December 10-15 körül szokott lenni egy felmelegedés, nálam akkor van a záró kezelés. Régebben locsoltam, pár éve szublimálok. Üdv.

Nálam Mikulásra szokták kapni.
Legjobb eséllyel olyan időpont ahol már nincs, illetve még nincs fias, kellemes napsütétes idő.
Mikulás környékén vannak ilyen napok, de nálunk a mai is ilyen volt. Délután kellemes napsütés ~11C, jártak a méhek, nincs tömör fürt.
Jó esély a maradék atkát alaposan ritkítani és a méhész lelkiismeretét megnyugtatni, hogy ő mindent megtett!

Ja én szublimálok, nem csorgatok. Jobbnak tartom.

Régen , Karácsony után szoktunk csorgatni .Tudod az a lényeg , hogy az én méheimnek jó legyen .

A Te kérdésedre gondoltam.
Mert hallottam már róla, sőt nyitó kezelésről is, meg olyanról is aki februárban le rázza a méheket új keretekre.
Ezeket nem alkalmazom.

Van aki még ezután írt atkát?
Valami effajta "kósza" gondolatunk egyszer volt!

No már most a Te kérdésed, vagy az enyém

Bocsánat. Az micsoda?

Mikorra várhato a záro kezelés

Én megnéztem. A lapokon flumetrin van, a locsolás vizes(?) amitráz oldat. Na ez utóbbi miatt nem sokáig lesz az ukrán méz a konkurensünk. Az amitráz bomlik a vízben.

Hát engem nem győzött meg. Háromszor berakja ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó lapot, utána meg valami orosz cuccal kezel.

Az atka elleni védekezésről az elmúlt években megtanultuk és tapasztaltuk és a kutatásoknak köszönhetően ismeretet szerezhettünk arról, hogy hazánkban, a mi körülményeink közt az nem annyiból áll, hogy 21/7=3 és ezzel minden rendbe jön, csak max 10% a pusztulás.
Erről ennyit, többet nem érdemes erről beszélni.

Figyelembe kell venni a körülményeket,az időszakot,/gondolom ősz vége lehet/ a lényeg,nem mavrik,nem scabatox vagy ilyen olyan nem tudni milyen szerekkel védekeznek,talán az ára sem lényegtelen.

bné nem lehet ,hogy inkább ilyeneknek kellene a videóban is lenni a méheknek ?

A feketén láttam:https://www.wish.com/search/varroa%20atka%20lap/product/5d4bdc50acef0b66d9aeca70?source=search&position=7&share=web

atka írtás.

https://www.youtube.com/watch?v=F3hJAdFBgJg&t=4s

Szeptember 18.zárkáztam anyákat, 28napig voltak tartós anya zárkában , ezalatt 3szor szublimáltam úgy hogy nem volt fias.

Szép napot mindenkinek!

Az lenne a kérdésem hogy van e közetetek olyan aki ebben az időszakban (október) használt Chekmite+t?
Észre vett valamilyen tüneteket mérgezés tünete, elhullás?
Ilyenekre gondolok.

