Ezt most nem értem. Ha nem tudjuk miként hat, akkor hatásosabb lesz? Nekem a fordítottja a logikus. Ha tudom miként hat, akkor akkor esetleg van lehetőség javítani a hatáson.


Hát nem akkor lehet ezekre a kérdésekre választ adni, ha tudom miként hat?

Ha nem tudja miként hat, akkor nagyobb eséllyel védi meg az állományát ugyanazon szerrel, módszerrel ? Ugyanis a méhésznek magának kell azt is kitalálnia. A törzskönyvezett készítmények csak a gyógyszerkészítmények követelményeit elégítik ki, nem a hatásosság követelményeit. Hatóanyag tartalom, annak egyenletes eloszlása a vivőanyagban stb. Aztán, hogy a méhek szőrzetén mennyi hatóanyag van első nap után, tizedik nap után, negyvenedik nap után, azt sehol nem lehet megtalálni (mert senki nem vizsgálja).
A konkrét esetben Tomipapa írásában pl. nagyon nagy jelentőséget tulajdonítok ennek a sornak:


Ha ugyanis pl. az oxálsav úgy hat, hogy átalakul hangyasavvá, akkor valószínűleg a tejsav is így hat. Ha a hatás lassú volta az átalakulás ideje miatt van, akkor esetleg javítani lehet a hatáson a folyamatot gyorsítani képes adalékok alkalmazásával.

A helyzet az, hogy a gyógyszergyárak, kémiai laborok nem rendelkeznek olyan mennyiségű méhekkel, amelyeken a hatást valóságos körülmények között vizsgálni tudnák. Ezzel a méhészek rendelkeznek. A Biowar esetében tudtam némi olyan vonást felfedezni, hogy a méhekre adaptált gyógyszerkészítményt próbáltak előállítani (Tóth Péter vizsgálatai alapján). Vagy az Antivar volt ilyen. Szerintem előbb lesz a méhészből kutató kémikus, mint a kutató kémikusból méhész. Mert a méhész érdeke az, hogy megvédje a méheit, nem a kémikusé. Neki a pénz az érdeke, amit ezért kap. A növényvédelemben több pénz van, mint a méhvédelemben, ezért inkább azzal foglakozik majd. Az állat-egészségügyben a kapocs a termelő és a kémikus között az állatorvos. Mert neki ez a foglalkozása. Ő veszi le a vért egy haszonállattól, hogy a kémikus meg tudja nézni benne a hatóanyagszintet a beadást követő 1, 10, 24 stb. óra múlva. A vakcina hatásosságának vizsgálatához is az állatorvos veszi le a vért , amellyel szembeni immunválasz titerét is az állatorvos (nem a vegyész) vizsgálja meg. Vajon hány állatorvos él a világon kizárólag a méhek gyógyításából? Nos az állatorvosi méhbiológiai szakértelem is pont azzal arányos, ahány ilyen állatorvos van. Megette a fene, ha a méhész arra vár, hogy a kémikusok vagy állatorvosok oldják meg a gondjait. Akkor fogják ők megoldani, ha lesz valaki, aki ezt megfizeti nekik. Addig pedig a méhész magára van hagyva.

Ami kapásból biztos, hogy ránk kevésbé veszélyes.
Amúgy meg egyenlőre a franc tudja, jobb lesz-e?

Miért előnyösebb a főzött glicerin oxálsav papírcsík mint a szublimálás? Vagyis rosszul kérdezem. Előnyösebb mint a szublimálás és ha igen mitől?

Barátom, megtaláltad a kulcsszót!!!
A termelő méhészt elsősorban nem az érdekli, hogy az adott szer, hogyan és miért hat.
Hasson!!!!
Következő kérdés: Meddig hat? Van-e, lesz-e rá rezisztencia?
A termelő méhész nem a doktoriját, hanem az állományát akarja megvédeni.

Üdv.
Ugyan az elözö recepthez nincs köze, de érdekes lehet a következö Info hogy hogyan hat az oxàlsav
http://www.varroamilbe.ch

Megint felcsillant a remény, hogy sikerül találni egy méhkímélő, s az atka ellen is hatásos kontrollálási módszert. Tudom, hogy dr. Hegedűs Dénes tudja, miképpen hat az atkára az oxálsav, de nem bánnám, ha a nemzetközi tudományos élet is végre bizonyítaná, hogy miképp is működnek a szerves savak. Addig a módszerek használata némileg a hályogkovács történetének analógiájára folyhat csak, azaz a régi dakota közmondás szerint alakul a védekezésünk. Történt ugyanis dakota földön, hogy a kis veréb fölröppent, s kérdezte a levegőeget fenségesen szelő sasmadarat:
-Hová mégy, te büszke Sas?
A sas csak úszott tovább a levegőben...
-Hová mégy fenséges Sas? Hová mégy...?

