Most péntek. Rendben,ellenőrzöm még később is. Bár elég lazán vannak a 10 fokos melegben. Az eddigi potyogás az elmúlt 5 év átlagát hozza,remélem,hogy nem lesz gond már az atkával. Halkan teszem hozzá,hogy eddig még nem tapasztaltam,hogy oxál után egy héttel potyogna az atka,sem az apioxnál,sem a beevitalnál nem tapasztaltam még ilyent. De hiszek neked.

Tomi melyik pénteki?
Bocs de az oxálsav után 3 nappal kezd hullani az atka. Ha múlt hétfőről van szó akkor irigylésre méltó a helyzeted, de ha most péntekről 19.-e van szó akkor várjál még egy hetet!

Pénteki oxálsavas locsolás után ma 0 potyogás,pár helyen 1. Atkakérdés kipipálva. Remélem a kaja is elég lesz mindenhol. Mióta becsuktam a higiénikus aljakat, a cinkék is eltűntek. Jöhetne már a hideg.

Köszönöm

Meg a 7 sorozat 3naponta hatásosabb lenne! Feltéve ha furettoval csináltad.

Igen!!!
Nagyon IGEN!

És számold is.

Sziasztok.
Röviden tömören: Ősszel kezeltem tac-tic-al 5X ez után 2-4 atkát találtam az ebben az évben csinált családoknál. De a kezelés előtt ezeknél a családoknál rengeteg atkát láttam fiasítás csökkenése után. Kérdésem: Perizin-nel Csorgassak vagy ne? Dolgozok úgyhogy ebben az évben és szezonig ez lehet az utolsó hétvége, hogy kezelni tudok. Előre is kössz

Szia. Zsolti leszoktad fóliázni kívülről a kaptárakat?

Én is láttam inni pár méhet, de itt nem volt tömeges.
Pár családnál azért lehet fias, mint ahogy november elején is csak egy párnál volt(nálam).

Ma a méhek erősen keresik a vizet, lepik a harmatos füvet. Az esetleges most hétvégi kezelés nem lesz nagy hatékonyságú - legalábbis itt mifelénk.

Talán a hétvégén alkalmas lesz az időjárás. Minden kívánságod, így teljesüljön!
http://koponyeg.hu/t/Bab%C3%B3csa

Lehet, hogy rossz a módszerem, de az oxálsavas locsolást én mindíg 10-12 C felett végzem (perizinnel még nem dolgoztam). Ez nagyon megkönnyíti a munkát,hiszen ekkor már fellazul a fürt, jobban látható. Ráadásul szerintem a család is jobban viseli, hiszen rendeződni tud. A +5 fok körüli hőmérséleten sokszor még a fürt helye és kiterjedése is alig állapítható meg, hiszen lent vannak összehúzódva. Ezen a hőmérsékleten nem igazán szeretem a családokat zaklatni sem.
Eddig még minden évben volt néhány ilyen enyhébb nap decemberben, amikor a kezelést el lehett végezni, de nem tudom az idén is adódik-e ilyen lehetőség.

Az osztrákok is tudhatnak angolul.

Nekem ez a használati utasításom van meg:

http://vernalis.hu/termek/beevital-hive-clean

És én ezért is kérdeztem meg, hogy hátha változott a termékleírása...
Erre enyhén fogalmazva nem ide illő hangnembe váltottál át...


NEm vagy méltó a vitára a modorod miatt....azt hittem hogy azért kulturáltabb vagy....
Magam részéről én itt le is zárnám...
Minden nemű nem ide illő dolgot kérem pirvátba.
Köszi

Köszönöm a segítséget! Tegnap +5 fokban megcsináltam perizinnel.

