Kaposváron az egyik előadáson célzás történt a CCD-vel kapcsolatos fejleményekre,ill. hogy a témát igazából a sajtó fújta fel.

http://apitrack.com/frame/index.php?lan ... ws_id=9427
A fenti felmérést egyrészt az AIA.(Amerikai Méheszet Ellenőrök),másrészt az USDA.(Amerikai Mezgaz.Minisztérium) végezte. Függetlenül egymástól a felmérés a méhállomány 10-10%-t terjedt ki.

Eredmények

2008-09 telén a méhpusztulás 29%-os volt,ez a korábbi években 32 ill. 36%-os volt.
(Méhészek a kb. 15%-os veszteséget tartanak normálisnak)
Azok a méhészetek amelyek évközben vándoroltak kisebb volt a téli veszteség.
Külön vizsgálták a Kaliforniába mandula beporzásra vándorló méhészeteket is.Itt is alacsonyabb volt a veszteség,vagyis nincs összefüggés a hosszú vándorlás és a méhpusztulások között.
A méhészek 9 fő okot jelőltek meg a méhpusztulás okaként,a CCD a 8. helyre került szemben a korábbi évek 4.helyével.
Első helyre az éhenpusztulás,2. az anyátlanság,3. rossz időjárás,4.atkák,5.őszi néptelenség,6.Nosema,7.kezelés,8.CCD,9.vegyszer

Megállapítják hogy a téli pusztulások jelentős része a nem megfelelő méhcsalád kezelés miatt következett be.

Igen, de a füst olyan rövid ideig van bent, hogy nem tudott kialakulni a rezisztencia az emberi hibák ellenére se.

A technológia megsértése nem a szer hibája.
A füstölő használatát sem mondta még el egyformán két ember.
Pl.átállnak 20%-os amitrázról 12,5-%-os taktik-ra és ugyanannyi cseppszámot alkalmaz továbbra is.
Tömegeknek nincs fogalmuk,hogy mi az anyagbevitel és a hatóanyagbevitel közötti különbség.

Ezt sajnos én is így látom Zoli!

Nem igazán értek hozzá, de azok a szerek amelyek tartós hordozón lettek alkalmazva hamar hatástalanok lettek. Félek, hogy az amitráz is így jár mert nem szedik kia maradék papírlapokat a méhészek és ...

Ha jól gondolom: étolaj+amitráz kartonpapíron v. falapon.
Én igen drukkolok, hogy hosszútávon működő technológia legyen, mert aggaszt a füstölő emberre gyakorolt hatása is.
Méheü. 4-ben írnak róla.

Így igaz kutatás nem volt,és feltűnően szelídek voltak mindig.
De ez inkább bágyadtság volt, mint egy beteg ember és az említett étvágytalansággal párosult.
Most ősszel feltűnően sok kopott bogár volt látható. Bízom benne, hogy bejön elméletem és ez jó jel:ha az öregkort megélték akkor egészségesek (beteg fiatalon elvész).

Ez mi? Nem értem.

Azt nem tudom, hogy a szirupot hordták volna-e, de rabolni nem raboltak az biztos.
Hozzá sem nyúltak egymáshoz, mikor ez a nagy gyengülés vol. Pedig hordástalanság(legalábbis mérleg szerint nem gyűjtöttek) és annyi család akkor a környezetemben napraforgón, mint talán még sose.
Többek között ez akkoriban is felmerült bennem, hogy a tájékozódásuk is meg volt zavarva agyonig. Ezért is nem voltak esetleg hullák egyáltalán (ami kijött nem ment vissza) meg ezért is nem rabolták le egymást (az erősek se csinálták) Talán....????

2007 őszére rettenetesen legyengült családokat teleltem be.Sok 1 fiókon is gyenge.Volt,hogy 3-ból lett 1.
Kiteleltek, borjútápos-sörélesztős lep.-el akácra tökéletesen feljöttek,igen jól mézeltek repcén és akácon.
Ez évben 2008-ban tapasztaltam először,hogy nem hordták el a cukoroldatot szinte állomány szinten (természetes hordás nem volt)
Ez olyannyira fokozódott, hogy néhány család képes volt a beadott féllitere csökkentett adagot is otthagyni (1,5l /másnaponta szoktam betelelni normál esetben).
Komoly gond volt szept. 10-ig bevinni a mennyiséget. Mind kiteletek.
Vizsgálatra küldött anyagban atkát, nosemát nem mutattak ki.
2009-ben már csak állomány 20%-a volt ilyen problémás, és nem feltétlenül a gyengék.

