Pter!

Logikád mentén eszerint -lévén ivarsejtjeim szintén ostorosak- azért maradhatok továbbra is állat? Esetleg ember...vagy Tamás?
Ezek a rendszertanosok nehogy kitalálják, hogy esetleg ennek nyomvonalán szintén harasztnak illenék lennem.
Újfent csobogsz, mint a hegyi patak...
Ismét sikerült értelmed feneketlen mélységeibe bepillantást engedned, gratulálok!
Tomipapa

Az hogy a sajtó felkapta ezt a témát egyértelműen jó a méhészeti szakmának mert jobban odafigyelnek ránk több tekintetben is.
Kutatási és monitoring vizsgálatok indultak,EU az útobit végzi,odaát gyümölcstermesztésben érdekelt cégek adtak nagy pénzeket közvetlen kutatásokra.
Ami eddig nagyjából tisztán látható,az elpusztult méh teste tele van gombával,vírussal,bacilussal.
Olyan paraziták ezek amelyek korábban az egészséges méhek szervezetében nem fordultak elő, vagy nem ilyen tömegben
Miért tudnak bejutni?
Egyes vélemények szerint a méh testén az atka szúrásával kívülről,a nosema belülről nyit lehetőséget a parazitáknak a fertőzésre.
Van aki szerint a CCD egy új betegség tünetegyüttese,vagyis mi volt előbb a tyúk vagy a tojás.

tsanyi!Így van kontrollvizsgálatra van szükség tudományos alapon.
Amíg ez kiderül,aki nem védekezik szakszerűen atka ellen annak 2 évig bírják a méhei,esetleg egy száraz hordástalan és virágpor szegényes nyár esetén már az első évben "eltűnnek" méhei.

OK!
Én akkor is maradnék a véleményemnél, ha mesterségesen fertőzött családok szignifikáns részénél elő tudjuk idézni az adott kórképet akkor elhiszem...... addig elmélet a sok között.
Lehet, hogy kicsit fafejű vagyok, de már ismersz ....

HA jól értem, akkor az elhullások rangsorában nincs olyan előkelő helyen, ahogy a sajtó felkapta. Attól függetlenül, mint önálló kórkép még létezik. Aztán, hogy nincs akkora jelentősége ma, mint ami esetleg a korábbi évekből következne, az annak is lehet a következménye, hogy igyekeznek védekezni ellene. Pl. kíváncsi lennék a Fumagillin felhasználás évenkénti statisztikájára.

A friss decemberi Méhészetben Szabó Tibor(Kanada) többek között a CCD-ről is nyilatkozik 4 évtized kutatás és 66 év gyakorlattal a háta mögött.
Ugyanazt mondja mind amit az amerikai Mez.daz.Min.(USDA) vagy amit az ottani méhészeti felügyelők a felméréseik alapján tapasztaltak ez ügyben.(link erről itt lejjebb 2010.02.02)

Én a gombák között nem ismerek ilyen ostorosakat, amellyel a Nosema rendelkezik. Ennek az ostornak nem a mozgásban van szerepe.

én még a nosema-t protozoának tanultam. De a rendszertanosok mindig újítanak valamit. Érdekes ötlet, hogy gombaféle, de nem tudok vele mit kezdeni.
A harasztok ivarsejtjei is ostorosak, de ettől még növény a haraszt.

A Nosema ceranae-ra. Még az OMME fórumon valakit le is szúrtam, hogy a Nosemáról azt állítják, hogy gomba. Állítólag molekuláris genetikai módszerekkel igazolták. Csak az ostort nem értem (Protozoák szoktak rendelkezni vele), meg azt, hogy miért a Fumagillin hatásos ellene, nem pedig a különféle conazol származékok.

Ezt az adatot én nem olvastam. Csak azt, hogy a CCD-sek 100 %-nál megtalálták a két kórokozót. Ebben a relációban igazat adok neked. Így viszont nem álltam volna ki a nyilvánosság elé.

Akkor te most lehet, hogy gyilkos vagy...???

Vagy én vagyok gyilkos???

Nem az én ötletem. Mikor elkezdtek a CCD-vel foglalkozni, azonnal felmerült a gondolat, hogy sajátos mérgezéses tünettel állunk szemben. Még senki nem zárta ki a korszerű csávázószerek károsító hatását.

Errre gondolsz?
Milyen gombára gondolnak a kutatók?

