Nem lehet, hogy mák vagy pipacs?

Feltehetően a Hymenoptera-k, -így a méhek- számára is problémamentesen fogyasztható, mert amíg le nem kaszáltam a "házi" pipacsmezőmet, a méhek intenzíven hordták a virágporát. A poszméhek szabályosan "belefürödnek" a virágokba, s ha káros lenne, nem lenne ilyen szépszámú vad- és poszméh-populációm itthon, mert mostanság 10-20 hektárnyi is szokott virítani a környéken. Kár, hogy nem ad nektárt is a pipacs....

Egyébként a növény minden része, elsősorban a virágos hajtás és a zöld, még éretlen toktermés fehér tejnedve ópiumszerű alkaloidot (röadin), röadinsavat és még néhány alkaloid-szerű vegyületet tartalmaz. A pipacs zölden és szárítva is mérgező. Az ezt nagy mennyiségben fogyasztó állatok kezdetben rendkívül nyugtalanok, ijedősek, gyakorta erős hasmenés és felfúvódás is tapasztalható, később a mozgás koordinálatlan, tompák, bódultak lesznek, szívgyengeséget is okoz. Mivel a tejjel kiválasztódik a méreganyag, a szopós jószág elhullhat. Felnőtt egyedek ritkán pusztulnak el tőle.

Ha Amerikában írnám ezt, feltétlenül javasolnám ráírni a növényre, hogy emberi fogyasztásra nem javasolt, salátákba se tegyük a pipacsot...

Emberi fogyasztásra szánt méhkenyeret az ilyen pollenből nem javaslok forgalmazni, egyék meg a méhek, narkózzanak ők, ha jólesik nekik...

(Azt nem tudom, hogy én vagyok-e fáziskésésben, de nálam még június vagyon... A pipacs meg szépen "remontál", feltehetően virágzik még júliusban is...)

Köszönöm Arisztaiosz, kissé kesernyés íze van, vajon fogyasztható??
A fekete virágpor mindig a reggeli órákban jön be, ezek szerint jó nagy kerülővel kezdik a napot, mert nagyobb pipacs mező legalább 3 km.-re lehet.

Pipacsról (Papaver rhoeas), mert nem valószínű, hogy az Eschscholtzia californica (kakukkmák) tömeges lenne arrafelé, kerti dísznövényként.

Egyébként sötét színű a facélia virágpora is, de az nem fekete.

Igazság szerint akár "ulmaria-san" is kifejezhette volna "magát" (a növényt), de annak másmilyen a levele, no, meg a termése is csavarodott, tehát nem "ugyanaz"...

A kérdéses faj ugyanis nem réti (mint a néger), hanem közönséges (de nem "közönséges", tehát vulgaris és nem "vulgáris"....

Meg tudná valaki mondani, hogy miről gyűjtenek most (július 11) fekete virágport azok a méheim, amelyek benn vannak a kertvárosban??

Csak Tsanyi "vulgaris"-an fejezte ki ugyanazt.

Tsanyinál a pont.

Valóban Filipendula, abból is a F. vulgaris a levelek alapján.

Legyezőfűre tippelnék .......

Arisztaiosz!

Te sem tudod mi lehet ez a virág?
Ne kelljen csalódnom benned!

Erről a virágról mit lehet tudni?

Kivi,mint virágporforrás.
http://forum.index.hu/Article/viewArtic ... &t=9181283

Nem is tudom, ez lesz az egyik virágport adó méhlegelő?

A medvehagyma is már előbukkant.

Levendula olaj lepárlás ,,házi kivitelben ".
http://www.youtube.com/watch?v=rOi6mw5ogDc

Nagyüzemi módszerrel.
http://www.youtube.com/watch?v=h-vlvvzVa10

Melegfelvonulásból egy évben egy is elég (sok).

Azt álmodtam,hogy az egész ország a lenti kép szerint néz ki.

