Nálunk ezek anyatartalékolásra valók.Nem rossz szándékból írom én sem. Ki fognak telelni szerintem.
Mindig ekkora családdal telelsz be?

Ha ez így kitelel, akkor elégedett leszek. Nekem ez a család jó minősítés közé tartozik.

Csak kíváncsiság képen Nálad ez a család milyen minősítésű. Hangsúlyozom nem kötekedés képen!

Egy rövid betekintést szeretnék nyújtani a mai nap készült fotókon keresztül az egyik kaptárba.

A módszer nem a végső megoldás. Ez tűnt a legegyszerűbbnek, meg volt hozzá mindenem. Mivel más tevékenységgel is foglalkozom, gondolkodtam, hogy gyors is legyen és egyszerű. Ebből az jött ki, hogy pipás itatóval végzem. Tegnap próbáltam, hogy a kijáró deszkára cseppentettem pár cseppet, pár perc múlva már nem volt ott. A pipás etető jónak tűnt, de nem ez a végső megoldás, az biztos. A legnagyobb hátrány, hogy az adagolás nem megoldott. A hőmérséklet különbség hatására betódul a lé a kaptárba, befolyik az aljdeszkára, onnét felszívogatják. Nem így terveztem, ez lett belőle. Egy dologra azért jó, hogy eddig csak ezt használtam az atka elleni védekezésre. Privátban is kaptam érdeklődéseket ezzel kapcsolatban, de nem szeretném még a leghalványabban sem állítani, hogy ez a lé egy megoldás lesz és ezzel a beviteli módszerrel. A beáztatom, belógatom, ráterítem megoldásokkal már tavaly próbálkoztam, de annak gyászos vége lett. Ez a megoldás még tartja magát. A kérdés, hogy meddig?

Mivel veszed rá őket, hogy ilyen időben felszívják az anyagot? Nincs már ehhez túl hideg?

Cseréljetek eszközt próbára és rögtön kiderül.

sziasztok , szerintetek melyik a hatékonyabb eszköz Atka irtás szempontjából ? , Janovics féle hajszárítós ködölő amihez nem kell vivő anyag csak tiszta szer , vagy a furetto amihez kell vagy petró vagy paraffin olaj ? furetto használok évek óta és eddig az a tapasztalat kevés Atkát számoltam mindig 30 , 40 db nem számoltam soha sem többet , de azt is hozzá kell tenni hogy 12 ml rakok 1 dcl paraffin olajhoz és a sorozat kezelésem 3 naponta ismétlés 4 alkalommal . de még azt is hozzá kell tenni hogy soha nem láttam atkát a méheken. bizonytalan vagyok mert aki Janovics fajtát használja mindig számolnak 100 , 200 atka / család . az lenne a kérdésem melyik éri el a legjobb hatásfokot szerintetek ? egy kis logika lehet hogy hülyeség ami eszembe jutott de le írom , Janovics esküszik ara hogy az a leghatékonyabb mert szivargyújtóra cseppen rá az anyag és úgy válik füsté , furettora azt mondja nem jó mert a meleg füst meg a sok füst a méhekre veszélyes én ezt cáfolom mert nem vettem észre nagy méh hullást tőle kb 10 db , meg hogy a spirál fel tud melegedni 300 fokra is akkor veszít a ható anyagból . szerintem ugyan úgy fel tud melegedni a szivargyújtó is , sőt ott nem is látom hogy mennyire melegszik fel az anyag , mert ha nagyon meleg akkor be gyullad , furettonál látom hogy mennyire melegszik a spirál , ott egy a lényeg nem szabad hogy vörös legyen a spirál . meg szerintem 6 csepp be nyomom nekik méhek egyből ki fúják és nem járja át a kereteket . meg játszunk el a gondolattal sok helyen olvastam furetto 99 % hatékonyságot írnak a használat során, szóval ezzel csak azt akarom mondani ha nincs olyan hatékony egy Ködölő akkor pl csak 70 % vagy 80 % hatékonyság akkor jó hogy 100 , 200 db atka lesz majd következő füstöléskor . furettoval akác után kezelek , napra után és ősszel. köszönöm előre is válaszokat.

Ezt írtam én is.

Carena!
Az nem Tropilaelaps volt, hanem Macrocheles glaber.

