Misi!
Nosema ellen védekeztél ebben az utóbbi három évben ? Ha igen, mivel és mikor ? ( Egyik méhészkollegám azt figyelte meg, hogy a rendkívül vad családjai Fumagillin etetés hatására megszelídülnek.)

Tükör!
Te mit szólsz?

Misi! Küldetem egy privátot válaszolnál rá, több dolog megfogalamzódott bennem de csak úgy nem írnám le!

A vadság és a csökkent életképesség öröklődési folyamatát összefüggésében vizsgálva látom annak az igazolását, hogy a Buckfast hibrid okozza a CCD-t.

2006. Beközelít valamennyi Buckfast (Vv) anya.
(Évente cserélem az anyáimat. A tenyésztés miatt nem mindet, de ez a jellemző.)

2007-ben a következőket tapasztalom:
-- Sorra leöldösik a saját anyjukat. Az öreget és a már petéző újat is.
-- Megjelenik az őrült vad viselkedés. (Intermedier módon öröklődik!)
-- A Buckfast (V) és (v) fiai megtermékenyítik az én Krajnai (VV) anyáimat.
Ezeknek a lányai (VV) és (Vv) lehetnek.
Ekkor még nem jelentkezhet a CCD! A (V) domináns a (v)-vel szemben.
Némely Krajnai(Vv) anya már örökíteni képes a ccd-t okozó tulajdonságot!

2008.
-- Az anyaleöldösés ellen védekeztem.
-- Az őrült vadság mérséklődött, intenzitásában és az előfordulása arányában is.
A legvadabbakat az előző évben felszámoltam.
-- A Krajnai állományomban már meglévő (Vv) -t örökölt anyák pározhatnak (v)-s herékkel.
Ebben az évben létrejöhet (v v)-s (új)anya és az ivadékainál már jelentkezhet a CCD.
De a generációváltás utáni csekély hordási lehetőség miatt nem veszem észre.

2009. Az állományom 70-90% -át gyötri a CCD.
-- Az anyaleöldösés már elenyésző mértékű, de még van.
-- A vadság megközelíti a Bucfast előtti időket.
-- Az elnéptelenedés repcehordás alatt következett be és szeptemberig tartott.
Ezen idötartram alatt a 3, egymáson lévő mézkamra-fiók léputcái között keresztül lehetett látni.
Ezzel egyidőben a fészek kifogástalannak mutatkozott!

2010.
-- Eddig az anyaleöldösés hasonló a tavalyihoz. Már hozzászoktam ,nem alkalmazok ellene semmiféle praktikát azonkívül, hogy többlet szaporulatot hozok létre azért, hogy a várható őszi -anyátlanság miatti- kényszerű családfelszámolás miatt ne apadjon el az állomány.
-- A vadság: az első kaptárbontástól tegnapig, az állomány 3/4 része jámborabbul viselkedik mint a Buckfastosodás előtti időkben. A többi pedig idönként ugrik, pattog rám, de a plusz füsttől visszavonul. De még benne van a Buckfast-hozta, hányingerkeltő, makacsul követő magatartás.
-- A CCD újabb, cifra módon mutatkozott meg.
( Ennek a bemutatásához -és megértéséhez- felettébb sok billentyű lenyomása szükséges, ezért komoly érdeklődés hiányában inkább eltekintek tőle.)
------------------------------------------
Méhész kollega!
Ha azt tapasztalod, hogy a vizsgált családnak nincs anyja, de a múltkor még volt (mindegy, hogy öreg vagy új, de a lényeg az, hogy már petézett) és a meganyátlanodás időpontja megegyezik az előző kaptárbontás idejével, akkor jusson eszedbe az is, hogy Buckfast volt vagy van a közeledben, vagy már nálad mert esetleg előzőleg befogtál egy buskfastos rajt.
Ez utóbbi persze ez lehetetlen, mert minden felvilágosult (továbbá: ostoba és kapzsi) méhész tudja azt, hogy a Buckfast nem rajzik.

