Sziasztok!
A leirt hátsó furatos megoldás mindenképp jó, mert kevesebb "anyagot" sziv a kezelő.

puska6
Nekem is igy van meg csinálva,annyiban máskép,hogy nem dugózom.Nekem egy lemez van oda csavarozva,a lemeznek van egy kis pereme minél fogva eltudom tolni a ködölő végével.A lemez felső részén van csavarozva,ködöléses időszakban a csavaron lazitok,hogy a lemez tudjon billegni.Mikor a ködölőt elveszem a lyuktól a lemez visszabillen zárja a lyukat.

Semmi olyan nem volt az előadáson amiről már itt ne hallottál volna. Sok az atka védekezni kell komoly átgondolt szakszerű és hatóanyagcserés. Jelenleg a méhészetben az atka elleni védekezés azt a korát éli amit a 80-as években a szölő növényvédelme. Boldog -boldogtalan szórja a mérgeket a kaptárba ha kell ha nem , minden logika nélkül amíg a pénztárcája engedi vagy éppen azért mert utoljára ezt hallotta vagy olvasta, aztán holnap mást hall és változik a véleménye és nyom még egy adagot , mert az tuti.

kissamu
Én fúrtam minden kaptárra hátul egy lyukat. Parafa dugó ki befúj bedug. Méhek előtt nem mászkálok nem akarnak megenni.
A ködből esetleg akarattal szívhatok,nincs belobbanás veszély sem.

Valaki meséljen már légyszives erről a tegnapi Hegedűs doktor előadásáról!
Későn kaptam információt az előadásról ezért nem tudtam részt venni.
Úgy kaptam a hírt, hogy az atkák elleni védekezésről lesz szó de az interneten azt lehetett fellelni róla, hogy főleg a nyúlósról lesz szó és állatorvosokat ,méhegészségügyiseket és környékbeli méhészeket várnak.
Valójában miről volt szó és mit tanácsolt az atkák ellen ebben a zűrzavarban?

24mg/család hatóanyag, ami még mindig csak durván harmada, mint amit valamikor falapban adtak a családoknak a hőskorban, és negyvenede annak, ami az Apistan csíkban van.

Tibor !
Ez 20 - szor töményebb mint ahogy Hegedűs doktor mondta tegnap az arányokat.

BVHC-hoz fecskendőt lehet venni gyógyszertárban, esetleg gazdaboltban is.

Amitráz: füstölőcsík. Oxálsav: BVHC csorgatás a méhekre, saját flakonjából.

esetleg tudtok ajánlani vmit amit mindenféle kütyük nélkül be lehet juttatni. próba képpen szeretném kipróbálni.

Ja. Meg egyik családnál több van a másiknál kevesebb.

sziasztok . tegnap füstőltem és még mindig 50 fölött potyogott. a lámpabelesnél pedig nem volt napi 15 -20 nál több. tényleg nincs rendbe valami az amitrázzal.

Az én "barkács" furettómmal egy nagyméretű fecskendőből adagolom a bekevert anyagot amiből 1ml-t kapnak. Az arány 1dl petróleum + 10ml taktic.

Az eredeti ajánlást átszámolva inkább 6ml, feltéve ha a furettód 1,5 ml-t adagol 1-1 családhoz.
Két lehetőség van, vagy a furettó által adagolt mennyiséget állítod az oldathoz, vagy az oldatot a furettóhoz.
A térfogat és a töménység szorzata adja a bevitt szermennyiséget. Én inkább számolok, van aki inkább kalibrál.......

Na mostmár csak a keverési arányt kellene megtudnom, elméletileg jó lehet az 1dl petróleum és az 5 ml Tactic keverék ?

No nem kell azért egy jól elkészitett ködölőt semmibe nézni! Nekem van furettom is, de a röpdeszkák miatt nem tudom ugy használni, mint azt, amit magam készitettem. Stihl adagolóval a családonkénti mennyiség kimérhető, a csövét hosszura csináltam, és a végét kissé lefelé hajtva nem a lépek közé, hanem a keretléc és akaptárfal közé fuvatom be a ködöt. Rögtön beteriti az egész teret, kevesebb kárt okoz a méhek között. Még soha nem dermedt le,kézre áll a használatkor.Az alsó kijáróknál ugyan ugy tudom befuvatni csak kissé oldalra kell tartani. Messze álljon tőlem az, hogy bárkit rá-. vagy lebeszéljek a gyári készülékről de lehet jót késziteni is!

Te tudod mennyit érnek a méheid .

Azért van idézőjelbe a "barkács", mert ez profin meg van csinálva csak hát nem furettó.

Ne vegyél barkács szart!

Sziasztok !

Kérném a segítségeteket, most veszek ilyen "barkács" furettót és szeretném tudni, hogy mik a kevereési arányok ha TACTIKOT használok ?