Hát nem tudom!
A CCD elég összetett ahogy halljuk és tapasztaljuk, de mint már előzőekben írogattam, nálam 2007 nyarán, végeredményében, és tüneteiben, a lehető legtipikusabb (ahogy a filmeken látni,meg a leírásokban olvasni) CCD volt tapasztalható főleg a pótkocsimnál.
Az én méheim sok-sok éve már nem ettek répa cukrot.
Az okok felderítését nehezítette, hogy sok gyanus tényező állt együtt,épp az adott idöszakban. Nagyon gyatra napraforgó, hosszú aszály előzőleg, a vizsgálatok alapján nosema fertőzöttség, erős(négy) vírus, közepes atka fertőzöttség.Egyébként lehet, hogy pont ez így együttesen okozta a bajt.(ekkoriban országos jelenséggel álltunk szemben)
Mindenesetre a saját méhészetemen belüli megoldás keresésében kiindulást jelentett, hogy főleg a pótkocsin lévő konténert érintette.
Én arra jutottam azért, mert abban(itt most nem részletezném milyen) konstrukciós hiányosságok miatt az addig alkalmazott atka irtási módszereim nem voltak elég hatékonyak.
Ez azelőtt "csak" abban jelentkezett, hogy mindig valamivel rosszabbul teleltek benne a családok, és bár ez kicsit izgatott, de nem tulajdonítottam neki akkora jelentőséget, hogy komolyabban foglalkoztam volna a kérdéssel.(másra is gyanakodtam)
Viszont ez a pusztulás oly drasztikus, és a tehetetlenség miatt risztó volt, hogy muszály volt nagyon odafigyelve foglalkozni az üggyel. Így jutottam arra, hogy a sok rossz hatás mellett a végső lökést az atka létszám beli különbsége adhatta az elnéptelenedő családoknak.
Tehát felülvizsgáltam és teljesen új stratégiát vezettem be mint az addigi atka elleni védekezésem (nem kell nagyon nagy dologra gondolni- tartós hordozó bevezetése, füst teljes mellőzése, BeeVital bevezetése, ezek megfelelő idöpontban és variációban való használata)
Szeretném hinni, hogy azóta ezért nincsenek ilyen problémáim, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is volt olyan együttálása a dolgoknak 2007 júliusa óta nálam más tekintetben sem!

Apropó rovarölő: a kristálycukrokat a CCD kapcsán vizsgálta már valaki??? Hallottatok esetleg róla?
Gondolok itt a cukorrépa termesztése során felhasznált chemikáliákra, valamint a gyártástecnológiai segédanyagokra.
2009 ősze óta foglalkoztat ez a kérdés:szirupfeloldáskor szokatlan nagy hab keletkezett egy frissen vásárolt tételnél.
Ugyanebből a márkából volt raktáron régebbi beszerzés,gyorsan oldottam fel abból is az nem habzott.
A termék egy volt nagymúltú gyárunké (hatvan) amely mamár csak depó.

A rovarölöket en is ludasnak hiszem es erre nekem is van egy elmeletem.
Egyes helyeken elege elterjedet az izoszirupos etetes (pl USA). Az izoszirup nem egy stabil dolog, egyszer 100%-os biztonsäggal hasznalhato, maskor ketes az eredete. Amiböl kovetkezik, hogy rovarölöket es miegymast is tartalmaz(hat).
Egy itteni kollega evek ota izoszirupon teleltet. Ket eve az öszi feletetesnel az utolso szirupszallitmanybol feletetett csaladok nem eltek meg a tavaszt. De ami erdekes a többi egeszsegesen kitelelt csalad nem rabolta le ezeket a halaott csaladokat. De meg a moly sem ment bele a keretekbe, legalabbis ott ahol az emlitett szirupot elraktaroztak a mehek! Erdekes tapasztalat.