Cerana!
"Marylandi katonai kutatók és montanai rovartudósok megállapították, a titokzatos méhpusztulásért egy gombafaj és egy vírus összjátéka felelős."
Amíg egy az adott gombával és vírussal lefertőzött állomány (min 200 család) 50%-ánál nem mutatják ki a CCd-t, addig a hírt a mobiltelefonos ötlet és pter ötletével együtt kezelném. Tudod ez is olyan mint az Alzheimer kór, ezernyi okot feltételeznek és semmit nem igazolnak.
Szerintem.

Vagy atka károsítás, vagy vándorlási stressz, különböző atkaírtók (akár bigyó is), időjárás...
Ki folytatja??

Soha nem fogom megérteni, miért mi lettünk az egyik szerencsétlen csoport ahol a halhatatlanságodat meg szeretnéd alapozni???

Csak abban bízom hogy a Jó Istennek valami célja van azzal, hogy ránk szabadított!
Próbatétel!

Pontosítok: Nem lehetett összefüggésbe hozni a CCD-t a növényvédőszerekkel. Lehet, hogy voltak CCD-s állományok, amelyekben nem volt, és voltak, amelyekben találtak. Ebben az esetben viszont kicsi az ok-okozati összefüggés valószínűsége.

A magyar sajtóban megjelent információk alapján nem tippekről, hanem tényekről van szó.
http://mno.hu/portal/741012

Egyetértek veled. Pont ezért nem zárom ki a növényvédőszerek idegrendszert károsító hatását. Ha a West Point kutatói is találgatnak, akkor mi miért gyökereznénk le egyetlen alternatíva mellett?

Cerana többször leírta, hogy a CCD-s állományokban növényvédőszer maradványokat nem találtak.
Bármilyen megbízhatónak tűnő forrásból is szerezte Cerana ezt az információt, szerintem ebben valami alapvető tévedés lehet. Nehéz elhinnem, mert még itt Magyarországon is nehéz olyan méhállományt találni, ahol ne lehetne kimutatni növényvédőszer maradványt. Az viszont már egy másik kérdés, hogy milyen növényvédőszert és milyen mennyiségben lehet kimutatni.

Persze ez a nosema-vírus párosítás is lehet oka a CCD-nek, én nem is kívánom elvitatni ezt a lehetőséget sem, viszont a nosema esetében mindig bejön a képbe, hogy a nosema esetén mindig van valami immunrendszeri hiányosság az előéletben. Ez pedig miért ne lehetne például növényvédőszer?

Azért a pakliban benne van az is,hogy valami elhallgatódik,mert dollármilliárdok bánnák az igazságot.A hümmögős tippek pedig csak dezinformációk.

Hát nem semmi ötletelés folyik itt ebben a témában.
Miközben a világ másik felén az egyetemi kutatók,sőt csatlakozva a katonai kutatók(West Point) is csak tippeket mernek adni e betegség okait illetően.
Lehet hogy szerényebbnek kéne lenni és kellő alázattal kéne űzni ezt a csodálatos mesterséget.

- A szakirodalomban a méh élettartama leegyszerűsítve: télen 6 hónap, nyáron 6 hét.
Április, május folyamán egy (betegségnek semmi jelét nem mutató) szerény erősségű (42 000 méh) családban 42 nap alatt lecserélődik az összes méh. (Úgy, hogy közben az össz-létszám növekszik!)
Napi átlagban minden reggel kirepül 1000 olyan méh, amely már soha nem tér haza. Elpusztul mert lejár az ideje!
(A kaptár körül ennek semmi nyomát nem lehet találni!)
A CCD-nek nevezett erős nozémás megbetegedés esetében is így van ez, de az élethossz nagymértékű csökkenése miatt a napi pusztulás többszöröse az 1000-nek.

- Szánalmas ostobaság arról papolni, hogy a (beteg) családban azért fogy el a nép mert a méh nem talál haza.

Cerana !

