Ha egy teljes NB az építőkeret, akkor bizony szakaszos, ahogy Hunor keretnél is. Nagy keretben kisebb helyet hagyva szabad lépnek, illetve 1/2NB esetében könnyebb időzíteni.

Ezt nem igazán értem, de szeretném. :) NB10-es fészek esetén miért ne léteznének?

Veszti, köszönjük az értékes táblázatot!

Még egy dolog eszembe jutott. A szélső lép külső felületén lévő atkasűrűség egyenlő mértéke a belső felülettel azt sugallja, hogy a méh az ami odaviszi az atkát, hiszen az atkának útba esett volna a belső felület, tehát nemigen kellett volna tovább mennie.
Sarkítva a dolgokat (magam sem gondolom, hogy ez tiszta formájában igaz, csak a tendencia jelzésére alkalmas), a berakott építtetőkeretben olyan atkák vannak, amelyek építtetőkeret nélkül nem is léteznének. Hiszen a fészek lett megnagyobbítva, így azok atkák kerültek oda, amelyek azokon a méheken voltak, akik már kiszorultak a fészekből, így az etetésben nem vesznek részt, tehát a rajtuk lévő atka a nem szaporodó állományt képezte. Aztán egy részük nyilván hosszabb tétlenség (foretikus szakasz) után bekerült volna valamelyik sejtbe a fészekben, és szaporodott volna.
Senki ne vegye azonban ezt készpénznek, mert ez csak az én agyszülenényem. Két nagyon szélsőséges esetet állítok fel egymással szemben (hím atka felkeresése a nőstény által a még nyitott sejtben, kontra méh által meghatározott sejtbe juttatás: a feromonhatás erőssége alapján). A két különálló mechanizmus teljesen más következtetések levonására adnak lehetőséget az alkalmazott védekezési technológiát illetően (rezisztencia, oxálsav hasznáhatósága stb.) Ha a valóságot sikerülne jobban megismerni, akkor a megoldás is könnyebb lenne.

Szilveszter!
Nagyon hasznos megfigyeléseket osztottál meg velünk. Itt egyértelműen látszik, hogy a lép bepetézése ütemes, nem egyszerre történik. Ekkor viszont van arra idő, hogy a kikelő atka "megtalálja" az alkalmas sejtet (azért idézőjel, mert vitatom, hogy az atka aktívan találná meg, szerintem a méhhez van kötve, amelyik a hátán viszi). Ekkor viszont nem lenne szabad ilyen emelkedő tendenciának lennie a két egymás után berakott lép esetén, még akkor sem, ha az atkaszámot befolyásolja az, hogy hány napos a báb. Erre írtam, hogy méhészcsapda. Ha sűrűbben lenne berakva ilyen keret, akkor lehet, hogy jobb lenne az eredmény, de azt látni kell, hogy közben az anyának munkást is kell fiasítania, és azoknak az álcáknak lehet jelentős elvonó hatása.
A páratartalmat illetően: olvastam valamelyik cikkben, hogy a magas páratartalom rendkívüli mértékben képes ölni az atkát. Tehát ott annak nem biztos, hogy csak a kiszáradás megakadályozása a feladata, hanem az atka ölése is. Bár méh nélküli fedett sejtek esetén nem tudom, hogy át tud-e hatolni a sejtfedélen a pára.
A herés keret kiszedésénél szerintem bükknek teljesen igaz van, hogy nem kell megvárni a kelés idejét. A számolás miatt ez így jó volt, de technológia esetén csak az az időpont a fontos, amikor még be tudnak menni az atkák. Ha az utolsó sejt is befedésre kerül, akkor azonnal szedhető ki. Feltéve, ha az említett szakaszos petézés nem annyira elhúzódó, hogy az eleje kel, a vége pedig még nincs fedve.

Bükk!
Azért a 20. napnál később, mert a tanultak szerint a here 24. napra kel. A méhek az első nap a lép készítésével vannak elfoglalva, így azt gondoltam, hogy a 25. nap a kritikus. Ez sajnos a valóságban nem teljesen így van. A berakástól (cserétől) számított 23. napon szedtem ki és már volt kikelt heresejt. Öngól a javából!
Esetleg a sejtből az atka a sejtfedél kirágása előtt távozik? Létezhet ilyen?
Carena!
Nem egy napon történik az atkabevonulás a sejtbe.