Egy elég hosszú fejtegetés CCD-ről, Nosemaról, vírusokról, egy lehetséges kiútról (Megjegyzés:az illetőt lassan 30 éve ismerem,ezért fontos megjegyeznem, hogy nem reklámozni akarom a dolgait. Mellesleg ő sem tud a nick nevem alapján beazonosítani engem,tehát a szándékom elsősorban a tágabb látókör kialakítása, és majd mindenki levonja a saját következtetéseit):
http://fendpoll.com/tanulm-ny.html

Az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) elött van az Európai méhpusztulásokról szóló jelentés. http://www.efsa.europa.eu/cs/BlobServer ... inary=true
217. o. külföldiül, ez számomra ......
Ha valaki, aki bírja a nyelvet kihámozná belőle a lényeget, akkor talán hamarabb jutnánk némi infóhoz.
Köszi!

Olvasgatom a Méheü. 4-et. Itt is felbukkant az a tapasztalat, hogy a CCD miatt kipusztult családok lépjeit a viaszmoly , kis kaptárbogár nem károsítja. Ez azért felveti a rovarölők szerepét. Viszont elég sokat vizsgálták ezeket a régebbi és újabb rovarölőket, amivel nemigen tudták összefüggésbe hozni. De nem emlékszem, hogy Bacillus thuringiensis toxinra voltak-e vizsgálatok ? Mert voltak a 90-es években olyan kísérletek, hogy a viaszmoly ellen sikerrel kipróbálták, és a méheknek nem okozott látható gondot. De ha ez egy Nosemaval párosul, akkor arra vonatkozóan már volt utalás, hogy jelentősebb volt ebben a konstellációban a Nosema kártétele, de azt hiszem utána nem tudták ezt a tapasztalatot ismételten igazolni. Szóval, ha valaki talál olyan adatot, hogy milyen volt a BT toxin szennyezettsége a CCD-s családoknál, akkor ossza meg velünk is.

Amikor Selye János magyar tudós felfedezte a stressz folyamat lényegét, annak nagyon hamar gyakorlati haszna volt.
A CCD is olyasminek tűnik mint a stressz folyamat, hogy számos, látszólag nagyon különböző külső hatásra nagyon hasonlóan reagál az élőlény, esetünkben a méhcsalád.

A CCD mindenkit nagyon érdekel a világon. Egyre többen egyetértenek abban, hogy nem egy oka van. Magyarországon szerencsére csak szórványosan jelentkezik, de szinte minden nagyobb méhállományban előfordult már tudomásom szerint néhány méhcsaládra kiterjedő CCD, tehát mi sem vagyunk védettek ellene. Remélem hamarosan eredményesek lesznek a nemzetközi kutatások és az nekünk csökkenti a félelemeinket és könnyíti majd a munkánkat.

A CCD alatt jelenleg sokan sok mindent értenek.
A spanyolok szerint a Ceranae okozza,mások szerint a GMO vagy a monokultúrás méhlegelő,a vírusok és az atka és lehetne folytatni.
Van aki szerint az elöbbiekből 2 féle kell hozzá,de már jelentkeztek a globális felmelegedésben érdekeltek(Nagy Átverők) és idő kérdése mikor teszik magukévá a Maja naptárban hívők.

Komolyra fordítva és repcevirágzásra visszatérve.
Néhányan 2 éve repcevirágzás alatt mászkáló és eltünő népességet tapasztaltunk ugyanazon méhlegelőn.
De csak az állomány azon részénél amelyek ott teleltek,a repce virágzása előtt 1-2 héttel odavitt családok viszont gyönyörűen
dolgoztak.Más eseteket is ismerve úgy látom kis eltérések egy-egy méhészetben teljesen más eredményekhez vezethetnek.
A kérdőjelek egyenlőre csak szaporodnak.

Ebben természetesen igazad van. De azért nem is ezt mondtuk. Hanem azt,hogy a méh nem képes annyi tápanyagot felvenni, mint amennyire szüksége van. Mondjuk a méhek biológiája nekem nagyon sötét. Nem tudom pl. , hogy miként mobilizál tartalék tápanyagot. Mert pl. a kerékpárosoknak is kell enniük verseny közben, hiszen a vérben levő tápanyag nem elég hosszabb távra. Amit én leírtam, az inkább arról szól, hogy élelemmel megfelelően ellátott család nem kockáztat, és nem megy ki arra kevésbé alkalmas időben nektárt gyűjteni, mert amelyik ezt megtette, annak a gyűjtő népe elveszetett. Az etetett család azért maradt meg, mert nem ment ki.

