Sziasztok,

Kezdő méhász vagyok én is, ezért még nem vagyok jártas a betegségekben (sem). A mai vizsgálat során találtam pár sejtet, 5-6 db-ot, amiben ott figyeltek a bábok - lefedetlenül. A szemük ki volt fejlődve, a testük viszont még fehér volt. Puha és nem nyúlós. Próbáltam most utána nézni, hogy mi lehet ennek a rendellenességnek az oka, költésmeszesedésre gyanakszom. Jól teszem?
Látott már valaki ilyet?

Sziasztok !!

Lehet hogy butát kérdezek de örök kezdö vagyok ha így van akkor elöre is bocs.
Melyik szakirodalomban lehet utána olvasni , hogy meszesedés ellen kálium szorbát alkalmas.
Tudtommal az egy tartósíto szer. Ès még csak nem is savas mert ha jól értettem akkor citromsavat tesznek hozzá ami mint sav már egyedül is fertötlenít.
Ami a lényeges pont lenne az hogy fertötlenítsek akkor minek a kálium sorbát.???

Sajnos nem tudtam,hogy még az is sok.Most megjegyeztem egy életre(erről mondják,hogy: "a buta ember saját kárán tanul".Köszönöm a hozzászólásokat és a moderátori pirosbetűst a recepthez.Közel fél éves a hozzászólás-ebből következtettem,hogy hibátlan,mert csak szóltak volna,ha nem jó.Gondolom,nem figyelte senki a receptet.

A tamási méhészbolt nem 1 l sziruphoz ajánl 20 g-ot, hanem méhcsaládonként, ezért az "ajánlata" erősen megtévesztő (nem ad használható felhasználási javaslatot, azaz koncentrációt), ráadásul nem ír permetezésről. A szakirodalom is feletetésről beszél, Tsanyi ajánlatához hasonló 2-5 ezreléknyi koncentrációban, mindenképpen savas közegben (az alacsony pH-t citromsavval javasolják biztosítani, antimikrobás hatása csak a disszociálatlan szorbinsavnak van, alacsony pH-n több a disszociálatlan szorbinsav).
Mi a borászatban gyakorta használtuk a must-ban 60g/100 l, a maradék cukrot tartalmazó borok utóerjedésének megakadályozására 20 g/100 l koncentrációban. A bortörvény a borokban maximálisan 270 mg/l K-szorbát tartalmat engedélyez. Az élelmiszerekben megmaradó K-szorbát mennyiségét hazánk élelmiszer-szabványai 0,13 %-ban maximálták. Tsanyi beidézte, hogy a méhek esetében 1,5 % K-szorbát a toxicitási határ, a te oldatod 2,5 %-os volt.

Ez alapján készítettem,bár csodálkoztam az adagolási recepten,mert csak 100g-os K.s.-tasakot kaptam.A fenti recept szerint 150-200 grammot javasol.
Megtaláltam a Tamási méhészbolt kínálatában-20grammot ajánl(gondolom 1 literhez).

Köszönöm a hozzászólásokat.
Ha jól értelmezem a 2 ezreléket-akkor 1 liter sziruphoz maximum 1,4 gramm k-sz adható,hogy más ne járjon így.

Talán ez: http://www.honeybeeworld.com/diary/imag ... Cohen1.jpg
potassium sorbate toxikus adagja 15000ppm 1,5%.
A Te oldatod ~2% körüli lehetett. Emlékeim szerint 2-4 ezrelékes oldatot javasoltak meszesedés ellen.

Üdv!

Sajnálatos amiért ez történt a méheiddel. Úgy gondolom a tapasztalt fórum társak úgyis elmondják, hogy mi történhetett. Áprilisban az egyik családunk fiasítása szintén meszes volt. Kezdőként a Méhpatika Fortéval kezeltük a leírtak szerint 10 napon át. A keretekre egy régi módszer szerint jódot csepegtettünk és a család anyáját likvidáltam. Nekünk ez bevált mert május elejére kb 12 nap elteltével megszűnt a meszesedés. Ezek után egy másik teljesen tiszta kaptárba új lépekre áthelyeztük a meszes családot majd a kaptárukat gázlámpával kiégettem és ecettel bepermeteztem fertőtlenítés céljából. A volt meszes lépeket szétszedtem és a kereteket szintén lekezeltem lánggal. Hál isten és nekünk a család azóta új anyával ismét erős és szorgalmasan hordanak.

