Én se,(bár én nem is fogok )de az amitráz se lehet sokkal egészségesebb. Nem tudom ha Balázsnak maszkon keresztül ingerli a nyálkahártyát akkor ott valami gond lehet .Holnap a másik telephelyen csinálom,készítek egy videót ,hogy mennyi füst jön ki a kaptárból. Szinte semmi max. ami a kijárón jön ki azt meg elviszi a szél.Mondjuk ezután kesztyűt veszek legalább nem égeti az ujjaimat a kupak.....

tibibi!

Nagyon nem szeretnék a következő topicban találkozni a neveddel!
viewforum.php?f=36

Egészségedre! Nekem ennyit nem érnek a méhek, pedig együtt nőttünk fel.

Én még soha nem vettem kesztyűt, mindig egy szál pólóban nyomom néha a maszkot is leveszem .Nagy levegő, benyomom a hátulra fúrt lyukba a szublimálót, üres kupak le, oldalra fordítom rá rakom a teli kupakot, vissza fordít félre lép. A levett kupakba bele az oxál és tovább. Ha szélcsend van akkor felrakom a maszkot,de mindig figyelem a széljárást. Még egyszer sem éreztem a szagát.

Ha pl. menekülőtérre fúrt lyukba szublimáltok, úgy alig jön ki a kaptárból. Eddig én is kijárón keresztül csináltam, az több okból se az igazi.

Levettem az egyik merítőhálóról a nyelet, azzal tartom óda az eszközt. Így a nagyobb füsttől távol vagyok.

Már túl voltam a szublimáláson és utána szédültem. Ijesztő tud lenni, főleg ha egyedül van az ember. Kora reggel volt, lehet kevés volt az 1 kávé. De arra gyanakszom, valahogy lerakódást (finom oxálsav por) szívtam vissza (?). Statisztikai valószínűség szerint, lesznek ennek a módszernek áldozatai. Ahol veszély van, sajnos ott baleset is lesz, csak idő kérdése. Kell eszkábálni valami táv-szublimáló készüléket, az lesz a megoldás. Ha kicsit több időm lenne erre, talán...

A szédülés valószínű, hogy az erős gumipántok miatt van. Így zár jól, bár kissé azért lazítható. Rontja a vérkeringést a szorítás.

Tamási méhészbolt árulta, egy szűrős. Nem is volt olcsó.

Milyen maszkod van? Nekem a 3M-nél (két szűrős) menet közben nincs ilyen problémám.

Én is tartok a szublimálástól! Volt hogy utána kezdtem el szédülni, holott nem szívtam fals levegőt. Az is lehet placebo hatás. A ruházatot utána gyorsan cserélni kell, nehogy a rátapadt kristályokat utólag szívjuk be.

Ja és volt lézeres szemműtétem, így a szemem az átlagostól érzékenyebb irritációra. Minden oxál kezelés után bevérzik és viszket.

Egyszer kijelentettem,hogy ha szublimálni kell abbahagyom a méhészkedést. Hát nem így sikerült, de marhára utálom. Ha a maszk teljesen zár nem kapok jól levegőt, ha véletlen lazul a pánt akkor meg azonnal kikezdi a nyálkahártyát. Múltkor valahol szívhattam fals levegőt és eleredt a vér az orromba. A csurgatás után gyakran szabad szemmel is látható oxálsav meg szerintem nem túl frankó. Amúgy nem tetszik ez a növekvő szerhasználási tendencia. Egészségünket veszélyeztetjük és rontjuk azért, hogy nagyban megalázzák mézeinket.

A szakirodalom szerint a bőrön át is felszívódik, de legjobban a nyálkahártyán keresztül. Itt nem a szublimálásra, hanem a hideg kristályokra gondolok, ami mindenhová lecsapódik. A véráramba kerülve a vese választja ki, ott oxalát kristályok keletkezhetnek, ami a vékony tubulusokat eltömheti. Hogy ennek mekkora az esélye, nem tudom. De jó vigyázni vele!