Mire a sas:
- A f r a n c t u d j a...!

Nos, engem e kis dakota-földi történetre emlékeztet a mi szerves savakkal folytatott védekezésünk, mindössze azzal a különbséggel, hogy a sas -repülni legalább tudván- csak azt nem tudta, hová megyen, mi meg sajnálatos módon még azt sem, hogy hogyan...

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy egy módszer terjed világszerte, s fogalmunk sincs arról, egyáltalán mit kutyultunk össze védekezés címszó alatt. Mindenesetre utána néztem, ugyan milyen vizsgálatok alapján nyert teret a módszer.

Először nézzük a dolog kémiáját:
https://erowid.org/archive/rhodium/chem ... .acid.html
http://encyclopedia.jrank.org/FLA_FRA/F ... z3aXr0ysea
http://www.aciscience.org/docs/chemical ... ycerol.pdf

Láthatóan a találmány a glycerolból és oxálsavból történő hangyasav előállítás útján halad, de megáll a glycerol-monooxalatnál.

Akkor nézzük, hátha többet megtudhatunk a "forrás" közeléből:
http://news.agropages.com/News/NewsDetail---13105.htm
http://www.apicultura.com.ar/112.html
http://www.honeybeeworld.com/forum/viewtopic.php?t=1671
http://patents.stackexchange.com/questi ... rroa/14857
http://inta.gob.ar/noticias/aluen-cap-llega-a-la-calle
http://apiaraucania.blogspot.hu/2015/05 ... anico.html
http://apiaraucania.blogspot.hu/2015/11 ... -like.html
S végül a szabadalmi bejelentés (nem a feltaláló, Ricardo Prieto jegyzi...):
https://www.google.com/patents/WO201510 ... l=es&hl=hu

Sajnálatosan ezek után is maradt még bennem bőven kérdőjel, de most már dolgozzon a kibontáson más is egy kicsit, hátha tényleg egy Nobel-díjra érdemes módszerrel van szerencsénk szembesülni...

lindzzy által belinkelt weboldal 2. lapján is kb. ez van leírva pepitában angolul, egyedül a karton csík hossza más (35 cm), de gondolom ez keretméret függő... Azt viszont csak bizonytalanra mondja, hogy glicerin-mono-oxalát jön létre, és hozzáteszi, hogy kéne szerezni egy labort akik ezt leellenörzik.

Az olasz fordítás is hasonló:

-glicerina para alimentacao ( serve o origem sintetico, animal ou vegetal com grau de pureza de 99,7 %
-papelao, HOLLER 15-19 mm
-palitos de madeira para pendurar as tiras entre dois quadros
-corta o papelao em tiras de 3x25 cm, faz um furo com prego para o palito
-panela de vidro ou inox ( nao de aluminio, que reage com o ácido!!!)
-60 % de glicerina e 40 % acido oxalico, ou 1 kg de glicerina a 600 g de AO
-aquecer a glicerina ate 65° , depois coloca o ácido, e esperar a voltar para 65 °
-papelao dois dias na solucao
-2-4 tiras por ninho ( colonia fraca ou forte ), pendurado no meio de dois quadros
-colocar as tiras cada 3 meses, 2x ( a segunda dpois 15 dias )
-tiras guarda se vedado para nao tem contato com o ar ( puxam humidade do ar, isso é um dos efeitos desejados na colmeija)
-solucao que resta em recepiente de vidro o plástico em lugar SEGURO e bem marcado (criancas e esposas!!!)

A recept amivel én próbálkozom az idén.
1 kg Glicerin 600 g Oxálsav
A glicerin 65 ° -ra felmelegítve az Oxál hozzáadva majd újra 65 ° -ra melegítve.
Kartonpapír csíkokat ebbe áztatva majd szárítva.
2-4 kartoncsík családonként minden 3 hónapban 1 hónapot van bent, de 15 nap múlva cserélni kell.
A Brazil kolléga szerint a családok a kartoncsíkokat szétrágják és a maradékot kihordják.
A 15 nap is relativ , mert volt hogy nála egy hét alatt szétrágták.
Azért tettem fel spanyolul is hogy ha van valaki aki profi Spanyolból nyugodtan kijavíthat ha nem jó valami.

ps: Felhivnám a tisztelt méhészkollégák figyelmét hogy a recept szigoruan tájékoztató jellegü, mindenki aki alkalmazza azt saját
felelöségére teszi.

Üdv.

Sziasztok!
Én ezt találtam angolul ezzel a tartós hordozós alkalmazással kapcsolatban:
http://teca.fao.org/fr/node/8253

Jogos! Javítva!

