Szeretném említeni a decemberi számban leírt zsírsav etil észternek tulajdonított jelentőséget. A lefedés előtt álló sejtekből áramló illata indítja el a foretikus atkák sejtbe vándorlását majd pete érését. Ezzel magyarázható a párzott áttelel atkák petézése a fiasítás beindulásánál.Ennek ismeretében átértékelődött a védekezés is.

Szerintem ez tőlem származik. Nem pontosan ezt írtam, ezért fontosnak tartom a kérdést tisztázni. A magyar füstöléses atkairtási technológia azon alapelv mentén alakult ki, hogy a két naponkénti füstölés esetén el lehet érni az összes atkát, mielőtt ismét bebújna az álca mellé. Ez az, ami nem igaz. Nincs ilyen kötelező foretikus idő az általam ismert szakirodalomi adatok szerint. Ha az atka kikelést követően azonnal bebújásra alkalmas álca mellé kerül, akkor véleményem szerint azonnal be is bújik. Legalábbis az öreg atka. A fiatal petefészke éretlen, ezért annál logikus az, hogy nem igyekszik vissza a sejtbe. Tehát elképzelhető, hogy ekkor a fiatal atka feromonálisan még nem érzékeny arra, hogy kiváltsa a bebújási ingert. A hibátlanul működő petefészek esetén a feromonális inger pedig kiváltja a bebújási ingert. Ez így nincs sehol leírva, de az sem, hogy az atka két napig nem fog bebújni a fiasba a kelést követően. Az átlag foretikus idő jelenthet kisebb és nagyobb szórásértéket. Tehát mondjuk 4 nap átlag foretikus idő lehet 2 és 6 nap szórással, és lehet 0 és 8 nappal is. Én csak azt állítottam, hogy sehol nem olvastam olyant, hogy 2 nap feletti lenne a szórás. Tehát nincs kizárva a 0 nap. Ez utóbbival ugyanis rengeteg dolgot meg lehet magyarázni, mint pl. a rezisztencia kialakulásának magyarázatát a dózisfüggőséggel. A rövid foretikus idejű atka sokkal kevesebb hatóanyaggal találkozik, az nem öli meg. A génexpresszió azt jelenti, hogy a genetikai anyag tartalmazza a védekezéshez szükséges gént, de nem feltétlenül működik. Kell hozzá egy anyag, ami beindítja a működést. Ez az operonelmélet. Laktóz operon esetén csak akkor termelődik laktáz enzim,ha van laktóz. A fiatal újszülött atka, amelyik még nem találkozott az amitrázzal, nagy valószínűséggel nem termeli az amitráz bontó enzimet, akkor sem, ha a szükséges génnel rendelkezik. Azok az atkák, amelyek csak annyi amitrázzal találkoznak, hogy annak mennyisége kevés az elpusztításához, azoknál beindul a gén működése. Erre a legjobb alkalom az, amikor hamar bebújik a sejtbe. Ott védve van a kezeléstől, van idő elegendő enzimet termelni. Ez a magyarázat arra, hogy a kezeléstől potyog az atka, de nem akar elfogyni. A hosszabb foretikus idejű (vélhetően fiatal) atkák pusztulnak, a rövid foretikus idejűek pedig szaporodnak.
Mindezekből viszont az következik, hogy az a helyes atka elleni kezelési módszer, amelyik folyamatosan lefedi a 12 napot. Régebben én sem ezt mondtam, mert szentírásnak vettem azt, hogy létezik a legalább két nap foretikus idő. Más kérdés, hogy én pont az ellenkezőjét vallom annak, mint Te: Nem több ciklusra elegendő tartós műanyag hordozót kell használni, hanem olyant, amelyik a tizenkét nap alatt egyenletesen magas dózist biztosít,amelyik azonnal elpusztítja az atkát, az nem képes bemenekülni a sejtbe, és elkezdeni termelni a hatóanyagot lebontó enzimet.Szerintem erre sokkal jobb megoldás az, ha akár három- négy naponta cserélem a "tartós" hordozót, pl. papírzsebkendőt. Az más kérdés, hogy a méhcsalád mekkora adagot képes elviselni! A kezelési módszer határát a méhcsalád tűrőképessége határozza meg. Tehát elképzelhető olyan eset is, hogy a dózis növelésével az atka még pusztítható lenne, de a méhcsalád nem bírja. Vagyis nem lehet rezisztenciáról beszélni, csak toleranciáról, mégsem lehet az adott szer adagját tovább növelni.

