Ha ilyen telek lesznek nem tudom, hogy mennyire beszélhetünk záró kezelésről.

Részben jó a hír. Éppen ezért a károgók kifejezést nem tartom helyesnek. Ugyanis a műanyag lap behozatala és lecserélése a szakmai hiba. Értem én, hogy fel kell mutatni valamit a nyári kezelésre, de ez csak elodázza a problémát. Lehet vele néhány évet nyerni.Azt kellene megtanulni, hogy a téli kezeléssel jussunk el addig, hogy nyáron ne kelljen kezelni.Így viszont az eredmény az lesz, hogy néhány év nyári kezeléséért cserébe elveszítjük a téli kezelés lehetőségét. Az alapvető probléma a műanyag hordozóval van.. A Bayer ezt megtanulhatta volna már : Bayvarol, Amerikában a Check. Pl.
http://www.ars.usda.gov/research/public ... 115=127563
Pontos gyógyszerkinetikai információk nélkül (a hatóanyag milyen mennyiségben , milyen dóziseséssel található meg a méhek szőrzetén.) nem lenne szabad engedélyeztetni egyetlen tartós hordozót sem. Ennél a pancsolás is jobb, ha olyan anyagon van, amit a méhek azelőtt szétrágnak, mielőtt vészesen alacsony lesz a leadott gyógyszerszint.

Sziasztok!
Kicsit tanácstalan vagyok, gondolkodom,hogy mivel kezeljek az idén atka ellen.Forgó után Biowar 500-at teszek nekik,záró kezelésnek perizinnel vagy oxálsavval akarok csurgatni.De nem tudom mivel kezeljek akác után.Hangyasavval vagy valami timolos szerrel?Esetleg tudtok valami mást?
Előre is köszi

Hogy az anya mikor fejezi be a petézést illetve mikor kezdi ez sokkal több tényezőtől függ, nincs x-nap, véleményem szerint.
Volt amikor februári meleg napon lepényeztem, egy két családba belekukkantottam. Volt ahol fedett fias volt, volt ahol pete se.
Napok hossza, hőmérséklet, külső hordás (hóvirág), és még nagyjából a kaja készlet is egyforma volt, mégis ekkora eltérések voltak.
Az említetteken kívül, anya kora, család népessége, egészségi állapota ........és biztos van amit én nem említettem, ami közrejátszik.

Veszti1982 írta: "......attól még az anya petézni kezd ha az órája jelez?"

Ebben biztos lehetsz!

Nálam október közepétől, február elejéig sosincs fiasítás.
A fenékdeszka teljes felülete taposórácsos nyitott higiénikus alj.
Októberben elején huzatot csinálok, 1,5 - 2 hétig, ekkor leáll az anya petézése.Majd teljes takarás felülről, marad nyitott az alj.Február elején teszem be a záró tálcákat alulra ami repcéig bent van.Huzamos ideig nincs fiasítás.

Több előadáson is elhangzott már az a vélemény, hogy nagyon jó lenne az atkaszaporulat megfékezésében, de a család életében is ha az anya minimum 40-45 napon át nem fiasítana a télidőben.
Egy olyanon gondolkodtam, hogy van egy méhész aki egy kaptárban egyszerre több anyát teleltet át zárkákban, így mézet spórol meg.
Azért azt nem tudom, hogy a fürtöt hogy követi a zárkázott anya?

Lehet, hogy nagyon laikus a kérdés, de szerintetek van arra esély, hogy ez nem csak egy agyszülemény, hanem valóságban is működő technológia ha az anyát nem engedem petézni?

Még egy kérdés: ha nem fűtöm, hanem szeptember végétől január elejéig hűtőm a konténert, attól még az anya petézni kezd ha az órája jelez?
Lehet, hogy teljesen értelmetlen ötletek, de ha valaki érdemben tud hozzászólni azt köszönném.

Szia!

Méhe. Ism. 9. kötet 2014-es 42. oldalon van egy írás Varroacsapda.