Az USA méhészei azért egészen más körülmények között dolgoznak, mint kis hazánk méhészei.
Olvasgatom a kinti beszámolókat és méhészek blogjait. Hihetetlen méretű monokultúrák vannak náluk, ahol simán benne van az is, hogy nincs a röpkörzetben idegen méhész.
Aztán azt se felejtsük el, hogy milyen mennyiségben termesztenek GMO növényeket.
Majd idővel kiderítik, mitől is lehet ez a pusztulás, de hogy sok ismeretlenes a dolog, az tuti.

Miután túlzás nélkül állítható egész világ méhészeti kutatásának nagy része a CCD-n dolgozik azt nem lehet elintézni csak azzal hogy az azért van mert a méhek éheznek.
Az USA-ban amely e betegségben leginkább érintett a méhészek akár 5-6kg/család/év mennyiségben etetnek virágporpótlókat,vitaminokat.
Az alábbi linken látható hogy a méhek eltüntek pedig minden képen látható hogy lepény van a kereteken.
http://www.apitrack.com/frame/index.php ... ws_id=8819

Ez a kép is akkor készült. Látszik a sejtből szinte csak a szipóka lóg ki.

Üdv. jani bátya

Igen erre céloztam: a CCD, mint tájékozódási zavarként meghatározott betegséggel szemben nekem inkább hihető az, hogy elégtelen energiaforrás áll a méh rendelkezésére. A másik lehetséges dolog: részleges szárnyizom bénulás: a kaptáraktól még el tud menni néhány száz métert, és nem tud visszajönni.

- Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a génmódosított növény termelte toxin is úgy fejti ki a hatását, hogy tönkreteszi a rovarok bélhámsejtjeit -ezzel akadályozva a táplálék felszívódását.
- Az idén találkoztam először az említett igen nagy arányú népességfogyatkozással - a repcehordás közben.

Lehet, hogy a CCD nem is ritka jelenség, de országunkban szórványosan fordul elő?

Éhezés.
Nálam 2005-ben rendkívül esős , hideg tavaszi idő volt. Április 18-án kezdett nyílni a repce, de megint bejött 10 nap hideg-esős idő. Alig volt idő kaptárt bontani, az anyaneveléssel szórakoztam. A dajkákkal semmi gondom nem volt, etettem őket. Aztán április 30-ra kisütött a nap, a repce tőlem kb. 3 km-re virágzott. Néztem a családokat, eltűntek belőle a kijáró méhek. A dajkáknál semmi gond nem volt. Az élelem eléggé lenullázódott azoknál, amelyeknél nem etettem (mondván jön a repce, ne legyen belőle probléma). Családonként ekkor 11 keret fias volt, majd fedett mind. A szélső kereteken csak egy két-méh a fiason. Biztosan nem mérgezés volt, mert 18-án kezelték a repcét, és akkor még semmi gond nem volt, és a dajkák rendben voltak. Viszont ez volt az első olyan év, amikor előtte ősszel nem kaptak Fumagillint. Tavaszra 3-4 családnál lehetett a keretek tetején egy kis belső ürítkezést látni, de kezelés nélkül is felépültek ezek a családok. Ebben az esetben nyilván szóba jöhetett az a dolog, hogy a méheim rossz időben is kimentek, aztán kinn ledermedtek (talán az élelelemhiány is hajtotta őket). De amelyik kapott enni, annál ez nem fordult elő. Ebből a történetből az a következtetés vonható le, 1:a méheim Nosemaval fertőzöttek voltak valószínűleg. 2: az éhező családokból eltűnt a kijáró méh 3: a nem éhező családokkal nem volt gond. 4 : az eltűnés idejét nem lehetett megállapítani, azaz a rossz idő alatt, vagy a jó idő beköszöntekor. Mert ha utóbbi esetben történt, akkor az eltűnés oka lehet az, hogy a károsodott bélhám miatt nincs megfelelő felszívódás, ezért a Nosemaval fertőzött méh nem ér haza, mert előbb elfogy az üzemanyaga.
Egyébként akácon 25 kg-os eredményem lett, mert május 20 után indult, így a fiasítás ki tudott kelni. Mások ugyanabban a röpkörzetben 36 kg-ot pörgettek.

Jól látom, hogy van egy kis nyitott méhkenyér a mézkoszorú alatt? A többi lépben mi volt? Volt kelő fiasos lép? A megmaradt méhek milyen korosztályúaknak tűntek?

