A Mavrikot csorgattad?

Köszönöm a kimeritő választ!
Egyenlőre emésztem amit leírtál.
Megjegyezném, tavaly nálam a Herba új verziója nem okozott észlelhető elhullást.
A furettózás emelt adaggal, ellenben már érzhető gondot okozott, ennek ellenére a mavrik viszonylag sok atkát hozott az előző nap furettózott kontroll családokról.

A Mi újság a méhesből áthoztam ide a témát.


Erre két válaszom is van. Mindegyik szer hatásos, és egyik szer sem hatásos. Hogyan lehet ez? Hát félek, hogy ez nagyon hosszú lesz. Röviden úgy lehet megközelíteni a kérdést, hogy fiasmentes időben akár bármelyik hatásos, fiasításos időben pedig egyik sem. Azért persze ez nem teljesen igaz. Célozgattam a stripekre. Én is Herba Stripet használtam. Ennek a hatékonysága (megfejelve Furettoval) számításaim szerint ott lehet a 9990-9995/10000 atkánál, fiasításos időben. Igen ám , de olyan koncentrációban, amikor már a kikelt méhek is mind elpusztulnak (vagy közel ahhoz a mértékhez). Korábban leírtam már, hogy szerintem valamilyen avermectin lehet benne, mint eltitkolt összetevő. Ezek kiváló hatékonysággal ölik az atkák mellett a méheket is. Talán az abamectin ezek közül az, amelyik kevésbé öli a méhet, de az atkát ugyanolyan jól. Érdemes lenne egy célzott vizsgálatot csinálni, hogy tényleg van-e benne ilyesmi? Mint írtam, a hatékonyság olyan áron kiváló, hogy megöli a méheket. Nagyon nagyon régen az Apivar kapcsán vitatkoztunk egymással, hogy folyamatosan egyenletes szerleadású-e a készítmény vagy sem. Ugye a falap esetén ez fel sem merül. Így hát az általad akkor linkelt (OMME fórum) deszorpciós görbe szerint történik a szerleadás, vagyis exponenciálisan csökkenő mértékű. Ha a kezdeti nagy koncentrációt kevés méh kapja (ez történt nálam októberben), akkor ott nagy méhtömeg pusztul el. Ha ezt sok méh kapja meg, esetleg eltolt idejű behelyezéssel a kezdeti koncentrációt is csökkentjük (az első lap után egy héttel a második lap), akkor a méhveszteség tűrhető kategóriába kerülhet. De! Az atka elleni hatékonyság ebben az esetben ugyanúgy nem lesz 9995/10000, hanem ennél vélhetően sokkal rosszabb. Na most megint csak oda jutunk el, hogy ehhez kutatások kellenének, hogy milyen bejuttatott szermennyiségre milyen hatékonyság esik. Én ma ezt a szert gondolom a leghatékonyabbnak. De csak vészhelyzeti esetben merném adni, rutinszerűen már nem.
Másik lehetőségként a legszélesebb terápiás sávú (ugye az avermectinek rendkívűl szűk terápiás sávval rendelkeznek), azaz a legjobb atkairtó hatékonyság mellé a legkisebb méhveszteséggel járó hatóanyagként az amitráz jöhet számításba. Ennek leghatékonyabb bejuttatási formája a Furetto. Ahogyan írtad, és én is írtam, ez sajnos tavaly nem volt elég. Azt szoktam mondani, hogy az a jó szer, ami 12 (herefias idején 15) nap alatt eléri a 99 százalék hatékonyságot. Erre egyetlen amitrázos szer sem képes, de más sem. Esetleg a stripek, véráldozat árán. Az igazság az, hogy azért lehet, hogy van olyan amitrázos szer, amelyik erre képes, de ehhez megint csak kutatásokra lenne szükség. Rajtam kívül szerintem senkinek nem jutna eszébe ilyen amitrázos készítményt használni. Pontosan azért, mert itt is fellép a szűk terápiás sáv problémája. Ez egy kötéltánc. Jómagam is csak egy alkalommal, zárókezelésként merem használni. Sok-sok kutatás kellene a dózis beállításához, és az ahhoz tartozó hatékonyság megállapításához.
Miért írja azt Apivarra a gyártó, hogy 70 napig hatásos? Legyen hatásos 12 napig, és jóccakát. Ha jó lenne, akkor ennyi idő alatt lerendezné. Ha ezután is hullik az atka, akkor az azt jelenti, hogy nem jó a készítmény! Az ember azt gondolná, hogy arról van szó, hogy az alacsony hatékonyság miatt 6 cikluson keresztül csökken le a kívánt szintre az atkaállomány. Ezt nem tudom kizárni, de van egy másik lehetőség is. Az, hogy két kaszt van az atkaállományban. Az egyiket jól tudjuk irtani, a másikat pedig sehogyan sem. Ezért hullik minden Furettózásra az atka, csak nem akar elfogyni. A két kaszt szerintem abban különbözik egymástól, hogy az egyik hamar bejut a fiasba a másik pedig lassan. A hatóanyaggal szembeni tolerancia pedig nem más, mint a hatóanyag bontási sebessége.. Nagyobb bontási sebesség mellett hosszabb ideig is ki lehet téve a hatóanyagnak, kisebbnél rövidebb ideig. Szerintem ez a két kaszt az öreg és a fiatal atka. Az öreg hamar megtalálja a bebújásra alkalmas fiast, a fiatal sokára. Emellé, ha az öreg bevisz magával valamennyi hatóanyagot, akkor aktiválja a lebontó enzimjeinek a termelését, tehát ugyanannyi idő alatt többet bont le, mint az, amelyiknek nem volt ideje megnövelni az enzim termelést. Ha ez a feltételezés igaz, akkor lehetséges egy olyan alternatíva, hogy folyamatos kezelést fenntartva elpusztítjuk a fiatal atkákat, az öregek pedig maguktól pusztulnak el, amikor véget ért az életük. De az is elég, hogy kimerüljön a petefészke, és ne legyen több peteérés. Ez ugyanazt jelenti, mintha elpusztult volna. A kérdés pusztán az, hogy mennyi az az idő, amíg fenn kell tartani a kezelést. Az én számításaim, és Jenő gyakorlati tapasztalata is azt mutatja, hogy valahol 40 nap körül lehet ez a szám. Jenő ugye a három sorozat kezelésről tett már többször említést. Nekem ez tavaly nem jött be. Túl sok atka maradt utána. Tehát csak arról van szó, hogy nem volt elég a kezelés ideje. Jenő tanítványa Mézga Aladár ugye azt írta, hogy neki a 25 kezelés meghozta az eredményt. Tehát kb. öt kezeléssel több, mint az enyém. Igen ám, de mi ezzel a baj? Ha nem csak saját atkánk van, hanem jön is máshonnan, akkor onnan jön olyan atka is, amelyiknek még nem kezdődött meg a visszaszámlálása. Az a bizonyos három sorozat mindig akkor kezdődik, amikor az utolsó öreg atka is beérkezett a méhesünkbe. Ezt ugye senki nem tudja, hogy mikor van. Arról nem is beszélve, ha az egyik összeomlott méhészetből már nem jön atka, de egy másik éppen akkor kezd összeomlani, akkor megint elkezdődik a három sorozat újraszámolása.
