MÉHÉSZ FÓRUM http://meheszforum.hu/forum/ |
|
Méhlegelő javítása http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=6&t=46 |
Oldal: 2 / 17 |
Szerző: | zekm [ 2018.06.28. 14:20 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Sziasztok! Lágyszárú, évelő méhlegelőnek alkalmas növényt keresek lehetőleg akác utáni virágzási idővel. Állandó vízhatású, meszes, agyagos-vályog talajról lenne szó. Mit tudtok ajánlani? Köszi! |
Szerző: | molnarzoli75 [ 2018.04.29. 07:53 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Sziasztok! Erről a méhbarát település programról, van már valami konkrét kiírás, vagy még csak tervezeti stádiumban van? |
Szerző: | csoky [ 2017.11.02. 18:42 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Szabad gyökeres csészekóró (szilfium) palánta korlátozott számban eladó! Ugyanitt csészekóró mag is kapható 10 gramm kb fél maréknyi 1000 Ft. Csatolmány: Szilfium 003.jpg Csatolmány: csészekóró 001.jpg
|
Szerző: | bükk [ 2017.04.30. 21:23 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
http://forum.index.hu/Article/viewArtic ... openwith=1 Ahol nincs repce ott ez a tülekedés van most a virágokon,és etetni kell. |
Szerző: | csoky [ 2017.04.17. 10:41 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/ag ... 00712.html |
Szerző: | Balázs [ 2017.04.16. 20:26 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Köszi, ennek van méhészeti jelentősége? |
Szerző: | csoky [ 2017.04.16. 20:07 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
http://www.botanikaland.hu/silphium-per ... seszekoro/ |
Szerző: | Balázs [ 2017.04.16. 19:44 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Az mi? |
Szerző: | csoky [ 2017.04.16. 09:21 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Fejlődnek a csészekóró palánták. Csatolmány: Szilfium 01.jpg
|
Szerző: | pityi88 [ 2017.03.02. 22:05 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
köszi! |
Szerző: | Tükör [ 2017.03.02. 20:08 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
15 évre terem a törökmogyoró. Viszont a normál mogyorót is lehet fának nevelni, csak folyamatosan irtani kell a hajtásait. Amikor a füvet kaszálom, azokat is lecsapom. Szép, nem túl magas fa lesz belőle, rövid kis törzzsel, és nagyon jól terem így. Nekem a ház előtt az utcán 4 ilyen van. |
Szerző: | Pöte [ 2017.03.02. 18:06 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Igen, járják de sok idő mire benő. A hagyományos mogyoró hamarabb terem. |
Szerző: | pityi88 [ 2017.03.02. 17:54 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Törökmogyorót próbált már valaki ültetni? A méhek járnák a virágját vajon? |
Szerző: | pityi88 [ 2017.03.02. 13:42 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Csillagfürt, facélia, fehér mustár vetési sorrendben. Nekem a mustár megtetszett a gyors növekedésével. Mindenféle füvet lehagyott még a parlagfüvet is. |
Szerző: | Gravetti [ 2017.03.02. 11:07 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Sziasztok, no ki mit vet? (Ugye úgy is arat:-)) Mielőtt gyorsan a kedvemet szegik, gondoltam becsempészem ezt a kérdést; Mit terveztek ültetni / vetni? Facéliával, somkóróval próbálkozik valaki idén? Köszi. |
Szerző: | Balázs [ 2017.02.03. 18:17 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Kislevelű hárs és közönséges mogyoró. |
Szerző: | Bea [ 2017.02.03. 07:49 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Sziasztok! Az a kérdésem lenne hogy tud-e nekem segíteni valaki abban ,hogy melyik fa alkalmasabb méhlegelő szempontjából (mi a külömbsés köztük méhészeti szempontból) - nagylevelű- vagy a kislevelű hárs illetve - közönséges- vagy török mogyoró Ezek közüli választás érdekelne és nem egyébb fafajták. A válaszokatvelőre is köszönöm: Bea |
Szerző: | NAGYZSOLT [ 2017.02.02. 22:22 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Szép jónapot mindenkinek. Császárfa magot tudna e küldeni valaki? |
Szerző: | pityi88 [ 2017.02.01. 00:04 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Igen igen de én csak zöldítésre vagy zöldtrágyázásra gondoltam, nem ennyire komoly termelésre. A jófogáson 150-ért már lehet venni kilóját. a gyomosodásra tényleg érzékeny mint aszója meg a többi de megfelelő időben elvetve megfelelő sűrűséggel, nincs az a gyom ami felverné/errefelé / de persze ha mégis, virágzás után mehet rá a tárcsa s aztán valami más virágzó növény |
