Szerencsére megfelelő távolság van köztünk....
Te állóban megteheted ezt, ha repcére vagy akácra nem raknak melléd egy fertőzött állományt, de követendő példának nagyon nem ajánlanám.
Nálam az a bevett szokás, hogy akác pörgetésig semmi. Akác után egy kontroll. Ha a legnagyobb hullás is 10 alatti, akkor a következő cél dátum, július közepe-vége. Ilyenkor hordástalan időszak van nálunk, ezért ilyenkor megkapják a sorozatkezelést furettőval.
Szeretem, ha a telelőnépességet nem atkaszívott méhek nevelik.
Szeptemberben van még egy kontroll, szükség esetén sorozat kezelés.
Télapóra kapják az oxálsavas zárót.
A nálunk lévő méhsűrűség és vándorlás mellett, attól félek a Te módszereddel augusztusban sokszor nem lenne már értelme az atkaszívott állomány kezelésének.







.

Kedves Polai.Richard, ezt most nem direkt teszem veled, de lehet, hogy most kicsit mérges leszel. Ugyanis én amolyan általad felvázolt szomszéd méhész vagyok. Mondhatom, hogy régóta méhészkedem, de eddig még augusztus közepe előtt soha nem kezeltem a családokat atka ellen. Akkor viszont egy sorozat amitráz, majd a tél előtt, amikor még lehet egy csurgatós ApiOx kezelést végzek. Ez a védekezés már majdnem három évtizede bevált. Atka miatt még nem volt pusztulás az állományban. Mindezt azért végzem így, mert az amitrázos szerekre rá van írva, hogy hordási időszakon kívül kell alkalmazni, az ApiOx folyadékra pedig az, hogy késő ősszel. Én semmi egyebet nem teszek, mint betartom a használati útmutatót. Sok helyen megírták már, hogy a legfontosabb, hogy mire télbe mennek a családok, a lehető legkevesebb atka legyen. A hordási idényben lévő atka elleni védekezésről sehol nem olvastam, hogy a teljes kiírtás a lényeg. Hordásmentes időszakban ajánlanak egy-egy kezelést, de nem sorozatot. Inkább úgy fogalmaznak, hogy csak gyérítsük az atkák számát. Nekem erről ez a véleményem. Ha a szomszéd méhészed ősszel sem védekezik komolyan, akkor az már maga a felelőtlen gazda. És akkor már értem az aggodalmad.

LPeti ezt nem is kérdőjelezem meg, hogy túl lehet adagolni a szereket és meg lehet mérgezi a méheket. És hozzáteszem hogy amitrázzal meg sem merném ezt csinálni, hogy folyamatosan nyomni nekik. Az ésszel történő amitrázozást a méhek nem sínylik meg, bár az anya által raktározott spermiumokat állítólag károsítja, illetve az anya is visszaáll utána. Csak kérdem én mit tennél ha a szomszéd méhésszel beszélgetve július 10 én azt hallod hogy ő még semmivel nem védekezett és mivel van 10 hektár napra a közelben ezért csurgat most 1 szer bee vital híve-ot. Közben te meg azt tapasztalod hogy júniusban végig 50-100 ával hullott az atka. És júliusban is nagy a szórás. A legjobb az lenne ha az összes család alatt lenne higiénikus alj, és az adott család fertőzötségi szintje szerint lehetne kezelni. Amúgy meg egyenlőre nem azt látom hogy összeesne az állomány.... De majd jövő tavasszal még teljesebb tapasztalatból tudok majd írni. De köszönjük illetve köszönöm a figyelemfelhívást.

Köszönöm a segitseget!