Pörgetés utolsó napjai a fészkezések nálunk. Ekkor ( is ) kitörjük az építtető keretet, meg átnézzük a fészket. Ha pörgetünk fiast az azért van, mert azon a kereten valamiért több herefias van, megy a villázókhoz. Értem Molnár Jenő cikkének fő mondanivalóját, de részemről úgy vagyok vele, hogy ha csak egy atkát is kiszedek már megéri. Egyébként a valós atkaszámot tényleg az első herefiasokból lehet jól megállapítani.

Szia!

Kétszeri kivillázás az kevés az irtáshoz, rövid foretikus idejű atkák gyérítésére jó. Évtől függően 4 -5 alkalom szükséges az atkapopuláció 95%-os gyérítéséhez. Mindenképpen érdemes építtetőkeretet készítve foglalkozni vele függetlenül a jól ismert szlogentől ( Atkacsapda, méhészcsapda ) amivel én nem tudok egyetérteni.
Feltétele az erős család, mivel a gyengébbek jó ha kétszer míg az erősebbek akár 6 szor is munkát adhatnak az év folyamán.
80 családnál 3 -4 órával növeli meg a ráfordított időt, meg a méhek is többlet energiába kerül. De valamit valamiért kérdést kel mérlegelni.


Múltkor elkezdtem vázolni atka elleni védekezésem amit töröltem, ebből pár gondolatot idéznék a témával kapcsolatosan, hogy érthető legyen mit értek én a rövid foretikus idejű atkagyérítés fontossága alatt.

„a két évre előre megtervezett atka elleni védekezésem során. Egyazon kémiai szert egy évben csak 1 kezelésre, vagy sorozatkezelésre használok a pihentetési idő min. 8 -9 hónap.
Tudom, hogy Cerena a maga elmélete alapján megcáfolta ezek létjogosultságát, ezzel nem akarok vitatkozni.
Soha nem ötletszerűen válogatom a szereket, beavatkozásokat.
A herecsapdázást sajnos minden második évben használom csak ekkor az első herés keretet hagyom kikelni ekkor párhuzamosan timolt használok majd két herés kerettel ( ½ nb keret alsó fele a herés amit mindig újraépíttetek ) Családok hangulatától függően 4 – 6 alkalommal kerül kivágásra.
2 éves ciklus során Api L var, herecsapdázás, amitráz furetto sorozat (szeptember ), oxálsavas zárókezelés ( december), Apivar ( akác után ), fluvalinát ( augusztus), hangyasav ( szeptember ) kumafosz zárókezelés ( december ) és ciklikusan ismételve.
Úgy gondolom nem használok más szereket mint mások.
Mégis mást tapasztalok a szükséges ( általam alkalmazott ) dózis tekintetében mint amiről olvasok.
Tavalyi évben alkalmaztam az Apivart nálam szépen teljesített igaz kétszer kelet áthelyeznem fiasítás közé a ciklus alatt mert mindenáron kiakarták kerülni, és csak akkor hatásos a kezelés ha a méhek érintkeznek a lappal. Ha kikelt a fiasítás visszafogják rágni a lépeket, hogy kitudják kerülni a lapot, ezt nem várom meg.
Véleményem szerint, ha nem érnek hozzá akkor a hatóanyag a lapban marad nem szabadul fel ez a nagyszerű ötlet ebben és pont ezért alakul ki a hatóanyag ily módon történő bejuttatása alkalmával nehezebben a tolerancia mint a furettozás alkalmával, a papirlaposról nem is beszélve. Többször átgondoltam a bejuttatott hatóanyag szintjének csökkenésének folyamatát és ennek hatását az atkák szaporodását gátló toleranciaszintjének fokozatos emelkedése szemszögéből. Ellenben a házi készítésű falapos, papírlapos, lámpabeles stb védekezések okozták a legnagyobb kárt azon méhészetekben ahol ezt alkalmazták főleg ha még a dózisokat is folyamatosan növelték.
”
.