Üdv.
2 hete ecettel permeteztem be az egyik NB család 8 keretét,volt kb.25-30 elmeszesedett fias sejt.Tegnap már csak 3 sejtet találtam-gondoltam kipróbálom a kálium-szorbátos permetezést.2 decis permetezőbe 1:2 -es szirup hozzá óvatosságból csak 5 gramm kálium-szorbát.Alaposan befújtam az egészet és egy óra múlva megnéztem.Megszámlálhatatlan halott méhecske a kaptár tetején,aljában,elején és belül fürtbe kapaszkodtak össze bent a menekülő rostaszövetén!
Nem rablás,nem harcol velük senki-nb 24-es kaptár és egyedül vannak benne.2-2 méterre a szomszéd kaptárak.Mi lehet a baj?

tiszteletem
nálunk sokan használnak egy ugynevezet apivirol forte készitményt
permetezesel

Amina cuaternară –Benzyl (C12-C16) alkyl dimethyl ammonium chloride …......................0,05 g

( maltol, propolis, disztilalt viz ) ........................................................................100 ml


serkentésre, tisztogatás ,mergezés , varoa ,kőltés rodhadás
150-250 ml családonként 3 naponta 2-3 szor

Nekem is szokott lenni meszes 1-2-3 család tavasszal. Én soha nem használok semmi rá, viszont tavasszal jó megerősítem kelő fiassal rajtaülő méhekkel. Eddig még nem volt belőle gond, ahogy erősödött úgy tűnt el a meszes.

Sziasztok!

Etetni kell a költésmeszes családot.
1-1 arányba kevert cukorsziruppal.
Napi legalább 1 kg cukrot adjatok, de adhattok neki többet is, amennyit csak el tud hordani.
Persze az első napokba csak szoktató etetéssel kezdjetek(2-5 dl szirup).Amint már rászoktak, jöhet a nagy adagban a szirup.
kb. 5-8 kg cukorba kerül mire kitisztul a család.

A másik tisztogató hajlamú anyákat tenyésszetek, és kevésbé lesz ilyen gondotok.
Tavasszal ne szakítsátok meg a családok fészkét műléppel.
Vigyázz, hogy ne fázzon meg a fias!

Remélem segítettem.

A makacs meszes családdal két dolgot lehet csinálni. Ha az első nem jön be, marad a második:

1.: Akác elején rajosítani őket, új kaptár, műlép. A régi lépeket elégetni, a kaptárt kiégetni.
2.: Az egész családot leölni, elégetni, és szaporítani helyette egy egészségeset. Nem kell, hogy fertőző forrás legyen. Az új, egészséges család létrehozása pedig májusban percek kérdése.

Hát a szorbát, az ecet, a kaptár lángolás, meg az anyacsere se segített.

Üdv. Mindenkinek! vigor! Hányszor kell ismételni a permetezést, és hány naponta? A langyos cukros víz 1:1 arányú, vagy inkább cukrosabb legyen, hogy jobban rájuk ragadjon? Esetleg lehetne adni az összes családnak megelőzés képpen pl. tavasszal és ősszel?

Méhegészségügyi Ismeretek 9 131.odal 2013 augusztusban megjelent Dr. Wyatt A. Mangum
cikkében nagyon hasonló gondolatokat fogalmaz meg mint amiről korábban beszélgettünk.

1 liter langyos cukros vízbe kell 15-20 dkg kálium-szorbát, ebből 1 dl mennyiséggel/ család bepermetezni a fészekkereteket méhekkel együtt. Etetni nem lehet, nem hordják el!!! Káros hatása nincs.