Szerző: | Arisztaiosz [ 2017.01.31. 22:34 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Pityi88! Mint nyírségi méhész, érthető, ha lelkesedik a fehér virágú csillagfürtért, hiszen a jobb nyírségi homoktalajok egyik legkitűnőbb takarmánynövénye lehetne. Egy szépséghibája van: nem tűri a meszet, s szereti a csapadékot főként virágzáskor. Ezért csak olyan területekre ajánlja, ahol nem meszes a talaj és vegetációban kap 250 mm csapadékot. Ha ez a két feltétel teljesül, a homoktalajokra is ajánlható, bár sovány homokon a termesztése kevésbé sikeres, hozama alacsony marad. Kitűnő állományai a mésszegény homokos vályogtalajokon, barna erdőtalajokon nevelhetők. Persze -mint az ördög ügyvédjéhez illik- fel kell hívnom néhány olyan tényezőre is a figyelmet, amely a termesztésének sikerét befolyásolhatja. Rendkívül érzékeny a gyomosodásra, a herbicidtűrése rossz, azon kívül a termesztése költséges (150-200 kg vetőmagnormával illik vetni, a fémzárolt vetőmag kg-ja nettó 260 Ft környékén mozog, tehát a vetőmagktg. 50 000 Ft környékén van). A mechanikai gyomirtása sem mindig sikeres, néha növényvédelmi problémákat is felvet és a vetőmag-fogás is problémás, könnyen "visszakeseredik". Takarmány-célra csak I. fokú szaporítóanyaggal javasolják vetni, a keserű csillagfürt takarmányozásra nem használható, pedig ha minden klappolna, leváltható lenne vele a szója, mert takarmányértéke közelíti a szójáét és potenciális terméshozama is képes meghaladni a szójáét. Szóval nem teljesen olyan "gömbölű" növény ő, mint a reklámok mondják, találkoztam már kevésbé lelkes véleménnyel is a fehér csillagfürttel kapcsolatban: https://www.agroinform.hu/forum/Edes-csillagfurt/t3156 Persze nem a kedvét szegni szeretném, mindössze hangsúlyozni kívánom, hogy az érdeklődő méhlegelő-telepítők első alkalommal inkább kisebb felületen próbálják ki e növényt, s aztán ha tetszenek egymásnak, akkor: Hajrááá! |
Szerző: | pityi88 [ 2017.01.31. 21:06 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Én a fehérvirágú csillagfürtöt javasolnám a gazdaismerősöknek vetésre, amiből mindenki profitál. Annak a növénynek van a legtöbb nitrogéngyűjtő gumó a gyökerén a pillangósok közül, amivel gazda jár jól, nekünk viszont bőséges virágport és nektárt ad és közvetlen akác után virágzik bő 2 hétig. Nem macerás a termesztése sem akár repítőtárcsás sószóróval is el lehet vetni már márciusban akár sovány homokra is. Én fogok vetni egy hold területet annyira megtetszett tavaly a hordás róla. |
Szerző: | Mortimer [ 2017.01.31. 17:18 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Ezeket a fajokat tudtam, hogy lehet kapni. Én pl. a kígyósziszre gondoltam, ami egy tipikus vadvirág. Mondjuk azt nagyon járják a méhek, remélem egyszer vet valaki itt belőle egy 100 hektárt De ezekre írta Arisztaiosz, hogy gyűjteni kell a magját. Amiket leírtál, azok közül az olajretek és a somkóró mézel átlagos évek esetén, a herefélék csapadékos években/területeken. Az is gond ezekkel a zöldítésekkel, hogy pl. a rendszerváltás óta 100-200 hektár homokos talajon gazdálkodó gazda akkor hallott először a somkóró növényről, amikor tavaly mondtam neki. Pár éve ugyebár "kötelező" a zöldítés, a parlagoltatást választja, amit lekaszál. Kellene a gazdák felé valami kampány, ismertetés a méhlegelőkről, persze úgy, hogy nekik is jó legyen. |
Szerző: | Gravetti [ 2017.01.31. 11:50 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
@Mortimer, ahogy kicsit körbekérdeztem egy pár vetőmag forgalmazónál ezeket pl. lehet jelenleg is kereskedelmi forgalomban vásárolni; 8. Fehérhere – Trifolium repens 18. Komlós lucerna – Medicago lupulina 19. Korcshere (svédhere) – Trifolium hybridum 37. Olajretek, kerti retek – Raphanus sativus 40. Orvosi somkóró – Melilotus officinalis 43. Pannonbükköny – Vicia pannonica 45. Pirosló here (vöröshere) – Trifolium rubens 49. Szarvaskerep – Lotus corniculatus 50. Szöszös bükköny – Vicia villosa Hogy mézelnek e, vagy csak virágport adnak, nem tudom sajnos. Egy korábbi hozzászóló említette a fehérvirágú somkórót, hogy több hektáron fog majd vetni. Valahonnan biztosan beszerezte ő is a magot. @ Arisztaiosz, köszönöm a sok hasznos információt. Valahol el kell kezdeni, még akkor is, ha ez kezdetben óhatatlanul is lelkesedéssel jár. De azt be kell ismernünk, hogy ebben a nagy információs – és agrár pályázat rengetegben nagyon nehéz dolga van annak aki szeretné, ha a lényeges és használható dolgok valahogy letranszformálódnának a mindennapi emberek felé..) A téma nem egyszerű tudom, de bízom az újonnan alakult munkacsoportokban, talán ott is megfogalmazódtak már hasonló gondolatok. |
