak akkor tudok valamit elhinni és belenyugodni, ha azok ésszerű érvekkel van alátámasztva. Én nem azt szorgalmazom hogy a jó termőföldeket,erdőket most alakirsuk átt mézlegelőkre. Arról a több tizezer hektár parlagon heverő földről beszélek ahol csak gaz nő, tehát itt nem 1-1 vagy tucat mézelő növénynek volna helye. Egy példa, hogy necsak az elméletnél maradjunk. Józsi bácsi magányos ember ,Ganajhalmon lakik 85 éves. Van több hektár parlagon heverő földje ohol "parlagfüvet termeszt ".Már tavaly figyelmeztetést kapott hogy ha a termést nem takaritja el 300.000 Ft-ra büntetik. Se pénze se ereje nincs ezt megoldani .A faluban lakik két méhész. A kocsmában megegyeznek Józsi bácsival hogy xy forintért megműveltetik a földjét és bevetik facéliával.A végeredmény ? Józsi bácsinak nem kel büntetést fizetni,lesz egy kis jövedelme ,a méhészeknek plusz 200 kg méze a faluban 50 alergiás ember tünetmentes lesz a parlagfű hiánya miatt. Parlagon mindig is votlak földek. Igaz, csak nem évekig. Érdekes a sógoroknál ,vagyis tőlünk nyugatra nincsenek hasonló problémák, nekem ez azt sugalja hogy a fejekben dől el minden. Az alergia okaival egyetértek ,mi is tehetünk róla ,meg a tartósitószerek, légszennyeződés stb..Nagy szügség van a virágporra. Igaz, főleg kora tavasszal ,késő ősszel .Erre is jók a mesterségesen telepitett mézelő növények .Pédla :az általunk telepitett ánizsizsóp tavaly még september végén is bőséges mennyiségű virágport /150 -180 kg /ha /biztositott a méhek számára. Telepitettünk 2 -éve 30 db hibrid császárfát a izsópfüves telek szélén ma már 4 méter magasak ,hihetetlenül gyorsan nőnek. Jövőre ha megérjük már nektárt és virágport adnak. Erdélyben több száz hektáron telepitetek császár fát ,de nem azért mert korlátozottak,hanem azért mert használják az a csomót ami a nyakukon kinőtt. Parlagfűtermesztés ? Na ne , ez a viccek kategiája :lol:

Molesz : Igazad van amit az öszhang hiányáról emlitesz !

Pityi88 : Te meg ültes mindent, ami méheidnek hasznára válik , te még fiatal vagy, figyeld a trendeket, lehet hogy példádon okulva mások is kedvet kapnak ,mert ahogy Demjén Rózsi is énekli "A vonat nem vár ,elindult már ....


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.07. 10:18 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.03.09. 11:27
Hozzászólások: 298
Tartózkodási hely: Heves megye
Szerencsémre vagy szerencsétlenségemre mindig a mezőgazdasági területek közelébe éltem. Elég sokat láttam, tapasztaltam már életem során de most azt látom, hogy az állattartó gazdág meg sem várják a réteken lévő növények magja beérjen és máris kaszálják gépeikkel. Gyermekkoromban az idősebbek azt magyarázták, hogy akkor kaszáljunk amikor a növény magra már beérett mert úgy váltogatva egymást folyamatosan tudnak virágozni. Ugyan ez a helyzet a ház, ingatlanok körüli damilos kaszálással ami miatt a növények egy része nem is tud virágozni és kipusztul emiatt. A mai, mostani mezőgazdasági gazdálkodás egyáltalán nem kedvez a méhészkedésnek mivel nincs is összhang. Egy patak partot miért kell az első virágzáskor kopaszra tarolni? Mindenki megpróbál a maga módján okosnak lenni miközben szét@assza a természetet. Már bocsánat de ez a valóság.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.06. 21:53 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.06.09. 21:49
Hozzászólások: 195
Tartózkodási hely: Nyírlövő
A lepényfa bőséges zöldes színű virágport ad.