Ha jól emlékszem a furettó leírása 1 dl petróhoz ír 5 ml taktic-ot (ez lett/volt az alaprecept), és 1 ml keverék befújását egy családhoz.
Ehhez képest állítólag a furettó sem 1 ml-t ad egy nyomásra. A rézperselyes pumpa adagolós szerb ködölőt bemérve én 1,5 ml-re emlékszem, egy nyomásra. Mindenesetre használat után át kell öblíteni a vivőanyaggal tisztán és kicsöpögtetni. A petróleum-paraffin keverésnek nem tudom mi értelme, működik mindkettő önmagában is. Egy méhészeti előadó (is) szokta még így összevegyíteni ezeket az atka vélelmezett FGMO (paraffinolaj) érzékenysége miatt...

Üdv!
Én is szerb ködölőt használok,1 dl petróleumhoz ír 8 ml Taktic-ot,annyit változtattam rajta,hogy 50 ml paraffint és 50 ml petróleumot használok 8 ml Taktic-kal.Hajnalban ködölök,kijárót nem zárok,3 naponta 5-6 alkalommal.

Nem tudom miért kell az atkaírtzást túlzásba vinni. Volt erre már példa, aztán kialakult egyfajta rezisztencia. Most van pár szer, aminek a kombinációjával, váltakozva használva azokat, sikeresen lehet az atka ellen védekezni. De látom vannak páran, akik próbálnak túllőni a célon. Mindegyik szernek elő van írva, hogy mikor ajánlott használni. Én amitráz tartalmú szert használok három naponként 6-8-szor, amikor nincs hordás. Valamint oxálsavat fiasítás mentes időszakban. Ez eddig elegendő szokott lenni. Atka miatt nem volt téli veszteség.

Az egyik barátom szerette volna, ha atka mentesen telel be tavaly ősszel. Ezért addig füstölte amitráz tartalmú szerrel a méheket, amíg lehetett és ameddig volt lehullva atka. Ennek eredményeképpen tavasszal 50 családdal kevesebbel indította az idényt. Magyarul megmérgezte a méheket.

Ezzel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy lehet kisérletezni, de nem biztos, hogy megéri.

Vàsàroltam egy szerb ködölőt, de semmi leiràst nem kaptam, hogy hasznaljam. Van valakinek tàjèkoztatója vagy leìrnà nekem valaki, hogy hasznàlja azt meg köszöném.

Arnold úgy tűnik vannak... Nem tapasztalom hogy akár a dolgozókra akár az anyára negatív hatással lenne. Bár az anyákra vonatkoztatva majd 1-2 év múlva tudok tapasztalatból mondani bármit is. Jól tűrik a méhek az oxálgőzt. Se a fedett se a nyitott fias nem sérül. Valahol olvastam hogy megpróbálták tuladagolni a szublimálást és télen is minden héten kezelték a méheket egyszer. Tavasszal normális ütemben fejlődtek.

Olvass vissza.

Polai.Richard: Üdv. Nagyon kezdőnek számítok (3 év), de "folyamatos oxálozás" mellett még vannak méhei? Tudtommal az oxál a méheket szervezetét nagyon megterheli.

Én nem csak amitrázra gondoltam. Amúgy meg gondolom vannak olyanok akik nincsenek napraforgón. De akik ott vannak most őszintén júliusban 3 hétig nem kezelni amikor atkahábórú van. Nálam van család ahol a folyamatos oxálozás mellett akác óta 800 hullott le. És az 5 nappal ezelőtti szublimálás után még mindig 60 hullik. De legalább nem 200 mint két hete.

Hordásban taktikkal nem kezelünk méheket a legjobb tudomásom szerint!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Nem hinném,hogy bàrki is kezelne hordàsban

Akik számolják az atkát azoktól kérdezném, hogy nálatok is nagy a szórás családonként? Értem ez alatt azt hogy van család ahol minden kezelés után 80-100 de volt, hogy 200 hullott míg pl a 4 kaptárra odébb lévő családnál még nem hullott kezelésenként 1-5 nél több.

Van olyan patika, amelyik deciliteres kiszerelésben is adja. Pécsen Kertvárosban van ilyen, Tolna megyében is biztosan találsz.