Richárd!
Veszti küldött már be vizsgálatra ehhez nagyon hasonló atkát, de nem annak bizonyult. Visszakereshetsz rá, a Fórumon értekeztünk róla. Keresési javaslat: Tropilaelaps.

Csak azért kèrdezem mert már állítólag itthoni mèheken is látták. Van róla videó is. És úgy tudom küldtek mintát bevizsgalni hogy melyik fajhoz tartozik.

Richard!

A helyes nemzetség-név: Tropilaelaps . E nemzetségből minden faj eredetileg az Apis dorsata parazita atkája volt, legalább két faj (T. clareae és T. mercedesae) képes az Apis mellifera-n is élősködni, másik két faj (T. koenigerum és T. thaii) jelen ismeretek szerint az A. mellifera-t nem parazitálja. A nemzetség fajai az európai mézelő méhen kívül jelenleg képesek megélni az eredeti gazdaszervezet, az A. dorsata mellett az A. cerana-n és az A. laboriosa-n is.

Friss hírről nem tudok, jelenleg csak olyan helyeken fordul elő és parazitál méheket, ahol a fiasítás egész évben folyamatos, a kifejlett méhek kutikuláját átfúrni képtelen, "utazó" üzemmódban ezért nagyon rövid ideig, legfeljebb két napig képes életben maradni, kifejlett méhen táplálkozni nem tud.

A globális felmelegedéssel, éghajlat-változással jelentősége Európában is nagyobb lehet, bár csak fiasításban képes megélni (irodalmi adatok szerint ez a parazita is előnyben részesíti a herefiasítást), de rendkívül szapora, életciklusa is rövidebb, mint a Varroa-áé, s vírusvektor szerepét tekintve is potenciális katasztrófát ígér, ha nálunk is képes lesz "megkapaszkodni" és károsítani a méhünket.

Jelenleg nem látom napi problémának Észak- és Közép-Európában (a déli, mediterrán éghajlatú európai országokban viszont igen) és a teljes fiasítás-szünetekkel járó éghajlatú földrajzi területeken sem. Karantén kártevő, megjelenését figyelni és jelenteni kell az Ázsiából, Indiából a csendes-óceáni szigetekről, Közép-Kelet-Afrikából és Dél-Ausztráliából történő méh-behozatalok során is. Potenciális, nem túl közeli veszély csak számunkra, de valós veszélyt jelent egyes régiókban, elsősorban az "átfiasító" területeken.

Néhány link a teljesség igénye nélkül, köztük a vírusokkal kapcsolatos ismeretek:

http://biobees.com/library/general_beek ... eMites.pdf

http://www.oie.int/fileadmin/Home/eng/H ... AELAPS.pdf

https://basicresearchjournals.org/agric ... iriwat.pdf

https://www.researchgate.net/publicatio ... _mellifera

Az új atkáról a teopilaelaps-ról van valami konkrètabb hìr?

Igazad van, konkrétan fűrészporban már láttam méheket hancúrozni. Nekem az a gyanúm, hogy amelyik bogár a kapszaicin porba beletéved, az már nem fogja a többit odacsalogatni. Annak vége lesz. Keresgéltem a neten, hogy por formában hol és mennyi. Régi árat találtam: 4 ml - 8500 Ft. Igaz 2500 pont helyett, amennyit a csípős paprika produkál, a por 15 millió pontot tud a Scoville skálán. Ez brutális. 6000-szeres mennyiség. A 4 ml mennyiséget, ha "paprika" erősséget szeretnénk, akkor 24 liter valamibe kellene elkeverni. Így viszont gazdaságosabb, mint a paprika. De még így sem tudom, hogy ez a méheknek "fürdésre" alkalmas-e?

Kora tavasszal bármilyen port lepnek a méhek amihez hozzáférnek. Legyen az virágpor, vagy fűrészpor, vagy akár szénpor is.

Hát csak azért, mert kapszaicint venni még soha nem jutott eszembe. A másik dolog pedig az, hogy a mítosz arról szól, hogy a csípős paprika levével kezelt családok nem rokkannak bele az atka kártételébe. Ezt a lét felszívogatják a méhek. Nem tudom, mi lenne, ha csak kapszaicint oldunk folyadékban (nem tudom vízben oldható-e), vajon azzal mit kezdenek? Így van íze ennek az elegynek. Paprika nélkül szerintem egy íztelen csípős valami lenne. Gondolom én! De ez egy külön történet.
Az biztos, hogy a csípős paprikát valamiért kedvelik a méhek. Kora tavasszal például simán "fürdenek" a méhesbe kitett őrölt paprikában. Ha csak kapszaicint tennénk ki, abban is "fürdenének"? Ha működik ez a paprikás történet, kora tavasszal lehetne tenni egy próbát! De nem szeretnék ennyire előre menni az időben. Még csak szeptember van.