Úgy néz ki, hogy igen!
A teljesítőképessége pedig valószínű, hogy olyan mint a dolgozóé. (Tegnap leírtam.)

Hol tartasz és honnan indultál? És hogy jutottál ide?

A fenti variációk szerint a herében mindenképpen ott kell lenni a v-nek önmagában. Az ilyen here képes párzani ?

Nem kell (v v) vonalnak lenni a szülők között!
Összejön a (VV) x (v), (Vv) x (V) és (Vv) x (v) párosítással is.

- Valószínűbb, hogy degenerálódás következménye. Ez valamilyen mértékben MINDEN vonaltenyésztésnél kialakul.
Három- vagy négyvonalas hibridben ez igen szépen felhalmozodhat.
- Ez a "károsító örökítő" minden bizonnyal megtalálható az Apis mellifera minden fajtájában.
Valami kordában tartja, hogy ne tudjon elhatalmasodni.
Mikor megérkezik a degenerált Buckfast az ő puskájával (nem kell, hogy mindegyiknél legyen) és az örökítők közül kilövi azt a valamit.

Hibrid lévén valamelyik szülői vonalnak hordoznia kellene ezt a gént (leírásod alapján homozigótaként). De így hogyan maradt fenn ?

" Káros örökítők is vannak. Pusztulást és egyéb bajt okozhatnak. Felemás örökítős méhben nem érvényesülnek, míg lappangók. Ha azonban tisztán jelentkeznek, veszedelmesek. Ilyen örökítőkkel magyarázzák pl. a herék fehér vagy piros szemét, a peték, álcák, bábok életképtelenségét, a szárny csökevényességét."
Örösi Pál Zoltán: MÉHEK KÖZÖTT

- Tényként ismert az, hogy a dolgozóméh életteartamát jelentősen befolyásolja az elvégzett (gyüjtő)munkájának a mennyisége.
Rövidebb ideig él az amelyik többet jár ki.

- Az idézet tartalmát továbbgondolva feltételezem azt, hogy -egy enyhébb változatban- a méh nem pusztul el a fiasítás valamelyik fázisában, hanem kikel és feladatvégzés szempontjából teljes értékű, de mégis (örökölten) csökevényes - ami abban mutatkozik meg, hogy lényegesen rövidebb az élettartama mint az a fajtájára jellemző.
- Az ilyen károsodást előidéző gént (vagy géncsoportot) saját használatra CCD-nek nevezem és "V"-vel jelölöm az életrevalóságot biztosító gént, "v" -vel pedig az életképtlenség okozóját.
Példának:
Van egy család aminek a nőivarú egyedei a "CCD"-re nézve homozigóták!
A sikeres áttelelés után, április elsején azt látjuk, hogy van mindenkorú fiasítása és népe is az időszaknak megfelelően.
Vegyük úgy, hogy a dolgozók átlagos élettartama 21 nap és az anya március elejétől minden nap ugyanannyi petét rak és az egytől-egyig renben kikel.
Ha van hordás, pörgetni is lehet. De a létszám nem változik -több hónapon át- míg az anya tartja a petézés ütemét.
Egyéb körülmények változatlansága mellett csökken a létszám akkor ha az átlagos élettartamot kevesebbnek vesszük mint 21 nap és növekszik, ha többnek.