Nálam ilyen helyzet volt anno egy-két családnál.
Üdv. jani bátya

Nálad mik voltak a tünetek? Írod, hogy nem éheztek, de mi maradt a kaptárban? Volt-e fiasítás, ha igen hány kereten és milyen korosztály? Mennyi méhecske maradt a kaptárakban? Milyen betegségeket lehetett kimutatni? A végén a legyengült család elrajzott-e? Stb. Fotókat csináltál-e a lépekről? Tudom, hogy nem öröm ilyeneket mutogatni, de tanulságképpen jó lenne itt bemutatni.

Nálam 2007 nyarán a lehető legtipikusabb CCD volt.A pótkocsiban több családot teljesen kipucolt.
Aszály volt az igaz előtte, de éhezés nem .

Átnéztem több CCD-s fotósorozatot és azt láttam, hogy ezek a családok teljesen ki vannak éhezve, se méz se virágpor vagy ha van is, rettenetesen kevés. Több méhbetegség esetén a végállapot tünetei nagyon hasonlóak, tehát beáll egy éhezéses állapot, pl. atka. De az is lehet, hogy az alapvető ok az éhezés, ami mellé jön még egyéb betegség vagy egy kicsi növényvédőszeres mérgezés, egy kis GMO-s növényzet vagy mind a kettő és a család végveszélybe kerül. Az látott végállapotban szerintem már nem lehet pontos diagnózist adni az okokról.
Mi Magyarországon ritkán szembesülünk ilyen helyzettel mert a méhlegelőink lényegesen jobbak az átlagnál és a magyar méhészek képzettsége is sok tekintetben fejlettebb, mint pl. USA-ban. Nem tartom valószínűnek, hogy nálunk a tipikus CCD-s állapotok és ezzel az ország méhállományában 30 %-os pusztulás ki tudjon alakulni.

Kösz Tűzoltó!Már biztos hogy tavasszal én is kipróbálom.

Én több éve használom a nyári serkentésnél és az őszi feletetésnél általános immunerőrítőként. A használata óta nem volt családösszeomlás, míg előtte voltak problémák. De kontroll családok nem voltak.

Ebben lehet valami, de a lényeg hogy engem nagyon érdekel hogy mi válthatja ki

Idéznék az általam korábban bemásolt linkből.
"Az ilyen nagy arányú méhpusztulások nem újak az amerikai méhészetben, 1869 óta 18 alkalommal történtek az átlagosnál nagyobb méhpusztulások amit dokumentáltak is.A leírások szerint a tünetek hasonlóak mint a CCD esetén,nagy telelő családok tűntek el teljesen vagy erősen legyengültek.Coloradó állam 1891,1896.
Ezidőtájt a GMO növénytermesztés még gyerekcipőben sem volt.

Lehet hogy dr Márai ért az efféle növénytermesztéshez,de más témában szeret nagyot mondani.
A CCD oka nem kizárólag a nagyüzemi GMO növénytermesztés.
Az amerikaiak nyugdíja meg itt van http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=112731
azért vesztette el értékének nagy részét.
A GMO iparág sajnos továbbra is prosperál.

Dr. Márai Géza
Az ő egyik előadásán hallottam.
Lényeg hogy a gm növény saját maga termeli a rovarölő anyagot. Első bevizsgálásra a szár és a takarmány minimális méreganyagot tartalmaz, de ezt életet folyamán folyamatosan termeli ami hő hatására javarészt lebomlik, ámde a talajba bejuthat ha nem ég el. Illetve bocsánat, elgépeltem a kettes nem kellett oda, mert annyit mondott hogy "...a gyökere viszont a rovarölő anyag megengedett 10ezerszeresét termeli..." A megengedett itt azt jelenti hogy ha permeteznének akkor maximálisan mennyit szórhatnak ki az adott méreganyagból.
Elég durva dolgokat mondott, mert szinte történelem órába is beillett volna hogy miért pont gm-el áraszt elmindent amerika és miért nagy üzlet ez neki.
Tudniillik az amerikaiaknak 40%-ának a nyugdíja a gm kukoricában van. Ahol Amerika "jóságosan segített" ott azóta gm kukorica van. Mivel ez a fajta terméketlen ezért minden évben megkell venni a magot hozzá.
itthon pl minden gm növényre ezért is van moratórium, mivel a mi földünk még effajta ökomérgektől mentes.
A doktorúr szerint amerika lassan de biztosan tönkremérgezi a talaját és az élőflórát, és ennek egyik legjobb példája a méhek óriási pusztulása.

