Ha már kicsi az utolsó fedett fias, azt kell kivillázni/elvenni. Az még atka gyűjtőhely lehet...

Jelentősebb kirepülés nélküli hét után a felére, harmadára csökkent a lehullott atkák száma. Ahol 120 -140 hullott most 60. A többinél 10-15 között. Fedett fias változó terjedelmű. És teljesen eltérő. Van család ahol már nincs nyitott fias, és fedett is kevés. Az anya megvan, kiskerestem. 4 kaptárra odébb meg még van pete is. Talán a családok és anyák közti ekkora különbségek is magyarázhatják hogy mért van olyan nagy eltérés az atkaszámokban is. Érdekes ahol a sok ( 60) hullott ott pont már nem volt nyitott fias...

Könyörgöm Sanyi!
Én ezt írtam!

Zoli!
Kezelni úgy kell, hogy a páciens is túlélje.
A három naponkénti furettózás, tapasztalati érték. Lsd. előbb.
"Másik. Nehogy valaki kétnaponta füstöljön!!! Akinek a méhei azt kibírják, annak lyukas a kaptárja, vagy kevés a bevitt amitráz....."
Csak megerősíteni tudom Jenő tapasztalatait...... A hőskorban nekem is lógtak a fákon a méheim amitráz túladagolástól.....
Ha gondolod próbáld ki 1-2 családdal a jövő évben a sűrűbb kezelést!

Egy konkrét példa. A méhész júl. végén kezd el Furettózni egy olyan családban, ahol van 4 kg méh, az anya 1000-et petézik naponta. Az atkalétszám 500. Tehát ezen a szinten "kelnek ki" naponta az atkák. Két Furettózás közötti 3 nap alatt 196 atka fog bebújni a fiasba. Ez azért elég sokkoló nem? 130 atka bebújik 2 nap alatt, amiről azt hittük, hogy 0.

Vivaldi!
Én nem azt állítottam, hogy naponta kezeljen bárki is Furettoval, hanem azt, hogy a három naponkénti kezelés során sok atka tud bebújni a fiasba. Sőt, tolerancia esetén még a naponkénti kezelésnél is így lenne (van). Ha lenne egy fix foretikus idő, akkor annyi időnként kezelve egy atka sem tudna bebújni. Magyarországon valamiért az a tévhit terjedt el, hogy létezik ez a fix időtartam.

Cerana. Nem azért kezelünk háromnaponként sokkszerűen, hogy az atkáknak jobb legyen, hanem azért, hogy a méhek valahogy kibírják heverni a kezeléseket.ha naponként kezelsz mondjuk furettóval, a harmadik nap már fosik az egész.

5-11 nap foretikus idő nekem soknak tűnik. Október 4. szublimálás eredménye: 18-23-40-86-110. A kezelés idején 13-14 fok volt. A másik helyen 4 fok volt a kezelés idején és 10 -15 között hullott az ellenőrzött családoknál. Mai szublimálás idején 14 fok volt. Kiváncsi leszek több hullik e így. 3 kereten van változó kiterjedésű fedett fias.

Köszi axoa választ.