Andor!
Teljesen egyetértek azzal, amit írsz. Igazából csak néhány gondolatot fűznék hozzá. Igen, minden jel arra mutat, hogy jelenleg nem lenne szabad, hogy az atka problémát okozzon. Annyira nem rossz a helyzet, noha ez volt százszor jobb is. A 90-es években elég volt megmutatni az atkairtó hatóanyagokat, és estek le az atkák. Ez azért most nem így van. A hivatalos álláspont szerint a követendő dolog az IPM, ha most jól emlékszem a fogalomra. Integrated Pest Management. Röviden az a lényege, hogy csak akkor kezeljünk, amikor szükséges. Nos ennek a szemléletnek a következménye az, hogy mi magunk tenyésztjük ki azt az atkát, ami majd a totális összeomlást hozza el. Ugyanis miről van szó? A méhésztársadalom az elmúlt 40 évben, ami Magyarországot illeti, de mindenütt máshol a világon a korábban leírt 1-es értéket tartja a cél elérésének, és az IPM is ezt sugallja. Nekem viszont folyton az duruzsol a fejemben, ha képesek vagyunk kiirtani 100-ból 99 atkát, akkor azt az egy utolsót miért nem? A százas ugye most azt jelentené, hogy egy atka egy naptári évben 100 szaporodóképes utódot hoz létre kezelés nélkül. Ebből elpusztul az első induló öreg atka, meg a méhész elpusztít a szaporulatból 99-et, és meghagy egyet. Ha ez az eset áll fenn, akkor nem pusztul ki sem az atka, sem a méhállomány, az atkalétszám lineáris egyenlő minden év adott időszakában. Van egy toleranciahatár, mert az éves induló országos átlagban felszökhet 50-re is ideiglenesen, és ha senki nem kezelne , akkor a 100-as ráta szerint 5000 lenne az atkaszám év végére. Aztán, hogy ebbe elpusztulna-e az összes méhcsalád, nem tudom, mert az összeomlás határa lehet, hogy tízezernél van. Ez azonban lényegtelen, mert létezik egy olyan szám, mondjuk 200-as induló, amikor ez már 20000 atkánál biztosan bekövetkezik. Azonban a méhészek, ha látják, hogy sok az atka év közben, akkor kezelnek, tehát az induló ennél több is lehet. A százas értéken lehet vitatkozni, ez inkább nagyságrendet jelöl. A fias indulásának függvényében évente más-más adat is lehetséges. A lényegen azonban nem változtat. Ha csak 50-es a szám, akkor az 1-es értékhez 100-ból 98-at kell a méhésznek elpusztítania. Ha 200-as az érték, akkor a 200-ból ahhoz, hogy egy maradjon 199-et, 100-ból tehát felet szabad meghagyni. 1000 atkára vetítve a számok: 50-es ráta esetén 20 maradhat, 100-nál 10, 200-nál 5. Az egyensúlyhoz, tehát az 1-es R értékhez. Ha ennél egy hajszállal több atkát pusztítunk el, akkor az atkalétszám exponenciálisan csökkenőbe váltana,és kipusztulna, mint a vuhani, a brit, az indiai (de a SARS és MERS is ide tartozik) coronavírusok. A maradék atka számolásával ezt még ellenőrizni is lehetne. Anélkül nem menne.
Ez ugye az elmélet, de mi a gyakorlat? Ugyanis az a baj, hogy a száz atkából 99 atka a saját atka, a századik az közös atka. Ha a 99-et a méhész nem pusztítja el, akkor rámegy a méhészete. A 100. elpusztításáért semmit nem kap. Pontosabban egy újabb századikat. Mert az közös atka. Tudjuk jól a szocializmusból, hogy a közös az egyben mindenkié és senkié. Az egyén hiába pusztítja el a századikat is, ha a közösség ezt nem teszi meg, nem ér vele semmit. Közösségi programmal lehetne, ezt nevezzük hatósági felügyeletnek, de majdnem végrehajthatatlan. Támogatással kombinálva eredményesebb lehetne. Az kapna támogatást (nem keveset), akinek évről évre csökken az induló atkaszáma. Ehhez persze szükség lenne a konkrétumokat meghatározó tudományos kutatásra. Én kínomban már nyújtottam be ilyen kutatási tervet, felajánlva a méhészetemet hozzá, mint kísérleti méhest, de elutasította a minisztérium, mondván, hogy nem vagyok szervezet, hanem egyéni vállalkozó. Ennek azért van jelentősége, mert az úgynevezett pályázatban a szervezet szó szerepelt. Felvilágosítottam őket, hogy a perrendtartási törvény értelmében az egyéni vállalkozó is szervezetnek számít. Akkor olyan dolgokat hoztak elő, hogy csak egy szervezet lehet arra képes, hogy az adatokat megfelelően értékelje. Ilyent írtak, amikor a kiírásban volt olyan is, hogy lesz olyan személy, aki elbírálja szakmai szempontból a kutatást, és ha a delikvens nem képes arra, hogy tudományos szempontoknak megfelelően végezze el a kutatást és annak kiértékelését, akkor nem fizetik ki neki a pályázati összeget.Magyarán volt biztosíték arra, ha értékelhetetlen lett volna a kutatás. Ha keresek magamnak egy kutatási szervezetet, akkor ismételten beadhattam volna velük együtt. Kb. 3 perc kellett ehhez, de inkább azt gondoltam magamban., hogy nem akarásnak nyögés a vége. A franc se akarja felesleges procedúrába belerángatni a barátait, ha a döntéshozók engem nem akarnak. Hiszen egyetlen érvük sem állta meg a helyét, akkor mi a biztosíték, hogy nem találnak ugyanilyen irreleváns érveket egy újabb pályázat esetén. No meg ez nem is az én érdekem. A méhészközösség érdeke lett volna. Lenne több nagyon ígéretes lehetőség az atka elleni kezelésre, ahhoz hogy minél könnyebben el tudja érni a méhész az egy hajszálnyival több atka irtását, de a dózist először kísérletekkel kellene beállítani, mert ami az atkára mérgezőbb, az a méhre is. Abban igaza van a döntéshozóknak, hogy nincs vészhelyzet, karban lehet tartani az atkaállományt az IPM alapelveivel is. Arról nem is beszélve, hogy van ahol nem is kezelnek atka ellen. Igaz nem tudják, hogy miképpen lehetséges ez, én csak gondolom, hogy azért, mert az atka fiaskárosító vírusokat olt be az álcába, ezzel szabályozza önmagát, hiszen elpusztítja az utódai táplálékát. Ilyen vírusból több is van: BQCV, SBV, és úgy tűnik, hogy a nyerő a DWV. Hiszen ezzel fertőzöttek a kezelés nélküli méhek. Akkor persze felvetődik a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán a Varroa szenzitív higiénia (VSH)? Hiszen csak az elpusztulás tényét érzékelik a jó takarítóhajlammal rendelkező méhek. Amely elpusztulást az atka idézett elő a vírus beoltásával. Kell azon csodálkozni, hogy ilyen esetben a kibontott sejtben atkák láthatók? Nem találtam olyan kutatást, ami azt bizonyítaná, hogy a VSH méhek élő álcák mellett találják meg az atkát.
Tehát tényleg nincs vészhelyzet, hiszen a természet is dolgozik, nem feltétlenül kell bonyolult programokat indítani azért, hogy egy hajszállal több atkát pusztítsunk el, és ezzel kiirtsuk az atkát. Arra azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem csak a medve nem játék, hanem a vírus sem az. Lehet, hogy az atkairtásban be tud segíteni nekünk, de ez a módosult DWV egyelőre arról ismert, hogy tömeges méhpusztulásokat okoz. Az eredménynek tehát ára van. Kipusztul 95 százalék méhcsalád, vagy az atkától, vagy a vírustól, vagy kombinációban, a többi meg majd szépen eléldegél.

