A cégnek az ismertetőben ez a mondata, hogy a készülékre akkumulátor vásárlása nélkül nem vállalnak garanciát, olyan aranyos.
Aztán miért is nem, meg mi alapján, meg a "magosságos hívatalt" erről megtetszettek-é kérdezni?

Nem akkus megoldással kihozható 1000 Ft/ család áron is, és a megvalósítás is egyszerű. Itt csak az a kérdés valóban hatékony-e, és a család hogy viseli.

Hát igen, még egy 3-5 csaladosnál is nagy befektetés, de valószínűleg egy-két éven belül olcsobban is be lehet szerezni. Lejjebb írták, hogy 5000ft környékéből is ki lehet hozni, ha valaki ért hozzá és meg tudja csinálni házilag.

Megtaláltam.

Üzletileg: jelen pillanatban halott. Érdekességnek,kísérletképpen dicséretes. Számoljatok, 100 családnál 2.700000-ft, 200-nál..... 300-nál és akkor még csak a portán van beszerelés,hibalehetőség, javíttatás. Ki -be pakolászni.Egy termelő család ára 35000 ft. Őszintén, lenne aki megvenné?

9 hozzászólassal ezelőtt antimon már feltette a linket ott az ár és minden egyébb információ is megtalálhati.
És igen, minden kaptárhoz kell 1.

Ez a Gyilkos hang, vajon mennyibe kerül? Minden kaptárba kell belőle 1 készülék?

Mi is !

Az akksi témába nem folynék bele, én sem igazán értem.

Az eszköz hangját én fiatal lévén jól hallom még úgy is, hogy bent van az összecsukott kaptárban.

Az eszköz uzembe ehelyezése után 4 nappal több atka van a három család ellenőrző tálcáján mint például az oxálsavval egyszer megszublimált családok alatt. Tudjuk, hogy az oxálsav szublimálás során főleg a második kezelés után kezd hullni az atka, de ez engem meglepett. Nem számítottam ennyire.

A teljes kezelésciklus végére egyre kiváncsi vagyok.

A 15000hz-et mindenki hallja, aki nem az süket. 90 deci el az meg baromi hangos. Egy nagy hangú kutya 60-65 decibellel ugat. Szóval ez a hang tartomány ezen a hangerőn még engem is idegesitene.

Remélem működik az elv, annak ellenére hogy a marketing szöveg ellentmondásban van a fotóval, pl. a "direkt erre a célra fejlesztett akkumulátor" (szünetmentes zselés akkumulátor, 12v 7 Ah, már 3500 Ft-tól kapható). Furcsa, hogy egy 1000 családos méhész feltaláló 30 családon teszteli, és már kereskedelmi forgalomban kapható. Anyagáron kb. 1-2 ezer forint + akksi és nagyon gagyi az elektronika ha akksivédelem (lemerítés elleni védelem) sincs benne. Persze, ha tényleg védett akkor jogdíjat is kell fizetni ha kereskedelmi forgalomba akarja valaki hozni.

Azért a VKS csak nálunk újdonság. Antimon helyesen utalt rá, hogy már régebben használatos berendezés.

A tejsav témára a tejsav topikban válaszolok!

Pöte nyilván nem azzal van a baj hogy végre valaki teszteli. Hanem azzal hogy a méhész újságban ezt már hónapokkal ezelőtt hirdették mint egy működő alternatív módszert. A tejsavnál arra gondolok hogy beszéltünk itt 16 % os töménységről. Én írtam hogy nálam egy darab atka nem hullott le ilyen töménység mellett. Kaptam furettós receptet 30 % os tejsav tartalomra beállítva. Azt nem próbáltam még ki mert jobbnak láttam ha oxálsavat szublimálok. Most 40 % os tejsav keveréket nyomunk. Amivel semmi bajom! Sőt ettől potyogjon végre az atka és remélhetőleg még a méheket sem bántja.