Tegnap az eddigi taktikos kezeléseket követően csináltam egy kontroll kezelést Mavrikkal (2 ml Mavrik 1 L vízben, családonként 50 ml csurgatással). Íme a tapasztalataim:

Mint korábban írtam augusztus elején Taktik-étolaj papírcsíkkal védekeztem 6 alkalommal, hetente cserélve a csíkot. Nem voltam elégedett az eredménnyel, mert mindig csak egy napig hozott le atkát. Az utolsó alkalommal a 3. napon furettóval ráfüstölve pont ugyanannyi hullott, mint amit a papírcsík lehozott egy nap alatt. Világos volt, hogy a legfontosabb periódust elrontottam, mert minden héten 4-5 napig zavartalanul szaporodhattak az atkák, így az egész csak ritkításnak felelt meg. Megjegyzem, hogy az utolsó papírcsíkra 1,5-szörös taktik mennyiséget raktam, és 1,5-szörös papír felületen vittem be, de a lehullás nem változott, mindvégig 10-50 atka hullott de az változatlanul.

Ezt követően egy furettó sorozat mellett döntöttem 3 naponként 2-szeres taktik dózissal. Az eredmény ismét csaknem változatlan, nagyjából 5-100 atka lehullás kezelésenként. Vagyis voltak családok, akik viszonylag atkamentesek, mások erősen fertőzöttek. A 3. furettó kezelés után a 4.-nek iktattam be a Mavrikot. Ha az atkák rezisztensek amitrázra akkor a szer váltásra jelentősen nagyobb lehullást várnánk. A következő történt:

A higiénikus aljjal vizsgált 7 család közül 5-ben nagyjából ugyanannyi hullott, mint furettóra: 100, 40, 30, 20, 5. Két családnál viszont jelentősen több, a korábbi 10-20 helyett 100, illetve 2-3 helyett 20.

Ez nem feltétlenül jelez rezisztenciát. A folyamatos lehullások magyarázhatók a kezdeti kezelések hibájával, így a most kelő fedett fiasok erős fertőzöttségével, hisz a családok nagyrészénél még mindig 2-5 keretben van fedett fias, 2-3 család pedig még mindig fiasít. Az idén igencsak elrontottam a kezeléseket. Idén először nem kezeltem akác után. Hiba volt. Idén először kezeltem papírcsíkkal furettó helyett, ami szintén hiba volt. Az atka hullás nem aggasztóan sok, de aggasztóan nem csökken. Az áttelelő méheim jelentős része atkaszívott.

Azt nem tudom megmondani hogy kinél miért nem működik.
Minden méhésznek egyedi a helyzete atka ügyben.
Feldúsult atkapopuláció ellen a legjobb szerek is hatástalanok.

A Bayvarol csíkról általánosan az a vélemény hogy hatástalan,mégis vannak főállású méhészek akik
szerint jó.
Egy kezelésnek jó.Amitrázt én évente egyszer használok.

Nálam már tavaly sem működött július végi berakás mellett.

Ezek szerint pl. tsanyinál azért nem működött, mert túl későn rakta be a csíkot?

Apistan: 5 év rezisztencia. Bayvarol úgyszintén. Chek Mite+ rezisztencia. Apivar, papírcsík majdnem az. Be fog következni. Van még másik ?

Ez a megfogalmazás így úgy gondolom nem kellően megalapozott.
Apivart használok,időzítés a lényeg mint már korábban volt róla szó.

Ma már találtam családokat melyekben már nincs egyáltalán fiasítás,atkák meg alul hevernek a
gyűjtőtálcákban mozdulatlanul.
Oxálsavas kontroll persze később lesz.

Nem tudom , hogy ezen éppen miért kell csodálkozni? Az akác után nagyon sok méhésznek van 3 hordástalan hete, de 2 biztosan. Na mármost itt a fórumon 10 méhészből 9 biztosan nem védekezett semmilyen módon az atka ellen a nyári hónapokban most pedig szomorúan nézték össze eső családjaikat és nem értik az okát. Pedig egyszerű. Ezernyi atka és az atka nyomán fellépő vírusok.

Júniusban ajánlják az amitrázt, az azért nem semmi.

Félek kicsit túlbecsülöd fontosságod ......
Egyébként szerintem benne vagy az első 20-30-ban azok közt akik, itt a fórumon a szerrotációt felvetik.
Tóth Péterék a monitoring összefoglalókban is már rég leírták.

Még színes táblázatban is ábrázoltak alternatívákat.
Viszont azt látni kell. hogy az amitráz az alap és ehhez vannak kiegészítők.
Az összes többi itt említett szer használatának komoly korlátai vannak.
Konkrétan Te pl milyen szerrotációt tudnál elképzelni?