A képen zöld nyíllal megjelölt (sötétebb) sejtekből már távozott a here, azok bizony atkát termeltek a családnak.
A szürkével jelzett területen már szürkék voltak a herék, és ezek hamarosan kifejlődtek volna. Nos ezeken a területeken voltak a 4,5,6,7 atkás sejtek. Több idejük volt a szaporodásra már. Itt már pempő nem volt az aljában.
A piros területeteken még a pempőben fejlődött a szép fehér báb, és ezeken a területeken általában 1-2 max 3 db volt egy sejtben.
A Kék területek még a nyitott fias állapot volt. Nem volt jellemző az atka jelenléte itt.
Egyértelműen nem egy időben megy be az atka szaporodni, mert akkor nem lenne egy egy lép zónákra osztva. A herék száma a sejtekben jól mutatja, hogy a méhek milyen intenzitással és módon építették ki a lépet. Az anya véleményem szerint időnként meglátogatja a herekeretet és a család hangulatától függően teszi le a petét.
Még egy érdekesség, hogy utólag felfigyeltem arra is, hogy nincs számottevő különbség a keret két oldalán az eloszlásban. Értem ezt úgy, hogy a kaptár fala felőli keretoldalban nincs láthatóan kevesebb sejtsem, de atka sem. Tehát az atka kománk kiballag a kaptár szélére is szaporodni.
A here a munkás fias fejlődésénél alacsonyabb hőmérsékletet kíván, de ez szerintem az atkára is kimondottan igaz. Az osztrákhttp://www.varroa-controller.com fiasításos hőkezelés 37,5 fokra viszi fel a hőmérsékletet 2 óra időtartamra 85-90 fokos páratartalom mellett. Ebbe már belepusztul a sejten belül is az atka, a fias még vígan kibírja. Azért ez a magas páratartalom, hogy a nyitott fias ki ne száradjon, de szerintem azért az megsínyli a kezelést.

Bükk!
Amit írsz, az egy fokkal jobb megoldás,de a méhészcsapda abban van, hogy egy szegmenst fed csak le. Mennyi idő alatt petéz be egy keretet egy anya? Akkor csak herét petézik? Vagy elmegy a munkásfiasba és vissza-visszajön? A lényeg az, hogy egy keret ha 9 napig van benn, és az atka feromonhatás szerint keresi fel a heresejtet, akkor egyszerre történő petézés esetén egyetlen nap van, amikor bemehet, ha vissza-visszatér, akkor 9 napnyi odatévedő atkát tud felszívni. Ha egyszerre petézi be, akkor naponta kellene betenni herelépet, hogy minden nap legyen olyan álca, ahová az atka bebújhat (hiszen a kelés üteme szerint van szabadon atka). De egy fél NB lép kb. 3000 heresejt lehet, így két nap alatt petézi be, de akkor munkást nem tud fiasítani. Tehát a lerakott peteszám aránya munkásban és a herésben nagyon alacsony a herést illetően, vagyis nagyon erős feromonhatásnak kell lennie, hogy a kaptár másik feléből az atka odagyalogoljon. Egyébként én sok hasonló szempont miatt , ahogy már írtam is , megkérdőjelezem a feromonhatás erősségét. Nem tartom kizártnak, hogy csak etetés közben ismeri fel az atka a herét, és azért nem megy munkásfiasba, mert hiányzik a here "illata". Csak ha már régen nem talált herét, akkor választja a munkásfiast. Szumma szummárum: a három hetente berakott herelép Veszti számai alapján is azt mutatja, hogy az atkák csekély hányadát képes odacsalni, tehát egy előzőleg eltávolított herelép után a második herelépben nem csökkent az atkák száma, hanem nőtt. Vagyis, ha jól működött volna feromonhatás, és nem egyszerre bepetézett herelépről volt szó, akkor az atkák számának kevesebbnek kellett volna lenni a 2. lép eseztén. Ha egyszerre petézi be az anya a herelépet, akkor naponta-kétnaponta kellene újat berakni. Ezért méhészcsapda, ahogy Jenő írta.
Azt írod, hogy szerintem:

