LPeti,Pöte!
Köszi

Korábban a szublimálásról merült fel kérdés a nagy melegek kapcsán. Erre válaszoltam én is! Csurgatni is lehet ilyen melegben, de a hatásosság, ahogyan arra LPeti is utalt kérdéses, sőt kijelenthető, hogy fiasításos időszakban alacsony hatásfokú a csurgatás.

Elgondolkodtam ezen a kérdéseden. Az 50 ml/család mennyiséget hová csurgatnád? Csak a fias keretek közé? Mert a méhek most abszolút nem alkotnak fürtöt. Nekem itt akadt el ez a történet. A fészken kívül nálam eléggé lazán vannak a bogarak, ha rácsurgatod a léputcára, annak jó része lehet, hogy végig folyik úgy, hogy nem éri a bogarakat. A másik, hogy most az 5 ml/léputca mennyiséggel csak 10 léputcát tudsz kezelni. Vagy arányosan osztanád el a mennyiséget a léputcában található bogarak szerint? Amúgy én nem gondolkodom ilyenkor ezt a módszert alkalmazni, hisz ezt az őszi utolsó kezeléseknek ajánlják.

Alig potyogott atka, a méhek tőgyelnek kifelé, ezért kivettem a tálcát.

Akkor már kettőnket érdekel

Üdv! Mindenkinek jó estét,
engem is érdekelne,lehet csurgatásos atkaírtást végezni a napokban Apioxal?
Köszönettel!

Nos?

Köszönöm, ma este végre is hajtottam.

Én is szublimáltam már többször hőségriasztás idején, gond nélkül.

lehet melegben is szublimálni én legalább is csináltam, de lehet izzadni is rendesen a maszkban

Én meg csurgatni szeretnék..reggel?vagy inkább ne?

Üdv.
Ilyen hőségben késő délután szabad szublimálni?

Köszönöm a segítséget!

Andor minden elismerésem!

Méhésztársunk kérésére csináltam egy egyedi szublimálót.
Mivel neki hőszigetelt tolnai konténere van, a hagyományos szublimálóval nagyon nehéz szublimálni (a cső nem ér be a kaptárba).
A csövet nem lehet nagyon hosszabbra hagyni a hagyományos szublimálókon, mert kihűl a vége és eltömődik idővel.
Ennél a szublimálónál, két hőmérő van, egyik a kazán hőfokot méri, másik a kifújót.
Külön fűti a kazánt és kifújót.
Saját tervezésű elektronikával és softwear-rel készült.
Kétféle kijelzés van, egyiknél csak a kazán hőfokát mutatja nagy számmal, másiknál, külön-külön a kazán és a kifújó hőfokát is.
Nem lett a legszebb, de biztosan teszi a dolgát.

Ez úton szeretném megköszönni Antarax fórumtársunk segítségét.

Ha Rex-C100 van benne, az nem szereti szereti a kis teljesítményű aggregátort, mert nagyon ingadozik a fordulat és a feszültség is.
Ha Szubli-Pro-d van (az nem Rex-el készültre gondolok) , akkor mindegy, annak a táp részét nem tudja tönkretenni. Szinte mindent kibír.
Ha mégis kis teljesítményű aggregátort veszel, köss be egy 100 w-os hagyományos izzót , párhuzamosan. Az izzó tompítja a lökéseket, nem teszi tönkre a szublimálód.

Kétütemű aggregátorok ingadozó kimenő feszültsége tönkreteheti a vezérlést. Az igazi az inveres áramfejlesztő lenne, annak a legstabilabb az árama.
Mobil Fi relét használjatok!

Sziasztok!
Lenne 1 kérdésem! 230v-os szublimálóm van, de ahol most vannak a családok, ott nincs áram. Aggregátort szeretnék venni, de mivel csak erre lenne használva, így az olcsóbb kategóriát nézegetem! Mire kell ügyelnem a vásárláskor? Vagy ezek az olcsóbb kategóriásak tönkre tudják tenni a szublimálót?
Előre is köszi a választ!

Ha működik a gázas megoldás akkor örüljünk neki. Azon érdemes elgondolkodni hogy mivel haladok gyorsabban? Egy elektromos szublimálóval ami 160-190 fok között tartja az üstöt vagy egy gázüzeművel amiből ha fogy a gáz csökken a hőmérséklet is. Nincs állandó hőfok visszajelzés és nyilván máshogy kezelek egy égő gázlángos készüléket mint egy elektromosat.