Pontosan ezen ismeretlen tényezők miatt szerintem az lenne a helyes stratégia, hogy . 1. Ne legyen összeomló szomszéd méhészet. 2 Ha van, akkor tudjuk, hogy van ilyen, és ott is ugyanezt a technológiát alkalmazni. Ugye visszacseng Vurai Tamás hajdani jelmondata. Atkairtás együtt-egyszerre. Hozzátenném, hogy fias időben legalább 40 napig. Mondanám azt, hogy igazából bármely szer esetén így van, de el tudom képzelni, hogy kumafosz esetén már ez sem működne. Ugyanis ott már a fiatal atka már születése idején találkozik a hatóanyaggal, ezért a kikelő atka egészen biztosan már sok enzimet képes termelni. Ugye a kumafosz nem bomlik le, és közlekedik a pempő és a viasz között. Az amitráz lebomlik, ezért aztán az aktív hatóanyag nem közlekedik a pempő és a viasz között. Az oxálsav szublimálásról tavaly volt egy beszámoló a méhészújságban, ami szintén a az extrém hosszú idejű kezelést mutatta be. Itt még az idegen atka beáramlását is detektálni tudták.
Sajnos az, hogy Mézga Aladárnál tavaly működött a 25 Furetto, még nem jelenti azt, hogy ez idén is elég lesz. Ez elsősorban a környezettől függ, hogy mikor mennyi összeomló méhészet lesz a közelében. Van azonban egy másik veszély is. Kitenyésztjük azt az atkát, amelyik fiatal kora ellenére hamarabb bebújik a sejtbe, mint hogy a többszöri kezelés hatására összegyűlne benne a mérgező adag. Akkor lehet sutba vágni minden ma ismert hatóanyagot, talán a stripek, és a nagyon szűk terápiás sávú módszerek kivételével. A szűk terápiás sávú amitráz koktél is azért hatásos, mert gyors. Gyorsabban öl még annál is, amilyen gyorsan az öreg atka bejut a fiasba. Azonban a méhet is gyorsan öli. Hosszú időn át fenntartani ilyen kezelést lehetetlen. Ezért a hegylakó elv érvényesül. Csak egy maradhat. Akinek a méhei a legtovább bírják a kezelést, és nem marad potenciális veszélyforrás a környéken. Ugyanis az atka elleni küzdelmet én egy szétnyitott ollóhoz szoktam hasonlítani. Az alsó él lefelé mutat. Az állandó mutáció miatt, ha marad életben atka, mert csak az tud mutálódni, a hatékonyság egy lejtőn lefelé halad. Ezzel egyidőben az atkapopuláció növekszik, azaz a felső élet jelenti az ollón. Az ollón lévő csavartól az olló vége felé haladunk, azaz egyre távolabb kerül egymástól az olló két éle. Egyszer eljön az a pillanat, amikor a két él olyan távol lesz egymástól, hogy nem lehet átugorni, azaz a kezelés nem tudja kordában tartani az atkalétszámot. Az csak egy meghatározott távolságot képes átugrani. Ezt a távolságot kellene fenntartani, azaz nem engedni az olló nyílását. A mutációt nem tudjuk befolyásolni, legfeljebb segíteni neki. Minél több atka születik, annál több lesz a mutáció. Kevesebb akkor lesz, ha kisebb lesz a mutációs bázis, azaz évente nem telel át mondjuk tízmillió atka Magyarországon, hanem csak egy millió. Ez viszont tízszeres szelekciót jelent. Tehát lehet, hogy elveszítenénk a vámon azt, amit megnyerünk a réven. A tiszta megoldás az lenne, hogy méhmentes területen újrabetelepítve atkamentes méheket. Itt azonban kontinensnyi méretekről beszélünk. Szerintem még az is járható út lenne, hogy méhmentes területre betelepíteni atkás családokat, és azokat mentesíteni. Ez meggyőződésem, hogy működni tudna. Azonban soha nem fog megtörténni. Az lesz, hogy DW vírussal fertőzött családok élik túl a nagy összeomlást (olyan 4-5 százalék), amelyeknél az atka saját maga oltja be azt a vírust, amelyik elpusztítja az álcát, így az atkautódok éhen halnak, vagy mivel nem kitinizálódtak, a takarító méhek megeszik. Walesben ez már valóság, gyakorlatilag a négyéves élettartamú családok esetén az atkaszaporodás üteme az egy a százról évente így leesik egy a háromra. 3x3x3x3 adja ki körülbelül a százas értéket. Aztán, hogy a DW vírus a folyamatos kezelés mellett is fel tudna szökni a 4 százalékos elterjedtségről száz százalékra, egy nagyobb összeomlás nélkül, ahhoz sajnos megint csak kutatásokra lenne szükség. Ezért megdöbbentő számomra, hogy az az ember, aki erre képes lenne, az most az OMME általános elnökhelyettese, akinek ilyesmi megbízásokat adni összeférhetetlen lenne.
Én abban látom a problémát Sanyi. hogy nem a hatásos kezelésnek vagyunk híján még most sem, amikor már csak néhányan emlékeznek arra, hogy elég volt megmutatni a fluvalinátos lapokat, és lepotyogott szinte az összes atka, hanem a méhritkaságnak vagyunk híján. Tehát az olló sokkal gyorsabban nyílik egy nagy méhsűrűségű területen, mint ott ahol ez az érték kiesebb. Sokkal pontosabb azonban a méhészsűrűség kifejezést használni. Ahány méhész annyiféle atka elleni védekezés, ezért aztán az egyébként hatásos módszerek sem működnek akkor, ha nem tudjuk azt, hogy mikor szabad abbahagyni.
Amit a fluvanilátos állapotfelmérésről írtál, azt jó ötletnek tartom. De nem mindegy hogyan. Érdemes Jenőre hallgatni. Azaz nem száraz, hanem nedves formában használni. Az ő papírzsepis módszerével. Miért? Azért, mert a száraz formával szemben ez gyors hatású. A por formátumot az atka a tappancsaival veszi fel, a nedves a kutikulán keresztül szívódik fel. A tappancsos felszívódás lassú, a kutikulán keresztüli gyors. Csak szűkül a terápiás sáv is. Egyszer Szigetvilivel beszéltünk erről. A nedves adagjára most hirtelen nem emlékszem, de ott leírtam, meg egyébként is Jenőtől vettem az adagot. Ő is leírja, hogy ettől van méhpusztulás is (azt hiszem így írta. a fiatal méhek, amelyek felszívják azok elpusztulnak). Mégsem annyi, mint a stripeknél. Szerintem idén én ebből csinálok egy 12 napos kezelést mondjuk 4 naponta ötször (néhány családon kipróbálva), esetleg kicsit kisebb adaggal, aztán ha marad ezután is atka, akkor Furettózok végkimerülésig.