Mint írtam, ez csak az erős feromonhatás esetén érvényes elképzelés. Ha gyenge feromonhatás van, és az etetéskor ismeri fel az atka, hogy a sejtben milyen korú és nemű álca van, akkor értelemszerűen nincs ilyen atkák egymást taszító hatása, mert akkor azt sem tudja, hogy már van benn atka. Akkor megy be több atka egy sejtbe, ha azt az álcát több olyan méh táplálta, melyen atka volt. Mindkét eset arra próbál magyarázatot találni, hogy miért nincs egy induló atkából egy szezonban több tízezer. Hiszen ha csak egy szaporodóképes atka állítódik elő egy fedett ciklusban még a heresejtben is, akkor 2-3 hónapos életkor mellett őszre egy téli túlélő atkából tízezres nagyságrendűnek kell lennie. Ha az atka halálozása lenne a magyarázat, akkor télen nagyon könnyen lehetne nullázni, hiszen a 90 százaléknak magától el kellene pusztulnia. Ezt pedig a higiénikus aljon látni is kellene. Önellentmondás a beltenyésztettségre való hivatkozás is, hiszen gyakorlatilag csak az nem beltenyésztett, amelyik annak a két atkának az utóda, amelyek egyszerre kerültek be egy sejtbe. A többi genetikailag azonos egymással, tehát vagy az összes atka a családban beltenyésztett, vagy egyik sem (az előbbiek kivételével). Vagyis letális gént hordozó beltenyésztettségről beszélek.
Magyarán nekem meggyőződésem, hogy az atka szaporodási rátáját a szaporodó és nem szaporodó atkák aránya határozza meg. Ha a méhcsalád nagysága jelentősen meghaladja a fészek nagyságát, akkor ott nagy mennyiségben lesz olyan méh, amelyik nem dajkál. A nem dajkáló méheken levő atkák nem szaporodnak, mert nem kerülnek fizikai kontaktusba a bebújásra alkalmas álcával. Tehát a szabályozás nem az atka szintjén történik, hanem magasabb fokon, a méhcsalád szintjén. Ahogyan a piacon az áru értékét nem a ráfordítás költségei határozzák meg, hanem eggyel magasabb szinten a szükséglet szabályoz. Teljesen függetlenül attól, hogy mennyi az áru előállítási költsége, túlkínálat esetén az ár alacsonyabb lehet, mint amibe kerül. Mert nem kell belőle több. Véletlenül se akarjon senki termelni, mert a túlkínálat miatt ráfizetés lesz. Ezeket a mechanizmusokat én keresztszabályozásnak hívom. Olyan, mint két egymásra fektetett kereszt, de egymáshoz képest 90 fokkal elfordítva. Így csak a két központ érintkezik, ott van a szabályozási pont. Más tekintetben egymástól teljesen független a dolog. Az atka szaporodó egyedeinek számát a méhcsalád egyedeinek száma, és a fiasításos sejtek számának aránya határozza meg. A kereszt közepe az etetés. A piaci példánál az egyik kereszt a bevétel-költség páros, a másik kereszt a kereslet-kínálat. A kereszt közepe az eladási ár. Azt gondolom, hogy ez a fajta szabályozási mód a természetben egy általánosan előforduló mechanizmus. Valójában ennek segítségével tudottt a természet többszintű rendszereket létrehozni, ami az evolúció alapfeltétele.

itt is igen nagy növekedést mutat az atkaszaporulat-pedig akác előtt nem találkoztunk.

Tegnapelőtt meg azelőtt is használtam. Semmi gond nem volt.

Veszti,miért a 23. napon vágod ki a herét?
Amikor nagyrészt lefedték már repül is ki,így már a 3.-4. került kivágásra.

cerana,én más következtetés vonok le az eredményekből:
Az első sorozatnál még kevés atka volt a családban,a 2.-ban már elég sok.Egy kontroll kezelés sokat mondana.

Az eredmények pedig nem támasztják alá azon elméletedet miszerint csak akkor megy be több nőstényatka
1 azon sejtbe szaporodni amikor már a család telítődött atkákkal.......

Sziasztok!

Használt már valaki ilyen melegben BeeVital Hive Cleant? Én egyenlőre nem merem, mert a használati utasítás 25 celsius fokig ajánlja, viszont már jó lenne valamivel az atka ellen fellépni.

Válszokat előre is köszönöm!