Az atkának nyilván nincs az emlősökhöz hasonló hallása. Itt az az elv, hogy minden lénynek van egy olyan frekvencia amit nem visel el. A varroa gyilkos hang olyan állapotot idéz elő az atkánál amely során sem táplálkozni, szaporodni vagy mozogni nem tud. Így lassan éhenhal.
Meglátjuk, hogy hogyan működik. Én nem reklámozok csak egy objektív összehasonlító vizsgálatot végzek.

A tejsavval kapcsolatban mire gondolsz? Válaszodat várom a tejsav topikba!

Ne legyen igazam de hatásos és a gyakorlatban annyira alkalmazható lesz mint a forgó fészkes kaptár. Meg gondolom az sem véletlen hogy 40 % os tejsavval kell a kísérletben szublimálni.

Richárd már egy ideje van, sőt ha nem is sokat de lehet róla olvasni. Örülj inkább, hogy vannak olyanok akik kísérleteznek vele, ha működik könnyíteni fogja a te életedet is, bár az árára nem emlékszem. Pöte ha lesz időd majd a tejsav gőzölésről írhatnál kicsit, persze a többiről is. Köszönjük!

Na erre rohadt kíváncsi leszek én is. Ez hihetetlen amúgy, hogy valaki kitalál egy ilyen nem is minősítem inkább mit és már termék is van belőle ami megvásárolható mielőtt bárki tesztelte volna. Ez olyan mint hogy ha rákos vagy szedj töménytelen C vitamint vagy igyál desztillált vizet. Az mind egy hogy az egésznek semmi köze pl a daganatos sejtek életciklusához. Nagyon nagyon kíváncsi leszek hogy az akármilyen frekvenciájú hang vagy uktrahang vagy bármi is ez hogy szól bele az atka fejlődésében. Ha tippelnem kell sehogy... Szóval kíváncsian várom én is a beszámolót.

Eddig nem az a tény volt, hogy az atka süket?

Varroa Gyilkos Hang ON!
Három-három kaptárban versenyez az oxálsav szublimálással, oxálsav tartalmú tartós hordozóval és tejsav gőzöléssel szemben.

Nem az atkamentesítéssel volt a gondom, ez természetes. Nagyjából megegyezik egy akácon egy fiókra zárkázással, majd azt elveszed akác végén és kapsz egy ugyan ilyen fias mentes kezelés után atkamentes (ha minden igaz) családot. Hanem az időponttal! Mi ilyenkor serkentünk (augusztus) a fias érdekében. De!!! akkor ez az igazsághoz tartozott volna, hogy nincs repce, akác és így neked bőven megfelel egy kisebb népességű család.

Miért nem később villázod ki a fiast? nem jobb lenne? kevesebb munkaráfordítással.

Üdv. Cerana.

Iden 45 csalàdot kezeltem igy. Véleményem szerint egy vegyszermentes kezelést az adott körülményekhez kell igazitani. Tehát a méhekhez a legelöhöz meg a mézelvételhez. Valòszinüleg Siciliàn sem vesznek el most fiast amikor viràgzik a narancs. Nekem sem repce sem akàc nincs.
Ha szép a tavasz van vegyes mézem!