VAT-1 ködölő. Dihidrogén-monoxiddal és varidollal, fagyban acetonnal.
Méhész újság 2014 febr márc., Árvay György Atkaírtás fagyban

Nekem is van ilyen. még nem használtam. Milyen szerrel lehtetne használni?

Szerintem erre gondolt

https://www.citovar.hu/termekek/tamogat ... -keszulek/

http://www.citovar.hu/wp-content/upload ... %C3%B3.pdf

Dr Hegedüs Dénes egy előadásában egy hideg ködölőt említett amit egy ismerőse révén ismert meg atka elleni védekezésre. Halott valaki felőle. Még annyi infóm van hogy felülről lett befújva , de képet nem találtam róla

Köszönöm erre gondoltam

Vagy inkább ennek a kiadványnak a végén lévő Az ázsiai nagy méhatka elleni védelmi gyakorlat hibái és helyes védelmi technika kialakítására vonatkozó ajánlásokra.
http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2021/12/Monitoring_2021.pdf

http://www.omme.hu/wp-content/uploads/2 ... _web_2.pdf
Utolsó oldal
Erre gondoltál?

Üdv Méhésztársak!
A köelmúltban valamelyik méhész újságban volt egy kis füzet az utolsó oldalán az atka irtási megoldások voltak. Nem találom valaki el tudná küldeni a hervin1219@gmail.com címre . Előre is köszönöm

Köszi!
Olvastam mikor megjelent, csak én ugy értelmeztem ano, hogy a fiasítás oldaláról történik a szabotálás, nem atkaoldali a probléma.

[quote="Tükör"]
Azért az "orrukat" ne becsüljük le, hisz azzal tájékozódnak gyakorlatilag, az életben maradásuk múlik rajta, sőt a fajuk fenmaradása, szóval igen fejlett kell legyen. /quote]
Laci!
Ez teljesen nyilvánvaló, hiszen nem is léteznének, ha nem lennének képesek érzékelni a bebújásra alkalmas sejtet. A belinkelt cikkben van egy utalás arra, hogy a rövidebb sejteket több atka tudta megfertőzni. Én azt mondom, hogy azért, mert közelebb került az illat forrása, tehát javult az érzékelés. Néhány mm okozott jelentős javulást. Akkor a távolodás a forrástól pedig rontja az érzékelést. Amit szintén milliméterekben kell számolni.
Shortened brood cells, i.e. brood cells with a shorter distance between the larva and the cell rim, are more frequently infested than
artificially elongated brood cells. This effect was confirmed by the
use of different methods with manipulated brood cells inside the
honey bee colony (Boot et al., 1995a; De Ruijter and Calis, 1988;
Goetz and Koeniger, 1993; Kuenen and Calderone, 2000).