Kedves Tomipapa!
Először is szeretném megköszönni "szóömlenyed", melyet nagy élvezettel olvastam, így hát biztosíthatlak én nem bűnhődtem miatta.
Bevallom, kicsit többet vártam mézelés, és virágpor hozam tekintetében és mivel a méhek közvetlen közelében tervezem a telepítését, a fokozott kutatás és rablási hajlam is aggaszt némiképp.
Az aratással járó méhveszteséggel nem számolok ( gépi aratás kizárva) esetleg arató legény illetve leányból kell több tartalékot mozgósítanom .
Segítségedre igényt tartanék, szívesen venném néhány új ültetvény tulajdonosának gyakorlati tapasztalatát.
Nem kizárólag mézelési célból tervezem a levendula telepítését, de minden esetre információid és egyéb forrásokra is támaszkodva, egy kisebb területbeültetésével fogom kezdeni levendulásom létrehozását. Így talán, a szaporítás lehetőségét is meghagyva, anyagilag és méhészeti szempontból is kockázatmentesebbé tehetem terveim megvalósítását.
Még egyszer köszönöm fáradozásaid, és remélem bűnhődésed nem volt elviselhetetlenül nagy mértékű.

A levendula méz kapcsán nagyokat mosolygok egy-egy méhész portékáját nézegetve. Legtöbb mézre "Levendulás" felirat van írva, ami azt jelenti, hogy a levendula aroma belázik a mézbe, de levendula virágot nem látogatott egy méh se. Részemről nagyon szeretem a levendula megjelenését, így sokat szaporítottam már magról és zölddugványozással is. A szaporított növények első évtől virágoznak. A virágzás "csúcsa" kb. két hét, utána az esztétikai megjelenése domináns. Ez egyébként nem elhanyagolható, nagyon üde folt egy méhészetben, bár a méhlátogatottsága szerintem kicsi.
Eredeti levendula mézet fogyasztottam már többhelyen. Illata a levendula virágéhoz emlékeztető, színe sötétbarna, szinte fekete, rendkívül zamatos. A hazai kínálat ezzel szembe mindig világos mézként ábrázolja.
Mai méhsűrűség alapján egy táblát több méhészet látogat. Elvehető feleslegről így teljesen felesleges beszélni méhlegelő javításnál még 10 családnál is. Méhlegelő javítás lényege a hordástalan időszakba "unatkozó" méhek dolgoztatása és némi serkentése. Többször leírtam már, hogy nagyon jó tapasztalataim vannak a hóbogyóval. Hosszabban virágzik, mint a levendula és jobban mézel. Egy bokron mindig van 3-5 méh, még esőben is. Gyorsan szaporodik és igénytelen, homokban is mézel.

Falex!

Egykor a levenduláról már követtem el egy "szűkszavú" hozzászólást, de miután némely "szóömlenyem" kifogásolása kapcsán némileg durcás voltam, alkalmasint kiszerkesztettem a fórumból, ezért penitenciaként bizonyos elemeket újra felidézek, cserében neked el kell olvasd ezt az írásomat, s majd a végén eldől, melyikünk bűnhődött meg jobban...

A levendula ellentmondásos méhlegelő, bár a méhek és más megporzó szervezetek számára rendkívül vonzó "nektárflóra" (hát nem "érdekesen" hangzik ez az új kifejezés?). Sajnos, virágport keveset szolgáltat, virágzásakor fokozottan kutatnak, rabolnak a méhek. Túl sok mézre ne számíts, a levendula egy hektárja 2-3 családot tart el, s ekkora területről 10-15 kg méznél többel ne kalkulálj. A kalkulációt is helyesebb lett volna feltételes módban írnom, mivel a levendula virágzatát a teljes virágzás közepén vágják illóolaj-lepárlási célból. Szárított virágzat készítésekor sem várják meg a virágzat minden virágocskájának kinyíltát.
Az aratást manapság "nosztalgia-szüret" alkalmával, valamint a kis területek learatása során végzik kézzel, sarlóval, a nagyüzemi táblákat géppel aratják. A Bittera Gyula-féle egykori tihanyi és péceli levendula-ültetvények sarlóval történő aratása során -az intenzív méhjárás következtében- az aratók sokat panaszkodtak a sok méhszúrás miatt. Manapság a gépi aratás során pedig a méhészek boldogtalanok, a gépek nagyon sok megporzó rovart pusztítanak el.