Ja és ha használod nem ártana elolvasnod valóban a használati utasítását mert nem tudom te milyen Bee vital hive clean- t használsz, mert amit én használok az Osztrák termék. Nem Angol

Ha használod akkor olvasd el a használati utasítását de figyelmesen és akkor talán felfogod hogy rá van írva hogy -5 - +25 fokig lehet használni testmelegen vagy ahogy tűzoltó kolléga írta langyosan! A -5 fokot pedig nem más szopatására írtam hanem azért hogy 6-8 fokban nyugodtan lehet használni. Okoska

A tájékoztatók sehol nem írják a -5 fokot(Még az gyártói(angol) bee vital-os oldal is -1 fokot említ). Mire gondol az ember? Arra hogy aki -5 fokot ír az már kipróbálta már -5 fokban.... Erre meg írja, hogy ő se csinálná -5 fokba. Vagyis nagy valószínűleg még ki se próbálta -5 fokban, vagy ha kipróbálta akkor még se ajánlja a -5 fokba történő használatát(gondnok: "-5 fokban már én sem csinálnám").
Arra kérdésre, hogy használom? Igen, de még én se mentem +5fok alá a használata során.
Összegzés: Én nem kötözködni akartam, egyszerűen tisztázni akartam a helyzetet. Inkább választom a kötözködő szerepét mint sem a félrevezessek valakit....

Igen amúgy az ilyen hőmérsékletben nyugodtan lehet csinálni -5 fokban már én sem csinálnám meg olyan hidegben amúgy is csak kívülről nézem a kaptárakat. Én is ma fejeztem be a záró kezeléseket.

Bocs, hogy beleszólok, de ezeket a locsolós zárókezeléseket, Perizin, Api Ox, +5C felett javasolják a gyártók.
Tapasztalatom csak ilyen hőmérsékletről van mert betartottuk az ajánlást, így 0-50 elpusztult méh, ránézésre a kezeléskor elázott méhek amelyek nem tudnak a fürtbe visszajutni. Ezen a hőmérsékleten már a méhek igen le vannak lassulva.
Bee Vital esetében a bejuttatott folyadék kevesebb mint a fele az említett szerekének, gondolom ezért merik alacsonyabb hőmérsékletre is ajánlani.
-5C ig tudtommal csak az amitráz hideg acetonos ködölését javasolják VAT-1a készülékkel.

Az eredeti kérdésre visszatérve, a 6-8C jó.

Most akkor szoktad használni vagy csak kötözködni akarsz. Mert ha ilyen linkeket teszel be ebből az jön le!

De lehet h már változtattak rajta

http://www.ameheszet.hu/infokoezpont/vi ... ellen.html

Itt is csak -1.

Szia. Olvasd el a használati utasítását a híve clean-nek és akkor látni fogod, hogy nem én mondom elsőnek hanem a gyártó. És Tűzoltó is írta testmelegen kell használni ennyi.

Nem plussz 5 fokot akart lenni? Ezzel a -5 fokos hatàrról most olvastam nâlad először.

Én dec. 04.-én csináltam meg a zárókezelést Perizinnel +7°C volt amikor kezeltem a családokat. Másnap pár darab hulla volt a röpdeszkán de szerintem ez természetes a kezelés után.

Tartsd langyosan és akkor gond nélkül csinálhatod.

Miért mi a baj az oxálsavas csorgatással -5 fokig lehet vele dolgozni a perizin sokkal durvább vegyszer.

5 oC fölött jó a Perizin, én inkább ezt javasolnám.

Sziasztok!
Ilyen borus esős időben 6-8 foknál szabad-e zárókezelést csinálni? Perizinnel vagy bee-vitallal csorgatva gondolnám.
V. B

Fogadjuk el, hogy úgy van, ahogy mondod. Az atka ivaros szaporodása azonban egy ál-ivaros szaporodás, ahogy lentebb is írtam. Hiszen nincs idegen hím, az ivaros szaporodásának eredménye azonos az ivartalan szaporodáséval. Csak akkor van idegen hím, ha két atka megy be egy sejtbe. Azonban ez az idegen hím is nagyon szoros rokonságban van az esetek 99 százalékában a másik atka nőstényével.