omipapa!
Isten ments, hogy Geddekast támogassam Veled szemben,de a tények sajnos olyan dolgok, melyek nem szimpátia alapján dőlnek el. Másképpen látom ezt a kérdést, mint Te, és Csuja (mint a vak tyúk) is talált most szemet. Nem a két naponkénti Furettóra gondolok, hanem arra, hogy a legjobb lenne a naponkénti kezelés. Azzal a fogalommal én sehol nem találkoztam a releváns szakirodalomban, hogy kötelező x nap foretikus idő van. Foretikus idő azért van,mert még nem talált be az atka a fiasba. Herefias közelében nagy valószínűséggel minden atka betalál, akár egy-két órával a kibújás után is, munkás esetén nagyon rossz ennek a hatékonysága. Azonban minél nagyobb az atkaszám, és a fias sejtek aránya a népességhez képest, annál több esetben történik ez meg. Tisztán munkásfias esetén az átlagos foretikus idő éppen ezért sokkal hosszabb az általad említett 5-11 napnál. Ennek az egésznek a tolerancia miatt van jelentősége.Ha nem a célsejt szerkezete változik meg, hanem detoxikáció történik, akkor azok az atkák amelyek még nem találkoztak a szerrel, de a genetikai kódot hordozzák, azok elpusztulhatnak, mert még nem védi meg őket a védelemért felelős fehérje. Ha alacsony dózis éri, akkor van ideje elkezdeni termelni a védőfaktort. A fürt külseje nagyobb koncentrációban kapja a szert füstölés ködölés esetén, mint belül. Belül lehetnek túlélő atkák, melyek ha betalálnak a fiasba, ott bőven van idejük arra, hogy a védelemért felelős fehérjét termeljék. Onnan kibújva már egész életükben védettek, adott koncentráció esetén. Az ilyen atkák vidáman fognak ki-be járni a fiasba, miközben a méhész a fiatal atkagenerációt eredményesen irtja. Adott szerre toleráns atkapopulációt kezelve a méhész azt veszi észre, hogy a kezelés söpri az atkát. Nem is gondolja, hogy baj van. Azonban csak virtuális atkairtást végez, mert a foretikus fiatal atkát öli meg. Tehát azt az atkát, amelyik nem talált be a fiasba, és azon a helyen ahol ő van a szer koncentrációja elegendő arra, hogy elpusztítsa. Amelyik betalált, azt a kezelés hidegen hagyja, ugyanúgy szaporodik tovább. Aztán amikor a méhész végigkezeli az augusztust , és szeptemberben, októberben is sok atka hullik, akkor azokat vándoratkának nézi. Toleráns szer esetén ez a naponkénti kezelésnél, pontosabban a tartós hordozónál is előfordulhat. Hiszen a frissen kelő méhen nincs hatóanyag. Ahhoz idő kell, hogy a megfelelő, kellő nagyságú koncentráció kialakuljon rajta. Ha előbb bejut a fiasba, akkor szaporodik. Ha nem, akkor az aljdeszkán végzi. Tulajdonképpen éveken keresztül lehet toleráns szerrel is hatékonyan védekezni, mert az atkapopuláció szaporodási rátája nem lesz olyan magas. Azonban sok méhcsalád sok atkája közül előfordul majd egy olyan mutáció, ami a magasabb dózist is elviseli. Attól kezdve ebben a méhcsaládban ő ezen dózis mellett korlátlanul fog szaporodni, nála nem lesz érvényes a virtuális atkairtás, mert az ő utódai nem fognak elpusztulni.A többi atka viszont potyog, mintha semmi gond nem lenne. Tehát a méhész szelekciót végez. Kiszelektálja azt amelyik érzékeny az adott koncentrációra, és életben hagyja azt, amelyik nem. Egy két éven belül ennél a méhésznél már minden családban ezek az ellenálló atkák lesznek (sőt következő évben örül, hogy nincs atkája, noha az ellenálló atka észrevétlenül szaporodik nála), rá néhány évre minden szomszédjánál, és ha valamelyik szomszédja vándorol, akkor minden vándorszomszédnál, aztán pedig minden vándorméhész otthon maradt szomszédjánál. Kivéve, ha minden utódja egy másik szerrel elpusztításra kerül. Minden fertőzött méhészetben. Ha egy is kimarad, akkor megy minden a leírtak szerint. Na most azt kell elképzelni, amikor három naponkénti kezelésnél mennyi idő van arra, hogy bebújjon a fiasba az atka. Nagyon nagy lesz a mutációs bázis, országos szinten. Az viszont más lapra tartozik, hogy a Furettó , vagy a füstölés 10-20 mg-os óránkénti szintjéhez mekkora adagú tartós hordozóra van szükség. Pláne úgy, hogy egy hónap után az 500 mg-ból még ott van 497 mg. De a 350 mg sem sokkal jobb. Két csík esetén ez ugyebár 300 mg fogyás per 30 nap, azaz 10 mg oer nap. Ennek az óránkénti adagnak kellene lennie , vagyis az egy huszonnegyede az adag a szükségesnek. Azt gondolom, hogy ezt a méhek sem bírnák. Éppen ezért a kémiai szereknek van egy kihordási idejük, ha az letelik, akkor vége. Nekem nagyon úgy tűnk, hogy fluvanilát esetén is olyan mutációt hordoznak már az atkáink, amelyek alacsony dózis esetén már hatástalansággal jár. Tehát max egy két év a használhatósága egy méhészetben. A kumafosznál ilyen még nincs. Tömeges használata esetén öt év a kihordási ideje....

Molnár Jenő már leírta mindkét fórumon, nekem is hasonló a véleményem. (A kétnaponkénti "füstölés", amennyiben Furettoról beszélünk, nem füstölés, hanem termikus aerosol, azaz meleg köd. Füstöt papírcsíkot égetve -azt sem lánggal- adunk.) Nos, Jenő a gyakorlati tapasztalatai alapján tiltakozik a kétnaponkénti kezelés (Furetto, füstölés). nem magyaráznám, inkább idézem:
"Másik. Nehogy valaki kétnaponta füstöljön!!! Akinek a méhei azt kibírják, annak lyukas a kaptárja, vagy kevés a bevitt amitráz. Én tudom, mert már az Ausztrália-i Apimondia idején okos tanácsra ( Ő is úgy hallotta) megcsináltam. Régen volt, de mintha ma lett volna. Már egy ideje nem gyötörnek ez ügyben rémálmok. A harmadik füstölés után szerencsémre ilyen jó idő volt, mint most van. Volt lehetőségük másnap a családoknak visszamenni, miután még az eget is letojták. Nem lett nozéma belőle. Az a következtetés hülyeség, habár a mérgezés miatt lehetne kiváltó ok, alap, viszont a fiasítás megszűnte után ami hamarosan bekövetkezik, az alacsony hőfok miatt a nozema szaporodása megáll.
Bla bla bla... megyek takarni...Csá!"

Az amitráz egyébként a "target" és "nontarget" szervezetekre nézve méreg, csak az atka jelenleg kevésbé tolerálja, mint a mézelő méh. Egyelőre...

Hogy miért ne gyakorítsuk a kezeléseket? A másik fórumon parázs vita alakult ki erről. Geddekas bedobta, hogy az atka nőstények foretikus szakasza rövidebb, mint a szakirodalomban leírtak. Ez az idős nőstényekre igaz is lehetne, bár a kutatók (nem Csuja) mintha másképp tudnák. Nos, ne vacakoljunk, inkább idézek, elsősorban a szakirodalom miatt:

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #1450 Dátum: 2016. Szeptember 11. 20:55 »

Idézetet írta: Bogár Tamás - 2016. Szeptember 11.  18:06
"Geddekas! Tudnál linkelni egy szakirodalmat, ahol 60 órát írnak az atkával kapcsolatban, hogy ennyit van kint a méhen visszabújás előtt?
De előtte egy gyors kérdés. Ha mondjuk petrós ködöléssel lenyomod a családot, akkor mennyi ideig hat a kaptárban az amitráz? 1 percig, vagyis szerinted azonnal hatástalanná válik? Mert csak így lenne igaz a 72 óránkénti "üres" időszak. Ha 12 óráig még viszi bent az atkát (ami biztos, még inkább több ideig), akkor már mindjárt meg is van a 72 óra, 60+12 éppen ennyi.
Remélem érthető, mit mondok. Tehát ha befújás után 12 óra múlva még hat a szer, akkor a háromnaponkénti ködöléssel éppen 60 óra "lyuk" marad. Ha tovább hat, akkor még annyi se."