Ha már felvetettétek, bennem is több kérdés merült fel annó:
1. Ha az atkát pusztítja, akkor a méheknek mit okoz? (Mert tuti van valami mellékhatása náluk is.)
2. Az oxálsav miben különbözik az amitráztól szermaradványban, illetve meddg maradnak ezek meg?
3. Ha az emberrel érintkezik bőrön át az oxálsav akkor mit okozhat? (Volt már bárkinek bőrirritációja?)

Erre azért nem ártana egy pár vizsgálatot tartani, nehogy kiderüljön hogy károsabb mint bár mi más.

Nagyon is igaz. Ahogy mikroszkóppal nézegettem az oxálsav kristályok belül a kaptárt teljesen belepik. Ebben rejlik a hatása. Az atka bármerre megy, oxál tapad a rá. A méhekről, keretről, kaptárról. Még 7-8 nap mulva is hullik. Szerintem 1-2 hét mulva is érdemes kesztyűben dolgozni, mert még benne van valamennyi. Bőrön át is szívódik. Hogy ez mennyi idő, egy hét, egy hónap vagy mennyi erről nem lehet olvasni. A használat közbeni védőeszközre van csak kihegyezve a dolog, az utána lévő dolgokról nem sokat olvasni. Pedig egy költözéskor, mikor szellőző nyitva, forgatják a méhek a levegőt, szerintem kikerülhet a kaptárból is.

Nézegetem itt a fórumot, és lassan hülyének érzem magam, mert nem hogy még nem volt a kezemben szublimáló, de még csak nem is láttam ilyet soha, mert félek a humán-egészségügyi következményeitől, gondolok itt a méhesben leülő állítólagos oxálsav-szilánkokra. Látom azonban, hogy sokan velem ellentétben nagyüzemben űzik a dolgot. Mennyire lehet igaz az, amitől én tartok?

Arnot erdei méhek:

Kutatások szerint az Usa-ban 2 féle genotípusú atka él.
Az Arnot hegyi méheken az atka japán rassza él,amely kevésbé virulens.
Lehetséges,hogy ez az egyik kulcsa az ottani méhek túlélésének.
https://scholar.google.com/scholar?q=de ... E2%80%9336

Itt cikk 2. része ami a túlélési stratégiát mutatja.
http://magyarmezogazdasag.hu/2018/01/08 ... -mehrajzas

Hát termelő méhészetben nehéz lenne ezeket a körülményeket betartani, pl min 850m családok közt, rajoztatás....

Az első mondatoddal nem értek egyet. A többivel igen. Azokból egyenesen az következik, hogy az egyensúlyt a méhésznek kell megteremtenie, mert a természet nem képes rá. Ha egyik irányba kibillen a mérleg, és nem történik meg annak kompenzációja, akkor kihalás következik be. A gazda kihalásával a parazita is kihal, a parazita kihalása viszont nem vonja maga után a gazda kihalását. Tehát nagyon sok parazita-gazda kihalásra jut néhány egyensúlyi állapot, amelyben mindkét oldal életben marad. Azonban az Arnot erdei méhek (azt hiszem így hívják azt a bizonyos erdőt) azt sugallják, hogy extrém szaporodási ráta is képes lehet egyensúlyi állapot létrehozására. Ugye én ennek az ellenkezőjét állítottam. A látszólagos ellentmondás oka a fiasításban rejlik. Tehát söpört rajos megoldás utánozhatja az Arnot erdei ökoszisztémát. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy önfenntartó ökoszisztéma működik abban az erdőben.

Nem lehet párhuzamba állítani az atkát és a nyúlóst. Ez utóbbi betegség évezredek óta együtt van méhünkkel, az atka fertőzés viszont csak évtitedek óta van jelen. A védekezési ösztönük és az éghajlatunk nem alkalmas arra, hogy állandóan pusztítsák az atkát. Talán majd pár száz év mulva változhat a genetikájuk.