Mindig is így csináltam. A helyzet éppolyan rossz. Az 1 ml egyébként 125 mg-t jelent, szemben a 30-cal. 300 mg egyszerre jóformán nem csinált semmit. 10 mg ködölve működik.

Ez a lényeg, ezt kéne sulykolni az őszi - téli gyűléseken.

Nagyon időszerű lenne egy új monitoring vizsgálat is, engedélyezett szerekkel, különböző dózisokkal. Nem tudom pl. 2009-ben vizsgálták-e a taktikos rajzlapot 1:2, 1:1 keverékkel, vagy csak a most sűrűn kritizált 1:3-mal?. Mi történik? Mi van ha nem keverem olajjal, hanem fecskendővel rámérek 1 ml-t? Indukál-e nosema-t? Mi lesz azokkal a méhekkel akik már a nyolcadik füstadagjukat kapják? Mivel sok az atka, a kérdések is szaporodnak és ha valaki bemondja a snapszert, hogy nála alig van, ezrek fogják követni a módszerét. A hatásosságra térjünk vissza áprilisban...

Tomipapa!
A tsanyinak írt mondandódra is szeretnék reflektálni. A tíz évenkénti szerrotációt azért tartanám helyesnek az éven belülivel szemben, mert akkor mindig lenne hová nyúlni, szemben egy multirezisztens atkával, mely a félévenkénti szerrotációval ugyanúgy bekövetkezik. Az igaz, hogy előbbi esetében a szelekciós nyomás lényegesen magasabb, mint a féléves rotáció esetén, de utóbbinál sem szakad meg a lánc, annak az atkának a szaporulata képezi a következő évi populációt, amelyik az ellenálló képességet valamilyen formában hordozza. Ugyanazon szer éven belüli erőltetése során viszont egy kívánatos atkaszint eléréséhez sokkal több kezelésre van szükség, kvázi rettenetesen erős szelekciós nyomás fog érvényesülni azokra az egyedekre, melyek ellenálló képességgel rendelkeznek. A különbség a két dolog között ott van, hogy a féléves rotáció esetén egy véges ciklusról beszélhetünk, tízéves esetén a belátható időn belüli végtelen ciklusról (mindig lesz hatékony szer). Természetesen nem kergetek illúziókat, a tíz éves ciklus csak az elméletben létezik. De ez a jövedelemtermelő méhészkedés végét is jelenti. Az ökológiai méhészkedés lehetőségét nem tudom megítélni.A 20 évvel ezelőtti próbálkozásom nekem nem jött be. Lehet, hogy az oxálsav, hangyasav képes lehet a probléma megoldására. Abban azonban biztos vagyok, hogy a jelenlegi méhállomány töredéke számára.
Taktic kontra Mitac. Az Apivart, Biowart egészen biztosan nem Takticból gyártják, különösen nem rosszul tárolt Takticból. A negatív tapasztalatok ezekről a készítményekről éppen itt hangzottak el. Én azt gondolom, hogy a Nagyernyei Attila által favorizált Mitac hatása egy a Takticnál magasabb dózis eredménye lehet. Ebben az is benne van, hogy esetleg a vivőanyag járulékos hatása hozza létre, de lehet, hogy emelt Taktic adaggal, Furetto ( és analógjai) használatával még éppen hatásos szint lenne azzal is elérhető . Kérdés, hogy meddig. Évekkel ezelőtt leírtam, hogy a rezisztencia kezdetben mindig dózisfüggő. Azaz ez még nem rezisztencia, hanem tolerancia, mérsékelt érzékenység. Egy biztos: erre az útra ráléptünk. Nem hiszek abban, hogy tartósan ezen a szinten tudnánk maradni. Azt a nagyon komoly tanulságot kellene levonnunk, hogy a tartós hordozók nem alkalmasak az atka elleni védelemre, mert olyan kevés hatóanyag szabadul fel, amely tartósan ölő hatás alatti koncentrációt hoz létre. Ezek szerint még a szétrágható papírcsíkok esetében is. Abban sincsenek illúzióim, hogy néhány éven belül már a Check Mite + lesz a sláger. Az eredménye pedig öt év múlva kumafosz rezisztencia. A véges ciklus vége.

Cerana!