Köszönet, hogy bölcsen óvni igyekszel a felesleges konfrontálódástól, külön megtiszteltetés számomra, hogy ezt te teszed, akitől ezt a csendes, megfontolt, szakmaisággal átitatott fórumrészvételt mindannyian csak tanulhatjuk.
Mindezeken túl hozzászólásomban saját hibáimat is karikírozni szerettem volna, semmiképp személyes megtámadtatásként élve meg fórumtársaink reakcióját. Az, hogy ilyenre sikeredett a költői kérdésre adni szándékozott válaszom, az csak engem minősít, hisz nem pontosítottam, magam is olvasok néha a sorok között, s tudhatod, 'parton kívüliként' épp én szálltam be nevezett fórumtársunk néhány 'kinövésének' team-munkát igénylő farigcsálásába.
No, de ez már a rám oly jellemző szócséplés, végül még kiderül, hogy a grafománia nálam immár exhibicionizmussal is párosul...
Köszönöm, hogy rám szántad az időt, s maradok továbbra is feltétlen tisztelőd : Tomipapa

Tomipapa !
Apóka, Geddekas, Váltó, bebe, Mézeskalács, Pter hsz-it összeadva megállapítható, hogy a grafománia szó elsősorban nem téged illetett.

Pter !
Pontosan a Te Fórumodban írtam le két évvel ezelőtt, hogy szerintem a CCD-nek kettős kóroktana van. Az egyik a Nosema ceranae: ez ad utat egy vírusnak. A másik a vírus: akkor ezt én az IAPV-nek gondoltam, mert annál megfogható volt egy sérült ideg-izom kapcsolat. Az Iridovírusról semmit nem tudok: érdekesnek találom én is, hogy a régebbi részletes vizsgálatok során nem került elő ( míg előbbi kettő, szinte mindenütt megemlítésre került). Ahogy én a beszámolókból ki tudtam hámozni, egyelőre arról van szó, hogy ez a két kórokozó volt mindig megtalálható a CCD-s állományokban. Nyilvánvalóan nagyon komoly górcső alá vették a növényvédőszereket is. Azonban nem találták meg a CCD-s állományokban. Én a magam részéről egy olyan specifikus hatású idegmérget nehezen tudok elképzelni, amelyik csak a memóriáért felelős szinapszisokat károsítja. Más idegi, vagy amire Tomipapa is célzott: ideg-izom szinapszisokat pedig nem bánt. Vagyis nekem még mindig nagyon hihetetlennek tűnik a memória kirepüléskor történő elveszítésének lehetősége (tájoláskor még megvolt neki, vagy tájolni is elfelejtett ?). Magyarázatot az Iridovírus esetén sem kaptunk még, de nekem valószínűbbnek tűnik az, hogy az üzemanyagtartalékok merülnek ki, azért nem tud hazajönni.

Hészaki, John !
El sem hiszitek, kérdésetek a tóba dobott kőhöz hasonlóan bennem is egyre nagyobb, egyre távolodó körökben terjedő gondolathullámokat generált. Ha nem teszitek fel ezeket a kérdéseket, valószínűleg úgy kell egykor elhagynia halhatatlan lelkemnek esendő porhüvelyem, hogy nem veszem górcső alá a már önmagamon is diagnosztizált íráskényszert, grafomániát.
Szükségem volt e kérdésre, ez volt az a kezdő-kristály, mely mentén aztán szép fokozatosan kijegecesedett bennem a válasz: egyszerűen jönnek a gondolatok, újabbakat és újabbakat szülnek, míg el nem érik azt a telítettségi szintet, melynél már feszegetni kezdik korlátaikat.
Persze talán jobb, ha szemléletes példán keresztül igyekszem rávilágítani, mi is az igazi eredője ennek a néha betegségként, máskor irodalomként értékelt jelenségnek.
Tegyük fel, hogy -eléggé el nem ítélhető módon- a Természettel való szerelmes találkozás előtt letelepszünk, s némi kolbásszal, sonkával, hideg sülttel (tetszés szerint és/vagy) igyekszünk a kedvesünk ölén eltöltendő boldog órákra felkészülni, hisz botanizálni még csak lehet korgó gyomorral, de állatokat megfigyelni, fotózni már kevésbé.
Nos, esendő az ember, hedonisztikus vonásai között a jóféle chilipaprika élvezetének bocsánatos bűne is szerepel, így az a früstök szinte elengedhetetlen csatolmánya.
Elcsipegetjük hát némi harmatos, lágy kenyérrel, aztán bicsakunk becsattintván kortyolunk egyet-kettőt a pohár falára páragyöngyöt kondenzáló hungarikumból, letöröljük a kapszaicin hatására kövér verejtékcseppeket guttáló homlokunk, iszákunkat vállunkra kanyarítjuk, s elindulunk a légyottra.
Idáig minden idilli, szerelmesünk karjai közt észrevétlen repül az idő, midőn hirtelen alhasi tájékunkat ostorcsapásszerű inzultus éri: tekerő, szaggató markába szorítván beleinket, jelentkezik a "szaporaként" ismert tünetegyüttes. Félretaszít minden civilizált megfontolást, negligálja a bölcs tervezést, koncentrációnk kizárólag a nadrágszíj megoldására fókuszál, s aztán jöhet az euforikus, már-már orgazmus-értékű megkönnyebbülés, felszabadulás...
Nos, hát valahogy így van ez az íráskényszerrel is. Szükségeltetik hozzá a 'táplálék' magunkhoz vétele, a megfelelő 'bélflóra', s az a lehetőség, hogy gatyánktól szabadulni tudjunk. Esetünkben táplálékként funkcionál az olvasás, az sem baj, ha az abban rejlő információkat képesek vagyunk emészteni, aztán ha a jó fűszerezés-paprikázás következtében olthatatlan vágyat érzünk gondolataink esszenciájának közlésére, azt ne ítóasztalunk legtitkosabb fiókjába rejtsük, húzzuk le a 'gatyánkat' bátran...
Természetesen előfordulhat, hogy megönnyebbülésünk 'végterméke' esetleg nem kellemes szaghatású (én sem mindíg ambróziaillatút 'termelek'), de ebben az esetben lép be a képbe a fórumok hihetetlen előnye: nevezetesen, hogy olvasásuk nem kötelező érvényű...
De hogy végképp "off" ne legyek, engedjetek meg egy tétova megjegyzést: szótalálási képességem jelenlegi állapotának elemzése folytán sikerült kizárnom az Altzheimer-kór egyik ( az incipiens dementia stádiumára oly jellemző) tünetét, így most következhet idegpályáim -esetleg a bordeauxi szőlőmívesek viharos sebességű leépülésében is ludas -bordeauxi vörösborba történő bepácolása, "mert erre meg mán csak iszunk" !
Egészségünkre...!

