Nem sűrű, és nem terheli meg annyira a méheket mint a furetto. Ha lehetne csak ezt használnám , de az amitráz egyenlőre nállam nem elhagyható.
Kell valami ami taglózó.

3.naponként szublimálni? Az nem.túl sürü?

Lehet hogy butaságot kérdek, de Dr. Friedrich Pohl által olvasott "Varroazis" könyvében azt irja, hogy az oxálsavas kezelés kárositja a nyitott fiasítást, szublimáláskor nem károsul a fiasítás? Nem hagy hátra semmilyen káros anyagokat a méz/viaszban?

Nem esünk egymásnak!

Voltam ma is kint ellenőrizni, a 14. napon a 7 családból egynél esett egy atka tehát a chek-mite lényegében nullázott 13 nap alatt. Visszafelé gondolkodva és kicsit matekozva:

Az a feltevésem, hogy a chek mite által lehozott összes atka a család teljes fertőzöttsége. Ennyi öreg és fiatal atka bújt meg a fedett fiasban 1 szaporodási periódusban amit 13 napnak veszek. A szaporodási rátát 2,5 nek veszem. Elosztom a 2,5 el a chek-mite által lehozott összes atkát ezáltal megkapom, hogy mennyi atka bújt be eredetileg a fiasba és az a további következtetésem, hogy ezek az öreg atkák élték túl a szublimálásokat azért mert ezek nem töltenek el 2,5 napot kint a méheken a fias kikelése után. Tehát 1 és 60 óra között a fedett fiasból való kijutást követően már vissza is másztak.
Ezeket az öreg atkákat Ö betűvel jelölöm.

Ezek az atkák biztosították az új nemzedékeket, amik viszont kénytelenek a teljes ivarérettségig több mint 2,5 napot foretikus állapotban tölteni kint a méheken, tehát ezeket eléri a szublimálás.

Na most 13 napot veszek egy szaporodási ciklusnak a szublimálás augusztus 20 és szeptember 15 között zajlott ez 27 napot tesz ki, ebbe majdnem pontosan 2 szaporodási ciklus fér bele! Na most a chek mite által lehozott össz atkaszámból megbecsülöm a (2,5 el való osztással) az öreg atkák számát (Ö) majd ezt megszorozva kettővel (mivel a 27 napba kettő szaporodási periódusa van az atkának) a szublimálás által lehozott össz atkaszámhoz közeli számot kell hogy kapjak.

1. család Szublimálás össz: 28 CHM össz: 47 Ö= 18,8 X2= 37,6 - Szublimálás össz: 28
2. család Szublimálás össz: 122 CHM össz: 125 Ö= 50 X2= 100 - Szublimálás össz: 122
3. család Szublimálás össz: 34 CHM össz: 25 Ö= 10 X2= 20 - Szublimálás össz: 34
4. család Szublimálás össz: 17 CHM össz: 49 Ö= 19,6 X2= 39,2 - Szublimálás össz: 17
5. család Szublimálás össz: 153 CHM össz: 119 Ö= 47,6 X2= 95,2 - Szublimálás össz: 153
6. család Szublimálás össz: 15 CHM össz: 14 Ö= 5,6 X2= 11,2 - Szublimálás össz: 15
7. család Szublimálás össz: 7 CHM össz: 6 Ö= 2,4 X2= 4,8 - Szublimálás össz: 7

A számok viszonylag közel esnek egymáshoz a következtetésem tehát az, hogy igaza lehet Cerananak abban, hogy 3 naponként szublimálva nagyjából az újszülött atkákat sikerül leszedni, az öreg atkák meglépnek előlünk.

A képet kicsit árnyalja az, hogy többen tapasztaltuk, hogy májusban júniusban 3 naponként végzett 4.-5. szublimálás után 0 atka esett. Én megmondom őszintén, mivel tényleg mind a 30 hig aljas családnál 0-1-max 2 esett nem kezeltem tovább ekkor akár 1 hét is kimaradt Pedig lehet végig kellett volna nyomni 8 kezelésig és már akkor is írni a számokat.

Arra mindenképpen jó az egész, hogy próbálok perspektívában gondolkodni. Írni kell a számokat, előre kell gondolkodni, kritikusnak kell lenni minden eredménnyel szemben és ki kell ismerni a lehetőségeket.