Hát bizony időnként nem árt elgondolkodni azon, hogy vajon tényleg a Föld kering a Nap körül, vagy esetleg fordítva van-e a dolog ? Jelen esetben a kérdés, hogy az atka keresi fel a méhálcát vagy a méh viszi oda? Javaslom megnézni a Experimental & Applied Acarology, 18 (1994 ) 371-379 cikkében a 376.oldalon lévő képet ( jobb gomb: A nézet elforgatását jobbra kell választani ), hogy miképpen is történik mindez:
http://dare.uva.nl/document/2/351
Mármost azért más is következik ebből: tekintettel arra, hogy a méh viszi az atkát a heresejthez is, akkor a fészek szélére helyezett herelép nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy odacsalja az atkákat. A herefiasítás ugyanis nem jelent elsődleges preferenciát a dajkaméhek számára (az az atkának jelent preferenciát). Ha ez így lenne, akkor kihaltak volna már a méhek, mert nem gondoznák a munkásfiast. Nem véletlen, hogy a herecsapdázási módszerek alapvetően fiasításában korlátozott, tehát munkásfiasítás nélküli családokon működik kielégítő eredménnyel. A hatékonyságokat különböző szimulációkban a következő cikkben lehet megtekinteni:
https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00891578/document
Az egyes számú táblázatban (201. oldalszám: jobb gomb: A nézet elforgatását jobbra kell választani ) a 6. a 7. és a 8. számú szimuláció. A Figure 2-n (200. oldalszám) a C jelű szimulációk mutatják az eredményt (jobb gomb: nézet forgatás balra ) .
Tehát maciur alternatív védekezési módszere alapvetően helyes. Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy ezt hány családig lehet így megcsinálni? Nekem is komoly kétségeim vannak afelől, hogy ezzel a módszerrel a következő évi repcén, de inkább akácon ütőképes állomány lesz-e ?

Ma délutàn készültek a képek! Az elözöekben leirt mòdszerrel voltak kezelve.

Üdv. Pöte!

Ez a Miller csapda ha nem csal az emlékezetem!
Az itteni méhész újsàgban olvastam róla de gyakorlatban még nem pròbàltam!

Esport!

Nem irtam el a hònapot! És szerintem hadjuk ezt a sosem csinàltam de tudom hogy nem müködik stilust!

Van ez a bizonyos atkacsapda. Nem tudom, hogy mi a neve, nem is valami elterjedt. az a lényeg, hogy a fiókok közzé kell rakni, olyan mint egy szöktető vagy egy menekülő tér. Az alján -a fészekhez közel - olyan lyukbőségű (fém)szövet van amin az atka sem fér át. A tetején olyan lyukbőségű szövet van amin a méhek nem,de az atka átfér. A két rosta között olyan távolság van amit az atka nem tud átugrani, min. 3 cm. (Ezt nem igazán értem egyébként mert az oldalán csak felmászik... )
Ilyenkor, - vagy bármikor, pl.akác után - a fészekből az atkacsapda felé helyezik a fedett fias kereteket, amiből ott kel ki az atka és a fias felé tör, de az alsó háló megfogja. Ekkor egy kezeléssel lehozható az atkák jelentős mennyisége. Elvileg...

Persze a felni rész anyátlannak fogja érezni magát...

Talán ezzel jobb eredmény érhető el összességében...

Szóval te már július végén elkezded. Július után jön az augusztus ha nem csal emlékezetem. Akkor te augusztusban, korlátozod 3 hétre az anyát..... és lesz fiasmentes állapot, akkor nem is kell a fias, főleg télire .... Esetleg elírtad a hónapot?

Pontosan igy van. Nàlam nem napra az utolsò pergetés igy én màr július végén kezdem a folyamatot. Mindenkinek magànak kell eldönteni hogy mikor tudnà elkezdeni vagy hogy csinàlja-e!

Ha jól értem 3 hétig egy vagy két keretre korlátozod az anyát, általában napra az utolsó pergetés, akkor ott mekkora fias tömeg esik ki? Abban a 3 hétben (virágpor, nektárbőség) épp kiterjeszti az anya fiasítást. Ha nem egyenlő lépes a rendszered, vagy tele leszel téli élelemmel vagy pergetheted a fészek is. Tehát lesz egy csomó öreg bogarad meg max 2 keret fiasod, amit elveszel ugye.

Atkamentes! Vagy mire gondoltàl pontosan?

és ezekből a milyen család telel be? kíváncsiságból? ....

Egy családnál így tényleg rendben van. De az egész állományt csak részletekben lehet ezzel a megoldással fedett-fias-mentessé tenni. Amit kiveszel, azt valahová be is kell tenni. - Gondolom én. De, mint elgondolás ügyes.

Amikor kikelt az összes fias és kiengeded az anyàt azt az egy vagy két lépet amin petézett kiveszed vagy kicseréled! Miért ne lenne fiasmentes?