- A fél világot érintő rendkívüli családelnéptelenedést és ennek okán bekövetkező mindenféle nyavalyának az előidézőjét a Buckfast nevű hibridben kell keresni!
- A Buckfast anya (Vv) hordozza magában -rejtetten- ennek a nyavalyának az örökítőjét.
A (V) domináns a (v) -vel szemben, ezért a CCD nem jelenik meg azon anyák(ivadékai)nál amit a hibrid előállítója kiad a kezéből.
Nálam pedig a következőképp:
A haladó szellemű méhészszomszéd beszerez valamennyi Buckfast (Vv) anyát.
Egy év múlva: ezeknek a (V) és (v) fiai megtermékenyítik az én Krajnai (VV) anyáimat. Ezeknek a lányai (VV) és (Vv) lehetnek.
Ekkor még nem jelentkezik a CCD, de némely Krajnai(Vv) anya már örökíteni képes.
Két év múlva: a (Vv) -t örökölt anyák pározhatnak (v)-s herékkel. Ebben az évben a (v v)-s anya ivadékainál már jelentkezhet a CCD.
Három év múltán már lehet vakargatni a tarkót az elnéptelenedett kaptárok láttán.
A negyedik évben (itt tartok) még súlyosabb károkat lehet elszenvedni!

A dohány elején volt egy kis mászkálás de aztán megszűnt.

nem mászkálnak, de akáckor se mászkáltak.

Kérdezném a vaddohányon, facélián lévőktől hogy mászkálnak-e a méhek úgy, mint akácon.
Nálunk sajnos semmi hordás nincs. Holnap megyünk helyet nézni napraforgóra.

Így van! De azért az is infó ami nem infó! Sok méhésznél bizony komoly nozéma-volt, náluk kicsit másképp kell akkor gondolkodni hogy mi lehetett...

Márna!
Mi célból küldtétek vizsgálatra a méhhullákat: azt akartátok megtudni mi nem okozta az elhullást, vagy mi okozta? Ha a cél az utóbbi volt, akkor a labor nem csinált semmit, szerintem mindenki az elhullás okát akarja megtudni!

A szervi rendelleneségben szenvedő,meddővé vált anyák kivonulnak népükkel.Bolyongó csomókban lepik meg az anyás pároztatókat,ahonnan szinte kicsalják az anyákat népükkel együtt.-A tűző napon tartosan túlhevül a kaptár.-Kiszökést,kénytelen kiköltözést eredményeznek a hangyák is,ha rákapnak az élelemkészletre.

Ma kaptak kézhez a vizsgálati eredmény-t.

A 3 minta (méhhulla- hütő! (minta kijáróból (hazatérő+őrzők), méztérből (rak fiók anyaráccsal),fészekből dajka eredménye:
" ... a beküldött méheken Varroa destructor atkát, bennük Nosema-spórát nem találtunk."

Szóval lehet folytatni a tanakodást...

nem tudom hogy ide tartozik-e de az egy hete készített egyik kölyökcsaládom szőrén szálán eltűnt a kaptárból,a fiast és némi mézet is otthagytak.....

Én is az idén tapasztaltam ilyet először.
Egy magazin felkért hogy írjak egy cikket a méhekről, ott írtam a globális méhpusztulásról:Nyitott Szemmel c. magazin (www.nyitottszemmel.hu)
II.évfolyam 8. szám.

nem tudom hogy ide tartozik-e de az egy hete készített egyik kölyökcsaládom szőrén szálán eltűnt a kaptárból,a fiast és némi mézet is otthagytak.....

Srácok!

Spiroplasma apis?????

Valahol azt olvastam, hogy az élő méhet nem érdemes laborba küldeni, mert a szállítás alatt akkora stressz éri, hogy tutira tele lesz nosemával.

Hol van ez mostanában innen???

Márna hol vagy????


Megjöttem, bár holnap megint megyek. Most futom át a termést, lassan fájdul a fejem...

A méheim úgy látszik lassan kezdenek rendbe jönni, összekapartak átlagban 14 kiló akácot Vas-ban, persze első nulla a repce meg 5 lett átlagban (a repcét ugye a gyengék hozták össze..).

Nekem úgy tünik hogy a probléma nem igazán eccerü...
Találgatni most nem akarok, majd ha még több infót begyüjtök akkor.