Egy érdekes biológiai atka elleni védekezést olvastam a feecb.méheü oldalon Lényeg a megosztott család nyitott fias anyával kijáróval alulra kerül.Erre jön (mint második eü alj két rosta szövetes közdarab) atka csapda. Az alsón nem fér át az atka zár csak levegő kapcsolat van 4-5 cm légréssel. A felső rostaszövetről kijáró nyílik erre jön a zárt fias méztéri fiókok. Kiszabaduló atka a fiasítás felé csapdába kerül. Az alsó fiók fiasítást ad a felsőt 11-12nap múlva anyásítjuk. Természetes a megosztás idejét további atka elleni védekezéseket méhész munkákat az idő megmondja Bodnár

El is olvastam. Nagyon hasznos cikk. Megállapítható belőle, hogy feltételezésemmel ellentétben az atka különbséget tud tenni a dajka és gyűjtő méhek között. Ír egy feromonális taszító hatásról az atkák között. Azt is írja, hogy a gyűjtő méhekről származó atka kevesebb utódot hoz létre. Ezek a tények a feromonális hatást látszanak igazolni. Nagy kérdés,hogy a dodo által említett kémiai jelet az atka milyen távolságból képes érzékelni. Tehát a méhnek etetnie-e kell hozzá (vagy éppenséggel zárni a sejtet), vagy elég a hasán lovagolva szaglásznia.
Azonban szerintem a feromon hatás nem mindig tud érvényesülni. Ugyanis a fiasítás kiterjedése és szűkűlése az atkának fizikai távolsághatást jelent: az őt hordozó méh elhelyezkedését a kaptárban nagyon sok tényező befolyásolja. Így szűkülő fias esetén kijjebb sodródik a fiasítástól, táguló fias pedig elérheti. A frissen kelő méhek is kifelé sodorják, hiszen elfoglalják benn a helyet a fias mellett. Ugyanakkor kevesebb fias esetén a méhenkénti etetésszám lecsökken-e, ezáltal több dajka etet ugyanannyi fiast, vagy kevesebb dajka etet ugyanannyiszor. Utóbbi esetben kisebb esélye van a "kinn" lévő atkának a fiashoz kerülni. Ez ugye a fizikai elhelyezkedés. Van funkcionális is. Kora tavasszal, vagy fiasításszünet idején a dajka-gyűjtő méh funkció eltűnik. Ha nincs fias, akkor dajka sincs, tehát az atkák eloszlása ekkor közelíthet a homogénhez a méheken, hiszen a méhek nagyjából egykorúak. Fiasításos időszakban pedig a dajkákon koncentrálódnak. A tanulmány is említ 11 napos foretikus stádiumot. Véleményem szerint ez ebből adódhat. Folyamatos petézés mellett kicsi esélye van az atkának a gyűjtő méhre való kerüléshez. Rajnál és télen viszont ez az eloszlás gyakorlatilag akár teljes is lehet. Sokkal kisebb esélye van az atkának hamar bejutni a sejtbe, ezáltal növekszik a foretikus szakasz hossza, csökken az egy időben szaporodó atkák aránya. A legnagyobb kérdés az, hogy vajon átugrás előtt el tudja-e dönteni az atka, hogy jó helyre megy, vagy csak akkor tudja meg, amikor már az adott méhen van. A dajkákon történő feldúsulás származhat abból is, hogy a neki nem kedvező méhet otthagyja, míg a kedvezőn ott marad.

Hálás köszönet érte!!

Az álca kémiai jelet bocsát ki a méhek részére, hogy megkezdhetik a sejt fedését. Az atka ezt a jelet érzékeli.

csak most, csak neked:







Vannak benne érdekes megállapítások az itt, utóbbi időben elhangzottak fényében is.

Sajnos 2011-től felfelé egyik sincs meg.

Ez megjelent a Méhegészségügyi ismeretek 8. 2013-as kötetében.
37.oldalon A varroa atka szaporodásbiológiája.