Szerző: | Arisztaiosz [ 2017.01.31. 00:31 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Gravetti! Érdeklődés esetén nagyon szívesen segítek a tájékozódásban, de mielőtt nagyon beleélné magát bárki is, hogy ezt a pályázatot méhészeknek írták ki, el kell bizonytalanítsam: ezt olyan szántó- és gyepterületek hasznosítására szánták, melyek természetvédelmi területeken, Nemzeti Parkokban, Natura 2000 területeken illetve azokkal határos területeken találhatók. (245/2004. (X.8.Korm. rend.) "1) Az illetékes állami természetvédelmi szerv támogató nyilatkozata a beruházás természetvédelmi szempontú jóváhagyásáról. A támogató nyilatkozatot a támogatási kérelemmel együtt kell benyújtani. 2) Amennyiben támogatást igénylő az illetékes állami természetvédelmi szerv támogató nyilatkozatában jóváhagyott fajoktól és telepítési aránytól eltér, úgy köteles változás bejelentőt benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). A változás bejelentőhöz támogatást igénylőnek csatolnia kell egy új támogató nyilatkozatot az illetékes állami természetvédelmi szervtől, melyben a telepítendő fajokat jóváhagyják. A változás bejelentőt és az új támogató nyilatkozatot legkésőbb a kifizetési igényléssel együtt lehet benyújtani." Érdemes a fajlista böngészése előtt magát a támogatási rendeletet is alaposan áttanulmányozni. Az érdeklődés is rendkívül nagy volt a projektre, gyakorlatilag villámgyorsan "elkelt" a pályázati keret. Érdemes a feltételrendszert áttanulmányozni és értelmezni: “D” célterület (méhlegelő telepítés) esetén: 1) A legkisebb támogatható mezőgazdasági terület 0,25 ha. 2) A méhlegelő növénykultúra telepítése során tilos műtrágya és növényvédőszer alkalmazása. 3) A telepítés évében a legeltetés tilos. 4) A méhlegelő növénykultúrára vonatkozóan az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések növénykultúra specifikus vonatkozó előírásait kell betartani. 5) A méhlegelő növények listáját a 7. számú melléklet tartalmazza. 6) A telepítéshez a fajlistában szereplő fajok használhatók, úgy hogy legalább nyolc különböző fajból álló fajkeverékkel szükséges végrehajtani a telepítést, továbbá a telepített fajok aránya közül egyik sem haladhatja meg az 50%-ot. 7) A méhlegelő növénykultúra fenntartása legalább 3 évig." Ez a fajlista egyébként használható, de a fajok egy jelentős részének szaporítóanyaga nincs kereskedelmi forgalomban (csak saját gyűjtéssel lehet hozzájutni), a fajok egy része nem méh-növény, sok közülük kizárólag virágport szolgáltat, egy részük termesztés esetén nem szolgáltat méhlegelőt (virágzás előtt, vagy a fővirágzást megelőzően vágják, s a fajok jelentős részét elsősorban gyepek létesítésére szánják, használják fel. Több faj csak kifejezetten üde területekre való, illetve nehezen kombinálható, sok inkább szántóföldi vagy ültetvényes termesztésben működik. (86/2012.(VIII.15.) VM rend.) Gazdag és jól funkcionáló tartós méhlegelőt e támogatás nélkül is tudtunk már létesíteni néhány helyen, de a megfelelő termőhely ismerete és a türelem elengedhetetlen, hogy fenntartható és valóban hasznos méhlegelőt nyerjünk. Az évelő, egynyári és kétéves fajok kombinálása is nehéz, a fenntartás is alapos felkészültséget igényel. Komoly megkötés, hogy csak újonnan létesített célterületet támogatnak, pótlás, felülvetés, felújítás nem támogatható. Szívesen belemegyek a részletekbe is, de nem véletlenül nem propagáltam erősebben ezt a támogatási lehetőséget. Sok feltétele nehezen teljesíthető, ráadásul annyira "személyre szabott", hogy kár lenne a 400 Euros hektáronkénti támogatási összeggel túlzottan felcsigázni az érdeklődést. Ha valaki rendelkezik a megfelelő területtel (természetvédelmi érintettség is szükséges), és feltétlenül tartós méhlegelőben gondolkodna, nagyon szívesen adok részletes információkat a telepítés kivitelezéséhez. Gondolom, ezzel a válasszal Mortimer is képbe került: a fajok egy része természetesen beszerezhető, de a listában szereplő fajok közül mintegy 20 fajhoz csak saját gyűjtés útján lehet hozzájutni (a vonatkozó szabályozást előbb már idéztem). A magam részéről inkább hűteném a lelkesedést, s felhívnám a figyelmet, hogy a méhlegelő létesítésének, javításának elsődleges feltétele, hogy a telepítő, fenntartó rendelkezzék saját területtel, s azon ne legyen kénytelen feltétlenül gazdasági haszonnövényt termeszteni. A többi támogatott jogcímet most nem elemezném, azok talán némileg egyszerűbbek, de azok esetében sem ingyé' van a 400 euro/ha ill. 100 fm... |