„Számomra jelenleg még nincs alternatívája ezen tartós hordozóknak a „ bejuttatás módjához történő alkalmazkodás szemszögéből”
Itt egy kicsit bővebben kifejteném mire is gondolok én a régóta hangoztatott bejuttatás módjához való alkalmazkodás kapcsán.”

.2015.01.07. 02:38 Az alábbiakat írtam.
„Nem vagyok bioméhész, az amitrázt is használom, de el kell fogadnom a jelenlegi
ismereteim alapján, hogy a jelenlegi módszerekkel használt kémiai szerek segítségével tartós
hosszú távú eredményt nem tudunk elérni.
Pár év alatt alkalmazkodni fog az atka és nem csak a hatóanyaghoz hanem a bejuttatás módjához
is.
( Tudom nem leszek megint népszerű mert megint olyan példát kerestem ami szöges ellentétben
van a fórumon közmegelégedéssel elfogadott tényekkel.)
Német megfigyelések alapján csökkent a timol hatékonysága
Mivel a timol alapú szerek nem tudják folyamatosan ugyanazt a hatásfokot biztosítani.
( igaz lehet ez más olyan szerekre is amik atkaölő hatásukat, csak hosszabb ideig tudják kifejteni
Ezáltal egy rövidebb foretikus fázisú atkaszelekció megy végbe, így az atkák rövidebb ideig, kevésbé vannak kitéve a szer hatásának. „

Véleményem szerint ha az atkapopuláció átlagos foretikus idejét 5 -11 nap közé tesszük az atka egyedek foretikus ideje 1 – 20 napra tehető.
Arra viszont, hogy csak az első sejtfoglalás előtt hosszú ez az időszak és a következő foretikus szakasz rövid ( pl 1 nap, nem tudom ki állította ) nem mernék mérget venni.
Az általam olvasott kísérletben nem találtak egyértelmű összefüggést.
Ebből én azt feltételeztem, hogy genetikailag meghatározott. Így mikor csak olyan védekezési módszereket alkalmazunk ami leszelektálja a hosszabb foretikus idejű atkapopulációt egy idő után azt tapasztaljuk, hogy bevált módszerünk hatásfoka nem éri el az elvárt szintet.
Nem kívánom tovább ragozni, csak azért írtam le, hogy saját gondolatmenetem kapcsán érzékeltessem miért tartom kihagyhatatlannak, hogy beiktassunk olyan módszereket melyekkel biztosítani tudjuk a szelekciós egyensúlyt ( A rövid foretikus idejű atkákat is gyérítsük. Erre használom a herelép kivágását és az érintkezés elvén működő tartós hordozót. Az Oxálsav sem alkalmas maradéktalanul a feladatra.
Természetesen nem azt állítottam, hogy nem lehet, csupán egy szerre alapozni védekezésünket, csupán egyre többször, gyakrabban kell, amíg el nem érünk egy olyan terhelési szintet ami káros már a méhek számára.
Még nem néztem utána, de érdemes lenne kizárni az oxálsav káros hatását a méhek izommunkájára, ami téli telelés, tavaszi fejlődés tekintetében is fontos lehet. )


„ Furettozás alkalmával jelenleg 5 dl parafinolajba 12 ml tak tik kerül családomként 0,75 ml az adag.
2,2 mg amitráz/család, ( egy pöffentés nálam ) talán kicsit alacsony értéknek tűnik a 6 mg/ család, vagy már ennél is magasabb értékekhez képest.
A dózis nagyságát mindig a kezelésre fogékony atkapopulációhoz igyekszem beállítani, hogy a hatásfok 90% fölötti legyen.”
( az atkák 90%-os gyérítéséhez 1 egység hatóanyagra van szükség a 95%-os hoz 4 egység szükséges. Akkor hosszútávon talán nem is célravezető a 95%-os hatásfok, mivel lehetőséget adunk a genetikailag már alapból ellenálló atkák populációjának térhódításának, Inkább beiktatok még egy
kezelést )

Mint többször is hangsúlyoztam 2009-től itt is, nem a dózis és gyakoriság növelése a célravezető, hanem a megfelelő szer a megfelelő időben kérdéskörére helyezném a hangsúlyt.

