"Jelenleg zsugorodnak a méhlegelők, az árokpartok agyonkaszálása a virágport adó növényeket erősen gyéríti. "

A méhlegelők zsugorodásával egyet értek, de az árokpartok agyonkaszálása? Felénk az út és az árok között beérett a napraforgó, az nem egy hónap...

keriac !
Ilyen kísérlet nem csak volt, van is, de úgy, ahogy te vázoltad, nem működik. Ezelőtt kb. 30 évvel az akkori NSzK- ban már támogatott, komoly irodalommal és referenciával rendelkező virágos gyep-programot láthattam, de ott ruderális(nitrofil gyomtársulások) területeket igyekeztek kultúrterületté szelidíteni, teljes sikerrel. Gyakorlatilag olyan kaszáló gyepkeveréket vetettek, melybe fészkes és pillangós növények magját keverték. A virágos gyepet évente csak kétszer kaszálták. Hangsúlyozom, hogy ezt nem méhlegelő céljaira, hanem extenzív zöldterület létesítésére vetették, szempontjuk nem a gazdasági cél volt. A te felvetésedre részben az előző hsz-ban már válaszoltam, azzal együtt értékeld ezt is.
Üdv: Tomipapa[/quote]

Tomipapa!

A tudásom és élettapasztalatom messze elmarad a jelenlévők többségénél. Azt hiszem erre való a fórum, hogy a mások tapasztalatából és tudásából merítsen az ember. Jelenleg zsugorodnak a méhlegelők, az árokpartok agyonkaszálása a virágport adó növényeket erősen gyéríti.
A méhészet elég sok támogatást kap (gyógyszer-cukor, eszközbeszerzés...stb.), ha mindenki az éves pályázaton nyert pénz 10%-át a környezetében lévő méhlegelő javítására fordítaná ez az ország 20 év múlva kánaánná változhatna. Bár ez tényleg utópia. Én nem várok állami
segítséget, nagyon jó lenne, de ennek a kiharcolását csak támogatni tudom, hozzászólni nem. Amit mindenki megtehet, hogy telepít, lehetőségeihez mérten. Az, hogy mit telepítsen az ember és pontosan mikor, milyen módszerekkel, ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása azt hiszem megérne egy téli előadást, vagy egy kisebb kiadványt. Tomipapa az Ön szakmai hozzáértése elvitathatatlan, számomra néha nem is követhető. Mindenesetre szerintem sokunknak szüksége lenne egy iránymutatásra, ami egyszerű hasznos tanácsokon alapul, hisz valószínüsíthető, hogy a legtöbb méhész, se nem kertészmérnök, se nem mezőgazdasági végzettségű. Ahogy elolvastam a hozzászólásokat azért kitűnt belőle, hogy egyáltalán nem mindegy mit ültetünk mi mellé a kölcsönhatások miatt. Nekem a dédapám a következőket mondta: "aki a fenekét billenti, az a a száját nyalintja" Egyszerűbb vándorolni, csak lassan minden túlterhelt. Méhészből meg csak több lesz. Ha mindenki a telephelye közvetlen közelébe telepít azért onnan csak a saját méhei viszik be a legtöbb nektárt, virágport. A régi kísérletek tudása nagyon hasznos, de ha nem elérhető a pontos keverék összetétele, vagy elérhető, de nem beszerezhető, akkor nem hasznosítható.

Valóban a cukor olcsóbb és potyázó is lesz a sajáton. Bár a cukor virágpor nélkül nem teljes értékű élelempótlás. Nálam
a gond a nyárvégi méhlegelő, ilyenkor már tömegvirágzású növény nincs a környéken. Szinte csak az állandó telephelyek
vannak, amit jószerével ismerek. Én vetettem már facéliát, járt rá szomszéd méhe is. Máskor meg ő hozott nekem japánakác
csemetét. Olyan 20-30 fát ültettem, ez most nem váltja meg a világot, de majd szép lassan jó lesz. Ültettem korai juhart,
hegyi juhart, füzet (sajnos nem tudom botanikailag besorolni, de tavasszal lepik a méhek), mogyorót. Valamiből pár fát
valamiből fasort több 100 méter hosszan. Nem csak saját területre. Az Önkormányzatok a külterületekre finoman szólva is
tesznek. Szinte azt ültet az ember oda, amit akar. Ezeknek a fáknak az ültetése egy fillérembe se került, csak munkába (kiásni, hazahozni
elültetni).