Ha ennél sokkal jobb lenne az érzékelés, akkor olyan bődületes szaporodási rátája lenne, hogy képtelenek lennénk védekezni ellene. Ez azt is mutatja, hogy hihetetlen potenciál van még az atka evolúciójában. Én azt gondolom, hogy az érzékelés képessége az ivarérettséggel lehet összefüggésben. Fokozatosan alakul ki, a teljesen érett atka nagyon rövid idő alatt talál bebújásra alkalmas fiast. Az éretlen atka ezért van kinn sokáig (hiszen hiába is bújna be a sejtbe, még nem alkalmas szaporodásra), és ezért éri el több kezelés, amelyek hatása összeadódik, és könnyen elpusztul. Az oxálsav lassú hatása is ezt látszik igazolni. A lassú hatás miatt a gyorsan bebújásra képes öreg atkák elmenekülnek az összeadódó szerhatás elől. Ha nem tud bebújni, mert nincs fias, akkor rövid idő alatt lehet jó eredményt elérni vele, tehát elpusztul az öreg is. tavaly a Méhészújság márciusi számában volt oxálsavas szublimálásról beszámoló. Fiasítás jelenlétében több ciklus alatt lehetett eredményt elérni. Szerintem akkor csökkent az atkaszám, amikor az öreg atka kiöregedve elpusztult. Egyébként csak a fiatal pusztult a kezeléstől. Ezért volt nagyjából egyenletes a ciklusokon keresztül a potyogás. Az öregek szaporodtak, a fiatalok hullottak a kezelés alatt.

dodo!
Én itt olvastam.
https://www.nmhoney.com/nmhoney/Sub_Fil ... a-2010.pdf

A 3.3.1 pontnál:
Unfortunately, the reasons for the infertility of Varroa females,
in general, are unknown. As unfertilized females are not able to
reproduce (Martin et al., 1997) it was assumed that these infertile
mites represent young Varroa females which failed to copulate
during their maturation (Harris and Harbo, 1999). Fuchs (1994)
supposed that infertile females had lost their reproductive ability.
Two observations contradict these hypotheses: In the phoretic
mite populations on adult bees nearly all mites have filled spermatheca (Garrido, 2004) and ‘‘infertile” brood mites, which were
transferred artificially to other newly sealed brood cells, were still
able to reproduce (Weller, 2008). This suggests that temporary
infertility of Varroa females is induced by host factors.

Cerana!

Irtad
"Azaz egyedül marad a sejtben, szaporulat nélkül a kikelésig. Ha azonban ezeket az atkákat a fedett sejt ciklus közepén kiveszik, és átrakják egy fedés előtt levőbe, akkor ott lesz szaporulat. "

Ha esetleg tudnál forrást ajánlani ahol éretlen atka sejtbe megy megköszönném.
Nem vitatom, de értelmetlennek tartom az atka szemszögéből, mert eddig úgy tudtam
a sejtből kijutott atkák megfelelő vitellogenin szintjének eléréséhez 2 napos felnőttvér is elegendő. ( érési folyamat )

Hasonló témában irtam itt egy hozzászolást 2019 03 12-én a fűstőlés hatásmechanizmusáról annak fényében, hogy több kutatás azt feltételezi, hogy az érési folyamaton felüli for. idő inkább genetikus tulajdonság lehet.
A táblázatnál 50 ill 80 %-os arányt lehet, hogy mára már 60 ill 85 % ra számolnám át, de a többit fentartom.
Ha van kedved elolvashatod, nincs kedvem ismét leírni, de mintha nézeteink közötti távolságok talán nem is olyan nagyok mint gondoltam eddig. ( Na jó, a herefias kivételével )

Cerana!
Azért az "orrukat" ne becsüljük le, hisz azzal tájékozódnak gyakorlatilag, az életben maradásuk múlik rajta, sőt a fajuk fenmaradása, szóval igen fejlett kell legyen. (csak zárójelben, hogy a méheké se semmi, hisz felnyitsz egy mézes hordót, vagy kiraksz egy mézes keretet és nem a telephelyen, hanem amikor tudod biztosan, hogy 1km-en belül nincs is állomány és mégis pillanatok alatt ott vannak, méhek, darazsak)
Szóval én se tudom mennyiről érzik meg az illatokat, de hogy kifinomult ez az érzékszervük abban egészen biztos vagyok, pláne, hogy más nem is nagyon van nekik.

Dodo!
Ebben teljesen egyetértünk. Szerintem én sem írtam mást. Annyit írtam, hogy akkor száll le, amikor megérzi a vonzó illatanyagot. Akkor nyilván keresgél is, hogy honnan jött a jel. Arra a különbségre hívtam fel a figyelmet, hogy a Tropilaelaps atka és a Varroa atka által a lépen megtett utak távolságát összeadva sokszoros értéket kapnánk az előbbi atkánál. A lábai is erre specializálódtak a Varroával szemben.