2012.02.19. 14:10  az alábbi általános szöveget írtam ezzel kapcsolatban.
Természetesen nem szabad mivel a alkalmazási engedélye nincs a méhcsaládok kezelése kapcsán.
De mint tudod, minden kismértékben gyógyszer, nagymértékben méreg.
De ha konkrétumokat írtál volna talán tudok pár sort írni az adott összetevő kockázatelemzéséről.
Ezért szükséges csak a megfelelő mennyiségben és időben a várható előnyök és hátrányok mérlegelése után
szigorú technológiai fegyelem mellet alkalmazni. Ezzel sokat nem mondtam tudom, de sokunk számára ez
a mai napig nem tudatosult.( Ami az atka elleni védekezés kapcsán sokkal inkább érdekesebb )

Itt most abbahagyom.

50 család az olyan 2 db 8 órás műszak kb. Hát nem kis meló. És ez kétszer.
Az építtetőbe lehet nem bújik be annyi atka, mint az elszórt herefiasokba.

Szerintem rettentően időigényes lenne a kivitelezése. Igaz hogy kéthetente végig kell nézni a fiast a csalàdoknál az ok., de mire még végig is villàzod az egész állományt rájössz hogy jobban jársz egy építtető kerettel.
Szerintem.

Lehet 3-4 családnál, de nagyobb állománynál szerintem szinte lehetetlen
Üdv. Jóska

Az mennyire lehet eredményes atkairtás, ha akác előtt és után kivillázzuk az összes herefiast (nem építtetőkeretes méhészet)?

Az atkapopulációban mindig van pár százaléknyi olyan atka mely nem fog annál a méhcsaládnál sejtbe bújni amelyiknél kikelt. Az atka szívott méhek tájékozódóképessége romlik, ezért egy erős atkafertőzés következtében elnéptelenedett család méhegyedeinek egy része nem elpusztul hanem megtalálható más családoknál ( szándékosan nem szomszéd családokat írtam, mivel elég érdekes szórásképet tud produkálni a tőle akár 1 kilométer távolságban lévő családoknál is. )
Ha jól emlékszem Bükk hivatkozott itt már az ez irányba végzett kutatási eredményekre.

Anyapároztatásnál ha egy-egy egységet felszámolok /ládába söpröm/ a kint maradt méhek nagyon hamar behúzódnak a maradék kaptárakba. Higgyétek el a fejükben van többi család helye, pontosan tudják merre, mekkora családok vannak. Idegen méhek sokkal gyakrabban látogatják egymás kaptárait, mint gondolnánk. Szerintem szinte térkép van a fejükben a területről. Lehet van amelyik kirepül elpusztulni, de van olyan is, amelyik bemegy máshová.

Üdv. Fülemüle!

Szerintem az a méh amelyik nem birja a terhelést az nem kéredszkedik be sehova hanem kirepül és elpusztul! De persze ez is csak egy theoria !!

Nyugodtan telelnek a méheid?

Van fedett fias 1-2 keretre kiterjedve 15-20 sejt illetve vannak fekvő peték is. Talán volt 3 hét fiasmentes idő november közepe vége és december eleje között. Biztos hogy lesz fiasítás végig januárban is. Már február -márciusban ellenőrizni és szükség szerint védekezni kell atka ellen.

Jól mondod, tényleg figyeltem. A határból a permetezés és a mézharmat miatt jöttem haza, ott nem volt atkám. Itthon se permetezés, se mézharmat, de atka sok, úgyhogy erősen a szomszédokra gyanakodtam. Higiénikus aljakkal tudtam ellenőrizni.

Üdvözlök mindenkit!
Fülemüle!
Szerintem közel állsz z igazsághoz,de legyünk következetesek,a saját állományon belül vannak családok amelyek a visszafertőződésért felelősek lehetnek.
Minden méhész megtermeli magának a megfelelő mennyiségű atkát.
Figyeljétek a dátumokat,és a családok fertőzöttségi fokát!
Nem kell messzire utazni az atkáért,csak figyelni,és következtetni!