Tomipapa!
Az angol nyelvet sajnos nem bírom, a gépi fordítás nem igazán adja vissza a lényeget. Ezért megköszönném, ha össszefoglalnád, illetve a sex feromonális hatásokra is nagyon kíváncsi vagyok.

Cerana!

Ez a link talán segíthet továbbgondolni a teóriádat:
http://www.extension.org/pages/65450/va ... ve-biology

Aztán ha igény van rá, a sex-feromonális hatásokkal folytathatjuk, több érdekes eredményről is olvasgattam...

Magam sem most gondoltam. Azonban azt meg lehetne vele tudni, hogy feromon hatás vagy valami más miatt megy be az atka a fias sejtekbe.

Csoky!
Ennek az az akadálya, hogy január van. Nem régen került nálam fókuszba. Egyébként, ahogy írtam is, a szigorú számadatok az arányok megvilágítására jók. Alapvetően azt gondolom, hogy az atka a méhen tartózkodik nem a lépen. Az összes méh pedig nem fér el a fiasítás mellett. Tehát óhatatlanul sodródik kifelé a fészekből az atka egy szűkűlő fiasítás esetén, de a kelés miatt is. Vagyis egyre kisebb az esélye a szaporodásra. Áprilisban más a helyzet: a fiasítás éri el a méheken lévő atkát. Tehát oxálsavas kezelésnek tavasszal van a legkevésbé értelme, legjobban késő ősszel, és akác utáni időszakban, ha volt korlátozás. E hipotézis alapján.

Amennyiben ennyit foglalkozol vele miért nem végeztél már el egy kísérletet ez ügyben.
Nem kell hozzá más csak egy petéztető tok és némi atka. No meg türelem a számoláshoz.

Érdekes megfigyelés. Azt lenne jó tudni, hogy ez a véletlen leesés miatt volt-e, vagy az atka élete egy részét a lépen tölti keresgéléssel (tehát feromonhatás) ? Tulajdonképpen el lehetne dönteni azzal, ha olyan helyre raknánk, ahol öt napos álca is és 2 napos is van van. Ha felismeri az öt napost és bemegy , akkor feromonhatás.

Én viszont igen. Már nem is egyszer.
Azt speciel nem tudom, hogy az öt napos álcát keresték-e, de tény, hogy sokszor láttam már ilyet, és nem csak a saját méhészetemben.