A mézelés szempontjából az sem közömbös, milyen levendulát telepített a termelő. A valódi, vagy keskenylevelű, "francia" levendula (Lavandula angustifolia syn. L. officinalis) korábban kezd virágozni, hazánkban június közepétől július közepéig nyílik, a hibrid vagy "angol" levendula (Lavandula x intermedia) később nyit, nálunk július elején-közepén kezdi a virágzást, s a fővirágzást általában július 20-25 között éri el. A virágzás idejét az időjárás 10-15 nappal képes befolyásolni pozitív vagy negatív irányban, csak párás, meleg időben mézel jól, az aszályos idő a nektárképződést hátrányosan befolyásolja. Az illóolaj-tartalom és minőség szempontjából pedig a magas hőmérséklet a kívánatos.
A teljes virágzás mindkét fajnál 6-8 napig tart, a virágzatok ezen időszakban tartalmazzák a legtöbb és legjobb minőségű illóolajat. Ennél tovább csak magtermesztési célból hagyják virágozni a levendulát, s mivel a hibrid=angol levendula fajhibridként nem terem csíraképes magot, azt a fajt csak illóolaj-előállítási célból termelik, következésképp virágzását méhészeti szempontból kihasználni nem lehet. Látható, hogy illóolaj-lepárlási célllal szűk időintervallum áll rendelkezésre az aratásra, a nagyobb levendulaültetvényeket ma már géppel vágják, ami -miként írtam- sok kijáró méh pusztulásával jár.

Ha saját levendulásban gondolkodsz, akkor nagyon szívesen segítek, hogy néhány újonnan létesült ültetvény tulajdonosával is megismerkedhess, a tihanyi és pannonhalmi levendulásokat bizonyára már meglátogattad. Jövőre a tihanyi Levendula Fesztivált június 22-23-án rendezik, érdemes ellátogatni a rendezvényre, csakúgy, mint a pannonhalmi nyílt levendula-napokra, mert ott a lepárlást is megmutatják a látogatóknak. Kizárólag mézelési célból kockázatos vállalkozásnak érzem a levendulák telepítését, a hozam bizonyára nem tenné rentábilissá az egyirányú hasznosítást, az illóolaj-termelés pedig részben antagonizmusban van a méhészeti szempontokkal, érdekekkel.

A két közismert, "klasszikus" levendula-ültetvényen kívül azért nem említek nyilvánosan más kerteket, mert nem szeretnék esetleges vándorlási hullámot generálni, de -Bükkel egyetértve- úgy vélem, a találékony magyar méhészek képesek enélkül is Magyarországot a "levendula fajtaméz országává" varázsolni, talán Provence-ban sem terem annyi levendula-méz, mint kicsiny, trianon-nyomorította hazánkban, ha a piacon és rendezvényeken árusított fajtaméz-kínálatot szemlélem...
A vándorolni szerető és szándékozó méhészeknek legyen itt egy kedvcsináló link:
http://www.grande-traversee-alpes.com/r ... la-lavande

Hazánkban ismeretem szerint ma még nincs ennyi levendulás (a legátkosabb "átkosban" is talán 600-800 hektárnyi díszlett Magyarországon), de reménykedem, hogy egykor láthatunk hasonló hazai panoráma-képet is:

Persze nem arra gondoltam, hogy az újabb magyar gyarmatosítási törekvéseket kizárólag a levendulatermesztő területek nagyságrendjének prioritása kellene motiválnia, de a látvány számomra is kedvcsináló...

Ha maradt volna nyitott kérdés, melyet nem bontottam ki, jelezd...

T

Köszi az infókat.
A növény hatásairól, telepítéséről, feldolgozásáról sok adatot összegyűjtöttem már, a levendula mézről alig.
Aztán ami még érdekelne, mekkora ültetvényről gyűjtene 10-20 család, elvehető mennyiségű mézet. Virágzása akác után indul, így tökéletesen bele illene a méhlegelőmbe.