Vigyázat, a recept valószínűleg téves!
Olvass utána!
Moderátor

Vigor mennyit oldottál mennyi vízbe? Mi a töménység? (Naná hogy segít, gátolja a gombák szaporodását.)

Sziasztok!
Nekem a meszesedés ellen a kálium-szorbátos permet segített. Csak ajánlani tudom.

Sziasztok!

Nekem 1 családnál volt meszesedés. Mindent kipróbáltam amit itt és máshol olvastam , hallottam. Semmi nem segített.
A végső megoldás az volt, hogy az összes fiast bent hagytam takaróbogárral. Az anyát és a többi bogarat teljesen új lépekre
ráztam. Amikor az összes fias kikelt beolvasztottam a lépeket.

A meszesedést tapasztalatom szerint két dologgal lehet megszüntetni. Az egyik az alsó kijáró, a másik a jó tisztogató hajlamú fajta. Talán a felső takarás segít, de nálam ez a kereteken mindig bent van.

Nemtudom hogy valaki hasznalta-e man,de nekem egy idosebb mehesz monta......

Ha eszreveszem hogy van meszes akkor a kereteket szedjem ki,a kaptar aljan ha van tormelek akkor tavolitsam el es ecettel spricceljem be a kaptar aljat[nemkel elaztatni] es rakjam vissza a keretket[mehestol] ezt 2-3 szor ismeteljem meg 3-4 naponkent es javulni fog a hejzet.......

Nos par eve volt ijen hejzet es nalam pl mukodott,azota viszont nincs ijen gondom.....

9 családból még azért messzemenő következtetéseket ne vonjál le!

Sziasztok.
Látom itt különböző megoldások születtek már a költésmeszesedés megoldására.
Idén nálam kb. 9-10 család lett meszes amit elsőre nem is vettem komolyan.Amint láttam hogy nem múlik rögtön elvittem a beteg családokat egy másik telephelyre hogy az eltájolás miatti átfertőződést elkerüljem.
Használtam némelyiknél beevital chalk brood-ot,hangyasavat és anyacserét is.
A tapasztalatom szerint ahol már súlyos a betegség annak mindeggy mit csinálsz.
Mindegyik kezelés típúsból lett olyan amelyik kijött belőle és olyan ami nem.A lényeg hogy most a 9 családból 3-at össze kell rakjak a telelés miatt.A lépcserét nem próbáltam de lehet az lett volna a megoldás.Idő hiányában nem tettem.Valószínű hogy ez a meleg,párás idő kedvezett a gombáknak,de a növényeknek is a nyáron. Ezért beszélünk most a meszesedésről és nem a virágporhiányról.
Nekem ennyi belefért.

Nekem 2 családom volt meszes idén!Az egyik akác környékén,akkor már súlyosan beteg volt a család.....ott anyacserével oldottam meg a dolgot,és néhány hét alatt teljesen megszűnt a meszesedés!A másik kb 1 hónapja lett meszes,itt nem volt komoly a betegség..ott bőséges etetéssel,és kaptárszűkítéssel sikerült ezt megoldani!

Nálam teljes lépcsere történt,két család volt ilyen...majd meglátjuk

Több méhésztől olvastam, hogy amikor elkezdtek nyitott higienikus aljdeszkát használni, megszűnt a költésmeszesedés.

Hát, szerintem egy egészségesből és egy betegből csináltál egy beteget.

Meszes családjaimat megszüntettem, az anyát elnyomtam és rátettem őket újságpapírral egy egészségesre.
Reményim szerint így két legyet ütők egy csapásra. Megszűnik a meszes góc, és erősödik a másik család.

Vélemények?

Csoky!

Gondolom, az áprilisi Méhészetben megjelent cikk inspirált, hogy utánanézz a BeeGuard-nak. Jómagam nem használtam még virtuális méhlakásaim fertőtlenítésére sem, ezért nem is lenne szabad válaszolnom kérdésedre, hisz az az ismeretre és a használatra irányult. Ezért vártam ki a válasszal, hátha a gyakorló nagyméhészek közül találkozott vele valaki, aki nem csak könyvtárszagú vélemény alkotására képes.