Sajnálom, ha ennyire nem érted. Egyszer már írtam neked, hogy általános iskola harmadik osztályos logikai feladat. Semmi más. Az sem ment.

Igen, erre írtam, hogy íróasztal atka modell, mert semmi köze a valósághoz posztulátumostul.

Propolisz!
Szerintem nem értetted meg a mondandómat. Teljesen mindegy, hogy zárt vagy nyitott a rendszer, vannak az erdőben lévő atkák vagy nincsenek. Két tényt lehet leszögezni. 40 év után még mindig vannak méhek az országban. Szerintem ez nem vita tárgya. Második tény: 40 év után még mindig vannak atkák. Szerintem ezt sem vitatod. Hogyan lehetséges ez? Ha az atka szabadon tudna szaporodni, akkor évek hosszú sora alatt minden méhcsaládban olyan mennyiséget érne el a számuk, hogy a méhcsaládok elpusztulnának. Azt most hagyjuk ki, hogy a még időben kirajzott méheknél ez csak néhány évvel később következne be. Tehát az atkát irtani kell. Szerintem ez sem vitatható. Ha kevesebbet irtanánk ki, mint a szaporulat, akkor évről évre emelkedő számú lenne az atkapopuláció nagysága. X év múlva elérné a kritikus mennyiséget. Ha a méhész többet irtana ki, mint amennyi a szaporulat, akkor az atka x év múlva kipusztulna. Ne felejtsd el, hogy a hsz elején felállítottam két posztulátumot. Ha mindkettő megvan, tehát nem pusztult ki, akkor az van, hogy egy egyensúlyi állapot körüli oszcilláció zajlik. A méhésznek természetesen segít az atka természetes pusztulása. Tehát minden olyan tényező együttese, amely az atkaszámot csökkenti, beleértendő a szaporulat csökkentésébe. Még a méhek VSH tevékenysége is. Ekkor a méhésznek kevesebbet kell kiirtania. Senki nem tudja, hogy ez mennyi. Ahogyan azt sem, hogy a nem kezelt rajoktól mennyi atka jön be. Az a másik oldalt, az atka szaporodását segíti. Tehát kijelenthető, hogy csakis az egyensúlyi állapot körülötti osszcilláció esetén lehetséges az, hogy az atka is, és a méhek is életben vannak még. Ha nem így lenne, akkor tudjuk, hogy felborult az egyensúly. A méhész nem irtotta ki a szaporulatnak azt a részét, mely természetes módon nem pusztult el. Vagy többet irtott ki, mint a szaporulat, vagyis eltévesztette az atkairtást, ezért kihalt az atka.
Nyúlós költésrothadás esetén az egyensúlyi állapot természetes módon létezett, nem kellett hozzá méhész. Évezredeken keresztül fennmaradt a baktérium, és a méh is. Ugyanannyi beteg család keletkezik, mint amennyi elpusztul. Valószínűleg a rajzás volt a túloldal, amely egyensúlyba hozta a baktérium kártételét. Amennyiben emiatt összeomlottak családok. ERIC I esetén szinte biztos. ERIC II-nél a baktérium saját maga szabályozza ezt. Gyorsabb szaporodása miatt nagy spóraszám esetén elpusztítja a nyitott fiast, így nem termelődik spóra, mert a méhek egészben kiszedik. Kevés spóra esetén a kritikus baktériumszámhoz több idő kell, az elhalás áttolódik a fedett ciklusba. Itt már lesz spóratermelődés, mert a méhek nem tudják egészben kiszedni. Tehát az egyensúlyi állapot két oldala: magas spóraterhelés esetén leáll a további termelődés (nyitott fias pusztulása), kevés spóra esetén beindul (fedett fias pusztulása). Az egyensúlyi állapot körüli oszcilláció ebben az esetben a nyitott-zárt fiast elválasztó határvonal. Nyúlós esetén a méhcsalád réséről a kompenzáció a fiasítás. Legalább ugyanannyit kell pótolnia, mint amennyi elpusztult. Ha a rajzással a méhcsalád megszabadul a baktériumtól, akkor fokozott rajzással fel tudná borítani az egyensúlyt. Mégsem tudott ez megvalósulni a történelem során.
Szumma szummárum: Ha a természetben létezik a gazda és annak parazitája is egyben, akkor az csak úgy lehetséges, ha egyensúlyi állapot van. Egyensúly pedig akkor van, ha a mérleg két oldala egyenlő. A csökken(t)és mértéke egyenlő a növekménnyel. Kimondható a tétel, hogy ha van atka és van méh , akkor az atka szaporulata hosszú évek átlagában megegyezik azzal a számmal, ami elpusztul. Amikor az atka szaporulata nagyobb volt, mint az irtás, akkor volt az, hogy a nem fertőzött családok szívták fel a felesleget (nyitott rendszer). Amikor már minden méhcsalád fertőzött, és nem növekszik a méhcsaládok száma, akkor irtani kell (zárt rendszer). Azonban a nyitott rendszer esetén úgy zajlik a dolog, hogy a család kipusztulása előtt fertőzi meg az új családot. Tehát a nyitott rendszerben az expanzió valójában az irtás hiánya. Most nem mennék abba bele, hogy szaporítással lehet-e védekezni az atka ellen, hiszen így irtás nélkül is fenn lehetne tartani az egyensúlyt. Röviden csak annyi: azért nem működőképes, mert expanzió esetén a fiasítás növekedése miatt az atkapopuláció szaporodási rátája is emelkedik.