Én is kíváncsi lennék a 60 órás foretikus szakaszra, az általam korábban megismert közlemények a foretikus szakaszt 4,5-11 napban adják meg.
http://entnemdept.ufl.edu/creatures/mis ... a_mite.htm
http://articles.extension.org/pages/654 ... ve-biology

Nem tagadható, hogy az újabb kutatások szerint az átlagosan 6 napos foretikus szakasz lecsökkenhet néha 3 napra is, de ez esetben sem beszélhetünk 60 óráról. Jó szívvel javaslom a cikket, friss is, és sok éedekes megállapítást tartalmaz: http://www.nature.com/articles/srep28228

Meg kell ismerni a Varroa destructor biológiáját, a világon elég sokan kutatják. Egy -nem a legfrissebb- munkát idéznék, igen gazdag a hivatkozási listája, sokan idézik mostanság is:
http://www.moraybeedinosaurs.co.uk/Varr ... Varroa.pdf

Egy frissebb: http://www.beeculture.com/a-closer-look ... roduction/

Ezek a közlemények viszont már naprakészek:
http://www.tandfonline.com/toc/tjar20/current

Az amitráz hatékonysága pedig nem néhány órában mérhető, de inkább idézem a vonatkozó anyagot, mert mind a bomlás, mind a metabolizáció abból követhető:
http://www.inchem.org/documents/jmpr/jm ... 80pr02.htm

Savas közegben a hidrolizációja természetesen gyorsabb, a vonatkozó adatokat valamelyik fórumon már idéztem. A bomlástermékek is mérgezőek...

El meg nem tűnik, a monitoring vizsgálatok elég szemléletes példákat hoznak.

Látom Geddekas is válaszolt, majd szóljon neki valaki, hogy a "vizes oldat" az amitráz esetében nem értelmezhető, az amitráz vízben gyakorlatilag nem oldódik... A felezési idő pH-függő.(megtalálható az utolsó idézetben)

Az előbbi hozzászólást ki is egészítettem, pontosítottam néhány dolgot:


Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #1451 Dátum: 2016. Szeptember 11. 21:58 »

Úgy gondoltam az előbbi hozzászóláshoz szervesen hozzátartozik, hogy megkeressem az amitráz hidrolízisének adatait, kiemelve a "felezési időket", s a metabolitjainak stabilitását. A Ződön leltem rá...

"Nos, erős ellentmondásokat érzek az érvelésedben: a jelenleg atka ellen használt állatgyógyászati készítmények esetében a "megporzó szervezetek létére" való hivatkozás elég erőltetett érv hazánkban. Hazánkban (s Európa túlnyomó részén) nem a méhes megporzás a fő csapásirány, nálunk a méhek élelmiszert "állítanak elő". Azt pedig élelmiszer-biztonsági szabályokkal kell védeni. A jelenleg hatályos szabályozás alapján az amitráznak még van MRL értéke mézre. Szerencsére az amitráz aránylag nagyon csekély mértékben oldódik hidrofil közegben, ráadásul bomlása is aránylag gyors, így eddig nem igen került fókuszba. Meg kell jegyeznem, hogy az amitráz gyors bomlása, hidrolízise erősen pH-függő, hiszen felezési ideje vízben (25 C fokon) pH 5 mellett 2,1 óra, pH 7-en 22,1 óra, és 9-es pH-n 25,5 óra. A bomlás kezdeti lépése hidrolízis, a keletkező bomlástermékek pH< 3 esetén túlnyomó részben 2,4-dimetil-anilin (2,4 DMA); pH3-6 között N-(2,4-dimetilfenil)-N'-methylformamidine és 2,4-dimethylphenylformamide; ha a pH>6, a fő bomlástermék 2,4-dimethylphenilformamide (2,4-DMPF). Azért tartottam szükségesnek ezeket leírni, mert létezik olyan közlemény, mely szerint elsősorban nem az amitráz, hanem annak még aktív metabolitjai jelenthetnek kockázatot, ráadásul a 2,4 DMA (és a 2,4-DMPF) sokkal stabilabb, mint az amitráz. Osano és csapata (2002) vizsgálatai szerint a 2,4-DMA mutagén és rákkeltő kockázatot hordoz..."

És egy másik beszélgetés, mely az amitráz kijuttatási módja és a lehetséges szermaradványok összefüggése tárgyában folyt, szintén a Ződön:

"Tudom, hogy a leegyszerűsítés növelheti a közérthetőséget, de ez azért nem ennyire egyszerű történet. Beszélgettünk már erről a Fórumon többször is, több topicban is. Az amitráz toxikológiájáról, metabolizmusáról, környezeti sorsáról, hidrolíziséről és a metabolitjainak stabilitásáról részletes adatok:
https://toxnet.nlm.nih.gov/cgi-bin/sis/ ... DOCNO+6939

Az amitráz bomlása (hidrolízise) -mint látható-, erősen pH-függő, a bomlástermékek (metabilitok) viszont lényegesen stabilabbak.