A gazda mindenképp megműveli a földet. mert a tarlóhántást el kell végeznie. Az AKG programban kötelező a zöldtrágyanövény vetése 5 év alatt 2-szer. Az egész ország területén van ilyen kötelezetségvállalás alatt lévő terület. A gazdának innentől kötelező. Itt jön a képbe a méhész, aki mellékesen mézelő növényt próbál elérni, támogatva gazdát a vetőmag megvásárlásával. Ez elég kézzelfogható kölcsönös gazdasági érdek. Az 1 ha hozama valóban rendkívül változó, nekem nincs sok családom, 40 család körül, ennél többet egy helyen nem is tartanék, ennyinek viszont kialakíthatónak tartom a "mesterséges" méhlegelőt, ami pergethető hozamot nem biztosít csak jó években, de remek kiegészítő. Ennyi család vándoroltatása nekem 40-50EFt önköltség (ebbe belevéve a pakolást, üzemanyagot, vándorhely látogatását és a mindezekre szánt időt), ha ennyit rászánok egy helyi legelő kialakítására (mondjuk 4 ha facélia vetésére) ez számomra elgondolkodtató.

T

A bálványfa magától is terjed, mert özönnövény. Budapest pl. tele van vele. Szép nagy fa lesz belőle. Kellemes muskotályos ízt ad a méznek.
Mondjuk nem túl későn mézel, tehát még hárs is van utána/közben.
A (kert)városi méhészkedés valószínűleg nem többszáz családos profi méhészetről szól a kiskert végében, de a kisebb állomány egy telephelyen a méheknek is jobb.
A flóra is változatos (fák, kerti virágok), nem monokultúra. A mezőgazdasági kultúrákhoz képest kisebb a vegyszerterhelés.
Úgyhogy aki éppen (kert)városban akar méhet tartani, hajrá, javítsa a méhlegelőt! Mindenkinek abból kell kihoznia a maximumot, amije van.
Csak azt a 10-20 évet kell kivárni, míg megnőnek a fák...
szerintem

Hála Istennek nekem az idén sikerült, mert ahogyan írtam nem tudtak a gazdák rámenni a földekre, viszont elmondásuk alapján a gazdák azért tarlóhántanak, mert félnek a büntetéstől.
Eszük ágában sem lenne letárcsázni a tarlót, ha nem lennének rá kötelezve, ugyanis ilyenkor rengeteg dolguk van.
Szerintem itt az ország közepén egyetlen méhlegelő javításra legolcsóbban alkalmazható a tarlóhántás határidejének meghosszabbítása.
Én úgy gondolom, hogy senkinek se jó utaztatni a méheit szolidágóra 200-250 km-t, plussz még felvállalni a túlterhelt méhlegelő veszélyeit.
Kedvező időjárás esetén nem lenne semmi gond, úgy tudom elindult valami ez ügyben, remélem ránk nézve kedvező lesz.

Tomipapa!
Nem akarlak megsérteni, de rosszul állsz a kérdéshez! Be akarod bizonyítani, hogy amit szakmádhoz nem értőként írtam az rossz!
Javasolt hozzáállás: Hogy lehetne megvalósítani ennek a dilettánsnak az agymenését ...??

Az elejétől mondom, hogy a településeken belüli méhlegelők nem az árutermelést szolgálnák, hanem a hordástalan időszakokban adnának virágpor és némi nektárhordást. Ez akkor is kedvező ha cukros kiegészítés is kell mellé.
Amit a bálványfáról írsz az O.K. Nálunk olyan környéken van ahol a kipufogógázoktól és egyébtől nem érezni a porzós kellemetlen szagát, talán ezért nem zavar senkit .....
A hársakkal kapcsolatban azonban a 30-ból hármat veszel figyelembe. Ezekből is egyet tartasz esetleg alkalmasnak. Viszont némi netes keresgetés után találtam fajokat amelyek szintén várostűrőek. Tilia tomentosa „Brabant”, Tilia europaea „Pallida”, ezeket nagyobb Bp-i projektben javasolják sorfaként.
Az utóbbinak kicsit utána kerestem. Angol nyelvű oldalak szerint (magyar nem volt) az általad írt kritériumoknak mindenben megfelelnek.
Biztos vagyok benne, hogy a Te szaktudásoddal található még a hársakon kívül fafaj ami megfelel a célnak.

tisztesfűről hordatni ma már szerencse, de igazán nagy mivel az aratás után röviddel elkezdenek a talajelőkészítések a következő vetéshez vagy ha nem ahhoz akkor is éppen a kelés után tárcsázzák le a földet a tarlótüzek megakadályozása végett

Bocsi, szerintem hülyeséget írtam, a tisztesfű magja áttelel, nem a búzavetőmaggal kerül a földbe. Bár úgyis kijavított volna valaki.

