Bee Vitalt használok évek óta, de se kesztyűt, se szemüveget nem vettem még fel.

Nincs olyan káros hatás mint szublimáláskor ?

Egy védőszemüveget azért nem árt használni!

Szerintetek szükséges e egyéb védőfelszerelés használata oxál csurgatásakor a védőkesztyün kivűl ?

Bocsi, az amitrázos füstölőről írtam valóban. Szublimálót nem használtam.

Ata.
Szerintem Te most a másik készülékről írtál. Mellesleg erről ezt írja a gyártó:
,,A kezelés után a röpnyílást nem kell bezárni, mert a mélyen befúvott füstgázt a méhek nem tudják kiszellőztetni."
Ezt az oxálsavas szublimálásnál én nem mondhatom el, úgy tolják ki az oxálsavgőzt, mint valami ventilátor.

Sziasztok!
Én is használom a Mohai féle oxálsav szublimálót, jól működik. Amit ata67 írt az a Mohai amitráz bejuttató eszköze. A szublimáláshoz kaptáranként 2 g-ot érdemes használni, amit egy előre "bekalibrált" kanállal dobok a kazánjába.
Előnye:
-viszonylag olcsó
-a propeller szépen befújja a savgőzt
Hátránya:
-nehéz gyorsan visszahelyezni a kazán fedelét
-a fedőn bútorfogantyú van, hogy ne égesse meg a kezet, ami hamar lejön, pótolni kell
-jó lenne rá valamilyen tartó, amivel be lehetne akasztani a bejáróba, mert szublimáláskor pont három kézre volna szükség; szublimálót fogni, kanalat fogni, fedőt fogni
Hiba:
-a motort hajtó ceruzaelemek tokja úgy volt felfogatva a gázégő nyelére, hogy az egyik elemet csak félig lehetett betenni egy csavar fejétől (egy befőttes gumi segített)

Összességében azért jól használható.
Remélem tudtam segíteni!
Üdv:

Bennansy!
Igen, használom, meg vagyok vele elégedve. Átalakította a készüléket. Egy rozsdamentes csészében történik az amitráz füstté alakítása. A csészét felülről egy vastag üveg fedi, mely sokkal kevésbé ütésérzékeny, mint az előző üvegbúra. (Nálam az üvegbúra sem tört el, vigyáztam rá.) A felfüstölést, amikor leesik az amitráz csöpp, rendesen lehet látni. 2 csöpp higítatlan hatóanyagot ír a használati utasítás. Egy megerősítés ehhez, hogy vissza tudjuk ellenőrizni, az általunk használt készülék a megfelelő mennyiségű hatóanyagot viszi-e be a kaptárba. Tóth Péter cikkéből bemásolom a elejét és a végét.

Lapszemle
Mennyi az elég?
Méhészet (2013/7. szám)
Tóth Péter
2013.07.16., kedd, 13:11
"A méhészeteinkben károsító varroa atka (Varroa destructor) jelentőségéről igen sok szót ejtettünk a közelmúltban. Arról a szomorú helyzetről viszont nem nagyon beszéltünk eddig, hogy az atka ellen bevethető technológiák között mennyire alkalmazzák helyesen az egyes füstölő-ködölő berendezéseket a méhészek. Ebben az írásban ezzel a kérdéssel foglalkozunk..."

ata67_A cikk végét másolom..., számomra ez a legegyszerűbb számítás, ez alapján igyekszem kezelni.

"Természetesen visszafelé is gondolkodhatunk, ami azt jelenti, hogy ha 12,5 mg hatóanyagot akarunk bejuttatni a kaptárakba, akkor ehhez családonként 0,1 ml 125 g/l töménységű amitrázoldat kell. Ha pedig a készülékünk egy tartályfeltöltéssel 100 család kezelésére alkalmas, akkor a teli tartályba összesen 10 ml amitráztartalmú oldatot kell bemérnünk."
Tóth Péter
A cikket a Méhészet 2013/7. számában olvashatja.

Üdv: ata67

sziasztok , van köztetek olyan aki használja a Mohai Oxálsav égetésére szolgáló készüléket ? tapasztalat a készülékkel kapcsolatban , érdemes használni ?