Az egyébben írtam, hogy szeretnék beszámolni egy olyan hipotézisről az atka populációdinamikáját illetően, mely alapvetően arra keresi a választ, hogy az atka szaporodását mi szabályozza. A kérdés nem egy öncélú elmélet, hanem a foretikus szakasz hosszának állandóságát kérdőjelezi meg. Amennyiben az elmélet igaz, akkor az oxálsav használhatósága mégiscsak racionális lehet fiasításos időben. Ezt a témát Misinél a méhészet magasiskolájában boncolgattuk, aki kiváncsi az evolúciójára, az ott megnézheti.
Az alaptézis szerint a foretikus szakasz hossza kettő nap. Az oxálsav két nap alatt csak az atkák 30-40 százalékát pusztítja el. Tehát a szaporodás miatt még az atkalétszám csökkentésére sem képes fiasításos időben, ha a sejten belül már nem tart ki a hatása az előtte felvett oxálsavnak. Erre utaló megfigyelésről senki nem számolt be.
Az FF-n olvasható, hogy a Facen kommunikáló méhészek nagy reményt fűznek egy olyan szerkezethez, mely az atkákat oly módon pusztítja, hogy egy kettős ráccsal elválasztják a fiasítást az anyától, így a kikelő atkák a rácson keresztül a nyitott fiasba igyekezve a rostán maradnak, és nem tudnak a fészek méheire visszakapaszkodni. Én Misinél még ez előtt abból indultam ki, hogy ez a fajta feromonhatás nem létezik. Az atkákat én sosem láttam még a lépen szaladgálni, hogy megtalálják az öt napos álcát. Arra gondoltam, hogy véletlenül, nem távolba ható feromonhatás révén találják meg. A véletlent az etető méh szolgáltatja, amikor bebújik a sejtbe: abban a közelségben már felismeri az atka a neki való álcát. Az atka azt sem tudja, hogy milyen méhen van: dajkáló méhen vagy gyűjtőn. Lehet, hogy vérszívással kísérletezik eldönteni, hogy jó helyen van-e, és ha rossz helyen, akkor továbbáll egy másik méhre, hátha az jó lesz. De feromonhatással nem tudja eldönteni, hogy az adott méh mennyi idős. Az bizonyított, hogy az atkának a peterakáshoz lárvavérre van szüksége, tehát nem bábvérre, ami a sejten belüli fejlődésénél rendelkezésre áll.Vagyis csak a következő ciklusban tud hozzájutni az álca véréhez. Tehát állandóan gazdát vált, amíg rá nem talál a dajkáló méh segítségével a lárvára, azaz az öt napos álcára. Feltételezem, hogy az etetés során a testközelségbe került álcát felismeri feromonhatás alapján. De csak bent a sejtben. Amíg a méh csak mászkál a lépen, addig nem. Tulajdonképpen az elméletet az sem dönti le, ha mégis elég ott mászkálni a méhnek, csak ezzel a feltételezéssel könnyebb a dolgot megérteni és modellezni nagy vonalakban. Az is lehetséges, hogy etetéskor belekóstol az álcába, és tudja hogy jó helyen van. Tehát a fiasítás atkafelvevő képességének tisztán feromonhatás alapján egyenlőnek kellene lennie az öt napos álcák számával: az atka addig-addig keresne, amíg ilyent talál, tehát ha nincs több fiasítás, mint amennyi atka van a családnál, akkor minden fiasban atkának kellene lennie. Ez az amit a gyakorlatban késő ősszel nem lehet látni. Magas atkaszám esetén sincs minden fiasban atka. Korábban feltételeztem egy mechanizmust, mely a feromonhatás révén az atkákat taszítja egymástól, ezért van minden atkának egy territóriuma, mondjuk 100 sejtnyi terület, ezért van csak esetleg minden 100. sejtben atka. Azt is feltételeztem, hogy azért, mert talán csak azokban a sejtekben van atka ahol az előző ciklusban volt atkaszaporulat és ott hím atka van, és valójában azt keresi a nőstény. Ez utóbbinak óriási jelentősége lenne, de ez kizárható. Emiatt is van óriási jelentősége, pontosan a rezisztencia terjedése miatt: az atkára a beltenyésztés a jellemző, elenyésző a variálódás lehetősége. Ha két atka jut egy sejtbe , akkor van variálódás, egyébként pedig nincs. Tehát elég egyetlen helyen kereszteződnie az országban két szerre toleráns atkának, akkor annak nincs esélye arra, hogy kereszteződéssel eltűnjön a süllyesztőben. Ha sem a vertikális sem a horizontális lánc nincs megszakítva, akkor a lánc minden tagjához előbb utóbb elér, és egy idő után csak az lesz ott, hiszen a többit az adott szer kiirtja, amit a méhész alkalmaz (ha az nem egy harmadik, adott esetben negyedik szer). De ez csak egy intermezzo volt. A lényeg azon van, hogy véletlenszerűen kerül az atka a fiasba, etetéskor. Ebben az esetben nincs taszító hatás az atkák között, így kerülhet egy sejtbe két atka is, hiszen sokszor etetnek a méhek egy-egy álcát. De megmagyarázza a feltételezés azt is, hogy miért nincs minden sejtben atka. Említettem a gazdaváltást: az atka megy át egyik méhről a másikra, mert egyiknek sem álca (lárvavére van). Tehát az atka minél későbben talál magának öt napos álcát, annál nagyobb eséllyel kerül gyűjtő méhre a dajkálóról. Tehát a szaporodási esélyei csökkennek. Vagyis azt az ellentmondást, hogy a minimumfeltétel szerint az egy atka egy életképes utód egy ciklusban olyan mértékben emelné meg az atkaszámot egy db induló atka esetén is, hogy nyárra több tízezernek kellene lennie herefias nélkül is, ezzel a véletlenszerűséggel igen jól lehet igazolni. Tételezzük fel, hogy van 1800 atkánk, 18000 fias sejtünk, és 54000 dolgozónk. Legyen 18000 a dajkáló méhek száma. Legyen az etetés álcánként 10 db naponta. Minden 10. dajkánk atkás (1800 atka a 18000 dajkaméhen). Mivel minden tizedik etetésnél tud egy atka bebújni, ezért minden fias sejtünkbe kerül atka. Ha lecsökken a fiasítás, a negyedére, akkor csak a negyede fog az atkáknak szaporodni, mert a dajkaszükséglet is csak a negyede az előzőnek. A fias lépről fizikailag szorulnak ki a dajkaméhek. A fiasítás csökkenése nem azt jelenti, hogy a dajkák mozgása megnövekszik, azaz a kevesebb álcát is ugyanannyi dajka gondoz. Pontosan ezért működnek rosszul késő ősszel a tartós hordozók: a fiasításon kívül levő méheken eme mozgás hiány miatt nem érik el az atkát. Ha az atkák átmásznak a nem dajkáló méhekre, azaz a 18 ezer dajkálóról az 54 ezer méhen oszlik el ugyanannyi atka, akkor pedig a harmada lesz a dajkálókon az atkasűrűség. Így csak minden harmadik fiasban lesz atka, amelyik szaporodik, és ha a fiasítás is lecsökken a negyedére akkor az atkák egy tizenkettede szaporodik csak. A többi szükségszerűen foretikus, tehát elpusztítható. Teljesen más a következtetés, amikor az atka feromonhatással keresi meg a fiast: akkor mindegyik szaporodik, stabil a foretikus szakasz. Ezzel a hipotézissel a foretikus szakasz nem stabil, a szaporodó atkák arányát a fiasítás/ dolgozó méhek aránya határozza meg. Illetőleg a dolgozó és dajkáló méhek keveredési lehetősége (anyarács, kijáró helyzete).