S.Norbert

Veszti!
Nagyon szépen köszönjük ezeket az értékes adatokat. Ezek szerint a herecspda méhészcsapda, ahogy Jenő írná. Hiszen az első herelép csak az atkák töredékét szedte össze. Nekem csalódás a hőkezelt is. Nem gondolnám, hogy tavasszal szedtek össze annyi atkát, hogy ez egy befertőződés szaporulata lenne. Félő, hogy a hőkezelő gépben is megmarad az atkák 1-2 százaléka.
Én januárban láttam utoljára atkát, de minden sérült herefiasban (fiókok között) keresem. Ez mondjuk semmit nem jelent, ha látnék, akkor lenne már nagy a baj.

Üdv!
Az atkaháborúm a II. szakaszba ért. A május 14.-i herekeret csere 23 napja volt, és ez a szombat pont jókor jött.
Nagyon nagy meglepetés ért. Nem tudom, hogy kinél milyen gyors az atkaszaporulat, de nálam nagyon nagy mértékű. A téli zárókezelések óta nem kezeltem semmivel.
Nagyon meg voltam elégedve a múltkori eredménnyel, és már már megnyugtattam magam, hogy nincs semmi gond az idén.
Volt olyan a 32-es kaptárnál, hogy egy sejtben 7 atka várta a kikeletet, de 3-4 nagyon sok lépben volt.
Az atkák túl mozgékonyak voltak az első lép vizsgálatánál, de a többinél a sejt felbontása előtt kaptak egy kis hegesztő CO-t és lám mindenki szépen pihent a sejt alján. Egy keret két oldalát megvizsgálni kb 20-25 perc addigra kezdtek megint mozgolódni.
Íme a táblázat:
Látszik a strigulák méreteiből, hogy először nem számítottunk ennyire. Végül nem néztük, hogy mennyi a sejtben mennyi a bábon mert mind lepotyogott a széndioxid hatására.
Valaki akácon megjegyezte, hogy villázott herefiasítást, de nem látott atkát. Most is ez lehet?

Nem véletlen a felhívás az atkagyérítésre ebben az időszakban... és még mennyi lehet a munkás fiasban?

Maciur! Dávidnét idézted. Épp az lett kitörölve.

Ne idézd az előtted szólót!
Moderátor


Üdv.:
Ha még pergetni szeretnél akkor csak biológiai módszerrel gyérítheted az atkát.
Fedett fiasítás elszedése egy jó módja.
A lépeket nem rázod le teljesen a lépekröl egy pár ami makacskodik azt hadjad rajta.
Ezeket összerakod két fiókos kis tornyokba és hangyasavval kezelheted.Az elvett lépeket müléppel pótolhatod vagy kiépített lépekkel persze.
Miután a fiasítások kikeltek mint söpört rajok kezelendök visszaeggyesítheted vagy beanyásíthatod.
Ha müléppel pótolod a lépeket akkor figyelj a hordásra mert ha nincs akkor egy kis serkentés szükséges.
Sok sikert!!

Érdeklődni szeretnék hogy atka ellen ilyenkor mit szabad vagy hogy szadab-e valamit használni?
Válaszukat előre is köszönöm: Dávidné.

"Üdvözöllek fórumozók!

Rég jártam erre, igaz nem a pergetéssel voltam elfoglalva.
Néhánby jótanács a furettóhoz és a "parasztfurettó"-hoz. Soha ne használjatok nagyobb töménységet a vegyszerekből az előírtaknál. Ha vissza olvastok láthatjátok az eredeti leírások, használati utasítások adatait!
Antivár 3ml( 20%) + 100 ml petróleum
Mitac 20EC 3ml(20%) + 100 ml petróleum
Taktic (12%) 5 ml + 100 ml petróleum.

Családonként 1ml-t beködölve kell számítani, a kijárókat természetesen zárni.
Használat után a készülkéket tiszta petróleummal átmosatni és a csővégével lefelé függesztve tárolni hogy a csőspirálból a petróleum kifolyhasson és ne duguljon el a kristályosodó amitráztól.
Jó kezelést kivánok mindenkinek."

hobby
Hozzászólás témája: Re: Paraszt furettó
Hozzászólás Elküldve: 2010.08.19. 21:31

Kössz énis így gondoltam de mondom azért inkább megkérdem az okosabbakat.
Lehet hogy már százszor volt de furettozáshoz leírnátok utoljára a petró-taktic arányt.
Köszi

Így van!