Szakirodalomból:Levendula méz színe borostyánsárga esetleg zöldessárga. Illata kellemes. Kristályosodásra hajlamos.Íze intenzív fahéj, vanília.
A méz legtöbbször nem tartalmaz levendula virágport, ha ritkán mégi akkor is csak 4-5%-ot
Sugaras pergetöben pergetve sokat veszíthet az aromájábóé mert a kis mézcseppek nafy felületen érintkeznek a levegővel. ???
Hatása a méznek:-rovarcsípésre; -bélférgesség ellen; -kiváló fertőtlenítő; -fejfájásra; -légcsőhurut ellen> -nyílt sebek kezelésére; -álmatlanság ellen; -vese panaszokra; -légúti megbetegedések ellen.
Virágporának színe fakó sárga.
A növény emberre való hatásait meg lehet nézni sok helyen és hiszem, hogy ha kis mértékben is tudja azt a méz is.
A növény hatása: epe hajtó, gyulladás csökkentő, vízhajtó, reuma ellen, idegnyugtató,görcsoldó, étvágyjavító, stb.

Szép estét. A levendula mézeléséről próbáltam néhány adatot gyűjteni, de sajnos semmi értékelhetőt nem találtam. Megköszönném, ha valaki esetleg vándorolt rá vagy rendelkezik adatokkal, megoszthatná velem, velünk. Köszönöm előre is!

Köszönöm szépen Tomipapa ezt a sok értékes infót. Igazából először csak néhány fát ültetnék, összehasonlítani más fák növekedési tulajdonságaival itt a környékemen. Érdekes, hogy nálunk könnyen elfagyhat, mégis hogy reklámozzák. Ha esetleg nagyobb területen akarnám ültetni, biztos elmennék egy ilyen pár hektáros állományt megnézni.
Nagyobb faiskolában érdeklődtem a fajok iránt, csak császárfájuk van, az se olcsó, de az eladó mutatott náluk egy 6-8 éves példányt, hát nem kicsi. Magot próbáltam alóla gyűjteni, de már mind fel volt nyílva, állítólag apró magja van, nem találtam egyet sem.

Mortimer!

Tagadhatatlan,hogy egykor a Paulowniával kapcsolatos beszélgetéseink rám eső részét átadtam az enyészetnek, ezért itt az alkalom, hogy elölről kezdjem (tudod, mint a klasszikus pózkeresés alkalmával: fogjunk hozzá hátulról, mert ha elcsesszük, még mindíg megmarad a lehetőség elölről kezdeni...).

A Paulownia fajok energetikai ültetvény céljára a világon a nálunknál melegebb területek alkalmas fái, elsősorban Kínában és az USA-ban vannak tapasztalatok velük. A mérsékelt égövön elsősorban a P. tomentosa látszik alkalmasnak, hiszen a Chinese Academy of Forestry adatai szerint a fagytűrése a nemzetségen belül a legjobb, -20 Cfokot is jól elvisel. Az P. elongata hidegtűrő-képessége -15 Cfok ( a P.catalpifolia-é hasonló), míg a P. fortunei -10 Cfok alatt már jelentősen károsodhat. Clatterbuck-Hodges (2004) szerint viszont a három utóbbi fajból csak olyan területen érdemes ültetvényt telepíteni, ahol a téli hőmérséklet nem süllyed -6 Cfok alá.
A "Smaragdfa" az irodalom szerint nem a P. elongata-ból szelektált klón, hanem feltehetően egy fajhibrid, valószínűleg a P. elongata és a P. tomentosa hibridje. Ezt a vélelmet alátámasztani látszik, hogy a fagyállóság szempontjából ellenállóbbnak látszik, mint a P. elongata, de annak növekedési erélyét, biomassza-produkcióját örökölte, tehát jobb, mint a P. tomentosa.

A hazai kutatások ellentmondanak a külföldi tapasztalatoknak, míg Liebhard szerint a klónok fagytűrőbbek, mint a magoncpopulációk, Vityi-Marosvölgyi itthon a szelektált P. tomentosa magoncok esetében jobb fagytűrést tapasztalt, mint amit a klónok produkáltak. A kísérleti ültetvény magoncokból telepített palántái a -15, -20 Cfokos hidegeket is veszteség nélkül tolerálták.

