A tőlünk származó szublimáló tömítésének mérete 36*30*3, vagy kicsit lazább illesztéshez 35*29*3.
Lényeg, hogy hőálló gyűrű legyem (szilikon vagy viton).
Akinek szüksége van pótlásra, vegye fel nyugodtan velünk a kapcsolatot.

Nyugodtan használd,nekem sincs benne.Elsőre kicsit tág,de bemelegszik pont jó.

A szublimálót használóktól kérdezném,hogy álltok a kupakon lévő tömítéssel ? Nálam ma hullott szét mindkettőn ,viszont tömítés nélkül is használható ,mert szubmilálási hőfokon annyira tágul,hogy nem jön ki mellette a gőz.Vegyek bele tömítést vagy használjam így ?

http://www.omme.hu/?p=3188

http://www.ameheszet.hu/infokoezpont/jo ... ozasa.html

Válogass, és használd a használati utasítást!
Vagy olvasd végig az Atkaírtás topicot.
Ha ezzel megvagy legközelebb akkor kérdezz!

De erősen reménykedj, mert a környezeted meg abban fog, hogy már késő, és jövőre más hobbi után nézel.
Javaslom a disznót (ha már állatot akarsz), mert az visít, ha valami baja van. A méh csak szép csendben elpusztul. Ami még nagyobb gond, hogy ez nem csak a te magánügyed, mert közben a körülötted okszerűen méhészkedőknek is bajt okozol.

Ez nem autó amit barkácsolsz. Ha nem nézel felé fél évig akkor sincs baj. A méhek szinte folyamatos felügyeletet igényelnek. Atkairtást már rég el kellett volna kezdeni, reménykedj,h még nem késő. És sajnos valóban, hozzá nem értésed veszélybe sodorja az összes körülötted méhészkedő ember állományát - megélhetését.

Szia !
Lehet a méhészkedést hobbiként is csinálni, de ne felejtsd el hogy amivel foglalkozol azok élőlények és ha elrontod nem tudod visszacsinálni.
Javasolni tudom egy környékbeli tapasztalt méhész megkeresését, és a méh eü.-s véleményét is kikérni mivel elvileg nemrég kellett a méheidet lássa.
És a fórum atka irtásra vonatkozó írásait is erősen ajánlom olvasni, sok mindent lehet tanulni belőle.
Szerintem!

Jelentkezz be a polgármesteri hivatalban a méhészekkel foglalkozó munkatársnál. Méh eü. felelőstől kérj vizsgálatot. /ingyenes/ A két méhcsaládodhoz szerintem tud eladni atkaírtót. A méhészek azért lesznek idegesek mert a méhbetegségeknél nincs kerítés, nincs közigazgatási határ a betegséggel - a Te hobbid miatt - az ő egész állományuk, sok éves munkájuk, megélhetésük tönkre mehet. Ezt igazán Neked is meg kell értened. Forgass sok szakirodalmat, keress méhész havert.

Sziasztok

Mielőtt elindulna az áradat: nekem hobbi

Pl: szeretek autót is szerelni, de csak ez miatt nem fogok elvégezni egy komplett iskolát, hogy a pofi autószerelők befogadjanak, hanem szerelgetek.
Néha rávágok az ujjamra néha elrontom és újra kezdem, de a szerelésben sem segít a fújólás és a .... emlegetése
Ezen a területen sem.

Inkább a segítő tanáccsal tudok valamire menni - persze itt is tanulhatok a magam kárán és max újra kezdem.
Tehát a segítő szándékúaknak köszönőm a többieknek....

Szept. 28.-i szublimálás eredménye ma számolva. 40-130 közötti atka kivéve az idei szaporításokat. Azoknál 10 alatti. 2-3 kereten van féltenyérnyi fedett fias. Mindez folyamatos kezelés mellett.

Ha rá írtunk, törölni már nem tudja, legfeljebb kérheti az egyik admint, modit a törlésre.

Egyébként jómagam sem tudnék okosabb tanácsot adni, mint e kérdést töröltetni, majd üstöllést belevágni az olvasásba, tanulásba, s csak azután belevágni a méhészkedésbe...

Áldott emlékű Öregapám mondotta volt a sorrendiséget illetően: " Először tanuld meg ápolni, gondozni a jószágot, majd építsd fel az istállót, takarítsd és hordd be a takarmányt, s csak utána vedd meg a lovacskádat..."

A kérdésből adódó szakmai felkészültséget, és a jelenlegi időzítést tekintve előre szólok, hogy semmi jóra ne számíts a következő hozzászólásokban
Sőt inkább ezt töröld is ki, aztán olvasgass vissza, mielőtt elszabadulnának az indulatok

Sziasztok

Idén kezdtem a bogarakkal foglalkozni.
2 család - 2 kaptárban.
Eddig elégedett vagyok velük.

Viszont még nem foglalkoztam az atkákkal.
Segítenétek, hogy mit kell csináljak?
Milyen szerrel, mennyit, hogyan, mivel bejuttatva.

Ha lehet kissé szájbarágósan mert nem használtam még semmilyen szert.

Köszönőm a segítségeket.

Nem olyan sok max 360 keret lehet, ezek zömmel sötét keretek, nyugodtan mehetnek az olvasztóba

Mit csinálsz ennyi fias kerettel? Kiolvasztod?

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy gyári taktik-kal lehet e olyan oldatot előállítani és hogyan, mint a varratraz vagy a tik-tak?