Köszönöm a választ, szemmel láthatóan sok kérdésben egyetértünk. Az ökológiai méhészkedési gyakorlat és az atka-probléma összefüggéseiről hasonlóképpen vélekedek, de ha kimondjuk, hogy amitráz nélkül nincs méhészkedés a jelen méhsűrűség és atka-nyomás miatt, akkor ki kellene mondanunk azt is, hogy tisztességes, szabálykövető ökológiai méhészkedés sincs... Gondolom, te sem ezt akartad sugallni...
Ami engem is feszélyez, az az, hogy a hatóanyag -amennyiben a tárolás során nem bomlott le részlegesen- bármilyen vivőanyag esetében ugyanazon hatóanyag kell maradjon. Ha nem a rettegett tolerancia-rezisztencia a ludas, akkor a különböző ködöléses technológiák is okozhatnának problémát, bár nagy gyakorlattal, sokéves tapasztalattal rendelkező méhészek panaszkodnak a hatáscsökkenésre, ezért nehezen tudom elképzelni, hogy egyik évről a másikra követnének el olyan szarvashibákat, ami miatt a szer a kijuttatás során károsodik. Akkor meg marad a rezisztencia kialakulása, de annak meg az mond ellent, hogy a Mitac-ra reagál az atka... Nehéz erre gombot varrni, mindenesetre érdemes lenne egy egzakt vizsgálat keretében megvizsgálni a különböző amitráz hatóanyagú készítmények és a használati technológiák hatásosságán túl azok hatóanyag-tartalmát is, de elsőként a most forgalomban lévő Taktic hatóanyag-tartalmát. Panaszkodtak néhányan, hogy a készítményt átcímkézték, üledékes. A normális körülmények között tárolt készítmény két éven belül nem veszíthetne a hatásából...
A fizetett méhes megporzással kapcsolatos víziód nagyon szép jövőképet fest, de nem túl széles ismeretségi körömben olyan méhészettel nem találkoztam még itthon, amely kizárólag a méhes megporzásra alapozná a tevékenységét. Olyat is csak egyet ismerek, amely valóban számla ellenében végez irányított megporzást, de természetesen az a méhészet is elsődlegesen élelmiszer előállítását célozza. Ennek tükrében nem tudom elképzelni, hogy a különböző gyógyszer-hatóanyagokat a termelési cél alapján lehetne engedélyeztetni, forgalmazni, hiszen még nagyon sok évnek kell eltelnie a fizetett méhes megporzás általánossá válásáig. Ha ez elkövetkezne, akkor sem tudom elképzelni, hogy élelmiszerként ne állítana elő mézet, virágport, propoliszt a bérmegporzó vagy anyanevelő méhészet, akkor pedig ismét szükség van a szabályozásra, hiszen élelmiszert gyűjtet a méhész.
Én abban bizakodok, hogy az új kutatási eredmények birtokában felértékelődnek és elterjednek az alternatív megoldások. Érdekes a Lactobacillus fajokkal kapcsolatos kutatás (nosema), de jelenleg hazánkban is folyik olyan kutatás, mely feromonális úton igyekszik az atka szaporodását gátolni (a MMNP alkalmazott kutatásra szánt keretéből tudomásom szerint éppen ezt a kutatást is igyekeznek támogatni). Kevés előretörés volt a közelmúltban a VSH méhek kapcsán, s nem túl népszerű gondolat itthon a Varroa-tolerencia génmódosítással történő fokozása sem. Szóval csak türelemre és kitartásra van szükségünk, mert a józan mérlegelésre és önkorlátozásra kevés a remény (méhsűrűség).

No, meg töretlen és erős hitre...

Tsanyi!