Mégis engedd meg kérlek, hogy a vele kapcsolatos emócióimmal traktáljalak, mert a Békési-féle ismertetőt én is olvastam, s ez arra inspirált, hogy érintőlegesen igyekezzek tájékozódni a témában..

Ez a korszerűnek mondható felületaktív fertőtlenítő szer nem gyógyszer, de alkalmas lehet többféle mikroorganizmus blokkolására, elpusztítására. Magának a kvaterner ammónium-sónak (Si-QAC, azaz organoszilán-kvaterner ammóniumsó) hatását már Lawrenc(1968) is vizsgálta, s megállapította, hogy a mikrobák membránjainak funkcióját zavarja meg (membrán lízis, membrán enzim-inaktiválás, iontranszport-interferencia), ezáltal azok pusztulását okozza. Vetter és munkatársai (2009) hasonló következtetésre jutottak, megállapítva, hogy csak ott hat ez a fertőtlenítő anyag, ahová hiánymentesen felhordták. A Méhészet cikkében a hatásmechanizmus és az irodalom korrekten szerepel, idézi a Journal of Apicultural Research (2012) cikkét is, mely az amerikai nyúlós költésrothadás elleni védekezésre fókuszáló kutatási eredményt publikálta, de abban a cikkben az egyéb mikrobák elleni hatást csak hipotetikusan említik. Ha beleolvasol az anyagba, akkor egyértelműen kiderül, hogy már a hivatkozott irodalmi közlések (Vetter et al., 2009) is megállapította, hogy a nyugalmi állapotban lévő spórára nem képes hatni, kizárólag a vegetatív stádiumú formákra hat. Tudjuk, hogy a fertőzést a spórák közvetítik, viszik tovább (Gillard et al.,2008), ezért a hivatkozott cikk is leszögezte, hogy a kezelés (BG) a kitartó spórákra csak időleges csírázásgátló hatással bír, pusztítani csak a vegetatív formát képes. Mivel a spóra a lárva emésztőtraktusában csírázik ki, a BeeGuard nem lehet alternatívája az antibiotikumoknak, lévén a kifejlett méhek és az álcák kezelésére nem javasolják. Egyébként a BG a méhekre nem mérgező, de a fertőtlenítést csak a méhmentes méhlakások, lépkészlet esetében javasolják.

Az AFB analógiájára próbáltam az általad választott topic szellemiségében is átgondolni a BeeGuard lehetséges alkalmazhatóságát a költésmeszesedés megelőzésére, mivel nem találtam irodalmi utalást arra, hogy erre a betegségre vizsgálták volna. Ha belátjuk, hogy az Ascosphaera apis spórái közel hasonlóan kitartó képletek, mint az AFB-é, akkor azt kell mondjam, hogy ennek spóráit sem képes elpusztítani, csak a gombafonalakra képes hatást gyakorolni. Annak sincs különösebb jelentősége, hogy a spórák e gomba esetében a béltraktusban, vagy az álca kutikuláján csíráznak-e (mely még eldöntendő kérdés), mivel a kezeléssel az álcát megvédeni nem lehet. Úgy vélem, a költésmeszesedés ellen is csak prevenciós szerként lehet alkalmas a BeeGuard.

A kifejlett méhek betegségeként rettegett Nosemák esetében már elképzelhetőnek tartom, hogy nagyobb hatékonysággal képes hatni, elsősorban annak következtében, hogy a kaptáron belüli ürítkezés nyomán található spóratömeget képes blokkolni, de ismételt kezelés nélkül legfeljebb 90 napig. Ha összevetjük, hogy a Nosemak kitartó-spórája 4 esztendő múlva is fertőzőképes maradhat, a kezeléssel legfeljebb elodázható a fertőzés, de nem helyettesítheti a bevált fumagillint a BeeGuard.