Nem számolom a potyogást, kezelek folyamatosan. Napra után furettó sorozat akkor még volt lehetőség a számolásra,potyogott rendesen. Azóta aljakat cseréltem. 3 hét kezelés szünet után hatóanyagváltás , most a fluvalinátos kezelés van soron. Ma 3 családból vettem ki fiasításos kereteket (2-3 keretben tenyérnyi fias van szinte mindenhol, nálam ilyenkor ennek a fele szokott) egy-egy fiasításos keretben 10-12 atka ami ugye a fedett fias kikelésekor már többszörösen bújik ki. Szóval a kezeléseket folytatni kell, sőt én már a mostani fedetteket sem tartom kívánatosnak , hát még a naposakat. A jövő héten, minden családot megszabadítok a fiasításos keretektől. és a rákövetkező napon szublimálok

Szerintem pont ez a lényeg!
Kb tized annyi füst van. Először engem is zavart, de amikor kihúztam a tálcát és láttam, hogy ugyanúgy potyogtak az atkák, megnyugodtam. Úgy gondolom, hogy ez kevésbé zavarja a méheket.
Az alkoholt nehezebb beszerezni és drágább is, mint a petroleum vagy a parafin olaj, de már biztos, hogy nem fogok visszaállni ezekre.

...még jó, hogy nem durrant el az egész szerkezet a fenébe....

Próbáld meg Parafin olajjal.

Próbáltam gyári furettóval a 97% alkoholt petróleum helyett.Nekem nagyon nem jött be, nincs dús füst mint a petróval, csak kicsi halvány kékes füstöcske. Nyilván a hatóanyag benne van ,de zavar,hogy nem látom kijönni a füstöt a kijárón.

Mi a sorozat vége felé minden családba teszünk kontroll lapokat. Utána hetente, kéthetente kontroll, + locsolás(BVHC). Elég gyorsan visszafertőződnek a családok ebben a melegben, sajnos.

Ezek szerint nem csak nekem vannak pozitív tapasztalataim az Apiwarol füstölő tablettáról. Jó lenne, ha még lehetne kapni valahol! Bár az idei évre már mindegy, mert mire kezembe lesz, már csak az Apiox-os zárókezelés időpontjára várok.
Jó lenne tudni, hogy miért nem forgalmazzák!

Augusztus 20 és szept 10 között nyomtam 7X3 naponta amitrázt furettóval. Potyogott szépen. Először csak 30-40 aztán 100 -120 körül jött a legfertőzőttebbekről. És a 7. füst után visszament 30 ra.

5 napos kihagyással utána folytattam a szublimálást első savazásnál 40 körül jött le. Újra meleg lett.... 2 savazásnál a rekord 183. A harmadik savazás szombaton volt (4napos közzel 3 gramm) és 1 nappal később amiről a 183 jött le arról már újra 30 körül esett...

Szóval egyrészt nem lehet leállni másrészt aki nem tudja számolni csak találomra meg megszokásból kezel ott nagyon észnél kell lenni.

Azt is megjegyzem, 12,5 mg/kaptár amitráz hatóanyaggal kezelek. Amíg forgalomba volt az Apiwarol nevű füstölő tabletta, addig ez a mértékegység és az adagolás sem okozott problémát. (De ami jó, azt mindig kivonják a forgalomból.)

Hát így jártam én, tanulságért másoknak![/quote]

Érdekes ez.
Kezelem a méheket furettóval, mitac alkalmazásával. Néhány atka potyogott.
Elővettem a 2014.ben (!) lejárt szavatosságú maradék Apiwarolt....
Söpörte az atkákat. Mindkét kezelést nyitott kijárók mellett végeztem, kontroll a családok 15%-a.

Elmondom mielőtt még valakit megtévesztenénk.
Ugyan is ezeket a szereket valószínű gyógyszertárban beszerezhető üvegcségben küldik, ahol a cseppek nagysága a gyógyszertől és annak viszkozításától függ. Ezért az utóbbi két évben túl nagy cseppeket ad ki magából. Ezt úgy lehet lemérni, hogy a 100 papírlapra elegendő anyag , már 50-nél elfogy.
Ezt úgy küszöböljük ki, hogy a gyógyszertárban kapható szemcseppentőt, vagy pipettát alkalmazunk. Ez szinte cseppre pontosan adagolja ki.

Felkeltette érdeklődésemet ez a párbeszéd.

Csepp és csepp között elég nagy lehet a szórás. Attól függ, hogy mi a cseppentéshez használt eszköz.
Tettem egy próbát orvosi injekciós tűvel. Fél ml atka elleni szer injekciós tűvel cseppentve 50 cseppel fogyott el, tű nélkül használva 17 cseppel.
Azért az 50 és a 17 között elég nagy a különbség.

Ezt csak azért írtam le, mert általában cseppet írnak a felhasználandó mennyiség mértékegységének. Azt viszont nem írják, hogy mivel csepegtessünk, kivéve, ha cseppentős üvegben értékesítik. Ezzel a cseppel egy kicsit megjártam. Most már kiszámolom, hogy az állomány egyszeri kezeléséhez mennyi hatóanyagra van szükség és ez mennyi oldatban van jelen. Aztán csepegtetek az adott számú füstölő lapokra addig, míg az adott oldatmennyiség kiosztásra nem kerül.
Azt is megjegyzem, 12,5 mg/kaptár amitráz hatóanyaggal kezelek. Amíg forgalomba volt az Apiwarol nevű füstölő tabletta, addig ez a mértékegység és az adagolás sem okozott problémát. (De ami jó, azt mindig kivonják a forgalomból.)

Hát így jártam én, tanulságért másoknak!

nagyon jó hatású kumafosz alapanyagú gyárilapkák eladók hatóidő,35,nap 1család kezelése 500ft havalakit érdekel . tel.304158278

Igen, ezek a palackok elméletileg tartalmaznak egy biztonsági golyót, ami elzárja a gáz útját, ha letekerjük. Az eladó nékem azt mondta, hogy ezek után csak ezeket lesz szabad forgalmazni.

Valakinek feltünt már , hogy a mostanában kapható 190 gr-os palackok nem bután , hanem propán-bután töltésűek és például nálunk a furettoban csak akkor lyukasztja ki a tű, ha a palack alá teszek egy gumigyűrűt másként éppen csak eléri a tű hegye a fémet , de nem szúrja át

Hát én csak a "Méhegészségügy" topicabn található oxálsav, hangyasav, tejsav, illetve ebben(atka) van még egy két hatásos szer leírva, akár pár hozzászólással lentebb cerena is írt egyet, pontosan leírva ahogyan ő készíti. A 7 x 3 naponta (21)az nem túl késő? Ha az említett topikok olvasása után lesz még kérdésed csak nyugodtan. Mindenki másra esküszik szerintem.