Szerintem ebből nem biztos, hogy lesz fiasítás mentes állapot. Biztos az én gondolatmenetemmel van a baj, de nekem ott nem áll össze a kép, hogy a fedett fias helyére betett üres keretekbe már nem petézik az anya? (Arra gondolva az anya, hogy ez a keret már nem lesz a téli fészek része? Vagy miért?) Mert, ha petézik akkor mielőtt a kivett keretből kikel a fiasítás, már lesz fedett fiasítás az anya tartózkodási helyén lévő kereten.

Igen, de az évek óta tartó késő nyári és őszi visszafertőződéstől nem véd sajna...

Ez nyàron müködik ilyenkor màr nem. Utolsò pergetés elött három héttel zárod az anyát de nem anyazárkába hanem egy vagy két lépre.
Ahogy fedik a fiasitàst a lerekesztett lépeken úgy cseréled öket kiépitett üres lépekre. Kikelt az összes fias, lehet kezelni öket tejsavval vagy oxállal vagy amivel akarod.
Üdv.

Én ezt a módszert próbáltam rajzás gátlásként akác hordás alatt. De csak egyszer tettem meg. 20 kaptárnál 10 volt, melynél működött a módszer. A többi esetében vagy elpusztult az anya a zárkában és emiatt építettek bölcsőket, vagy élt még az anya, de mivel nem tudta bejárni a kaptárt a fias kereteken, ezért anyahiányt éreztek és emiatt húztak bölcsőket, de az anya is élt. Ez utóbbi a virágzás elején történt, tehát még nem álltak fenn a rajzáshoz szükséges feltételek (sok méz, sok bogár).

Eléggé kockázatos módszer szerintem, de ilyenkor ősszel még fokozottan is. (Ha elpusztul az anya, már abból nem lesz telelő család, csak egyesítéssel.)

Nem tűnik valami természetes módszernek.

Késő őszi anyazárkázásról(Fiasítás mentes állapot eléréséért) mi a véleményetek?

Szia ata67 ! Köszönöm ! Már kaptam sok infót . Mindnek utána fogok járni.
Úgy látom amit én találtam a legdrágább,de még a tisztaságról is meg kell győződnöm.
Köszönöm ,még egyszer!
üdv

Szia Cirkusz!
Itt találtam:
http://www.omme.hu/?page_id=7&id=15970
Üdv: Attila

Sziasztok! Ritkán kérek segítséget.Most kellene.Ne írjátok,hogy a kereső,meg a GOOGLE,azon túl vagyok. Kristályos timolt keresek.
Márciusban meg találtam a legolcsóbb helyet,de a mentett link el veszett. Talán Nyíregyházi cégvolt.12 000 Ft volt 1 KG timol.
A sors fintora,hogy több embernek elküldtem,és a email fiókokból is eltűnt,csak a küldés ténye van meg. Már próbálkoztam a vissza kérdezéssel is,de még nem kaptam ezekre választ.
Előre is köszönöm.
Üdv

Azt az egységet amelyik a saját fiókjain kívül nem képes 2 fiókot pluszban megvédeni a molytól nem nevezzük családnak, még tartaléknak sem.

Csoky!

A szakirodalom nem Bt. fajtákról (varietas), hanem alfajokról (subspecies) szokott beszélni, s bár találkoztam ilyen, vagy hasonló (pathovar.) megnevezéssel is a neten, helyesebbnek látszik inkább az alfaj kifejezést használnunk.

Nem tudok frappánsabb és rövidebb választ adni a kérdésedre, mint Darvas, ezért inkább idézem egy régebbi összefoglalóját:
http://www.agr.unideb.hu/novved/ttnvf/p ... ts1999.pdf

Ebben az összefoglalóban (14.oldaltól) a különböző alfajok által termelt Cry-(kristály)toxinokat felsorolja, s kitér, hogy az eltérő endotoxinok mely rovar-csoportokra nézve mutatnak patogenitást, s a delta-endotoxinok hatásmehanizmusát is vázolja.