Literes kb. 15000 Ft/üveg.

Milyen kiszerelésb van ? Köszi választ.

Állatorvos

Taktikot holszerzitek be .?

Axoa mohai féle füstölő. Ez az a megoldás ahol a taktikot higítás nélkül csepegteted egy izzó felületre. A füst bekerül egy üvegbúrába és azt fújod be. Kicsit több mint 1/10 ml. volt az adag. Ez 6-7 csepp ami az injekciós tűn kijön. 100 családnál 14-15 ml szokott így elfogyni.

Mennyi amitrázzal és milyen módon volt füstölve ?

Meggondolandó a Mavrikra pazarolni az időt. A hatóanyagával szemben (tau-fluvalinát) már jó ideje rezisztens az atkák egy része, bár potyog tőle de csak töredéke annak ami a családban van.

Erről mit gondoltok: anyátlan dajkakaként használtam egy termelő családot. Ez azt jelenti hogy minimum 3 hétig nem volt ami petézzen nála. Most a héten Hétfőn már nem volt fiasítás nála pontosabban napos petéket és az új anyát megtaláltam, de a fedett fias mind kikelt. Hétfőn kora reggel amitráz füstölve. Dél körül 110 atkát számoltam. Gondoltam ez mindent tarolt, hiszen nem volt hova elbújniuk. Késő délután még aznap ugyan ez a család 2 g oxállal szublimálva lekezelve. A délutáni oxál kezelésig már csak 4 atka hullott ami még az amitráznak tudható be. Most szerda reggel tehát 2 nappal a szublimálás után ellenőrzés. 216 potyogott! Ezt reggel 10 körül számoltam. Majd délután 1 ig még 27 hullott le. Ez a család nem tűnt túl fertőzöttnek. Amíg ott volt nála az anyja 20-30 körül hullott kezelések után.

Tehát annak ellenére hogy fiasításmentes a család az amitráz csak az 1/3 át vitte le az atkáknak.

De azt látom hogy az oxálsav sem csodaszer. Működő anya mellett az is csak tizedelni tudja az atkákat.

http://meheszforum.hu/forum/viewtopic.php?p=132566#p132566
A linkelt témához (szauna) kapcsolódik a következő: ilyentájban a napraforgó tábla mellett nincs árnyék, egész nap süti a nap a kaptárakat. Néhány családnál előfordult olyan, hogy a frissen kiépített lépek a méz súlyától és a melegtől megrogytak. Idén lehetőségem volt mérni a belső hőmérsékletet, ami 45 °-ra is felmelegedett. Igyekszem hőszigetelő takarással elkerülni a lépleolvadást. De egyszer-egyszer hasznos lenne engedni a "túlmelegedést", mint atka elleni kezelést?

Kedves Herbel!

Másik témában éppen most hangzott el egy hasonlóan általános kérdés, melyre Tükör a válasz írása helyett a kereső használatának áldásos hatását emelte ki. Most én is hasonlóan buzdítom, szeretettel javasolván a Fórum keresőjének használatát. Látván, hogy kérdése amolyan fórumbéli "szűzbeszéd", szeretnék segíteni a kereső használatában. Ez úgy működik, ha a belépést követően a "KERESÉS"-re kattint, majd a "Keresési feltételek" legfelső ablakára kattintva beírja a keresőszót, esetünkben a Mavrik 24 EW-t. Az enter használatával, vagy a legalul kínálkozó Keresés-re kattintva jelen pillanatban a keresőszóra kereken 100 találatot kap az érdeklődő:
search.php?keywords=Mavrik+24+EW&terms=all&author=&sc=1&sf=all&sk=t&sd=d&sr=posts&st=0&ch=300&t=0&submit=Keres%C3%A9s