Köszönöm a részletes választ!!

Ami a legfonotasbb szerintem: ha léteznek olyan akták amelyek valami oknál fogva csak rövid időt töltenek a fiasításon kívül, azokat "szuper szelektáljuk", mivel pontosan ők fogják túlélni az atka írtás. Nincs szükség természtes szelekcióra az atka populáción belül, mert ezt mi magunk megoldjuk néhány generáció alatt. Ez az okozhatja (szerintem) azt is, hogy olyan szereknek a hatása is meredeken csökken amire elvileg nem alakulhat ki rezisztencia. Nem feltétlenül reziszencia alakul ki, hanem életmód változás, ami megnehezíti a kiirtást.
A másik kérdés tobábbra is fent áll, miért nem zárnak, miért inkább mérgezni próbálnak? Annak ellenére kérdezem ezt, hogy én magam sem zárom az anyákat sem akác után sem összel. DE, én olyan helyen vagyok összel, ahol viszonylag kicsi a méhsűrűség, és úgy vélem minimális az átfertőződés esélye.
Harmadszor, azt sem értem, ha ekkora ott a baj, nincs aki leszervezne egy átfogó kisérletet? Ha nagyok a téli veszteségek, simán be lehet áldozni pár családot egy kisérletre a siker legkisebb reménye mellett is.
Ha ezt nem tudják, vagy akarják megtenni vessenek magukra.
Nem érzem magamon az atkaírtás nehézségét, egy átgondolt, folyamatosan kontrolált forgatókönyvvel simán el lehet érni egy elfogadható szintet.