Vegyél frisset! Ne menj bizonytalanra.

Üdv!
Ősszel a megmaradt Taktic-ot a kinti szekrényben zugoltam el könnyen érhette fagy.
Szerintetek felhasználhatom még?

Gyérítésnek teljesen jó.

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék, hogy mi a véleményetek akác és napraforgó között a BeeVital Hive Clean - nal történő csorgatásról? Amitrázt tartalmú szert nem szeretnék használni mivel immel-ámmal kissebb hordás akad méheim telephelyén, viszont atka ellen mindeképp szeretnék védekezni, illetve gyérítést csinálni.

Válaszokat előre is köszönöm!

További szép napot!

S.Norbert

Én ilyenkor 1-2 füstölést csinálok közvetlen akácpörgetés után. Ilyenkor nálam nincs semmi hordás, sőt enyhén serkenteni is kell.

ez volt a furcsa nekem is. a hárs pár napon belül kinyílik. van is szép számmal a környéken, és hétvégétől jön a jó idő is ha minden igaz. ilyen esetben 3,5 naponta kezelni...én Székelyudvarhelyről nemrég költöztem ki Magyarországra, nagytatám volt a nagyobb méhész, tőle örököltem én is valamiket, de ő mindig csak tavasszal és ősszel kezelte. Ezért is kérdeztem rá itt, mert sok helyen olvastam, szaklapban is, hogy kell kezelni akác utan.

Ahol már kezd virágozni a hárs, bálványfa, később a gesztenye, illetve van hordás, ott azért ez nem ennyire evidens.

Kedves Árpi!
Az atka számának ellenőrzését nem lehet csak az építtetőkerettel kontrollàlni. Nagyon be lehet csapódni! Szabinak igaza van, még mindíg talán az amitráz a legfőbb fegyver a kezünkben.
Egy biztos: atka volt, van, és lesz is. Most még talán mi állunk nyerésre, de nem lesz ez mindíg így......

értem. nagyon szépen köszönöm. én tényleg csak az épittető keretek kivágásából és átvizsgálásából következtettem, de akkor valószinű, hogy van mégis...csak én sok helyen olvastam és úgy is tanultam, hogy az amitráz tartalmú szerek, bekerülnek, bekerülhetnek a mézbe.

Arpi!
huh...
Ne kopogd le, azért mert nem látod, NEM minimális nálad sem az atka, ahogy másnál sem az!

Igen, akác pergetés után szoktunk kezelni! Sőt, szinte már kötelező jellegű is az atkaszám minimálisra csökkentése ilyenkor!!! Nem megelőző kezelésről beszélünk, hanem az ilyenkor legkevesebb fedett fias melletti lehető legnagyobb ütésre az atkapopuláción, különben napraforgóra már késő minden....

Ha egy kicsit vennéd a fáradtságot, és pár oldalt visszaolvasnál ebben a témában, akkor láthatnád hogy mivel és milyen módon kijuttatva védekezünk ilyenkor! Azért segítek kicsit: amitráz tartalmú szerekkel (pl taktik) füstölve, ködölve (pl furetto), egy kelési ciklust lefedve 3 naponta ismétlésekkel de minimum 5 alkalommal.

Igyekeztem visszafogottan segíteni.....

Sziasztok. egy olyan kérdésem lenne, hogy akác pergetés után szoktátok kezelni a méheket atka ellen ? és ha igen, mivel ?
Kopogjam le, hogy minimális nálam az atka, de egy ilyen megelőző kezelés vagy valamit csináljak szerintetek ?

Mindenki erre törekedne csak nehéz megtalálni a helyes technológiát elégé a határokon táncolunk .Ha az atka féken tartásával erősödik a nosema-ra való hajlam plusz még a kintről behozott vegyszerek hatását nézzük egyre gyakoribb lesz a mászkáló méhek megjelenése.



cerana
"Nekem továbbra is az a magánvéleményem, hogy a műanyag alapú tartós atkairtó készítmények a gyógyszeripar legnagyobb tévedései, és az árát a méhészeti ágazat meg fogja fizetni."

Már fizetik is ,mert elég szép árat kérnek érte főleg egy furettos kezelés árával összevetve.
Mindig élvezettel olvasom az írásaid ,mert lehet belőlük tanulni.