Nem tudom elképzelni, hogy pár raj folyamatosan visszafertőzi a környékén lévő többszáz családot. Saját maguknak termeljük az atkáinkat és a legnagyobb gond, hogy fiasítás mellett nincs igazán hatékony szer. Most jönnek majd az igazán kemény évek, amikor az amitráz a végét járja és a kumafoszt is kinyírják ezekkel a tartós hordozókkal. Kíváncsi leszek mi történik majd a településünkön a többiekkel, akik kijelentették, hogy szublimálni bizony nem fognak soha, inkább abbahagyják az egészet.

Ezek a statikus és zárt rendszert feltételező "íróasztal atka-modellek" az élettől teljesen elrugaszkodottak. Az atka nem csak a méhészetekben van jelen, hanem a szabadon lévő rajokon is.
Azokat senki nem kezeli. Méheink szépen összeszedik a termésüket. Nem egyensúly van (atka és méh populáció), hanem elkeseredett küzdelem. Nem ismerünk hazánkban olyan méhcsaládot, amelyet emberi beavatkozás nélkül az atka ne pusztítana el.

A fele csapat még vándortanyán van. A legközelebbi méhészet 3km-re. Csend, rend, nyugalom. Nincs kutatás, macerkodás semmi. A kis ligetben ahol vagyok, tuti nincs még csak elbújt raj sem. Mégis potyorászik az atka folyamatosan, még mindig. A számokból azt a következtetést vonom le, hogy saját, mert a folyamatos számolásból kitűnik, hogy akinél a kezdetek óta több volt, ott most is több valamennyivel. Egyes családoknál még kicsit aggasztónak is gondolnám a mértéket, ha közben nem látnám a család állapotát. Zömében azért nem olyan nagy mennyiségek, de bosszantó, hogy gyakorlatilag napraforgó végétől folyamatos kezeléssel, még mindig nem csak 0-1-2 ami lejön.

Csak az a gond, hogy még két hétig meleg lesz, járnak, kutatnak a méhek. Ilyenkor bármi előfordulhat. Az a baj, hogy a kezeléseknek nem ér az ember a végére, mert ujra-meg ujra hullik. Ráadásul sok helyen fias van.

cerena!
Én értettem az okfejtésedet ez előtt is,mert tudom mit jelent az 1%Az egyszerűség kedvéért írtam a 100db.Csak azt nem értem,hogy a fenében lehet az,hogy valaki lekezeli a méheket nem potyog az atka.Két hét múlva nyom egy "füstöt" és hullik 100 vagy 200db atka.Hogy van ez?Persze a "migráns" atka ellepte a méheket.Értem ezt olyankor amikor már nincs fiasítás és a méhek sem nagyon röpködnek.