Szerző: | Mortimer [ 2017.01.30. 21:03 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Lehet is ilyen vetőmagokat venni? |
Szerző: | Gravetti [ 2017.01.30. 13:10 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Ezek vannak benne; 1. Ánizs – Pimpinella anisum 2. Ánizs izsóp – Agastache phoeniculum 3. Bazsalikom – Ocimum basilicum 4. Borsmenta, borsos menta – Mentha x piperita Kultúrhibrid (M. aquatica × spicata) 5. Bujdosó mák – Papaver dubium 6. Csilláros ökörfarkkóró – Verbascum lychnitis 7. Csombormenta – Mentha pulegium 8. Fehérhere – Trifolium repens 9. Fehérvirágú somkóró – Melilotus albus 10. Fekete ökörfarkkóró – Verbascum nigrum 11. Homoki baltacím – Onobrychis arenaria, 12. Kerti borágó – Borago officinalis 13. Kerti izsóp – Hyssopus officinalis 14. Kerti kakukkfű – Thymus vulgaris 15. Kerti koriander – Coriandrum sativum 16. Kerti mák – Papaver somniferum 17. Kerti pillangóvirág – Cosmos bipinnatus 18. Komlós lucerna – Medicago lupulina 19. Korcshere (svédhere) – Trifolium hybridum 20. Korcsmák – Papaver hybridum 21. Közönséges kakukkfű – Thymus glabrescens 22. Közönséges tarkakoronafürt – Securegia varia 23. Levendula – Lavandula angustifolia 24. Ligeti zsálya – Salvia nemorosa 25. Lila ökörfarkkóró – Verbascum phoeniceum 26. Lómenta – Mentha longifolium 27. Lózsálya – Salvia verticillata 28. Magas kígyószisz – Echium italicum 29. Mezei here – Trifolium campestre 30. Mezei komócsin – Phleum pratense 31. Mezei menta – Mentha arvensis 32. Mogyorós lednek – Lathyrus tuberosus 33. Murokrépa, vadmurok – Daucus carota 34. Nagyvirágú lednek – Lathyrus latifolius 35. Napraforgó – Helianthus anuus 36. Nyúlszapuka – Anthyllis vulneraria 37. Olajretek, kerti retek – Raphanus sativus 38. Oregánó, Szurokfű – Origanum vulgare 39. Orvosi citromfű – Melissa officinalis 40. Orvosi somkóró – Melilotus officinalis 41. Ördögmák – Papaver argemone 42. Őszi káposztarepce, olajrepce – Brassica napus ssp. napus 43. Pannonbükköny – Vicia pannonica 44. Pipacs – Papaver rhoeas 45. Pirosló here (vöröshere) – Trifolium rubens 46. Repcsényretek – Raphanus raphanistrum 47. Réti lednek – Lathyrus pratensis 48. Sárkerep lucerna – Medicago falcata 49. Szarvaskerep – Lotus corniculatus 50. Szöszös bükköny – Vicia villosa 51. Szöszös ökörfarkkóró – Verbascum phlomoides 52. Terjőke kígyószisz – Echium vulgare 53. Vad pórsáfrány – Carthamus lanatus 54. Vadrepce – Sinapis arvensis 55. Vetési bükköny – Vicia angustifolia 56. Vízi menta – Mentha aquatica Mézelésükre vonatkozóan eddig sajnos még nem sikerült átfogó és használható anyagot találnom. |
Szerző: | csoky [ 2017.01.11. 11:12 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Amennyiben szüksége lenne rá valakinek. https://www.nak.hu/tamogatasok/videkfej ... efoglaloja |
Szerző: | Fülemüle [ 2017.01.07. 16:02 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
A császárfa vízigényéhez hozzátennék annyit, hogy csak első időszakban vízigényes. 2-3 év alatt a gyökérhálózata és hossza elér egy olyan mélységet, hogy fel tudja venni a szükségest. Ekkor már nem kell öntözni, esetleg akkor, ha a kezdeti növekedési erőt fenn akarjuk tartani. Nekem 4 évesek a fáim, egyelőre csak ilyen távon van tapasztalatom. |
Szerző: | csoky [ 2017.01.07. 10:46 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Köszönöm a mindenre kiterjedő válaszodat! |