2 szubli pro van dolgozok és szépen lehet haladni. A hosszabbító engem nem zavar. Szigetelve van minden és amúgy is kesztyűben kell dolgozni a hővédelem miatt is. Esőben meg nyilván nem csinálom sem vizes fűben.


Ha a gyakorlatban jól működik a gázas akkor hajrá.

Tedd ahogy akarod. Én is teszem ahogy akarom.

A véleményemet és az igényemwt már elmondtam. Hatásosan és gyorsan akarok atkát írtani, nem a gőz színét elemezgetni... pláne úgy hogy a készülékből kiáramló gőzt nem is látom mert a kifúvócső a kaptáron belül van.

Pöte. Szerintem a kiáramló gáz állaga mindent elárul márcsak azért is mert az összes bomlástermék valamint annak gőze színtelen.

Sziasztok. Remélem lesz lehetőségem idén összehasonlítani a két eszköz hatásfokát. Egyelőre úgy tűnik lesz. Nem zárkózom el tőle ha valakinek van a közelemben elektromos és találunk rá módot. Sok igazságra fény derülhetne akár az álláspontommal szemben is, de bevállalnám.

Én is várom azt a gázos készüléket ami kellően finoman szabályozható!

Mondjuk a PID(!) szabályzó teljesen fölösleges ezekben a készülékekben, inkább marketing duma mint szükséges/nélkülözhetetlen jellemző. Egyébként kis használat után megunja az ember a várakozást és "feltekeri" vagy 220 fokra, mert úgyis visszaesik 180 körülre (amennyire emlékszem őszről). Szóval a sima szabályzók hőfoklengése semmivel sem rosszabb. Ha a gázosra rászerelek egy hőfokkijelzőt, és "beállítható" hasonló hőfokra, akkor használható és nem kell semmilyen inverter kütyű meg nincs áramütés veszély.

Az "izzítógyertyás" szublimáló minden kezelést jóval szublimációs hő alatt indít ugyanis minden kezelés után vízbe mártva hűteni kell. Ezért nem fejthet ki káros hőterhelést az oxálsavra. Ezt szerintem te is tudod, csak ahogy drámaian leírtad azzal próbálod az igazadat bizonygatni...
A "precizen hőfokszabályzott" készülékek úgy vannak beállítva a tapasztalatok és mérések alapján, hogy a kristályvíz forrása kellőképpen visszahűtse az üstöt, így megvédve az oxálsavat a káros mértékű hőhatástól. Írtam korábban többször, hogy eleinte több mérésel is ellenőriztük, hogy a ne hevüljön túl készülék.
És akkor mi a helyzet a gázossal? Abszolult nincs benne fix hőfok. Lesz ami lesz. Ezt az sem cáfolhatja, hogy többen is árulnak gázos készülékeket. Más méhészeti készülék is van bőven a piacon ami még ennyire sem működik, mégis megveszik. Ez semmit sem bizonyít.
Biztos, hogy van valamelyes hatásfoka a készülékednek az atka ellen, de nem mindig vagy minden esetben érheti el az másik két megemlített készülék hatásfokát. A gőz színe alapján történő állítgatás és a ( ahogyan te is fogalmaztál! ) "precizen hőfokszabályzott" elektronika között igen nagy a különbség. Ezzel számolnia kell annak aki gázos készülékkel próbálkozik.

Az én szublimálómban a bomlás folyamata jól elkülönítve láthatóak. Ha a gázcsapot úgy állítom hogy a szublimálás nem fejeződik be 20 mp nél gyorsabban ne vehető észre semmi. Kristályvíz elforr, oxálsav távozik.
Ha nyitok a gázcsapon, a kazánban levő anyag vörös lánggal ég, ilyenkor a kiáramló füst nem olyan fehér már.
Ha mégtovább nyitom a gázcsapot a láng a kazánból eltünik, a csövön kilépő anyag pedig vízgőzszerű. Ilyenkor az oxálsavra jellemző fehér füst teljesen eltünik.
Viszont ezek a szintek olyannyira elkülönülnek egymástól hogy a beállítást csak szándékosan lehet elrontani.