Az utóbb idézett szerzőpáros szerint hazánkban feltehetően a P. tomentosa-nak lesz perspektívája, noha a világon szinte mindenütt a P. elongata-ból, illetve annak klónjaiból telepítik az ültetvényeket. Hazánkban eddig a "Smaragdfából" csak 2011. júniusában ültettek 2 ha-nyit, tehát értékelhető tapasztalat még nincs vele kapcsolatban. Az idei évben terveztek 20 ha-nyi ültetvényt telepíteni, elsősorban a Homokhátságon ebből a klónból, kíváncsian várom az eredményeket. Idén telepítettek 0,5-0,5 ha-t Fajszon és Kópházán is a "Smaragdfából".
A P. tomentosából léteznek idősebb ültetvények is (Fajszon és Sopronban), azok produkciója eddig ígéretes, bár eddig "egynyári" kultúraként kezelték, azaz évente letermelték az állományt.

Sajnos, méhészeti szempontból sok jelentőségét nem látom a Paulownia fajokból telepített ültetvényeknek, mert csak idősebb korukban virágoznak tömegesen, s a zárt, ültetvényszerű telepítésben lehet, hogy a fatömeg-hozadékuk jelentős, de virágozni csak szabad állásban szeretnek. A kertészek mindíg szoliterként ültetik, mert csak nyílt, szabad állást szeret, ekkor tömeges a virágdísze.

A szaporítás tekintetében teljesen feleslegesnek látom a "Smaragdfa" klón megvásárlását, amennyiben méhészeti célra szeretnéd ültetni, tökéletesen megfelelnek a P. tomentosa magoncok is. A magot ősszel lehet megszedni (ha nem nyíltak még fel a tokok, akkor akár most is gyűjthető), a magszedés ideje október-november. A magvakat szárazon tárold tavaszig, s április-májusban vesd el üveg alá. Lényeges, hogy a talajhőmérséklet ne menjen 10 Cfok alá. A magvakat csak nagyon vékonyan takard, s a vetés soha ne száradjon ki, de ne is legyen lucskos. Csírázás után korán kell tüzdelni, s ügyelj, hogy a gyökerek nagyon törékenyek. A palánták már az első évben is magasra nőhetnek, a hazai kísérletekben az első télen fagymentesen teleltették őket, s csak a következő tavaszon érdemes kiültetni. A fiatal magoncok fagyérzékenyek. Ezt követően ha vissza is fagynak a növények, tőről jól regenerálódnak, s évente akár 4 métert is képesek növekedni.

Az ivartalan szaporítást gyökérdugvánnyal érdemes végezni, az ősszel felszedett növények gyökeréből 10 cm-es dugványokat kell készíteni, s rögtön üveg alatt eldugványozni. Ügyelni kell a polaritásra, de legjobb fektetve dugványozni. A klónok mikroszaporítással is szaporíthatók, de ez nem "házikerti" módszer, komoly tapasztalat és laboratóriumi háttér szükséges hozzá. Szerintem a magvetésből szelektált P. tomentosa magoncok tökéletes szaporítóanyagot adnak, de jelentősebb ültetvényt én nem terveznék belőlük méhészeti célokra. Amennyiben fűrészáru előállítása a cél (kaptárkészítésre nagyon alkalmasnak látszik a faanyaga), akkor sem érdemes túl sűrűre ültetni, de ezen esetben sem vágnék bele komoly ültetvény telepítésébe "Smaragdfával", mert vélelmem szerint ilyen ültetvények létesítése Spanyolország, Olaszország és Törökország esetében látszik perspektívikusnak, noha ma már Bulgáriában és az Egyesült Királyságban is vannak ültetvényei.