Én sem az egészségügyi kockázatai miatt aggódtam, csak úgy gondoltam, hogy mivel nem a méhek hordják be a kaptárba, így végső soron nemkívánatos anyag a mézben (feltéve ha belekerül).

csoky a glicerin prímán oldódik vízben

https://hu.wikipedia.org/wiki/Glicerin

Mivel a napi táplálkozásunkban folyamatosan jelen van, így azt gondolom nem okozhat problémát a mézben sem. Már ha belekerül.

Közben jelentkezett más, és elindult a dolog.
Ha meg lesz, fel rakjuk ide, szigorúan tájékoztató jelleggel.
Mindenki csak saját felelősségre próbálgassa.

Engem például az is zavar, hogy a cikkben a szermaradványt csak az oxálsavra nézték. Lehet, hogy mások számára egyértelmű a válasz, de józan paraszti ésszel azt gondolnám, hogy a glicerin is simán bekerülhet a mézbe. Engem is érdekelne az olasz leírás, bár nem tudok olaszul, de a google fordító egész jól használható ha nem magyarra fordítunk vele, talán olaszról angolra is jól fordít. Marciur érdekelne ha van valami anyagod a témához. Külföldi fórumokon találtam néhány infót az elkészítésével kapcsolatban, de azt túl bonyolultnak és pepecselősnek találtam. Írtam a szerzőknek egyébként, hátha elárulnak valamit az elkészítésről, de egyelőre nem válaszoltak...

Van egy olasz ismerősöm, szívesen lefordíttatom vele és felrakom ide a fórumra ha megvan vele.

Olaszok már használják, a mézáras topikban emlegetett olasz méhész adott is egy leírást. Ha van perfekt olaszos itt, akkor lefordíthatná.
Szóljon, beszkennelem és elküldöm neki.

Üdv.

A cikk ugyan 2016 -os de a dolog nem olyan újkeletü. Dél Amerikai országokban sokan használják attól függetlenül hogy az Amitraz is engedélyezett szer.
Minden jobb mint az (ez csak az én véleményem nem kell rögtön felkiáltani).
Amúgy a dolog terjedöben van, egyre többen használják persze csak erre építeni a kezelést nem szabad.
Ha érdekel a dolog többel is szolgálhatok, téli kezelésnek nem lenne rossz szerintem.Èn is az idén szeretném elöször kipróbálni.
De csak óvatosan. Argentinában is volt már ettöl függetlenül méhpusztulás az atka miatt.

Találtam egy érdekes cikket az oxálsav tartós hordozón való alkalmazásáról: http://link.springer.com/article/10.100 ... 015-0405-7
Ha esetleg van köztünk olyan, aki többet tud a témáról (mint ami a cikkben van), vagy bármilyen pozitív/negatív véleménye van a dologgal kapcsolatban azt szívesen venném, akár privátban is. Röviden arról van szó, hogy az oxálsavat glicerinnel keverve viszik fel a cellulóz csíkokra. A szerzők szerint a glicerin lehetővé teszi, hogy az oxálsav hosszabb ideig kifejthesse hatását a kaptárban, így a fiasításos időszakban is hatásos lehet. A dolog szépséghibája többek közt, hogy a papírcsíkokat nem a szerzők készítették, hanem a "Cooperativa de Trabajo ApícolaPampero Ltda" cég állította elő, és néhány internetes fórumon utánakeresgélve nem biztos, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy összekeverik az oxálsavat glicerinnel, majd felitatják a csíkokkal. Mindenesetre ha az argentin méhészek ilyeneket használnak, akkor feltehetően rövid időn belül kiderül, hogy valóban helyes-e az a feltevés, hogy nem alakulhat ki rezisztencia az oxálsavra (a kísérletek során a csíkok 42 napig voltak folyamatosan a kaptárban). Természetesen az ilyen cikket kellő bizalmatlansággal kell fogadni. Inkább csak érdekességként dobtam be, nem gondolom, hogy bárkinek ezzel kéne kísérletezgetnie otthon, főleg, hogy egy 2016-os cikkről van szó, amiben sok kérdésre nem kapunk választ.

üdv.

Érdekesek ezek a hallottam. Aláírom, hogy változik a világ és sok minden nem olyan mint régen, de .... . Hála isten, sok féle szert lehet manapság használni, variálni. Ez szerintem inkább a fiatalabb generációra jellemző, meg egy két tanulni akaró idősebb méhészre. Szívesen néznék egy olyan kísérletet ahol fiasmentes családoknál próbálja li vki amitráz, oxálsav mondjuk( ha van ilyen bocs). Amíg fiasítanak a családok, és van hova bebújni milyen szertől is várunk maximális hatékonyságot ..... .

Jaj,bocsánat,nagyrészt már nem félkeretes rakodóim vannak,de azokban is megoldható!
Nb fészek,és Hunor fészek,fél mézteres rendszerrel van az állomány nagyobb része.