_________________
Szeresd felebarátodat mint önmagadat :)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.06. 21:44 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2008.11.20. 17:57
Hozzászólások: 2938
Tartózkodási hely: Soltvadkert
Ha már méhlegelőt akartok javítani és szerelemből méhészkedni akkor ne nektár forrást ültessetek, hanem a virágpor forráson aggódjatok. Tény , hogy a gazdasági érdekből méhészkedőnek a nektár a legfontosabb, de neked , szerelemből méhészkedőnek nektár jut annyi ami bőven elég, viszont a kicsi "lánykáid" virágpor hiánytól szenvednek amit nehezebb mesterségesen pótolni, ráadásul pont olyan , mint a bolti műkaják.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.06. 21:36 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.06.09. 21:49
Hozzászólások: 195
Tartózkodási hely: Nyírlövő
Mondasz igazságot! Nem keveset! azt is megértem hogy fiatalok vagyunk mert ez még, így van. egy pár évig ugye :)
Viszont régebben volt juhunk amit eladtunk s mivel megmaradt egy pár hektár parlagfű legelő, vmit kezdeni kellett vele. és beültettük az egészet akáccal. Ami mifelénk annyi van hogy nem tudok olyan helyre nézni a faluba, ahonnan ne látnék akácot. de ha tudtam volna hogy egyszer méhészkedni fogok, és ismertem volna a növényeket jobban "méhész szemmel is", akkor ültettem volna rózsaszín akácot, egy pár hektárt vagy lepényfát mert van olyan fánk, és megfigyelésem szerint vagy 4 nappal hamarabb nyílik mint a fehér, és olvastam valahol egyszer, hogy több a cukorértéke is mint a fehérnek. a lepénnyel meg kitoltam volna a hordási időt. Dehát későbánat. Értem én hogy sok minden nem úgy működik ahogy leírtam de a hozzá állás sokat számít.
Az is tény hogy sok a méhész, magamat bele értve. De ugy látom ezt a helyzetet mint egy lufit. előbb utóbb kipukkan s marad a kemény magja". Én is csak hobbi szinten akarom csinálni hosszú távon mert se időm nincs, se annyi legelőm hogy 100 családokat gondozzak... szeretem mint más a lovat.. ugyhogy a lovaimnak jó kaja kell s igyekszem "legelőt biztosítani neki" :)

_________________
Szeresd felebarátodat mint önmagadat :)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.06. 20:41 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2008.11.20. 17:57
Hozzászólások: 2938
Tartózkodási hely: Soltvadkert
Egyet érthetsz Androiddal csak éppen van még mit olvasgatnotok a témában. Magyarországnak egy nagyon jó és szigorú erdőtörvénye van világviszonylatban is. El kell hinnetek és bele kell nyugodnotok hogy ez így van amíg magatok utána nem érdeklődtök. Nem a méhlegelő kevés vagy kevesebb , hanem a méhész és a méhcsaládok száma a több. Az hogy valaki a portáján , birtokán elültet 1-1 vagy pár tucat mézelő növényt, fát csepp a tengerben. Az hogy egyesek evódia vagy császárfa erdőkről is álmodoznak az meg a korlátoltságuk erős jele. Az akácból is pontosan annyit telepítenek amennyire az erdőgazdaságoknak szükségük van. Gazdasági alapon működnek, voltak és lesznek is akácerdők. A 60-70-es években egy növekvő erdősültségi % miatt volt több erdőtelepítés, törvény írta elő, benne volt az 5éves tervekben csak Ti fiatalok vagytok és nem tudjátok , hogy az mi :). Sajnos ma kicsi bibi azért van a rendszerben. Annak idején mikor még én jártam iskolába első volt a mezőgazdasági minőségű föld és csak azután jöttek az erdőtalajok, sajnos ma már jó minőségű mezőgazdasági talajba is ültetünk fákat. Naturás területeket teszünk abba a kalapba ahol a mezővédő erdősávoknak kellene lenni stb. Parlagföldek mindig voltak, sőt erősen gondolkodom azon , hogy kimondottan parlagfüvet fogok termeszteni, mondjuk nem több hektáron, de egy értékes növény csak tudni kell használni és ismerni kell a növényt. Az allergiáért az emberek a felelősebbek nem a természet és nem a növények, helyesebben kellene táplálkozni és figyelni a bevitt tápanyagokra , nyomelemekre , vitaminokra. A feleségem a nyári szezonokban 2x ment injekció sorozatra az allergiái miatt az utóbbi 3 évben enyhe lefolyásúak semmilyen kezelést nem igényel, pár nap és túl van egy-egy cikluson. Lepényfa a tanyasi ember kedvelt fája volt a birtokot védte a behatolók ellen, erdőgazdasági jelentősége csekély