Jó napot méhészek!
A tisztesfüves méhlegelőről Tükör és Tomipapa írhatna még, gondolom sokakat érdekel. A növénynek mi az életútja? Az Örösi könyvből olvasgatva úgy gondolom, hogy már a búzavetőmag "szennyeződéseként" elvetésre kerül a magja, és ott fejlődik alatta, aztán júliusban learatják fölüle a búzát(?).
Gondolom napjainkban azért nincs jelen ez a növény a tarlókon, mert
-a vegyszerezés megöli
-a búza terméseredményét rontja
-túl tiszta a búzavetőmag
-az egyre terjeszkedő és parlagfű miatt a tarlót hántani kell
Biztos van még más ok is.
De ha Tükörnek egyszer sikerült (vetés nélkül!) "létrehoznia" tisztesfüves méhlegelőt, akkor tutira biztos, hogy ez manapság nem sikerülne?
Gondolom ez a növény lehet a legalkalmasabb arra, hogy egy learatott tarlót kihasználjunk. Vagy ez csakis úgy lenne lehetséges, hogy a búzát jóformán biobúza technológiával kellene termeszteni, ami gazdaságtalan?

T

Mint főkertész biztos jobban boldogulnál Nyugat-Európában a városi méhlegelő fejlesztésében, hiszen ott a városi zöldterületek sokkal nagyobbak, mint a magyar városokban és a zöldek, környezetvédők szempontjait is komolyabban veszik.

Tomipapa!
Nem vitatkozni akarok, ebben Te vagy a szakértő, csak néhány tapasztalatot leírni.
Nagykanizsán és Zalaegerszegen a különböző hársakat ültetik, valószínűleg megfelelnek a kívánalmaknak. A különböző fajták virágzása 5-6 héten át elhúzódik.
A bálványfa várostűréséről egyet tudok. Zalaegerszegen az egyik legforgalmasabb út mellett, a vasútállomás és a kőolaj finomító közvetlen közelében díszlenek. Igazi túlélő fajta.
Ezekre a városi legelőkre semmiképp nem kell vándorolni. Sok a városban lakó méhész, ezért felénk a város közvetlen környéke úgy meg van rakva zömében kisebb méhészetekkel, hogy egymásba ér a .........kaptárvasuk. Nekik segíthet az akác utáni hordástalan időszakban egy-egy "városi méhlegelő". Június végén Egerszeg központjában egy öregebb hárson annyi méh volt, hogy első pillanatban a rajt kerestem a tekintetemmel, a hang alapján.
Tudom, hogy a főkertésznél nem lehet elsődleges szempont a méhészeké, de legalább legyen ott a lista elején 3.-4. ként.

A memóriád kiváló, de ez nem csak ebből tűnik ki!


Amit ez ügyben megtehetek, ma is megteszem.
De sajnos kevés amit elérhetek!

Akkor még a TSZ-es időket éltük, és mivel közeli rokonságba kerültem ott a főkönyvelő asszonnyal (konkrétan vejkó lettem) így el tudtam érni, hogy ne tárcsázzák be azt a tarlót több mint egy hónapig.
Se azelőtt, se azóta olyat nem láttam. De még idős méhészek is tátották a szájukat, akiknek megmutattam.
150ha egybe tisztesfű!!!

Felénk van manapság is, de sokkal kisebb területek, és sokkal nehezebben érem el, hogy meghagyják ideig-óráig!

De vetettem már facéliát, pl fiatal telepítésű erdőbe is.
Akkoriban azon a területen is egyedül voltam...
Mára ott is megszaporodtunk, jönnek mennek a méhészek. Együttműködés szinte lehetetlen. Vagy csak én öregszem...??!!
Sajnos hozzá vagyunk szokva, hogy mi csak "aratunk".
A vetés gondja legyen másé!!

Csak ott esik a fene hasra, ami itt is le lett írva, egyre több az olyan "nemesítésű" nővény, még a hagyományos méhlegelők között is, ami nem igényli a méhes megporzást. Ez biztos ki hat a nektár termelésükre is, de ha véletlenül arra nem akkor a gazda hozzáállására, ugyanis tisztában lesz vele, hogy nincs szüksége ránk, így aztán könnyen kiböki majd: húzzunk a francba, de legjobb ha le sem telepedünk, ha valami nem tetszik!!!