Az ilyen negatív bírások előtt előbb végig kéne gondolni hogy van e haszna az ilyen bíráskodásnak. Szerintem ha ludas okosan csinálja semmi baja nem lesz sem a méheknek sem a mézének. 1/2 rakodó rendszerben simán megoldható. Másrészt meg nekem nagyon úgy tűnik hogy közeleg az az idő hogy akác előtt is kénytelenek leszünk használni valamilyen természetes szert.

maciúr!
Az én mézembe sosem kerülhet semmilyen atkaölő szer,mivel szigorúan csak azokban az időszakokban védekezek,amikor a mézterek nincsenek fönt!(meg lehet oldani)Nálam még fias átfüggesztés sincs,szóval semmi nem kerül a mézbe!Állítom hogy a szűz mézteres rendszerrel termelhető a legtisztább méz,ha odafigyelünk az atkagyérítésekre!De erről még többet tudna írni pl Tükör,vagy amatőrök!Természetesen nem azok ellen beszélek,akik más rendszerrel termelnek,mivel mindegyiknek megvan a maga előnye!Ki mit szeret..

Biztos rosszul emlékszem, vagy Neked tulajdonítottam más mondatait. A következő gondolatra emlékszem: Építő keret egy van, a fiók szélén, vagy 2. lép. A dajkaméhek viszik oda az atkát. A többi lépen megforduló dajkák (és a rajtuk lévő atkák) kb. 9-szer annyian vannak, mint a herelépen megforduló dajkák, és atkák. Az atkák sejtbe vonulása kb. 24 óra, tehát ez idő alatt van csak jelentősége annak, hogy mennyi atka észleli az álca jelét. Viszonylag folyamatosan vannak fedés előtt lévő területek, ebben az időszakban lehet elkapni őket.
Szerintem annak lenne jelentősége, ha minden lépen lenne herefias terület. Akkor nagyobb esélye lenne megfogni vele az atkát (minden fias lépen).


Lennének kérdéseim, de tiszteletben tartom az üzleti titkodat. Van sejtésem is, de rendben, ne beszéljünk erről.
Ez is hasznos információ volt. Gyorsan változik a világ. Az októberi első kezelést néhány éve írtad, és már másképp kell méhészkedni.
Üdv: Attila

Ludas Matyi!

Van olyan méreg amit nem hasznàlsz????

Izlik még a sajàt mézed?? Vagy nem eszed??

A mavrikot eddig még nem alkalmaztam,most akarom kipróbálni.
Nagyon sokan panaszkodnak hogy az amitráznak jelentősen csökkent az utóbbi időben a hatásfoka,ezért mindenképp kel most egy más hatóanyagú szer.Vannak akik egész évben csak amitrázzal,vagy csak oxálsavval védekeznek!Szerintem ez önmagában nagyon kevés!