Én egy sorozatot végigcsináltam félálarccal. Komoly negatív hatást nem tapasztaltam a szememen, mintha olyan lett volna néha mint amikor fáradt az ember. Csípés, pirosodás sosem volt. Mindenesetre nem játék a dolog, így utóbb visszatértem a jól bevált panorámához, de a dupla szűrős 3M után érezhetően nehezebb volt a légzés benne, ezért utána néztem és van a 3M-nek olyan szemüvege ami légmentesen zárt és formája igazodik a félálarchoz. Tavasszal veszek egy ilyen szemüveget.

Ha valakinek van konkrét ismeretanyaga az oxálsavgőz szemkárosító hatására vonatkozóan kérem ossza meg velem, mivel az ÖMKI oxálsav szublimációs kísérletéhez a Sublimox készülékhez a fent említett 3M félálarcok kerültek kiosztásra minden résztvevőnek, ha szerintetek is indokolt kötelező jelleggel javasolni fogom a szemvédők beszerzését és használatát.

A csorgatásos adag 1-5 mg/ család. Amit kb. 1-2 óra alatt szétoszlatnak magukon. 60 mg adag egy hétre falapon, az elvileg 8,5 mg/nap. Tudom, hogy így nem lehet számolni, de az 0,7 mg/2óra. Ez a baj, hogy semmiféle adat nincs a kinetikáról: átlagosan mennyi hatóanyag van a méhek szőrzetén tartós kezelés esetén ? Ja és a falap: vajon mennyi hatóanyagot szív be a falap, ami ott marad benne, és mennyi marad a felületen ? Papírlapnál legalább azt lehet tudni, hogy szétrágás közben érintkezett vele. A megcsavart Biowarból kinyomható az amitráz , amivel egyébként a méh nem érintkezik, csak ott van a lapban benne. De biológiai hatása nincs. Sarlatánság az egész.