Az már most látszik hogy a folyamat nálam így ment eddig:

Jól kezelt és erőben lévő betelelt családok 4% téli vesztességel indultak és kaptak márc elején fumidilt. A szokásosnak (?ha van ilyen) megfeleően ment minden: füz - gyümölcs virágpor és nektár. Történt meló is: a túlfejlődőtt családoktól fias gyengítés megkapták a nagyon gyengék. A lényeg hogy amikor kimentem repcére voltak a jók ill azok a gyangék amik nem kaptak semmit, és itt fias fosztás történt helyére műlép (mint minden évben). Na ezek a gyengék végig jól fejlődtek és hozták repcén a 2 csúrig teli fiókot (méz és méh is). Az össze többinél szinte az összes gyüjtő méh eltünt a mézterekből cca 1 hét alatt úgy, hogy minimális mászkáláson kivűl semmi más jel nem volt.

lement a repce és az első akác is úgy, hogy épp a 2. akác elejére kezdett látható lenni a mézterekben méh. Mindeközben a fészekben minden rendben lévőnek tünt, csak a hordó méh a méztérben nem akart lenni.
Közben meló ezerrel: bölcsőzés szinte folyamatosan! Valószinűnek tartom hogy a családok érezték hogy valami nincs rendben és húzták a bölcsőt ezerrel. Ja és 2. akácon is folyamatosan blcsőztek! Hogy valami nagyon nem oké: pici család bazi nagy hellyel, méztérben méz nélkül, húzza a bölcsőt cefetül.

Én jelenleg úgy látom, hogy több dolog együtt állása lehet a dolgok mögött, de ez egyenlőre csak feltételezés. Alant írja valaki hogy a labor megmondja a tutit, no ezt nem igazán hiszem: mert kérdés hogy mi kerül a laborba és ez ha mondjuk kihozza hogy nozéma akkor szerintem sokat nem mond mert a kiváltó okot nem tudjuk meg.

Semmi köze hozzá!!

Sziasztok!

Ez a mászkálás nem az Örösi által leírt Májusi vész? Ott olvastam hasonló tünetekről:
Örösi Pál Zoltán: Méhek között 635 oldal.

Vagy a http://www.erista.hu/index.php?modul=sz ... das&kod=11
"Mérgező virágporok több betegségcsoport kialakulásában is részt vehetnek. A legjelentősebb az úgynevezett májusi vész. Ennek főbb jelei : a fiatal méhek emésztő és vastagbele virágporral van tele. Potrohuk rendszerint duzzadt. A méhek nagy kínlódással vagy még úgy sem tudnak ürítkezni. Az ilyen méhek, ha kikerülnek a kaptárból, repülni nem tudnak, a földre hullnak és egy idő után elpusztulnak. A tünetek többnyire hűvös, gyűjtésre nem alkalmas nappalok után mutatkoznak. Olykor alig vehető észre, máskor a reszkető, szaladgáló méhek, majd a hullák tömegesen figyelhetők meg a kaptárak körül. A családok természetesen elnéptelenednek. Mérgező virágport adó növények : a boglárkafélék, kígyógyökerű keserűfű, sisakvirág, sarkantyúfű, zászka."

Csalánosi

Nálam a repce után pár nappal szűnt meg.

Mint már írtam, itthon és kint sem láttam jelentős mennyiségű mászkáló bf-es bogarakat a kaptárak előtt.
Én már ebből is csak azt vonom le, hogy vmi kórság lesz a hunyó, amit másképpen reagálnak le a különböző családok.

Itthon találkoztál csak a mászkálókkal vagy kint is előfordult?

Hordás van, csak nem akác : minden második valami élénk sárgarépaszínű virágporral jön befelé. Gyalogakác lehet, de hol találnak annyit? A repce csávázószer kiesett, a mieink soha nem látnak repcét.

Szerintem is az biztos, hogy ezek a mászkáló méhek a gyűjtésben már aktívan részt vesznek. Nem pedig ideje korán kikívánkozó méhecskék.

Az én "repcés" mászkálóim már 100%, hogy voltak kinn gyűjteni!

Bocs a túlövés az a csávázószerrel megvolt,de a kontrolálatlan mennyiség az koltúráról-kultúrára csak nővekszik!