Üdv: Tomipapa

[quote="pter"] a növényvédőszerek idegrendszer károsító hatását egyelőre semmiképpen sem lehet kizárni a lehetőségek közül.

Szerintem is. A CCD "földrajzi" terjedése is erre utal némiképp: Nyugat Eu. majd Nyugat Magyarország. Külföldiek által művelt területekre gondolok ahol olyan szerek, vetőmagok, technológiák felhasználása történt ami évekkel később terjedt el a hivatalos belföldi forgalomban és érte el az ország keleti részét ezért elnyújtott hatást eredményez.

Szakember írta:

A rezisztencia kialakulásában az insekticidek rendszeres használata során kiváltott szelekciós nyomásnak nagy szerepe van. A parazita izeltlábúak (Varroa atka) elleni vegyszeres védekezésnek ilyen hatását a méhekre keveset vizsgálták. Ismert viszont, hogy a hasonló szerkezetű molekulák kereszt-rezisztenciát okoznak (az összes organofoszfáttal, vagy az összes piretroiddal szemben), ezáltal az ilyen szerekkel rendszeresen kezelt méhekben a peszticid mérgezések is enyhébb formában zajlanak le. Természetesen a klinikai tünetekben alig megnyilvánuló mérgezés is jelentős stressz a családra, anyagcsere folyamatokat módosíthat (az immunrendszer sérülése, élettartam rövidülés), idegrendszeri hatásokat, szokatlan reakciókat válthat ki (eltájolás, dologtalanság stb.).

A teljes írás:
http://www.katki.hu/KATKI/osztalyok/meh/fertozes.pdf

Nem akartam ebben a topicban újra megszólalni egyelőre, de most olvastam el hozzászólásod végét és szavadon kívánlak fogni, ezért beidézek ide egy részt egy levélből, szétszedheted apró darabokra:

Ahogy látom a következő fogalmak nem tetszettek:
"időskori"
"elbutulás"

Nézzük meg előbb, hogy mit tekintünk idős méhnek?
Nem tudom, hogy olvastad-e, hogy a CCD-ben a kijáró népesség tűnik el folyamatosan.

Normális életmenet szerint a méhlegelő járása az idős méhek feladata egészen életük végéig. Fiziológiai tekintetben a kijárás idejére olyan átalakulások mennek végbe a méhecskében, ami már élete során csak különösen indokolt esetben, pl. rajzás vagy téli felkészülés esetén változik, egyébként nem. Fiziológiai értelemben a kijáró méhek öreg méhek (testük fehérjetartalma folyamatosan csökken és mirigyeik nagy része visszahúzódik).