Minek játszol paprikával amikor kapszaicint is árulnak.

A módszer, ami az eddigiek közül egyelőre a legjobbnak és a legegyszerűbbnek tűnik, az itatás. Tavaly próbáltam, hogy beáztatok ezt, azt, de annak nem láttam én sem semmi eredményét. Ennek sem tudom, hogy mi lesz a vége. Csak annyit tudok, hogy egyelőre úgy tűnik, minden rendben van. Még nincs vége, nem biztos, hogy ez egy megoldás lesz. Próba nélkül nincs szerencse!
A dózisra nehéz választ adni, mert többféle erősségű csípős paprika van a "piacon". Nálam ez már úgy működik, hogy ha nem sikerül ugyanabból a forrásból beszerezni a paprikát, akkor először próbaoldat készítés, aztán kóstolás. Ezt így távolba sajnos nem tudom neked pontosan megadni. Volt már úgy, hogy egyik fajtából kétszer annyi kellett, mint a másikból. Attól függ, hogy mennyi a kapszaicin tartalom. Ha nagyon csípős, akkor attól a méhek távol tartják magukat. Ezzel kapcsolatban hozott Arisztaiosz pár hozzászólással lejjebb több cikket is, hogy a kapszaicin bizonyos mértéket túllépve mérgező többek között a méhekre is. Ha nem sikerül "elég" csípősre, akkor pedig nem hat. Ezt hasonlítani tudom az amitrázra. Ha kevés a szer, akkor nem hat, ha sok, akkor pedig a méh is elpusztul.
Tudok róla, hogy többen is próbálkoznak a csípős paprikával atkát írtani. Erről beszámolt nekem az a személy, akitől a legutóbb vásároltam a paprikát. Jó lenne, ha esetleg más is megosztaná a tapasztalatait! Több szem többet lát!

LPeti!
Milyen módszerrel/dózissal próbálkozol? Néhány családnál papír zsebkendőn beadva próbáltam, potyogott valamennyi, de talán léputcánként kellett volna belógatnom, mert így kevésnek tűnt. A lehullt atkák kb. ötöde élt, mozgott. Maradtam az oxálsavnál.

Jogos.

És nem állományszinten...

LPeti!

Természetesen senki nem kötekedni akar, emellett tiszteletre méltó, ha valaki a saját állományán kipróbál egy újdonságnak számító eljárást, s a tapasztalatait közre is adja.

Nos, jómagam is kísérletező kedvű ember vagyok, ezért "biokertészkedésem" hajnalán jómagam is kipróbáltam az erős paprikát biopeszticidként. Használtam többféle formában, őrlemény, alkoholos kivonat, olajos oldás útján. Volt eset, mikor a permetezése során taknyom-nyálam egybefolyt, s csodák-csodája, egyes esetekben még a "célszervezet" is potyogott. A potyogás egyébként nem igazol ölő hatást, az felléphet a taszító (=repellens) hatás következtében is.

Szóval a kontroll elengedhetetlen, s nem árt, ha bizonyított szerrel kontrollálunk, a szenteltvizes ellenpróba nem igazán ad értékelhető eredményt.

Az erős paprikában akkor ingott meg igazán a bizalmam, amikor a világon akkor legerősebbnek kikiáltott 'Szellem-chili' bogyóját felvágva, abban a Helicoverpa armigera, azaz a gyapottok bagolylepke kövérre hízott lárváját pillantottam meg. Az a paprika tényleg eszement erős volt, azóta is csak egy fajta volt képes lekerülni kapszaicin-tartalom tekintetében, s tudva lévő, hogy a bogyóba zárt kapszaicin alkaloida túlnyomó részben a maglécekben és a magvakban koncentrálódik, a bogyóhúsban alig pár százaléknyi található. Bagolylepkénk lárvája pedig kizárólag a magléceket és a magvakat fogyasztja, s mivel bábozódás előtt lyukat rágva a bogyó falán távozik a bogyóból, bizonyítottnak látom, hogy a kapszaicin nem gyakorol ölő hatást a gyapottok bagolylepke lárvájára, az az egyedfejlődése során az összes lárvastádiumában képes ellenállni a kapszaicin hatásának.