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.06. 20:03 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.06.09. 21:49
Hozzászólások: 195
Tartózkodási hely: Nyírlövő
Egyet értek Androiddal. Szerintem ha már csak egy fát ültetek már akkor is jobb mint semmit sem tenni. bár én 3 éve kezdtem méhészkedni, de sokszor azt mondom magamban hogy bárcsak hamarabb lett volna méhem, mert akkor Másképp alakítottam volona a tájat magam körül, amikre ma már nincs lehetőségem. de azért beszereztem 1 zsák napraforgó magot hogy a tarlóba majd beletárcsázzam s őszre legyen egy kis mojolni valójuk... ;)
tavaly pl vetettem lepényfát és az idén a környék minden "szabad " zugába ahova lehet duggatni fogom. mert ha nem kezdem el, sosem lesz belőle legelő :)

_________________
Szeresd felebarátodat mint önmagadat :)


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.06. 16:08 
Offline
Regisztrált tag
Regisztrált tag

Csatlakozott: 2014.04.21. 07:16
Hozzászólások: 11
Hát igen ,ez van sajnos !

Valamikor az "átkosban" a 60-as 70-es években százezer hektárokon telepitették az akácosokat,most meg kb. hasonló ütemben intják. Új méhlegelők meg csak úgy maguktól nem lesznek .Van viszont rengeteg parlagon hagyott terület tele parlagfűvel ,azt viszont meg a méhek nem nagyon csipik. Tehát lassan
előjön a "sok eszkimó , kevés hal" szindróma. Nálunk Csallóközben legalább repcét és napraforgót
találnak a méhek ám, ezeknél is nagyon eltérőek a hozamok. A megoldát tehát én a mesterséges méglegelők telepitésében látom a nem kihasznált, parlagon heverő területeken. Lehet ez akác, facélia,
császárfa és ahogy már a "Virágpalettában" emlitettem ánizsizsóp,izsópfű /Agastache foeniculum /mely kiemelkedő nektár és virágpor hozamokat ad.Tudom hogy nem egyszererű feladat
mert példa. Józsi telepit a 20 családjának 10 hektár facéliát , a Feri meg virágzáskor 500 méterre a telektől ledekkol 150 családdal. Na de ha senki /álam bá,kösség,közösség,magánszemély............stb /nem tesz semmit akkol álandóan csak zsugorodni fognak a méhlegelők és ezáltal a méhészetek hozamai.

Jó méhész évet mindenkinek !

Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet :taps


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2016.02.05. 21:32 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2014.03.09. 11:27
Hozzászólások: 298
Tartózkodási hely: Heves megye
fredo
Hozzászólás témája: Re: Aktuális cukorár Elküldve: 2016.01.27. 09:50

Főleg ha az ember olyan helyen lakik, ahol nincs mezőgazdaság csak hegyek meg dombok.A legelőket szár zúzózzák ,nehogy legyen valami kis mezei virág :merg


Tőled 23km-re északra is ugyan ez a helyzet csak itt az akácot is irtják. Lassan minden mézelő növény eltűnik.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.10.04. 07:36 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.01.30. 15:07
Hozzászólások: 1423
Tartózkodási hely: Mezőföld
Nálam ilyen van.


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.10.03. 14:30 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló
Avatar

Csatlakozott: 2010.03.31. 06:37
Hozzászólások: 834
Tartózkodási hely: Tolna megye
Nem tudom, hogy kinek milyen hatással van a zöldítés program, de nekem nagy szerencsémre az egy km sugarú körben van 2x 2-3 Ha mustár vetve. Vannak benne elszórva másmilyen virágok is. Nagyon szépen hordják a virágport a méhek, és nagyon illatozik is, ha nektár nem is biztos, hogy van benne.
Én örömmel üdvözlöm a Zöldítés programot. http://tudas.nak.hu/hu/nyitolap/15-tamo ... olditesrol


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.09.06. 12:26 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2014.02.03. 14:31
Hozzászólások: 1051
Ügyes vagy! Ilyenkor már ez is nagy érték.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.09.06. 12:22 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.01.30. 15:07
Hozzászólások: 1423
Tartózkodási hely: Mezőföld
Idei méhlegelő javításom. Nem nagy terület, 0,05 hektár. Őszi fokhagyma felszedése után szórtam el, aztán rotáltam be pohánka, facélia és mustármagot 06.21-én. Mint látszik, szinte csak a pohánka kelt ki, és jól be is gazosodott (libatop, disznóparé). A méhek és egyéb megporzók erőteljesen járják 19 fokban. Az összes méh lábán viragporcsomó. Tudom, a pohánka nem jó telelőméz, de ennyicskével csak nem rontják el a gyomrukat, a virágpor meg jó.