Szerintem azt lenne fontos tudni, hogy a bomlást milyen kísérleti körülmények közt írták le, és az bekövetkezhet-e a méhészetben használt eszközök esetén. Az is lehet, hogy ha egy eszköz túl gyorsan melegíti az oxálsavat, akkor nincs idő arra, hogy a szublimálás végbemenjen. Részemről ezek csak találgatások, de ha valaki érti pontosan mi történik, akkor leírhatná hétköznapi ember számára érthetően:)

Gábor! Én ezt simán gyártói propagandának fogom fel, ahol a cél hogy elhidd hogy ezt nem lehet egyszerűen megoldani. Egy barátom az én kísérleti gázosom másolatával védekezik csak! az atka ellen. Ez egy befenekelt cső a gázlámpa lángja előtt fent golyóscsappal, és csak nem is rozsdamentes. Igaz hogy nem tartom helyesnek hogy csak ezzel védekezik de a tények őt igazolják. Szép csalàdjai vannak, súlyban mérhető eredményekkel.

Azokhoz hasonlóan, akik nem érzik át a precíz hőfokszabályozás jelentőségét, én sem értem, hogy miként lehetséges, hogy a szobahőmérsékletű oxálsavat a kazánba téve az nem szublimál el az említett 157 fokon, hanem túlmelegszik 180 fok fölé, és elbomlik. Kémiából sajnos gyenge vagyok, de én is jó ötletnek tartanám, ha egy kémikus leírná érthetően mi is történik, hogy ne legyenek ezek a kételyek.

Szia Hapci. Bocs mindenkitől, túlreagáltam. Már leírtam az érveket, tapasztalataimat ez biztos. Ha igényled leírom megint, engem màr kezd nem érdekelni ez a vita. Akik használjuk egy ideje így vagy úgy az oxálsavat van sejtésünk mit tud, mire jó.
Az hogy bontja a gázos? Akkkor bontcsa oszt kész.
Bezzeg a precizen hőfokszabályzott a 250 fokos palástal nem boncsa. A gázosom kazánjának legmelegebb része normális beállításnál 280 fok. Ez sok. Az izzítógyertyás szublimáló az nem sok min. 400 c fokos üsttel. Az hogy elismerem hogy nem visz le minden atkát a legjobb támadási felület rajta. Persze az elektromos mindent visz. Ezt is tudom...
Továbbá nálam okosabb ember leírta a bomlástermékeket. Ezek fizikai tulajdonságai általános iskolás anyag. Elég megpillantani a csövön kijövő füstöt.

Párszor átolvastam a hsz-eket, de sehol nem találom azt a hozzászólást, ahol igi kopter83 fórumtárs készülékét leszarozná. Amit találtam az ennyi:






Ezt az állítást lehet cáfolni ÉRVEKKEL. De nekiugrani valakinek, aki senkit nem bántott?




H.apci

Kedves Fórumozók!
Kicsit megkésve, és idő hiányában csak most reagálva:
Az oxálsav gőz termikus bomlásának eredménye a http://pubs.acs.org/doi/pdf/10.1021/jp9638191 alapján a kísérletes munkák szerint 126-157 C-os tartomány fölött egyenlő mennyiségű szén-dioxid és hangyasav keletkezik. Érdekes, hogy 257-313 nm-es fény hatására fotolízis során szén-dioxid, szén-monoxid, hangyasav és víz keletkezik és inkább a kisebb molekulák keletkezése preferált. Kérdés, hogy a kisebb molekulák miért nem keletkeznek hő hatására. Az elméleti számítások szerint, melyet a kérdés indított el, alacsonyabb hőmérsékleten a nagyobb molekulák keletkeznek, magasabb hőmérsékleten (>180 C) a víz, szén-monoxid, és széndioxid keletkezik inkább. Fontos megjegyezni azonban, hogy az átmenet folyamatos lehet.
http://scientificbeekeeping.com/oxalic- ... f-2-parts/ szerint a CRC kézikönyvet idézve (CRC Handbook of Chemistry and Physics) először elforr a kristályvíz, majd 157 C-on szublimál az oxálsav, végül 188 C-on elbomlik a még maradék el nem szublimált oxálsav, hangyasavra és szén-monoxidra.
A labchem adatlap alapján (http://www.labchem.com/tools/msds/msds/LC18040.pdf) a dihidrát olvadáspontja 101 C a bomlási hőmérséklet 157 C.
A PubChem szerint (https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compou ... ection=Top):
Oxálsav bomlás: 189 C, olvadás (szublimáláció): 101 C.
Van némi ellentmondás az anyagban, de kezdetnek ennyi lenne.