Köszönöm!
A tanfolyam helyszíne privátban ment, nagyon jó tanfolyam volt, kiváló oktatókkal, nem szeretném ha emiatt a dolog miatt bárki is úgy érezné, hogy nem színvonalas oktatás folyik ott! Én is igy szublimáltam, szublimálok. Akkor megnyugodtam.

Úgy van a kereteken a csík mint a karácsonyi pipa. Az egyik oldalon minimálisan van lelógatva a másikon teljesen. Így van rögzítve. Lehetett volna fogpiszkáloval átszúrni is.

Pöte!

A képen minden léputcában két csík van. Nem lett volna elég minden második lép mindkét oldalán lelógatni?

Szia!

Hol jártál méhészkápzédre?

Sokan kételkednek az eljárással kapcsolatban, de azt nem veszik figyelembe, hogy konkrétan az Ömki On-farmban már száz fölötti kísérleti partner van,akik úgy próbálgatnak eljárásokat, hogy azért semmi pénzt nem kapnak senkitől, így teljesen elfogulatlanok. Azokról a százakról, vagy esetleg ezres létszámú méhészről akik adaptálták a technológiáinkat és eredményesen használják őket már nem is beszélek.

Szublimálás nálam 4-5 naponta ismétlődik, ha akác után csinálom akkor arra vigyázok, hogy az utolsó lezelés és az első pergetés között2 hét meglegyen, napra után arra, higy a teljes fias ciklust lefedje.

Pöte .Tudnál receptet ajánlani az oxálsav fa lapka áztatásra ?

Köszönjük Pöte az söralátét beszámolót!!!
Esetleg más is csatlakozhatna....

Szia Pöte!
Tavaly a Szolnokon ott voltam az előadásodon, fel is hoztam a tanfolyamon, hogy ti ott az (ne haragudj ha nem jól emlékszem) on farmnál az oxálsavat favorizáljátok. Hát vegyes volt a fogadtatás. Én bíztam benned és vettem is egy szublimálót, az általad ajánlottat. Amikor bevittem a tanfolyamra már másabb vélemények kezdtek formálódni. Tanfolyam végén pedig már ajánlott kategória lett ez a fajta szublimáló. Te szublimáltál akkor, ha jól emlékszem. Elmondanád, hogy milyen rendszerességgel és milyen időszakokban kezeltél? Köszönöm!

Cerana írásából is látszik, hogy a furetto használatával kapcsolatban is megy még mindig a kísérletezés. Hegedűs doki is egyre több kritikát fogalmaz meg a furetto használatával kapcsolatban. Főleg amikor valakik csak erre alapozzák az atka elleni technológiájukat.

Oxálsav szublimálás már jó ideje itt van, gyerekcipőben inkább a tartós hordozó topog, az még próbálgatni kell.

Engedjétek meg,hogy megosszam veletek a legújabb tapasztalataimat az oxálsavas tartós hordozóval kapcsolatos tapasztalatokat.

Az újabb ötletelésnek az volt az alapja, hogy mint tudjuk, látjuk a lapka elkészítése költséges és mivel a 3 heti alkalmazás után még alig fogy a lapka, rengetek anyag marad még benne.


A kivett lapkákat próbaképp másik, addig kezeletlen családhoz tettem be és lényegében ugyanolyan intenzitással hozta az atkát, de 3-4 hét múlva még mindig nem "fogyott" el a lapka.


Az biztosan látszik, hogy a méhek az él felől rágják a lapkát, így a 2 mm vastag papírlap 1,5 mm vastagságúra csökkentése kárt nem okozott, de a felhasznált oxálsav és glicerin mennyiségét sikerült csökkenteni, olcsóbb lett az előállítás.