A találatok jelentős része méhészeti szempontból a gyakorlati felhasználás felől közelíti meg a Mavrik-ot. A szer részletesebb megismeréséhez a Google kereső használata ajánlott, a találatok száma a Mavrik keresőszóra 382 000. Ha rögtön a legelső találatra kattint, az Adama Hungary Zrt. linkjében megnyitható a biztonságtechnikai adatlap, illetve elérhető a szer engedélyokirata:
http://www.adama.com/magyarorszag/hu/pr ... avrik.html

Ezzel ugyan méhészeti szempontból nem sokra jut, hiszen egy állatgyógyászatban nem törzskönyvezett növényvédő-szer (inszekticid) a megismerni kívánt Mavrik, de legalább képbe kerülhet a felhasználás igénye esetén az adott szer mibenlétét illetően. Amúgy a merítés túl bőnek tűnhet a találatok alapján is, ezért javasolnám a keresés szűkítését, mondjuk a "mavrik a méhészetben" keresési kifejezés használatával:
https://www.google.hu/webhp?tab=ww&ei=3 ... %A9szetben

Ez már némileg szűkebb, ám szakmai szempontból koncentráltabb találati számot ad a maga 757 találatával.

Bevallom, nem futottam át az összes találatot, így nem tudom, hogy a Mavrik (hatóanyaga egy szintetikus piretroid, a tau-fluvalinát) hatásmechanizmusával foglalkozik-e valamelyik. Az összes találat "átnyálazása" helyett javasolnám más irányból megkeresni a vágyott információt, pl. a hatóanyag, vagy a hatóanyagcsoport rovarélettani hatása felől. Én azt javasolnám, ne merüljön nagyon el a kérdésben, talán elegendő, ha a fluvalinate hatóanyagról mint idegméregről annyit tud a méhész, hogy az ingerületátvitelben a Na-ioncsatornák áteresztő képességét blokkolja, tartós ingerületet hoz létre. Ha szemtől-szembe kíváncsi a szerkezeti képletére, íme: http://www.alanwood.net/pesticides/fluvalinate.html

Méhészeti szempontból a használhatóságát nem árthat megismernünk, ha már egy "mérget" közlünk a méhekkel. Én a "fluvalinate bee toxicity" kereső-kifejezést pötyögtem be a Google keresőbe, kaptam rá 18 500 találatot...
Szerencsére az inszekticidek közül néhányat a méh nagyon jól képes tolerálni, a tolerancia alapja az enzimatikus bontás képessége:
http://www.beeccdcap.uga.edu/documents/caparticle2.html
http://www.asknature.org/strategy/40a97 ... f640f6e354

Talán ennyit érdemes tudni a fluvalinate hatóanyagról, a citokróm P450 enzimek részletes megismerése feltehetően már nem gyakorló méhészi kérdéskör.

Kérem, ne vegye a lelkére, ha az adminok, moderátorok és a régi fórumozók buzdítják az "újoncokat" a keresés képességének elsajátítására, hangsúlyozva a célzott keresés hasznosságát. Tagadhatatlan, hogy gyakorta nehéz a helyes válasz megtalálása, de higgye meg, aránylag rövid idő alatt sikerülhet. A kereső használatát javasló fórumozók pedig nem feltétlenül válaszolni lusták, de nagyon sok esetben már többször lerágott csont az ismételten feltett kérdés.

Kérem, fogja föl ezt a hozzászólásomat segítő szándékúként, én úgy gondolom, hogy "nem halat kell adni az éhezőnek, hanem meg kell őt tanítani halászni..."

Sziasztok!Engem is érdekelne a mavrik 24 ew használata és a hatása!
Előre is köszönöm a válaszokat!

A "pumpanyomás" nem mértékegység.
Mennyit nyom egy pumpálásra. Ez az alap, utána lehet kezdeni számolgatni.

Sziasztok! Én is érdeklődnék! Készítettem egy házi furettót amin a tartály egy olajnyomó. 34 családnak kb mennyi keveréket kellene csinálnom? Mi lenne a megfeleő arány? Családonként elég egy pumpanyomás vagy több kell?