A dolog természetesen némileg bonyolultabb, hiszen ezen, emésztés útján feltáródó ún. protoxinokat (fehérjéket) általában több gén is kódolja, ráadásként e cry-géneket plazmidok hordozzák, s akkor még ki kellene fejteni a cyt-gének és az általuk kódolt Cyt-toxinok szerepét is, de ezek részletezését most inkább kihagynám. Jelenleg a rendszertan teljes átalakuláson megy keresztül, a fajokat, alfajokat, változatokat a géntérképük alapján képesek elkülöníteni a kutatók. Természetesen ha valakit részletesen érdekel a kérdés, nagyon szívesen adok irodalmi hivatkozásokat a kérdéskörben, de az a véleményem, hogy ha Bt.-készítményt kíván valaki használni viaszmoly ellen, akkor csak a használatra javasolt biopreparátum használati utasítását betartva tegye azt. Valószínűleg Tsanyinak is igaza van a legkézenfekvőbb "biológiai védelem" kérdésében, ha jól emlékszem, rajta kívül egykor már 'Pter' néven Csuja László is az erős méhcsaládok tartását javasolta a viaszmoly ellen. Ha pedig mégis a családon (kaptáron) kívüli léptárolást választaná valaki, akkor keressen egy B. th. ssp. aizawai protoxin-tartalmú biopreparátumot a viaszmoly elleni lépvédelemre, esetleg teremtse meg a hűtve-tárolás feltételeit.

Akkor azt szeretném kérdezni mi a különbség az alábbi 2 fajta között?
Bacillus thuringiensis var. aizawai.
Bacillus thuringiensis var. kurstaki

Én az idén igazából bio védekezést alkalmaztam a viaszmoly ellen: Apis melifera
Régóta nem nyalattam a pörgetett fiókokat, de az idén hárs után olyan virágporos lépek jöttek ki a pörgetőből amit sajnáltam volna a raktárban a molyokra vagy enyészetre hagyni. 2-3 fiókot családonként, 1-2 cm-es feljáróval a fólián, a tartalékokra tettem.
Ma reggel tettem szöktetőre őket. A fiókokat gyönyörűen karbantartották 1-2 fiókba belenézve, úgy tűnik a virágpor zömét kiették.

Köszi az utánajárást. Akkor ez elvetve

Sono!

Maciur linkjéből sikerrel felderítheti, "mi van a dobozban". Nem a baci vegetatív alakja, hanem spórái és endotoxin kristályai. Ezek elfogyasztása után fejezi be a nagy viaszmoly lárvája földi pályafutását...

Ha mégis bizalmatlan maradna a termékkel kapcsolatban, én idéznék egy olyan dolgozatot is, melyből a Bacillus thuringiensis tenyésztését, majd a biopreparátum előállítását tanulmányozhatja.
http://doktori.bibl.u-szeged.hu/334/3/de_2980.pdf
Az ne tévessze meg, hogy az idézett munka a B. th. ssp. israeliensis mélylélektanával foglalkozik, a tenyésztés ill. az azt követő preparátum-készítés analóg a B.th. ssp. aizawai-éval. Ha rám hallgat, otthoni felhasználás igényével még ne rendezzen be komolyabb mikrobiológiai laboratóriumot, csak mélyebb mikrobiológiai ismeretszerzés és a Galleria melonella biológiájának tanulmányozása után (kereső-kifejezés lehet pl. a "Galleria mellonella biology") javasolnám a pozitív döntéshozatalt a kártevő elleni biológiai védekezés során használni kívánt biopreparátumok házi körülmények között történő előállítása tárgyában.
A baci vegetatív alakjának tenyésztése egyébként házi körülmények között is rendkívül egyszerű, csak megfelelő törzset kell beszerezni és fenntartani, a fogósabb kérdés a spóra- és endotoxin-képződés irányítása, valamint a biopreparátum elkészítése. Az elért eredményekről kérném, majd számoljon be itt is...