Szerintem az, hogy sok volt, ezért sokat kezeltünk. Ahol sikeres volt a kezelés, ott most részben azért, részben a hosszú fias mentes időszak miatt nincs atka. Ahol nem volt jó a kezelés, ott elpusztultak a családok, és velük együtt az atkák. Szerintem ez a tavalyi év és annak következménye.

Gondolkodj kicsit!

Kicsit tovább érdeklődöm: A tavalyi év miatt miért törvényszerű?

Tavaly rengeteg atka volt, ebből következik, hogy idén kevés van? Tavaly az atka körül semmi egyéb téma nem volt, mint hogy sok van belőle. Ha az idén kevés van, akkor jövőre megint sok lesz? Mi a törvényszerűség alapja?

A tavalyi év miatt törvényszerű.

Tavaly 100 atkából 95 volt sötét gesztenyebarna vagy vörös míg 5 volt nimfa. Most abból a 2-3 ból amit elvétve látok arányaiban 1 ami sötét színű és 2 nímfa. Jó lenne ha ez így maradna novemberig.

Most kezdtem csak az atkairást oxálsavval. Ami érdekes, hogy akácon egy hordónyi herét törtünk ki, atka elvétve volt benne, most pedig a letört hereépítményekben jóval több volt. Gondolom a szaporodáson túl az is bejátszhat, hogy kaptáron belül másutt nem nagyon van heresejt.

A hideg tél és a hosszú fiasítás mentes időszak miatt?

Mi ebben a törvényszerű? Eddig az volt a törvényszerű, hogy aki nem írt atkát akác után, az megnézheti magát. Most pedig atkaírtás hatására nincs atka, és ezen van a meglepődés.

Nem meglepő, hanem törvényszerű.

Nem tudom másoknál mi a helyzet atka terén. Közvetlen akác után 3 naponta füstöltem 4x rá 5 napra 1:1 cukorszirup+38gr. oxálsav 50ml családonként, mindez 2x és 1-2 vagy semmi atka hullás nem volt.Ennyire nem lenen , persze nem baj, csak meglepő a tavalyi évhez képest.

Nálunk sincs benne. Tavalyi évben ez nem így volt.

Amitrázzal füstöltem fedett fias nélküli böngészett rajokat, és elvétve láttam atkát az aljdeszkán. A termelő családoknál rendszeresen töröm ki a herefiast, ott sem láttam még egyet sem.

Kérdezem tőletek, hogy ti is úgy látjátok, hogy eddig szinte nincs atka? Nálam eddig 1 nél több nem esett akác után szublináltam 4 szer. Az időköz 2-2-3-4 nap volt.

Szerintem nem. egyetlen atka sem hullott tőle tavasszal. Szublimálás után viszont igen bár akkor se sok, pedig volt, van.

és mennyire gyérít? atka kezelés után lehet akkor használni? annyit ér h minden kaptárt kibontsak és csorgassam?

Gyérítésre.

beevital hive clean tényleg jó az atka ellen??

Herba Strip?
Nyomokban amitrázt tartalmaz....

Tájékoztatjuk a méhésztársakat, hogy az Európai Unió területén kívül gyártott (Szerbia) HerbaStrip készítményben, a gyártó által a csomagoláson feltüntetett természetes (herba) összetevők mellett szintetikus atkaölők is vannak a csíkban. Egyesületünk bevizsgáltatta a készítményt, és a lapkákon található illóolaj komponenseken túl csíkonként 0,03mg/lapka mennyiségben amitráz, valamint 1mg/lapka akrinatrin található. Ez utóbbi a piretroidok szercsoportjába tartozó hatóanyag, többek közt a „Taglo” nevű rovarölőszerben is benne volt, valamint a cseh gyártmányú GABON PA 92 falapokban is.
http://www.omme.hu/?p=7484

Sziasztok!

Varroa destructoról szóló könyve vagy szakcikkeket tudna nekem valaki javasolni?
És aki esetleg már használt Herba strippet a tapasztalatait megosztaná velem?

Előre is köszönöm!

Sziasztok!
Akác pergetés után Api-ox ot használ vki?
Tudom,hogy a használatija szerint csak fiasitás mentes időszakban lehet....