Hangsúlyozva, hogy mindez csak személyes véleményem, s nem szeretnék dehonesztáló kijelentéseket sem tenni (hiszen érthető okoknál fogva minden kutatócsoport inaszakadtából keresi az adekvát válaszokat a jelenlegi méhegészségügyi helyzetre), de bárhogy is ragozom, a kérdéses szert nem vélem generális megoldásnak egyik betegség esetében sem. Folynak kutatások a nanotechnológia biotechnológiai,gyógyszeripari alkalmazására is (Nagyné Naszályi Szilvia, MTA Kémiai Kutatóközpont Biológiai Nanokémiai Osztály, aki a komplex biokémiai hordozók gyógyszeripari alkalmazhatóságát is kutatja), talán a jövőben ezen technológia alkalmazása eredményezhet használható terápiás készítményeket. A BeeGuard meglátásom szerint kitűnő fertőtlenítő-szer, de nem terapeutikum, legfeljebb preventikum, de mivel a méhekkel való közvetlen kontaktustól óvnak a kutatók, a gyakorlat számára csak felületi fertőtlenítő anyagként vélem alkalmazhatónak.

Üdv: Tomipapa

Ismeri,vagy használta már valaki?
http://www.beeguard.org/en/beeguardr.html

Köszönöm a választ .

Fekete Péter!

Gondolom, az is elég lehetne, ha kérdező fórumtársunk visszaolvasna ebben a témában, mert amit tudunk a meszesedéssel kapcsolatban, azt itt leírtuk már párszor...

A jód egyébként olyan fertőtlenítő-szer, mely hatása révén alkalmas is lehetne a költésmeszesedés ellen, hiszen gombafertőzés ellen is hatásos lehet, de nem vagyok képes belátni, milyen előnyök mentén szeretné használni a kérdezett. A költésmeszesedés biológiájáról nagyjából összegyűlt már annyi ismeretanyag itt, hogy képbe kerülhessen a fórumozó. Értelmetlen olyan fertőtlenítő szert keresni, mely erre a feladatra nem alkalmas. A jód csak szabad formában antimikrobális hatású, vízben nagyon rosszul oldódik, alkoholban már sokkal jobban. Ezen tinktúrát szokás vízzel hígítani. Gyenge oxidálószer, 3 %-os vizes oldatát szokták felületi fertőtlenítésre használni. Ha az érdeklődő utána olvasna a gombánk biológiájának, belátná, hogy a jód-oldat a fiasítás esetében nem alkalmazható, a kitartó spórák ellen pedig nem hatásos, tehát a kaptár fertőtlenítésére sem alkalmas.

Javaslatom, hogy ne e fertőtlenítő-szerben keresse kérdezőnk a megoldást a költésmeszesedés ellen, mert annak megelőzésére, gyógyítására nem ez az alkalmas szer.

Üdv: Tomipapa

Szerintem kérdezd Tomipapát ő biztos tudja

A jód az jó a meszesedésre ?

Erdeklodo!

Nos, látod, épp erre igyekeztelek buzdítani!

Eszedbe ne jusson másképp cselekedni, amennyiben fogaid bírják, mindenképp harapj bele abba a tallérba, amit feléd nyújtanak.

Ha eléggé ellenálló a rágókészüléked, s a felkínált "tallér" is kellően puha aranyból van, nem fenyeget a veszély, hogy belé törjön a fogad...

Üdv: Tomipapa

Ja és Óriási mennyiségű önbizalmam van!

Köszönöm a helyesbítést

Egyébként, ha értelmesen elmondja valaki a dolgokat és logikát vélek felfedezni benne,ezt átgondolva jónak találom (ha van rá lehetőség kipróbálom és ez is pozitív) akkor gyakorlatilag bármiről meg lehet győzni!
De nem azért fogom elhinni a dolgokat mert "Én xy vagyok irogatok a fórumra és ez van!" .

"Nagyfiam"
A nem kevés "önbit" se hagyjuk ki azért a felsorolásból...