Az atka visszafertőződésről van egy teóriám, mert szerintem nemcsak a rabló méhek viszik haza az atkát. A nagyon atkás családból azok a méhek, amelyek már nem bírják a terhelést, teleszívják magukat mézzel és bekéredzkednek egy alig atkás családba. Csak pont lehet, hogy három atkát is magukon visznek, láttunk már ilyet. Így nagyon hamar felszaporodik az atkalétszám más családokban is. Ezért tűnhet úgy, hogy az atkás család létszáma hírtelen lecsökken. Amikor olyan méhet látunk, hogy 2-3 atka van rajta, a többin egy sem, lehet ez olyan jött méh. Ez nem biztos, hogy így van, de én a tapasztalások miatt erre gondolok.

Aszoodi rabláskor brutális mennyiségű atkát tudnak hozni.

A többi cucc talán nem rontja le a savak hatását!

VARROMED, egy új atka elleni készítmény 2017-től:
https://www.beevital.com/news/2016/10/1 ... cu2j4cpj3u

..természetes anyagok kombinációja oxálsavval és hangyasavval.

A legjújabb környezetterhelési monitoring vizsgálatban van arról szó hogy egymás közelében lévő méhészek milyen arányú veszteségeket szenvedtek el. A legkisebb veszteséget elszrnvedő méhésznél ösz elején ez 8 % volt. De mellette volt állomány ami gyakorlatilag kipusztult.
Kiváncsi lennék hány léputcát fognak most ott a telelő méhek. Illetve jó lenne ha arra is kiterjedne a monitoring hogy stagnáló családoktól gyűjtenének mintákat és néznék az év folyamán többször a vírusterheléset a családnak.

Nálunk kétszeri kezelésnél sem volt semmi probléma vele. Előző években egyszer volt az állomány 20%-án nosema, akkor nálunk is ezek a családok nagyobb lehullást szenvedtek el. Szerintem ez akkor veszélyes a méhekre, ha már azok amúgy is a végüket járják, vagy nem megfelelő hőfokon kezelnek. Atkát rendben szedi le.

https://www.youtube.com/watch?v=Ej9NFpVWAY0

48:30-tól az hangzik el, hogy nyugalmi állapotban az atkák 4% cserél gazdát 24 óra alatt, rabláskor viszont, amikor méhméreg is jelen van a kaptárban, akkor ez elérheti az 50%-ot is. A méhméreg jelenléte akár előcsalogathatja a még nem lefedett fias sejtekben bujkáló atkát is?

Bükk milyen szakirodalom alapján kezeltél idén? És az hatásos volt? Nálam itt Zalában a sorozatkezelések nem hatottak. Pontosabban nem hozták a kellő eredményt. A szakirodalom atka elleni védekezés vonatkozó része pontosabban egy része meghaladottá vált. Már arról beszélünk hogy az öreg atka 1 napot sem tölt el a méheken. Az általad kiemelt.idézet egy kísérlet volt a részemről. Egy termelő családot érintett amit én anyátlanítottam és már új petéző anyja volt amikor 1 napon belül kapta a két kezelést. Az a család pont hogy átlag feletti erejű maradt.
Értem én ennek a pszichózisát hogy abban bízunk hogy aki problémákról ír az biztos magának köszönheti, azonban sajnos már nem csak erről.van szó. A méhek léte van komoly veszélyben a mostani változások alapján.

Mind az amitráz,mind az oxálsav ártalmas,ártalmas lehet a méhanyának(szűznek főleg),méhcsaládnak.
Számolatlanul nem lehet a méhcsaládot "levegyszerezni"!
Ahogy korábban írtad "hajnalban amitráz,még aznap este oxálsavas kezelés ugyanazon családnál".
Milyen szakirodalom alapján gondoltad,hogy ez működhet?

Na nehogy már nekünk kelljen kísérletezni, annak meg kellett történnie piacradobás előtt!

Aki meg vett belőle annak fizessék vissza az árát.

Akkor tiltsák be!de az a minimum,hogy takarodjék a támogatott szerek közül!

Idèn kezeltem ezzel a szarral.....micsoda szerencse.....