Ezután közös ötletelés következtében hamar jött az ötlet, hogy a papírcsíkok szélességét felére kell csökkenteni. Egyenlőre a barátom fekvőkaptáraiba úgy helyeztük be a csíkokat, hogy azok minden fészektéri léputcába kerüljenek, ezen nem akartunk csökkenteni. ( a múltkor írtam arról, hogy a vastagodó mézkoszorú miatt ilyenkor nem ér be az NB kereteknél elég mélyen a fészekbe a kettéhajtott lapka ) A csíkok hossza NB keretek esetén valószínűleg rövidebbek lesznek és fogpiszkálóval átszúrva minden léputcába be lesznek lógatva.

Valakinek van tapasztalata a http://oxalsav.hu/ linken hirdetett oxálsavval kapcsolatban?
Köszi

Igen. Véleményem szerint ezen gondolatok tisztázása IS lenne a feladata az ominózus Gödöllői méhesnek.

Csoky!
Én egy alapvető feltételt említettem. Hogyan biztosítható egyenletes szint a méhek szőrzetén legalább 15 napig, ha van herefias. (Nálam egy hete még volt). Alapvetően soha. A kelő fiasítás miatt. Ha ettől a kelés miatti problémától eltekintünk, és abból a szempontból nézzük a dolgokat, hogy melyik szer miként viselkedik, akkor én a következőket tapasztaltam. Amitráz hatása nálam egy napig tartott. Tehát naponta történő kezelés biztosíthat elméletileg egyenletes szintet. Jelentős számú öreg atka bújhat vissza a fiasba anélkül, hogy ölő dózissal találkozzon. A tolerancia pedig tetézi a dolgot. Egyre nagyobb szintet visel el. Tehát a tolerancia előrehaladtával növekszik azon öreg atkák száma, amelyek vissza tudnak bújni. Nálam az oxálsav az első naptól hullott. A kérdés az, hogy az egyik miért pusztul el az első napon, és miért van pusztulás a tizennegyediken? Én ezt csak aképpen tudom értelmezni, hogy az első napon pusztulók azonnal megkapták a szükséges dózist, az utolsó napon pusztulók pedig arra az időre gyűjtötték össze.( Ha az atkák egyedi érzékenységének különbsége lenne az oka, akkor rendkívül hamar fog rezisztencia kifejlődni ellene, hiszen akkor már annak ki sem kell alakulnia, mert más meg is van, és elég ha csak kiszelektálódik) Tehát a két szer között az a különbség, hogy az egyik hamar leporlik a méhek szőrzetéről, a másik jobban tapad hozzá. Ha az első napon már potyog az oxálsav spriccelés után, akkor a naponta történő kezelés nagy valószínűséggel biztosítaná a nekünk szükséges egyenletes szintet, mert nem mindig ugyanazok a méhek kapnák a nagyobb dózist. A méhek nagy része a másik méhtől veszi át a hatóanyagot. Ez egy elméleti dolog, nagyon erős korlátai vannak. Konkrétan a toxicitás. Azonban a szer adott időpillanatban érvényes hatékonyságának mérésének elengedhetetlen feltétele lenne. Tudnánk, hogy maximum erre képes, a valóságos hatás azonban ennek csak tört része. Ilyenkor egy tizenöt napos száz százalékos hatás eltüntetné az atkát. Ha a kelő fiason is olyan rövid idő alatt kialakulna a szükséges szint, hogy az atkának nem lenne ideje visszabújni. A kezdetekben az Apistan, az Apivar, most a CHM nagyon megközelítette ezt az ideális állapotot, de ezek sem érték el. Szerintem a kelő fias miatt. A glicerines oxálsavas hordozók is vélhetően egyenletesebb szintet biztosítanak, mint az ötnaponkénti szublimálás. Tehát száz olyan méh szőrzetének hatóanyag vizsgálata, amelyik nem frissen kelt, közel azonos mértéket mutatna. Szerintem szublimálás után egy nappal egy ilyen mintavétel során nagy különbség lenne a száz méh egyes eredményei között. Az erősebb tapadás miatt nehezebben adja át egyik méh a másiknak a szert, szemben a rosszabb tapadású amitrázzal pl. Sokan azt gondolják, hogy a füstölés és szublimálás egyformán ér el minden méhet. Szerintem ez nem igaz, mert a külső méhek kiszűrik a hatóanyag nagy részét, a fürt belsejében lévőkhöz sokkal kevesebb jut. Ha a hatásmechanizmus lenne az oka a késleltetett hatásnak, akkor nem potyoghatna az első nap után az atka. Ezért szerintem irreleváns a hatásmechanizmus ismerete. Ha valóban nem potyog az első nap után atka az oxálozás után, akkor nincs igazam, de én úgy emlékszem a saját megfigyelésem szerint, hogy spriccelésnél potyogott. Ott is csak azoknál a méheknél esett le az atka, amelyik méhet a permet éppen úgy kapott el, hogy az atka rögtön fel tudta venni a hatóanyagot. Amelyik atka mozdulatlanul kuksol a potrohgyűrűk között, az sem veszi fel egyik hatóanyagot sem, mert nem a kutikulán keresztül szívódik fel, hanem a tapadókorongján keresztül, mozgás közben.
Tehát én nem állítottam olyant, hogy három naponta kellene fújni az oxált, én annyit mondtam, hogy mi lenne vélhetően az a kezelés, amelynél egyenletes a szint azon méhek szőrzetén, amelyek nem most keltek ki. Tettem ezt mindazért, mert úgy látom, hogy a méhészek zöme nem képes elvonatkoztatni attól a képtől, hogy ha potyog az atka, akkor az a szer elegendő hatásfokú is egyben. Megismétlem: Nem az a lényeg, hogy egy kezelés mennyi atkát visz le, ha nem az, hogy mennyit hagy fenn! Ez utóbbi tisztázásához írtam egy kis fogódzót.