Sziasztok!

Érdeklődnék, hogy atka kezelésre amitrázon kívül mi mást célszerű használni ami hatásos is ?
Végig fújtam 7 szer 3 naponta őket most fújtam kontrollt de sok potyogott. 20-50 db. Viszont nem merek többet fújni félek a hasmenéstől mert így is megjelent egy két pötty ma reggelre a tegnapi fújás utánn.

Kora tavasszal mértem az amitráz hatékonyságát éveken át, és ugyanígy ősszel is. Azt találtam, hogy amikor még nem lehetett számottevő hatáscsökkenést tapasztalni ősszel, akkor márciusban ugyanaz a kezelési módszer 50 %-os eredményt hozott, szeptemberben pedig 90-et. Éveken át ismétlődött. Azt a következtetést vontam le belőle, hogy a frissen kelő méheken még nincs elegendő hatóanyag az atka elpusztításához, és azok amelyek rögtön vissza tudnak bújni a fiasba, megússzák a halálos dózissal való találkozást. Persze, ha van "kötelező" foretikus szakasz, akkor ez nem érvényes. Azt gondolom, hogy az öreg atka esetén nincs ilyen, és a fiatalnál sem feltétlenül, legfeljebb kevesebb utód lesz. Ugyanis nem a felnőtt méh vérére van szüksége, hanem időre, hogy a petefészek működésbe lendüljön. A sejtben elvesztegeti az első néhány napot. De nem ez a lényeg. A kiterjedő fiasítás utoléri azokat a nem dajkáló méheket, amelyek még nem gyűjtők, de már nem is dajkálnak. Ezért tavasszal sokkal több atka tud elmenekülni a méreg elől, mint ősszel. Mi történt? Tavasszal megnő a brood/bee ratio, ősszel csökken. Visszaellenőrizheted, hogy mikor írtam erről először, és mennyivel ez után hívtam fel a figyelmet a Méhészújságban megjelent ugyanilyen képlet leírására.


Logikai hiba. 1500 alkalmas korú fiasítással találkozhatnak az atkák naponta munkásfias esetén (15-20 óra a bevonulási idő a zárás előtt). Van mondjuk 30 000 méh. Minden huszadikra jut egy zárás előtt lévő álca. Ha öt méh gondoz egy ilyen álcát, akkor van 15 olyan méhünk, amelyiken lehet atka, de nem kerül zárás előtt lévő álca közelébe. Igen ismerem ezt a cikket http://www.beeculture.com/a-closer-look ... -behavior/, melyben a következő szerepel: Ha most ez 2785-öt jelent, akkor ugye 1500 álca esetén közel négy milliót. Hát ennyi méh nincs egy kaptárban, így ki tudja mennyi az ismétlődő. Abba gondolj bele, hogy egy méh hossza kb. két és félszerese a keresztmetszetének. Tehát ha kikel a fiasítás, akkor egy léputcában két és félszer akkora helyigény van, mint amikor 90 fokkal elfordítva a sejtben volt. A méhek nagy része kiszorul a kelés miatt a fészekből már keléskor. Nem is találkozik fiassal (hacsak nincs intenzív cserélődés, ez azonban megint egy külön mise lehetne). Éppen ezért nézzük más oldalról a dolgot. Ha beteszel egy építtetőkeretet egy családba a fészek szélére, és az nagyon sok atkát összeszed, akkor honnan származnak ezek az atkák ? Miért nem bújtak eddig a munkásfiasba? Azért, mert annak az atkafelvevő képessége csekély. Atka oldali szabályozás esetén ilyen nem fordulhatna elő. Ad abszurdum fiasításmentes családba egyetlen zárás előtti álcás sejtet behelyezve, annak össze kellene gyűjtenie az összes atkát, ha elférnének benne. Azt sem gondolom, hogy a fiasítás az év különböző szakában eltérő mennyiségű feromont bocsátana ki. Minden méhnek ugyanakkorára kell megnőnie tavasszal is, és ősszel is. Azt azért el tudom képzelni, hogy két nyári méh előállításhoz elég egy dajka, egy téli méhhez, pedig 2 dajka kell. De. Munkásfias esetén megfigyelt jelenség , hogy simán elmegy az arra alkalmas álca felett az atkát hordozó méh, anélkül, hogy leszállna róla az atka. Valószínűleg csak akkor érzékeli, amikor a potroh alulsó részén tartózkodik éppen. Ha oldalt, vagy a méh hátán, akkor már nem. A herefiast viszont lehet, hogy a méh hátán is képes érzékelni.
Javaslom tanulmányozni a Tropilaelaps atka élettanát, mert nála valóban atkaoldali a szabályozás, tekintettel arra, hogy a felnőtt méhen két napnál tovább nem él. Azok az atkák tényleg a lépen futkosnak, alkalmas álcákat keresve. Éppen ezért sokkal nagyobb populációt alkotnak, vagyis éven belül kinyírják a családot. A Varroa azért nem nyírja ki, mert hosszú időt tölt a méhen, a rossz érzékelése miatt. Ennek ott van szerepe, hogy az atkapopuláció három sarokpontja magyarázható legyen. Az év eleji kezdeti atkaszám, az év közbeni maximális atkaszám, és az év végi atkaszám. Utóbbi ne legyen a több tízezerszerese az elsőnek (ez nálad is érvényes), év közben ne legyen olyan magas a görbe, hogy már akkor elpusztítsa (szintén érvényes nálad is), de az év végi se legyen annyira alacsony, hogy télen elpusztuljon. A Te modelledben ezzel az utolsóval van a baj. Csak úgy lehet áthidalni, ha nem az atkák számát redukálod, hanem a szaporodási ciklusokat. Természetesen hosszú tartamú, kötelező idejű foretikus idővel is megoldható a dolog, de ehhez nem elég az irodalomban található 5-11 nap, ami az egyedre vonatkozik, nem a populációra. Annál szerintem 20 nap felett van ez az átlagos idő. Értelemszerűen magas brood/bee ratio idején (tavasz) kicsi, nagy családlétszám kialakulása után (május) hosszabbodik.