Lássuk mit is jelent az elbutulás?
Nem tudom olvastad-e, hogy erős a gyanú, miszerint a CCD-ben szenvedő méhek kirepülnek a méhlegelőre, de nem találnak haza és ezért tűnik el a kijáró népesség. Ugyanakkor nem találtak látványos mérgezési tüneteket a méhkaptárak környékén.

Az elbutulás olyan működési zavar, aminek következtében addig természetes percepcióval felfogott és elemzett körülményre nem tud a korábbihoz hasonló adekvát idegrendszeri választ adni az adott állat, pedig azokban a szerveiben, amelyek számára az idegrendszernek utasítást kéne adni szervi elváltozás nincs, tehát lábai, csápjai, szárnyai stb működnek.

Nem kívánom folytatni a beszélgetést ezen a szálon.

Úgy látom, hogy nektek szent meggyőződésetek, hogy a CCD-nek nem lehet oka növényvédőszer, nekem pedig szent meggyőződésem, hogy a növényvédőszerek idegrendszer károsító hatását egyelőre semmiképpen sem lehet kizárni a lehetőségek közül.
Az is lehet, hogy a Cerana által idézett nosema-vírus kombináció és az idegrendszeri károsodás is okozhatja a CCD-t, sőt akár a kettő együttesen.

Majd az élet igazolja valamelyik állítást.

A beszélgetés stílusán pedig néhány embernek el kéne gondolkodnia.

A kitiltás elmaradása.

Grafomániát mi okozhatja????

Pter!

Lehet, hogy úgy gondolod, gondolkodsz, de ebben a kategóriában számomra sokkal sympatikusabb Rodin klasszikus alakja, az ugyanis némán teszi...
Te viszont csak bugyogsz tovább, s holnap a Google már a családösszeomlás és az Altzheimer kór összefüggését dobja ki a tájékozódni vágyó számára.Amiért kivertem a biztosítékot -s nem csak egyedül tettem ezt-, az a legelső kijelentésed a méhek időskori elbutulásáról. Fogalmad sincs az Altzheimer-kórról, s ezzel nem vagy egyedül, hisz még a terület kutatói is csak a diagnosztizálásnál tartanak, azt már tudják, hogy hol okoz sorvadást, idegsejt-degenerációt, amyloid-felszaporodást, de hogy ezt mi idézi elő, arról fogalmuk sincs. Hipotetikus szinten beszélnek genetikai, táplálkozásbiológiai, környezeti ártalmak okozta okokról, de -náladnál sokkal bölcsebben- képesek bevallani, hogy igazándiból fingjuk sincs az egészről.
Aztán jön Pter, s kipattintja elméjéből a megoldást, egyúttal brilliáns módon megoldván a méhek dementiajanak mindeddig felfedezésre váró kérdését. Na, tudod mit? Gondolkodj ! Csak egyre kérlek a legudvariasbb módon: magadban!

Tomipapa

Reménytelen...
Méghogy nem akarsz lovagolni? Már megint azt teszed!

Az elméleted felállítva, jöhet a szokott módszered: a te "igazadat" bizonyító érvek folyamatos szajkózása, hirdetése, a nem téged igazolók el mis-másolása, rosszabb esetben teljes elhallgatása!

Ez lehet, hogy számodra meglepő, de gondolkodom.
És ráadásul nem vagyok hajlandó senkit se sértegetni. Kérlek te se tedd! És még azért is bocsánatot kérek, ha te ezt a megjegyzésemet sértésnek tekinted.

A CCD-ről megjelent legrészletesebb leírások mindegyikében szerepel a lehetséges okok között az idegrendszeri zavar. Tájékozódási zavart feltételeznek, de a tájékozódási zavarnak is lehet több oka, pl. emlékezetvesztés is egy lehetséges ok.

Azt is tudjuk mind a ketten, te is én is, de a méhészek nagy része is, hogy a növényvédőszerek mérgek és van hatásuk az idegrendszerre is.
Vannak közöttük direkt idegmérgek is, de ...
De még a nem idegmérgek is képesek károsítani az idegsejt működését, hiszen az egyik legérzékenyebb sejttípus az idegsejt.
Azt is tudjuk, hogy nincs óriási különbség sejtanyagcsere szinten a rovarok idegsejtje és az emberi idegsejt között, tehát az a szer, ami az egyikre károsan hat, nagyon valószínű, hogy károsan hat a másikra is.
És arról is olvashattál már elég sokat, hogy a legkorszerűbb mérgek elég különös módon viselkednek a növényekben és valószínűleg az rovarok és az ember anyagcseréjében is.