T

Sziasztok gondolkodtam én is smaragdfa ill kinai császárfa ültetésén de sajnos szinte egybe nyilik az akácal. De viszont az igaz, hogy a császárfa 1.5hónapig virágzik. Csak szerintem ha belekerül az akácba akkor már azt csak vegyesnek lehet eladni. Nektek mi a véleményetek róla?
Üdv

Üdv Tomipapa!
A smaragdfa elvileg a Paulownia Elongata.
http://www.youtube.com/watch?v=QSkxxwJT6IA
Illetve abból klónozással kinemesített változat, ami magról nem szaporítható tovább. Vagy csak kevésbé gyorsan növő fa lesz belőle? Ezt nem tudom.
Azt meg tudnád-e mondani, hogy ha veszek egy biztosan smaragdfa csemetét, és kb. 2 éves korában megcincálom itt-ott a gyökerét, de nem vágom ki, akkor ott kihajt-e gyökérsarjakkal, amik ugyanolyan jó tulajdonságúak, mint a smaragdfa? Mindez azért, mert egy csemete 4000 Ft körül van.

A lehullott levelek alapján feltehetően Paulowniáról lehet szó, de Ázsiában a nemzetség kb. tíz faja él, ezért sarlatánság lenne rávágni, hogy melyik faj. Nálunk csak a nemzetség P. tomentosa (Thunb.) Steud. syn. P. imperialis (Sieb et Zucc.) faja gyakori, bár gyűjteményekben rajta kívül megtalálható más faj is. Nem tudom, a "smaragdfa" név alatt mely faj klónjait forgalmazzák, de a kérdésről egyszer már beszélgettünk a fórumon, s akkor sem jutottunk dűlőre a faj/klónok hazai jövőjét illetően. Én a szkeptikusok táborát erősítem, bár épp most ültettem néhány magoncot, melyek egy védett udvarbelsőben spontán (!) csíráztak, s nem is "mediterrán" vidéken, hanem Székesfehérvár belvárosában. Igaz, abban az udvarban a fügebokor is elérte az emelt szintű második emeletet... A télállóságról majd beszámolok, ha a mi kisalföldi zegernye teleinket is átvészelte ...

T

Tomipapa, vagy valaki aki felismerné!
Ezek smaragdfák? http://www.facebook.com/photo.php?fbid= ... =1&theater

Köszönöm a gyors választ

Clerodendron trichotomum (Kései végzetfa)

Milyen fa lehet?Bódító az illata,a méheket viszont nem látom hogy járnák.

Igen. Méhészkedésem alatt már ez a második év , hogy ilyen aszályban a méhcsaládokat a parlagfű menti meg.

Nem tudom jó helyen kérdezem e:

De a parlagfűvel hogy állnak a méhek?

Ha jól sejtem nektárja nincs, de virágport ad bőven. Hordanak róla?

Sövényszulákról volt már valakinek jelentősebb hordása?

köszi!

Jól gondolja Győző:

Talán, a csicsóka virágja.

Valakinek van tippje,hogy ez milyen virág? Ma fotóztam,méheket ugyan nem láttam rajta,de tömegesen nyílott.

Ha jól tippelek amarant van a fotódon ?

http://okovolgy.hu/botermo-es-egeszsege ... z-amarant/

Ilyet még nem láttam! Okosítsatok!

T

Vadrezeda ?

Üdv!
Meg tudná-e valaki mondani ennek a növénynek a nevét. Nem kultúrnövény (szerintem), de ilyen sűrűségben és borítottságban én még vadvirágot nem láttam virágozni. Több hektárt borít, és rengeteg méh járja. Elnézést a képminőségért, de a telefonommal nem tudok zoomolni.

T

Tomipapa akkor Te látnok vagy! Tettem volna fel képet de mondom próba cseresznye és bejött. Ő lesz az, van valami tapasztalat a mézeléséről? Ha esetleg lenne értelme a másik szomszédom parlagföldjén is terjedhetne.

T

Sziasztok! Egy kis segítség kellene. Akácosom melletti parlag területen egy virágos növény szaporodott el nagyon ami most kezdett rendesen virágozni és nagyon járják a méhek. Mi lehet ez a növény kis lila virágai vannak amik lefele csöngenek a száráról.

T