Ismételten hangsúlyozom, hogy a fiasítás atkafelvevő képességéről van szó. Ami még mindig nagyobbnak tűnik annál, ami a valóságban van. Azért, mert a képlet megalkotásakor a családokban nem volt frissen kelő méh, amelyeknek nagyobb a pempőtermelő képességük, ezért kevesebb dajka is elég ahhoz, hogy egy álcát tápláljanak. Ezáltal ugyanolyan relatív gyakoriságú atkahordozás esetén kevesebb atka tudja a sejtben elfoglalni a helyét. A folyamatos kelés miatt nagy számban lesz olyan méh, amelyik atkát hordoz, de a kritikus időszakban (here esetén 48 órával előbb, munkás 15-20 órával előbb) nem fog találkozni fedés előtt lévő álcával. Ha majd a gazdaméh olyan mértékben öregszik, hogy a Nazonov mirigy már taszítja az atkát, akkor amennyiben fiatal méh mellé kerül, át fog menni rá.
A linkelt cikkeken sokszor átrágtam magam. Az rw és rd pontosan a fiasítás atkafelvevő képességet jelenti. Tartalmazza azt a fias sejt, és méh darabszám (tömegben kifejezve) arányt, amire én magamtól jöttem rá, és amit még most is következetesen kétségbe vonsz, pedig benne van a képletben. Arról szól az egész, hogyha ugyanannyi méh több fiasítást gondoz, akkor emelkedik a kicsapdázható atkák száma, azért, mert egy álcát meghatározott számú méh dajkál, így növekszik az atkát hordozó méhek fedés előtt lévő álca mellé kerülésének száma. Ebből következik, ha kevés a fias sejtek száma, akkor jelentős számú olyan méh van, amelyiken atka van, de nem jut fedés előtt álló álca közelébe (ez abból a tényből következik, ahogyan a linkelt cikkek grafikonjai mutatják: a fiasításos sejtek számának növekedésével here esetén meredeken, munkás esetén kevésbé emelkedik az össz. atkafelvevő képesség. Azonban a fiasítás nagyságának növelésével a kicsapdázás hatásfoka nem megy a végtelenségig (Fuchs doktori disszertációja egyik Apimondás poszteren): a családban lesznek olyan atkák, amelyek olyan méheken vannak, amelyek nem dajkálnak. Ezek egy része valóban le fog esni, (ahogyan természetesen a dajkálók esetén is megeshet ez), illetőleg el fog veszni kirepüléskor (ez a dajkálóknál nem fog megtörténni). A lényeg az az, hogy tisztán ezzel nem lehet modellezni az atkapopulációt, mert télen ilyen számviszonyok mellett ki kellene pusztulnia. Az atkapopuláció pufferjét képezik a nem dajkáló méheken lévő atkák: nem fogy (olyan mértékben) az idejük, mert azt a reproduktív szakasz apasztja lényegesen. Amikor építtető keretet rakunk be, akkor mesterségesen növeljük a fiasításos sejtek számát, így a dajkálni képes méhek feleslegéből csapdázzuk ki az atkákat, mert a fias/méh arányt (brood/bee ratio-t) növeljük meg. Még egyszer leírom, amit tavaly sem értettél, hogy természetesen ezzel csökkenteni lehet azon atkák számát, amelyek a későbbiekben vissza tudnak kepeszkedni a dajkáló méhekre. A lényegi különbség a két megközelítés esetében abban van, ha az atka keresi fel bármilyen távolságból a fedés előtt lévő álcát (Te ezzel számolsz, hiszen nem a szaporodási ciklusokat redukálod, hanem az atkákat), akkor a herefiasnak el kellene vonnia a munkásfias elől az atkát, így a munkásban nem szaporodna. A fiasítás atkafelvevő képessége alapján számolt csapdázás esetén a munkásfiasban is van atkaszaporodás. Tehát nem 0:12 az arány a munkás/here esetén, hanem 1:12. Ha a herefias aránya csak 1/12-ed része a munkásnak (egy építtetőlép esetén kb. erről van szó), akkor az atka eloszlása 1:1 arányú lesz a munkás és herefiasban (nem 0:1). Azért virtuális ez az atkairtás, mert a here 1-es értékét mesterségesen idéztük elő, a munkásé változatlan: előtte is ugyanannyi volt, mint csapdázáskor. A herefias nem vonja el a munkásfias elől az atkát, mert a méh viszi oda, és számára a herefias nem jelnt nagyobb vonzerőt a munkáshoz képest. Ha így lenne, akkor herefias jelenlétében nem lenne munkásfias, mert a méhek nem gondoznák). A baj a munkás szaporulatával van: egy a nőstény atka , 1,4 az utód, összesen 2,4 jön ki belőle az eredeti 2 helyett (ebből egyet ugye elvitt a herecsapda). Tehát így nem csökken az atkaszám, hanem nem nő olyan mértékben, mint csapdázás nélkül. Változatlanul fenntartom, létezik olyan logikai megoldás, amely mégis ezt használja fel.
Dodo! Az a baj, hogy megint terelsz. Megfogalmazol egy állítást:

Amikor pedig megkérdezem, hogy az indoklásként felhozott kijelentésed mit takar:

akkor arra nem válaszolsz.
Feltennék még egy kérdést: ha szerinted az rw és rd nem a munkás és a herefias atkafelvevő képességét jelenti, akkor vajon mit?

Sajnálom, én ennél többet már nem tudok Neked segíteni!

Cerana

Az általad mostanában felfedezett képlet mint korábban is mondtam empirikus és egy bizonyos időszakra vonatkozik ( ha jól emlékszem egy rajzás közeli állapot) nem tartom valószínűnek, hogy az egész fejlődési időszakra érvényes.
A képletek hátterében pedig pont az általad atka megdöglesztéseknek titulált fejlődésdinamikai elemek tartoznak.
Például az atkák elhalálozásának mértékében lehetnek viták mivel ezen összetevők akár tájegységenként, családonként is eltérők lehetnek.
Pl Boot az általad használt képleteknél az atkák kikelés utáni lehullására 22%-ot figyelt meg.