Hát ez tényleg elgondplkodtató...
De akárhogy gondolkodok, akkor sem tudom ezt értelmezni...

Hát nem tudom, de ezeket tényleg sokat rontanak...de ha figyelted akkor nem pontosan az egyoldalú táplákozás hanem a milyen egyoldalú?
Mert leírtam hogy ezeken a helyeken a génkezelt növényekkel amiket óriási területeken termesztenek stb....
Ez mind együtt okozza de egyenként is nagyon ront a helyzeten...
Viszont szerintem az Usa tökéletesen tönkretette az ökoszisztéméja hatalmasa hányadát már :S
Aztán meg a világ két legnagyobb gm termelője rengeteg mindent termel, és rohadtul nem figyelik a különböző ágakat, hogy hogyan hatnak egymásra.
Pl a génkezelt kukorica mellékhatásait Magyarországon és Svájcban mutatták ki és csak mi kutattunk utána először olyanokat találtunk mint pl egyes rovarölö 120ezerszeresét termeszti cska a gyökere a növénynek...elég elgondolkodtató.
Az usában nagyon minimális kutatásokat végeztek ez ügyben, legfőképp hogy ezek a multicégekenk csak a profit a lényeg.
Amúgy nem hinném hogy egyszerű nosema okozná, mert nem fordulna elő ilyen tömegesen, ráadául szétszórva, szerintem ha nosema okozná akkor területileg kéne megjelenjen ahol egymásra gyorsan átterjeszthetik a méhek a kórokozókat.

Amúgy amiket a multikról mondtam és a Gm növények hatásairól a környezetre. Egy magyar tanár és kutató: MáraiGéza ha jól emlékszem, igen Dr. MÁRAI GÉZA.
Ő tartott előadást ezekről, érdemes szerintem utána olvasni publikációit megnézni vagy ha van video a 2008as Szekszárdi tavaszváró méhésznapról akkor szerintem te is megnézheted, vagy hasonló előadásai is biztos vannak valahol.

Azt gondolom leegyszerűsíted magát a problémát hogy csak a méhek egyoldalú táplálkozása miatt alakul ki a CCD.
http://www.apitrack.com/frame/index.php ... ws_id=8001

A spanyolok szerint a Nosema ceranae okozza,a világ 2 legnagyobb GM növénytermelője meg egyben nagy méztermelő is.
Idén az USA-ban gyakorlatilag nincs CCD(egy támasz elesett)pedig ugyanúgy méhészkednek mint a korábbi években.

Én az ilyen méhészkedést be is tiltanám...

Simán megéri minden évben megvenni nekik a rajokat, pontosítva ahogy mondtad, a beporzásért. Dupla annyit kapnak mint a méhek ára, de a méz is az övéké marad.
Konténerek ezreiben vásárolják a méheket főként Indonéziából és Ausztráliából

Ilyen területekre gondolsz.
http://videa.hu/videok/nagyvilag/pollen ... BJEQHaIf9Z
Szépnek szép, de ott méhészkedni.
(anyagilag a beporzás hozza a cash-t, de minden évben újra venni a rajokat)

Én sok kirívó tippet tudnék adni erre a kólónia pusztulás névre keresztelt "betegség" ami szerintem nem is betegség.
Leginkább ahol előfordult ott a mezőgazdaság okolható.
Főleg az Usában, egyenlőre ott is voltak a legnagyobb pusztulások, illetve ott ahol a génmódosított növényeket termesztik, pl basf meg pioneer növények.

1. A fejlett országokban mint az Usa, Anglia vagy Francia ország ahol a génmódosított növények engedélyezetek, illetve óriási területeket ültetvényesítenek és "farmosítanak" és ezeket szupervegyszerezik.