Azért ez érdekes, mert a csorgatás esetén rendkívül kicsi volt a koncentráció, már ha a 10l/1-2ml csorgatásos keverékre gondolsz.

Tükör!
Az OMME hírekből átjöttem.
http://www.vita-europe.com/wp-content/u ... 3Mar10.pdf
Azt nem tudom, hogy az ős Apistanban valójában akkor a racém elegy volt-e, és csak most van benne a taufluvanilát ? Szerintem a mennyiség mindenképpen perdöntő. Csorgatva még mindig jó volt, amikor a falap már nem működött. Ugyanez a helyzet az amitráznál is (csak nem csorgatás, hanem füstölés, de már az is lényegesen rosszabb hatékonysággal). Ezt nevezem toleranciának: úgy tűnik mintha jó lenne, de valójában nagyon gyenge a hatás. Fias jelenlétében ez már nem elegendő. Egy 60 százalékos szert kétszer adva fiasmentes időben, jó hatást lehet elérni. Ugyanehhez 12 kezelés kell fias esetén, de ott még szaporodik is, tehát inkább 18 kezelés a kettő helyett. Tehát a probléma a nyári kezelésekkel van. Erre elvették tőlünk azt a szert, amivel egy esetleges kumafosz tolerancia esetén télen még tudnánk védekezni.

Varatrazt használ valaki? és mik a tapasztalatok?

??????????

Aki oxálsavat használ annak eleve felejtős a félálarc

Mindenkinek köszönöm, sokat tanultam a leírtakból. Meg is rendeltem egy panorámás gázálarcot BLS Italy a szűrő pedig ezek ellen véd: A2B2E2K2P3

http://img.jofogas.hu/images/Panoramas_gazalarc__olasz_markaju__Uj__15044770472.jpg

Igi!

A linkben található álarchoz adott szűrőbetétek alacsony kapacitásúak, kivéve a P3-as részecskeszűrő kategóriát, mely magas kapacitást jelez (egyébként méhészeti célra alkalmasak lennének, de jobb lenne, ha közepes kapacitással rendelkeznének a többi szűrő-kategóriában is). Nekünk elégséges az A B P kódjelű szűrőbetét, ha kénezünk is, válasszunk az A B E P kódú betétet. Ammóniával reményeim szerint ritkán találkozik a méhész, a K szűrőkategóriára tehát nincs is szüksége. Javasolom, hogy az A B E K betűkódok mellé válasszák a 2-es kapacitásjelző számot, a részecskeszűrő legyen feltétlenül 3-as, hiszen az árkülönbség nem jelentős, a biztonság már sokkal inkább. A szemüveget se feledjék azok, akik fél-álarc mellett voksolnak. Mint már többször írtam, jobb a békesség...

Javaslom áttanulmányozni: http://www.haberkorn.hu/pdf/munkavedele ... delem1.pdf linket, könnyebb a választás, ha tudjuk, miből szeretnénk választani. Eldöntendő kérdés a panoráma- és a félálarc dolga, a védelem szempontjából a teljes álarc nem csak kényelmi szempontot jelent, de jelentősen növekedik a védelmi képesség is. Fontos az álarc választásánál az ergonómiai, kényelmi szempontok mellett figyelni a szűrőbetét csatlakozási típusára, a kétféle rendszer nem csereszabatos.
Ugyan írtam már, de ismételten felhívnám a figyelmet, hogy milyen helyeken és mely vegyszerek esetén nem használható a csak "szűrő, adszorpciós típusú" légzésvédő készülék!!!

Ezt méhészeknek árulják: http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/139358

Bogaras!

A legkevésbé sem szeretném elbagatellizálni az oxálsav károsító hatását, de nem tudom, honnan vette, hogy "májelfolyósodást" okozna.