Az ivaros szaporodás nemcsak a faj genetikai változatosságát fokozza, hanem van egy pontosan ellentétes hatás is, tehát stabilizálja a faj génkészletét, genetikai egységben tartja a fajt.

Az ivaros szaporodási szakasznak két nagyon fontos feladata van.
1.
Az ivaros szaporodás során a fajra jellemző genetikai variációk száma a szükséges mértékben lecsökken. Azok a génszakaszok ugyanis, amelyek lehet, hogy önmagukban nem lennének halálosak, de páros előfordulás esetén már halálosak, az ivaros szaporodási lépésben kipottyannak.
2.
Ha nem létezne ivaros szaporodás, akkor a mutációk sorozatának semmi sem szabna határt. Olyan mértékű folyamatos változást okozna a génkészletben, olyan mértékű genetikai elsodródást, hogy viszonylag rövid idő után az adott faj vissza se tudna térni az eredeti élőhelyére.

Ennek az a durva következménye lenne, hogy az élővilág olyan gyorsan változna, hogy képtelenek lennének egymáshoz alkalmazkodni, képtelenek lennének az együttélésre. Nem lenne erdő, mező, virágos rét, méhecske se lenne, sőt ember sem.

Ha nem lenne ivaros szaporodás, akkor a Földön nagy valószínűséggel csak bakteriális szintű élet létezne. Egyetlen óriási és folyton változó genetikai összetételű lötty, szmötyi, kocsonya úszkálna a sekély tengerekben.

A sejtes élőlények éppen ezért mind rendelkeznek az ivaros szaporodás képességével, még azok is, amelyek ritkán használják, például a sekély tengeri virágállatok, hidrák, medúzák.

Zombee!
Köszönöm a linket. Az álanyaság is zsákutca kijelentésed valóban helyes. Azonban ott van legalább elméleti kiút. Ehhez bennünket Geddekas barátunk által gyártott di-haploid szó vezethet el. Vagyis, ahogy ő összeragasztotta a haploid szavakat a diploiddá, úgy ez elméletileg legalábbis elő is fordulhat a valóságban is. A munkásméh petevezetőjében két pete összeragadásával egy diploid nőnemű egyed fejlődésére van lehetőség az anyját vesztett méhcsalád esetében. Here bőven van, ekkor ugye pont a fordítottja történik, mint az atkánál: csak az álanyás családoknál fordulhatna elő egy ivartalannak mondható szaporodási forma, egyébként pedig mindig ivaros. Ebből kiindulva az atkának sem kellett volna mást tennie az évezredek során, mint elhagyni az ivaros szaporodást, és (sarjadzás helyett), tisztán arra specializálódni, hogy a két haploid pete összeolvadjon a petevezetőben. Tovább megyek: hagyja el a meiozis, számfelező osztódását az ivari készülékében, és egyből diploid petéket rakhatna. Ugyanaz lenne az eredmény, mint a most is tapasztalható ivaros szaporodásnak: klónok létrejötte.

Az álanyaság is zsákutca, de sajnos létező dolog.
Egyelőre elfogadom tényként, hogy a hím atka élete a fedett sejtben kezdődik, és mire a méh kibújik a sejtből, ott is fejeződik be, továbbá nem csak egy nőstény atka bújhat a sejtbe.
Szerintem nagyon jó helyen keresgélsz, amikor az atkák szexuális viselkedését megismerve, annak megzavarásában hatékony biológiai védekezést sejtesz:
http://idw-online.de/de/news608954