Ez természetesen így van. Én azon akadok ki, hogy ha az atka képes lenne akár arra is, hogy ha ugyanazon a lépen 40 cm távolságból érzékelni tudná a bebújásra alkalmas fiasítást, tehát megérezné a jelet , akkor sem lenne képes arra, hogy egy párhuzamos léputcáról jövő jelről megállapítsa, hogy az melyik léputcából jön. Igazából azért nem, mert nem is tudna ilyen jelet érzékelni, mert annak a jelnek a takarásról ferde irányba kellene visszaverődnie. Most nagyon jól mondod, hogy a méhen való utazás határozza meg azt, hogy eljut-e az építtetőkerethez vagy sem. Ha az a méh, amelyiken utazik, nem látogatja meg az építtetőkeretet, akkor az atkának nincs esélye ott bebújni. Logikusan következik a feltevés, hogy a herefias nagyobb teste miatt több dajkálásra van szükség, és ezért lesz gyakoribb az atka sikeres fiasra találása. Azonban tudjuk, hogy kb. 12-szer nagyobb a siker a herefias esetén a munkáshoz képest. Ha ez a méhen utazó atka nagyobb valószínűségi találkozása miatt lenne, akkor a herefiasnak 12-szer nagyobbnak kellene lennie a munkásnál. Ez nem igaz. A herefiasnak nagyobb a vonzóképessége. Azonban, amikor azt vizsgálták, hogy ugyanannyi méh, közel ugyanannyi atkája a csak herefiast tartalmazó fiasításon (1 db lépen) mennyi sejtet tudott "megtámadni", akkor azt találták, hogy a több fias esetén ennek értéke nagyobb volt. Vagyis a család nem úgy viselkedik, hogy minden méh dajkál. Ha így lenne, akkor akár működhetne is az építtetőkeretes herecsapda, hiszen előbb-utóbb minden dajka megfordulna a herefias közelében. A számok azt mutatták, hogy a méheken lévő atkák akkor tudtak nagyobb számban a fiasba bújni, ha a fiasítás "beletágult" a lépet fedő méhek gyűrűjébe. Tehát a lép szélén lévő méhek sem keresték fel a középen lévő fiast. Randy Oliver ezen képlet alapján számolja az atkapopuláció nagyságát az időben. Egyszer én is számoltam ezzel, de azt láttam, hogy még mindig sokkal nagyobb számot ad, mint az a gyakorlati tapasztalat, hogy havonta duplázódik az atkaszám. Ennek okát én abban látom, hogy fiatal atkánál hosszabb a foretikus idő. Az nem lehet véletlen, hogy több szer esetén is pontosan egyforma a hatékonysága a kezeléseknek. Azaz nagyjából azzal egyezik meg, mintha mindig a szaporulatot tudnánk irtani, de azt a populációt, amelyik ezt a szaporulatot előállítja, azt nem. Az a jó kezelés, amelyik nem így viselkedik. Jelenleg szerintem csak a stripek képesek erre. Ha nincs kezelés, és a fiatal atka a hosszabb foretikus szakaszt követően bejut a sejtbe, akkor mutatja véleményem szerint az álmeddőség képét. Azaz egyedül marad a sejtben, szaporulat nélkül a kikelésig. Ha azonban ezeket az atkákat a fedett sejt ciklus közepén kiveszik, és átrakják egy fedés előtt levőbe, akkor ott lesz szaporulat. Vagyis misinek van igaza, amikor azt mondja, hogy a szaporodáshoz lárvavérre van szüksége. Idő kell, hogy feltöltődjön vele, de akkor már késő petét leraknia, mert nem fejlődne ki az utód. Majd csak a következő ciklusban van a peterakásnak értelme. Logikusan végiggondolva a sok meddőnek tűnő atka észlelése azt jelenti, hogy sokszor van úgy, hogy az atka nem találja meg a bebújásra alkalmas sejtet. Vagy azért, mert fiatal, és még nem képes érzékelni az erős jelet sem, vagy azért, mert a méh nem vitte a fias közelébe. Valószínűleg ezért sokkal magasabb a Tropilaeleps atka szaporodási rátája, mert őt nem a méh viszi oda, hanem megkeresi a fiast. Az aztán sokkal hamarabb ki is nyírja a méhcsaládot. Az álmeddőség állapota pedig egy "rejtett foretikus" szakasz a Varroánál. A rejtett foretikus alatt azt értem, hogy a foretikushoz hasonlóan nem jelent szaporodási ciklust, így csökkentve a rátát, de hozzáférést sem a kezelésekkel. A Varroa valójában csak túlél a kifejlett méhen, de közben feléli azt a tartalékot, amiből szaporodni lenne képes. Ezt a tartalékot csak a lárvából tudja felvenni, és korlátos az az idő, amíg a szaporodásra tudja felhasználni. Ezért olyan "kicsi" a Varroa szaporodási rátája. Egy év alatt százas nagyságrendű, szemben egy kb. 2 napos foretikus idővel számolt százezres lehetséges értékhez képest.

Most egy picit elkalandoztam attól, amit írtál, vagyis a méh léputca váltásától. Tavaly Sándor nap környékén linkeltem be egy réges-régi újságcikket a méhek vízraktározásáról az FF-n. Ott azt írja, hogy a méhek a mézhólyagjukban raktározzák a vizet. Azonban nem is ez az érdekes, hanem az, hogy egyes méhek vizesbödönként működnek. Ők szolgálják ki a dajkákat vízzel. Mi van, ha a szociális táplálkozás is ilyen bödönökből indul ki? Azaz a dajkák a vízért és élelemért az ugyanazon lépen lévő "bödönméhekhez" járulnak, tehát nem vesződnek azzal, hogy a szélső lépeken lévő virágport és élelmet felkeressék. Így aztán az atka sem jut át a másik léputcába. Pontosabban sokkal kisebb valószínűséggel jut át, hiszen gazdát vált, amint írtad is. Aminek vírushordozás szempontjából szerintem is óriási jelentősége van. Azonban azt is látni kell, hogy az atka, ha egyszer megszúrja a méhet táplálékszerzés miatt, akkor be is oltja vírussal, az pedig rohamosan szaporodik. Az atka esetében viszont mennyi "vérszívás" esik egy fiasba bújásra? Tehát az igenis létező gazdaváltások a vírusterjedést százszor jobban szolgálják, mint az atka szaporodását.

Bocsi, akkor rosszul értelmeztem.

Valaki írt ilyet? Hol?