Nehogy egymás torkának essetek már! Szerintem Richárd kísérletei, nevezzük annak, nagyon tanulságosak!. A foretikus időszakra vonatkozóan, illetve, hogy akkor meddig is lehet a kaptárban aktívan az oxálsav amely kifejti hatását. Vagy a fedettből pótlódik az atka, vagy esetleg túléli a méheken (potrohgyűrűk közé húzódva), vagy ha már pár óra alatt csökkenne az oxálsav mennyiség a kaptárban, már nem halálos az atkára?!. Engem pl érdekelne, hogy kezelés után a méhek által használt lépeken, amin tartózkodnak is méhek, meddig és mekkora mértékben van jelen az oxálsav.
De mivel R. nál folyamatosan kontrol alatt volt tartva, így a vírusfertőzöttség aránya is jóval kisebb, ez sem elhanyagolható tény!
Bár nem vagyok biztos abban sem, hogy ez a folyamatos kezelés a járható út, de tanulságos az biztos!

Üdv. méhésztársak!
Én még nem vettem ilyen csodakészüléket ezért is olvasom rendszeresen az irásaitokat és a szócsatáitokat. Használok én is oxálsavas készítményt az Apioxot és csurgatással. Ezt a kezelést egészítem ki tak-tikkal,nagyobb méhészeinknél olvasott módszerekkel. Volt család veszteségem de nem írnám mindet az atka és annak kezelésének a számlájára.
Osztom azt a véleményt,hogy eltérőek a méhészetek,hely,röpkörzet,év,megye szerint is.
Ja és nefelejtsük el,hogy ez egy szakmai és talán baráti fórum,ahol eszmecsere zajlik,hogy okuljunk vagy tanuljunk belőlük. Mind ahogy ezt már máshol is leírtam.
Köszönöm

Az a gondom ezekkel a hőmérséklet értékekkel, hogy nem az oxálsav hanem az üst külső hőmérsékletét mérik. Ha a kínai műszerek mérési pontosságától eltekintünk, akkor sem tudunk semmit az oxálsav tényleges hőmérsékletéről.
Nekem Igi által készített készülékem van. Nálam a 190 C-ra állítva többször eldugult a cső, lelőtte a kupakot illetve az oxálsav egy része a cső végén kondenzált.....
Nem ragozom, az enyém 205 C-ra van állítva így működik folyamatosan, nincs dugulás.
Igaz én a kijárón befújva szublimálok, de amikor a nem tökéletesen záró menekülőtér alatt jön a "füst" az bizonyítja, hogy átjárja a kaptárat.

Richard!
Kétszer is végigolvastam az írásom,nem volt az annyira durva mint ahogy te reagáltál rá.Sárdobálásba nem megyek bele.
Csak egy tanács:
Próbáltam én is a keretsorok közé fújni az oxált,de nem jó mert egyből kicsapódik az anyag a kereteken és a közelben lévő méheken.A keretek alá vagy fölé a menekülő térbe fújd,kijárót zárni nem kell!

Érdekes hogy hasonlóak a tapasztalataim mint Polai Richárdnak. Annyit mondjátok hogy újra tesztelni kezdtem mit tud az anyag, mert nem hittem már magamnak sem.

Kedves Igi! megpróbálok nem hozzád hasonló stílusban válaszolni.

Szubli-prom van, te ugyan ezt gyártod csak más néven. A fészek közepébe koncentráltan kerül az oxálsav befúvásra egy 8 mm-es lyukon át. A lyuk a két középső keret alkotta léputcába nyílik. 190 fokról indítom a gépet, lehűl 167 re és mire újra 190-en van kiürül az üst. Egy ideig zártam a kijárókat is, de semmi de semmi különbséget nem tapasztaltam a hatásfokban, ezért ettől már egy ideje megkímélem magam. 4 cég oxálsavját próbáltam ki az elmúlt 2 évben. Molárosat használok.

Rendkívül primitív módon szemléled az eredményeket. Ahelyett, hogy elgondolkodnál a technológia korlátain.