Attila!
Írtam én ilyent? A herefias atkafelvevő képessége 12 szerese a munkásfiasénak. Azt, hogy nem az atka keresi fel az álcát, hanem a méh viszi oda, már 25 éve ismert. Csakhogy ez az információ hozzám nem jutott el magyar fordításban, ezért én ezt úgy logikáztam ki. Köszönhetően dodonak azonban én is rászoktam angol nyelvű cikkek olvasgatására. Korábban azért nem tettem, mert nulla angol nyelvtudással rendelkezem. Szerencsére vannak német nyelvű összefoglalók is,no meg a gugli fordításai,így azok segítségével alapvetően ki tudom hámozni a lényeget. Szóval azt már egészen biztosan ki merem jelenteni, hogy alapvetően arról van szó, hogy az atka fiasításból foretikus állapotba történő átmenetelének sebessége lényegesen nagyobb, mint a foretikus állapotból a fiasításba történő átmenetele. Ennek következménye az. hogy az atkák a méheken fokozatos halmozódást mutatnak. A fiasításba történő bemenet lassabb folyamatának oka az , hogy az atka a munkásfias által kibocsátott jelet nagyon rosszul érzékeli, még akkor is, ha közvetlenül a zárás előtt lévő álca felett viszi el a méh. Csak akkor száll le, amikor megérzi a jelet. Ha 3 mm-rel megrövidítik a távolságot az álca és az atka között (megemelik a sejtek alját, levágják a sejt felső peremét), akkor kétszer-háromszor nagyobb eséllyel érzi meg az atka az álcát. Ez a here esetén 12 szeres mérték. Tehát ha sok a herefias, akkor annak annyival nagyobb az atkafelvevő képessége a munkáshoz képest. A tördeléssel az a baj, hogy ha a találkozás egy matematikai valószínűség alapján történik, és nem egy kemotropizmus révén, akkor a hatékonyságot az a határozza meg, hogy milyen arányban használjuk a here és munkásfiast. Egy db építtetőkeret használata egy tíz keretes fészekben még a tíz százalékot sem éri el, hiszen a sejtek száma a lényeg, nem a felület, és nagyobb sejtből kevesebb fér el egy lépen. Ha most durván azt mondjuk, hogy az arány egy a tizenkettőhöz, akkor az azt jelenti, hogy az atkák eloszlása a munkás és a herelép között egy:egy arányú lesz. Tehát a herelép kitörésével az atkák felét vitted el, de a munkásfiasban a szaporulat 1,3 lesz minimum,vagyis az anyával együtt 2,3, tehát több mint előtte. Ehhez jön még az előbb említett torlódás a kifejlett méheken, amelyeknek akkor van jelentősége, amikor a tördelési szünetben (kiépítés-bepetézés) elbillen az egy: egy arány a munkás felé, a friss szaporulattal spékelve. Tehát az igazi megoldás a herefias arány növelés, ami viszont nem biztos, hogy természetes módon bekövetkezik. Pl. gyengébb családnál valószínűleg nem lesz 30-40 százaléknyi herefias. Mindettől függetlenül az a véleményem, hogy ez lesz a járható út, ha bizonyos trükkökkel ezt a tizenkettő: egy arányt el tudjuk tolni. Ez azonban már üzleti titok. Egy biztos: a megoldás nagyon drága, akkor éri majd meg alkalmazni, ha háromszorosára felmegy a méz ára, de leginkább a méhész bevétele (megporzásból). Létezik olyan mértékű méhpusztulás, hogy ez megtörténjen.
Azért még hozzáteszem: annak nagy jelentőségét látom az építtetőkeret használatában, hogy ezzel a méhész lépállománya nem úgy néz ki, mint az enyém. Megnéztem meezesjenő több órás videóját a télen, ő mutatott ott gyönyörű lépet. Tehát itt nincs a heresejtek által termelt többletprodukció.
Írtad a tapasztalataidat. Én is leírom, hogy olyan módon valószínű már én sem fogok tudni méhészkedni, mint régen. Amikor is elegendő volt csak októberben atkát irtani. Ez a világ az amitrázzal együtt elment. Én még tudok javítani azzal, hogy augusztusban is beiktatok kezelést, ne adj isten akác után. De mit csinál majd az, akinek eddig is kellett akác után védekeznie?

Ennyi mérgezést képesek túlélni a méheid?

Szerintem már kora tavasszal el kell kezdeni az atka gyérítését,pl valamilyen timol tartalmú szerrel,mondjuk Apiguard géllel!
Akác után 2sorozat oxálsavas csurgatást,pl Bee Vital Hive Cleannel!
Majd közvetlen napraforgó után 3x7 naponta amitráz tartóshordozón!
Ezt követően 2 hét szünetet tartok,és most egy tau fluvalinát hatóanyagú szerrel kezelek.(Mavrik)
Zárókezelésképp pedig késő ősszel,tél elején kumafosz(perizin),vagy oxálsav zárókezelésnek!
És persze a herelépek kitördelését is ajánlom.

Nem tartom célszerűnek nyárin a csorgatást semmilyen szerrel, szerintem a nagy méhtömeg miatt nem tudja kifejteni hatásét, ködölés, bármi egyéb. Hideg beáltával összébb húzódnak a méhek, azután tökéletes valóban. Én úgy tudom a herefias/ építtetőkeret akkor gyűjti igazán az atkár ha korán bekerül a családokhoz. Ha már fiasít herét a család késő, hatása csökken.

Cerana!
Nem kekeckedésből kérdem, csak nem látom a logikát.
Úgy emlékszem, régebbi írásaidban a "herefias kitördelése, mint hatékony atkairtás" témakörében kételyeidnek adtál hangot. Most a herék fölszaporodásával hozod összefüggésbe az atkainváziót. Mégis fontos a herefias tördelése? Nem értem...

Én ebben az évben három dolgot csináltam másképp a tavalyihoz képest:
1. Akácon is két fiókon hagytam a családokat. (Igaz, előtte elvettem 4-6 fiast családonként anyaneveléshez.)
2. Tavaly rendszeresen kitördeltem a herefiast, most egyszer sem.
3. Nem oxállal, hanem tejsavval csorgattam akác, és hárs után.
Eredmény: sok atka.
Többször csorgattam őket nyáron tejsavval, akác után 6, hárs után 5 napos ciklusokban, 4-4 alkalommal. Ez augusztus 10-ig alig hozott le atkát. Akkor jött egy nagy lehűlés és onnantól sokat hozott.
Utána taktikos sorozatot kezdtem el Mohai füstölővel, most fejezem be.