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.22. 16:48 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.16. 14:05
Hozzászólások: 62
Tartózkodási hely: Fejér megye
Végül sikerült megtalálni a "forrást" (Robinia x ambigua 'Decaisneana' ) , egyenlőre csak oltással szaporított csemetéket tudnak előállítani, de talán ha nagyobb igény lenne rá ..., nekem a gyökérről sarjadzással van egy kis bajom, arról már nem a rózsaakác hajtana.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.10. 23:45 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.16. 14:05
Hozzászólások: 62
Tartózkodási hely: Fejér megye
Üdv, próbáltam utánajárni hol lehet beszerezni Horváth János korábban (2010.03.09. 00:52) írt kommentjében szereplő Robinia x ambigua 'Decaisneana' akác hibridnek, eddig sikertelenül, igaz a János által említett ERTI Máriabesnyői csemetekertjét még nem kerestem fel. Helyette ezt találtam: http://silvanusforestry.com/turboakac.html
Itt két fehér akác fajtát kínálnak, az egyiknél kiemelik az átlagon felüli mézelést.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.10. 14:47 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Köszönöm a helyreigazítást. ezt benéztem .... :oops:

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.10. 09:37 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
antimon írta:
Szerintetek Olajretket vagy mustárt érdemes vetni most a méheknek?


Antimon!

Nem tudom, most érdemes-e, de ha minden feltétel optimális, akkor inkább fehér mustárt vetnék. Az talán kevésbé csapadékigényes, s a méhek jobban szeretik. Teljes tenyészideje 110-120 nap, sajnos a nedvességigénye éppen a csírázás és a terméskötés idején jelentős. Rendkívül fontos a jó vetőágy készítése, vetése 2 millió csírával (10-15 kg vetőmaggal), gabonasortávra, a talaj állapotától függően 2-3 cm mélyre javasolt. Ha hosszabb száraz periódust kénytelen elviselni a kezdeti szakaszban, nagyon gyorsan generatív stádiumba kerül, sok öröme nem lesz benne a méhésznek (sem).

Részemről a facéliát preferálnám, az is érzékeny persze a csírázás idején a megfelelő csapadék-ellátásra, ha aszályba vetik, ki sem kel, s egyébként is hajlamos elgyomosodni, de tenyészideje rövidebb, mint a mustáré, bár kb. a 100 nap neki is kell a teljes tenyészidőhöz. Nem utolsó szempont, hogy ha sikerül, a legkedveltebb utolsó méhlegelőt képes adni, jó telelő-élelem. A facéliát 5 millió csírával (10-12 kg magnormával), gabonasortávra vetik 2 cm mélységbe.

Mindkettő közös bibije a csírázáskori jó csapadékellátás és a jó vetőágy-előkészítés.

Ha meg nem sikerül, mindkettő adhat még kiváló zöldtrágyát, de akkor érdemesebb augusztus második felében vetni, az olyankor időszerű "őszi monszun" segíti a csírázást, csak az a baj, hogy öt évből talán kettőben sikerül jól a vetés és természetesen októberben a méheknek már nem igen használ egyik sem.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.10. 08:51 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Kedves Zsolt!

Üsse kő, ha már ennyire érzékeny a megszólításra...

Tudja, a jogszabályoknak van egy rendkívül kellemetlen tulajdonságuk: meghozzák őket, aztán addig maradnak hatályban, míg új, megváltoztatott jogszabályokat nem hoznak helyettük, hatályon kívül helyezve a megelőzőket. Az idézett jogszabályok is ilyenek, az Erdőtörvényt pl. mostanság készülnek újragondolni...