Szerintem igen! Erről már olvastam párszor... Én akkor is inkább füstölök és megelőzöm a nosemát!

A cikkben leltem egy kifejezést, amit én szabályozott leadásnak értelmezek. Time-release. Tulajdonképpen ez a kulcsszó. Abból a szempontból, hogy a műanyag lapos tartós hordozó jobban előidézi-e a rezisztenciát vagy sem. Régebbi ismereteim szerint a transzdermális tapaszok szabályozott leadásához egy vinil acetát kopolimerből álló molekulatároló rétegre van szükség, és a szabályozott leadásért felelős LDPE-re. Utóbbi egy nylon fólia. Előbbi van a tartós hordozókban, utóbbi szerintem nincs, de ha lenne a méhek lerágnák.
Azonban találtam egy cikket, amelyben ezt a kopolimert, mint membránt nevezi meg. Ha ez felelős a szabályozott leadásért, akkor lehet, hogy nincs igazam. Azért csak lehet, mert innen az is kiderül, hogy a bőrre ragasztás után először telítődés következik be, majd a diffúzió által lesz egyenletes a leadás. Méhcsalád esetében szerintem nem beszélhetünk diffúzióról.
http://www.keri.hu/oktatas/archiv/gy0307.htm

De ez az egész csak arra ad választ, hogy mire fog hamarabb kialakulni rezisztencia. Ha a műanyag lap szabályozott leadású is, akkor is csak a huszadrészét adja le annak a mennyiségnek ugyanannyi idő alatt, mint a füstölés. Ha húszszoros mennyiséget alkalmaznánk, akkor azt a méhcsalád nem bírná el. Tehát, ha a rezisztencia sztöchiometrikus alapú, és nem receptoriális alapon alakul ki, akkor akár lebontásos, akár pl. észterifikációs ártalmatlanítás esetén a hatékonyságot az időegység alatt leadott hatóanyag nagysága határozza meg. Tehát, ahol már kialakult tolerancia-rezisztencia van, és az sztöchiometrikus alapú, ott kontraindikált ezen tartós hordozók alkalmazása. Sőt szabályozott leadással rosszabb, mint anélkül, mert utóbbi esetben a kezelés kezdetén lehet alkalmas nagyságú a leadott dózis. Ekkor azonban a kezelési időtartamot kell drasztikusan csökkenteni, ami annyira drágává teszi, hogy értelmetlen a használata. Csak megjegyzem, hogy receptoriális alapon szerintem nincs dózisfüggőség. Erről viszont szó sincs ma Magyarországon.
Nekem továbbra is az a magánvéleményem, hogy a műanyag alapú tartós atkairtó készítmények a gyógyszeripar legnagyobb tévedései, és az árát a méhészeti ágazat meg fogja fizetni.

Mint laikusnak ( és az elég értelmetlenül lefordított) cikkből az jött le ,hogy betiltották a tactic használatát és a jóval drágább apivar csík ami tartós hordozó nem okoz rezisztenciát . Ezzel szemben a furettó taktic-al sorozatban használva igen? A másik ,hogy összefügésbe hozta a kaptár elhagyás jelenségét az amitraz feldúsúlásával a lépeken ami nosemát is okozhat .
Akkor az amitráz is közrejátszhat a mászkálás megjelenésében ?

Dodo!
Igen, nekem is úgy sejlik. Az élet majd eldönti kinek van igaza.

Köszönjük,hogy összefoglaltad véleményed, de a cikk nem pont az ellenkezőjét álltja a Te véleményednek?