Bagira!
Én szoktam mondogatni, hogy a méhésztársadalom egyszer sem tudta az elmúlt negyven évben eltéveszteni az atkairtást, és a százból kilenvenkilenc helyett kiirtotta volna még azt az egyet is. Ez azonban mégsem olyan egyszerű. Sőt, nem is arról van szó, hogy egy atka elbújik valahová. Ez egy statisztikai valószínűség. Ha a méhészek azt látják, hogy sok az atka, akkor sokat kezelnek, ha azt látják, hogy kevés, akkor hanyagolják a kezelést, mondván vigyázunk az élelmiszer minőségére. Az egy darabot úgy kell értelmezni, hogy egy családban egy db marad, tízben tíz, ezerben ezer. Ha a méhészek sokat kezelnek, akkor ezer atkából nem tíz db marad meg (1%), hanem csak pl. öt. Tehát öt családnál marad atka (1-1 db), másik ötnél nem. Az is elég az atkának, hogy 1000-ből egy atka maradjon életben. A méhészek a következő évben nem látnak atkát, ezért nem kezelnek. Ha egy atkából egy év leforgása alatt lesz 100 db, akkor ahhoz, hogy se az atka, se a méh ne pusztuljon ki, akkor mindig el kell pusztítani a szaporulatnak megfelelő mennyiségű atkát, de csak annyit. Tehát az eredeti szülőatkát kell elpusztítani, és az utolsó szaporulatból kell egynek megmaradnia. Ekkor fog tudni ez az egy a jövő évben ismét száz szaporulatot előállítani több nemzedéken keresztül. Tehát a lényeg az, hogy ugyan a méhészek képesek a 99 atka kipusztítására, ezért a századikra is képesek lennének. Az a baj, hogy nem teszik meg abban az évben, amikor úgymond nincs atka. Hiszen erősen atkás évben valószínűleg kipusztítanak 99,5 százalékot, azaz ezerből 995-öt (egymillióból 995 ezret, azaz ötezer marad életben). Ha abban az évben is így irtanák az atkát, amikor alig van atka, akkor látható, hogy az atka a normál szaporodási rátájával nem tudná elérni az előző év végi állapotot. Ha sok éven keresztül ezzel a hatékonysággal irtanák a méhészek az atkát, akkor az előbb utóbb kipusztulna, hiszen mindig kevesebb lenne az év eleji induló, mint az előző évi induló.
Tehát arról van szó, hogy a bűvös egyensúlyi állapot, amikor sem az atka sem a méh nem pusztul ki (országos méretben), azért van, mert egyszer egyik tényező kerül túlsúlyba (atka), melyre reagál a méhész, mint másik tényező, ezáltal átlő az egyensúlyi állapotot jelentő 1000-ből tíz megmaradó atkán, de a következő évben visszavesz, és meghagy mondjuk 20 atkát az ezerből. Egymillió méhcsaládra számolva száz atkát, az százmillió atka. Annak 1 százaléka egymillió atka. Egyik évben 1,5 millió atkát pusztítanak ki a méhészek, másikban csak fél milliót. Hiába pusztítja ki egy méhész az összes atkáját, ha a szomszéd úgy gondolja, hogy most inkább az élelmiszerbiztonsági szempontokat veszi figyelembe és nem kezel, csak akkor ha szükséges. A valóságban tehát oszcilláció történik az egyensúlyi állapot körül. Ahogyan a szinuszgörbe is a vízszintes tengelytől egyszer távolodik a pozitív irányba, majd visszatér a tengelyhez, aztán lemegy a negatív tartományba és visszatér megint.
Úgy lehetne az atkától megszabadulni, ha akkor is kezelnénk, amikor nem szükséges (kevés az atka). Pontosabban most már ez sem menne. Húsz évvel ezelőtt ment volna, most már nem. Nincsenek annyira hatékony szereink, mint akkor voltak. Viszont a védekezést állandóan fenn kellett volna tartani az atkák országon belüli eltűnése után is, mert külföldről kerülhetett volna be új atka.