Akkor csináltam volna "szarul" ha az oxál nem hoz le semmit, de láthatod több családnál közel egyformán hozta. A lényeg itt, hogy végigcsinálsz 24 -25 napot átfogó kezelést, ahogy írtam és nem tudsz nullázni. Ennek több oka lehet, ezekre is utaltam.

Igi csak annyit tudok mondani, ha ennyire magabiztos vagy gyere és méhészkedj Zalában. És igen itt is van aki csak amitrázzal védekezett tavaly is mégis termelő családjai lettek. Az ilyen szerencsés helyen van.

És olyan is van rajtam kívül ismerősöm, aki hetente majd 4-5 naponta szublimált. Nullázta vele az atkát októberre, leszedett ő is 2-3 ezer atkát tavaly és tavasszal kénytelen volt méheket venni. (Ő túl későn kezdett 4 napozni) És van olyan ismerősöm Pécsen (a tesóm barátja), aki szintén 4-5 naponta szublimált tavaly és idén 43 családból 30 termelő lett.

Minden év más, megyén belül, röpkörzeten belül is nagy különbségek lehetnek, vannak atka szempontból szóval még egyszer gratulálok a hozzászólásodhoz mások is sokat tanulhatnak belőle.

Köszönöm szépen a választ.

Polai.Richard! Vagy te csinálsz valamit kurva szarul,vagy én valamit kurva jól. Tavalyi évben az atka elleni kezelésem: akác után 1 szublimálás. Napraforgó után: szublimálás 4x 5naponta,ezután 3 hét szünet és ismét egy sorozat 4x 5naponta. Zárókezelés októberben-novemberben 1-1 szublimálás. A méhek szépen átteleltek(210 család),atka problémám nem volt. Az idén ugyanezt csináltam,eddig hasonlóak a tapasztalataim. Eü. felelős vagyok látom a környék méheit,és azt látom aki úgy csinálja mint én ott szintén nincs probléma. A taktikos furettózás hatásfoka az idén nagyon gyenge.Tegnap voltam egy méhésznél aki napraforgó után 2 sorozatot furettózott,egy keret egyik oldalán 6 atkát számoltam,volt méhecske amin kettő is volt.Egy másik méhész egy hónapig furettózott 3 naponta és még mindig 20-40 potyogott neki.

Richárd.
Elektromos, vagy gázos szublimálód van?

Akkor még hozzátennék annyit, hogy már többször megállapítottuk, hogy egy méhészeten belül általában a családok ~10%-a erősebben fertőzött mint a többiek. Legtöbbször nem is egymás melletti családokról van szó.

Na most már olyan vagyok mint Columbo, hogy háromszor visszalépek az ajtóból és még elgondolkodok valamin, amit megosztok....

Szóval a szublimálás lehetővé teszi, hogy januárban, februárban, márciusban, áprilisban, akác alatt, akác után, napra alatt napra után is kezeljek. Ez nagyon fontos, hogy már nem arról fog szólni a méhészkedés, hogy majd augusztusban leszedem róluk az 500 atkát, hanem arról, hogy egész évben ne legyen több 10 nél! Ezt jelenleg csak ezzel lehet megoldani.

A másik, amit meg kell jegyeznem, hogy augusztus 20-án amikor belekezdtem a kísérletbe ezeknél a családoknál 7-8 keret fiasítás volt! Magyarul jóval nagyobb élettere volt az atkának. Szeptember 17-tól a chek mite koncentráltan az összeszorult 2-3 kereten lévő bő tenyérnyi fiasítás között kellett, hogy dolgozzon. Egyszóval nem egyforma feltételek mellett "küzdött" az atka ellen a két hatóanyag.

Sajnos, vagy hála istennek, a többi családnál nem voltak ilyen magas számok, lehetséges hogy a szublimálás is az összeszorult fiasnál hasonlóan hatékony! Másrészt egyértelműen szublimálás lesz a többszöri záró kezelésem.

Még annyit tennék hozzá az előzőekhez, hogy én mégiscsak az oxálsav mellett szavazok és nálam továbbra is ez lesz a fő kezelés mert csak idő kérdése és megint atkatengerrel fogunk küzdeni és hát próbálja meg valaki 2 naponta furettózni őket. Szerintem a negyedik, ötödik kezelésnél már elkezdődnének a gondok, a nosema spóraszáma meg biztosan az egekben lenne atka meg még mindig lesz rajtuk.