A „Destruktor” nevű készítménnyel kapcsolatosan. A bejelentések alapján egyértelműnek látszik, hogy komoly méhpusztulások következhetnek be a készítmény előírásos alkalmazása esetén is.
A teljes cikk itt olvasható!
http://www.omme.hu/?p=7769

[quote="Polai.Richard"]Az a baj hogy idén a rendszeres kezelés mellett is voltak fokozatosan elnéptelenedő családok. Pl volt -van egy befogott műlépre leütött 7 félkeretet fogó rajom. Úgy hívtak el ahol lakom a szomszédos utcába, hogy fogjam be. Ez a méhesemtől 13 km. Taktik - oxál felváltva volt befüstölve még a fias fedése előtt. 150 atka jött le róla. Utána 10-20 atka jött le kezelésekkként. Az anya jónak tűnt ennek ellenére egész augusztus végéig csak stagnált a család. 15 kg cukor lett feletetve nála.
Jelenleg 4 keretre esett össze és látszik rajta hogy valami nem jó. Atka már nincs. Korábban is alacsonyan volt tartva.

Műlép oké amúgy elvileg. És az a baj hogy sok családnál ez volt megfigyelhetö csak.amik népesebbek voltak ott kevésbé szembe tűnő a változás. De észlelhető hogy a méhekre nagyon nem kedvező hatások érvényesülnek.[/quote]

Tavaly ősszel ugyanezt láttam egy nagyobb méhészetben, sok családnál ahogy írtad, de nem mindnél, kora tavaszra már látványosan fostak de még "csak" a fele kb, repcére viszont mindenütt elfogytak a méhek, ott maradtak a szép fiasok nagyon kevés bogárral+anya. Gyakorlatilag repce kezdetére megszűnt a járkálás, roncsok voltak, az egészet elképesztő meszesedés kísérte, később nosema megállapítva. Én is néztem őket, nyúlós se közel se távol, pedig kerestük mivel elsőre arra gyanakodtunk, másodjára mérgezésre, de egyik sem volt.

Az előzmények: Tavaly ősszel nagyon messziről, nagyon atkásan jött haza az állomány, a méhek minden családnál fogytak az ősz folyamán 1-2-3 keretet, de volt amelyik lefeleződött, irtás jól sikerült atka nem maradt, tavasszal sem volt egy büdös darab sem, pedig mindenütt kerestük, de a fertőzés már megtörtént.
Na ez egy dolog volt, egyedi volt még akkor, a nagyobb baj ott van hogy idén ősszel ezt a jelenséget már több kollégánál megfigyelhető , én az elszaporodott valamilyen vírust hordozó atkákra tippelek, egy jó atkás szomszéd és kész a baj, ehez képest az atka önmagában szüzen nem is gond.
De nem vagyok jártas a témában, nem tudok oldalakat írni az atkáról meg a vírusokról, csak azt, és addig írtam amit láttam, többet nem tudok ha agyonvernek sem.

Súlyosabb esetekben az anya korán befejezi a petézést, szeptemberben már fiast is alig látni, tavasszal óvatosan javaslom kezelni a családot és nagyon figyelve.

Abban az esetben a likacsos fias árulkodóbb, és gondolom az eü-s is látta az állományt.

Én veszélyesebb méhbetegségre gondolok, akkor szoktak ilyen tünetek mutatkozni.

Nosema ceranae lett nézve, vagy kaptak valamit ellene?

Az a baj hogy idén a rendszeres kezelés mellett is voltak fokozatosan elnéptelenedő családok. Pl volt -van egy befogott műlépre leütött 7 félkeretet fogó rajom. Úgy hívtak el ahol lakom a szomszédos utcába, hogy fogjam be. Ez a méhesemtől 13 km. Taktik - oxál felváltva volt befüstölve még a fias fedése előtt. 150 atka jött le róla. Utána 10-20 atka jött le kezelésekkként. Az anya jónak tűnt ennek ellenére egész augusztus végéig csak stagnált a család. 15 kg cukor lett feletetve nála.
Jelenleg 4 keretre esett össze és látszik rajta hogy valami nem jó. Atka már nincs. Korábban is alacsonyan volt tartva.

Műlép oké amúgy elvileg. És az a baj hogy sok családnál ez volt megfigyelhetö csak.amik népesebbek voltak ott kevésbé szembe tűnő a változás. De észlelhető hogy a méhekre nagyon nem kedvező hatások érvényesülnek.