Furettóval kicsit nagyobb a tapasztalat .Szubmilálás elég gyerekcipőben jár,de hatékonynak tűnik.

Hát az tényleg jó lenne, ha lenne egy olyan kezelési kotta, mint például a furattónál a három naponta, ötször -hatszor. Furettóval kezelő mentorom szerint sok, hogy haromhete szublimálok négy naponta, de itt már olvastam mindenfélét. Igi, ha jól emlékszem, öt naponta kezel. (tőle van a szublimáló) Igaz a kezelések hosszát nem tudom pontosan.

cerana!

Még azt sem tudjuk hogyan hat az oxálsav. Azt mondják az 5. naptól kezd hullani az atka. Akkor minek 3 naponta fújni?

Azt gondolom, hogy egy 3 naponta alkalmazott Furettózás nem felel meg ennek. Mert nem egyenletes a szint. Naponta történő oxálsav szublimálás igen. Kérdés, hogy ezt be meri-e valaki vállalni, tehát kizárható-e a káros hatás? Ha nem egyenletes a szint, akkor fals eredmény lesz. Három naponta történő oxálozásról nem tudjuk, hogy megfelel-e ennek a követelménynek. Ebbe az egyenletes szintbe mindig belezavar a kelő fias. Azokon nincs hatóanyag egy darabig. Ha ezen idő alatt betalál az atka egy új sejtbe, akkor ki tudja kerülni a szert. Ha ez a szint még nem éri el az ölő dózist, akkor is be tud menekülni. Na az a kérdés, hogy az összes öreg atka hány százaléka képes erre egyik, és hány százaléka egy másik szer esetén? A fiatal atkáról én azt gondolom, hogy nagyon sokáig nem talál be a sejtbe, ezért őt utolérheti az ölő dózis kialakulása. Ezeket látjuk lepotyogva a kezelés után. Amelyek be tudtak menekülni, azok utódait majd két hét múlva a kezelés után. Az öregek viszont ugyanúgy egérutat nyernek.

Nálad ez mit jelent?,

Igen. Meg kell számolni így a két hetes kezelés eredményét, és a rá következő két hetesét is. A két számot össze kell hasonlítani. A tippem az, hogy megközelítőleg egyforma lesz a szám. Ha a második sorozat száma töredéke az elsőének (kb. negyede), akkor viszi az öreg atkát is (megfelelő sűrűséggel adott, egyenletesen magas koncentrációjú hatóanyag a méhek szőrzetén, és káros hatás sincs).

Szublimálás.