Természetesen nem csak a saját tapasztalat alapján vontam le a következtetéseket, hanem olvastam is a dologban néhány nálam sokkal okosabb növényvédős, entomológus és biopeszticideket kutató tudós embörtől es, ráadásul nekiveselkedtem és az uniós okosok (EFSA) szentenciáját is átnyálaztam, s arra a következtetésre jutottam, hogy a paprika kivonata egyes esetekben kiváló ölő hatást képes produkálni pl. levéltetvek esetében, néhány kutató fitofág atkák esetében is jó tapasztalatokat szerzett, ám mások a célszervezeteken kívül a non-target szervezetek károsodását is tapasztalták, s voltak kutatók, akik a mézelő méhet károsító hatásáról is említést tettek...

Ennyi saját tapasztalat, olvasás, okosodás következtében elbizonytalanodtam. Joggal, hiszen azok a kutatók, akik ölő hatást találtak a paprika kivonatának használata nyomán, azok is aránylag igen magas koncentrációk mellett értek el ilyen hatást, mások nem tudtak ölő hatást igazolni, ám kiváló repellens hatást figyeltek meg a használatakor. Találkoztam olyan véleménnyel is, mely a paprika alkoholos kivonatának ugyan igazoltan jó biopeszticid hatást tulajdonított, ám leszögezte, hogy az nem a kapszaicin családba tartozó alkaloidok révén ölte a kétfoltos takácsatkákat. Szíven ütött, amikor a kapszaicin igazolt genotoxikus és rákkeltő hatásáról, sejtméreg voltáról olvastam, s mivel nem szeretném, ha csak az én kivonatolásom nyomán tájékozódna, s hozzám hasonlóan bizonytalanodna el a Nagyérdemű, mindezen hatásokat/ellenhatásokat most megpróbálom néhány linkkel is illusztrálni. Ha valamelyik linkkel kapcsolatban problémája akadna a tisztelt olvasónak, jelezze és igyekszem segíteni.

https://www.quora.com/Does-the-burning- ... ts-as-well
https://www.quora.com/How-do-you-use-ch ... al-dangers

http://npic.orst.edu/ingred/capsaicin.html
http://npic.orst.edu/factsheets/capgen.html
http://npic.orst.edu/factsheets/archive ... .html#mode Az utóbbi két-három link azt (is) írja: a kapszaicin a mézelő méhekre mérgező...

https://catalog.extension.oregonstate.e ... pnw591.pdf Ez a dolgozat is mérgezőnek tartja a kapszaicint a mézelő méhekre nézve...

https://hgic.clemson.edu/factsheet/less ... ecticides/ Ebből annyit ki kell emelni, hogy a kapszaicin elsősorban repellens hatású, használata nem igazán a kártevő elpusztítását célozza.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4810205/ A Solanaceae alkaloidák bioinszekticid hatásának áttekintése.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3176404/ A kapszaicin és kapszazepin a rovarok termoregulációjában (ki kell emelni a sejtméreg voltának megállapítását)

https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/do ... 16.EN-1096 Ez az EFSA jelentés tökéletesen leképezi az uniós eljárásrendet...

http://files.aiscience.org/journal/arti ... 420032.pdf Egy anyag a botanikai peszticidekről, érinti a paprika kivonatot is, hatásával kapcsolatban dodonai megállapítást tesz...

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17090499 A cikk a fitofág atkákra gyakorolt hatást boncolgatja, s kifejti, hogy a toxicitásért és repellens hatásért feltehetően nem a kapszaicin felel...

https://www.scholarly-journals.com/sjas ... t%20al.pdf Öt növényi kivonat toxicitását és biológiai aktivitását vizsgálták a fitofág Tetranychus urticae (kétfoltos takácsatka) és egy takácsatkát predáló ragadozó atka vonatkozásában. A paprika hatása erősen koncentráció-függő, akár kiváló hatású is lehet, de alacsony koncentrációkban a hatás nem értékelhető.
https://faculty.psau.edu.sa/filedownloa ... iginal.pdf Egy chili-faj alkoholos kívonatának hatása egy kullancs-fajra. Érdekes, a következtetéseit érdemes összevetni az előző, kapszaicin-hatást elemző cikkekkel.
http://elbdisliker.at.ua/Jedy2/glinsukon1980.pdf Kapszaicin akut toxicitása emlősökre.

https://www.researchgate.net/publicatio ... opesticide És végül egy "pozitív" cikk: A paprikából (Capsicum annuum ssp. microcarpum L.) kivont kapszaicin ökopeszticidként való felhasználása.