Itt válaszolok Cerana felvetésére, miszerint a nosema és egy iridovírus együttes hatása lehet a CCD oka. Lehetséges, de én azért még várnék több megerősítő vizsgálati eredményt ebben és még nem tekinteném megoldottnak a CCD ügyét. Én a nosema kártételét mindig másodlagos kártételnek gondolom. Sok immun gyengítő előzmény kell ahhoz, hogy a nosema elhatalmasodjon egy méhállományban, pl. virágporszegény beteleltetés, nagyon rossz tavaszi legelő, elöregedett lépkészlet, túlságosan kis méretű méhcsaládok stb. Ezzel a véleményemmel nem kívánom kétségbe vonni a kutatók munkájának értékét, csak még korainak érzem a bejelentést.

Pter !

Mit csinálsz, ember...!
Az hogy megalapozatlanul, minden szakmaiságot nélkülöző agymenésedet egyszer elsütöd a fórumon, még hagyján. De hogy azt követően -ahelyett, hogy szemérmes pírral az orcádon bocsit mondanál- esztelen módon próbálsz érveket találni 'egyszerűséged' igazolására, no, ez már nálam is kiváltja az Altzheimer kór egyik tüneteként számontartott agressziót. Holnap, ha beütöm a Google-ba a keresőszót: Altzheimer-kór, mintegy 300 találatot kapok a méhek időskori elbutulásának és a bordeaux-i szőlőmunkások dementiaja-nak összefüggésében...
Ha már nem vagy kényes saját szakmai hitelességedre, legalább eszement konzekvenciáidtól azokat kíméld, akik nem képesek azonnal világosan átlátni, hogy személyedben olyan szakmai kártevővel állnak szemben, akinek megnyilatkozásaitól még jómagam is egykettőre kinyújtom a szipókámat, vagy hogy egy klasszikusunk mondotta: rögvest "magam alá tojok".
Az előző hozzászólásomban igyekeztem ironikusra venni a szöveget, remélvén, értesz belőle. Sajnálom, hogy képtelen voltál felmérni kártékonyságod mértékét, de mivel látható, képtelen vagy eldugulni, ígérem, ahányszor csak megnyilvánulsz a fórumon, s hozzászólásod nem üti meg a minimális szakmai-erkölcsi szintet, apró darabokra szedlek! S ezt vedd bátran ígéretnek!
I keep the promise!

Tomipapa

A feltételezés okafogyottnak tűnik. A CCD úgy néz ki, hogy egy kettős kóroktanú betegség: Nosema ceranae plusz Iridovírus.

Már régebben is téma volt itt is többek között, hogy az ugynevezett CCD-ben szerepet játszhat a méhek tájékozódási képességének az elveszése, zavara.Kvázi kicsit megerőszakolva ezt felfoghatjuk emlékezet zavarnak is.
Ez nem újkeletű feltételezés.

De te ezt írtad:

A fene akar lovagolni. Sokáig nem hitték el az emberek, hogy a faforgácslapokból készült bútorok súlyos egészségkárosodást okoznak. Ma már a nyugati országokban meg van határozva, hogy milyen maximális oldószerkibocsátása lehet ezeknek a bútoroknak.
Én még emlékszem arra, hogy a váci kórház tele lett mérgezett emberekkel és az egész város hetekig rettegett. Az akkor köjálos főorvos pedig semmit nem talált az ivóvízben és a párbizottsággal karöltve állandóan nyilatkoztak, hogy a víz iható. A végén nagy nehezen kiderült, hogy a gyógyszergyárak lerakójából szivárgó szennyeződés került a vízművek parti szűrésű kútjaiba. Óriási botrtány lett. Ezek után alakult meg a mai környezetvédelmi felügyelőségek elődje még az átkos rendszerben.

Én egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy egyes növényvédőszerek kicsi dózisban a méhek emlékező képességére (idegrendszerésre) károsan hatnak. A ma szokásos toxikológiai tesztek egyáltalán nem mérik, hogy a méhek emlékező képességét rontják-e a növényvédőszerek. Az pedig teljesen egyszerű logika, hogyha az ember emlékezőképességét rontja, akkor biztosan károsítja a rovarokét is, hiszen testtömegükhöz képest sokkal több táplálékot fogyasztanak mint az ember és azt is tudjuk, hogy a méregtelenítő képeségük is gyengébb, mint az emlősöknek, ahova mi emberek is tartozunk.