Ez söralátétes tartós hordozó, vagy szublimálás eredménye?

Azért valamennyit csak lehoz az oxálsav.

Én nem értek ezzel egyet. A természetes atkahullás ugyanis a foretikus atkaszám viszonyszáma. 100 db foretikus atkából x idő alatt y mennyiségű atka hullik. Minden kezelés, de az oxálsavra fokozottan igaz, hogy csak egy meghatározott ideje foretikus állapotban lévő atkát irtja. Az atka is kumulálja magában a mérget addig, amíg az eléri a halálos dózist. Ezáltal a frissen kelő atka rövidebb ideig találkozik a szerrel, mint amelyik már a kezelés kezdetén találkozott vele. Így ezek közül sok (elsősorban öreg atka) anélkül bújik vissza, hogy elérte volna a kritikus szintet. A fiatal, bolyongó atka hosszabb ideig találkozik a szerrel, ezért nagy részük elpusztul. Látszólagos lesz tehát a jó hatásfok, mert az újonnan kikelő atkák foretikus ideje csak jóval később éri el az eredeti állapotot, amelyik megfelel a korábbi természetes atkahullási állapotnak. Toleranciát mutató szer esetén ezért lesz állandó az atkahullás mértéke, mert az öreg szaporodik tovább. Jó szer viszont viszi az öreg atkák nagy részét is, ezért a ciklust követően nemigen szabad atkának hullania.
Ha lefordítjuk az előbbiekre: fiatal, foretikus atkát jól, de öreg atkát rosszul irtó kezelés a természetes atkahullás alapján egy jó kezelést igazol hamis módon. Kb. 1 hónappal később mutat reális képet, amikor ismét lesz elegendő foretikus atka. Ezzel szemben az általam írt kontroll szernél, már a 12-15. nap után látható, hogy volt-e fennmaradó atka, amelyik utána szaporodni tudott. Ez azért is fontos, hogy az import atka hatás ne zavarja meg túlzottan a képet.

Nem olyan nehéz azt!
A kezelés előtt és után (1 héttel!!! ) kel mérni természetes atkahullást. Az az ami biztosan megmondja, hogy mennyire volt hatásos egy kezelés. Igaz higiénikus alj nélkül nem egyszerű.

Igen. Egy biztosan hatásos, tartós hordozó alkalmas csak erre.

Csak a fönnmaradókat legnehezebb mérni.

Én 14 napot mértem úgy, hogy a fiast eltávolítottam. Ez novemberben volt, keretenkénti spricceléssel. Ezután egy hónappal a Perizin még 8-17 százalékot vitt le. Lehet, hogy újraindultak az anyák közben. A bökkenő pedig itt van. Normál fiasítás esetén azok az atkák, amelyek mondjuk 1 hét után pottyannának le, simán visszamehetnek a fiasba. Arról pedig senki nem számolt be, hogy ott elpusztulna. Egyébként a tolerancia esetén is ugyanez van. A fluvanilát esetében pont most ellenőriztem le. 14 napos folyamatos kezelés után kb. 40-60 atka potyog naponta CHM-re. Fiasítás jelenlétében szerintem már csak ez utóbbi használható megfelelő hatékonysággal. Kb. még öt évig. Vigyázat: az atka potyog minden szer esetén, de sosem az a lényeg, hogy mennyit visz le, hanem hogy mennyit hagy fönn.

Tudja valaki, hogy a Bee Vitalnak meddig tart a hatása locsolás után?

Terveztem én is a söralátétes glicerines lapot berakni, de amikor megnéztem a méheket akkor megváltoztattam a stratégiát.
A 10 NB keretes fészekben nincs annyi hely, hogy széthúzzam a kereteket ahhoz, hogy le tudjam lógatni a lapokat,(ezek elég széles lapok a léputcához viszonyítva) a keretek tetejére helyezve meg nem sok értelmét látom, így én szublimáltam ill szublimálok.
Ez szombati kép, de általánosságban ilyenek.

Pöte ! Nekem is válaszolnál? Köszi.