Bükk!
Köszönöm a linket! Próbálom fordítgatni, nem állítom, hogy mindent értek belőle. Ezért megpróbálom összefoglalni az én álláspontomat az amitrázzal kapcsolatban.
Az amitrázt tartom a legjobb Varroa ellenes szernek. Addig, amíg az atkában nem alakul ki a védekező képesség vele szemben. Akkor is vannak fokozatok. A kezelési módszert illetően lehet rezisztenciáról ill. toleranciáról beszélni.A dolognak az a lényege, hogy a kezelési módszer képes-e annyi hatóanyagot leadni, adott időegység alatt, amennyit az atka nem tud lebontani. Ha igen,a kkor a kezelés hatásos, ha nem, akkor hatástalan. Az Apivarral egyenletes leadást feltételezve (ami biztos, hogy nem igaz) 1000 mg kerül leadásra 42*24 óra alatt, azaz 1 mg-ot óránként. Füstöléssel egy óra alatt beviszünk 20 mg-ot. Tehát a húszszorosát. Nyilván nem tudjuk, hogy a füstben lévőnek hány százaléka jut el az atkához, de a tartós hordozónál sem tudjuk, hogy az 100 %-e? Utóbbinál a helyzet azonban sokkal rosszabb, mert a deszorpciós görbék (tsanyi mutatott még az OMME fórumon ilyent) hiperbolikusak, nem lineárisak. Tehát először többet ad le, később kevesebbet. Hamar kialakul az a helyzet, hogy az atka tartósan tud olyan környezetben élni, ahol a szer jelen van, de olyan kis mennyiségben, hogy nem pusztul el tőle. Tehát alkalmazkodni tud hozzá. Ahol hosszú időn keresztül alacsony az adag, ott előbb következik be az alkalmazkodás. Rövid ideig nagy adagban adott kezelésnél később. Ugyanis arról sem tudunk semmit, hogy a szőrzetről mennyi idő múlva távozik a hatóanyag. Tehát minden kezelés esetén fennáll a rezisztencia alapját képező ölő hatás alatti koncentráció kialakulásának lehetősége. A magyar, füstöléses alapon álló gyakorlat azt mutatta, hogy évtizedekig hatékony volt. A tartós hordozók alkalmazása miatt már látható jele van az alacsony adagú hatástalanságnak, és a magas adagú toleranciának.
Ami a kumafosz tartós hordozós alkalmazását jelenti: a viaszból történő aktív molekula vándorlása miatt, ami amitráznál nincs, józan ész alapján sokkal rövidebb idő alatt következik be a hozzászokás kumafosznál, mint amitráznál. Az én véleményem az, hogy füstöléses, csorgatásos eljárással több évtizedig lehet védekezni hozzászokás nélkül, tartós hordozóval maximum egy évtizedig.
Amitráz neo szinergizmushoz nincs elegendő ismeretem.

cerana,ajánlom szíves figyelmedbe:
http://scientificbeekeeping.com/amitraz ... -herrings/

Szilveszter!
Szerintem abból lenne a legnagyobb haszon, ha ugyanezeknél a családoknál az atkairtási eredményeket is megfigyelnéd az ősz végéig. Akkor lehetne látni, hogy vajon milyen dinamikával szaporodik az atka, illetve, hogy vajon ez a herecsapda mekkora arányát távolíthatta el az atkáknak. Persze egy visszafertőződés a képet nagyon torzíthatja.

Tisztelt atkafanok!

Április 25-én tettem be mindegyik családhoz a herecsapdát, és most volt a kiszedés ideje. A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, így 6 teljesen táblás keret mindkét oldalát átvizsgáltam. Ez abból állt, hogy a villával először a lefedett sejtek (70-90 %) fedelét szedtem le, mert az ismereteim szerint az atka ott tanyázik, és ezek után a bábokat szedtem ki 2-5 sével, és kerestem a kártevőt.
A 6 vizsgált lép úgy jön ki, hogy
2 a hőkezeléses atka irtott család lépje
2 a normál amitrázos, és oxálsavval zárt család lépje
2 a tavasszal vásárolt családok lépje.
(Kicsit ragadós lett a lap, de remélem látszik)

Az éjjel azon gondolkodtam, hogy vajon ezek a számok milyen hasznomra lehetnek? Abban biztos voltam, hogy találok atkát, de mennyit, hol, milyet? Ezek érdekeltek.
Lehet, hogy nem sokat érő információk ezek, ugyanis:
- lehetett pontatlanság a számolásban,
- lehet, hogy az atka többsége a munkásfiasításban van, és valamennyi a bogarakon
- lehet, hogy nem a 10. keretnek kellett volna tenni a herekeretet ahhoz, hogy a nagy többség betaláljon a nyitott herefiasba.