Egy szemléletes példát hoznék a kérdés megvilágítására. Mint tudjuk, Mózes Sina hegyén találkozott Istennel, aki adott neki két kőtáblát, melyekre ujjával rávéste a Tízparancsolatot. Ez hozzávetőleg időszámításunk előtt, azaz Krisztus előtt a XV. század közepén, az Exodust követően történhetett. Lehetne pontosabb dátumot is adni, hiszen II. Ramszesz fáraó uralkodásának idejére (i.e. 1279-1213) teszik az Exodus idejét, bár ennek ellentmondani látszik, hogy a leírások szerint a Salamon építette első templom "átadása" és az Exodus között 480 év telt el. No mindegy is, azon a kétszáz éven én nem veszekednék a kronológusokkal és az Ószövetség magyarázóival, a lényeg: a Tízparancsolat azóta hatályban van. Igény esetén majd újra összeül a mennyei törvényalkotói grémium, s új Tízparancsolatot készít, mely majd hatályon kívül helyezi a régit. Ha csak egyes parancsolatokat változtatnak meg az égi törvényhozók, akkor a régi Tízparancsolat marad hatályban, a módosítások rendeleti hátterének feltüntetése kíséretében. Most kb. így vannak az általam idézett jogszabályok az erdészeti és energetikai ültetvények faj-használata esetében: lehet, hogy régiek, de hatályosak. Mindamellett volt egy másik kommentem is a témában, melyben feltettem dr. Borovics Attila, az ERTI főigazgatója Erdészeti Lapokban közölt cikkét a Paulowniák kérdéskörében. Nos, e cikkben -mely ugyan szintúgy nem ropogósan friss (2012. novemberi)- aránylag pontosan leírja a szerző, hogy a magyar erdészeti szakmának milyen fenntartásai vannak a Paulowniák kapcsán. A törvény- és rendeletalkotók pedig hozott anyagból dolgoznak: az erdészeti, környezetvédelmi, stb. szakemberektől bekérik a törvény vagy rendelet módosításának tervezetét, azt emésztik, összevetik a hazai jogszabályokkal, harmonizálják az uniós jogszabályokkal, aztán megalkotják a végleges törvényi vagy rendeleti szöveget, aztán a parlament megalkotja a törvényt, a minisztérium a rendeletet, mely a Magyar Közlönyben történő megjelenés pillanatától lép hatályba.
Mint hozzávetőleg látható, nem egy szaporítóanyag-forgalmazó dönti el, szabályos-e egy idegenhonos és kellően nem kutatott faj erdészeti vagy energetikai célú telepítése. Úgy képzelje el, mintha egy gyilkos hatályon kívül helyezné a Tízparancsolat "Ne ölj!" paragrafusát, mert az a több, mint négyezer év elteltével már amúgy is idejét múlta, s egyébként vannak a világon olyan helyek, ahol másképp ítélik meg az ölés tényét...


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.10. 08:04 
Offline
Törzstag
Törzstag

Csatlakozott: 2008.10.27. 16:34
Hozzászólások: 1024
Tartózkodási hely: Somogy
Szerintetek Olajretket vagy mustárt érdemes vetni most a méheknek?

_________________
Anti


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.10. 00:01 
Offline
Tag
Tag

Csatlakozott: 2010.05.16. 14:05
Hozzászólások: 62
Tartózkodási hely: Fejér megye
Arisztaiosz írta:
zsolee írta:
Sziasztok! Korábban olvastam a kínai császárfával kapcsolatban, miszerint nem telepíthető ültetvényként, most úgy tűnik változott a helyzet. Egy hibrid változatát (oxyfa) telepítik ültetvényként itthon is, sőt az erre épülő program magyar ötlet. Az oxyfa virágzásáról nem igen írnak, de lehet csak nem olvastam át elég alaposan.
Itt a link: http://oxytree.com/hu/


Nem tudom, miért nem használja a keresőt? Idén, február végén belinkeltem a hazai álláspontot a császárfákkal kapcsolatban. Higgye el, van rálátásom a dologra. A reklámszövegek elfelejtik megemlíteni, hogy a növény C4-es asszimilációs típusú, nektárját -az akácmézhez nagyobb arányban keveredve- a laboratóriumok képesek kiszűrni.
Arról sem regélnek a forgalmazók, hogy a fajok, hibridek sokkal magasabb vízigényűek, mint amit nálunk természetes úton biztosítani lehetne. Gyakorlatilag 1000 mm feletti csapadékigénnyel lép fel. Miután magam is telepítettem pár darabot, tisztában vagyok azzal, hogy intenzív öntözés nélkül a növekedési erélyében, gyorsaságában rejlő potenciális lehetőségeket kihasználni nem képes. Vízállást, pangó vizet, magas talajvizet viszont nem tűr, attól gyökere elpusztul.
Díszfaként telepíthető, de sem erdészeti, sem energetikai célból nem rendelkezik telepítési engedéllyel egyik faj vagy klón sem. Kicsit visszakeresve (keresőszavak: Paulownia, császárfa, stb.) látható, hogy többször is beszélgettünk már róla, értékeltem már ebben a témában is.