Mortimer
Egy elemzés után bárki megmondja, nem csak egy docens:)
Üdv

Nem nevezném kereskedőnek. Inkább az üzleti érdek vezérli. Ledegradálni a másikét, még ha eredmény is van mögötte akkor sem illik még célzattal sem, mert az önző és illetlen magatartás. Persze ezt nem bántásnak szánom (akár irigységből) hiszen nincs miért, csupán csak véleménynek.
Méhészeti kiállításon, vásáron magam is találkoztam olyan értékesítővel aki kijelentette, hogy én azt úgysem tudnám elkészíteni, legyártani mert azt csak ő tudja. Meglepődtem mert nem is kifogásoltam a termékét és rosszallóan sem vélekedtem. Na mindegy, mégis elkészítettem és használható is. Lehet így is vevőt, támogatót veszíteni.

Egy vegyészmérnökkel folytatott beszélgetésem után mondom, hogy szerinte ami biztos co2, co, végül víz, esetünkben vízgőz, továbbá a hangyasavban nem volt biztos. Ez azért lényeges mert a szublimálóból kiáramló "füst" egyértelműen mutatja hogy az nem vízgőz, nem co2, se nem co. Akkor mi ha nem szublimàlt o.sav?

Lehet, hogy ezt az országban senki nem tudná biztosra megmondani, esetleg egy egyetemi docens egy elemzés után.
Az amitráz is biztos bomlik/bomlana 700 fokon, mégis kijuttatjuk furettóval.

Igi. Te egy ász vagy. Nem is láttad még az enyémet de tudod hogy szar. Gratula. Igazi kereskedő vagy.

Az Igitől rendelt gép az általa ajánlott oxállal kifogástalanul működik.

Az acidum-2 kft-től,vagy Tibor51 fórumtársunktól szoktam rendelni technikait . Erre a Mollarosra az egyik méhészbarátom beszélt rá de már bánom,tökéletes az olcsó technikai is.

Pont most vettem,néhány hsz-szel lejjebb pont ezt ajánlották. ☺ Te mit használsz Igi és hol veszed?

Zümi! Dobd el a Molláros analitikai oxálsavat! Azzal van a gond. Sajnos én is vettem,valami marad az üst alján ami nem akar elpárologni,ennyit a tisztaságról.

A gázosoknál nincs ilyen gond mert azoknál akkora a kazán hőfoka hogy elég benne akármi,igaz a hatásfoka messze elmarad egy precízen hőfok szabályzott elektromostól.

Demox. http://www.omme.hu/?page_id=7&id=27329

Köszönöm Ata.

Mohai Tamás gyárt gázos szublimálót, fent van a neten.
Kamikaze egy másik fajtát gyárt, a Méhészklubon meg lehet találni. A "szublimál" szóra rákeresve láthatsz képet a készülékéről. Az "adok-veszek" rovat 4. lapján találsz videót is.
ata67

Na látod ilyen probléma nincs a gázosommal. Hogy ne csak mindig a hátrányokról kapjam az ostyát .

Vettem analitikai tisztaságú ,dobozost a Molartól. Kevesebb anyag marad a kupakban,de így sem kevés szürkés-fehéres anyagot kell minden kaptár után kitisztítanom belőle. Mondjuk úgy 1/4 -e van szétterülve a kupakon. Mit nem csinálok jól ? Már állítottam 210 -230 ' C közé mindenhová. Magasabb hőfokon talán jobb a helyzet. Próbáltam hívni telefonon a meggyártóját / Igi/,de sajna nem értem el. Nem értek hozzá,de az normális,hogy a hozzá vásárolt inverter sűrün ki-be kapcsol? Köszi a válaszokat. Tegnap legalább 2 órán át olvasgattam a topicot elejétől. Arra kerestem választ,hogy ilyen melegbe ajánlatos-e szublimálni?

Köszönöm Molesz.

Valami kémiai ismeretekkel is rendelkező fórumozó leírhatná az oxálsavszublimálásnál esetlegesen keletkező bomlástermékeket, lekötelezne vele.

Pl. Ő is gyárt gázosat. http://www.omme.hu/?page_id=7&id=27308

Nekem elektromos van, de nem értem a gázos elleni averziót. Ha egy 1000 fokos kazánba öntök vizet, az akkor is 100 fokon forr fel és ha 150 fokos kazánba öntök vizet az is. ( A kazán hőmérsékletes mizériát egy kicsit mondvacsináltnak érzem, mondom ezt annak ellenére, hogy nekem is elektromos van és teljesen meg vagyok vele elégedve. ) Az egyetlen "probléma", hogy az oxál szublimálásnál keletkező kristályvíz mennyire hűti vissza a kazánt. Az elektromosnál ez szépen leolvasható, míg a gázosnál nem.