Zombee!
Szerintem az élőt nem tudják a méhek kitakarítani, csak a holtat. Mondjuk a tapadókorongok miatt. Ha egyáltalán a hím rendelkezik ilyennel.Ha elpusztul, a méhek kiszedik a sejtből, és ez alul a tálcán látható is lesz.
Alapvetően van más alternatíva is. Az elsőként lerakott hím atka csak az első testvérét tudja megtermékenyíteni. A többi egy új sejtben a saját fiától fog megtermékenyülni, de addigra ki is kel a méh, tehát itt kimarad egy ciklus, ami nekem hiányzik a szaporodási rátájából ahhoz, hogy ne legyen extrém magas az egy atka utáni szaporulat, és ne legyen olyan kicsi, hogy kihaljon. Arról nem is beszélve, hogy nyáron feltűnően sok kelés előtti herefiasban találtam pusztán egy atkát. Ennyi terméketlen atka sem lehet. Ezért nem illett a képbe a számításaim során az, hogy ha az atka felkeresné a herefiast, akkor a tapasztaltaknál lényegesen nagyobb lenne az atka gradációja. Én azt tartom nagyon furcsának, hogy az evolúció tulajdonképpen ezzel a fajta ivaros szaporodással egy üresjáratot csinál. Semmi szükség rá, szaporodhatna az atka ivartalan módon is pl. sarjadzással . Ezt persze viccből mondtam. Az lehet, hogy pusztán evolúciós zsákutcába került a Varroa a bezárt sejtben. Ezt igazolhatja az a tudományos tény, hogy az összes atka valójában klón. Tehát nem feltétlenül szükséges az általam leírt jelenség létének feltételezése, de van még néhány dolog, ami mellette szólhat. Ez pedig a foretikus fázis. Én a gyógyszerek eltérő hatékonyságát a kora tavaszi, és az őszi időszakban azzal magyarázom, hogy ősszel hosszabb a foretikus fázis. Korábban azt gondoltam azért, mert az atkák zavarják egymást, és egy szűkűlő nyitott fias kínálatban tulajdonképpen sorbaállás alakul ki. Erre lehet egy olyan magyarázat is, hogy a hím atkát keresik. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a fedett sejtek közül átlagosan mennyi fertőzött atkával. Nem lennék meglepődve, ha mondjuk kijönne egy olyan szám, hogy minden ötvenedik. Azért ez heresejtre nem igaz. Lehet, hogy tulajdonképpen a foretikus szám feldúsulása azért következik be, mert a heresejtet keresik, és kényszerből mennek egy idő után a munkásba. Persze a szűkűlő fiasítás önmagában képes torlódást előidézni. Tehát lehet ésszerű magyarázatot találni az ellentmondásokra is , csak arra nem, hogy miért végez a természet egy ilyen üresjáratot ? Az ember azt gondolná, hogy egy élőlény nem mond le az ivaros szaporodás nyújtotta előnyökről, különösképpen úgy nem, hogy nem veszített el ezen meglévő képességéből semmit az idők folyamán. Mindenesetre ha így van, akkor felfogom evolúciós zsákutcának.

Érdekes a felvetésed. A szakirodalom szerint a hím atka a sejtben elpusztul.
Tegyük fel, hogy mégsem. A méhek kitakarítják a sejtből, mielőtt az anya újra bepetézné azt. Miként kerülne vissza?