Szóval: Hajrááá!

Igen.

Igen, persze, igazatok van valamiben, hogy kontroll azért kellene, jó lenne valamiről megnyugtató bizonyságot venni. Én ezt inkább beszélgetésnek veszem, mint kötekedésnek! De ha két három hetente kontrollt végzek, honnét tudom, hogy anélkül is működik, vagy nem működik. Mi van akkor, ha a paprika nagyjából 2-3 nap kihagyással folyamatosan szedi az atkát, amit akkor nézek, lehet, hogy akkor jött elő a sejtből és utazik egy másik sejt felé, de mire odaér leszedi a paprika?
Addig azért már eljutottam, hogy az atka ellen jó a paprika valamilyen szinten. Azt lenne jó megtudni, hogy milyen szintig lehet elmenni, mennyire lehet félretenni az eddigi szereket?
A kiindulási ponthoz visszatérve: a 92 éves János bácsi szerint csak paprikával megoldható az atka elleni védekezés. A Discovery Channel - Állítólag című műsorához hasonlóan próbálom felderíteni, hogy igaz-e, vagy hamis János bácsi által elmesélt - lehet mondani? legendás - története? Örülnék neki, ha igaz lenne!

Szia. Szintén nem kötekedésnek írom, de ezeket a kísérleteket szigorú kontrollkezelések mellett célszerű végrahajtani. Így a nemcsak értékes tapasztalatokat nyerhetünk, de sikertelenség esetén nem sínyli a család. Nembeszélve az ember szomszédairól sem. Az én véleményem szintén az ha látod az atkát az régen rossz. Ugyanis a cél nem a kitelelés pusztán, hanem hogy a családok termeljenek is.

Abszolút nem veszem kötekedésnek, amit tanácsolsz! A jóindulatot érzem soraidban!

A lényege annak, amivel kísérletezek az, hogy próbálom vegyszer nélkül megoldani az atka elleni védekezést. Ha látok atkát, tudom, hogy van a családon belül. Az eddigi tapasztalatom ezzel kapcsolatban, hogy amikor kezdődik a baj, akkor nem 1-2 db atkát látok egy családban, hanem amikor keret-oldalanként látok ennyit, vagy ennél többet. Akkor vettem elő tavaly az amitrázt.
Ez az egész a részemről egy próba. Sikerül-e amitráz nélkül telelőbe, majd a tavaszba vinni a családokat. Ebbe nekem - ne haragudj érte, hogy ezt írom a jótanácsod ellenére - nem fér bele az amitrázos kontroll. Az őszi zárónak az Apiox kezelést el fogom mindenképp végezni. Az Apiox szerintem egy természetes összetevőket tartalmazó termék. Ezt csurgatom ősszel.
Így talán sikerül, ha sikerül, elérnem azt, hogy a saját egészségem sem lesz kitéve sem az amitráz belélegzésnek, sem az oxálsav belélegzésnek (szublimálás). Nem utolsó sorban remélem, a méhek is örülni fognak, ha ez összejön. Mindez még "majd meglátjuk" fázisban van.

Köszönöm még egyszer az intelmedet!

Nem szeretnék kötekedni, de ha a méheken látok atkát ott már komoly baj van.
Régen is ezt tartottam, amíg szemüveg sem kellett.
Én a helyedben csinálnék legalább 10 családnál egy amitrázos kontrollt.


Tudod az ördög ......

Ugyan nem nekem szól a kérdés, de régebben mikor még használtam az olajos amitrázos csíkot, akkor berakáskor BVHC-t csorgattam. Ettől sokkal jobban szétrágták, a kettő együtt jó hatásfokkal dolgozott.

Kedves lesencei!