T

Tükör !

Nem érzem , hogy az optimizmusom ez ügyben túltengene, de a meglátásom keriacnak irt válaszban már vázoltam. A hsz. nem is ezért született, szeretném, ha megerősítenéd szelektív memóriám: netán nem te tettél fel a tisztesfűről egykor egy fotót?
Üdv: Tomipapa

Szigetvili már belinkelte a sajtófigyelőbe.
http://www.zalaihirlap.hu/cimlapon/2010 ... rovaroknak

Települések fásítási programjában is sok lehetőség van, ha a főkertész úgy gondolja.....
Pl.: Nagykanizsán a Katonarét környékén rengeteg hárs van.
Talán evódiát, bálványfát is lehetne többet ültetni, ehhez kéne kiépíteni a méhészegyesületek és az önkormányzatok közt szorosabb kapcsolatot.
A fák pedig hosszabb távon jelentenének virágpor és nektár forrást ...

T

T

Csakhogy az újszülöttnek minden vicc új.
Vagyis a hibák az új nemzedékkel újra jelentkeznek. A zsúfolt méhlegelők zsúfoltak lesznek és az új nemzedékben is lesznek önző másra nem figyelő méhészek.
Én a vándorlás szabályait jónak tartom. Ezen csak rontani lehetne, de javítani nem.
A méhlegelő javítása lehetne nemzeti program, de másképp, mint ahogy eddig emlegettétek.
Mindig nézem az utak szélét, hogy nem mézelő növények tömegét ültetik, pedig lehetne arra állami támogatás, hogy megérje a közterületeket mézelő növényekkel ültessék be.

Biztos azért vagytok optimisták, mert még nem próbáltátok...!!

T

T

T

T

Ezt a lózsályát hol kell keresni?

Ez az egész szántóföldi méhlegelő program a jelenlegi vándorlási szabályok szerint egy utópia. Valamikor én is így gondolkodtam, de ez egész egyszerűen nem rentábilis. Szerintem ha mesterséges méhlegelő telepítése egyáltalán felmerül, akkor az a korai , és késői virágport adó növények telepítése lehetne. Előbbi esetében a kecskefűz akár működhetne is, utóbbinál a szolidágót pl. nem engednék, mert özönnövény. Helyette szóba jöhetne a lózsálya (nektárt is ad, évelő, kaszálással akác utántól a fagyokig lehetne méhlegelőt biztosítani vele). Ehhez azonban elsősorban legelőterületek kellenének, amelyet nem szénának kaszálnának. Tulajdonképpen az Agrár Környezetgazdálkodásba talán bele lehetne illeszteni, de vetőmag nem áll rendelkezésre. Kézi erővel kellene kezdetben gyűjteni a magot. Magyarul: ez is utópia.

Ennél sokaknak jóval megnyugtatóbb, ha cukrot vesznek azon a pénzen amit erre fordítanának, ilyen méhsűrűség mellett, amikor közel sem biztos, hogy annak a méhei legelik csak azt a bizonyos legelőt. Sőt: biztos. hogy nem csak azok!!!

Aztán, a gazda csak azért, hogy neked jó legyen, nem fogja elművelni semmiért a földet, hogy neked csak a magot kelljen kifizetni.
Tehát ez még plussz költség nem is kevés!
Ehhez már csak azon jön, hogy bármennyire is jól tud mézelni adott esetben a facélia pl, 1ha azért még akkor is nagyon kevés 20 családnak!!

Egy családi gazdaságban dolgozom, így van rálátásom mindkét szemszögre. Egy
paraszt (szó nemesebb értelmében) nem fog facélia magot venni beporzásért. Főleg
mivel a napra hibridek lassan nem is igényelnek beporzást (Pl.: Pioneer), sőt a repcére
is vannak kísérletek, ami minden csak nem jó, főleg a jövőt tekintve. Idén a repce
permetezése igen körülményessé vált (csak kontakt szerek, méhkímélő technológia),
ez már most többletköltségeket ró a gazdálkodókra. Amit még el tudok képzelni az a
munkával való beszállás a földművesek részéről (jobb esetben ez egy plusz vetés,
tarlóhántást követően) a méhész pedig állja a vetőmagot, így osztozva a költségeken.
Ez még mindig sokkal olcsóbb, mint állni egy parlagterület egész éves költsége, vagy
földet vennni méhlegelő célra. Most 1000Ft/kg mondjuk a facélia ára, 8-10kg egy hektár
igénye. Az árát nagy rendelés (tonnákról beszélek) esetén 600-700Ft/kg körülire lehetne
szorítani. Ez 5000-6000Ft/ha, ami szerintem abszolút baráti. Kockázat persze van benne,
mert száraz évben kétséges a facélia kelése, de egy jó keverékvetőmaggal már vállalhatóvá
válna a kockázat. Jobb évben ha-onként 2q mézet is lehet pörgetni, és körülbelül 20 családod
tart el a terület. Ha a jelenlegi magas mézárak maradnak érdemes számba venni.