Nem igazán értem miért megy csodaszámba a lépen tartózkodó atka?
Régebben mikor sokat beszélgettünk az atkákról azt hiszem itt hivtam fel a figyelmet egy videóra ahol az atka leszállt a méhről és elkezte vizsgálgatni a fiasítást, hogy melyikbe bujon. Elég sokat megvizgált.
Belinkeltem egy cikket ami szintén azt állította, hogy az atka a lépen közlekedve méregeti a sejtfal fias közötti távolságot és ez alapján dönt.
Egy másik cikk azt tárgyalta, hogy az atka illatanyagokból nem csak a fiasítás korát, de a méhek korát is pontosan megtudja határozni. Ami érdekes, hogy nagy részük mindig a dajka méhet választotta,de találtak olyanokat amik mindik a gyüjtőméheket. Tárgyalták melyek azok, de nem emlékszem pontosan mi alapján kodolódik ez.
Egyszer minden atka leszáll a méhről, de szerintem töbször is.

Cerana.
Én is láttam lépen futó atkát néhányszor. Sötétebbet, tehát idősebbet, mint amilyet Jenő feltett.Lehet, hogy az atka léputcát vált, lehet, hogy nem, bár a méheken átmászva megteheti, mert a léputcákban azért összeérnek a méhek. Viszont a fiast gondozó méh válthat. Ha pl. olyan lépen kel ki, ahol kevés gondozásra váró fias van, akkor mennie kell a munka után, az atkával együtt. Úgy gondolom, hogy valamekkora léputcaváltást végrehajt a méhen levő atka, és nagyobb eséllyel kerül a fias egyik széléről középre, mint a másik szélére.
Egy ide kapcsolódó kérdések lenne, hogy az atkára mennyire lehet jellemző, hogy gazdatestet vált, és azt parazitálja is, főleg ősszel. Ez azért is lenne érdekes, mert ha mondjuk a családnál szeptember végére fiasmentes állapot van, viszont a zárókezelést csak decemberben csináljuk, akkor ha sűrűn váltogatja az atka a méhet, akkor annál többet fertőzget vírusokkal, minél tovább halogatjuk a zárókezelést.

Laci!
Régebben beszélgettünk róla, hogy a Tropilaelaps nincs hazánkban. Amit Veszti talált nagyon hasonlót, az Macrocheles glaber volt.
Én csak szembehelyeztem egymással a kétféle atka élettanát. Az egész az FF-n abból indult ki, hogy Mortimer középre helyezte az építtetőt, hátha jobban bevonzza az atkákat. Mindazokból amit leírtam, világosan következik, hogy egy ilyesmi atkacsapda a Tropilaelaps atkánál működhetne. Pontosabban még ott sem, mert feltételezi a léputca váltását. Az nonszensz, hogy ki tudja számolni, hogy tőle hányadik léputcában van építtető. Egy olyan atkánál, amelyik maga keresi meg a lépen futkosva a bebújásra alkalmas fias sejtet, inkább elvárható, mint amelyiket a méh visz oda. Tehát van két ellenpont, és adott a csapda, az építtető keret felépítése. Igen a Varroa is leszáll a méhről, és egy pici távolságot megtesz. Pont ez az a pont, ahol meg lehet határozni a csapda működőképességének határát. Nagyon fontos azonban, hogy a csapda átalakítása, vagyis alkalmazkodása ehhez a dologhoz egy lehetséges fejlesztési irányt jelöl ki. Többek között amiatt is pályáztam kutatási pályázatra, mert egy hosszabb távú kutatási programban lehetett volna tovább menni ebbe az irányba. Azért lenne fontos, mert ott lehetne elkapni az atkát, ahová az menekül a romló hatékonyságú szerek elől. Azonban ennek már több száz milliós költségvetése lenne. Ha azonban az első lépés is elutasításra kerül, méghozzá a legeszetlenebb érveléssel, akkor ennek kakukk. Az eszetlen koncepciót viszont tovább támogatják. Hát hajrá. Ez közvetlenül nem okoz kárt. Ha azonban a méh állatjóléti támogatást azért nem ítélnék meg valakinek, mert a pontszám nem érte el a szükségest, és az amiatt van, mert nem hajlandó építőt használni, annak jogi következménye is lehetne. Nem egyszerűen peres utat, hanem minden nyertes pályázat visszavonását. Ugyanis bizonyítani kellene, hogy az építtető olyan előnyt jelent az atkairtásban, ami miatt megéri támogatni. Ha ezt nem tudja bizonyítani akkor vissza kell vonni a pályázatot.Kizárt, hogy tudja bizonyítani, mert össze sem hasonlítható a hatékonysága pl. a fiasmentes állapot melletti kezeléshez. Tehát először arra kellene plusz pontot adni, és csak azután az építtetőre. Így viszont a nyerteseknek vissza kellene fizetni a megkapott összeget. Tudom, hogy ez a veszély most nem fenyeget. Az azonban nincs kizárva, hogy nem lesz később olyan pályázat, ahol ez sorsdöntő lehet. Nem ártana hozzáértő emberek segítségét kérni a döntéshozatalban. Tovább nem akarom szőni, mert az már személyeskedés lenne. Szerintem sokan sejtik, hogy kire gondolok, akinek meghatározó szava van a döntéshozatalban, és akiről kívülállók azt hiszik, hogy ért a méhekhez.

Amit én láttam Varroa volt.

A legújabb Méhegészségügyi ismeretek könyvecskében olvastam a Tropilaelaps atkáról írottakat. Van ott kép is róla. Szembetűnő különbség a lábak hosszúsága a Varroához képest. Pontosan azt mutatja, hogy a Varroával szemben neki be kell tudnia járni a teljes lépfelületet. Hosszabb lábakkal ugyanannyi lépéssel hosszabb távot képes megtenni. Ha a Varroa is járkálva keresné a bebújásra alkalmas fiast, akkor 10 fias kereten 100 foretikus atkánál lépenként 10 atkával kellene találkoznunk. Ha így lenne, akkor sokkal több videó lenne fenn a neten a mászkáló Varroáról. Megnéztem, tényleg alig lehet észrevenni, olyan gyors. Ugrani viszont nem láttam. Ez a videó jó bizonyíték arra, hogy a Varroa nem a pempő etetés közben megy le a méhről , hiszen a potrohon van, a dajka pedig fejjel lefelé etet. Tehát másik sejtbe kell bebújni, nem az éppen dajkáltba, hiszen ott el is zárja az utat a méh teste a fiastól. Ezért szükségszerűen kell lennie egy rövidke időnek, amíg a lép felületén van.