Valóban nem jó ilyen nagy melegben csinálbi, mert nagyon meleged lesz.
A családoknak kutya bajuk nem lesz.

Mindenképpen adminisztráld az eredményt!

36 cm magas az nb keret. Ebből a törlőkendőből tudok akkorát is vágni vagy akár a mézkoszorú alá tudok rövidebbet is függeszteni.

Józsi!
A nagybociban a törlőkendő nem biztos, hogy jó ötlet. Én még a 37.5 cm-es söralátét kartont is rövidnek tartom mivel a fias a mézkoszorú miatt egyre lejjebb húzódik a lépen.

Pöte . Én is kérdeztem többek között Kónya Lajos bácsitól. Mivel még soha sem csináltam tartós hordozóval ezért mindenki tanácsát szívesen veszem.Nem akarok kísérletezni .És fekvős vagyok. Egy pontos receptet és módszert tudsz mondani,ami nálad is működik. Glicerin ,oxálsav és törlőkendő már meg van véve. Köszönöm.

Nem szoktam ilyen melegben dolgozni vele, belefulladnék a gázállatba.
5:00 - 8:00 jó idő van.

Szóval használhatom csak az oxált önmagában?
Közben eszembe jutott még valami
van jelentősége annak ha este 8 felé még 27-30 fok van vagy még több.
Hallottam olyat hogy nagy melegben nem jó használni.

Én 3 naponta csinálom.
Nem használok mellé semmit.
Viszont ha lement egy sorozat amitráz, utána vagy előtte pár nap szünettel egy sorozat oxálsav, nem szokott atka maradni.

Sziasztok!
A kérdésem az lenne hogy oxálsavas szublimálásnál is 3 naponta szükséges kezelni a családokat vagy az sok nekik?
Illetve emellé kell-e amitrázt vagy egyebet használni?

Ma ismét felkerült egy "remek" írás a fészbukra oxálsavas-glicerines kezeléssel kapcsolatban.

Emberünk a törlőkendős megoldást választotta, nyilván azért mert költséghatékonyabb és könnyebb bedobni a kendőt mint a csíkokat.
A törlőkendő fekvő kaptárban (vagy olyan rakodóban ahol a család erőssége miatt nincs méztér) a keretek tetejére lett helyezve, majd egy hét után eltávolításra került. Ezt követően méhész szakink kiszedte a kendőket és leírta, hogy hülyeség az egész.

Szerintetek milyen hatásos el fekvő kaptárban a keretek tetejére fektetett bármilyen hatóanyaggal átitatott kendő? Nem oxálsav szakértőnek kell itt lenni, hanem józan gondolkodású méhészembernek.

Nem győzöm ismételni, ez egy kísérleti módszer! Vannak nagyon jó tapasztalatok, de messze vannak még az a pont ahol hátra lehetne dőlni. A söralátét hatékony hordozó, de pocsékolja a keveréket. Amikor kiveszed még rengeteg anyag van benne. Valószínűleg elég volna belőle keskenyebb csík is. Belógatva a söralátét méretét úgy kell megválasztani, hogy az valóban elérje a méheket. Például a jelenleg használatos 3x32-36 cm-es csíkok NB keretre hatva, alig lóg le a fészekig, mert ilyenkor már olyan igen vaskos mézkoszorú van kialakulóban. A törlőkendő csak az alacsony keretes családok fészekfiókjai között működik. Középmagas, magas fészekfiók esetén egyre kevésbé hatásos, de fekvőben feldobva a tetőre, nem tud semmit.

Mint mondtam nem kell ehhez atomfizikusnak lenni.

Ha olyan edényben volt lezárva amiben minél kevesebb levegő volt és jól záródott valamint sötét, hűvös helyen volt tárolva akkor akár még jó is lehet.

Sziasztok!Pár éve vásároltam az omme aproban oxálsavat vagyis port arra emlékszem hogy ugy kellett locsolni a léputcákba.A kérdésem a következő használható e ez még /megtud e romlani/ mivel mennyire kell higitani es mennyi kell egy kaptarba.A dobozra 99.5%os oxalsav van irva. Elöre is köszönöm a segitséget!