Mond.... A Mitac 20 EC forgalomba-hozatali engedélye 2004-ben járt le... Kizárólag növényvédelemről beszélek, állatgyógyászati célra minden hasznossága ellenére soha nem rendelkezett engedéllyel. Szerencsére úgy látszik, Szerbia uniós csatlakozásáig ideig-óráig megoldhatja a méhészek atka-gondjait, olyannyira, hogy a kontroll, szuperkontroll nélküli használata egykettőre segít megállapítani, hogy az amerikai mintára már a mi Varroa-populációnk is kialakította-e az amitráz-toleranciát, mely aztán rezisztenciává lesz... Ha meg Szerbia is csatlakozik, legfeljebb felértékelődik az albániai, afrikai "mitac-turizmus". Gyanítom, ha valóban arról van szó, amit alább már fejtegettünk, arra sem lesz sokáig szükség.
Nekem nem a csendes és megelégedett használatával volt, van a gondom, hiszen éppen én vitatkoztam anno a Tactic kontra Varidol polémia kapcsán (Laurus contra Litterae), hogy egy azonos hatóanyag és szinte teljesen azonos vivőanyag, stabilizátor és felületaktív anyag esetében kizárólag a kiszerelés (név, koncentráció) és az engedélyeztetés jelenthet különbséget. A probléma csak az, hogy éppen a méhészeti ágazat bonyolódott bele egykor az "atkaháborúba" egy rossz kiszerelési technológia miatt, csak a mostani és az akkori helyzet között az a kardinális különbség, hogy az amitráz hatóanyagú Varrescens-csík hatástalanságát tapasztalva a méhészek jogosan ágáltak, pereltek, míg jelen esetben sem a Taktic, sem a Mitac esetében erre semmilyen lehetőségük nem lesz, ha valahol borul a mutatvány. Ködölnek most a méhészek ezerrel a Mitac-kal, mint ahogy ködöltek, tartós hordozóztak a Taktic-kal is, aztán kíváncsi leszek, kin próbálják elverni a port, amikor a Mitactól sem potyog már úgy az atka, mint azelőtt, s télen-tavasszal masszív Nosema fertőzést tapasztalnak...
Nem azt mondom, hogy az eseti engedéllyel rendelkező Varidol az egyedül használható szer, de a különböző kiszerelésű legális és illegális amitráz-tartalmú vegyszerek, gyógyszerek hatástalanságáról, illetve csökkent hatásáról olvasgatva nekem is Cerana gondolatmenete ugrik be: lehet, hogy valóban nyakunkon az amitráz-rezisztencia? Arra pedig csak nagyon rövid ideig lesz megoldás a hatóanyag eltérő formulációja (?) és a dózis emelése. Nem véletlenül szajkózza a növényvédős szakma a szerrotációt, a kórokozók, kártevők rendkívül jó túlélők, nagyon nagy szaporodási rátával, kiváló toleráló-képességgel. A szerrotáció alatt pedig nem a tízévenkénti rotációra igyekszem rábeszélni a méhészeket, hanem a szezonon belülire. Ha egy legális úton kiszerelt és forgalomba hozott készítmény egycsapásra hatását veszíti, akkor legális úton be lehet vizsgáltatni a hatástalanság okát. Ha azt kiszerelési, tárolási hibák okozták, fel lehet sóhajtani, mint a Varrescens-csík esetében: a hatóanyag jó, öli az atkát, a hiba a kiszerelő és a forgalmazó "készülékében" van. Ha illegális a szerhasználat, akkor nincs min, kin keresni az okot, akkor akár kiszerelési, tárolási gond okozta a problémát, akár nem, "a pénztártól való távozás után reklamációnak helye nincs".

Amit pedig az ökológiai méhészkedés atka elleni védekezési gyakorlatával kapcsolatos megjegyzésemet illeti: sikerrel teszteltem, hogy az elmúlt időszakban -ami alatt csak keveset beszélgettünk - mennyit fejlődött a szelíd irónia iránti fogékonyságod... Jelentem: nem sokat... Mindenesetre nehezen találok releváns összefüggést az ökológiai méhészkedés körüli gondolataim és a felfüggesztett neonikotinoid hatóanyagok "bősz pártolásának" vélelme között, de megkérlek, ezt a megszokottan irreleváns érvedet ne is bontsd ki jobban. Szemmel láthatóan nem a mondanivalóra, tartalomra, hanem a "célszemélyre" és a vele kapcsolatos negatív emócióidra sikerült ismét koncentrálnod, emóciókról viszont értelmetlen sokat beszélgetni.

Tomipapa
Varrescens csík. Nem tudom mond-e neked valamit?
Idősebb méhészek emlékeiben még él. Engedélyezett ajánlott szer volt.
Azoknak a méhészeknek a méhei élték túl a 87-es telet akik csak úgy ránézésre, szemre megállapították, hogy nem hullik az atka eléggé tőle és ráerősítettek. Mit ad Isten Mitac 20-at, vagy més "fekete" technológiát alkalmaztak.
Az idei évben is voltak szerek amelyek bizonyították, hogy alkalmatlanok arra amire az engedélyük szól....... a Mitac megint bizonyított

Ökológiai méhészkedés mint alternatíva, érdekes ötlet tőled a neonikotinoidok bősz pártolójától, de nem tartom országos szinten megvalósíthatónak. Ennek elemzése hosszabb történet lenne.