üdv használ valaki itatós papirral mavrik 24 ew-t??? mi a tapasztalat?

Üdv mindenkinek!
Szerb ködölővel kapcsolatosan lenne kérdésem,hogy akinek van és hasznàlta már Taktikkal,a 8ml Taktik és az 1dl petroleumolaj keverési arány jó-e??előre is köszönöm a válaszokat

Sziasztok, atkát szeretnék írtani és a Varrojetes megoldásra gondoltam. Van valakinek tapasztalata vele. Évekkel ezelőtt egyszer próbáltam akkor lehetett hozzá kapni szert, illetve ha jól emlékszem utána Mitakot csepegtettem lapra, amit aztán elégettem vele. Segítséget előre is köszönöm.

Csak megerősíteni tudom, én is évek óta figyelek egy ház alatt lévő családot.Majdnem minden évben cserélődnek lakói.

Nem akarom elrontani a dolgot, de odú nem szokott sokáig üres lenni, gyorsan újratelepül.
12 éve parkolok a lámpaoszlop mellett amiben ez idő alatt min. a 3 raj váltotta egymást. Most kiadó, pedig az előző még októberben szépen hordta a virágport....

A megrajzott családnál kb 2hétig nincs fedett fias. Ez is gyéríti az atkát. Ha minden évben rajzik, akkor az anyacsaládnál gyérítve van évente. Főleg, ha unokarajt is ereszt.

Van 2 gyengébb méhészet 2-3km hatókörben, lehet h tavasszal ezekből csemegéztek.

A téli rablásnak én nagyon kicsi esélyt adok, hacsak nem volt a környékeden éppen akkor összeomló méhészet. Gondolkozz logikusan mi lehet még? Pl. éppen szemtanúja vagy egy szelekciónak. Ezek azok a családok, amelyek nyáron raboltak, és olyan atkát hoztak be, amelyek túlélték azt a kezelést, amelyet a Te atkáid nem éltek túl.

Persze azért nem biztos hogy ugyanaz a család él bennt, lehet hogy évente cserélődnek a rajok....

Természetes szelekciò! Ettöl a csalàdtòl egy rajt befogni mikor rajzik, az egy fönyeremény lenne!!

Üdv.

Öt éve találtam egy méhcsaládot egy nagy akác odvában. Csodák csodája, még idén is szépen viszik a virágport.
Láthatóan nem nagyon teszi őket padlóra az atka. Ez mitől lehet?

Legtöbb családomnál nem találok atkát, de van pár amikben szinte hemzsegnek
Szerintetek mitől lehet?
Valamit elrontottam, vagy ezek lehetnek azok a családok amik raboltak a tél folyamán?

Falapka nem egyenlő a lámpabéllel, sem a rajzlappal.

Igaz! Kapkodtam.

dzoli!!

75ml taktik,25 ml étolaj,ez igy ok? Azért kérdem ,mert én fordítva tudom,és csinálom! Lehetséges ,hogy valamit nem tudok? Választ előre is köszönöm!!!!! Tisztelettel: Nemtom!

szia én egy szakmai kiránduláson voltam zalában ott több méhész is igy védekezett ,de ők egy nagyobb falapra(kb 20x4x03cm )amit maguk vágták ami kissé szörös volt . a keverési arány 75ml taktik 25ml étolaj . ecsettel felkenték a lécekre majd felfüzték és egy napot szikasztották . a fiasítás közzé lógaták .majd hetente kaptárvassal átkaparták (3hétig).

Axoa!!

A videón valóban a Parasitellus genusba tartozó atka látható, köszönet, hogy feltette ide is, mert látványos és a Hymenopterák iránt érdeklődőknek informatív a közlése.