Köszönöm Peti, akkor várok pár napot és pergetek majd füstölök.

Szerintem pergetés után kezelj atka ellen.

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Néhány herénél találkoztam atkával, illetve rágott szárnnyal. Akácról még van egy kevés hordás, pergetni még nem tudok, nincs lefedve. Használhatok e v.milyen atka elleni szert ami nem megy a méz minőségének rovására? Vagy várjam meg a pergetést? Segítségeteket előre is köszönöm.

Melegítsd szabad térben!

Csoky köszönöm. A glicerin+oxálsav recepteket ismerem, az eredeti angol cikket is elolvastam, ahol gyári szerrel csinálták a kísérletet. Pöte, Josy és Maciur is írta, hogy idén kipróbálják. Remélem megosztják majd a tapasztalataikat.
Egyébként ez volt a Beevitalre vonatkozó kérdés ötletadója, mert azt mégiscsak biztonságosabbnak gondolja az ember, mint a glycerin+oxálsav "kombot" elszívó nélkül melegítgetni.

Írd be a keresőbe, hogy GLICERIN

Azért egy kérdést megért Nem fogok vele próbálkozni....

Szerintem egy erős Nem. De ha jól átgondolod magad is rájössz. Egy nyújtott hatású szerről beszélünk. Ami maga is tartósan fejti ki a hatását. Papírlap mondjuk amire otthon házilag felvinnéd meg pocsékolás .... . Kár erre többet áldozni

Nehezen fér a fejembe az oxálsav tartós hordozón. Szerintem nem olyan ütős anyag ez hogy a méhek amit széthordanak róla a kaptárban annak valódi értelmes eredménye legyen. Ezek a tartós hordozók beleértve az amitrázt és társait arra valók hogy öngólt lőjjünk?

A forumozók közül többen is használják a Beevital hive clean-t. Szerintetek lehet bármilyen létjogosultsága tartós hordozó formájában kipróbálni? Esetleg volt olyan aki már ki is próbálta, és be tud számolni a hatásról, vagy éppen a hatás elmaradásáról?

Sziasztok!

Van e valakinek tapasztalata vagy esetleg tanulmány arról, hogy gyári vagy barkács füstölővel kijutatott amitráz az anyásításra, az anya elfogadtatására, illetve a meglévő méhanyára milyen hatással van?

Keresőbe próbáltam keresni, de nem találtam.

Válaszokat előre is köszönöm!

Üdv: S. Norbert

Mostanában elég felkapott téma a migráns atka. De érdemes lehet más alternatívákat is átgondolni.
Reggel lefújtad őket amitrázzal és délután számoltad az atkát. Szerintem simán elképzelhető, hogy voltak olyan atkák, amik csak a délutánt követően hullottak le a reggeli amitráztól. Mondjuk ezt nehéz lenne megítélni, mert este szublimáltál is, így aztán végleg nem eldönthető, hogy mi hullik az amitráztól, mi az oxálsavtól, melyek azok az atkák, amik csak a két szer együttes hatására hullottak le és kik a migránsok. Nem kötekedésnek szántam, csak számtalan más magyarázat is lehet az általad megfigyeltekre.


A szublimálás hosszabb távú hatásával kapcsolatban már többször kérdeztem méhészeket, hogy szerintük mi lehet a háttérben:
a, Az atkák közvetlenül a szublimáláskor találkoznak az oxállal, de több napig is eltarthat mire lehullanak.
b, Vannak atkák, amik csak a szublimálás után (esetleg több nap elteltével) találkoznak először az oxálsavval (pl. fiasból frissen kikelő atkák), de az oxálsav még így is képes elpusztítani őket.

Én bevallom nem szublimáltam még, így nem is alkotnék véleményt arról, hogy az "a" és a "b" eset közül melyik a valószínűbb (esetleg mindekttő egyszerre igaz), de szívesen meghallgatnám azoknak a véleményét, akik rendszeresen szublimálnak és nem elfogultak a témában.