Szerző: | Arisztaiosz [ 2017.01.06. 22:21 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Csoky! A császárfákról a Fórumon már több alkalommal is beszélgettünk, az ismétlésnek sok értelmét nem látom, a fontosabb hozzászólásokat inkább idézném: viewtopic.php?f=6&t=58&p=93156&hilit=Paulownia#p93156 viewtopic.php?f=6&t=58&p=117157&hilit=Paulownia#p117157 viewtopic.php?f=6&t=58&p=117413&hilit=Paulownia#p117413 viewtopic.php?f=6&t=46&p=132174&hilit=Paulownia#p132174 viewtopic.php?f=6&t=46&p=137158&hilit=Paulownia#p137158 viewtopic.php?f=6&t=46&p=137183&hilit=Paulownia#p137183 viewtopic.php?f=6&t=46&p=137188&hilit=Paulowni%C3%A1k#p137188 viewtopic.php?f=6&t=46&p=132209&hilit=kutat%C3%B3int%C3%A9zeti+%C3%A1ll%C3%A1spontot#p132209 http://erdeszetilapok.oszk.hu/01775/pdf ... 11_342.pdf Nos, az eddigi szempontokban változás jelenleg nincs, de hogy illusztráljam a hivatalos álláspontot, beidéznék egy minisztériumi állásfoglalást a telepíthetőségről: "Egy hazánkban nem honos növényfajnak (ide értve a termesztett fajtákat, változatokat is) természetvédelmi oltalom alatt nem álló területen történő termesztésbe vonásához és forgalomba hozatalához attól függően, hogy dísznövény szaporítóanyagról, erdészeti szaporítóanyagról, vagy fás szárú energetikai ültetvény telepítéséről van szó, különböző jogszabályi feltételek betartása, engedélyezési eljárások lefolytatása szükséges, amely feladatok ellátása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz, valamint a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságához tartoznak. A smaragdfa/ császárfa felhasználásával kapcsolatban számos megkeresés érkezett, melyek az utóbbi két évben egyre intenzívebbé váltak. Tapasztalatunk szerint a smaragdfa/ császárfa felhasználásával kapcsolatban sok eltérő információ lát napvilágot, még az engedélyező hatóságok részéről is, így van ez a megkeresésben hivatkozott Vas megyei Kormány Hivatal esetében is. Energiaültetvény létesítésével kapcsolatban TÉVESEN azt az információt adták, hogy ehhez nem kell engedélyeztetni semmit. Azonban az energetikai célból létesített fás szárú ültetvények telepítése engedélyköteles, a telepítés hatósági engedélyezés követően kezdhető meg. A létesítést, megszüntetést és a használatot a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet, valamint annak végrehajtási rendelete, a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet szabályozza. A 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet határozza meg a fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető alapfajokat. A telepítés a rendelet mellékletében felsorolt alapfajok valamelyikéből levezethető, Magyarországon vagy az Európai Unióban elismert szaporítóanyagot lehet felhasználni.( részletesebben lsd: 45/2007. (VI. 11.) FVM 2. § (1) bekezdés). A smaragdfa/ császárfa a hatályos jogszabályok szerint nem szerepel a fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető alapfajok között, ezért energetikai célú felhasználására nem kerülhet sor. (a smaragdfa/ császárfa faültetvények létrehozására sem engedélyezhető, hiszen nem szerepel az engedélyezhető erdészeti szaporítóanyagok között sem) A hatóság a telepített ültetvény felszámolását rendelheti el, ha azt engedély hiányában, avagy attól eltérően telepítették (pl. nem engedélyezhető fafajból), illetve a környező ökoszisztémát veszélyezteti. A smaragdfa/ császárfa dísznövényként hasznosítható, ez irányú felhasználáshoz nem kell engedély. A hatályos jogszabályok alapján a dísznövény szaporítóanyag előállítását és forgalmazását hatóság felügyeli az alábbiak szerint: A dísznövény szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát a 45/2008. (IV.11.) FVM rendelet szabályozza. Az uniós elvekkel összhangban, a szaporító- és forgalmazó helyek nagy számánál fogva, a szabályozás arra összpontosít, hogy a szaporítóanyagokat a kiindulási helyeken ellenőrizze, és biztosítsa a szaporítóanyagok nyomon követhetőségét. Dísznövény szaporítóanyagnak tekintendő fajtól és fajtától függetlenül a vetőmag, a szaporító alapanyag és az ültetési anyag. A felügyelet kiterjed a díszfákra, díszcserjékre, az örökzöldekre, az egy- és kétnyári, valamint évelő dísznövényekre, a levelével és virágával díszítő cserepes dísznövényekre, a pozsgásokra, a vízinövényekre, valamint a vágott virágok szaporítóanyagaira. A nyomon követhetőség érdekében nyilvántartásba vételi kötelezettsége van a NÉBIH-nél azoknak a termesztőknek és forgalmazóknak, akik másik termesztőnek, vagy forgalmazónak értékesítik a szaporítóanyagokat. Ebből következően a nagykereskedelmet nem folytató faiskolai lerakatoknak, kertészeti áruházaknak, szuper-, és hipermarketeknek, benzinkutaknak, egyéb forgalmazóknak, valamint a kizárólag végfelhasználóknak értékesítő termesztőknek nem kell regisztrálniuk. A fent felsorolt forgalmazó helyeknek is vannak azonban kötelezettségeik. Így biztosítaniuk kell a szaporítóanyagok