A linkből kiviláglik az is, hogy a kijuttatás módja ugyan befolyásolja a környezet függvényében az amitráz hidrolízisét (lebomlását), de ennek a viasz és egyéb kaptártermékek szennyeződése szempontjából nem sok jelentősége van. Az alaposan szétporlasztott hatóanyag eloszlása jobb, a lokálisan használt (tartós hordozón) amitráz természetesen lokálisan magasabb szermaradvány-értékkel jár. Lényeges a mi szempontunkból, hogy az anyavegyület meglehetősen gyorsan bomlik, a metabolitok általában stabilabbak. Emiatt a szermaradvány-értékeket az összes amitrázra nézve adják meg, mivel a bomlás kezdeti fázisában keletkező metabolitok farmakológiailag ugyanolyan, vagy erősebb hatásúak, mint az anyavegyület, mely savas közegben nagyon instabil.

Az amitráz egyébként vízben szinte egyáltalán nem oldódik, a jó oldószerei a szerves oldószerek (a linkben szintúgy olvashatók). Az oldószerben oldódott amitrázt már nyugodtan eloszlathatjuk (emulgeálhatjuk) vízben is, az atkaölő szerek tartalmaznak emulgeátorokat is. Régen, mikor még a növényvédelmi munkák során használhattuk a Mitac 20 EC-t fitofág atkák és levélbolhák ellen, a kijuttatása vizes emulzióként történt. Az általunk manapság használt atkaölő-szerek oldószere és emulgeáló szere a Mitac-éval megegyezik."

Csak a teljesség kedvéért fűztem hozzá, hátha érdekel valakit...

Az eddigiekhez még tartozik néhány dolog, s ezek a lehetséges kölcsönhatások egyéb vegyszerekkel és elsősorban a Nosemával. Pettis szerint az amitráz dózisok növelése megduplázza a Nosema fertőzés relatív kockázatát, Cutler pedig azt közölte, hogy az amitráz egyik fő metabolitja, a DMPF 61 %-os valószínűséggel függ össze a Nosema fertőzéssel.Nem hanyagolható el a túladagolt amitráz detektált fiasítás-károsító hatása sem, valamint Pettis leírta, hogy az anyák által tárolt sperma életképessége jelentősen csökken az amitráz-terhelés következtében. Egyes kutatók szerint a DMPF metabolit hatékonyabb atkaölő, mint az anyavegyület, s az is tudott, hogy a DMPF és DMA metabolitok lényegesen stabilabbak, mint az amitráz, a felezési idő akár 40 napnál is hosszabb lehet.Tudnám ezt tovább is ragozni még, de ha csak az "ajánlott irodalmat" (nevezhetném kötelezőnek is) átfutja, bizonyára azok irodalmi hivatkozásaiban kap további támpontokat a tájékozódáshoz.

Nem említettem a hőmérsékletet, de Jenő olyan szemléletesen kidomborította, hogy nem kell hozzá kommentár:
"Egyébként nem tudom Tomipapa honnét vetted, hogy nem védekezett Amitrázzal? Védekezett. Még 6 fokban is. Ugyan úgy járt mint mi, akik egymástól függetlenül kipróbáltuk a kétnaponkéntit." Azaz kiköltözés, intenzív fosás... A hideg időben végzett amitráz-kezelés az egyik legbiztosabb Nosema-generáló stresszhatás.

Gondolom, olvasgatja a monitoring füzeteket is. Nos, Tóth Péter leírta, hogy a detektálható amitráz túladagolás és a Nosema-fertőzöttség között korrelációt tapasztaltak. A lépekben, méhkenyérben, pollenben elsősorban a metabolitjait lehet kimutatni, egyes amerikai adatok szerint alkalmanként elképesztő mennyiségben.

Első merítésre gondolom talán ennyi elég is lehet, ha megakadna, nyugodtan kérdezzen. Ha végzett a penzummal és még részletesebben érdekli a téma, nagyon szívesen adok további segítséget is az amitráz-kérdésben.

Ja, és ennél több érv mellett Geddekas megingathatatlan biztonsággal levonta a konzekvenciát a Klubon:

"KÖVETKEZTETÉS
1.
Lejobb lenne a naponkénti kezelés.
2.
De legalább 48 óránként.
4.
Ha 48 óránál ritkábban kezelünk, akkor csak a frissen párzott fiatal nőstényatkákat pusztítom, miközben a törzsállomány folyamatosan nő.
5.
Minél több napot hagyok ki a sorozatkezelés egyes kezelései között, annál nagyobb nőstényatka törzsállomány marad a kezelés sorozat végén.
6.
Anyátlan mézeltetés bár eredményes mint mézeltetés, és valóban nagyon hatékony atkaírtás is egyben, de NEM ajánlom. Nagyon visszaveti a családot és a nyári mézhozamot csökkenti. Természetesen kell akác után atka ellen védekezni, de nem a család legyengítésével.

Végső következtetés:
Ne vacakoljatok, 48 óránként kezeljetek, ha eredményt akartok. Úgy kell beállítani a gyógyszer egyszeri adagját, hogy a 48 óránkénti kezelések ne mérgezzék a méheket. Pl 3 csepp Mitac20EC/család 48 óránként füstölő csíkkal."