Ebben lehet igazad részemről is off

Bocsi, nem kötekedem, de szép teljesítmény 8 évesen méhészkedni.

Más:
Nem az iskolai eredményedre voltam kíváncsi. Én nem erre az elméleti és gyakorlati tudásra gondoltam, hanem amit itt teszel majd le, mert még ebből nem sok minden látszik, ellenben Tomipapával. Én erre gondoltam, hogy itt a fórumon nincs olyan gyakorlati és tapasztalati tudást mutató múltad, addig nem kellene másnak osztani az észt.

Részemről OFF.

Bocsánat ezt tényleg nem ide akartam írni Reggel kicsit siettem.....


zscsabee 12. éve méhészkedem 5. éve én "viszem" a hátamon az egész méhest (előtte édesapám csinálta akinek azóta megint sokat romlott a szeme és több komoly sérv műtéte is volt és rokkantnyugdíjas), 3 vagy 4 évesen volt az első találkozásom a méhekkel, sok előadásra elmegyek, amire lehetőségem van. Ez idő alatt némi tapasztalatra már szert tettem és kielégítő alapjaim vannak mind biológiából mind kémiából. 100%-os eredménnyel végeztem nyáron a Gödöllői Kátkiban méhész szakmunkásként. Amit elmondok ha technológiáról van szó akkor azt már kipróbáltam! Ezen kívül mindig hozzáteszem, hogy "szerintem" vagy "az én tapasztalataim szerint"

Elegendő elméleti tudás és tapasztalat?

Dodo!

Már ott sem volt a helyén, s már ott sem volt semmi értelme...

Üdv: Tomipapa

Hopp, átugrott valami az Atka topikból.

Itt jön az hogy szerintem ezt a témát nem kellene tovább vinned, mert ugyan Te még csak most kezdtél el hozzászólni a fóromhoz pedig "Csatlakozott: 2010.10.23. 19:03" elég rég óta csatlakoztál. Ha azóta folyamatosan követed Tomipapa hozzászólásait, akkor kitűnhetett volna, hogy egy picit jobban ért a dolgokhoz mint Te, és talán több ismerettel is rendelkezik.



Ezt nem teljesen értem, miért írtad, gondolom azért mert mint főiskolai, vagy egyetemista hallgató most jött el a tanrendben az hogy akkor nézzük is meg hogyan működik ez a gyakorlatban... Ez tipikusan egy tanári bevezető lenne egy gyakorlati órához, amihez szerintem itt Te még most elég kevés elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatokat tettél le elénk.

Úgy látom új vagy itt a fórumon, de legalábbis nem régi. A vita úgy szokott kezdődni hogy valamilyen témát felvetünk, aztán elkezdünk vitatkozni rajta, aztán tomipapa utána néz, és helyre teszi a dolgot. Sajnos mint már leírtam párszor a fórumozóknak egymással kell beérniök, mert pár kivételtől eltekintve,/Tükör stb/ az igazán nagy méhészeteket üzemeltetők nem igen látnak el sem tanácsokkal, nyilván ennek az is oka lehet hogy nem érnek rá. Tehát velünk kell beérni, akik között azért sok fajta méhész van. Közepes állománnyal méhészkedő, új méhész, ugyanilyen állományú régi. Én például meg szoktam mutatni azoknak, akik nálam járnak nagyapám méhesét, ami bizony már kissé méltatlan állapotban van. Bele születem a méhészkedésbe, 1988 kivételével,/ amikor az atka elvitte édesapám 25 családját/ egész életemben mindig voltak méheink. Mégsem lettem igazán nagy méhész mert két gyereket neveltem, és gépekre, vagy kaptárra sohasem volt pénz. Ez már csak a 2000 évek után vált lehetővé. De mindig foglalkoztam a méhekkel, és a tapasztalataimat,/amik vagy jók, vagy rosszak, és néha okoskodásnak tűnhetnek /közzé teszem elmondom, de vannak sokan/tisztelet a kivételeknek/ akik nagy méhészek, és semmit se mondanak senkinek. Ezzel szemben a tomipapa bárki legyen is ő, ugyanígy jár el, és ez értékelhető. Ugyanis úgy jó ha a dolgok legalább két lábon állnak, úgy mint gyakorlat, és úgy mint elmélet. Egy kicsit persze mi is tudogatunk elméletből is, mert nem lennénk itt, de a méhészet tudománya egyre inkább abba az irányba halad hogy nem lehet megérteni, és méhészkedni, a vegyszerek, a molekulák a gének ismerete nélkül. És erre valjuk be nagyon nagy segítség a tomipapa kimeríthetetlennek látszó elméleti tudása.