Üdvözlettel: Attila

Sanyi!
Az október eleje konkrétan a tavalyi év volt. Hideg volt, az anyák zöme leállt. Utána viszont jó idő jött, kivirágzott a repce, november 18-án a mogyoró, még decemberben is volt virágporhordás.

ATKA az alattomos méh gyilkos. A régi méhész ismereteimből indulva egy családdal kezdtem. Megosztottam anyát vettem .A nyáron 9 család gondjaival méhészkedtem. Az első években mivel jól kezelt méhészetből vásároltam szaporítottam az általam jó tach tich étolaj papírlapon védekezést alkalmaztam kiegészítve tejsav permettel év végén csurgatva az atkával nem volt gondom. Május elején a herefiasításban több atkám volt.Gondolom az át telelő egyedszám volt sok. Július végén kezdtem oxálsav szublimálni. A szállító ládában hagyott levett anyával összegyűjtött méheket meg erősítve kialakított családnál volt a legkevesebb 100 atkám.Anyabölcsővel készített 4családnál augusztusban 5-6 keret zárt fiasból 400-450 hullott családonként.Szállítás során sérült v.elveszett 2. éves anyám így aug. vége szétosztottam a kereteket a méheket leráztam.Meglepő volt szinte megduplázódott a hulló atka szám.A gyengébb családhoz rázott 3 keret, plusz fias, 150 db atkát mutatott ellenőrzésnél. Négy naponta szublimáltam öt alkalommal.Arra következtetek lényeges minél kevesebb atkával betelelni.A visszamaradó atka a védekezés ellenére hatványozottan a fiasítással együtt szaporodik. Lényeges a nyáron ,év végén védekezi és kontrollálni.Oxálsavval védekezni az egyik leghatékonyabb dolog.

Tévedés.
Minden család importálhat, majd később maga is exportőrré válhat.
A tapasztalatom azt mutatja, hogy a családok 10%-a lesz egy-egy szezon végére erősebben atkás, ezeknél többszöröse a hullás mint a többinél. Az eltájolás is tetten érhető mert a szomszédok is magasabb atkaszámot mutatnak az átlagnál.
Nyár végi őszi méhlegelőkön (napraforgó, japánkeserűfű, borostyán ........ ahol a méhek "testközelben" vannak lehet az eltájoláson kívül magasabb átfertőzés. De a több százas hullást az ember magának termeli.
Aki végig csinálja a szezont atkagyérítés nélkül annak kritikus mennyiségű lehet ilyenkor az atkája a családok zömében.
Itt lesznek a család összerakások, megszüntetések pusztulások. Csak tippként gondolom, hogy a nosemára is ezeknek a családoknak van nagyobb esélye.


Az október eleje nem egy kőbe vésett dátum. Ha idei, főleg ha nyár végi anya van akkor nem fog leállni a fiassal. Ezért időzítem a záró kezelést december elejére.

Ja és ehez kapcsolódva ez nagyon érdekes:
https://www.researchgate.net/publicatio ... a_foragers

Ami ide kapcsolódik: az atkát cipelő méhek tovább maradnak kint, romlik a tájékozódó képességük és kevésbé fertőzötten jönnek haza, vagyis elhagyják az atkákat pl gyűjtés közben, és nagyobb valószínűséggel mennek be idegen családhoz, tehát nem a rablás az egyetlen felülfertőzési mód. Sőt nem is az elsődleges. Nem véletlen terjedt az atka olyan gyorsan el

Mindkét oldalnak igaza lehet. Egyrészt ceranae érve amellett hogy mi valószínűbb 10 atka túlél és szaporodik és lesz idővel 100 nagyon is elfogadható.
Másrészt nyilván mindenki tapasztalta hogy a sor legszélén lévő családok gyakran a legjobb termelők. Mert hajlamosak rátájolni a méhek mivel a legszélső kaptár tájékozódási pont lehet náluk. Én azt látom, hogy a legszélső családoknál hullik magasan a legtöbb atka. Árnyalja ezt az hogy idén az egyik legszélső családot anyátlanítottam és a legkevésbé fertőzött családok közé sorolható. De ez nyilván összefügg azzal is hogy itt egy hónapon át nagy hatásfokkal lehetett irtani, másrészt az ilyen anyátlanított családok fele akkora népességgel és kevesebb fiassal is bírnak mint ott ahol nem volt leállás a fiasításban. És érdekes módon következő évben az anyátlanított családok gyakran a legjobbak akácon. Ami egyrészt köszönhető az 1 éves anyának másrészt hogy az 1 hónapnyi kimaradt fedett fias miatt a legkevésbé atkásak