Zombee linkjét majd próbálom olvasgatni. ami a többi dolgot illeti.
Tomipapa!
A lehullott atkákat sokat nézem. Valóban vannak kevésbé pigmentált nőstény atkák is, de a hím atkának más az alakja is. Inkább kör alakú, mint ovális. Ha elpusztul,az is megjelenik a kaptár alján, a méhek nem eszik meg. A Csaba György cikkének csak a második oldala jött le ,de most éppen megnéztem a letöltések között, és úgy tudtam olvasni.Átnézem. A haplodiploid szaporodásmód: a hím haploid, a nőstény diploid. A számfelező osztódás során lesz belőle két haploid, ami a hím ivarsejttel egyesülve lesz diploid.A problémám az, ha a haploid hím az anya genetikai mása, és ez lesz az utódok apai része, amihez hozzájön az anyai haploid rész, akkor ez tisztán anyai eredet teljes vonatkozásban. Tehát semmi értelme az ivaros szaporodásnak. Csak akkor történhet valódi génkeveredés, ha egy sejtbe több nőstény atka jut be, és az egyik hím utódja termékenyíti meg a másik nőstényt és fordítva. Viszont van olyan megfigyelés, hogy a szaporodási ráta csökken nagyobb atkalétszámnál, pedig inkább akkor van esély a több atka/sejt előfordulásra. Tehát ez két ellentétes tendencia.
Bogaras!
Én azt nem is állítom, hogy a párzás a sejten kívül történne. Azon gondolkodom, hogy a nőstény atka abba a sejtbe megy be, amelyet már egy másik nőstény atka elhagyott, feromonjaival jelezve az utat, ahol a hím atka van. Hiszen az ki sem megy. Ezért abban az esetben, amikor hosszas keresgélés után sem talál a megtermékenyítetlen nőstény atka olyan sejtet, ahol hím atka van, akkor üres sejtbe bújva csak hím utódot hoz létre, talán a 12. napra ez a hím már ivarérett is lesz,megtörténik itt a párzás, és a nőstény a következő fedett sejtes ciklusban fog nőstény atkákat nemzeni.
Ami az amitrázt illeti. Ne legyenek illúzióid, mert könnyen pórul járhatsz. Javaslom a hatékonyságmérések végzését. Nyáron kétszer 12 napos időszakban mérve az atkahullást ugyanazon családnál folyamatos kezelés mellett. Ha a második tizenkét nap lehullott atkái kb harmadát jelentik az első tizenkét napénak, akkor rendben van. Ha ugyanannyi, akkor el kell felejteni az adott szert. Ez utóbbi hatékonyságot mutató szer fiasmentes időben 3-4 kezeléssel elegendő az atka megfelelő szintre történő csökkentésére.

Várom Arisztaiosz hozzászólását, addig is olvasnivaló a témában:
http://www.extension.org/pages/65450/va ... ve-biology

Cerana!

Sajnos még néhány napig nem vagyok otthon, s ugyan az észt nem kizárólag otthon tartom csak, de idegen gépről sokkal nehezebb leveleznem, ráadásul a mentett anyagok is az otthoni gépben laknak. A megoldás a haplodiploid szaporodásmód, arról már beszélgettünk egyszer. Ha hazaértem, igyekszem záros határidőn belül bekapcsolódni a beszélgetésbe. Bogaras harmadik linkje egyébként dr. Csaba György összefoglalója az atkáról, a Parasitologica Hungarica-ból, minden gond nélkül megnyitható:
http://publication.nhmus.hu/pdf/parhung ... _16_31.pdf

A második nekem sem biztonságos minősítést kapott, idegen gépről nem próbáltam megnyitni...

Ami Bogaras megjegyzését illeti, a hím atka a méhsejten kívül életképtelen, s a méhsejten belül sem képes táplálkozni, csáprágói kizárólag a "szaporítóanyag" továbbítására, elhelyezésére szolgálnak. Egyszer a "megváltóknál" elhangzott egy kérdés, a nagyon világos elpusztult atkákkal kapcsolatban, melyre válaszolva te azokat hím atkáknak vélted. Nem azok, hanem fejletlen, életképtelen nőstények, a hím atkák nem találhatók a méhsejten kívül.