Ugyan mitől annyira jó és bevált?Szerintem akkor lenne az,ha sikerülne minden atkát söpörnie egy életre és nem kellene ismételni a kezeléseket.Főleg ha már az útólsó fiasítás is kikelt. Én nem nagyon hiszek ezekben a "migráns" atkákban.Szerintem nagyon keveset tudunk mi még az atkáról és kitalálunk mindig valamit.Meg azt nem értem,hogy ezek a szerek amit használunk mi a francért nem ölnek meg 100 atkából 100-at?Miért csak 99-et?Az a nyüves 1db hova tud elbújni,hogy megmaradjon?A következő kezelésnél(elvileg már csak ő van)és megint túl éli.Aztán ismét.

Bee vital?
Nem akarom szinten tartani az atkafertozottseget!!!!
Szeretnek egyszer, s mindenkorra megszabadulni tolluk!!!
Jovore megprobalom en is alkalmazni az oxalsavat, de addig is marad a jo oreg es bevalt m.... 20.

Oxálsav szublimálás után atkát fényképeztem. 400x nagyítás, látható a lába végén az átlátszó oxálsav kristály. Kicsit életlen a felvétel, mert élő atkáról készült és még rugdalózott. De a hatás megfelelő.

A Bee-Vital-talt sorozatkezelésre fejlesztették ki az atka fertőzés szinten tartására.
Nem is mükodik másként. Lehet utolsó kezelésként is alkalmazni,de szerintem az oxálsav alkalmazasa hatékonyabb.
Komolyabb atkafertozés eseten már használata kérdéses.

Akár...

Tisztelt Tükör !
A kétszeri BVHC sorozatkezelésre gondol...?

Azt még nem próbáltam, de a kétszeri BeeVitalt bírják.

Szerintem igen. Én az előbbivel zárok.

Szerintetek ha most kapnak a méhek Bee Vitalt, akkor alkalmazhatok zárókezelésnek Api Oxot?

Van még értelme ilyenkor betenni az oxálsavas söralátét kartont? Eddig csak amitráz füstölés volt... Lehet egyátalán folytatni a sorozatot ha bent van az említett tartós hordozó?

Nem mondom én, hogy enni/inni kell, de itt van egy kis töltet. Azért ez nem polónium!




Kattintsatok rá, úgy jobban olvasható.

oxálsav, más néven sóskasav... spenótban (?)

Ezér nem ízlett nekem a spenót, már gyerekkoromba se...!

Maximum 0,5 g oxálsavat ihatott meg, régebben gyengébb is volt a BVHC.
Ez a mennyiség megegyezik egy kis adag, 60-80 g spenóttal.

Ezt talán előbb végig kéne gondolni!

A medikusoknak ezt tanítják az oxálsavról:
 Az oxálsavból 1-5 g mérgezéses tüneteket, 5-15 g halálos mérgezést okozhat.
sotepedia.hu/_media/aok/targyak/toxikologia_04.doc
A linkelt dokumentumból többet is meg lehet tudni róla.

Ezek alapján megfelelő óvatossággal használható, de az iszogatást inkább kerülni kéne.

(Nem) Emlékeztek, hogy hogy mutatták be először a BeeVitalHiveCleant Magyarországon?

A szakember egy család kezelésére ajánlott adagot feloldotta egy pohár vízben és megitta. Mi káros volna benne az emberre? Tudjátok, hogy egy átlagos ember mennyi oxálsavat fogyaszt naponta? Ti hol voltatok eddig?

Igen reméljük nem veszélyes az emberre .

Az emberre kevésbé.Elvégre nincs gőz!