Sanyi!
Amelyik tavaszra pusztul el, az nem tud több száz atkát exportálni ősszel egy(!) másik családhoz. Maximum tízes nagyságrendűt. Ha egy családtól tízes nagyságrend jön be, akkor a százas nagyságrendű importhoz tízszer annyi család kell. Így viszont minden létező családnak exportálnia kellene. A mese viszont arról szól, hogy minden család importál.E két dolog üti egymást. A mindenki sokat szaporít,mégsem változik a családlétszám szerintem inkább a Nosema munkája. Legyengülő családok egyesítése lehet a háttérben. Mondom nem vitatom ennek lehetőségét, de amióta erről lehet olvasni, ha emiatt van az őszi magas atkaszám, akkor már el kellett volna fogynia a méhcsaládoknak. Az exportálóknak már egészen biztosan. Azért évtizedeken át senki nem méhészkedik azért, hogy minden megtakarítását erre áldozza. Ugyanis az a család, amelyik többszáz atkát tud exportálni ősszel, az nem is hord. Példaként álljon az én konkrét esetem. Kiválasztottam két családot egymás mellett a két mérlegesnek áprilisban. Az egyik a plusz, a másik a mínusz variáns volt. A pluszos hozott 22 kilót a mínuszos 7-et akácon. Nem is pergettem őket, a pluszos megevett 17 kiló akácmézet hárs kezdetéig. Ekkor belenéztem: a mínuszos szépen feljött, a pluszosnál mivel anyarács sem volt benn, három fiók fias volt és a hatodik fiókot is oda kellett adnom. Nem tűnt fel semmi gyanús. Néhány családnál megjelöltem, hogy a fiókok szétszakításakor egy-egy heresejtben találtam atkát. Ezek azok voltak, amelyek télen fiasítottak. Ezek kaptak egy kezelést hárs előtt. Hárs mérlegelésnél megfordult a dolog a hat fiókos pluszos hozott 7 kilót a mínuszos 23 körül. Nem értettem a dolgot. Augusztus elején néztem meg a mérlegeseket: a volt pluszosnak volt kb. 4-5 félkeret népessége, és full atkás. A magyarázat az extrém mennyiségű herefias volt. Ezért volt nagy a fogyasztás és a sok atka. De másfél hónap alatt tönkretette a családot. A mérleg már akkor keményen jelzett, amikor a méheken még semmi nem látszott. Ehhez képest elég volt másfél hónap a totális összeomláshoz. A mérlegeseket direkt nem piszkálom, így tudott kicsúszni ez a család. Nem volt feljegyezve nála, hogy átfiasított volna, de egészen biztosan arról volt szó, mert azok amelyek október elején leálltak, azok nem indultak újra, nem is volt atkagond. Amelyik nem állt le az október eleji lehűlés idején, az át is fiasított. A lényeg viszont az, hogy az ilyen atkaexportőr már a tél előtt összeomlik, és mézet sem hord.

Így igaz.
A téli-tavaszi pusztulásokkal nem dicsekszik senki,(főleg ha régi nagy méhésznél van gebac, akire még fel is néznek a többiek) hanem igyekszik minél hamarabb pótolni.
Van hogy kiderül, de legtöbbször nem.

Nem ősszel pusztulnak el, hanem tavaszig. Pontos százalékot nem hiszem, hogy lehet mondani, nem szoktak vele dicsekedni. Ha azonban arra gondolsz, hogy minden évben sokan, sokat szaporítanak és tavasszal ezeknek a családoknak gazdája is akad .......

Igi!
Lehet ezt a végtelenségig csinálni? Egyszer elfogy a pénz. Olyan van, hogy minden évben befog 40-50 rajt, aztán el is pusztulnak. A konkrét méhésznél azonban nem atka miatt (legalábbis az utóbbi tíz évben). Én nem vitatom a befertőződés tényét. Sőt, szerintem néhány éven belül lesz is ilyen állapot országszerte. De mikor tud befertőződni ? Ha kirabolnak egy atkás családot. Akkor teljesen egyértelmű a dolog. Mondjuk van 3000 atka, amit szétvisz öt rabló család. Akkor az azt jelenti, hogy 600 atkával megnő öt család atkaszáma. Szerinted reális az, hogy évente húsz százaléknyi család elpusztul ősszel(!) országosan ? Akkor tíz év alatt nem lenne szabad az országban élő méhcsaládnak maradnia. Az ilyen mértékű méhpusztulásoknak sajtóvisszhangja lenne. Szerintem sokkal reálisabb az, hogy egy méhészetben van tíz-húsz százaléknyi átfiasító méhcsalád, amelynek az atkaszáma nyár elejére olyan magas lesz, hogy az atkás méhek áthúzódnak másik családokhoz. Ahol aztán megdobják a szaporulatot. Úgy az amitráz tolerancia, mint az oxálsav jellemzője lehet az, hogy látszólag szépen viszi az atkát, de valójában nagyon szépen tud szaporodni. Ha minden atka szaporodna egy családban, akkor egy év alatt közel 200 ezer atka lenne belőle. Tehát sok atka le tud úgy potyogni, hogy közben pont úgy szaporodik, mintha nem is lett volna atkairtás. Ez egy kicsit persze túlzás,de hozzávetőlegesen azon a szinten marad, mint irtás előtt, tehát csak megállítja az atkapopuláció növekedését, de nem csökkenti.