Vagy például a chek-mite napközben max 20 fok volt amikor beraktam, mégis két kaptárnál is jó két ökölnyi méhecske gombócba húzódva menekült fel a fólia fölé a menekülőtérbe, és csak a 6. napon mentek vissza a keretekre pedig éjjel 9 fok volt csak. Vagy ha kihúzom a hig aljat, ahol a chek-mite van ott a legerősebb a viasz morzsalék. Teljes erőből próbálnak megszabadulni tőle.

Magyarul ezek a szerek megviselik a méheket. Az oxálsav nem viseli meg őket, legalább is én úgy látom, viszont a hatékonyságának vannak határai és ezeket kell pontosan megismernünk. És a másik ami nagyon fontos a visszafertőzés mértéke, mivel kapcsolatban csak találgatunk!

Ezért kéne összehozni azt a kíséreltet, hogy háló alá egy család, úgy kezelni, ki lenne küszöbölve a felülfertőzés és tudnánk mi a helyzet...

Szóval augusztus 20 -án kezdtem újabb kör szublimálásba. Idén áprilisban kezdtem és tanultam a tavalyi év 4-5 napos közzel végzett kezeléséből ami teljes kudarccal végződött. Bár őszintén nem egészen teljes kudarc volt ugyanis maradt 90 családom a 120 ból javarészt 3-4 félkereten... Tanulság nem lehet büntetlenül megúszni 3-4 ezer atkát. Ugyanis tavaly május végétől szeptember végéig nem sikerült 100 alá vinni a hullást 35 szublimálással és 21 furettós amitrázos kezeléssel sem. Amitrázt 3 naponta kapták, oxált 5 aztán 4. naponta. Ez 50 feletti kezelés és október 15 után értem oda hogy 10 alá kerültem. Nem véletlen került összeroppanás szélére vagy roppant össze Magyarország méhállományának nagy része!

De térjünk rá erre az augusztusi sorozatkezelésre. Ennek az eredménye inkább azt mutatja, hogy a méhek jól tűrik az oxálsavat. mintsem azt, hogy ez a tökéletes megoldás az atka ellen. A következő számsorok jelentése az lesz, hogy SZ= 3 naponként végzett szublimálás után hullott atkák száma CHM= chek-mite. Itt a csíkok berakása után a 3. a 6. a 12. és ma vagyis a 13 napon számoltam. Az ezen számolások alkalmával lehullott atkák száma lesz a számsorban. Szóval nézzük a számokat:)

1. család SZ: 2-0-1-18-1-5-1- CHM: 15-13-13-6 Szublimálás össz: 28 CHM össz: 47
2. család SZ: 5-10-13-11-19-30-17-17- CHM: 43-51-31-0 Szublimálás össz: 122 CHM össz: 125
3. család SZ: 0-8-2-1-3-7-6-7- CHM: 2-16-4-3 Szublimálás össz: 34 CHM össz: 25
4. család SZ: 0-2-1-1-3-3-2-5- CHM: 19-9-11-0 Szublimálás össz: 17 CHM össz: 49
5. család SZ: 1-38-22-15-13-7-22-35- CHM: 29-33-53-4 Szublimálás össz: 153 CHM össz: 119
6. család SZ: 8-2-0-2-0-1-0-2- CHM: 1-6-6-1 Szublimálás össz: 15 CHM össz: 14
7. család SZ: 2-1-1-3-0-0-0-0- CHM: 1-2-3-0 Szublimálás össz: 7 CHM össz: 6