Andor!
Én pedig azért hozom ide a témát, mert az atkairtás topicban inkább a konkrét atkaölőszerek használata volt jellemző, amíről írni akarok, az pedig inkább atka élettan.
Nem véletlenül hivatkoztam az argentin előadóra, mert alapvetően az a meglátásom, hogy aki rossz módszertant használ egy tudományos kutatásban, az nem is juthat helyes következtetésre. Sajnos nem ő az egyetlen, sokkal súlyosabbnak érzem a Randy Oliver féle kínlódásokat, ami az atka fertőzöttség mérésére irányul. Az argentinok is azt a módszert használják, amit Randy Oliver, vagyis 300-600 méhről lemossák különböző módszerekkel az atkát, ahelyett, hogy a higiénikus aljakon mérnék az atkahullást. Az csak hab a tortán, hogy R.O. hónapokon át tárgyalja a az amerikai méhészújságban, hogy hogyan is lehetne tökéletesíteni a lemosás hatékonyságát, tehát minden eddigi eredmény már elve megkérdőjelezhető, amennyiben ennél jobb hatékonyságot is el tud érni. Ha a tévedés korrelál a valósággal, akkor ez még nem is lenne akkora baj. A baj az, hogy egy 30000-es populációból kivesz 300 egyedet, és azokon számolja meg az atkát. Gondoljunk bele, hogy ha a létező legkisebb atkaszámot találja meg, azaz az egyet, akkor abban a családban a 300*100= 30 000 képlet alapján 100 db atka van. Ha kettőt talál, akkor 200 atka. Miféle vizsgálati érzékenység ez ahhoz képest, amikor mi a 30000 egyedről leeső 5 db, vagy éppen tíz darab atkát találjuk meg. A századrész nagyságrendű érzékenység áll szemben az egyes nagyságrenddel. A rengeteg értelmetlen cikk helyett, nem arra kellett volna rájönnie, hogy jó módszert használjon a rossz módszer tökéletesítése helyett?
Amikor azt szeretnénk megtudni, hogy vajon alkalmas-e az oxálsav fiasításos időben az atkalétszám csökkentésére, akkor az lenne a minimum, hogy a legérzékenyebb módszert használjuk. Ugye odaát elhangzott Anti részéről, hogy az oxálsav bebizonyította azt, hogy alkalmas a fent megnevezett feladatra. Kérdezzük Németh Zolit, mert ő tud erről a legtöbbet. Aztán jött egy kérdés, amire nem kaptunk választ, mármint hogy akkor miért omlott össze kétszer is Németh Zoli állománya. A hallgatás nekem beleegyezésnek tűnt, nem cáfolatnak. Ez persze nem bizonyíték arra, hogy az oxálsav ne lehetne erre alkalmas, csak valami el lett rontva. Hát ugye például adódik ez a napközbeni szublimálás. No meg az én kérdésem, hogy vajon milyen időtávon egy-három atka a potyogás. Ahhoz, hogy érthető legyen a kérdésem, sajnos ide kell hoznom a coronavírust, így c-vel, mert ez a helyes. Egészen pontosan az úgynevezett R értéket. Ez azt mutatja, hogy egy fertőzőtt ember hány másik embert fertőz meg. A vuhani esetében ez 3-5 körül volt, most a legújabbaknál pedig már 12. Mi lenne, ha csak egy ember egyet tudna megfertőzni? Mindig ugyanannyi beteg lenne. Ha a szám egynél több, akkor a betegek száma exponenciálisan nő. Kevésbé vájt fülűeknek mondom, nem Neked, mert ezt Te tudod, hogy exponenciálisan növekvő akkor, amikor ugyanannyi idő intervallum alatt később több beteg lesz, mint korábban ugyanennyi idő alatt. Ha 1-nél kisebb az érték, azaz gyakorlatiasan 10 ember csak 9-et fertőz meg, akkor exponenciálisan csökkenő lesz a betegszám. Az exponenciálissal szemben lineáris csak egyetlen egy esetben lehetséges, akkor, ha egy ember csak egy embert fertőz meg. Lineárisan csökkenő és emelkedő pedig soha sem lehet, csak nagyon speciális statisztikai átlagként. Miért érdekes ez a számunkra? Azért, mert valójában az atka négy évtizede alatt kis megszorítással ki lehet mondani azt, hogy az atka esetében átlagosan 1-es értékről beszélhetünk. Itt viszont az R nem azt jelenti, hogy egy méhcsalád hány méhcsaládot fertőz meg, hiszen mindegyik fertőzött, hanem az éves induló atkalétszámot. Vagyis a szaporulat és az atkairtás mértéke megegyezik. Ha hosszú időtávon nem egyezne meg, akkor vagy exponenciális mértékben nőne az induló atkaszám, vagy csökkenne. Tehát vagy elpusztulna minden család, vagy elpusztulna minden atka. Tekintettel arra, hogy negyven év alatt a fenti két lehetőségből egyik sem következett be, ezért csak a harmadik lehetőség állhat fenn, azaz az egyes érték. Azért írtam, hogy kis megszorítással igaz a dolog, mert az országos éves induló atkaszám lehet egyik évben 5, másik évben tíz, majd 30 is akár, de ez nem emelkedhet így negyven éven át, kell lennie olyan éveknek, amikor fordított a tendencia. Az a helyes kifejezés, hogy ez az érték oszcillál az egyes érték körül. Egy pillanatra még visszahozom a coronavírust. Pontosabban a nyájimmunitást. A nyájimmunitás mit jelent? Azt, hogy a vírus nem képes exponenciálisan növekvő betegszámot előidézni. Azaz, ha ő egy vuhani vírus, akkor mondjuk eredendően 4 embert tud megfertőzni. Ha ebből a négy emberből 3 védett, akkor csak egyet tud megbetegíteni, tehát tehát az R értéke egyenlő lesz eggyel. Ha tíz emberből 9 védett, akkor az R érték, kisebb, mint egy, tehát exponenciálisan csökkenő lesz a betegszám, míg előbb utóbb nem lesz egy beteg sem. Hacsak nem jön egy