A Fendrik előadásán volt valami ilyesmi,a csávázó szerek miatt,ja meg a talajkötöttségtől függően a csávázószerek túltelítődnek a talajban,és ezáltal kész is a túllövés a célon.

Hogy mi van?
Talán igaza cerana-nak.

Megszűnt az akáchordás, megszűnt a mászkálás. Na akkor most mi van?
Lehet, hogy soha nem fogjuk megtudni.

Ma hallottam egy szaktanácsadódtól, hogy feltételezések szerint repce csávázó szer is lehet ludas.
Most vannak rá éppen vizsgálatok!!

Ha megtudok valami konkrétabbat, referálok!

Bár Márna lehet többet tud...
Tényleg!

Hol van ez mostanában innen???

Márna hol vagy????

Természetesen igazad van, kicsit pongyolán fogalmaztam.

A mézhólyagban nincs virágpor...
Én azt a belükről, a potrohukról írtam, hogy tök üres, szinte aszott, esetleg kis sárga trutyi van benne.
Amúgy ezelőtt a mézhólyagban sem nagyon találtam semmit, azért is gondoltam, régebben, hogy ezek még nem voltak gyűjteni...

Én repce alatt figyeltem meg mérésékelt, tehát nem tömeges mászkálást.
Akkor én teljesen mást tapasztaltam, mint amiről most írsz. Az általam megfogott méhek mézhólyagja teljesen üres volt, száraznak tűnt, csak némi virágpor maradvány volt benne.
Ha jól emlékszem mintha Te is hasonlókról számoltál volna be akkoriban. Bár lehet, hogy rosszul emlékszem.

Somogyban 1000Ft/db a minta,akik eddig küldtek be kizárólag súlyos nosemát mutattak ki,de ez lehet okozat is.
A megyei szaktanácsadók felé jelezni kell az észlelt jelenségeket.

Sokasodnak a kérdőjelek. Fent idézett minden mondatoddal egyetértek. Azért is, mert régebben,amikor nem volt ennyi repce az országban, akkor akác alatt mászkáltak. És, hogy csillagos méheket láttál mászkálni, az is egy nagyon fontos megfigyelés. Emlékszel, amikor a kaposvári Nosema előadás után arról beszéltünk, hogy a spanyol hölgy azt mondta, hogy az elveszett méheket a levendulaültetvényeken találták meg ? Akkor is felvetődött, hogy a nektárszívással lehet összefüggésben a dolog (pl. sérült bélfal miatt kialakuló "ozmózis zavar", vagy elégtelen felszívódás miatti "eléhezés".) Azt gondololom, hogy nagyon fontos lenne olyan félsivatagos helyen kialakítani kutatóállomást, ahol az egy-két km-re levő (öntözött ) nektárforrást létesítenének. Itt tanulmányozható lenne a növényzet hiánya miatt, hogy hol, mikor és melyik irányban tűnnek el a méhek (tájokozódási zavar) ilyen mászkáló családoknál, és mesterségesen Nosemaval fertőzöttek esetén.

Nekem is ez a véleményem, magában a permetezésben vagy a növényben lévő ok kevés. De ehhez társulva a méhek gyenge immunrendszere vagy nosema amit nem veszünk észre már komoly probléma. Mindenképpen ahol gond van érdemes még élő bogarakat begyüjteni és Kecskeméten 2000 forint a labor vizsgálat ami 100% bizonyossággal megállapítja a problémát

Ez a permetezésben ok keresés szerintem tévút.
Vagy legalábbis nem közvetlen, és nem konkrét az összefüggés.
Ennél összetettebb, bonyolultabb a dolog.
Csak hajlamosak vagyunk másra kenni a bajt, meg így egyszerűbb is lenne...