Jut eszembe!

Visszatérve az eredeti problémára: a hitelesség!
Amíg csak beszélgetünk nincs gond, ha valamiben nem értünk egyet (márpedig erről szól a dolog) és te állítasz valamit és egy neves előadó állít valamit kitalálhatod kinek fogok hinni ha nem tudok rólad semmit.....

Vivaldi, tomipapa :

Sajnos manapság nem azt az időt éljük,hogy mindenkinek mindent elhiggyen az ember, ha látnálak és szimpatikus lennél sokkal hamarabb tudnék megbarátkozni veled (de mindenki mással is), de ez itt nyilván lehetetlen. Ezen kívül az, hogy valaki elméletben kitűnő az dicséretes dolog, de használható ténylegesen jó tanácsot szerintem az tud adni aki az elméletet a gyakorlatba ülteti át és leszűri a tanulságot (1 mérés, nem mérés ezért kell ezt több méhcsaládnál is megtenni). Az így szerzet tapasztalat az amit én ténylegesen jó és kész információként tudok értékelni, ami elméleteket valaki szépen leír az félkész információ vagy még kevesebb mert lehetséges,hogy annak vagy nincs gyakorlati jelentősége, vagy nem lehet gyakorlatba ültetni, ettől függetlenül, ha valaki egy témában szépen összefoglalja az elméletet az ténylegesen mindenki hasznára válhat! Remélem megértitek a problémámat.

Jegyzeteimben sajnos nincs minden esetben megjelőlve a forrás. De utánakeresve a google segítségével.
Újabb szempontok a stressz kórélettanában1
(Selye János emlékére, volt munkatársától) Bertók Lóránd cikében megfogalmazott gondolatokra hívtam volna fel a figyelmet. Pontosabban gyüjtöttem ki a számomra érdekesnek vélt információkat ano.
De most ha nem harakszol nem hasonlítom össze hol idéztem szó szerint, hol hagytam ki részeket aki kiváncsi könnyedén megteheti.
Irodalomnál az alábbi források vannak megjelőlve:
Berczi István (2002): Stressz és immunitás. Focus Medicinae 4, 5–17.
Bertók Lóránd (2002): Természetes ellenállóképesség: epesavak és endotoxinok szerepe. 2. kiadás. Scientia, Budapest
Bertók Lóránd (2004): Az endotoxin szerepe a természetes immunitásban. Magyar Tudomány 10, 1130.
Bertók Lóránd – Chow, Donna (2005): Natural Immunity. Elsevier, Amsterdam
Csermely Péter (szerk.) (1998): Stress of Life from Molecules to Man.
Annals of the New York Academy of Sciences. 851. New York
Donovan, E. W. (2000): Stress and Its Effects. In: Essential Pathophysiology. MacMillan Publ. Co. New York–Toronto–London
Groër, Maureen W – Shekleton, Maureen N. (1989): Pathophysiology of Stress. In: Groër, Maureen W – Shekleton, Maureen N.: Basic Pathophysiology. 3rd ed. Mosby Co., St. Louis
Kopp Mária (2007): Selye János 1907 – 1982. Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára? Magyar Tudomány. 5, (jelen számban)
Mattson Porth, Carol (1990): Stress and Adaptation. In: Pathophysiology. 3rd ed. Lippincott Co., Philadelphia
Selye, Hans (1936): A Syndrome Produced by Diverse Nocuous Agents.
Nature, 138, 32.
Selye Hans (1952): The Story of the Adaptation Syndrome. Acta, Inc. Medical Publishers. Montreal
Selye János (1970): In vivo. Akadémiai Kiadó, Budapest
Selye Hans (1974): Stress without Distress. Lippincott Co., Philadelphia