újabb variáns. Mondjuk a brit, ami 6-7 embert képes megfertőzni. Amig a vuhani esetén a nyájimmunitáshoz elég volt a 3/4, azaz 75 százalékos védettség, és a vírus kihal, addig a britnél 7-es szám esetén 6/7-ről beszélhetünk, tehát 85,7 százalékos védettségnél nagyobbnak kell lenni a kihaláshoz. Az omikron 12 száma esetén 11/12, azza 91,66 százlék védettség felett fog kihalni. Most abba ne menjünk bele, hogy ennek ugyazon időpontban meglévő társadalmilag homogén védettségnek kellene lennie. Sosem lesz az. Az atkánál viszont lehetséges lenne. Elöször is ugye pontos módszerrel kellene megmérni, hogy egy kezelési módszert követően atkaszám lineáris-e, azaz pont annyi atkát sikerült kiirtani, mint amennyi "született", esetleg több született, mint amennyit kiirtottunk, vagy többet irtottunk ki, mint amennyi született. Ennek kiszámolása általános iskola harmadik osztályos feladat, ezért nem taglalom. A lényeg az, ha a módszerünkkel az atka két nagy kasztja közül mindkettőt tudjuk irtani, azaz a fiatal és öreg atkát is, akkor exponenciálisan csökkenni fog az atkalétszám. Ha csak az öreg atkát tudjuk irtani, akkor exponenciálisan növekvő lesz még az atkalétszám. Öreg atkának azt nevezem, amelyik már legalább egyszer normális módon szaporodott, tehát több utódja volt, mint saját maga, vagyis egynél több volt a szaporulat. Ha a szaporulatot tudom irtani, de az öreget nem, akkor az atkalétszám állandó marad, azaz R=1. Legalábbis addig, amíg az öreg atka szaporodni képes. A legegyszerűbb módja ezen képesség elveszítésének, ha elpusztul, mert az élete végére ér. Azonban olyan is lehet, hogy kimerül a petefészke. Ha a szaporodó képessége hosszú távon fennmarad, mondjuk 6 hónapig, akkor egy néhány hetes intervallumban az atkalétszám lineárisan egyenlőnek tűnhet, valójában ez egy kis meredekségű exponenciális csökkenés. 1-2 hónapos szaporodási képesség esetén viszont nagy meredekséggel jellemezhető exponenciálisan csökkenő atkalétszámról beszélhetünk. Azért nem lineáris, mert a létszám növekedése korábban exponenciális volt, nagyjából a szaporodóképesség elveszítése egyforma idjejűnek tekinthető, tehát a sok szaporulatból egyszerre fog sok elpusztulni a kevésből pedig kevés.
Most jutottam el oda, amit felvetettél, hogy vajon igaz- az az állításod, hogy ahol 40 kezelésre van szükség, ott valami nincs rendben. Hát ez alapján én azt mondom, hogy igaz lehet akkor, ha csak a fiatal atkát tudjuk irtani, és az a szaporodó képesség hosszú hónapokon keresztül fennmarad. Ezzel szemben az én számításaim kb. 40-60 napos szaporodási képességet mutatnak, amit Jenő azon állítása is igazol, hogy három sorozat Furetto elegendő a megfelelő hatékonysághoz. Nem véletlenül írtam a Furettot. Ugyanis az a ténynek látszó dolog, hogy a szublimálás, a ködölés, és a tartós hordozós Apivar kezelés is hasonló kezelési hosszúságot jelent fiasítás jelenlétében (!!!!!!), az bizony azt mutatja, hogy az öreg atka az, amelyik hamarabb el tud bújni a kezelés elől, mint a fiatal. A fiatal ezáltal több méreganyagot vesz fel, azért pusztul el. Vagyis csak egy hajszál választ el bennünket attól, hogy a fiatal atka egy picivel előbb bebújjon a fiasba. Valójában az egész méhésztársadalom erre a tulajdonságra szelektál, azaz mindenáron ilyen atkát akar kitenyészteni. Ha nem ezt akarná, akkor úgy kezelne, hogy az 1-es érték alá vinné az atka szaporodási rátáját, azaz minden évben egy picit többet irtana ki, mint amennyi születik. Ekkor ugye az atkának el kellene tűnnie, ahogyan eltűnt a vuhani vírus is, meg a brit is, meg az indiai is, meg az első omikronok. De nem, mi megőrizzük az atkát, hogy legyen olyan amelyik majd előbb be tud bújni a fiasba, mielőtt elpusztítjuk. Hát persze, lehetne úgy is ahogy montad: akkor már inkább el kellene venni azt az anyát, ha másképpen nincs fiaszünet. Ezen én most nem vitakozom, mert van itt olyan fórumozó, aki szerint egyszer az anyák leállnak maguktól, máskor pedig saját maga vallja be, hogy ez mégsem történt meg. Lelke rajta. Ami az oxálsavat illeti. Ha nyáron a reggeli és esti kezelések hatékonysága eltér a nappalitól, akkor az azt jelenti, hogy fiatal atka is marad éetben, tehát az atkalétszám emelkedni fog. Ha nyáron akár a hőmérséklet, akár a dolgozók hiánya a kaptárban ahhoz vezet, hogy nem tudjuk elpusztítani az összes fiatal atkát, akkor ez a hőmérséklet csökkenése miatti anyaleállásnál nem fokozottan érvényes? De nem is ez a legnagyobb veszély. Hanem az, hogy akkor is növekvő lesz az atkalétszám, ha külső forrásból kapunk öreg atkát. Mert akkor azt nem tudjuk, hogy meddig kellene kezelni. Ugye, ha nem tudjuk irtani fiasítás jelenlétében, akkor az a negyven-hatvan nap kitolódik bizonytalan ideig. Amíg a beérkezetteknek is lejár az ideje. Tekintettel arra, hogy Magyarországon még vannak méhek, ez azt jelneti, hogy az öreg atkát csak fiasítás jelenlétében nem tudjuk irtani. Ha nincs fias, akkor igen. Akkor a többszöri kezelésnek való kitettség miatt, azokban is összegyűlik az ölő adag.