Amúgy kb. ilyenek voltak a kivágott lépek:


Konklúzió: bár az akácon vagyunk már, de nem sokallom az atkát, valószínűsítem állomány szinten ez lehet a helyzet
Ha 6 Keret fias van és a herekeret volt a hetedik akkor ha csak a 20-as kaptárnál az 5-öt szorzom héttel az már 35 valamint a kinnlevők, de szerintem ez még kezelhető.
Egy szónak sincs száz vége: Nem lehet az idén sem úgy atkát irtani, hogy így szoktuk...

Úgy lesz, köszönöm! Így is sokat segített az Ön válasza

Pityu93!
Feltettél egy két kérdést amiről több órás előadásokat tartanak, könyvek cikkek tömege foglalkozik vele.
Itt ezen a fórumon ez a topic ...... talán végig kéne böngészni és utána legalább célratörően tudnál kérdezni.
Néhány válasz címszavakban
- Apu védekezési stratégiája sajnos ma már nagyon kevés .......
- Tavaszi kezelésnek én nem vagyok híve ....
- Rajt célszerű azonnal lekezelni ahogy írtad, fiasításmentes állapotban közel 100%-ig elpusztítható az atka.
- Prevenciónak itt nincs igazából értelme ....
- Hogy mivel és hányszor kezeljünk, vannak kialakult technológiák különböző szerekre.........de bármelyiket választod mindig kell ellenőrizni a hatékonyságát.

Tehát szerintem először olvass ......

Sziasztok, szeretném megkérdezni, Ti hányszor kezelitek a családokat egy éven atka ellen? Apám annak a híve, hogy ősszel betelelés előtt 2-3 alkalommal, heti egyszer elég az atka elleni kezelés, de én ezt kevésnek vélem. Egy könyvben olvastam hogy tavasszal is szokás kezelni, sőt, még a befogott rajt is másnap lekell kezelni. Én tavasszal nem kezeltem atka ellen a méheket, a befogott rajokat pedig tervezem. Egy szallagra rácseppentek 3-4 cseppet a Varidolból (amitráz alapú lötty), begyújtom a kaptárban, és lezárom az elejét egy órácskára. Tudnátok nekem ebben tanácsot adni, hogy kezeljem hatékonyabban a méheket atka ellen? Esetleg használtok preventív alapon valami más gyógyszeres kezelést is, mint pld. noséma ellen? Erről egyenlőre nem olvastam sehol, és eléggé sürget a téma! Köszi a válaszokat előre is

Sok családnál volt a napokban herefias villázás/kitörés,örömmel észleltem az atka hiányát.Ma volt nálam egy érdeklődő de nem tudtam neki egész nap mutatni a kivillázott bábok potrohán atkát.Persze elbizakodottságra ez nem ad okot-de tavaly ilyenkor nem lett volna probléma az atkamutogatással.

Arpi!
Ne idézgesd már az előtted szólót folyton. Pláne, még saját magadat is!

Mire gondolsz?
Csak ezt alkalmazni kevés. Gyéríti az atkát 20-50%-os hatásfokkal, ez a kitördelés gyakoriságától is függ.
Arra alkalmas, hogy akác végéig ne kelljen gyógyszeres (vegyszeres) kezelést alkalmazni

es ez az epitteto kerek, tenyleg jo modszer atka ellen ?

jajjj, jol van akkor. nagyon szepen koszonom a segitseget. erdekes modon egy ott is kihuzta meg minden, de en a legszelere tettem be.

Mit értesz kaptár széle alatt?
Az építtető keretet a legszélső fias és a mézes-virágporos keret közé kell betenni.

Talán gyengék a családok.

Lenne egy olyan kérdésem, hogy sokan ajánlották, hogy tegyek a kaptár szélére herés keretet, hogy huzzák ki, majd az anya abba petézzen heréket. (atka elleni védekezésként). Betettem próbából 10 családhoz, de egyetlen egy foglalkozott vele, azok már kihúzták, és látom benne az 1-2 napos petéket. A többi viszont ugyanúgy a fészek közepébe csinál herefiasítást, és még az idei műlépre is. Én még tanulom ezt a gyönyörű szakmát, ezért szeretném megkérdezni, hogy esetleg van valakinek valami ötlete, hogy mi lehet az oka ? Lehet én nem csináltam jól valamit, vagy nem tudom...

Köszönöm a segítséget a linknél. valamit nem csinálok vagy csak nincs jog. linket felrakni. majd kiderül.
Üdv.