Azóta meg már többször is.
Többször is mint szerettem volna...

Pár éve vizsgáltam egy balatonboglári (volt) méhészetet, és az egyik haverom velem jött, mert azután az Ő méheit néztem.
Akkor készített egy rövid videót. Siettünk, gagyi telefon, -tudod miként van ilyenkor-, gyorsan mert elszalad. Én már sokat láttam lépen közlekedni, nálam is. Nagyon gyors.
Ki kell rakni teljes képernyőre. Egy fűszállal mutatom az útját a videón. Jó szem kell hozzá.
Valahova felrakta a Fiam, megzenésítve, mert ugye a hülyeség alapkövetelmény nálam Napok óta kerestem, és megtaláltam:

https://drive.google.com/file/d/0B-KF6H ... R-Qly8h2eg

Szia Jenő!
Én nem láttam, de Tükör már igen. Legalábbis közel tíz éve annak, amikor leírtam, hogy szerintem alapvetően statisztikai valószínűség alapján jut az atka a bebújásra alkalmas fias fölé. Adott atkalétszám kevesebb méhen ugyanannyi fias mellett nagyobb arányban jut be a fiasba, mint amikor ugyanannyi atka van töb méhen és ugyanannyi fias van. Akkor írta Tükör, hogy ő már látott lépen szaladgáló atkát. Ez azonban a kivétel, egy-két százalékra tehető, hogy ilyent észrevesz a méhész. Ez az az eset, amikor éppen leszáll a méhről, mert érzékelte a jelet, és keresi, hogy honnan jött a jel. A Tropilaelaps atka az ,amelyik a lépen szaladgálva keresi a fiast. Az a felnőtt méhen nem tud táplálkozni, tehát fiasmentes időszakban elvileg kipusztul. Azért elvileg, mert állítólag mégiscsak át tud telelni hideg éghajlaton is. Feltételezik, hogy egereken telel át, de ez nekem nonszensznek tűnik. Ha a felnőtt méhen nem tud táplálkozni, akkor egéren hogyan?

neo (Cerana) írta:
.."Volt amikor videózták a fiasítást és az atkák nagy része elment felette, nem vette észre akkor sem, hogy oda be lehetne bújni, amikor éppen az orra előtt volt. Pontosabban nem az atka ment el, hanem nem szállt le a méhről, amin utazik." ...

Re:ATKAIRTÁS, de ésszerűen
« Válasz #3061 Dátum: 2023. Január 21. 08:37

Szia Cerana! Láttál már lépen "gyalogló" atkát? (Vagy valaki...)

A "van"-tól nem kell félni...

Felénk nem hallottam ilyet.

Boldog Karácsonyt!
Ne egyetek annyit, ha van bőven zsírtestetek!
Ne is túl sokat!

Nem kellett azokat bezárni, habár a törvény szerint az üres kaptárakat is zárni kell.
Írtam már erről.
Nekem mind megvan, de sokkal jobbak szoktak lenni. Mondhatnám, az elmúlt évekhez képest gyengék, néptelenek. Olyat meg még soha nem láttam, amikor egy család annyit rabolt, hogy nincs üres sejt nov. elsején a 12H keretben, és ha kisütött a Nap, akkor azonnal mentek, és 20-30perc múlva totyogva potyogtak, úgy teleszívták magukat nem nektárral hanem sűrű élelemmel, aztán tétlenül mászkáltak takarókon, kaptárfalon, mert nem tudták hova lepakolni. Nem csak az enyémek, hanem a közelben lévő méhész méhei is. ...a titoktartás miatt...

Én tudok Zalában is cudar eseményekről. Fejes méhész is mesélt szomorú történéseket (névnapján beszéltünk Ferenc), de azt írja meg aki ott lakik. Keszthelyen sem jó most méhésznek lenni.

Tavasszal kell kiszednem kereteket némelyiktől, mert nem lesz elegendő hely a fiasnak.
Nem sok atka hullott, de folyamatosan volt, és volt és volt vég nélkül. Gondolom hordták. A Cerana által írottakat meg minek írjam le még egyszer? Tökéletesen felvetette, vagy rámutatott a problémákra. Augusztusban leálltak, és amikor ismét volt virágpor, akkor újra indultak. Nos nov. elsején találtam olyan családot, aminek annyi fiasa volt, hogy ha az mind kikel, annyi simán elég telelőnek. Na ugye ha abból még lesz telelő méh, vagy megéri a tavaszt épségben. Egyébként annál is ahol nem fias volt, abban a sejtben friss hordás valakitől. Üres sejt csak itt ott.
Kolics Balázsnál voltam nemrég, és arról is beszélgettünk, hogy sokan mondják vagy panaszkodnak neki, hogy átfiasítanak a családok, nincs fiasmentes állapot. Régen ilyen nem volt. De olyan sem, hogy ennyi nem ide való méhet hoztak volna be az országba. Ez ellen semmit nem tudunk tenni. Majd elfogynak. Repül a bálna.
https://www.youtube.com/watch?v=Nt_PIbN ... TONClassic

Szia Sanyi! Beszéltem Jenővel, és amatőrökkel.