Annyival egészíteném ki a kommentjét, hogy a faj röpképtelenséget nem valószínű, hogy okozna, ez a faj -nevével ellentétben- nem parazita, hanem kommenzialista szervezet, a Bombus populáció mellett él, a nőstényeken nem táplálkozik, hanem utazik. Életmódját tekintve a poszméh-fészkekben viasszal, pollennel és egyéb szerves hulladékokkal táplálkozik, azaz inkább "asztaltárs", mint parazita.

A fajról egy részlet:
https://books.google.hu/books?id=doYgik ... us&f=false

Ha valakit érdekel a poszméhek világa, magyarul is talál jó összefoglalót Sárospataki Miklós dr.-tól: http://rovarok.blog.hu/2014/10/20/a_pos ... ellensegei

Azért tartottam fontosnak megjegyezni mindezt, nehogy valaki túlságosan elszörnyülködjön a videón. A röpképtelenséget okozhatta esetleg más atka faj ( pl. a Locustacarus buchneri), de az nem a kültakarón kapaszkodik, hanem a légcsőben él, s valóban parazitája a Bombusoknak (egyike a Bombusokat parazitáló légcsőatka fajoknak). Sajnos, az utóbbi években a Bombusokat is fertőzte a deformált szárny vírus, valamint találtak már Varroa atkát a poszméheken is, de a jelen ismeretek alapján a kutatók azt állítják, hogy a Varroa destructor a Bombus fajokon nem képes szaporodni, feltehetően csak terjed a segítségükkel, ezért a vírus terjesztőjét továbbra is keresik.

Nem konkrétan a Varroa atkáról szól a videó, de azért érdekes.
Mai nap figyelmes lettem egy poszméhre, ami hasonló röpképtelen tűnetekkel küzdött, mint a háziméhek bizonyos része ilyentájt.
Megnéztem mikroszkóp alatt, és volt rajta vagy 100 db parazita. Ahogy utánanéztem ez a parasitellus fucorum lehet.
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy az utazó atkák összefüggésben vannak a röpképtelen tönetekkel, csak külsőleg ez tűnt fel.
A videó néhol nem éppen éles, elnézést érte, de csak a telefon kameráját tartottam egy student 2-es lencséjéhez.


http://videa.hu/videok/allatok/poszmeh-atka-meh-parasitellus-fucorum-dJLeNEwFKkmfEquT

http://videa.hu/videok/allatok/poszmeh-atka-2-meh-parasitellus-fucorum-B5XjEmhbshqpSibC

Sziasztok.


Érdeklődni szeretnék,valaki tud nekem esetleg egy jó kis receptet mondani,atkairtásra méghozzá falapos hordozóval.

Kinéztem magamnak már az orvosi spatulát. Kapható méret 150x18 mm.
Azt nemtudom mennyi lenne a hozzávaló amitráz arány. Nézegettem az omme monitoring vizsgálatot de csak papírcsíkos illetve lámpabeles írtáshoz találtam keverési arányokat.
Gondolom a lámpabeles keverési aránya állhat hozzá a legközelebb,csak valamennyivel több amitráz kell az étolaj helyett.
Válaszokat előrre is köszönöm.