Amire én ebből következtetek: Augusztus 20 tól szeptember 15 ig a 3 napos oxálsavazás a gyengén, szinte alig fertőzött családoknál kordában tartja az atkát. Az erősebben fertőzött családoknál mint a 2-es, 4-es 5-ös a 3 napos szublimálás majdhogynem megbukik. Egyértelmű nekem, hogy csak az az atka pusztul el a szublimálástól ami a befúvás napján találkozott vele. A 2 -es és 5 ös család esete elgondolkodtató! Az atka fejlődési ideje 10 nap ha jól tudom. Ahogy hűl az idő a fias kelésében + 1 nap simán előfordulhat. A chek-mite 2017.09.17 én került be 09.20 án számoltam először és ma vagyis 09.30 án számoltam az utolsót. Ez 13 napot fog át, tehát egy teljes fedett ciklust. Na most jól látszik hogy a 2-es családnál 125 atka potyogott összesen a chek mite -tól. A szaporodási rátát ha 2,5 nek veszem de ha valaki szerint többnek kell venni majd javítson ki, akkor a 2-es családnál a szublimálásos kört 50 atka élte túl. Ebből lett 125.
Az 5 ös családnál 47-48 atka élhette túl a szublimálást és ebből lett 119 amit a chek mite mint tartós hordozó hozott le.

Szóval ennél erősebb fertőzés esetén mint amilyen a tavalyi év egésze volt. 2 naponta, vagy 13 napon át naponta kellett volna kezelni. Amikor 5-6 alkalmas 3 napos közzel végzett sorozatkezelésnél minden alkalommal 100 körüli atka potyog, akkor a nem kezelt 2 napban majdnem ugyan ennyi atka mászik vissza a fiasba. És most itt lehet vitatkozni, hogy mennyi a foretikus idő, de én már kételkedek a 2 napos "kötelező" foretikus időben is. Ezzel kapcsolatban további kísérletek kellenének.

Na most rühellem a chek-mite ot a kumafosz idegméreg. Rühellem az amitrázt is. De jól látszik, hogy sajnos vagy a fél életem szublimálással fogom tölteni, vagy használom ezeket is, persze minél kevesebbet.

Idén nagy különbségek vannak a családok fertőzöttségében, vannak amik alig mások meg nagyon atkásak ugyan azon méhészeten belül. Ilyenkor lenne jó, ha minden család alatt hig alj lenne, és mindet egyénileg lehetne kezelni. Akkor nem rakná be a méhész a teljes állományba a kumafoszt.

A kumafosznál még érdekesség, hogy minden számolásnál elég sok mozgó atkát láttam, szóval csak idő kérdése néhány közülük túléli a mérgezést, nem hig aljas kaptárnál visszamászik az aljdeszkán gyalogló méhekre és szaporodni kezd...

Jó az oxál, de vannak határai... Kéne a hideg tél, kéne a fumagilin, és mindeki részéről nagy nagy odafigyelés!

Remélem sikerül jól megszerkesztenem a hozzászólást...
Na a lényeg hogy tényleg rogyásig oxálsavazom őket... a képek ma készültek a két félboci fészekfiók közé fényképeztem be.
Bocsi ha nem mindenhol látszik a 10 keret, de 7-8 keret esetleg 9 is kivehető... a lényeg talán látszódik.

2 naponta 3 naponta kapták. Mikor hogy volt időm és idén is kb 40 szublimálást kapott egy család. Nem 2 gramm oxállal hanem 3 gramm per család. Augusztus 20 és Szeptember 15 között 3 napos közzel egész pontosan 8 szublimálás volt ennek az eredményét a következő bekezdéseben leírom.

Nem.
Feletetéshez, nem híg szirupot használok, hanem 1:1-esnél töményebbet 60% körülit.
Szeptember 20-ra amúgy sem árt kiszorítani az anyát, de még ilyenkor is van helye fiasnak.

Ha feletéskor már nincs fent a méztér, nem szorul meg az anya a sok híg szirup miatt?

Nem viccelek.
Én augusztusban , feletetés előtt, leszedem a méztereket.
Akkor még furettóval, amitrázzal kezeltem.
Hűvösebb időben az amitráz véleményem szerint nem ajánlott, ilyenkor kaphatnak oxálsavat.
Az oxálsavval nem hiszem, hogy fiasításos időszakban nullázható az atkaszám, ezért nem is erőltetem sokáig.

Nálam télapóra kapnak még egy oxálsav kezelést. Ez úgy értendő, hogy november végén, december elején van általában egy enyhébb időszak amikor a fürtök fellazulnak, olyankor jó hatásfokkal írtható az atka.