Nálam is volt mászkálás,ami mostanra már eltűnt. Akkor észleltem,mikor a repce nyílott. A környék méhészei is jelezték a jelenséget,és a tábla tulaját vonta mindenki kérdőre,aki Mavrikkal permetezett. De a permetezés vasárnap délután volt. Én már szombaton is észleltem a dolgot. Aznap reggel többen permetezték a gyümölcsfákat a környéken lévő hobbitelkeken. Nem lehet,hogy a gyümölcspermetezéstől volt a dolog? Amit aztán mint lentebb írták,behurcoltak a kaptárakba a virágporral? Nincs pl valami újfajta szer gyümölcsre?

Szinte pontosan ugyanezekre a következtetésekre jutottam én is, logikusan!
Csakhogy most éppen repcén tünt fel, hogy csillagos a homloka azoknak amik mászkálnak. Ebből látszott hogy már jártak a repce földön. A mézhólyagjuk tartalma is elég híg, tehát nektár van bennük, (meg nem is kevés), nem pedig útravalónak felszívott méz.
A heveny bénulásra gondoltam sokáig, de mostrmár bizonytalan vagyok én is ebben!
Ez a "miért pont a kaptár előtt" kérdés engem is foglalkoztat, és abszolut nem találok rá magyarázatot, és mióta nyilvánvaló, hogy már gyűjtő méhek mászkálnak, bele is gondoltam párszor, hogy mennyi elpusztulhat útközben, meg a legelőn.
De az különösen érdekes volt idén, hogy a legközelebbi repce 1,7km-re volt, mégis hazajött az rengeteg mászkáló itthon elpusztulni....
Aztán amikor leszáll a kaptár előtt, akkor mi történik, hogy utánna már nem bír felszállni???

Ez érdekes megfigyelés. Mert akkor a mászkáló méhtömegnek a több százszorosa lehet a veszteség. Hiszen azt nem tudom elképzelni, hogy pont a bejáratnál felejtenek el repülni, amikor már tulajdonképpen nem is kell, hanem csak bemászni a kaptárba. Tehát ez csak a beteg méhek néhány tized százaléka a valószínűségi törvény alapján. Vagy arról van szó, hogy ennyi idő kell annak, amíg a méreg hat ? Egyébként hogyan állapítottátok meg, hogy ezek már voltak kint ? Én eddig úgy gondoltam, hogy arról lehet szó, hogy ezek olyan méhek, amelyek értesülvén a nektárforrásról, ki akarnak menni gyűjteni, csak akkor szembesülnek vele, hogy nem tudnak repülni. Ezért jelentkezik hordás idején. A tévedés jogát persze fenntartom, csak nekem ez tűnt logikusnak. Repülni meg azért nem tudnak szerintem (gondoltam régebben), mert fertőzöttek a heveny méhbénulás vírusával. Ennek viszont az idei tapasztalataim ellentmondani látszanak.

3-4 gazda gyümölcsöse van egymás mellett. Mind AKG-sok és mind tudták hogy ott vagyunk. Egyébként még az lenne a kisebbik baj ha tényleg valami permetezés okozná mert azt kiheverik, egy ismeretlen betegséggel meg mit tudunk kezdeni.
jut eszembe, van 40 olyan család, amik nem voltak az almásban, ma megnézem azokat is okával.

Mondom hogy az almásban még semmi baj nem volt. Már egy hete az akácon voltunk mikor kezdődött.

Tiszteletem!
Én pont az rossz idő előtt egy nappal vittem őket akácra.Másfél hét múlva tudtam megnézni őket és akkor tapasztaltam,hogy az ötből az egyik család lecsökkent a felére!Az anya petézik rendesen,bölcsőjük nincs,úgyhogy rajzás nem volt.Keresgéltem a fűben,de csak 1-2 mászkáló bogarat találtam.Találtam pár hullát is,de azoknak kint volt a szipókájuk.Mindenesetre adtam nekik Nosevitet és majd megnézem,hogy csökkent-e jobban az állomány?Mindenesetre azt megállapítottam,hogy a kijáró bogarak tűntek el.