ellenőrzött forgalmazótól való származását, a szaporítóanyagok jogszabálynak megfelelő minőségét, valamint a szaporítóanyagok alapvető információkkal való ellátását. Az árusítóhelyeket a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai növény-egészségügyi szempontból ellenőrzik. A smaragdfa/császárfa dísznövényként felhasználható, erre nem kell engedély. A smaragdfa/ császárfa felhasználásának vonatkozásában 2012. szeptemberében a Természetmegőrzési Főosztály (TMF) az Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálytól (EHVF) kért tájékoztatást a smaragdfáról (Paulownia elongata), mivel a lakossági érdeklődés, és az interneten elérhető cikkek alapján a TMF megkezdte a faj hazai helyzetének feltárását. A köztudatban a smaragdfa népszerűsége annak magas szén-dioxid megkötő képességével, illetve nagy faanyaghozamával magyarázható. A TMF szerint azonban természetvédelmi szempontból aggodalomra adhat okot, hogy a faj közeli rokonát, a császárfát (P. tomentosa) az USA-ban, mint inváziós növényfajt tartják számon. Ez a faj több hazai városban (pl. Orosházán) a parkok környékén már agresszíven terjed, azaz inváziós tulajdonságokat mutat. Emiatt feltételezik, hogy a Paulownia nemzetségbe tartozó fajok (és hibridjeik) az őshonos fajok kiszorításával a természetes élővilágot veszélyeztetik. A smaragdfa-helyzet tisztázása érdekében az EHVF valamennyi minisztériumi háttérintézményt és az érintett kutató helyeket bevonta (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságán (NÉBIH), Erdészeti Tudományos Intézet, Nyugat-Magyarországi Egyetem), és az alábbiakat állapította meg: 1) A faanyag iránti egyre növekvő kereslettel párhuzamosan erősödik az igény az ültetvényes gazdálkodási formák iránt, így gyakorlatilag ez mozgatja a smaragdfa iránti érdeklődést is. A smaragdfa nem tartozik az erdészeti fafajok közé, ezért sem erdészeti, sem energetikai célú szaporítóanyagként nem ellenőrzött. Az EU-s jogszabályok alapján a smaragdfa-félék dísznövényeknek tekintendők, ezért sem az előállításukat, sem kereskedelmüket nem kell engedélyeztetni. Ebből következik, hogy az országba behozott szaporítóanyagokra kizárólag növény-egészségügyi ellenőrzési előírások vonatkoznak. A NÉBIH-et 2012-ben egy spanyol cég kereste meg, aki egy Paulownia-fajta (Cotevisa2) hazai termesztésbe vonásához szükséges feltételekről érdeklődött. Az érdeklődésre azt a választ kapták, hogy: • a ’Cotevisa2’ fajta vizsgálata elvégezhető, de ez több éves folyamat • egy esetleges pozitív termesztési tapasztalatra és a vizsgálati eredményekre alapozott állami fajtaelismerés sem ad automatikusan szabad utat a smaragdfa-félék jogszerű, üzemi méretekben történő hasznosításának, mivel erre az vonatkozó jogszabályok (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.), ill. a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI.11.) FVM rend.) nem adnak lehetőséget. Smaragdfa-félék csemetéivel elsősorban a Kék Duna Zrt. csemetekertjében folynak termesztési kísérletek. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a Zrt. fajta-bejelentési eljárása jelenleg folyamatban van, és a megszerzett engedélyek birtokában a csemeték értékesítésére készül. A smaragdfa inváziós terjedésével kapcsolatos, kísérleteken alapuló tapasztalatszerzés jelenleg folyamatban van, így ezekből hosszú-távú következtetéseket még nem lehet levonni. Tudományos módszerekkel szükséges igazolni, hogy az adott fajta valóban nem terjed agresszíven. A smaragdfa-félékre jellemző, hogy inváziós képességeivel jellemzően csak az USA területén találkozhatunk, hazai környezetben ez a tulajdonságát még csak esetileg észlelték. Az interneten terjesztett anyagokban több olyan kijelentést találunk, amelyek általában minden fafajra vonatkozhatnak: szén-dioxidot, port köt meg, párologtat, stb. Másrészt félrevezetőek azok az információk is, amelyek szerint a smaragdfa állítja meg az elsivatagosodást, és fűtőértéke háromszor akkora, mint a nyárfáké. A valóságban adott víztartalom mellett a fafajok fűtőértéke közel azonos, tehát e tekintetben közöttük nincs számottevő különbség. Az elsivatagosodás elleni küzdelem, a nagyobb fahozam, vagy a szén-dioxid megkötés smaragdfával való elérése egyébként sem tekinthető progresszív megoldásnak, mert a jelenlegi erdőalkotó célállományok a felsorolt elvárásoknak már eddig is megfeleltek. A