Itt át is adnám nekik a szót. A környékükön már sok kaptárt be kellet zárni.


A szublimáláshoz meg csak annyit: Mi is szublimáltunk egyszer így karácsony környékén. Nekem nem tetszett amit tapasztaltam! AZ is igaz, hogy két napra rá +4 fokra csökkent a hőmérséklet!
Mi kihagyjuk a ilyen tájt a "zárókezelést".

Az már megvolt október legelején.

A kérdésedben ott van a válasz. Nincs fias, tehát nem tudott elbújni atka. A kérdés inkább az, hogy miért van, vagy nincs fias. Az csak egy dolog, hogy azért van fias október végén, novemberben is, és akár télen is, mert az anya a rendellenesen fogyó nép miatt kényszeresen fiasít. Nem ez a fiasítás meglétének döntő oka. Alapvetően a virágpor hordás az. Volt olyan évem, amikor október elején a méhcsaládok tüzetes átvizsgálása nekem azt mutatta, hogy huszonharmadikára minden családnál kikel az utolsó fias is. Ehelyett gyakorlatilag minden család tizenötödike körül őrült petézésbe kezdett. Kivirágzott a közelben a zöldítés. Idén azonban nem volt zöldítés. Ehelyett elkezdtek azok a réti virágok virágozni, amelyeknek augusztusban kellett volna, de akkor nem volt eső. Lett is több keret virágpor a családoknál. November 10 körül is volt még 3 kereten kiterjedt fias náluk. 20 fokos melegben egy virágpordömping melyik családnál nem indítja be a fiasítást? Lehet, hogy vannak ilyen anyák? A genetikára gondolok. Azt nem tudom megmondani, hogy ebből a szempontból a kárpáti típusú méh, vagy az olasz a hunyó, de akár mindkettő hajlamos lehet a késői petézésre. 30 évvel ezelőtt az előbbi anyákat szereztem be, most megdöbbenve látok némely családnál tömegesen sárga méheket. Lehet, hogy van Buckfast a közelben? Hát ez is gond lehet. Ettől függetlenül,valószínű, hogy kihagyom a zárókezelést, pedig ilyenkor lehet úgy eltüntetni az atkát egy kezeléssel, hogy 200-ból csak 1 maradjon. Azonban ez a méheknek sem egy álomkoktél. Igazán csak kritikus években szánom rá magam én is, no meg amikor van legalább 14 fok a napforduló plusz mínusz tíz napjában. Ha mindenütt úgy lenne az országban, hogy október elejére leállnak az anyák, akkor az lenne a csoda, hogy van olyan méhészet, ahol atkát lehet találni. Ott valóban rosszul védekezik az, akinél marad atka.

Én tervezek a mai nap kimenni szublimálni. Nem tudom, hogy te milyen helyen vagy de itt Tolnában tegnap gyönyörű napos idő volt 12 fok és sok méh repült. Ebben a körülményben nem olyan szoros a fürt, hogy kérge legyen.
Minden évben mikulás és karácsony között szoktunk zárókezelést végezni, ez már olyan mint karácsonykor a bejgli. Senki nem tudja ki találta ki, senki nem tudja miért készül, valamint nem éri meg fáradni vele, de mégis süti a főnökasszony. Komolyra fordítva, szerintem több a pozitív hozadéka egy kijárón keresztül befújt szublimálásnak zárókezelésként ebben a fiasításmentes enyhe téli időben mint ha nem csinálnék velük semmit.

Mit hallottál? Részleteznéd?

Értem amit írsz (műlépre rázás), de még mindíg nem értem hogy miért nem lehet az őszi atkaírtást időben elvégezni. Ha novemberig kezeltünk és leszedtük rólluk amit tudtunk, akkor miért kell még télen is basz..tni őket ha nem muszáj. Tudom hogy le kellene azt az utoló egy atkát is hozni rólluk, de ha ezzel a telelést zavarjuk meg akkor mit értünk el. Megnyugszunk hogy 1 alá vittük az atkaszámot ,és szétrugjuk a családot egy napra úgy hogy a fürt kérgéből meg lehullik x mennyiségű méh mert nem tud rendeződni. Erre adjon nekem valaki ésszerű magyarázatot.

Februárban meg"nyitó kezelnek". Vagy műlépre ráznak.
Október eleje óta ITT nincs fias. Zárkázás nélkül!

Van itt baj, nem kevés A Dunántúl ahogy hallom már "elesett".

Nem tudom minek ez a kényszeres atkaírtás télen is. Nállam november vége óta szinte nem mozdultak ki a méhek, enyhébb időben is tömör fürtben vannak a családok, fias azóta nincs. Amíg az időjárás megengedte szublimáltam én is, de én már tavaszig nem bántom őket.

Az amitrázzal záróként zéró tolerancia van nálam, így marad a sav, ezen belül is az oxál.

Záro kezelésre amitrázt, vagy savat

Én még reménykedem a szombati napra ígért 9-10 fok hőmérsékletre. Szublimálni szeretnék karácsonyi ajándékként.

Na ja!
Nálunk is volt ma összesen 5 fok.
Ebből 2 délelőtt, 3 meg délután.

Az idei utolsó remek atka irtós napok . Aki tudja használja ki ,Nálam megtörtént a szublimálás . Várom a tavaszt .

Még lehet esély 23.-24.-én. Az előrejelzés 9-10-11 °C ígér. Én tervezem a fújást (szubli), nálam még biztos van fiasítás.

Igazam volt, de szépen letisztítottam az anyarácsokat

nem
Mert a mai naptól napkozben js 0 fok van. Én már ilyenkor nem bolygatom a méheket

Miért?

Úgy nézem nálam sem..

Számomra ebben az évben nem lessz zárókezelés