Tomipapa !
Az utolsó gondolatoddal kezdeném. Nem tudom jól értem-e amit sejtetsz vele, mármint hogy amitráz használata nélkül is van bioméhészkedés. Becsületes bioméhészkedés, melyet majd mindannyiunknak meg kell tanulnia, ha továbbra is méhészkedni akarunk. Évekkel ezelőtt ezeket a gondolatokat már leírtam. Azt gondolom azonban, hogy más egy olyan környezetben bioméhészkedni, ahol az adott méhész atkaexportőr, és más akkor, amikor importőr lesz. Igazán nincs olyan technológia kidolgozva, amely ilyen méhsűrűség mellett méhcsalád károsító hatás nélkül (főként méhanya) képes legyen elviselhető szinten tartani az atkalétszámot. Ahol az elmúlt 20 évben is léteztek családpusztulások atka miatt, ott mi lesz ezután? Hiszen eddig semmi nem indokolta azt, hogy az országban akár egy méhcsalád is elpusztuljon atka miatt. Azt hiszem elérkezett a fordulópont. Én magam is a Mitacot próbáltam ki, mert már a józan észben sem tudok bízni, hiszen alapvetően a Takticnak éppoly jónak kellene lennie. Kizárt dolognak tartom, hogy megfelelően tárolt készítményben nem lenne aktív a hatóanyag. Annyit tudok elképzelni, hogy talán a vivőanyaga jobban illik a petróleumos ködgenerátorhoz. Szerintem, ha van különbség a két szer között hatékonyságban, az is csak azt mutatja, hogy nagyon szűk mezsgyén tudunk már csak járni amitráz vonatkozásában.
Tudom, hogy a vízióm arról, hogy a méheket nem élelmiszer előállításhoz tartjuk, még igen messze van. De el tudok képzelni olyan méhcsaládszámot a közeljövőben, amikor már felmerül a jól fizetett méhes megporzás jövedelmezősége, és eképpen a méztermelésről való lemondás alternatívája. Egy ilyen méhészetnek megtiltani akár a Mitac, akár a fumagillin használatát mely jogelv alapján lehetséges? Egyébként ez a neo kapcsán jutott eszembe. Nekem ugyanis sokkal logikusabb azt feltételezni, hogy egy Nozemás családnál léphet fel neonikotinoid mérgezés az akadálytalan felszívódás miatt, minthogy a dolog fordítva történik: a neo mérgezést szenvedett család betegszik meg Nosemosisban. Akkor pedig, ha az első feltevés igaz, tehát az a bizonyos 24-szeres különbség az LD 50 érték, és a nektárban mért érték között egy Nosemosis esetén érthető módon összeér. Ekkor vajon betiltható-e a neo ? Hiszen a méhek ökológiai szerepe miatt tiltható be, ha az egészséges méhet is megöli. Ha csak a beteget, és az ellen létezik gyógyszer, akkor élelmiszerbiztonsági okból a Fumagillin használatának tiltása miatt szerintem nem lenne betiltható, hiszen nem kötelező mézet enni. Vagyis szerintem ebből a megfontolásból nem jogos a hatóságok részéről egyetlen készítmény forgalomba hozatalának tiltása sem, hanem a cél szerinti felhasználás tiltása a helyes eljárás (anyanevelők fumagillin használata is jó példa). Aki csak méhet akar előállítani, annak szabad, aki pedig mézet, annak nem. Az amitrázra visszatérve az MRL érték léte esetén a hatóságnak nehéz lenne bíróság előtt megvédenie egy konkrét büntetést, amennyiben a méhészt ennek alkalmazásán érné tetten.

Cerana!

Nézd el nekem, hogy a klubon nem válaszoltam, de mentségemre legyen, hogy arra lehetőségem nem volt, s nem is lesz. Nem akartam ezzel itt előhozakodni, de mivel más elérési utat nem hagytál nyitva, kénytelen vagyok itt reagálni a felvetett kérdésekre.

Előre kell bocsátanom: a már odaát folytatott vita tekintetében meglátásom semmit nem változott, ennek értelmében továbbra is állítom, hogy a Nagyernyei Attila által reklámozott Mitac 20 EC engedélyeztetése nem az OMME kompetenciája. Nem firtatom, hogy milyen vizsgálatok alapján állítja bárki is, hogy az egyik amitráz hatóanyagú készítmény hatékonyabban irtja a Varroát, mint a másik, mert eddig csak azt olvastam, hogy "szemmel láthatóan jobban potyog tőle az atka, mint a másiktól", s ezt a "tudományos" érvet számadatokkal senki nem támasztotta alá. Úgy tűnik, Nagyernyei figyelmét is felhívta már valaki, hogy amit a reklámozással csinált, az törvénysértő. Azon is csodálkoztam, hogy eltérő kijuttatási technológiák (tartós hordozón/kontra meleg köddel kijuttatva) hatását próbálják meg egy kalap alá hozni. Rajtad kívül senki nem próbálta meg felhívni a figyelmet a "házi" technológiák, hatóanyagok rezisztencia kialakulásában rejlő veszélyére, és senki nem világított rá a keresztrezisztencia kialakulásának lehetőségére. Szóval mostanában olyan ez a dráma, mintha valaki Afrikából DDT-t hozna be szúnyogirtásra, s árulná azt pult alól, mert ott szabadon beszerezhető, s vélelme szerint az európai szúnyog-populáció a hatóanyag kivonása óta eltelt idő alatt elveszítette a DDT-toleranciáját, rezisztenciáját... Mindezt természetesen hasra ütve, vizsgálatok nélkül, illegális csomagolásban... Nem tudom, ha Nagyernyei "hatalomra kerül", kinek ír majd nyílt levelet egy törvénysértő megoldás legalizálása érdekében, de azt feltehetően nem a hazai hatóságoknál kellene kezdenie, a jelenlegi hazai szabályozás uniós jogharmonizáción alapszik...
Erre az üzenetedre sem tudtam privátban sem reflektálni, nézzék el nekem a moderátorok, hogy itt teszem meg...
"Re:A méhegészségügy helyzete
« Válasz #57 Dátum: 2014. szeptember 12. 21:12 »
Tomipapa!
Természetesen minden sora igaz volt annak, amit írtál. Ha valamit, akkor a Mitac népszerűsítését kellett volna törölni, nem a Te hozzászólásodat. Takticot legálisan lehet forgalmazni, Mitacot nem. A Taktic felhasználása méheknél azonban éppúgy illegális. Ha eddig a hatóság nem ágált ellene, akkor erre a kis időre már nem érdemes. Legalább addig, amíg a legkisebb kárral járó helyettesítő megoldást a méhésztársadalom ki tudja magának kísérletezni, ha már az erre felkent szervek nem teszik meg. Ha egyáltalán vannak ilyen szervek. Csakhogy a tét majd nem az élelmiszerbiztonság lesz, hanem a megporzó szervezetek léte. Amúgy engem nagyon érdekelne az a dolog, hogy miképpen lehet betiltani egy szer használatát, ha az nem kizárólag élelmiszer előállítást szolgál. Méhes megporzáshoz ki tilthatja meg a Fumagillin, amitráz használatát? Hiszen az amitráznak jelenleg van legális (bár úgy tudom csak ideiglenes) engedélye. Aranyáron."