Esport!
Én itt írtam erről:
viewtopic.php?&f=7&p=145530#p145530
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy alapvetően a fő probléma az, hogy ha a méhcsaládban minden atka szaporodna, akkor egy atkából több tízezernek kellene lennie januártól októberig, kezelés nélkül. Ez nincs így. Átlagosan kb. 100 atka lehet ez a szám. Én azt állítom, hogy ez azért van, mert nem szaporodik mindegyik atka. Azért nem mert az ősi ösztönből adódóan a heréről át kell mennie egy dajkáló méhre, mert a fiasítás feromonját, ahová neki be kell mennie csak 1-2 cm-es távolságban képes érzékelni. Folynak most ilyen magyar kutatások, kíváncsi leszek az eredményre. Ne felejtsük el, hogy nem az atka saját feromonjáról van szó, hanem egy méh feromonról. A méhnek pedig nem volt arra szüksége, hogy olyan feromont fejlesszen ki, ami 5 léputcával arrébb is érzékelhető, hogy pl. mikor kell fedni az adott fias sejtet. Hiszen így is úgy is gondozni kell. Azt pedig a helyben levő méhek végzik. Ha az atka a gazdaváltás során olyan méhre kerül, amelyik kimegy a fészekből és nem fog dajkálni, akkor nagyon kicsi esélye lesz a szaporodásra. Ha egy atkairtási technológia nem veszi figyelembe, hogy olyan atkát irt, amelyik kikerült a fészekből, akkor azt én virtuális atkairtásnak hívom. Hiszen az ilyen atka magától is elpusztulna kezelés és szaporodás nélkül. Az oxálsavval azzal a baj, hogy akár csorgatásssal, akár szublimálással két nap alatt csak az atkák 40 százalékát pusztítja el. Tehát az atkának hagy egy óriási esélyt, hogy a fiasba bújjon, elmenekülve a szer hatása elől. Melyiket fogja pusztítani? A kinn levő atkát, mármint a fészken kívülit, amelyik egyébként sem szaporodott volna. Tehát virtuális az atkairtás. Akkor nem az, ha az ilyen atka néhány hét elteltével visszakeveredne a fias közelébe és így szaporodni lenne képes. Lehet, hogy ez így van, ezért kell kísérletekkel ellenőrizni. Lásd Csáki Tamás és társainak munkássága. Nagyon helyes, égetően szükség van rá. Ami a lényeg, hogy ekkor a foretikus szakasz meghosszabbodása miatt nem szaporodik mindegyik atka, ezáltal van két hete az oxálsavnak, hogy kifejtse a hatását. Ha az aták túlnyomó része nem kerül vissza a fiasba, akkor csak virtuális az atkairtás.
Egyet ne felejts el: teljesen más az a helyzet, amikor egy szerves savakkal védekező méhészt tíz másik olyan vesz körül, aki magasabb hatásfokkal védekezik ( az amitráz, fluvanilát és kumafosz helyből és gyorsan irtja a szaporodó atkát is), és más a helyzet akkor, ha csak szerves savakkal védekező méhészek vannak egy adott körzetben. Tulajdonképpen ez a különbség a Cserényi és a Hegedűs koncepció között. Egy egyénileg alkalmas védekezési stratégia megbukhat országos szinten. Az OMME szakmai elnökhelyettesének feladata az országos védekezési stratégia kidolgozása. Ezt nem találtam a Dénes motivációs levelében.


Igen, pontosan erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy félreértettem. Nekem az elmúlt évek során nem ez jött át az előadásaiból. Így más a helyzet, mint amikor családveszteségről beszélünk.

Üdv.

Nekem Cerena felé lenne az a kérdésem, hogy miért veted el az amitrázon kívüli szerek alkalmazását? Ne haragudj, több hozzászólásodban is ezt olvasom. Persze értem én amiket címszavakban meg is említesz, de azért azt is valljuk be, hogy nem biztos, hogy annyira rossz ez az irány, bár sok még a kérdés. ÉS egyetértek az óvatossággal és a mértékkel, de az irány szerintem jó.

Szívesen olvasnék tőled ezzel kapcsolatban egy hosszabb lélegzetvételű hozzászólást. De jó lenne ha ez úgy születne , ha azok tapasztalatai is benne vannak akik 10 éve használnak szerves savakat pl.

Ez szerintem mindenkit érdekelne, nem csak engem.

Hegedűs Dr. előadásán voltam az év elején, ő ott azt mondta, hogy az összeomlás mértékét ő abban méri, hogy saját erejéből melyik család lenne akác érett.

Akkor jól tudtam, hogy ilyenkor már nem szabad használni. Köszi