Már írtam itt az oxálsav károsító hatásáról, közvetlen májkárosító hatásáról még nem hallottam. Mint erős alifás karbonsavnak elsődlegesen a maró hatására kell figyelmet fordítani. Erős redukálószer, bőrön, nyálkahártyákon keresztül is képes felszívódni, azokat maró hatása révén képes károsítani, ezért szükséges védeni a légutakat, bőrfelületet, nyálkahártyákat szublimáláskor, locsoláskor pedig a légutak kivételével a bőrt és nyálkahártyákat. Értelemszerűen a nagyobb mennyiség (néhány gramm) lenyelése is ellenjavallott, valamint intravénásan sem ajánlatos használni, a szervezetbe jutva a nagyobb mennyiség (orálisan 5 grammnyinál több) lenyelése a Ca+ ion forgalmát blokkolja, a keringési rendszer összeomlásához vezet, szív- és vesekárosodást okoz...
A könnyebb megértés kedvéért javasolnám a "metabolism of oxalic acid" vagy a "metabolism of oxalic acid in the body" keresési kifejezések használatával rákeresni, de hogy ne legyen túl bő a merítés, adnék egy linket, mely kifejezetten a méhészeti indíttatás felől közelíti az oxálsav lebomlását és hatásait, gyakorlatilag az MRL-érték megadásának szükségességét értékelvén:
http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/doc ... 015217.pdf

Magam is amondó vagyok egyébként, hogy jobb a békesség, s kockáztatni nem érdemes ha a méhész egészségéről van szó, de feleslegesen riogatni sem szabad, helyesebb, ha segítünk annak, aki nincs még igazán képben e kérdésben. Ráadásul ikonikus méhész-kutatónk, Gebe egy időben organoleptikusan tesztelte az oxálsavat, bár azóta sem tudom, hogy annak erősen savanyú ízvilágán és potenciális maró hatásán kívül mi a kuty'-fütyit vizsgált az oxálsavon. Ha a mentális egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait szerette volna tesztelni, példáján okulva akár azt is bátran kijelenthetnénk, hogy az oxálsav orálisan kóstolgatva komoly mentális problémákban kulminálhat, bár kontroll híján e megállapításnak sincs releváns tudományos értéke... Olyan együgyű meg rajta kívül eddig nem igen akadt, aki nyeldekelte az oxálsavat, mint kerge baromfi a nokedlit...

Az egészségetekkel játszotok illetve az oxálsav szublimálásnál nincs sokáig tartó egészségromlás, hanem hónapokon belüli halál. Szarrá folyik a májatok. Nem holmi 30-40 ezer forinton múlik

http://nesler.superwebaruhaz.hu/category/19195

Köszönöm mindenkinek a segítséget.

Én az OLX-re hivatkoztam, ha valaki esetleg nem ragaszkodik a "boltihoz":
http://olx.hu/hirdetes/panorama-gazalar ... 505d7c4c32
http://olx.hu/hirdetes/gazalarc-elado-I ... 505d7c4c32
http://www.jofogas.hu/szabolcs_szatmar_ ... 841472.htm
Mindig van eladó ezekből....
Respirátornál lehet 4 ezer körül venni szűrőt. Esetleg érdemes típus alapján előre megkérdezni tőlük.

A rendőrségi katonai gázálarc jó? Én azt használom!

http://totalis.hu/munkavedelem_99/
Én 3m 6000 használok ebbe ki lehet bírni egy egész napot is a megfelelő betéttel.

Nem régen került ismételten szóba a légzésvédelem, a teljes álarcok azért valamivel drágábbak, általában 20-40 000 Ft között, az igénytől, minőségtől függően...
viewtopic.php?f=3&t=351&p=127875&hilit=legzesvedo+betet#p127875

Érdemes a link környezetét is olvasgatni. Mindenesetre -bár minden hozzászólásomban a teljes álarc használata mellett törtem lándzsát- méhészeti célra alkalmas lehet a jó minőségű félálarc is megfelelő szemüveg használata mellett. Az a szerelés lényegesen olcsóbban beszerezhető, lényeg, hogy megfelelően védje a használójának egészségét. Magam azért tartom jobbnak a teljes álarcot, mert a bepárásodás ellen is jobban véd, s ez sem utolsó szempont egy esetleges többórás használat során.