Az ültetvényeknek 2 bántó oka lehet.
Mivel a méhek egyetlen fehérje forrása a virágpor. Onnan szerzik a különböző fehérjéket, savakat, vitaminokat és ásványi anyagokat.
Amikor egyetlen összefüggő területen tudnak csak a méhek élni akkor az olyan mintha mi csak kenyéren és vizen élnénk. A méhek szervezetének lehet hogy elég lenne, de csak a fiatal méhek tudják tökéletesen megemészteni a virágport, a későbbiekben már csak a dajkaméhek segítségével tudják felvenni ezeket a tápanyagoaat.
Mivel csakis ugyanaz a tápanyag jut a szervezetébe azért hiánya lesz egyes amino savakból de ezt későbbiekben gyümölcsnektárból fedezik. Viszont a vitaminokat mindet nem tudják fedezni. Olyan mintha minem ennénk más zöldséget csak kruplit. Van is benne ami kell de hosszútávon kevés. Ez legyengíti a méhecskéket és gyakorlatilag már a nem is kártékony baktériumot is megölhetik a méhecskét, mint pl egy strephtococcus. Mivel ásványianyagokból is kevés jut, nem lesz olyan az erőnléte és a "gondolkodása" sem. Az idegeket szinapszisok kötik össze, ezek továbbítják az információt. Az információ továbbításához külömbözö ásványok kellenek, mint pl vas, cink magnézium stb...
Ezek a meozis segítségével jutnak át egyik idegből a másikba. Ezt találtam annak a feltevésnek az okának amit több lap is említett hogy a méhek egyszerűen nem jutnak haza. Azért nem jutnak haza mert egy öregebb méh, hosszú táv után, már amúgy is gyenge, de az étrendje miatt is gyenge, az idegei nem tudnak már olyan hatékonyak lenni majd ez által a koordinációjuk összeomlik és egyszerűen még a saját kaptáruk tetején sem tudják hogy hol vannak.

A génmódosított növényeknek meg génmódosított fehérjéi vannak egyesekben tökéletes rovarölő anyag termelődik mint pl a kukoricában de ezt már átültették sok más növénybe is. Ez egy halálos injekciót jelent egy egész kolóniának.

A 3. a szupervegyszerezés hogy ugye az ültetvényen minden más kipusztul ami nem az ültetett növény.
Ez önmagában nem hatna a méhekre, de mivel óriási területeket érint, ezek a méhek minden nap találkoznak a méreggel, először nem is hat rájuk de egy idő múlva felhalmozódik a méhekben. Ez a heréket és az anyákat is érinti. Mivel a kikelendő utódokban is megvannak a vegyszerek nem bírják csak 3-4 generációig mert azután már testi elváltozásokat mutattak ki a méheken.

A YouTube tele van a ccd-vel foglalkozó videókkal!

Elég színvonalas ez a videó:
http://www.youtube.com/watch?v=unca1QR3nLs&feature=related
Csak méhész szem vesz észre egy elég nagy bakit. A lépen mézet szívogató jobboldali méhecskén ott éktelenkedik egy óriási atka. A videó készítői erre figyelhettek volna. Vagy lehet, hogy szándékosan szerződtették? Egy hasonló videóval itthon is nyugodtan lehetne a méhekért kampányolni.

Azt hiszem a CCD létét nem lehet tagadni.
Ha másban nem, hát a méz árakban látni. No nem nálunk hanem az USA-ban. Az évek óta szokásos 1,6-1,8$-os árak 3,1-3.2$-ra változtak. Ez csak kis mértékben gyűrűzött be hozzánk.
Bízzunk benn, hogy a CCD sem fog jobban.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a méhek, a kis kaptárbogár, és a viaszmoly érzi-érzékeli, hogy az elpusztult család kaptárja veszélyt rejt magában. Ezen az úton ha elindulnak, a mézet, méhkenyeret-virágport vizsgálva, talán előbb jutnak eredményre a kutatók, mint elérne bennünk a szindróma.

Erről van itt szó, nem csak mi találgatunk, hanem a tudósok is, én remélem nem sokáig.

Üdv. jani bátya

Hát a Szalay Laci bácsinak már majdnem hittem, hogy nem a mai kor betegsége, de amikor a Varrescens hatástalanságát a hetvenes évek végére tette, akkor kételkedni kezdtem a tárgyszerűségben. Én az atka előtti időkre egy Nosema-vírus kombinációt el tudok képzelni.
Mindenesetre nagyon érdekes, hogy a 14 szeres dózisú neonikotinoid nem okozott gondot, viszont a kipusztult családok kaptárjaiban nincs se moly, se kis kaptárbogár. Mert ugye e két állítás is üti egymást. Itt talán atka-Nosema-vírus-rovarölő kombináció lehet a ludas. Mindenesetre mi az első kettő ellen tudunk védekezni.

A decemberi méhészetben, két cikk is foglalkozik vele! Van-vagy nincs?
Dr Szalay László: Vélemény a CCD-ről. Illetve Bross Péter Lászlóffy Zsolt: Hírek franciaföldről.
Nektek mi a véleményetek?