Nos, erős ellentmondásokat érzek az érvelésedben: a jelenleg atka ellen használt állatgyógyászati készítmények esetében a "megporzó szervezetek létére" való hivatkozás elég erőltetett érv hazánkban. Hazánkban (s Európa túlnyomó részén) nem a méhes megporzás a fő csapásirány, nálunk a méhek élelmiszert "állítanak elő". Azt pedig élelmiszer-biztonsági szabályokkal kell védeni. A jelenleg hatályos szabályozás alapján az amitráznak még van MRL értéke mézre. Szerencsére az amitráz aránylag nagyon csekély mértékben oldódik hidrofil közegben, ráadásul bomlása is aránylag gyors, így eddig nem igen került fókuszba. Meg kell jegyeznem, hogy az amitráz gyors bomlása, hidrolízise erősen pH-függő, hiszen felezési ideje vízben (25 C fokon) pH 5 mellett 2,1 óra, pH 7-en 22,1 óra, és 9-es pH-n 25,5 óra. A bomlás kezdeti lépése hidrolízis, a keletkező bomlástermékek pH< 3 esetén túlnyomó részben 2,4-dimetil-anilin (2,4 DMA); pH3-6 között N-(2,4-dimetilfenil)-N'-methylformamidine és 2,4-dimethylphenylformamide; ha a pH>6, a fő bomlástermék 2,4-dimethylphenilformamide (2,4-DMPF). Azért tartottam szükségesnek ezeket leírni, mert létezik olyan közlemény, mely szerint elsősorban nem az amitráz, hanem annak még aktív metabolitjai jelenthetnek kockázatot, ráadásul a 2,4 DMA (és a 2,4-DMPF) sokkal stabilabb, mint az amitráz. Osano és csapata (2002) vizsgálatai szerint a 2,4-DMA mutagén és rákkeltő kockázatot hordoz...

Mindez nem azt jelenti, hogy "a fürdővízzel ki kívánnám öntetni a gyereket is", s szeretném hangsúlyozni, hogy nem "ellenségként" igyekszem felhívni a figyelmet a fentiekre. Tisztában vagyok azzal is, hogy sokak számára nem csak a magasabb jövedelem megtarthatósága forog kockán az atkafertőzés következtében, hanem a megélhetése is, de nyíltan "fekete technológiákat" reklámozni már csak azért sem tartom helyes útnak, mert a méhészeti ágazatnak semmi szüksége a sajtóhírverésre, s az "élelmiszerbiztonsági kockázatok" köztudottan rendkívül népszerűek a bulvársajtó számára (lásd a megelőző mézbotrányok okozta problémákat).