Érdekes amit írsz. Fiasmentesség beállta után jobb időben az enyémek kaptak két fújást a ködölőmből. Pontosítok: Garantáltan azévi taktic, petró, nyitott kijáró, rosszul záró higiénikus alj, egy fújás. Elsőre nem akarok hazudni, ha jól emlékszem max. 50 körüli volt a hullás, a másodikra 1-2, utána semmi vagy szinte semmi. Most tavasszal fújtam őket egyszer oxálsavval. Hullás egyöntetűen semmi. Tudom hogy ez ilyen dinamikusan növekvő fiasítás mellett szinte semmit nem jelent, de úgy döntöttem nem bántom őket akác utánig. Ami van atka annak nagy része valamelyik álca mellett wellnessezik. Sajnálom ami a családjaiddal történt, úgy tűnik egyre nagyobb a szerencse szerepe. Az összeomló családok egyedei mézzel és atkával meg ki tudja mivel megpakolva biztos bekérezkednek valahová.
A szublimálásról én is hasonló véleményen vagyok mint te. 3 naponta sorozatban. De én okvetlen kiegészítem amitrázzal (is).

Csak annyit jegyeznék meg, hogy nálam tavaly júniusban 5 szublimálás után jött 7 kezelésből álló amitráz. Ilyen 7 kezelésből álló amitráz sorozatot kétszer csináltam. egyszer júniusban, egyszer augusztus végén átcsúszva szeptemberre. Ezen kívül volt 3-4 ellenőrző jellegű amitrázos füstölés a a sorozat szublimálások közé ékelve, amivel meg nem tudtam leállni egész nyáron a folyamatosan 100-asával hulló atka miatt!!!! Az amitráz kijuttatása kétféle eszközzel történt. Az egyik a mohai féle füstölővel volt a másik furettóval. A mohai féle füstölőnél 2X4 csepp taktikot égettem el majd fújtam be. Igaz a kijárót nem zártam le se a szublimálások, se a taktik füstölésnél. Egyébként minimális füst jön ki, a szublimálásnál. De van olyan hogy közvetlen a beszublimálás során látható füst nem is távozik a kijárón ha kellően népes a család. Persze ehhez az is kell hogy a fészek közepébe a keretek közé fújok.

A taktikot követően és a szublimálás után is fej-fej mellett alakult adott családnál az atkák száma. Ezért gondolom amúgy azt, hogy nem kell még teljesen temetni az amitrázt, de önmagában már nem is elég. Korábban már írtam, hogy egy anyátlan családot taktikkal megfüstölve reggel és aznap délután számolva 100-110 körüli atka jött le róla. Még aznap este ez a család le lett szublimálva is (egyébként azóta is él és közepesnek nevezhető). A szublimálás után 2 nappal újabb 100 atka jött le róla.

Na most fedett fiasa nem volt, 2-3 napos -elfekvő peték voltak nála, akkor kezdett az új anya a petézésbe. Vagyis vagy az történt, hogy az amitráz csak az atkák felét hozta le (amiben azért reménykedek, hogy nem, ennél még talán! jobb a hatásfoka, bár ma Magyarországon senkinek fogalma sincs róla, hogy hány % lehet a hatásfoka annak ellenére, hogy ez könnyen mérhető lenne....

vagy 2 nap alatt ennyi atka jutott be a kaptárba ami azért erősen valószínű... ez viszont azt jelenti, hogy a szublimálás nem csak a bejuttatáskor hat, hanem utána is.

De szerintem idén ki fog derülni ez is, ugyanis ez esetben 3 napos időközzel végrehajtott szublimálással egész folyamatos hatást lehetne elérni.
Az biztos, hogy az 5 napos időköz elhibázott. Az 5 napos időköz működhet kivételesen kicsi méhsűrűségű területeken, vagy kevésbé atkás években de nem most. Úgyhogy aki szublimál az 3 naponta tegye legalább.

A fentieket bizonyítja az is, hogy a sorok szélén lévő méhcsaládjaim 90 %-a vagy elpusztult vagy leromlott, míg a sorok közepén több teljes fészket kitöltő család is van 2 fiókos félkeretes fészken. Ennyit számít, hogy mennyi "migráns" atka éri az adott családot.

Pontosan a szélső kaptárakta való rátájolás elkerülése miatt már azon is gondolkodtam, hogy kör alakban kijáróval a kör középpontja felé fordítva kéne lerakni egymástól azonos távolságra a kaptárakat, bár még így is lehet, hogy a nap állásához képest egyes kaptárakat jobban preferálnának.

