A borostyán (Hedera helix) nálunk ellentmondásos "méhlegelőt" jelent. Normális virágzási ideje nagyon kései, október közepe-vége, néha november eleje. Két esztendeje Mindenszentekkor volt teljes virágzásban, s ahogy a kései, kerti krizantémokat intenzíven járták a méhek, a borostyánon is tömeges méhjárást tapasztaltam.

A szakirodalom hazánkban nem tartja jelentős nektár és pollenforrásnak a borostyánt, de a mediterrán régióban nem így alakul a megítélése. A "Miel de Corse" / "Mele di Corsica" eredetvédelemmel forgalmazott mézek közül az őszi aspektusban virágzó "bozóti mézek" összetevői közül az Arbutus unedo dominanciája mellett elvárás, hogy a pollenösszetevők között szerepeljen a Hedera helix is.

Tehát valami lehet a dologban, Sebestyén József pollengyűjtő méhekről készített fotói között megtalálható a Hederán pollent gyűjtő méh képe is, tehát legalább kései pollenforrásként számításba jöhetne a borostyán, sajnálatos, hogy a nálunk a "normális" virágzási időszakában pollenforrásként, hasznosítható nektározó növényként kevés jelentősége lehet.

Korzikán természetesen ez teljesen másként alakul, ott szinte az egész évben folyhat a gyűjtés, áprilistól október-novemberig, de gyakorta akár februárig is ....
A jellemző szezonalitás, hogy a korzikai méhek augusztus táján legtöbbször leállnak a fiasítással, de ez természetes a mediterrán életciklus-típusú méhek esetében. A fejlődés téli leállása viszont csak aránylag rövid időszakra szól, egyes partvidéki területeken esetleg nem is következik be. Korzikán a nyári szárazság és pollenszegény időszak a szűk keresztmetszet, s az őszi, késő őszi időszakban akár a Hedera helix is jelenthet értékelhető nektár- és pollenforrást, olyannyira, hogy ha az őszi aspektusban gyűjtött "bozóti mézek" pollenösszetevői közül a borostyán pollenje hiányoznék, a méz nem kaphatná meg az eredetvédelmet....

Érdemes várnunk még kicsiny időt, a globális felmelegedés okozhat még meglepetéseket, de jelen ismereteim alapján "borostyánméz" gyűjtésére és forgalmazására kevés esélyünk vagyon....

Az alapkérdésre válaszolván: amíg méhünk a borostyánnál hasznosabb, gazdagabb nektár- és pollenforrást talál, addig arról gyűjt. Ha azok megfogyatkoztak, fanyalodik olyan növényekre, melyek "ökonómiailag" kevésbé hasznosak számára....

Pillanatnyilag erőst köllött küzdjek méhecskéimmel, mert a rendkívül magas cukortartalmú (cefrekészítési szándékkal begyűjtött) szilván alig tudtam megfogni -magozás céljából- a gyümölcsöket, az ártatlanok ma egyfolytában a szilváról akartak gyűjteni .... Nálam manapság a szilvacefrének szánt gyümölcs az elvonó, de hasonló elvonó tulajdonságú a Bosc és Vilmos körtefajtákról gyűjtött gyümölcs is....

Szia Csoky!
Magot honnan lehet szerezni?

A föld használok sajnos olyan károkat okoznak, hogy azt az unokáik sem tudják majd visszaforditani. Bár szabályok kötik öket, szankció nincs. Büntetlenül beszántják, vegyszerezik a védősávokat, gödröket. Kivágják a bokrokat fákat és még a vadásztársaságokkal megállapodott, vadak etetéséről sem gondoskodnak. Még ha rovarölökkel csinnyán is bánnának, akkor is az élőhely, élelem eltünik a bogarak, rovarok, igy a madaraknak, de az emlösöknek is. A mocsaras, vizi élővilágról nem is beszélve. Már most is csak azok a vadak vannak, amiket vagy nevelnek, vagy a szántásokon is fent tudnak még valahogyan maradni. Zöld sivatag van...