Száz szónak is egy a vége: mézünk élelmiszer, tisztaságát, jó hírnevét megőrizni elsődlegesen a mi érdekünk. De hogy ne csak az én véleményemet hangoztassam, lezárásként inkább idéznék:
"Az ezredforduló komoly kihívást hozott a magyar méhészet és méztermelés számára is. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos technikai felszereltséggel és korszerű ismeretek hiányában nem lehet tovább méhészkedni. A méznek, mint állati eredetű élelmiszernek egyre szigorúbb minőségi követelményeknek kell megfelelnie, amely nem csak a hatósági rendelkezések betartásában, hanem a fogyasztói érdekek találkozásában is meg kell nyilvánuljon. A méhészkedésnek, mint tisztességes profitot és megélhetést biztosító kisvállalkozásnak szoros összhangban kell élnie az EU-s elvárásokkal, a biztonságos élelmiszertermelés szabályaival és a fenntartható mezőgazdaság követelményeivel. A méhbetegségek elleni védekezést, beleértve a varroosist is, ezeknek a szabályoknak a szellemében kell megszervezni." (Békési: Atkairtás napjainkban, kísérletek, eredmények)

Nos, ezt nem én írtam, s azért idéztem, mert írás közben elgondolkodtam annak a lehetőségén és veszélyén, hogy a kimondhatatlan nevű kiszerelésben becsempészett amitráz hatóanyagú készítmény használhatóságának hiányában borítékolni lehet a teljes hazai ökológiai méhészkedés rövid időn belül bekövetkező összeomlását?

Tsanyi által közölteket meg tudom erősíteni: az említett adagban Mitaccal működik Furettóban az amitráz.

Köszönöm az infót!

2dl petróleum 8ml Mitac.
A Mitac-ot ha jól tudom Szerbiából hozatta egy ismerősöm.

Értem, én mindenhova 2 csíkot rakok.

Családerősségtől függően 1-2 csík!

Ludasmatyi !

2db csíkot raksz/kaptár ?

Gyuri!
Nem azt mondom hogy nem hullanak tőle,hanem azt hogy korántsem annyira hatékony már,mint eddig!
25 ml taktic+75 ml étolaj/100 db csík!
Épp az előbb beszéltem Janoviccsal,és azt mondja hogy ez legfeljebb kiegészítő kezelésnek felel meg!

Ludasmatyi !

Nem értek veled egyett, én ellenörzöm a hullást és igencsak hullanak tőle az atkák, igaz az 5. kezelés után is van hullás bőven.

Milyen arányban kevered a szert ?

Sziasztok!
Én szintén a Tóth Péter által ajánlott,amitrázos-étolajos papírcsíkot használom,már a 7.-ik hete!
7 alkalom után még mindig látok nem egy atkát a méheken!!!
Lustaságomnak köszönhetően eddig még nem raktam be alulra semmit,így a lepogyogásról sajnos nem tudok adattal szolgálni,de ha a méheken látok,akkor ott baj van!
A papírcsíkot gyorsan felejtse el mindenki!
Tavaj igen..idén már nem használ!
Áttáérek a ködölésre!

Azért nem lehetetlen, főleg ha van erdélyben ismerős.

http://www.aaz.ro/vanzari/31/fumagilin-b-de-vanzare

Üdv tsanyi!
Kérdezném furettóval milyen dózissal kezelsz? Ill Mitac-ot hol lehet beszerezni?
Köszönöm!

Kb 3 hete már írtunk erről. Nálam Apivar és Tóth Péterék által ajánlott papírcsík duplája járt így. (1:3-as taktic-étolajba áztatott 21-3cm-es rajzlapból 2db).
A Taktic-ot ami a csapadékosodás miatt amúgy sem tetszett Mitac-ra cseréltem ami töményebb így 1:4 ben kevertem. Talán több atkát hozott, de a furettózás 3 naponként lehozza azt az atkamennyiséget amit a csík egy hét alatt.
Próbálkoztunk több dologgal is. Egy barátomnál Mite gun 2-vel végzett két oxálsavas kezelés után a porlasztott amitráz több atkát hozott mint az oxálsav. Tehát fiasítás esetén ez sem megoldás, főleg ha visszaolvasod Zombee nemrég az oxálsavról írt hsz-ét.
Próbáltam a napokban Mavrikot is (tau-fluvalinát), Kb. ugyanolyan mennyiségben hullik tőle az atka mint az amitrázos csíknál, de hosszabb a hatása.(Nem csak 3 napig)
Nálam 3 család került kritikus helyzetbe mert későn tűnt fel, hogy a csíkok nem hozzák azt az eredményt mint előző években.
Egyet megszüntettem, kettőt egyesítettem. Atkából úgy tűnik sikerült kikezelni, ma egy hullott. Van ~7 keret fiasa de kérdéses az atkaszívott méhek milyen utódokat tudnak nevelni, képesek lesznek-e áttelelni.
Az atkahullás nálam már csökken, de sajnos sok problémát várok még. A mászkáló méhek száma is lecsökkent, de a kelt méhek között vannak atkaszívottak, jöhet a vírus a nosema. Sajnos Fumagillint sem lehet beszerezni.

Remélem tudsz valamit használni a tapasztalatokból.

Szerinem amitráz akkor használ, ha előtte télen sikeres volt a totális atkaírtás.