Nem egyszerű helyzet ezen javítani.Aki gazdálkodik és méheket is tart könnyebben találhat megoldást.
Akiknek nincs földje az csak a szerencséjében bízhat,hátha vetnek a környéken valami nyári legelőt.
Először is azt kéne tisztázni milyen növények jöhetnek szóba,pld augusztusi virágzás esetén adnak-e nektárt és virágport.
Szerintem kizárólag csak méhészeti szempontból nem várható hogy megtérüljön a dolog, a másik fél érdekeltsége is szükséges.

Ötletem van,ami inkább utópia.
Miután a termelők nem fizetnek megporzási díjat, kárpótlás gyanánt meghagynának tárcsázatlanul 1-1 alkalmas területet,vagy bevetnének valamilyen méhlegelővel.Ugyanúgy NP keretében lehetne jogcímet kreálni pld.méhcsaládszám megőrzése,küzdelem a talajerózió,parlagfű mentesítés.stb
Ehhez persze együttműködésre,együttgondolkodásra lenne szükség a helyi gazdaszervezetekkel esetleg az MVH koordinálásával.

re: panda

Én úgy tudom, hogy kb. 1950-es évek környékén jelent meg a parlagfű az országban,
nem tudok olyan permetezőszerről, ami csak ez ellen a növény ellen lenne jó. A gazdák azért
tárcsáznak, mert egyrészt tartanak a bűntetéstől, másrészt szárazabb években így lehet
elkerülni a területek kiszáradását, ami elsődleges szempont, mondjuk egy repcemagágy előkészítésének,
amiből következő évben a méhészek is profitálnak. A zöldtrágyavetés már járhatóbb út lenne. Akár
a tisztesfű esetében is. A vetőmag költséges, bár ha OMME szintre emelkedne a kérdés, akkor jelentős
árcsökkenést lehetne elérni, ahogy a vásárlói klubbok is jól működtek, amíg elég nagy volt a megrendelői
tétel.

quote="keriac"]

A baj az, hogy a parlagfű sokkal agresszívebb és kaszálás után 1 héttel a 10cm-es növény virágzik [/quote]

Keriac!

Az idén én nem azt tapasztaltam, hogy kaszálás után 1 héttel virágzott volna a parlagfű.
Viszont azt láttam, hogy azon a tarlón is szépen megnőtt amit letárcsáztak csak ott már a tisztes nem jött elő.
A vándortanyám melletti tarlókat augusztus végén kaszálták le, mert nem tudták időben letakarítani a szalmát.A rendek közt gyönyörűen fehérlett a tisztesfű, meg nőtt természetesen a parlagfű is, ami jelzem még kaszáláskor sem virágzott.
Talán a legolcsóbb méhlegelő javítás lenne a tarlóhántás elhagyása, ami költségkímélő lenne a földtulajdonosokra nézve is.Ne felejtsük el, hogy Ámbrózi idejében a tarlóvirág jelentette a főhordást.
Nem régen Tomipapa fölvetette a tarlóba való facélia vetést, nem rossz ötlet, de ennek már komoly anyagi vonzatai vannak, és még fönnáll az a veszély, hogy tőlem 500 méterre lepakol valaki.

Kérdésem lenne, hogy nem kísérleteztek-e ki még olyan vetésre alkalmas vetőmagkeveréket,
ami képes folyamatos virágzást biztosítani tavasztól-őszig. Sok virágzó növényünk van:
facélia, mustár, repce, baltacim, fehér és vörös here, olajretek... Ezekhez hozzá is lehet jutni.
a kérdés csak az, hogy milyen kombinációban lenne a legjobb a vetés egy menetben. Vagy,
ha valaki tud már hasonló kísérletről és annak eredményeiről, akkor azt szerintem többen is
szívesen olvasnánk.