Üdv!

Én a leírásokban találtam infót.
Hetente lehet, legfeljebb háromszor egymás után. Érdemes kontrollálni kezelés után a lehullást, ha nincs, akkor kár kezelni tovább...

Szép napot mindenkinek!

A Varromed-el kapcsolatban van valakinek tapasztalata?
Milyen időközönként lehet csurgatni?
Mert ezt sajnos a használatija nem irja, csak hogy mindig használható fiasitásban is és fiasítás mentes időszakban is.

Üdv Mindenkinek!

A klartán-os csurgatással kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A csurgatás (max. 50 ml/család) elvégzése után mikor lehet biztonságosan etetést végezni? Van várakozási idő a kezelés és az etetés között, amit érdemes megvárni?
Olvasgattam már a fórumon a klartán/mavrik használatával kapcsolatban, de sajnos kevés információ (szerintem) található itt a szerrel kapcsolatban. Akár a keverési arányokról, hatékonyságról, hatásmechanizmusról, alkalmazásának feltételeiről (környezeti tényezők, évszak, fiasítás mérete) stb.
Ha van itt olyan személy, aki teljeskörű információt tudna adni a szerről, az hasznos lenne. Köszönöm!

4 cseppnek megfelelőt. megfigyeled a hatást és korrigálhatsz: +1, vagy -1, és jó napot.

http://meheszforum.hhttp://meheszforum. ... 7&p=180793# Persze vannak tárolási szabályok és ha betartják akkor sokáig hatásos: Üdv!

Én is azt tapasztalom amit te. Tavaly augusztus elején szokásos atkairtás Tak- tikkal első nap 400 db atka stb stb Az idén augusztus elején szokásos atkairtás, eredmény Kettő- három db atka , nem hittem el, megpróbáltam az idei tak-tikkal is , az eredmény változatlan , csak méh hulla volt , kb 6db. Reggel 6 órakor szoktam ellenőrizni ! Megnyugodtam, hogy nem csak én vagyok így. Üdv neked

Bővebben: https://magyarmezogazdasag.hu/2013/07/16/mennyi-az-eleg

Ehhez elősször azt kellene tudni, hogy milyen típusú az a ködőlő és, hogy mennyit adagol egyszerre.

Olyan keresem lenne, aki takticot hasznal kodolobe leirja nekem a pontos hasznalatat esetleg kevereset, nem hasznaltam meg. Koszi

Ára dehogy! Itt mindenki csak segiteni akar!

Én nem mertem ilyent írni. - biztos nem jól kezeled őket!
Nálam ugyan ez. Itt is somogy vármegyén !

Rengeteg darázs van, de nincs (szinte) szúnyog, nincs tetű, nincs édesharmat, nincs atka. Talán csak egy-kettő.
Most bekenem a tálcákat, hátha az összes alól elvitték a hangyák. Bár a sarkokba szokták gyűjteni, ott sincs atka. Már 4 hete 3 naponta szublimálok, minden ugyanaz egyébként, mint minden évben.

Kösz!

Még nem döntöttem, mi lesz napraforgó után. Most a Glicerox csíkok vannak bent.

Az idén mit használsz Zsolti?