császárfa hazai alkalmazhatósága címmel objektív, számos tényezőt elemző tudományos háttéranyag jelent meg az Erdészeti Lapok CXLVII. évf. 11. szám (2012. november) számában (Dr. Borovics Attila – NAIK Erdészeti Tudományos Intézet főigazgató) melyet a felkészítőhöz mellékelek." Nos, láthatóan a hazai szakmai irányítás egyértelműen leszögezi: a császárfák telepítése csak dísznövényként legális, jelenleg sem erdészeti, sem energetikai ültetvény legálisan nem létesíthető belőle. Tudomásom van hazai vizsgálati részeredményekről, Dr. Vityi Andrea és Prof. Dr. Marosvölgyi Béla a NyME-en 2012-ben összefoglalták a hazai és nemzetközi eredményeket, de mivel nem hivatalos a publikáció, s a kutatás azóta is folyik, a részeredményeket nem tudom most még közreadni. Ha ebben változás történne, nagyon szívesen megosztom az érdeklődőkkel az eredményeket. Azt már most sem kell titkolnom, hogy a Paulowniák hazai méhészeti vizsgálata is várat még magára, a nemzetközi szakirodalmi adatok itthon nem relevánsak. Az mindenesetre megfontolandó szempont, hogy a Paulownia nemzetség fajai a C4-es séma szerint asszimilálnak, ezért a nádcukorhoz hasonlóan a hazai -zömében a C3-as séma szerint asszimiláló növényekből származó- mézektől eltérő C-izotópjaik révén kérdőjeleket vethetnek fel. Európai eredetű császárfa-mézekről sincs tudomásom, ha valaki találkozna ilyenekkel, engem is érdekelne belőle néhány üvegnyi minta. Sajnos a nemzetközi kereskedelemben sem találkoztam még Paulownia fajtamézekkel, így az NMR-adatbázis sem valószínű, hogy rendelkezne ilyen standardokkal. Azt tudom, hogy virágzatuk rendkívül illatos (az általam telepített hibrid-példányok egy része már a második évben megmutatta a virágzatát), de sem nektárhozamukkal, sem virágpor-szolgáltató képességükkel kapcsolatban nincs egzakt információm, a reklámanyagoknak meg nem hiszek. Végül még egy szempont: nincs adatom a divatos új hibridek télállóságával kapcsolatban sem, mióta foglalkozom a nemzetséggel, még nem volt olyan kemény hideg, mely megmutatta volna, hogy igaz-e a reklámokban közölt fagytűrés (-33 C fok). Nem lehetetlen, hogy tavaszra lesz ilyen adatom, itthon is tesztelem az egyik hibridet, s ismerek több (erősen kitett helyen telepített) kísérleti ültetvényt is, ahol az idén feltehetően megkapják a növények a -20 C fok alatti hőmérsékletet. A tapasztalatokról beszámolok... A saját tapasztalatok egyelőre arra terjednek ki, hogy rendkívül vízigényes növényről van szó, öntözés nélkül telepíteni nincs értelme. Elkezdtem vizsgálni a vízutánpótlás nélküli telepítést is (homoktalajon), a növekedés a vízhiány hatására erősen lecsökkent. Néhány év múlva meg tudom mondani, hogy a növekedés csökkenésével a fa minősége javul-e, mert a piacok csak a sűrűbb fájú fűrészárura vevők, azt pedig a reklámokban közölt 5-8 éves vágásfordulóval nem lehet produkálni, a lazább szövetű fára viszont nincs kereslet... Ha a képeket sikerül átméreteznem, teszek föl pár fotót, van olyan telepítésünk, amely két év alatt -intenzív öntözés és tápanyag-utánpótlás mellett- 86 cm-es körméretet produkált...! Ha éhes és szomjas, akkor viszont nagyon tud szenvedni, az illusztrációk ilyen, kényszervirágzást produkáló szaporítóanyagról készültek (a cserepes növénykék az első év őszén már virágoztak...) Csatolmány: virág (3).jpg Csatolmány: virág.jpg
|
Szerző: | csoky [ 2017.01.06. 17:53 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Mostanában felkapott lett a császárfa hibridek telepítése. Amennyiben van valakinek tapasztalata vele szívesen vennénk ha megosztaná velünk. |
Szerző: | Mortimer [ 2016.12.19. 08:52 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Itt ugyanaz a növény: https://m.youtube.com/watch?v=8l4hRHABp9o |
Szerző: | Emil Cruceru [ 2016.12.19. 08:13 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Klikk is lefordítódni : https://www.stiriagricole.ro/cum-se-cul ... 33818.html |
Szerző: | pityi88 [ 2016.10.31. 20:07 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
a hóbogyó nagyon hasznos kis növény én ugy láttam hogy jobban csak nektárt hordtak róla a méhek de virágzása alatt folyamatosan járták. egy baj van vele: KEVÉS VAN BELÖLE. Én szaporitottam már magamnak egy pár száz szálat de sokkal több kellene belőle hogy valami csurranjon belőle nekik. |