Viccelsz lehetetlen lenne leszedni.... Holnap leírok részletesen számokat. Augusztus 20 tól szeptember 15 ig három naponta szublináltam ezután a családok egy részéhez chek mite-ot raktam be. A chek mite 12 napja van bent. A családok fertőzöttsége erősen eltérő. 10 család atkahullását írtam. 8 nál minden kezelés után 10 alatt maradt az atka. 2 nél többször esett 20-30 között. Ennél a kettőnél 9 szublimálás után a check mite 12 nap alatt 100- 130 közötti atkát hozott le. Én ebből arra következtetek hogy az oxálsav is csak a befúvás napján hatékony igazán. Valamint erősebb fertőzöttség esetén át kell gondolni a vele való kezelést. 2 naponta is kezeltem év közben. A méheket kíméli. Ezt amitrázzal nem lehetne megcsinálni. Múlt héten 9 fok volt amikor kezeltem. Ekkor még hatékony. A tömör fürtöt is le fogom szublimálni idén bár kérdéses hogy a szubli-pro és hasonló szublimálók mennyire tömődnek majd el 0 fok alatti hőmérsékleten. Télen kezeltem már mite gunnal de a bejuttatot sav mennyisége ezzel bizonytalan. Holnap csinálok pár képet is a méhekről és felrakom. Nem lehet túladagolni az oxált ez biztos. 2 naponta 2-3 gramm / család nem okoz gondot. Viszont még nem tökéletesen megoldott hogy pl két géppel folyamatosan egyedül tudjak dolgozni. Nosema spóraszámot még nem tudok nézni de nemsokára veszek mikroszkópot és jövőre összehasonlítom hogy hat a spóraszámra az amitráz illetve az oxál.

Én a mézteret ilyenkor már levettem.
Célszerűbbnek tartom így a szublimálást, mert így az oxálsav oda kerül ahová szánjuk.
Az oxálsav sói természetes összetevői a méznek. Oxálsavas kezelés után 1-2 héttel semmilyen eltérés nem mutatható ki a kezeletlen családokhoz képest.

Üdv mindenkinek!
Oxálsav szublimálás előtt le szoktátok venni a méztéri fiókokat?
Vagy a jövő évi mézből már nem mutatható ki az idén befújt oxálsav?
Előre is köszönöm, annak aki válaszol.
Üdv Attila.

A idézett válasz egyébként Polai. Richard tól származik, biztosan válaszol ő is, hogy megviseli e vagy sem. Az én véleményem, szerintem nem(meg akkor valószínű ő sem csinálná) ha ez más szerrel történne biztosan. Jókor, jó időben, hogy a leghatékonyabb legyen az a pár kezelés.

Köszi. Ennyi kezelés azért már megviseli a családot, nem?

Megkerestem már neked, egy fórumtársunk hozzászólását (atka első oldal amúgy), hátha segít

"Idén is majdnem minden héten kezeltem május végétől oxálsavval. Összesen 2 hét maradhatott ki. "

Üdv. Hányszor szabad szublimálni egy évben?

Én meg csináltam egy olyan keretet, ami a fiók teteje és a menekülőtér közé helyezve, beenged egy mézes lépet is, ha kell és van rajta egy furat is, ami a szublimálást lehetővé teszi. Megjegyzem, húsz család, húsz keret. Etetésre, szublimálásra is jó. Most éreztem először, hogy az oxál, oda került, ahol a helye. Előadáson hallottam Hegedűs Doktortól, hogy az oxálsav mikroszkopikus részecskéi lefelé hullanak, ezért felülről kell bejuttatni. A takarást ezidőre feltettem a rostaszövet tetejére.

Nálam a fészek közepén van a lyuk ,mert a keretek tetején fólia van.

Bizony kitódulnak, ha a kijárón keresztül kezelünk. Jövőre csinálok furatot a menekülőtérre, azt gondolom úgy a leghatékonyabb, mert így jön ki a kaptárból a legkevesebb anyag.

Jogos. Ma először szublimáltam hátulról, furaton keresztül és nem a kijárón. Nem jöttek ki, bezzeg mikor elölről kapták, jöttek rendesen.

Én nem tapasztaltam még, hogy kitódulnának a méhek a kaptárból szublimáláskor.
Télen is szublimáltam már +4 C-ban, hajnali 4-kor is rendszeresen ősszel és nyári melegben reggelente is, amikor már repkedtek. Felzúgnak, szellőztetnek, de nem jöttek ki.