Az a baj vele, hogy évente változtatják az összetételét. Régebben én is használtam sikerrel. Tavaly jöttek olyan jelzések, hogy pusztítja a méheket, ennek ellenére a hülye fejemmel megvettem az egész állományra, de direktben nem mertem betenni, csak néhány családhoz. Másnap vergődő méhek százai voltak az aljdeszkákon; ki is kapkodtam mindet.

Hat akkor az annyira nem jo, pedig sokanhasznaljak…..

Tavaly pusztultak tőle a méhek.

Hello.! Herba striprol mi a velemenyetek?

Rendben, köszönöm!

Ha lecsavartad a kupakját (megbontottad) max. 8 hét.
Még az eredeti holland gyártású "nagy kiszerelésű" bontatlannak is 1 év volt az eltarthatósága. Tavalyi amitráz, nem amitráz - saját tapasztalat!
(annak idején, ha megbontottam egy "literes"-t egyből szét öntöttem 150-300 ml-s barna gyógyszertári üvegekbe, csurig - hogy ne kapjon levegőt.)

Ezt honnét vetted?
Szerintem amíg ki nem kristályosodik.

8hetig!

Sziasztok! Egy rövid kérdés: az amitrázt hány hónapig, vagy évig lehet tárolni, illetve biztonságosan felhasználni?

Aki Glicerox - al szeretne védekezni , nekiállhat gyártani .

Hú, Jenő!
Félreértés ne essék! Eszembe sem jutna olyan, hogy bárkit is arra buzdítsak, hogy hagyja abba a kezelést! A dolog kiindulópontja talán már tíz tizenöt éve született bükk "tollából". Olyasmit írt, hogy olyan nincs, hogy minden család kipusztul. Azóta motoszkál a fejemben, hogy ez tényleg lehetséges-e? Miért maradna életben akár egy család is? Az atka jön lát és győz. Mi képes megfékezni gyógyszerek hiányában? Én őszintén szólva félek egy országos összeomlástól. Ami valójában nem azért lesz, mert nem lehet az atka ellen védekezni, hanem mert nincs olyan hatékonysága a kezeléseknek, mint régen. Ezért aztán hullámok alakulnak ki. Az összeomló méhészetekből átmennek a méhek az atkákkal az egészséges családokhoz. Ott így a korábbinál is magasabb hatékonysággal kell irtani, mint korábban, egy rosszabb hatékonyságú szerrel. Óhatatlanul tovább terjed a hullám. Ismerem az álláspontodat, hogy nincs rezisztencia, csak a méhészek fejében. Ezt így én sem mondanám, de két hatóanyag tekintetében sajnos ki merem jelenteni. Amitráz esetében nem. Ott tolerancia van. Emlékszem, amikor azt írtad, hogy na majd megnézzük mennyire rezisztensek. De rezisztencia akkor nincs, ha egy fedett ciklust lefedve egy sorozattal ki lehet irtani az atkát. Ha ennél többre van szükség, akkor nem pusztult el minden atka. Annak pedig oka van. Kétségtelen,hogy Furetto esetén a két nap szünet lehet ennek az oka, nem pedig a tolerancia. Arra azonban nincs magyarázat, hogy tartós hordozót, amelyik működött 20 éve, tehát rendesen leadta a hatóanyagot, miért kellene 15 napnál hosszabb ideig benn tartani? A hatóanyag csak fogy belőle, tehát amit az első ciklusban a több hatóanyag nem pusztított el, azt a kevesebb miként tudja megtenni? Nekem a válaszom erre az, hogy az öreg atka termeli a lebontó enzimet, a fiatal még nem. Ezért mindig a fiatalt tudjuk pusztítani, az öreget nem. Ha annyi ideig kezelünk, amíg az öreg petéi elfogynak, és már nem tud szaporodni (szerintem nyáron ez kb. 2 hónap lehet), akkor a kérdés megoldott. Nincs atka.
Időközben gondolkodtam még azon, amit leírtam. El tudom azt képzelni, hogy igaz a DWV B esetén is a fiaspusztulási teória. Amikor a vírusokat vizsgálták, akkor nézték a titereket úgy, hogy beinjekciózták a méhekbe, illetve etették. Az injekciózással kb. 100-szoros titer alakult ki. A nagyobb titer több vírust jelent. Ha a DWV B vírus csak az injekciózással, tehát az atka vérszívásával tud akkora titert elérni a fiasban, hogy az elpusztuljon, de a pempőtől még nem pusztul a fias, akkor megvalósul az, hogy csak az a fias pusztul el, amelyikbe az atka oltotta be a vírust. Tehát a saját szaporulata elől vonja meg a táplálékot, ezáltal pusztulásra kényszerítve azokat. Így nem fog legyengülni a család, hiszen a többi fias kikel, csak az atka szaporodási rátája csökken. Ha ez így van, és nálunk is el fog terjedni a DWV B, akkor ugye nem lesz országos összeomlás. Ha a BQCV lesz a domináns, akkor nem lesznek normális erősségű családok, mert azok alapból pusztítják a fiast, tehát azt is, amelyik sejtben nincs atka. Igazából ezt csak azért írtam le, mert így teljes az, amit korábban fejtegettem. Az már más kérdés, hogy a hipotézis igaz-e? Ezt kellene a kutatásoknak kiderítenie.