Szerző: | jimmey [ 2016.10.31. 17:56 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Sziasztok. Köszönöm a választ Zoltán. Egyet kettőt megtartok dísznek a többit kivágom. Üdv Jimmey |
Szerző: | MJanóka [ 2016.10.30. 20:35 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Szeretik a méhek, minden jó ami legalább virágport ad. |
Szerző: | búvárvakond [ 2016.10.30. 20:04 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Szevasztok! Véleményetek szerint a hóbogyó mennyire lehet alternatíva méhlegelő javításra. |
Szerző: | CsZoltán [ 2016.10.30. 19:53 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Keleti ostorfa http://www.hazaifak.hu/lombhullatok/86-keleti-ostorfa Nem tudom, hogy járják-e a méhek. |
Szerző: | jimmey [ 2016.10.30. 18:15 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Sziasztok. A kertben a méhek mellett van ebből a fából egy pár. Nem tudom mi a neve,és hogy a méheknek van e haszna belőle. Ha valaki ismeri írja már meg.Kösz. Üdv Jimmey |
Szerző: | jimmey [ 2016.10.30. 18:12 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Sziasztok. Üdv Jimmey. |
Szerző: | lizard666 [ 2016.10.25. 18:39 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Hali! Olyan kérdésem lenne, hogy tudnék olcsón venni 1,12 ha földet (szántó) belterületen, amit ( ha megvenném) eltelepítenék főleg akáccal. De sehol nem találom az ide vonatkozó szabályozást mármint a belterületre, csak külterületre. Tudja valaki, hogy kell-e rá engedély, és hogy ki adja ki? |
Szerző: | Veszti1982 [ 2016.09.10. 11:05 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?f=6&t=46&p=139687&hilit=z%C3%B6ld%C3%ADt%C3%A9s#p139687 Ezt tavaly október 3.-án írtam. Egy hónappal korábban van időben ez a mai kép: Csatolmány: IMG_20160910_112539.jpg Beérlelés szemszögéből, virágpor szempontból sokkal jobb a jelenlegi helyzet, mint a tavalyi év. Én továbbra is pozitívan látom a zöldítés programot. |
Szerző: | Propolisz [ 2016.08.25. 20:38 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Nem tudom mi a tapasztalata másoknak az óriás szilfiummal, de nekem nem jött be. Napraforgó környékén nyílik, akkor azért nem járják, most is virágzik még, de csak a poszméhek kedvelik. Persze lehet, ha nagyon nincs más, ráfanyalodnak. Vagy nem jó neki a kötött talajunk... Mindenesetre vízigényes, locsolni kell a szárazabb nyarakon. Az is gond lehet, a méhek jobban szeretik a tömegesen virágzó növényeket látogatni. Tehát kerti pár szál virágra rá se hederítenek, de ha ültetvény lenne belőle, talán. |
Szerző: | csoky [ 2016.08.25. 18:57 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Ahol a mag, ott van dugvány is vélhetően. |
Szerző: | Fülemüle [ 2016.08.25. 18:40 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Szilfium dugvány témában nem tudna valaki segíteni? Ez talán gyorsabb mint a mag. |
Szerző: | Sebestyén József [ 2016.08.21. 07:42 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Tatáriszalag Fallopia aubertii. |
Szerző: | molnarzoli75 [ 2016.08.19. 21:21 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Én lejjebb vagyok, Tiszapüspöki-Szajol, de itt is soknak tűnik. A virágpora milyen színű? Három színben hoznak a méheim, citrom és narancssárga es fehéres-szürkés-halványzöldes, ha jól láttam. Nektár jól jön eme növényről, mert talán éppen ebből adódik a teleltetés topikban írt hozzászólásom? |
Szerző: | Tükör [ 2016.08.19. 20:46 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Tatáriszalag. Valóban rengeteg van a Tisza árterében, akár vándorolni lehetne rá. Kisköre felé, ahogy motoroztam már párszor így nyár vége felé a gáton, láttam is rápakolva állományokat. Tegnap pont gondoltam is erre, ahogy mentem a Tiszasüly-Tiszaroff komphoz vezető úton. |
Szerző: | molnarzoli75 [ 2016.08.19. 19:48 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Üdv! Nem tudtam hova irni, mivel nem tudom a nevét. A Tisza árterében virágzik, most és nagyon szeretik a méhek. Kúszó, élősködő, a virága fürtökben van és világoszöld. Megmondanátok mi a pontos neve? Köszönöm! |
Szerző: | pityi88 [ 2016.07.29. 20:47 ] |
Hozzászólás témája: | Re: Méhlegelő javítása |
Próbálta már valaki a csillagfürtöt? Mármint úgy értem hogy vándorolni rá mert az idén vetettek egy keveset felénk és bő virágpor volt róla de a nektárt nem tudom hogy van e róla! |
Oldal: 2 / 17 | Időzóna: UTC + 1 óra |
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/ |