cerana!
Azoknak a méhészeteknek a méhcsaládjai azért nem fogynak el mert tavasszal a gazda vesz méheket,vagy szaporít. Nálunk is van olyan méhész akinek van 20 családja,minden tavasszal vesz 5-öt vagy 10-et,szaporít is de 20 családnál soha sincs neki több. Eü. felelősként látok bizarr dolgokat. Tegnap voltam egy méhészetben ahol a családok az összeomlás küszöbén állnak,a fiasítás fele nem kelt ki csak a fejük van kint a sejtekből kitolt szipókával, egy méhecskén 3-4 atka,szárnyatlan méhek,stb. Régen én sem nagyon hittem a visszafertőződésben.

Ez november közepén volt, kezeltem minden családot, a legközelebbi méhészet 1,5 km-re van. Csak magatokat csapjátok be, ha elhiszitek a vándoratkáról szóló mesét. Arra a logikai kérdésre adjon már nekem valaki választ, hogy ha a szeptemberi-októberi atkairtások vándoratkák irtását jelenti, akkor az azt kibocsátó méhcsaládok (pontosabban méhészetek) a hosszú évek folyamán miért nem fogynak el? Na jó, ez a kérdés inkább a Tóth Péternek szól, így hát költői marad. Nálad sem a szomszédodból jöttek az atkák, hanem azok keltek most ki, amit az oxál nem tudott megölni, mert még a hatás kialakulása előtt be tudtak menni a fiasba.
Azt kell végiggondolni, hogy minek van nagyobb valószínűsége? Annak, hogy most bejut hozzád 100 atka, vagy annak, hogy 4 hónappal előbb bejutott 10 ?

De az is lehet hogy behordtak elég sokat. Ídén már lehet nem de jövőre megpróbálom leellenőrizni ezt azzal, hogy szublimálás után 4-5 órával füstölök amitrázt. Az elvileg a nagy részét lehozza másnapra azoknak amik a méheken vannak. Így elvileg amik a 2-3 napon hullanak a fiasból kell hogy kikeljen.

Amikor a fiasítást eltávolítottam, akkor is kb. 10 nap után is volt atkahullás ebből eredő mértékben. Igaz én a spray változatot csináltam. De ezzel egy-két órán belül szétterjedt az egész családban az oxálsav. Úgy hogy véleményem szerint a haldoklás tart eddig. Ami pedig a tolerancia lehetősége miatt rossz hír.

Azt tudjuk hogy a szublimálás után 4-5 napon hulló atkák is a szublimáláskor érintkeznek a savval csak tovább haldokolnak vagy azok a szublimálás után bújnak ki a fedett fiasból de még elég erős a sav koncentrációja hogy megölje őket?

köszönöm a válaszokat! üdv.:Jani

Csak viszonyításképpen a 3 M 6055-ös szűrőjét évente 2-szer kellett cserélgetnem, mert 20-30-40 óra használat után kezdtem érezni az amitráz és kálium-nitrát szagot. ( p3-as előszűrő is volt a gázszűrő előtt )
A Scott pro 2000-es szűrőt most már 1 éve használom, és még mindig nem érzek semmi amitrázt, és oxálgőzt sem.

Én tavaly tavasszal vettem új szűrőt, amit aztán egész szezonban használtam furettóhoz száz feletti családszámnál. Most kb. 2 hete az egyik kezelésnél már éreztem némi amitrázos szagot, így csere. 5 ezer forint körül van egy szűrő. Szerintem legalább szezononként cserélni kell, nem nagy költség.

Nem mondható meg hónapra pontosan vagy a kezelések számához mérten hogy meddig jók. A használati adatlapjuk szerint is sok tényezős kérdés ez. Függ a levegő páratartalmától, hőmérséklettől, a légzésszámtól, a belélegzett levegő mennyiségétől. 3 hónapot egy szűrő azért kibír. Én lemértem egy nem használtat és egy eltelítettet és 17 gramm súlykülönbség volt köztük. Amikor már érzed a szer szagát amivel kezelsz akkor azonnal hagyd abba vele a munkát. Tudni fogod hogy mikor telítődik el, ugyanis átérzed az oxálgőz szagát és rögtön tudod hogy valami nem oké. De az amitrázét is jól érezni ha már eltelítődött.

És légmentesen záródó valamiben kell tárolni. Én légmentesen zárható zacskót használok erre, mert ez is növeli az élettartamát. Nincs kivéve a levegő párának stb...