Szia!
Nincs még a hátam mögött nagy tapasztalat, de szerintem csak akkor szublimálj, ha a méheket nem veszelyezteted egy esetleges kitódulásnál. Előfordul, hogy kiözönlenek a kijáró köré és ha ott hidegebbet kapnak, akkor ledermedhetnek......

Köszönöm a választ!

Szabad alkalmazni szerintem akár 0 fokban is, csak nincs értelme, nem hatásos. Plusz 5 fok fölött ajánlják, hogy a fürt egy kicsit fellazuljon és be tudjon jutni a füst oda ahova kell neki.

Sziasztok!
Oxálsav szublimálást milyen minimum külső hőmérsékletnél szabad még alkalmazni?

Ha a szűrőn használat közben átjön bármilyen szag már rég rossz. A nagyon kis tartományban lévő port is képes kiszűrni, ami belélegezve azért veszélyes mert megtapad a tüdőn és nem tud leválni a hörgőcskékről. A szublimált oxálsav is ebben a tartományban van plusz még mar is. Ha rossz a maszk vagy használódik el átjönnek rajta a szagok és marni fog az oxálsav is. Nem kapar a torkod tőle hanem marni fog. Neslernél direkt a szublimáláshoz ajánlott szűrőt rendeld meg. Egy szezont is kibír akár.

Az enyhe légszomj meg esetleg szédülés vagy fáradtság érzet amit érezhetsz még az oxigén hánytól van mivel erősebben kell venni benne a levegőt meg kevesebb levegő jön át rajta literre értve. De én ezt csak másfél -2 óra után érzem néha.

Akkor nem azt kaptam amiért fizettem.

Én szublimálás után még sohasem éreztem semmit.

Az én szűrőbetétem még alig használtam. Használat után mindig egy zacskóba zárom hogy ne kapjon levegőt mivel nem zárható, ennek nem tudom van -e jelentősége. Használat után érzem hogy kapar kicsit a torkom, meg kicsit be vagyok rekedve. Köszönöm a linket Igi, beszerzek egy ilyet. Te veszel észre ilyesmit ha használódik elfelé?

Nesler webáruház. Minden évben augusztusban a kezelések előtt betekerek egy új szűrőbetétet.
Én ilyet használok: http://nesler.superwebaruhaz.hu/item/322246

Szublimáló felhasználókat kérdezem hogy van-e valakinek valami bevált gázálarc szűrő beszerzési forrása? Konkrét tipusokra lennék kíváncsi, meg hogy ki honnan tudja mikor kell cserélni. Jelenleg nekem egy ABEK2 P3 szűrőm van, de nem dobom el tőle az agyamat. De lehet valami selejteset vettem.

elméletben őszi -téli időszakban fiasításmentes állapotban 1x alkalmazás

Sziasztok.
2 oxálsavas csurgatás között mennyi időnek kell eltelnie? Vagyis meddig van hatása a csurgatásnak?

A citromsavnak és a természetes illatos anyagoknak lehet szerepe az atkairtásban, költésmeszesedés ellen, a méhek takarító ösztönének felerősítésében. Kontrolt nem csináltam, hogy jobb-e, mintha vízben oldottam volna. Más szerintem citromlével nem kísérletezett.
A zárókezelést már vizessel csináltam én is, nehogy az illattal nagyon megzavarjam a méheket a hidegben.

???
Miért pont abban? Más is alkalmazza ezt a módszert?

Köszi mindenkinek a hsz-st!

Valószínű, az sem mindegy, mennyi oxálsav van az oldatban. Nálam egyik évben volt olyan család, amelyik 7-szer kapott. Anyaveszteség nem volt, azonnali méhelhullás sem, persze itt hullott atka bőven, tehát nem bomba család ment a télbe. Viszont az oldatban csak 20 g oxálsav-dihidrát volt, és 200 g cukor, mindez Olympos citromlében.

Az oxálsavas csurgatás elméletileg egy évben kétszer ajánlott,mert anyavesztést is okozhat.Aztán írták páran,hogy többször használták és soha nem volt anyátlan család emiatt szóval eltérnek a vélemények.