Szerintem az elnéptelenedés oka 90 % ban az atka. Ezért el kell felejteni azt, hogy van olyan időszak amikor (pihentetem) a méheket, és nem kezelek.

Folyamatosan alacsonyan kell tartani a számokat, mert állandó 100 as atkahullást nem lehet túlélni. Így belegondolva nem is értem mért csodálkozok, azon, hogy a családjaim 60 % a semmit nem ér.... 2500-3000 közé tehető a leszedett atkák száma családonként. Ennyi biztos nem nálam kelt...

A repcét szerintem már temethetjük, túl száraz az idő mézeléséhéz. Valamint a méhcsaládok nagyon nagy része túl gyenge hozzá, hogy ki tudja használni. És még az akáccal is érdekesen járhatunk ugyancsak a szárazság miatt. És akkor hasonló lesz a helyzet mint tavaly. Amihez a rendkívül gyenge méztermés is erősen hozzájárult. Kevés nektár több kutatás már most... Tudom túl pesszimista vagyok egyesek szerint... de csak nyissuk ki a szemünk és nézzünk körbe.

Isten ments, hogy lenézzem az atkát meg azokat akik már most kezelnek. Nem alaptalan a félelem ebben biztos vagyok DE, van ahol meg kell húzni a határokat vagy ésszerűsíteni a technológiát. Tavasszal sorozat, akác után sorozat, napra után végeláthatatlan sorozat ..... . Ha jól emlékszem a múltkori omme újságban volt akác előtt fiamentessé tenni az állományt, és megkapod a valós atkapopulációd számát. Mert ennek nem sok értelmét látom, kezelek, idegeskedek, sokadik sorozat de alig hullik, és tudom, hogy van. Cerenával egyetértek, hogy most a növekvő fias mennyiség felvesz azonnal minden atkát. Elöző családvizsgálatoknál volt idöm bogaràszni, minden lépet alaposan megnézegettem, a szemem is jó még, sokadik családnál jártam mire atkás méhet láttam, melette meg pont egy deformált szárnyú másik méh volt (félre ne értsen senki ez nyílván nem mérvadó, ). Annál a családnál sem de a többinél sem láttam, pedig nagyon bogarászós kedvemben voltam, szépen ráérősen. Az én véleményem vagy technológiát kell váltani, ami szintén melós de napráig biztosabb, vgy bízni abban, hogy akác utáni sorozatkezeléssel szinten tartható az atkaszám, és bízni a meleg nyárban
Kopterrel is egyet kell értsek, ősszel nálam is a repertoár része lesz a taktik, felváltva.

Szia Linen! Milyen előzetes információd alapján sok a sorozatkezelés?
Miből gondolod hogy nem kell kísérletezni sorozatkezeléssel? (Nyugi, nem támadásból kérdezem, csak a véleményed érdekel.)
Az oxálsavval kapcsolatban a sok információ között annyi hülyeség+hazugság kering hogy aki nem akar orosz rulettezni ki kell próbáljon mindent maga.
Pl.:Itt a környéken egy mókus előadása során erősen elszaporodott a hőlégfújós szublimáló. Tavaszra meg a becsukott kijáró!! Sokan sosem számolnak atkát. De aki számol is mit lát? Leszublimáltam őket zárónak és nem hullott szinte semmi. Nyugodtan beteleltem.
Egyikük stratégiája: Akác után beevital egyszer. Napra után sorozatkezelés amitrázzal, majd az előadáson favorizált szublimálóval talán kétszer fújt. Amihez a szublimált oxálsav közel 100 % -os hatásfokát ígérik, mert nem szégyellik. Mára a családok fele kiment, a maradék pedig roncs.
Szerintem az oxálsav messze nem tökéletes, és tapasztalataim szerint hatása elmarad még mindig az amitráztól, ami ugye állítólag egyre gyengébb. Viszont elmenni a savazás mellett nem lehet. Pont az a jó benne hogy kevésbé gyötri a méheket, lehet adni nekik sűrűn ami ellensúlyozza a hátrányait. De hangsúlyozom, ez csak az én véleményem!