Ismételten hangsúlyozom nem a Te elméleted szerinti fiasítás atkafelvevő képességéről van szó.

Erre már többször felhívtam figyelmed. Utoljára 2015.08.15-én amit most beidéznék.
Itt javasoltam neked egy cikket elolvasni ami tartalmazza az általad 2016 09 12-én hivatkozott képletet is egy kicsit továbbgondolva a kérdéskört.
Kérlek most olvasd el ha eddig nem tetted meg.
https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00891572/document

Re: Atka Elküldve: 2015.08.15. 12:57
Cerana!

Van benne valami amit írsz, de nem az igazi.
Úgy érzem értettem korábban is mit írsz, azért hangsúlyoztam ki, hogy megfelelően kezelt családokban.
A fejlődési időszakban az atka oldali szabályozás, majd a természetes összehúzódás időszakában, a fiasítás oldali szabályozás
a mértékadó. Ahhoz, hogy a telelő méheinket megvédjük az atka kártételétől a fejlődési időszak atkapopuláció szabályozásában kell eredményeket elérnünk.
Cerana írta
„Hosszan sorolsz dolgokat, csak a lényegről nem írsz.”

Azért soroltam fel pont ezeket mert ha a hozzájuk tartozó cikkeket elolvasod választ kapsz kérdéseidre.

Cerana írta
Ha a fészekbe beraksz egy építtetőkeretet, akkor ott több fias sejt lesz emiatt vagy sem? „
Ez pont nem lényeges, de teljesen mindegy mert a fejlődési időszakban a nagy számú fiasítás és a még kisebb egyedszámmal jelenlévő atkák miatt csak a munkás ill a herefiasítás arányszáma szignifikáns.
De ezt már régebben leírtam

Cerana írta
„Ebben az esetben írd le légy szíves, hogy a helyes értelmezés szerint a család nagysága miképpen befolyásolja az atka populáció nagyságát? „

Ha az általad idézett cikket elolvasod
https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00891251/document
Láthatod, hogy veled ellentétben a következő megállapításra jut
Miszerint:
Mivel a here sejtekben invázió magas , egy csapdázási módszer herefiasításnál nagyon hatékonyan szabályozzák a Varroa atka szaporodását.
Cerana írta
Nem értem, hogy a számolásodból mit akartál azon kívül kihozni, hogy egy fergeteges rátával számolsz.

Mint ahogy írtam is „durva kerekítéssel”
Mert itt a herecsapdázás lényegét szeretem volna csak szemléltetni.

Cerana írta
„Egy szülőatka két szaporodóképes utóddal munkásfiasban. Ezzel a rátával júliusban méhek helyett is már csak atkák vannak a családban egyetlen indulóval. „

Ez év elején vitattam elméletedet az atkapopuláció fejlődési ütemével kapcsolatban Mikor is azt bizonygattad, hogy nincs szüksége az atkáknak a herefiasításra mert a munkás fiasításban is képes akár 10 000 egyedszámra felfejlődni. Kérlek olvass vissza ha azt az eszmecserét akarod folytatni.
Nagyon sok cikk jelent meg a témában akkor felsoroltam a mü ism. megjelenteket.
Javasolnám következő tanulmányozását is.
https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00891572/document

Cerana írta
„Elárulom a titkot, amit nem sikerült megértened:”
Valóban nem értem mit számolsz.

Nagy vonalakban leírom álláspontomat ismét kicsit részletesebben, egyben remélhetőleg választ sikerül adnom azon kérdésedre is
„mert azt nem árultad el, hogy ha nincs herefias, akkor az atka mit csinál ?”

Az atkák a kifejlet méheken tartózkodnak szó volt arról is hogy nagyobb arányban a dajka sokkal kisebb arányban a z idősebb méheken.
Mikor a méhek a megfelelő korú fiasítás közelébe érnek az atka dönt hogy elhagyja vagy marad a méhen.
Ha elhagyja megvizsgálja a környezetében található sejteket a lárva és a sejt
pereme közti távolságot és a lárva korát vizsgálja. ( az általad vitatott képességének érzékszerve az első lábán található )
Ha megfelelőnek találja elfoglalja a sejtet.
Miért lényeges kiemelni itt a megfelelő sejtek arányát.
Korrábban írtam
Hosszabb ideig tartó jelkibocsátás munkás 12 – 20 óra herefiasítás 50 – 60 óra
Joop Beetsma
Hosszabb ideig tartó jelkibocsátás munkás 15 – 20 óra herefiasítás 40 – 50 óra
adatot ír cikkében. Ezen időszakon kívül nem szálja meg a sejteket.
Sikeres szaporodásuk érdekében törekednek a 0 – 3 óra közti időszakban elfoglalni a sejteket.
https://hal.inria.fr/file/index/docid/8 ... 891573.pdf

Vizsgáljuk meg vajon mennyi megfelelő korú munkásfiasítás áll rendelkezésre az atkák átlagos méheken tartózkodásának ideje alatt. ( 8 nap )
Egyszerűbb ha abból az irányból közelítjük meg a dolgot, hogy a méhanya 1 nap alatt menyi petét rak le, legyen 1500 db fejlődési időszakban ebből következik hogy 12 000 alkalmas korú fiasítással találkozhatnak az atkák.
Azt állítod hogy a méhek elszállítják a fiasítás közeléből az atkákat.
Mikor fordulhat elő mikor a dajkaméhek nem etetnek fiasítást?
Mert csak akkor érvényesülhet az amire alapozod elméleted.

Emlékezz vissza mikor a grafikont rajzoltam és a következőt kérdezted miért csökken a végén az atkaszám, amire az alábbiakat válaszoltam.
„A végén azért csökken az atkaszám mert csökkent a fiasítás is „

A fiasítás oldaláról történő atkapopuláció szabályozás amit felvetettél működik bizonyos helyzetekben pl drasztikus fiasításkorlátozásnál már a fejlődési időszakban is a fentiekből következően.
De ez a fiasítás csökkenésekor jellemző ahogy az előbbi hozzászólásomban is írtam.