S olvashat még Csujától számtalan "szaktudományos" kinyilatkoztatást, ha átlátogat a Klubra. (Nála a kaptárban 100 % feletti a páratartalom is, a lépeket, méheket "vékony vízfilm borítja", védekezni Mitac -kal kell, stb.) Csak nehogy valaki tényleg egyszer az ő tanácsai alapján próbáljon méhészkedni...

Nyáron 10 l vízbe 5 ml Mavrik, hidegebb hőmérséklet esetén bőven elég a 2 ml is a 10 literbe. Ebből a keverékből kell léputcánként 5 ml-t bejuttatni. A bőrfelületre azér ne follyon rá , illetve ha a keretek tetejére van permetezve, kerülni kell hogy porlasszon, és ezáltal a tüdőbe, arcra, ruhára kerüljön a permet. Ősszel azért érdemes olyan délelőttöt választani a kezeléshez, amikor hőmérséklet adott hozzá hogy a méhek kiröpüljenek.

Ja!

Csak két "t"-vel... (Vigyázat, nem a Tamás és István "t" hangzói kettőzöttek...!)

Sziasztok.
Tudna valaki infót a mavrik használatával kapcsolatban,
Hőmérséklet,keverési arányok,egészségvédelem.

Erre az István Tamás Szentamásira hajazol.

Tomipap.
Áruld már el ki a "ménkű" vagy a facebookon?

Na most akkor már nem tudok mindent követni.
Miféle facebookos beköszöntőben és melyik oldalon?

Kedves Arisztaiosz!

A facebookos beköszönődben írtad, hogy nem írod le mi a véleményed a két napos füstölésről, de itt szívesen kifejted. Ugyan nem nekem címezted, de ha van rá időd és leírod szívesen olvasnám.

Köszönöm!

Nincsenek csodák. " Csak körbe-körbe, forog velem. Ami egyszer volt s újra lesz".
Hát mi is körbe körbe forgunk. A Gabon a Tac-tic stb. Az eltűnt szerek vissza jönnek, máshogy, mással párosítva.
Mondtam már? Nincs új a nap alatt.

Azért, hogy ha egy kicsit visszaáll a jobb idő (15 fok fölé), egy kontroll füstölést végeznék, ha annak az eredményeként nem sok atka hullik, akkor a füstöléssel én is leállnék. Ha sok hullik, akkor érdemes elgondolkodni egy rövid sorozatkezelésen.

Szerintem az oxálsavas csurgatásnak még nem jött el az ideje. Novemberig nem tervezem. Aztán majd az időjárási viszonyoktól függ, hogy meddig várok utána.

Szia. Ha nincs fias, nem kell sorozatfüstölés, mivel ha jól ködöltél, a családban levő atkák mindegyikét érte a szer, és legtöbb le is hullott. A maradékot majd leviszi az oxál, bár én is azon agyalok, hogy mostanában már lecsurgassam-e őket, vagy majd novemberben.
Ha kevés a méz, akkor főzött cukortéglát kéne föléjük tenni télire.

Tükör!

Téged idéztelek, de alapjában véve nem neked írom, hanem tanulságképp azoknak, akik a Facebookon most éppen mosdatják a szerecsent, illetve félrevezetően ecsetelik a történéseket, s osztják a nemlétezőt...

Amiért mégis téged idéztelek, annak oka, hogy a 0,03 mg-nyi amitráz nem fokozza a piretroid hatását, hanem egyenes út azon irányba, hogy az amitráz-rezisztencia kialakulása felé megtegyük az első lépéseket...

Ami azt illeti, a próba eredményei alapján kijelenthető, hogy pillanatnyilag nincs Magyarországon detektálható piretroid rezisztencia, hiszen potyogott a Herbától az atka, mint a hejderménkű. Nos, az okos méhész le is vonhatja a következtetést: a fluvalinátra sincs eszerint rezisztencia, hiszen a mellékelt publikációkból kiderül, hogy ha lenne, akkor az azonos hatásmechanizmus révén az acrinathrinra is működne a keresztrezisztencia. Az okos méhész tehát elkönyveli, hogy a szintetikus piretroidok nem túl gyakran és nem nyakra-főre használva alkalmasak a Varroa destructor kontrollálására, egyedül egy dologra illik odafigyelni: a piretroid hatóanyagok erősen lipofil, tehát szintúgy erősen hidrofób tulajdonságokkal bírnak, tehát a lépekben a gyakori használat szubletális koncentrációjú szermaradvány-értékeket produkál. Ez pedig egyenesen a hatóanyag iránti toleranciához vezet. Erről ír Randy Oliver a Scientific Beekeeping oldalán:

"Fluvalinate does have some issues with comb contamination and can build up to levels that may negatively impact bees, queens and particularly drones.
We had a good run with Apistan/Mavrik, but after several years, the only mites left were resistant to the product (even increasing the dose by more than 100 times would no longer kill them).
However, if you haven't used it for some years, it may again give good mite control (once).
If you should use it, be sure to test your bees afterward to confirm that it did indeed work!"

Hogy jobban képben legyünk, s ne csak amerikai adatokra kelljen támaszkodnunk, nézzünk Európába is. Stephen J. Martin a rezisztencia elterjedésének kezdeti történetét írja le, a cikket "szakállas" volta ellenére is azért idézem, mert egyrészt megállapításai ma is igazak, másrészt szemléletes sémát közöl a hatásmechanizmus és a rezisztencia kialakulásának megértéséhez:

http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/do ... 1&type=pdf

Idézek egy cseh kutatócsoportot is az Experimental and Applied Acarology 69(1) · February 2016 lap nyomán. Friss is, no, meg az acrinathrint is tárgyalja:

https://www.researchgate.net/publicatio ... _vial_test

Természetesen szívesen idézek a további kutatási anyagokból is, ha valakit részletesebben érdekel a téma, de ennyi talán elég lehet a helyzet korrekt értékeléséhez.