Szerintem inkább nézz valami komolyabb teljes álarcot.
OLX-en szoktak újat árulni 8-10eFt körül (Auer, 3M).

viewtopic.php?f=7&t=18&p=65009&hilit=g%C3%A1z%C3%A1larc#p65009

De a keresővel te is megtalálhattad volna

Sziasztok!

Most vásároltam Mite-Gun3 készüléket hozzá szeretnék venni gázálarcot, oxálsavat és amitráz szerekhez ez nyújt elég védelmet: http://www.meheszbolt-tamasi.hu/ruhazati-felszereles/vedofelszereles/legszurobetet-legszuro-maszkhoz#

Ha nem hol érdemes megnéznem és milyet kell vegyek?
Nem vagyok jártas ebben a dologban segítségeteket megköszönöm.

Udv!Valaki irtott atkat az osszel Api-bioxal kodolessel?

Nem bizony , nem véletlen találták ki a csehek a saját szerüket a méhekhez, a vivő és tapadó anyagok mások a növényvédőszerben és mások a AER-1 ben

Egyébként állítólag a klartán/mavrik nem is szereti/viseli annyira az acetonos oldást, mint az eredeti cseh szer.

Nem kell elnézést kérned én is mindig tanulok újat és kész vagyok arra is ha hibázok elismerjem, mindenkivel előfordul.
Én azt sérelmezem hogy ezt a VAT-1 készüléket itthon forgalmazzák és még egyetlen embernek sem jutott eszébe , hogy hivatalos úton a fluvalinát hatóanyagot be lehessen szerezni. Folyamatosan papolnak a szerek felhasználásának változtatásáról, de itt csak a készülék változik a bejuttatott hatóanyag ugyanaz. Olyan emberek tartanak előadásokat az atka elleni kezelésekről (tisztelet a kivételnek) akiknél erősen csökkent az állomány atka miatt , lekicsinylően beszélnek azokról a méhészekről akiknél ilyen jelentkezett, de azt elfelejtik az előadás elött közölni , hogy bocsi én is lazán vettem a kezeléseket.
Az EAR-1 nehezen jut hazánkba , de szerencsére azért hozzá lehet jutni és ősszel a fiasítás megszünésekor szerintem igen jó szolgálatot tesz még a macerás használat ellenére is

Elnézést kérek, rosszul fogalmaztam.
Úgy tanítottak az amitrázról, hogy akkor használjuk ha a kaptárban nincs emberek általi fogyasztásra szánt méz.
Mikor tanítottak a ködölö használatára elmondták azt is hogy A1-es szürövel ellátott gázálarcot kell a használata közben viselni mert az amitráz és bomlástermékei nagyon rákkeltöek.
De ugyanez elmondható a furetto használatakor is.
Nyáron és öszel a furettot használom mert gyorsabban végzek, de télen, hidegben már nem, mert az erös nyomás megbontaná a fürtöt.
Mégegyszer elnézést kérek és igaza van Bogarasnak ,,ha van fias akkor 3 naponta kell ismételni a kezelést ugyan úgy mint furettozásnál" csak a VAT-1 el tovább tart a kezelés.
Talán azért is írtam a fiasítás mentes idöszakról, mert mindíg csak decemberben használjuk, azon atkák ellen akik edig a fiasban bújtak meg a furetto, vagy más füstölés, kezelés elöl.

Ezt hol vetted , hogy csak fiasítás mentes időben használható?? Használható akkor is ha van fiasítás! A méhek aktív repülése utáni időben. Napszak, nem évszak! Akár amitráz akár az AER-1 anyagot használod mindkettőt lehet fiasításos és fiasítás mentes időben használni , de ha van fias akkor 3 naponta kell ismételni a kezelést ugyan úgy mint furettozásnál.