Szorosan nem ide kapcsolódik, de a természetes körülmények között szaporodó méheknél létezik a fisítás oldali szabályozás ( mint szelekciós válasz)
Az orosz atka toleráns méhek a fiasítás korai abbahagyásával is képesek voltak segíteni magukon, de ez újjabb vitát generálna így nem mennék bele.

Nem. A fekvőben van oldal takarásod, szűkítésed. Ráadásul azért írják azt az időpontot , mert normális esetben nincs vagy kicsi a fias, de újabban sokan már szeptember végén egyszerűen elveszik a fiasításos lépeket

[quote="densie"]Sziasztok van még pár doboz megmaradt varidolom. Fel szeretném használni a füstöléses módszerrel, azt értem hogy 1 családba 1db csík megy 2csepp szerrel...

Csehországban ezt az anyagot okt.1-től április 15-ig használják. A kaptár méretük a Hunorhoz hasonló rakodó. A méztér már a raktárban. Egy melegépítményes fekvő NB kaptár térfogata sokkal több mint egyfiók Hunor. Az Antivarból 12 NB keretre 3 cseppet kellett tenni. Az Antivar oldata 20%-os amitrázt tartalmazott. Varidol oldata 12,5% amitrázt. Nem kevés az a két csepp a mi fekvőinkhez?

A papírcsíkot egy kerethuzalból tekert spirálba teszem és meggyújtás után így kerül a kaptárba. Így ellenőrizni lehet, hogy elégett-e.

Én 50 ml-eseket rendeltem,abból az egyik volt ilyen. Felhasználtam, vitte az atkát.

Érdekesség kép tavaly találtam a képen látható szert. Ami egy melléképület bontása közben jött elő. A szer min. 20éves ami ki volt téve fagynak, külső hőmérsékletnek.(nap nem érte) Ebből készítettem egy adagot a ködölőbe. 2x kezeltem, miután keverni kellett más szerrel..... Az első kezelésre 100 a másodikra 200 atka hullott Két családnál tudom nézni, a mellette lévőnél nem láttam hullást.....Viszont a 3. kezelésnél már igen. Most akkor a 20 évvel ezelőtti szerek ennyire megbízhatóak lehettek, hogy a fagy sem ártott nekik?

Hallottam már erről mástól is. Elvileg és állítólag a vivő anyagot változtatták meg a Mavriknál, de volt, aki szerint nála ez a sárga mérgezést okozott.
Az a saját véleményem, hogy a vivő anyag változás nem igazán okozhat mérgezést.

MAVRIK-os papírzsebkendőt készítettem. Emlékezetem szerint amikor tavaly használtam a vizes oldata fehér volt, illetve ez elkészült zsebkendő is. Most azonban sárga színű volt az oldat és a kész zsepi is. Literes kiszerelésű, idén februári gyártási idejű szerről van szó, pár hete volt vásárolva és azóta is hűvös helyen tárolva. Az ismerős kolléga 2 dl-es kiszerelésű (ugyanaz a gyártó) MAVRIK-jától fehér maradt a zsebkendő.
Találkozott már valaki ezzel a jelenséggel? Attól tartok talán a vásárlás előtti raktározás szerint bedöglött a szer. Holnapra terveztem a beadását, de azon gondolkodom lehet, hogy jobban járok, ha nem adom be a családoknak.

densie

Itt találhatsz képeket a papír csík összehajtogatásáról: http://www.cegledi.eu/html/haupttext_at ... _resz.html
Korábban nem hajtogattam össze, és több esetben csak részlegesen égett el a csík. Így természetesen azt sem tudtam, hogy pontosan mennyi hatóanyag jutott a kaptárba. Mióta igy hajtogatom össze nincs ilyen probléma.

Rosszul írtam, hogy egy kiló méh kb. 550 álcát gondoz természetes körülmények között. Kb 4000-et, tehát az 5500-nak három negyedét.

Lehet a keretek közé akasztani és lehet a keretek alá is helyezni. Beakaszthatod a fészek közepére két keret közé lefelé lógatva meggyújtás után azonnal és zárás. Kijárót előtte becsukod. Mivel a füst felfelé száll így a kijárón helyezem be egy előre elkészített kicsi alu tepsibe rögtön meggyújtás után majd betolom a keretek alá és zárom a kijárót. Egy pici lemezre helyezd rá azért, hogy ne pörkölődjön meg a kaptár deszka. Ezután rögtön zársz majd kb 20 perc múlva kinyitod a kijárót. A használati utasításba írnak róla miképp hajtsd félbe a füstölő csíkot hosszába majd félbe. Mind ezt megelőzően miképp használtad a Varidolt?

Dodo
Közben eszembe jutott, hogy ezeket a képleteket talán nem ismered, azért írtad, hogy nincs értelme a számításomnak?


Invading mites are divided over worker and drone
brood in proportion to the quantities rw/(rw+rd),rd/(rw+rd)
respectively

Túl nagy volt a kép, most csak az elejét küldöm el.