A szituációból viszont le kell vonnunk a tanulságot: nem szabad nyakló nélkül behozni és nyilvánosan terjeszteni olyan "gyógyszereket", gyógyhatású készítményeket, melyek összetétele ismeretlen.

http://beelab.agro.auth.gr/Data%20Files ... icide_.pdf

Jelen esetben nem történt jóvátehetetlen baj, hiszen a hatóanyagot nem keresik mézben (nincs MRL értéke), a fluvalinát analógiájára a nagyon alacsony maradvány-értékre szükségtelen vizsgálni, de a viaszban egy idő után biztosan megjelenik és hosszú ideig ott is maradhat. A bioméhészeket pedig megtéveszthette az "ajánlás", hiszen ők egy gyógynövény- készítmény ígéretének birtokában igyekeztek a készítményt beilleszteni a Varroa elleni védekezésükbe, e helyett kaptak egy aránylag alacsony dózisú szintetikus piretroidot és némi amitrázt mellé. No, meg stabil szermaradványt...
Ha az auditáló szervezet a viaszukból mintát vesz, a laboratórium a tandem szermaradvány-vizsgálat során kimutatja, hogy az ökológiai méhészkedésben tiltott szereket használtak. A lépek újbóli kiépíttetése következtében felmerült kárukat a készítmény "importőrén" polgári peres úton bátran érvényesíthetik. Ne feledkezzünk meg továbbá arról sem, hogy a törvény e tevékenységet büntetni rendeli, lásd a nem túl régi NÉBIH fellépést: http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... C3%A9s.pdf

Nem ártana tanulni a történtekből, de mindenesetre hangsúlyozom: az illegális gyógyszer, gyógyhatású készítmény behozatala nem filantróp cselekedet (eképpen feltüntetni sem túl elegáns), és semmiképpen nem valós és releváns az állítás, hogy e tevékenység az atkával küszködő méhészek munkájának "segítése" érdekében történt.

Gondolom, nem szükséges tovább ragoznom, le kell vonni a tanulságot és építkezni a tapasztalatból...

Sziasztok!

Tíz napja sikerült vennem 4 közepes családot. Fiasítás nincs, bogár 6 léputcában, méz kevés megítélésem szerint 5-6 kg.,keretméret 42x32. Mivel az előzményeket nem ismertem nekiláttam egy amitrázos füstölésnek ( Domán József féle készülékkel) Tak-tic oldattal azzal a tervel, hogy egy 5-ös sorozatot végig csinálok, novemberben meg egy oxálsavas csurgatást. Az első kezelés után nagy mennyiségű atkahullás 100-200.
Kérdésem az lenne, hogy mivel most elégé lehűlt a levegő a kezelés folytatható-e, vagy mivel nincs fiasítás nem fontos a 3 naponkénti kezelés sorozat és akkor érdemes folytatni, ha majd melegebb lesz. Egyáltalán helyesnek ítélitek a kezelési stratégiát vagy mást javasoltok.

Én nem(csak próba volt belőle), de a környezetemben többen használták. Talán ha az első évben jó volt. Rendkívül gyorsan rezisztencia lett rá, a flumethrin hatóanyagú bayvarol csíkkal együtt.

Tükör!

Köszönet az információért. A Gabon hatóanyaga, az acrinathrin nagyon hasonló szintetikus piretroid, mint a tau-fluvalinát. A rezisztencia is ugyanolyan gyorsan alakul ki rá, mint a tau-fluvalinát hatóanyagra. Sajnos ez nem engedélyezett nálunk méhek varoozisának gyógykezelésére. Sajnos, megint egy reménycsillaggal kevesebb az atkairtás egén...

Tükör,
a véleményedet elmondanád róla? Én még nem méhészkedtem amikor ez a gabon pa-92-t használtátok. Én vettem és be is tettem a herbát, túl sokat nem hozott le-legalábbis a többiekhez képest. Egyiknél 16 másiknál 43-at.

Sok helyen téma volt és sokan olvasták, ill ki is próbálták a Herba Strip-et.
Megvan a labor vizsgálat, amitrázt és akrinathrin hatóanyagot találtak benne.
Gondolom mindenki emlékszik a GabonPA-92 nevő atka elleni lapkára. Abban volt ez a hatóanyag, kb 1,5mg mennyiségben. Na e herbában 1mg van a mérések szerint.Valamint 0,03mg amitráz, ami nagyon kevés ugyan, de valószínű fokozza a másik hatását.