Ez rendben is volna talán.
Viszont ha kiollózol valahonnan ilyesmit, azt nem árt idézőjelbe tenni,esetleg a forrást is megjelölni, különben úgy jársz, mint dicső elnökünk.
Jól kinevetünk!

Kétségtelen, hogy a stressz felfedezése és megfogalmazása a XX. század egyik legnagyobb orvos-biológiai eredménye volt,
A stressz manapság mindenféle káros testi, lelki, környezeti hatást jelent, noha stressz nélkül nincs élet. Hiszen a kisebb stresszhatások váltják ki a szervezet életjelenségeinek többségét. Így a stressz fogalma ma egyértelműen hosszan tartó káros, károsító hatást jelent melyet az orvosi gyakorlaton túlmenően használnak már a lélektantól az állattenyésztésig.
A stressz tehát egy olyan jellegzetes tünetcsoportban megnyilvánuló válasza a szervezetnek, amit bármilyen károsító tényező kiválthat.
A stressz tulajdonképpen valamely streszszor hatására kialakuló általános alkalmazkodási válasz.
Ezért váltható ki stresszválasz különféle károsító tényezőkkel (testi sérülés, fertőzés, hideg vagy hőség, sugárzás stb.)
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a stressz jelentős hatást gyakorol az egész emésztőrendszerre,
zavara pedig csökkenti vagy felfüggeszti a szervezet egyik igen fontos védekező rendszerét, fiziko-kémiai védelmet.
Jó néhány kórkép tulajdonképpen alkalmazkodási („adaptációs”) betegségnek tekinthető, amelyet nem annyira valamely kórokozó közvetlen károsító hatása, hanem az általános alkalmazkodási válasz „kisiklása” hoz létre, amelyben fontos szerep jut az anyagcsere- és keringési hatásoknak.
Közismert, hogy a stressz csökkenti a természetes ellenállóképességet (veleszületett immunitás egyik formáját) és így az immunválaszt (szerzett/adaptív immunitást). Ennek pedig az a következménye, hogy az ún. természetes immunrendszer sejtjeiből kevesebb lesz.
Ezek pedig a szerzett immunválasz beindulásának alapvető „kellékei”, így a fajlagos védelem (sejthez kötött és ellenanyag-termelés) sem lesz tökéletes.
Az állattartásban pedig az állománysűrűség – állatvédelmi okokon túli – termelési érdekből vált a stressz, illetve az ellene való védekezés mindennapi valóságává.
Az élet minden területén keresik, több-kevesebb sikerrel, azokat a megoldásokat (stresszellenes gyógyszerek, kellemesebb környezet kialakítása stb.), melyek a túlzott stresszhelyzeteket csökkenteni tudnák.
Így vált egy teljesen elméleti orvos-biológiai felfedezés, a stressz, az egész emberiség napi gyakorlati érdekeit szolgáló, de mégis egyben bölcseleti (filozófiai) szintű fogalommá is.
Ha a fenntiek ismeretében elgondolkodunk, hogy mészészeti tevékenységünk során az esetlegesen előforduló stresszhelyzetek kiküszöbölése érdekében mit tudunk tenni, ugy gondolom az álltalam ismertettett megelőzési stratégia talán a stesszhelyzetek kezelésében is megálja a helyét a kellemesebb környezet kialakítása okán.
És ezen a ponton már kicsit el is tértünk ASCOSPHAEROSIS problematikájától.

Streszt okoz:
Hirtelen időjárás változás
Szállítás
Éhezés/hordástalan időszak/
Kémiai szerek bevitele