Dodo!
Elég sokat foglalkoztam ezzel a témával. Álláspontom változatlan. A kísérleteket egymástól függetlenül végezték herefias és munkásfias lépeken, olyan családoknál, ahol előtte eltávolították a saját fiasítást. Ekkor megállapították azt, hogy a méhek darabszáma és a fiasításos sejtek számának aránya határozza meg azt, hogy a fiasítás hány atkát képes kiszűrni. Fuchs egyébként bizonyította később azt, hogy a heresejtek számának növelésével nem lehet fokozni a a kiszűrés hatékonyságát. Linkeltem más cikkeket is Beetsmától arról, hogy az atka a méhről száll le, amikor megérzi az a fiasítás illatát. Te is írtad, hogy amikor megrövidítették a sejteket, akkor lényegesen több alkalmas álcára talált rá. Ha 3 mm ennyit jelent, akkor miként lenne képes 50 cm-ről érzékelni az álcát. Ha képes is lenne erre, addigra saját maga oda sem érne, míg be nem fedik a munkássejtet. Tehát a bemenetel az álcák etetésével van pozitív korrelációban. Az óriási tévedés az, hogy a dajkaméh számára a heresejt pozitív diszkriminációt jelent. Akkor nem gondoznák a munkásfiast !!! Gondoltak arra, hogy a a nagyobb testű herét többször kell táplálni, ezért lehet nagyobb a az hereálca atkafelvevő képessége. Ezt cáfolni tudták. A hereálca által kibocsátott jel erőssége nagyobb, ezért hatékonyabb annak megtalálása. Az említett kísérleteben leírták, hogy sosem láttak szabadon mászkáló atkát, azok mindig a méheken voltak. A korreláció abban van, hogy mivel nem azt az álcát találja meg az atka, amelyikbe a méh belebújt etetni (hiszen szorosan hozzáér ilyenkor a sejt oldalfalához, hanem a szomszédos sejtet,de még inkább a második szomszédot, hiszen a potrohon utazva ennek a jelét képes felfogni.Mivel egymás szomszédságában közel azonos korú álcák vannak, ezért a pozitív korreláció érvényes a fedés előtt lévő sejtek számával.

Amikor az egész teóriámat levezettem, akkor abból indultam ki, hogy ha az atka keresi fel nagy távolságból is az álcát, akkor a fiasítás elvételével az összes atkát el tudnánk távolítani. Hosszú évek ilyetén próbálkozásai azonban felhívták rá a figyelmemet, hogy ez nem így van. A fiasítás eltávolítása után mindig nagyon hosszú időn keresztül lehetett atkát irtani. Felvetődött bennem, hogy nem az atka döntése a fiasba bújás lehetősége. Van esetleg egy másik mechanizmus, mi ezért felel. A logikus feltételezés az, hogy a fiasítás a felelős ezért. Ha igen , akkor több variáció lehetséges. Az első vizsgálandó körülmény, hogy van valamilyen jel az adott sejtben, amit az atka megkeres. Ez az a bizonyos hím atka jelenléte olyan sejtben, ahol előtte volt szaporulat. Ezért tettem fel azt a kérdést, hogy hallott-e valaki olyanról, hogy esetleg a hím atka életben marad, hiszen szinte sosem látom atkairtás után leesve. Ez felettébb logikus ,hiszen ez az eredményében a valódi ivaros szaporodást szolgálná, vagyis idegen hímmel párosodna a nőstény atka. Tekintettel arra, hogy ilyenről senki nem olvasott, plusz lehetett olvasni az atka klón voltáról, valamint az a tény, hogy a fehér színű fejlődési stádiumú atkákat sem lehet megtalálni (mert ezeket valószínűleg megeszik a méhek a hímmel együtt, amit azért tudnak megtenni, mert nincs kitinpáncél) ezt a lehetőséget ki lehetett zárni. A következő,logikailag lehetséges feltételezés , hogy a nőstény atkák olyan jelet hagynak maguk mögött, ami taszítja a másik nőstény atkát. Tsanyi említette meg, hogy nagyon atkás állományokban viszont gyakran van egy sejtben több nőstény atka. Maradt a harmadik lehetőség,hogy az atka statisztikai valószínűség alapján találja meg az alkalmas álcát. Erre a legvalószínűbb pont az az etetés, amikor fedés előtti álcát etet. Ebben az esetben azok az atkák, amelyek olyan méhen vannak, amelyek nem etetnek ilyen álcát, azok nem fognak tudni bejutni fedés előtti álcához. Az említett kísérletben leírták, hogy egy olyan munkásálca felett, amelybe bebújt egy atka már, elment 8-10 olyan méh, amelyen atka volt, csak nem vette észre, hogy ez egy alkalmas hely lenne neki. Valószínűleg nem érzékelte a jelet, vagy másik lehetőség, hogy a foretikus stádiuma nem ért véget (ha nem arról van szó, hogy a hívó jel erősebb számára, csak akkor legfeljebb kevesebb utód lesz). Ez nyitott kérdés, de nem befolyásolja a mechanizmust.
A fenti levezetésből logikusan adódik, hogy ha a fiasításban van az atka felvételét biztosító mechanizmus, akkor a sikeres sejtbe jutás statisztikai valószínűsége egy olyan képlet lesz, amelyben szerepel az arra alkalmas sejtek száma (fordított esetben ennek nincs jelentősége, hiszen akárhány atka bemehet egy sejtbe,mert az is bizonyított, hogy az általam feltételezett taszító hatás nem létezik). Igen ám, de az általad említett számok között ott van az is, hogy 5500 munkássejtre van szükség ahhoz, hogy az összes atkát bevonzza 1 kg- nyi méh esetén. Ennyit pedig sohasem dajkál egy kilogramm méh!!! Kb. a tizedét. Mi következik ebből? A többi foretikus lesz. Itt jön az, amire én azt mondtam, hogy bárhogyan is szerettem volna kiszámolni mennyi atka lesz egy januáriból októberig, még eddig mindig olyan eredmény jött ki, hogy vakarni kellett a fejem. Ezért siettél a segítségemre, és csináltál egy olyan levezetést, amelyben az eredmény úgy jött ki, hogya megdöglesztetted az atkákat (meg még nagyon sokféle szempontot vettél figyelembe). Ez azonban egy logikailag alapvetően hibás levezetés. Azzal az atkák a telet nem élik túl. Pontosabban a képet árnyalhatja az, ha egy atka nem tölti ki a mondjuk négy generációnyi életteljesítményét, akkor életben marad. Olyan modellt két hónapja még el tudtam volna képzelni, hogy ezzel magyarázni lehetne az atka populációdinamikáját, de ma már ezt kizártnak tartom. Egyszerűen arról van szó, hogy van két háló. Az egyik az atkák sejtből való kibújása, a másik az atkák sejtbe való bebújása. Ha a két háló csomópontjai megegyeznek, egymással fedésbe hozhatóak, akkor minden megszülető atka meghatározott tartamú foretikus idő után szaporodni is fog ( a meghatározott tartamba a nulla érték is beletartozik). Ekkor azonban egy januári atkából őszre több százezer lenne. Ezt Te redukcióval oldottad meg (leesik, elpusztul, rosszabbul szaporodik stb.) Én pedig azt mondtam, hogy a két háló csomópontjai nem azonosak, hanem vannak benne közös pontok. A bebújás sokkal kevesebb csomópontot tartalmaz, mint a kibújó, ezért torlódni fognak az atkák a méheken, következésképpen a populáció átlag foretikus ideje lesz lényegesen hosszabb annál, amit egy-egy egyednél meg lehet figyelni. Csak ezzel lehet azt magyarázni, hogy egy atkából lesz októberre száz atka oly módon, hogy közben nem lesz ötezres az atkalétszám. Az említett képlettel, amelyben a munkássejt atkafelvevő képességét (rw=0.56*Bw/C ) kiszámolom , természetesen a foretikus atkaszámmal, mert csak kiragadtam a július eleji állapotot, még mindig olyan számot kapunk, amivel nem lehet leírni az atka populációdinamikáját. Csak azzal lehet magyarázni, hogy az atkák egy része olyan méheken van, amelyik nem dajkál. Éppen visszafelé igyekeznek az idősebb méhekről a fiatalabbakra. Tehát hiába van a fiasításnak nagyobb atkafelvevő képessége, ha nincsen atka a dajkáló méhen, hanem nem dajkáló méhen van.
Csak megjegyezném, hogy ez a levezetés még mindig nem helyes, mert azt beépíteni a képletbe, hogy egy atka adott számú generáció után pusztuljon el, elég bonyodalmas. Az azonban látszik, hogy ez a képlet még mindig nem számol azzal, amit Fuchs bizonyított is, hogy azok az atkák nem fognak bevonulni az álcákhoz, amelyek nem dajkáló méheken vannak. Az atkák megdöglesztésével nem lehet lapítani a populációs görbét. A kritikád abban az értelemben véve helyes, hogy ha a kék sáv a foretikus számot jelenti, akkor nem a foretikus ötezres szám jelenti a méhcsalád halálát, hanem már ez a 2500-as is. Valójában a kezelés hatékonyságát szerettem volna bemutatni, amely 250 esetén ugyanezt takarja. Úgyhogy az alábbi képen is rosszul szerepel ez. Azt gondolom, az azonban világos, hogy minderre a magyarázat az, hogy jelentős számú nem szaporodó atka van, ami azonban akár két három hónap múlva okozhat problémát, ha visszakepeszkedik dajkáló méhekre. (hiszen üresjáratban van, nem fogy az ideje).