Kedves Arisztaiosz!
Nem szeretnék vitaindító lenni, és nem is leszek, de miért gondolja, hogy nem használom a keresőt, ha szükség van rá? A februári kommentjét olvasva írtam a sajátom, az Önében 2009-es a legfrissebb jogszabály amit idéz, most pedig 2015-öt írunk. Azt a bizonyos fát pedig telepítik akár jó, akár nem. Én a hozzászólásomat csak érdekességnek szántam, nem kutattam a jogszabályi hátterét. Ugyanakkor a hozzászólásait olvasva azt gondolom Ön egy alapos ember, és van rálátása a dologra, biztosan úgy van ahogy írja, és én el is hiszem, de azért egy "Kedves zsolee!" kezdet jobban nézett volna ki a kommentje elején. Részemről lezárva a téma, minden jót Arisztaiosz!

Üdvözlettel Zsolt


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.09. 20:31 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2013.02.13. 18:52
Hozzászólások: 1874
Nem az ellentmondás kedvéért, de szerintem nem levendula. Lehetne akár az is, de a levenduláktól könnyű megkülönböztetni a virágzatát, azok elágazónak látszanak (pedig ennél is hajtásvégi füzérekről beszélhetünk), míg levenduláéknál nem így hordozzák a hajtások a füzéreket. Levele alapján akár lehetne a Lavandula dentata is, annak levele is lehet szeldelt, de a virágzat alakulása alapján mégsem levendula.
Csatolmány:
Lavandula dentata.jpg

Valójában nem túl távoli rokonok, de ez a növény az "orosz zsálya", "afganisztáni levendula", stb. nevekre is hallgató faj, nálunk sudárzsályaként forgalmazzák. A levendulával és a zsályákkal együtt az ajakosvirágúak (Labiatae=Lamiaceae) családjába tartozik. Tudományos neve Perovskia atriplicifolia Benth. Hazája Afganisztán, Pakisztán, Irán, Kína, felhúzódik a Himalájába egészen Tibetig. Feltehetően a hazai közterületeken való feltűnése nem függ össze a migrációs hullámmal, régtől fogva ültetik elsősorban évelőágyásokba ezt az illatos félcserjét. Méhészeti értékét sajnos nem tudja kifejteni, nálunk tömeges felhasználása nem jellemző, ritkás hajtásrendszere miatt rossz talajtakaró, hamar elgyomosodik, közepesen szárazságtűrő, autópálya-rézsűkbe nem való. Kár, mert a méhek hasonlóan kedvelik, mint a levendulát, s a kertésznek sem ad komoly feladatot a szaporítása. Szép kertészeti változatai vannak, ha valaki megkedvelné, zölddugványról, fásdugványról egyaránt könnyen szaporíthatja.
Csatolmány:
Perovskia atriplicifolia Lacey Blue.jpg


Látom, írás közben Bogaras már megfejtette a találós kérdést, így e hozzászólás is okafogyottá vált, de ha már ennyit melóztam, elküldöm...


Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.09. 20:13 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2010.02.17. 13:09
Hozzászólások: 1719
Tartózkodási hely: Pest megye
Igen. Bogarasnál a pont. Köszönöm.
http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=1080939
Szerintem fogok ilyet ültetni, sokkal intenzívebb volt a méhforgalom rajta (igaz, belvárosban), mint amit levendulán szoktam látni, nálam. Persze az időzítésen, meg a helyi konkurens virágokon is múlik, hol mire mennek. Virágport viszont nem láttam a gyűjtögető méheknél.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.09. 19:52 
Offline
Rendszeres hozzászóló
Rendszeres hozzászóló

Csatlakozott: 2008.11.20. 17:57
Hozzászólások: 2938
Tartózkodási hely: Soltvadkert
Szerintem meg sudárzsálya lehet, bár a növénytan nem volt az erősségem.


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
 Hozzászólás témája: Re: Méhlegelő javítása
HozzászólásElküldve: 2015.07.09. 17:13 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.10.24. 07:28
Hozzászólások: 6274
Tartózkodási hely: Észak-Zala
Levendula-
Szerintem.
http://www.pikanteri.hu/wp-content/uplo ... ndula1.jpg
http://www.tihanyilevendulapalanta.hu/L ... zasa.html#

_________________
advocatus diaboli


Vissza a tetejére
 Profil Privát üzenet küldése E-mail küldése  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 826 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 17  Következő

Időzóna: UTC + 1 óra


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Ugrás:  
cron



Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség

greenmiles v1.0 desgined by CodeMiles Team.