Szerintem aki biztos a zárójában az nem kisérletezik sorozatkezelésekkel.
Ha nem gondolod azt, hogy biztonságban vannak a méheid atkaügyileg akkor egy mitac-os pöffentést adj nekik és ellenőrizd a higiénikus aljon.
De egy sorozatkezelés ilyenkor azért több mint sok szerintem előzetes információk alapján.
Biztosan van aki az oxálra esküszik, de kontrollnak tökéletes lesz az eredeti amitráz is.
Ha baj van, természetesen kell védekezni de akkor nem rövid távú a kezelések problémája.

Szia Polai.Richard

Én a negyedik szériánál járok 3 naponta felváltva BVHC csurgatás és szublimálás. 20 családon figyelem az atka hullását, de 5-nél több atka még nem hullott kezelésenként( a 20 alatt összesen) rá következő 24 órába, aztán nem hullik csak a következő kezelés után. Annak örülök, hogy nem hullik de azért elgondolkoztat, hogy a többi napon nem hullik pedig az oxaltól kellene. Az viszont nem tudom, hogy az 5. kezelés belefér e mert addigra igen rám nyílik a repce is.
Nálad hogy alakulnak a hullott atkák száma?
Persze a többieké is érdekel aki figyeli.

De a szinten tartás is csak akkor valósítható meg, ha nagyon nagyon minimális az átfertőződés a "migráns" atkák száma.
Na most az hogy van olyan család ahol 11 hullott, azt mutatja, hogy nagyon vegyes lehet a teljes állományon belül a helyzet. Ha 11 volt kint, akkor 100-150 lehet bent, ez pedig az atkaszám robbanás előtti állapota.

A méhészek 90 § -a biztos, hogy nem fog kezelni akác előtt. És ezek a számok azt mutatják, hogy nagyon vegyes fertőzöttség van már most. Ami majd szépen egybemosódik azzal, hogy akác után a méhek már nem annyira a saját családjukkal vannak elfoglalva, hanem jobban jelentkezik a kutatás, a más kaptárokba való bemászkálás, eltájolás stb.

Másoktól is hallottam akik kezeltek, hogy nem 0-1 között hullott. Inkább 10-20 között. Szóval ne úgy legyen, de folytatódik szerintem az ami tavaly volt.

Az a baj, hogy nem nagyon akarjuk elhinni, de reális lehetősége van annak - a tendenciákat látva - hogy nagyon nagyon megcsappan a magyar méhállomány. Én személy szerint nem tudom, hogy a tavalyihoz hasonlóan atkás évet, hogy fogok túlélni.

Tegnap egyébként megvolt a következő szublimálás 3 napos közzel. Idegörlő, hogy végzek a munkával negyed 5 kor, otthon beugrok a cuccokért, és 16.40 től -18.40 ig oxálozok 60 családot, utána átmegyek a másik helyre és ott még 40 et másfél órán át. Este 21 óra után érek haza, és ezt három naponta el kell játszanom. És nem azzal van a baj, hogy az oxál bántané a méheket ebben biztos vagyok, hanem azzal, hogy még így sem lehetek benne biztos, hogy sikerül nyernem az atka ellen.

Szóval most a 3 naponta való kezelést 5 ször már csak azért is végig csinálom, hogy lássam egy teljes fedett fias cuklis kelése során mit hoz le.

Hónapokkal előre kell gondolkodnunk, különben júliusban augusztusban már csak azt látjuk, hogy hirtelen megtorpantak a családok, valami nem stimmel. Októberre-novemberre meg már alig van méh a kaptárban.