Ez vagy ezek a családok, az atkától végletekig legyengültek elnéptelenedtek, na de egy kezdő nemigen ismeri fel a dolgokat, csak a végén látja hogy baj van. És nem csak az atkára vonatkozik, hanem általában a családkezelésre.
Egy mentor nélkül az az igazság ilyenkor azt sem tudja az ember hogy merre van arcal, sajnos kezdheti előről.
A bent felejtett lap sem egészséges, és az atkairtásra egyáltalán nem hatékony, a kivett keretek sarkában lévő méz mennyiséget, semminek sem hívják. Összejött itt egy pár dolog, ami egyenként is kivégzi a családot, együtt meg félelmetes.
Na de nincs egyedül, nyár elején egy 4-5 éve méhészkedő kolléga szemét kellett nyitogatni, (még mielőtt a paraszt fejébe állítja a fokost ) hogy rongy atkásak a méhei, ezt a kijáró előtt lévő hullák szépen mutatták, csak fel kellett venni, volt olyan here hulla amelyiken két atka rendezett gyorsulási versenyt, de mint említettem le kellett guggolni, felmarkolni és figyelmesen tanulmányozni kb egy másodpercig. És nem 185 centi magasból lesni hogy biztos lemérgeztek, utána sem hajolt le hanem még magasabbra nézett, ugyanis rögtön elkezdett keresni egy traktorost akit agyon lehet ütni.

Az oxálsav topicban is szóba került a Taktic hatékonysága. A dolog nyitja abban van, hogy egy óra alatt mennyi hatóanyag kerül a méhekre. Az alacsony dózis esetén már nem működik, magasabbnál hellyel-közzel igen. És el fog jönni az idő, amikor már azzal sem lesz jó. Tavaly írtam erről:


A személyes véleményem az, hogy az atka alkalmazkodó képességével szemben két védekezési stratégia lehetséges: az egyik a dózis emelése. Az óránként leadott dózisé, amely hozzávetőlegesen az alábbi sorrend szerint alakul: 30 mg amitráz étolajos lapokon/hét: (0,18 mg/óra), Apivar ( 0,3 mg/óra), Furetto (6mg/ az az idő, amíg nem szellőztetik ki a méhek), Antivar (20 mg/óra). Az első és utolsó között van 112-szeres különbség, az Apivar és Antivar között, immáron az új adatokkal nem hússzoros különbség, hanem 68 szoros.


Az eredeti itt található:
viewtopic.php?&f=6&p=137554#p137554

Az egy jó érv, ha az oxál után nincs elázás, akkor nem az okozza a galibát. Az viszont rossz, hogy ha a Destruktor után elfeketedtek, akkor azok nem áztak el. Eláztak, csak a kumafosz toxikusabb a méhekre, mint az oxál. Az elázott oxálosokról a többiek leszedték a felesleget, a kumafoszosoknál pedig még ez előtt kialakult a mérgezés. Nekem legalábbis logikailag így kerek.
A Destruktornál nem tudom mi a javaslat, mert nekem még régi Perizinjeim vannak. Azonban a hajdani Perizin applikátor egy olyan eszköz volt, amelyből cseppenként kellett az 50 ml-t a méhekre csorgatni. Én sem véletlenül változtattam kezelési módszert, mert az ilyen csepegtetés vagy negyedóra családonként.

Cerana nem az elázás miatt döglöttek meg. Destruktorral való locsolás után 5-10 perccel már döglődtek a méhek hanyatt fekve. A szer viszi el őket nem az elázás. A gyári applikátor is egy tömegoltó amivel ajánlják a kijuttatást. "Gyorsan kivitelezett kezelés?" Ez meg mit jelent? Hol van bármi erre vonatkozó információ feltüntetve a gyógyszer papírján?

A maradékot oxálsavas oldattal locsoltam a mai nap, szintén tömegoltóval és léputcánként 4-5 milit kaptak. Érdekes, 1db fekete méhet nem eredményezett az oxálos locsolás. Pedig ugyan úgy "áztak". Szintén gyorsan kivitelezett kezelés volt...