Dodo, áruld el nekem, hogy amikor nincs herefiasítás, akkor mennyi a herefiasításra meghatározott relatív invázió mértéke?



Ezt nem értem. Magyarázd el légy szíves.

Cerana

Vártam egy kis időt, hogy talán más észrevételezi 2016 09 12-én közölt a „fiasítás atkafelvevő képessége „ vonatkozásában írt hozzászólásod.
Az általad hivatkozott empirikus képletek az invázió arányának felhasználásával ad lehetőséget kiszámítani a szükséges heresejtek számát az atkák elleni sikeres (egy vegyi védekezés hatásfokát elérni képes 95 – 96%-os ) védekezéshez.

Tévedés azt kiolvasnod belőle, hogy a munkásfiasítás atkafelvevő képességéről van szó.
Tulajdonképpen ez egy olyan határértékre vonatkozó számítást ismertet ami meghatározza a szükséges herefiasítás számát azon peremfeltétel teljesüléséhez amikor a foretikus atkák 95%-a a herefiasításba fog kerülni.

A számításodnál a munkásfiasításra felállított határértéketmeghaladó relatív invázió mértékére vonatkozó képletet ragadtad ki. Ez értelmezhetetlen az általad használtak vonatkozásában. Használhatatlan a határértékre vonatkozó herefiasításra meghatározott relatív invázíó mértékét leíró
képlet figyelmen kívül hagyásával.

„d (d -1 ) = 0.00649 (kg bees/number of cells capped)·[brood/bees ratio] (number of cells capped/(kg bees ·day)), for drone brood cells r w = 0.00056 ·[brood/bees ratio], for worker brood cells Thus, Varroa mites invaded drone cells 11.6 times more frequently than worker cells. „

rw=0.56*Bw/C ezt használtad a munkásfiasra vonatkozóan, azonos jelöléseket használva
rd=6,49*Bd/C néz ki herefiasításra vonatkozva a relatív invázió mértéke.
A méheken tartózkodó foretikus atkák számát kel figyelembe venni nem az atkaszámot (2500 kicsit durva), de nincs jelentősége hiszen értelmetlen amit számoltál.

De már 2015 08 11 – 15 környékén is hivatkoztál ezt a tárgykör ismertető cikkre igaz akkor pont azon állításodat próbáltad igazolni vele hogy csak virtuális atkairtásról beszélhetünk, valamint a herecsapda méhészcsapda meg talán azt olvastad ki belőle, hogy az amugy munkásfiasban nem szaporodó atkák fognak a herefiasításban szaporodni.

A fent jelzett időpontban vitatkoztunk ezekről a kérdésekről ott leegyszerűsítve ismertettem számpéldával illusztrálva a gondolatkör lényegét igaz nem a 95%-os határértékre optimalizálva.

Most röviden csak ennyit.
Kérlek olvasd el azt a cikket is amiből idéztél jó összefoglalója a kérdéskörnek.

Sziasztok van még pár doboz megmaradt varidolom amit anno támogatásra vettem. Felszeretném használni a füstöléses módszerrel, azt értem hogy 1 családba 1db csík megy 2csepp szerrel, de azt nem hogy hova tegyem a csíkot melegépítményes fekvő kaptárnál. Segítséget előre is köszi.