Én azt állítom, hogy táguló fiasítás esetén nem csak az öreg atkák, hanem a fiatalok is könnyedén meg tudják találni a megfelelő álcát. Tehát nekem is az a véleményem, hogy többszörös mennyiség lehet a fedettben. Oxálsav esetén számolni kell azzal, hogy a kezelést követő első néhány napban az összes kinn lévő atkának csak a harmada-fele potyog le. Ha a többi be tud menni a fiasba, akkor vélhetően nem fog elpusztulni, mert a további szerfelvétel akadályozott. Ha csak arról lenne szó, hogy a szerfelvétel megtörtént, de a hatás kialakulásához kell a két hét, akkor a fedett fiasban döglött atkáknak kellene lenniük. Ezt viszont az oxálsav hívők biztosan nem hagynák szó nélkül, és azt mondanák, hogy az oxálsav a fedettben is pusztítja az atkát.
Az én véleményem az, hogy ilyen atkahelyzetben egy akác előtti kezelésre már kontrollvizsgálat nélkül is szükség lehet. Annak ellenére mondom ezt, hogy ilyenkor a legrosszabb a kezelés hatásfoka. Kumafosz kivételével minden kezelés esetén arra kell számolni, hogy a nyári kezelések csak a fertőzöttség szinten tartására elegendőek. Nem mindegy, hogy ez a szint milyen atkalétszámnál alakul ki.

8 családnál semmi 3 nál1 db. 3 nál 2 db 1 nél 4 db. 1 nél 11 db. Nekem most van egy elképzelésem vagyis egy stratégiám arra hogy mire számítsak kell e kezelni, mikor kell újra kezelni de kíváncsi lennék Cerana a véleményedre, hogy ilyen számoknál mit javasolsz? Bár van egy sejtésem ha tartom magam ahhoz az elképzeléshez, hogy ami lepotyogott annak a 10-15 szerese van már most a fedett fiasban....

Megvolt az oxál szublimálás. Igen kíváncsi vagyok mi fog potyogni hétfőre...

Bükk felvetése természetesen jogos, de Jenei Feri is megfogalmazta azt, amit én is gondolok. Tervezhetünk mi kevesebb atkagenerációval, ha a mérleg másik felére mindig más súlyok kerülnek. Történetesen mondhatom én azt,hogy nem ezt az anyacsere módszert választom, és akkor nem duplázom meg a fias mennyiségét októberben, amitől majd egy ciklussal tovább lesz fiasom a szimplához képest. Mert ugye azért az is lehet, hogy nem is az egyesítés többlet mozgásából eredő többlethő tartja fenn a fiast, hanem magának a fiasítás nagyságának többlethője. (Tehát ha nulla fiast egyesítünk akkor ez nem érvényesül.) Igen ám, de nyári atkásságból származó kevesebb nép kompenzáló fiasítása éppúgy duplájára emelheti a normál helyzet fiasítás mennyiségét. Tehát az atkatermelés éppúgy bekövetkezik. Ebben az esetben viszont a majdnem dupla népességű család a hideg telet jobban átvészeli. Ez is olyan, mint a kaptárkérdés. Minden kaptárnak megvan a maga előnye és hátránya. Az eredményességet az dönti el, hogy a hátrányt ki, milyen módon képes kiküszöbölni. Az én technológiámból eredő hátránynak is létezik kiküszöbölő megoldása.

Cerena

Azért a fias leállás nem egységes itt sem. Több családra vetítve nem tudok különbséget tenni, a csak ùj anyás, és a visszaegyesített családok fias leállása között. Az biztos, hogy visszaegyesìtés után az anya megindul, de kellő időben végezve nem zavar be jelentősen a zárò kezelések idejébe.
Annyi külső tényező játszik,hogy.....ha még a tavaji őszt is belevesszük akkor meg pláne. Ugye itt meg valòszìnűleg az atkafertőzőttség kevert be.

Bükknek azt hiszem igaza van.
Azok a családok amelyek 0 C-nál 5-7 keretet fednek, tapasztalatom szerint is nyugodtan telelnek, ha nem atkásak.

Vagy csak volt.

Még Örösi tanár Úr írta jó régen:az átlagostól nagyobb téli népességű családok(krajnai) nyugtalanul telelnek.
Későig fiasít,korán kezdi,sokat fogyaszt,sok herét nevel...
Vannak méhészek akik direkt arra törekszenek,hogy a technológiájuk során mindnél kevesebb atkaszaporodási
ciklus induljon el,és vannak akik nem.
Nagy szerencse,hogy itt nálunk van a méheknek nyugalmi,azaz fiasításmentes időszaka.