Én teljesen úgy látom, mint Vivaldi (Mulder ügynök). A hideg idő arra a magyarázat, hogy a méhek nem mozognak, nem adják át egymásnak a hatóanyagot. Legalábbis tartós hordozón ez így van. Fiasmentes állapotban raktam be évekkel ezelőtt október elején (12-14 fokok voltak) amitrázos lapot. Tíz napig semmi hullás, aztán 270 db egy nap alatt. 20 fok lett, repült az összes család. Nem is jött le utána több. Ha ez szublimálásnál is így van, akkor a decemberi zárók túl sokat nem érhetnek. Az ne tévesszen meg senkit, hogy potyog az atka. Az, amelyiket megfelelő töménységben éri. A fürt belsejében lévőhöz viszont lehet, hogy már ugyanolyan méhről-méhre terjedés szükséges. A több rétegben lévő méhek szőrzete kiszűrheti a finom kristályszemcséket, belül már hatástalan lehet a koncentráció. Ugyanez van amitráz tolerancia esetén is. A külső rétegek még elegendő töménységet kapnak, belül már alacsony a koncentráció, azok vidáman szaporodnak tovább. Annak ellenére van gond, hogy a kezelések szépen viszik az atkát. Az a baj, hogy ezek a dolgok utólag derülnek ki. Természetesen tízes nagyságrendben egészen biztosan lehet kapni a szomszédoktól atkát, de sokkal jobban jár mindenki, ha a hibát először magukban keresik. A legrosszabb az, ha magunkat csapjuk be. Ilyenkor kell csinálni egy Perizines kontrollt azoknál a családoknál, ahol lehet számolni. Ha az sem hoz le több atkát, akkor nem nálunk van a hiba. Perizinnél könnyen lehet anyaveszteség. Lehet, hogy érdemes lenne egy napra zárkába tenni az anyát. Legalábbis én az ilyen kontrollt permetezve végeztem régen, mert a csorgatásban nem hiszek.

Legyen igazatok! Mert akkor ki tudnám javítani a hibát. De ti arra alapozzátok az elméletet hogy az atka csak rablással terjed. Viszont van kutatási eredmény rá hogy az atkát cipelő méhek gyakrabban eltévesztik a családjukat. Többször eltévednek, eltájolnak. Na most képzeljétek el egy olyan pincesort ahol egyenes vonalban 4 méhész kB 400 családja van átlagosan 250 m távolságra egymástól. Csak mert Zalában itt így van.

Ráadásul érdekes módon amikor volt 7-8 nap lehülés szeptember első felében ha jól emlékszem. Akkor látványosan kevesebb esett. Sőt augusztus közepén voltam úgy hogy 20 alá kerültem ezzel a családdal is.

Ha most két hétig ilyen hűvös felhős idő lenne akkor végre kiderülne mert most nagyon minimális a kirepülés.

Ezt a mondatot nagyon eltaláltad! Hasonlóan gondolom én is ezt az egész atka-ügyet.

A behordott atkák apropóján.
Egy kérdést érdemes megvizsgálni.
Van e annyi lerobbant rabolható atkás család a környéken, ami ellát x mennyiségű családot atkával több hétig?
Ugyan ezt a kérdést tettem föl tavaly egy 150 családos méhésznek, aki egy idősebb méhész, /aki azóta már meghalt sajnos/ 2 lerobbant család, 2 léputcás méheire fogta, hogy őt hetekig ellátta atkával.
Látom, mert néztem mint méh eüs. most az egész faluban a méhészeteket, és a méheket. Majd nem mindenki nyakát törve védekezik az atka ellen. Ahol gond van a méhésszel, ez egy 20 családos méhészet, ott sem raboltak két családnál többet. De erre jut 1300 család a röpkörzetben.
Ráadásul, ha a méhek tehetik ebben a meleg időben, gyorsan rátörnek, és két három napnál tovább nem tart tovább a rablott családok kirámolása. Vagyis ez sem lát el atkával tovább senkit mint egy hét.
A saját szubjektív véleményem, hogy az atkák nagyobbik része saját termés, és inkább a rossz szereknek, vagy a rossz védekező technikának köszönhető.

Lenne egy olyan kérdésem, hogy szerintetek a világos barna és a sötét atkák arányából lehet valamilyen következtetést levonni?

Ha a világos elvileg a frissen kelt a sötét pedig ami már több napos akkor ebből lehet következtetni arra hogy a sötétek nálam keltek-e ki vagy behordták őket?

Van egy család amiről rengeteg atka jön le. Aug 20 és szeptember 10 közötti 3 napos kezelési közök alatt 40-100 között esett. Most folyamatos 5 naponkénti szublimálás mellett 100 -130 között esett. Az utolsó szublimálásnál 4 világosbarna atka volt és 120 körüli sötét barna.

Attól félek ha a barnák behordás eredménye akkor abba fognak belerokkanni hogy amíg nem lesz hideg mindig lesz atka utánpótlás. Nyilván újra meg újra megszívják a telelő méheket és a külső atkák miatt fog tönkremenni.

A tőlünk származó szublimáló tömítésének mérete 36*30*3, vagy kicsit lazább illesztéshez 35*29*3.
Lényeg, hogy hőálló gyűrű legyem (szilikon vagy viton).
Akinek szüksége van pótlásra, vegye fel nyugodtan velünk a kapcsolatot.

Nyugodtan használd,nekem sincs benne.Elsőre kicsit tág,de bemelegszik pont jó.

A szublimálót használóktól kérdezném,hogy álltok a kupakon lévő tömítéssel ? Nálam ma hullott szét mindkettőn ,viszont tömítés nélkül is használható ,mert szubmilálási hőfokon annyira tágul,hogy nem jön ki mellette a gőz.Vegyek bele tömítést vagy használjam így ?

http://www.omme.hu/?p=3188

http://www.ameheszet.hu/infokoezpont/jo ... ozasa.html

Válogass, és használd a használati utasítást!
Vagy olvasd végig az Atkaírtás topicot.
Ha ezzel megvagy legközelebb akkor kérdezz!