Áthoztam ide, mert ez már nem a műlép oldalra való, aztán kapunk a fejünkre.

(Szóval ismered biztos a székely mondást, ami így szól:
Ami nem öl meg, az erősít.
Kivéve a medvét. Az megöl.)

Jó olvasni az írásaidat, de nekem egyszerű méhésznek azért -bevallom- némelyik sort kétszer is meg kell rágnom, mert erre nincs agykapacitásom.
Eléggé hihetetlen ez a védekezés nélküli méhtartás, de ha működik, biztosan követni fogjuk a példát. Nálunk az a gyakorlat, hogy akik próbálták tavaly, azok most méheket keresnek. Na és milyen jó, hogy én viszont védekeztem. Mekkora szerencséjük van ismét. Tudnak vásárolni.
Hallottam én már olyat amikor a városban ugyanabban a fában évek óta megvannak a méhek. Meg amikor híre ment, akkor olyan ember is előkerült, aki látta oda az új családot (rajt) beköltözni.

Az egyik haverom, (több száz családos, messze tőlünk) aki állította, hogy nincs nála atka, és lekezelte a méheit 3x aztán mégiscsak szinte az egész állomány tönkrement, na neki ugye az atka által közvetített vírus csapott oda éppen. Elmentünk hozzá, és az elpusztult családok fenékdeszkáján láttuk a hihetetlen mennyiségű atkát.
Előkereste a Furettóját, amit előző évben én állítottam be. Nem volt valami megviselt a szerkezet az enyéimhez képest, habár én másokét is kezelem, és van amikor 1200 fújás is van egy nap. Szóval bemértem. Tökéletes. Aztán kihámoztuk a keverési arányt, ami le van nála írva. Az is jó.
Aztán az itt fórumozó "Mézga Aladár" aki velem volt, megkérdezte, hogy három naponta fújtál. Nem. Tíz naponta. Akkor miként jött ki a 3 sorozat.
Nem sorozat, hanem 3x. Augusztus elején, közepén, meg a végén egyet. Na akkor "Mézga" lehúzta a sapkáját az orráig, aztán kikerekedett szemekkel feltolta a homlokára, majd intett: -Gyere, menjünk!
Micsoda? Hármat fújtál egész évben, nem 3 sorozatot? Aztán mondom neki Te észlény, tavaly meg tavalyelőtt meg azelőtt le tudtad fújni a sorozatokat, és minden jó volt, most ezt miért csináltad? Erre a "Mézga" is elkezdte magyarázni neki, de a méhész a szavába vágott, hogy igen, de az egyik haverja mondta neki, ha nincs atkája, akkor ne fújjon, mert attól nozémásak lesznek a méhei. Na ezt hallva a Feleségem kiment, és be ült a kocsiba, és a "Mézga Aladár" sem tudott már mit mondani, csak annyit: Hallod Barátom! Menjünk!

Na szerintem a "Mézga Aladár" ebből többet tanult, mintha az eddigi összes méhegészségügyi ismertetőt elolvasta volna.

Egyébként nagyon fontos a kutatás, és az elmélkedés, mert azok, és a váratlan bekövetkezések viszik végbe a fejlődést, és adnak lehetőséget a problémák megoldására. Úgyhogy köszönöm Zoli! Viszont amíg a saját meggyőződésem nem ér el odáig, hogy higgyek az atkakezelés elmulasztásának egyetlen parányi lehetőségét is kihagyni, addig én maradok a jól bevált módszernél.

Api bioxálnak pont most van itt az ideje, merem ajánlani. Valamikor ünnepek tájékán ráér a téli takarás, így gyorsan, minimális zavarással megy a munka. Csak egy kellemes levegőzés az erdőn.

Köszönöm a gyors válaszokat. Talán annyit az előzményekről , hogy : egy családnál (melynél korábban sok atka hullott ) volt még gyermek tenyérnyi fiasítás , amit kivilláztam , de atkát nem láttam a tüzetes vizsgálódással sem. Ezért kérdeztem . Az tűnt valószínűnek , hogy találnom kell a maradék fiasításban egy-két atkát a kezelések ellenére is. Még egyszer köszönöm a felvilágosítást !