mind hármat be tudtam tölteni, bár ezeket már ismertem
a lényeg és nem biztos hogy pontosan tudom , de itt is a hím atka amikor végez a párzással elpusztul azt hogy a sejtben-e vagy kívül párzanak nem tudom biztosan , de szerintem kívül a hím nem képes táplálkozni ezért a rövid élete a nőstény hasonlóan a méhekhez megtermékenyített és megtermékenyítetlen petéket rak így alakül ki hogy hím vagy nőstény az utód
éppen az idén gondoltam , hogy a nagy atka írtásos szónoklatok közepette jó lenne ha az előadó kitérne az atka ilyen jellegű biológiai ismertetésére, mert egy tavaszi nagytakarítás illetve évekkel ezelött már vitába keveredtem Tükörrel , mert állítottam , hogy évközben is lehet kezelni akkor a mivel kérdésnél akadtunk el, de vannak szerek amivel erősen lehet gyéríteni, illetve hordástalan 2-3 hét amikor írtani is
nem osztom az észt mert nekem sincs , de van megoldás és biztos vagyok benne , hogy az idén sem az amitráz nem ölte volna az atkát, a méhész volt aki nem figyelt eléggé, de ez az én privát véleményem

Köszönöm, de sajnos nem jutottam előrébb.
Az apiconét már azelőtt elolvastam, hogy kérdeztem volna, abban nem találtam. Az elte-st blokkolja az avast, mert a tanúsítványa lejárt. A harmadikat sem tölti be. Te esetleg ez utóbbi kettőt el tudtad olvasni ?

Tomipapa!
Vagy bárki más, aki erről többet tud!

Arra lennék kíváncsi, hogy egy régebbi beszélgetéshez kapcsolódva( mely szerint misi ha jól emlékszem jelentős mennyiségű mézet ajánlott fel, és zsolti szellemesen válaszolt rá) a hím atkák életére lennék kíváncsi. Többféle modellt készítettem már az atka szaporodási rátájára, de mindig volt valami hiányérzetem. Idén volt alkalmam találni herefiasban atkát, régebben ez még sosem sikerült, mondjuk túl nagy erőfeszítéseket nem is tettem érte, ahogyan most sem). Ekkor vetődött fel bennem a kérdés. Mikor történik normális esetben az atkáknál a párzás? Hiszen ha ugyanabban a sejtben, ahol a saját anyja, illetve a nővérei vannak, akkor az atka szempontjából semmi értelme az ivaros szaporodásnak. Annak csak akkor lenne értelme, ha idegen atkával párosodna. De igazából a hím atka el sem hagyja a sejtet tudomásom szerint. Létezik az, hogy a nőstény atka csak olyan sejtben képes szaporodni, amelyben már lapul egy hím atka ? Tehát arra gondolok, hogy a nőstény első önálló sejtciklusában (tehát azután, hogy kikelt abból a sejtből, amelyben született) ha nem tud olyan sejtbe bebújni ahol lapul egy hím atka, akkor csak egy termékenyítetlen, tehát hím atkát hoz létre, és nőstényt majd csak akkor, ha olyan sejtet talál, amelyikben volt ivarérett hím atka. Ilyen esetben teljesen más, biológiai atkairtási módszert is ki lehetne dolgozni.
Szóval ha valaki erről többet tud, az kérem írja meg!

sajna nálam is volt ilyen atkán a hátán lovagló anya-nem sokáig élt.

Sajnos lehetséges persze ugyaaz történik vele is mint a dolgozókkal megfertőződik legyengül meghal!

Egy kérdés. Csak felvetődött bennem, ezért kérdezem. Lehetséges-e atkás méhanya? Vagy őt folyamatosan tisztítják a méhek, így nem lehet atkaszívott az anya? Mondjuk akkor egymásról is képesek lennének leszedni nem? Szóval ilyen jelenség létezik? Ha igen, vajon mi történik az atkaszívott anyával?

Persze lehet decemberben is.

Szívesen.

Ha kell megadhatom a gyártóját.
Itt gyártják a megyénkben.
Ő mindent megmutat a használatával kapcsolatban.

Miėrt MUSZÁJ ? Lehet decemberben is locsolni. Vagy nem ?

BÉLA69: Köszönöm!

Felénk is van még olyan család amelynél van fiasítás de jövő héten muszáj lesz őket meglocsolni.