Tsanyi!
Kérded, hogy miért fiasít át nálam. Ennek technológiai oka is van. Sokszor október elején végzem az anyacserét. Ez annyiból áll, hogy egymásra rakom az öreg anyás családot és a fiatal anyást mindenféle hókusz pókusz nélkül (pl. újságpapír). Azért ilyenkor, mert melegben sok család esetén ez a művelet kutatást okoz. Egyszer Jenei Ferivel beszéltünk róla, hogy október húsz körül neki nem volt fiasa, nálam pedig igen. Akkor megnéztem, hogy az ilyen családoknál szignifikánsan többnél volt fias, mint a nem egyesítetteknél. A családok egyesítése többlet hőtermeléssel jár, ez nagyobb területű fiasítást eredményez. A több fias megszűnési üteme lassabban megy végbe a kevesebb fiashoz képest. Tehát a csökkenés modellje ahhoz hasonlít, hogy mondjuk feleződéssel 8-4-2-1, vagy 16-8-4-2-1. Utóbbinál egy ciklussal (21 nap ) tovább van fias. Itt a külső hőmérsékletnek döntő szerepe van. Szerintem a virágporhordásnak is. Tehát ha decemberben virágporhordás van zöldítésről, akkor ugye a hőmérséklet eleve elegendő a fias fenntartásához, de a virágpor egy plusz stimuláció. Ekkor átbillenhet a napfordulón a fiasítás. Ha karácsony táján viszonylag hideg az idő, akkor azt vettem észre, hogy a novemberben leállt családok elkezdik a petézést, a decemberben is fiassal rendelkezők pedig kihagynak 2-3 hetet, tehát csak január közepe után indulnak. Ha karácsonykor enyhe idő van, akkor nincs ilyen leállás, ezek átfiasítanak. Az ilyen átfiasító családoknál pedig nyáron az atkahelyzet szignifikánsan rosszabb. Ezeket én konkrétan megfigyeltem és feljegyeztem. A zöldítés enyhe novemberben garantáltan pozitív hatással van az egyesített családok fiasítására, a nem egyesítettnél, ahol októberben leállt a fiasítás, szerintem nincs jelentős szerepe, mert a fiasítás beindítása napforduló előtt ritka kivétel. De találtam már ilyent is. Azt nem tudtam eldönteni, hogy arról volt-e szó, hogy volt még fedett fias, de a hidegebb idő miatt petézési szünet volt, aztán bejött egy melegfront, a fészek a fedett fias miatt még meleg volt, és az anya újból elkezdett petézni. Tehát ebben az esetben (amikor csak nyitott fiast találtam) nem egy valódi napforduló előtti beindulásról volt szó, hanem rövid petézési szünet. Ez alapján a fiasítás akkor áll le, ha olyan hosszú hideg periódus van, hogy az anya nem érez késztetést a petézésre. A külső hőmérséklet viszont csak a mérleg egyik oldala. A másik a fészek saját hőmérséklete a fiasítás nagyságának függvényében.
Problémás családoknál a nagy népességfogyási ütem valóban fiasítás fenntartó hatással jár.

Egy történetet elmondok arról, hogy mennyire fontos az induló atkaszám(Nyilván mindenki tudja, de azért mégis). A testvérpár egyik tagja 60 családdal méhészkedik. Az öccse vett tavasszal 15 családot. Ugyanoda vándoroltak, együtt kezeltek atka ellen, egy telephelyen voltak a méhek. A 60 családból 5 maradt tavaszra. Az öccse állományából 5 család lett oda a 15-ből, azok akik közvetlenül mellette voltak a másik testvér kipusztult családjainak. Napraforgóról hazafelé kicsit megkeverték az állományt a lepakolásnál. Atkafertőzött családoknál az eltájolás a szomszéd családokra ezek szerint valós jelenség.

Zoli!
Néha már nem bírlak bennetek követni.(Talán nem is akarom.)
- írod. Miért?
Nálam évek óta télapóra kapják a szublimált oxálsavat, ilyenkor már nincs fias.
Számomra ez az átfiasítás azt jelenti, hogy a család az állapota miatt nem érzi magát biztonságba. Kevés a nép vagy túl sok az atka, vagy a telephelyeink eltérő adottságai? Nem tudom.
Ha időben nagy adagokkal bevittem a téli élelmet amit szépen le is fednek, hiába van meleg és hiába van borostyánról virágpor és némi nektár hordás, leáll a fias.