Nem baj, csak azok a jó franci tudósok végeredménynek hozzák ki hogy a magyar akác-méz fogyasztása csökkenti ezen kórságok kialakulását, sőt akár megelőzhetők méz fogyasztásával. No illene a magyar tudósoknak is beavatkozni a kedvező végeredményt illetően...

Sem Tomipapa, sem én nem azért írtunk, hogy megkérdőjelezzük, hogy te olvastad a cikket, és az létezik.
Arra meg nincs rálátásunk, hogy az abban foglaltak igazak-é.
Mi, szerintem, de legalábbis én a méhekkel való összehozásra írtam amit írtam.

De úgy látom megint alakul valami vesszőparipa!

Ez egyszerűen kizárt.Aki rendszeresen növényvédőszerrel dolgozik annak nem lesz
Alchelymer kórja.Sokkal hamarabb meghal.Lásd Tsz-növényvédősei.
És ez tény.Kár megfütyülni bárkinek.

És kiegészítem a cikkben írottakat azzal, hogy az idegsejtek működése nagyon hasonló, tehát ami árt az ember idegrendszerének, az szerintem fokozottan ártalmas a méhekre.

Hogy nem az ujjamból szoptam ki, beidézem a cikket:
Forrás: MTI
2010. 12. 03. 14:00:00 Jelentősen megnövekszik a szellemi leépülés különféle formáinak, köztük az Alzheimer-kórnak a kockázata azoknál, akik munkájuk során rendszeresen érintkeznek növényvédőszerekkel - állapították meg francia kutatók.
Az eredményre az 1997-ben kezdődött, hosszú távú kutatást elemezve jutott a népegészségüggyel és járványkutatással foglalkozó francia intézet, amely tanulmányát az Occupational and Environmental Medicine című nemzetközi tudományos lapban jelentette meg csütörtökön.

Az Isabelle Bali által vezetett kutatás során 614 dolgozót vontak be neurológiai tesztekbe két vizsgálat során, amelyek például az Alzheimer-kór korai felismerésére használatosak, többek között az emlékezetet, a beszédkészséget és a reakciós képességeket ellenőrizték. Az ötven-hatvan év közötti munkásokat négy csoportra osztották az alapján, hogy milyen mértékben voltak kitéve növényvédő szereknek az elmúlt húsz évben.

A 4-5 évvel később végzett második vizsgálatsorozatkor a bordeaux-i szőlészetekben meglehetősen magas koncentrációjú növényvédő szerekkel érintkezésbe lépő mezőgazdasági munkások lényegesen rosszabb eredményeket értek el, mint az előző teszteléskor. A tanulmány szerint az emlékező- és koncentrációs képességek erőteljes csökkenésének kockázata ebben a csoportban megkétszereződött.

A viszonylag fiatal vizsgálati személyek esetében ilyen rövid idő alatt bekövetkező teljesítménycsökkenés különösen feltűnő jelenség - mutatnak rá a szakemberek.

A kutatók a tanulmányt még egy harmadik tesztsorozattal szeretnék kiegészíteni, amelynek eredményeit 2013-ig nyilvánosságra hozzák.

A tanulmány szerint az Európai Unió országai közül Franciaország alkalmazza a legtöbb gyom-és rovarirtó szert. Jelenleg nyolcszázezer francia van rendszeresen kitéve a növényvédőszerek hatásának. Ugyanennyi francia nyugdíjas dolgozott növényvédőszerekkel hivatásának gyakorlása során.

Az Egyesült Államok, Japán és Brazília után Franciaország a negyedik helyen áll azon a listán, amely az alkalmazott kemikáliák mennyisége alapján rangsorolja a világ országait.

Ilyen ékesen megfogalmazni azt, amit én röviden csak úgy akartam jellemezni hogy : baromság...

Pter!