Szép lassan mindenkinek el kell gondolkodnia saját méhlegelő készítésén. Pár éve a méhészújságban volt
egy cikk, ami arról szólt, hogy elhanyagolt hétvégi telkeket vettek át méhészek művelésre, ahol méhlegelőt tartottak
fenn egész évben. Persze ennek költségei is vannak. Én Fejér megyei vagyok itt a legelő: repce, akác, napraforgó, vegyes-virág
még terhelhetőnek mondható. Bár a vegyes erősen évjárat függő. De a több 100 családdal rendelkező méhészek itt is galibát tudnak okozni,
aki ilyen nagy annak kisebb teher egy telephelye környékén élő gazdálkodóval megegyeznie, hogy gabona után másodvetésű mézelő növényt vessenek zöldtrágyának. Továbbá a saját környékünk "parlag területeinek" (gazos árokpartok, elhanyagolt önkormányzati területek...stb) méhészeti hasznosításba vonásából is szerintem mindenki csak nyerhetne. Ez nem tűzoltása lenne a problémának, de hosszútávon egy szép megoldás. A legelők adottak és egyre inkább túlterheltek. A probléma a hordás nélküli időszak, amit próbáltam felvázolni, abból nem sok pörgetés lenne, de az etetés elhagyására és az álllomány szintentartására tökéletes. Aztán várom a véleményeket, mert lehet, hogy általam nem ismert sokkal jobb ötletek is vannak.

Bár én ilyen szépen, mint Te képtelen vagyok egyszerű gondolataimat élvezetes formába önteni azért értem, hogy mire gondolsz. Én alapműként Gencsi és Vancsura Dendrológiáját használom. A másolat is ebből való. Tisztelem Bartha Dénest, hallgatója voltam, akárcsak a két könyvírónak. Sőt Csapody István előadását és gyakorlatát is hallgattam. Kárpáti, no meg Tuzson, Jávorka és Soó Rezső pedig hivatkozási alap volt folyamatosan.
Szép és hasznos dolog a botanika főleg az alkalmazott részei, mert hozzásegít ahhoz, hogy úgy menjen ki az ember a természetbe, hogy nagyjából tudja, hogy mit lát és azt hogyan nézze. Igazából én egy kicsit kiábrándultam belőle, mert rájöttem, hogy jelentős része arról szól, hogy a tudósok azon vitatkoznak, hogy minek mi a neve.
Szóval ahány tudós, annyi könyv és annyi tény. Még szerencse, hogy azért nagy vonalakban egyetértenek.

T

Khmm!
Szekció ügyileg Anastrataea, egyszeres fedőszőrös hársak.
A T. platyphyllos alfaja helyett önálló faj, mely a Kaukázusban él.
A T. platyphyllos 'Rubra' a nagylevelű hárs télen élénkvörösre színeződő hajtású kultivárja.

Köszönöm a választ !

T

Tomipapa!

Azt szeretném kérdezni mit lehet tudni a vörös hársról?

Köszi:csoky

Sziasztok egyébként nagyon jó lenne ha nálunk is működne az ami az unióba egy pár helyen hogy üres területeken méh legelőnek be ültetni viragokal bokrokkal persze ami alkalmas nektárnak meg virág pornak pl. nekem van üres területem amit szeretnek valamilyen novenyekel viragokal be ültetni

T

Tomipapa!

A szaporítóanyag felügyeleten dolgozom.

Kell venni kecskefűz magcsemetét, elültetni, s mikor virágzik akkor a termősöket kivágni.
Amúgy persze lehet simadugvánnyal is.

A kertészeti változatok szaporítása persze más téma.

T

Kecskefüzet nagy tömegben magvetéssel szaporítják. Nagybajomban sokat termelnek belőle és olcsó is.

Oltani ma már egy spéci ollóval, vagy fogóval oltanak ami omega alakot vág ki az alanyból és a nemesből és összeillesztik. Pár ezer forint egy ilyen fogó.

Köszönöm!
Ezt valóban meg tudom tenni!

T

Hát ezeket a lépéseket inkább kihagynám.........
Tomipapa!
Porzós kecskefüzet mikor lehet, és érdemes átültetni, ősszel vagy tavasszal?
Milyen tővastagságig viseli el kb?
Itthon a patakpart tele van vele, inkább innét viszek a telephelyemre ....

Tomipapa! Köszönöm a részletes tájékoztatót, de már a rövidebb verzió is meggyőzött arról, hogy: irány a faiskola! A suszter meg marad a kaptafánál...

Üdv, Zümzüm