Arra is gondoltam, hogy a destruktorban a vivő anyag lehet ami úgy rátapad a méhekre hogy elfeketíti őket és elpusztulnak.

MJanóka

Értem, akkor lehet annak tekinteni, mármint zárónak......
Mondjuk, èn sem turkálom már őket, csupán ha szükségesnek látom külső jelek alapján. Visszatérve az atkához, biztos vannak olyan anyák kik mindezidáig nem álltak le. A sorozatkezelés hiányában több atka lehet ott.

Én pedig azért írtam amit írtam, mert az én meglátásom szerint a fluvanilát adagja nem az atkához van igazítva, hanem a méh toxicitáshoz. Magyarán alul van dozírozva. Való igaz, hogy az igazság kiderítéséhez azért komoly toxikológiai vizsgálatokra lenne szükség.

Két hete is ennyi volt a lehullott atka számom 0~2 a szublimálás után. A mostani inkább a magam megnyugtatása képpen volt,fiasítás nincs viszont volt virágporhordás. A családok annyi léputcán ahogy egy hónapja voltak így tavaszig csak kívülről figyelem őket.

Egyik ismerősnek kb 14napja volt napos pete is...igaz ő már rég takart. Ennek tükrében, nem mindenütt lehet még zárókezelést végezni. Mondjuk én még nem takartam, sőt most még a félig visszatűrt foliát is leszedtem. Vannak olyan családok melyek még mindig hordják a viragport.

Tegnap szublimáltam, atka 0-2 mára méhhulla nem volt.
Szerintem ez lett a záró is.

Tegnap csurgattam injekciós tüvel lassan destruktorral. Atka 2-15, méh 1-10. Kicsivel kevesebbett kaptak az ajánlottnál.

Na pont erre gondoltam, amikor ezt írtam csorgatásra:

sziasztok tegnap elvégeztem destruktorral a zárókezelést, nagyrészt 3-4-6 atka hullott, viszont volt ahol 20, szerintetek szükséges lenne mégegyszeri kezelés? nálam méh hulla a röpdeszkán a családoknál általában 5-10 db ha volt, de az mind elázás miatt, sajnos ennyi veszteség van én cukorszirupban oldottam fel, de eddig még nem volt gond.
cerana: szted vizzel jobb lenne adni?
esetleg jobban hatna? vagy csak a méhveszteség lenne elkerülhető ill csökkenthető?

előre is köszi a választ.

Én úgy látom, hogy itt egyértelműen elázásról van szó (vagy csak kevés volt a fény a kép készítésekor?), tehát gyorsan kivitelezett kezelésről. Amikor még csorgattam, akkor éppen ezért úgy kezeltem, hogy egy méhre egy cseppnél több ne kerüljön. El lehet képzelni, hogy ez mennyi idő/család (!), de soha nem is volt ilyen kép miatta, amit itt lehet látni.Az időtényező miatt adagolom most másképpen . Ami a toxicitást illeti: az is egy lehetséges variáció, hogy a Mavrikos csorgatás során egy méhegyedre kerülő legnagyobb dózis a letális dózisnak kisebb része, mint ugyanez kumafosz esetén. Amihez hozzájárulhat az is, hogy előbbit sosem adjuk cukorral. Utóbbi esetében is egy nagy marhaság azzal adni (hiszen a cél az, hogy minél jobban szétterjedjen a családban, következésképpen ne azokon tapadjon meg, amelyeknek jutott).
Mindenesetre egy biztos, csak az használjon kumafoszt, aki ért is hozzá, hiszen az anyaveszteség sokkal nagyobb gond ennél. Az viszont a jól kivitelezett kezelés mellékhatása.

Miért támogatják a destruktort ha ilyen "mellék"hatás van?
Én idén használtam először-de lehet ezek után nem veszek.

Atka a legtöbb helyen 0-1 db hullott de volt 5db is valahol.

Sono és hullott atka is? Én is vettem destruktort de inkább oxált szublimáltam megint. Fedett fias nincs viszont újra elkezdett petézni pár anya a meleg hatására.

Becsapós mert ez a nagyon apró kaptárszemét van a tálcán ami főleg viaszmorzsa. És sötét barna ezért nehéz észrevenni az atkát közte. De még mindig van ahol 10 et számoltam.