Bár esetemben - ha egyre ritkuló memóriám nem csal-, az Altzheimer nevű kórságot vélték diagnosztizálni a legutóbbi kocsmai vendégszereplésem alkalmával, midőn italaim kifizetését konzekvensen igyekeztem a feledés homályára való hivatkozással elsumákolni, de mindenesetre azzal vigasztaltak, hogy fogyatékosságom a Parkinson nevű tünetegyüttesnél lényegesen alkoholistabarátabb agyfogyatkozás, lévén az utóbbi esetben elsődlegesen nem az elfogyasztás és ki nem fizetés, sokkal inkább a kilötyögtetés következtében verném magam adósságba.Imígyen a nevezett alkoholneműk magamhoz vétele következtében remélhettem, hogy azok áldásos hatása legalábbis nem múlik el rajtam teljesen nyomtalanul, ha minden kötél szakad, akadozó íráskészségem megolajozása következtében lehet némi reményem közelebb oldalazni a közérthetőség határvonalához. Egyúttal azzal is vigasztaltak, hogy fogyatékosságom eleganciáját már volt Államokbéli elnök is garantálja, egyúttal ajánlották, hogy Ginkgo készítmények magamhoz vétele útján biztosítsam magam a Cavinton szedésének elmulasztása által okozott emlékezetkiesés ellen. Azóta is töröm a fejem, hogy az esendő corpusom testnyílásai közül a tápcsatorna felső bemenetén keresztül asszimilált etylalkohol, avagy az általad előbbiekben közölt irodalmi hivatkozás és a nyomukban levont következtetés okozták-e nálam a fenti antiszociális viselkedést. Aztán alaposan végiggondolván a dolgot, arra a következtetésre jutottam, hogy inkább az utóbbi lehet a ludas a dologban, mert életem során már volt néha alkalmam növényvédőszerek okozta károsodást eliminálni, de olyan traumát, melyet e hozzászólás okozott bennem, még a komolyabb foszforsav-észter mennyiségek túlfogyasztása sem okozott nálam. Ha túlélem, mindenesetre igyekszem leközölni a szaksajtóban, természetesen csak abban az estben, ha az Unio ezt a hatóanyagot nem tiltja be azonnal az emberiség ellen elkövetett merénylet címén. Az, hogy a növényvédöszerek által okozott károsodás árthat a szellemi teljesítmény legmagasabb csúcsainak meghaladását illetően, azt hiszem személyem a legérzékletesebb példa, de még én sem vetemednék ilyetén konzekvenciák levonására az Apis mellifera szépkorú egyedeinek vegyszerfogyasztása kapcsán.
Ezért tisztelettel kérlek, amennyiben nem okoz számodra jóvátehetetlen prestige-veszteséget, revideáld álláspontodat, s ne taszíts olyan mentális állapotba, mely lehetetlenné teszi számomra annak kiderítését, hogy krónikus pesticid-insecticid-acaricid (?) fogyasztástól szivacsossá mállott szürkeállományom mely vendéglátóipari intézmény büdzséjén okozott -hangsúlyozom, az Altzheimer nevű agyevő bogár által előidézett- jóvátehetetlen károsodást.
Megvilágosodásomig, avagy a jótékony emlékezetvesztés teljes elhatalmasodásáig maradok híved: Tomipapa

Náluk sajnos nem.Zöme beseér a kaptárba.Nálad sose legyen.Meg ismered a jelét, a kaptár elött a hulláknak kint van a szipokályuk.Üdv

Most olvastam egy cikket, ami szerint a növényvédőszerrel rendszeresen dolgozó emberek között az Alchelymer kór, tehát az idős kori elbutulás nagyon gyakori.
Vajon a méheknél nem okoz hasonlóan idős kori elbutulást a sok növényvédőszer?

Elnézést, ezt nem láttam, valaki a szerkesztők közül kitörölheti. Nem akarok itt okoskodni, de én inkább a "Sajtófigyelő" témából a CCD-re vonatkozó hozzászólásokat áthelyezném a CCD témába.

A sajtófigyelő topicban már szóba került. Lényege, hogy kettős kóroktanú a betegség : Nosema ceranae és egy Iridovirus, amit irizáló vírusként írtak le. Ez utóbbiról eddig azt hitték, hogy ártalmatlan vírus, magyarországi előfordulásáról nincs adat. Vélhetően a Nosema nyit utat a vírusnak, ezáltal tud tömeges méretűvé fejlődni a fertőzés. Egészséges és CCD- s állományok összevetése alapján ez jött ki különbségnek a két csoport között.

Amerikai kutatók megtalálták a CCD okozóit, íme az angol szöveg, valaki fordítsa le amennyiben arra érdemesnek találja: http://www.plosone.org/article/info%3Ad ... ne.0013181

Ma átnéztem az állomány egy részét.Semmi jele a fészekre hordásnak.
Szép táblás fiasok az idei anyáknál 8-9,a tavalyiaknál 7-8.
A mézet szabályosan pakolják a méztérbe.