De erősen reménykedj, mert a környezeted meg abban fog, hogy már késő, és jövőre más hobbi után nézel.
Javaslom a disznót (ha már állatot akarsz), mert az visít, ha valami baja van. A méh csak szép csendben elpusztul. Ami még nagyobb gond, hogy ez nem csak a te magánügyed, mert közben a körülötted okszerűen méhészkedőknek is bajt okozol.

Ez nem autó amit barkácsolsz. Ha nem nézel felé fél évig akkor sincs baj. A méhek szinte folyamatos felügyeletet igényelnek. Atkairtást már rég el kellett volna kezdeni, reménykedj,h még nem késő. És sajnos valóban, hozzá nem értésed veszélybe sodorja az összes körülötted méhészkedő ember állományát - megélhetését.

Szia !
Lehet a méhészkedést hobbiként is csinálni, de ne felejtsd el hogy amivel foglalkozol azok élőlények és ha elrontod nem tudod visszacsinálni.
Javasolni tudom egy környékbeli tapasztalt méhész megkeresését, és a méh eü.-s véleményét is kikérni mivel elvileg nemrég kellett a méheidet lássa.
És a fórum atka irtásra vonatkozó írásait is erősen ajánlom olvasni, sok mindent lehet tanulni belőle.
Szerintem!

Jelentkezz be a polgármesteri hivatalban a méhészekkel foglalkozó munkatársnál. Méh eü. felelőstől kérj vizsgálatot. /ingyenes/ A két méhcsaládodhoz szerintem tud eladni atkaírtót. A méhészek azért lesznek idegesek mert a méhbetegségeknél nincs kerítés, nincs közigazgatási határ a betegséggel - a Te hobbid miatt - az ő egész állományuk, sok éves munkájuk, megélhetésük tönkre mehet. Ezt igazán Neked is meg kell értened. Forgass sok szakirodalmat, keress méhész havert.

Sziasztok

Mielőtt elindulna az áradat: nekem hobbi

Pl: szeretek autót is szerelni, de csak ez miatt nem fogok elvégezni egy komplett iskolát, hogy a pofi autószerelők befogadjanak, hanem szerelgetek.
Néha rávágok az ujjamra néha elrontom és újra kezdem, de a szerelésben sem segít a fújólás és a .... emlegetése
Ezen a területen sem.

Inkább a segítő tanáccsal tudok valamire menni - persze itt is tanulhatok a magam kárán és max újra kezdem.
Tehát a segítő szándékúaknak köszönőm a többieknek....

Szept. 28.-i szublimálás eredménye ma számolva. 40-130 közötti atka kivéve az idei szaporításokat. Azoknál 10 alatti. 2-3 kereten van féltenyérnyi fedett fias. Mindez folyamatos kezelés mellett.

Ha rá írtunk, törölni már nem tudja, legfeljebb kérheti az egyik admint, modit a törlésre.

Egyébként jómagam sem tudnék okosabb tanácsot adni, mint e kérdést töröltetni, majd üstöllést belevágni az olvasásba, tanulásba, s csak azután belevágni a méhészkedésbe...

Áldott emlékű Öregapám mondotta volt a sorrendiséget illetően: " Először tanuld meg ápolni, gondozni a jószágot, majd építsd fel az istállót, takarítsd és hordd be a takarmányt, s csak utána vedd meg a lovacskádat..."

A kérdésből adódó szakmai felkészültséget, és a jelenlegi időzítést tekintve előre szólok, hogy semmi jóra ne számíts a következő hozzászólásokban
Sőt inkább ezt töröld is ki, aztán olvasgass vissza, mielőtt elszabadulnának az indulatok

Sziasztok

Idén kezdtem a bogarakkal foglalkozni.
2 család - 2 kaptárban.
Eddig elégedett vagyok velük.

Viszont még nem foglalkoztam az atkákkal.
Segítenétek, hogy mit kell csináljak?
Milyen szerrel, mennyit, hogyan, mivel bejuttatva.

Ha lehet kissé szájbarágósan mert nem használtam még semmilyen szert.

Köszönőm a segítségeket.

Nem olyan sok max 360 keret lehet, ezek zömmel sötét keretek, nyugodtan mehetnek az olvasztóba

Mit csinálsz ennyi fias kerettel? Kiolvasztod?

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy gyári taktik-kal lehet e olyan oldatot előállítani és hogyan, mint a varratraz vagy a tik-tak?

Nem számolom a potyogást, kezelek folyamatosan. Napra után furettó sorozat akkor még volt lehetőség a számolásra,potyogott rendesen. Azóta aljakat cseréltem. 3 hét kezelés szünet után hatóanyagváltás , most a fluvalinátos kezelés van soron. Ma 3 családból vettem ki fiasításos kereteket (2-3 keretben tenyérnyi fias van szinte mindenhol, nálam ilyenkor ennek a fele szokott) egy-egy fiasításos keretben 10-12 atka ami ugye a fedett fias kikelésekor már többszörösen bújik ki. Szóval a kezeléseket folytatni kell, sőt én már a mostani fedetteket sem tartom kívánatosnak , hát még a naposakat. A jövő héten, minden családot megszabadítok a fiasításos keretektől. és a rákövetkező napon szublimálok

Szerintem pont ez a lényeg!
Kb tized annyi füst van. Először engem is zavart, de amikor kihúztam a tálcát és láttam, hogy ugyanúgy potyogtak az atkák, megnyugodtam. Úgy gondolom, hogy ez kevésbé zavarja a méheket.
Az alkoholt nehezebb beszerezni és drágább is, mint a petroleum vagy a parafin olaj, de már biztos, hogy nem fogok visszaállni ezekre.