Tálcán nem figyelem a hullást, de van a kaptár alján elpusztult atka. Egy kontroll kezelést végezve, hogy mennyi atka hullana le, ez jó kérdés. Szerintem ez ugyanolyan jó kérdés így szeptemberben más szerek esetében is. Tavaly ilyenkor a rossz módszerrel (most már tudom, hogy rossz volt) beadott paprikalével történt kezelés miatt az állományom egy részét elvitte az atka, amitrázos kezeléssel mentettem meg amit lehetett. Ezt az idén még nem tapasztaltam. Kaptáranként a bogarakon mindössze 1-2 db atkát lehet látni. Erre mondta az eüfelelős, hogy annyi a fiasítás terjedelmének csökkenése miatt simán belefér. Ő nem látott 10 nappal ezelőtt problémát.
Előbb már említettem, hogy én inkább az élő atkát keresem, mint az elhullottakat. Ha sok hullik, az nem baj, ha sok van a bogarakon, az viszont igen.

Miközben bent van a tartós hordozó (bármilyen) rámész még BVHC-vel?

Tálcán figyeled a hullást? Kíváncsi lennék hogy ha most csinálnál egy kontrollt, mit hozna le.

Tapasztalatokról számoltok be atkaírtással kapcsolatban. Ezért bátorkodom előhozakodni az idei év eddigi tapasztalatával a csípőspaprika témában. Eddig csak ezt használtam atka ellen és nem lépett fel még probléma, a családok meg vannak, jól vannak. De ez még nem a vége, messze még a tavasz!

Támogatásra vett Apitraz csík 10 napig volt bennt.
Az első 4-5 napban hozott atkát utána alig.
10 nap után megfújtam furettóval. Több atka esett mint a csíkoktól 10 nap alatt.
Ez az én tapasztalatom.

A tartós hordozókat azért ne vessük el. Ezek képesek naponta annyi atkát lehozni, amennyi a füstölés három naponta. A hatástartam nem tudom mennyire elnyújtott, de az első felében biztos az eredmény.

Ezért szoktam én olyankor BeeVitallal is csorgatni. Ez megnöveli a tisztogatást, valamint kontrollnak is jó.

Tartós hordozók nagy buktatója szerintem, hogy azok a családok ahol a tisztogató hajlamukkal baj van, ott nembhozza a megfelelő hatásfokot.
Én amikor szedegetem kifelé az oxálsavas tartós hordozók maradékát akkor megjelölöm azokat a családokat amelyek az erősségükhöz képest túl keveset rágtak el a papírcsíkból. Ezek alá a következő atka ellenibkezelés alkalmával mindenféleképen ellenörző tálca kerül és alkalpmadtán az anyjuk lecserélésre kerül.
Azt látom, hogy az elmúlt időban sokan a tartós hordozók használatára bízzák az állományukat, a nélkül, hogy ellenőriznék a hatékonységot. Elég ha az állományban van néhány ilyen család (vagy a szerb szaxemélyzet benézi a receptet) és meg is van a baj.

Az oldatot én csurgattam volna, nekem az sokkal kényelmesebb, mint füstölőpapírral bajlódni, a kijáróim nem alkalmasak rá, hogy ott betoljam.
Az anyanevelő söpört rajt permetez le vele, ott gondolom egyből kifejti a hatását, olyan gyorsan nem bomlik le az amitráz. Nekem ez lassú lenne, keretenként permetezni. Asszem marad az oxál meg a Mavrik.

Mortimer!

Nem tudom, miért szeretik a méhészek megnehezíteni a saját dolgukat. Ahány előadást már én is meghallgattam, a "természetes szelekció" nélkül már biztos, hogy megzavarodtam volna, annyit kavartak az előadók. Az egyik gyöngyszem az volt, mikor Bross "előadásában" nekigyürkőzött a citromsav-szublimálásnak Zalaegerszegen (a baki "elnökök csatája" után). Tsanyival -aki ráadásul nem csak tanítja, de ért is hozzá- betegre röhögtük magunkat rajta...

Ráadásul már több alkalommal is feltettem erre a fórumra is, hogy a ködképzés, furettozás, füstölés aránylag adagolható szermennyiség bejuttatását teszi lehetővé, a tartós hordozók, csurgatás, permetezés használata az adagolást rendkívül "eklektikus" határértékek között tartja. Ennek a csúcsa az volt, amikor Geddekas átalakított háztartási kuktával "sorozat-szublimáltatta" az oxálsav-dihidrátot...

Visszatérve az amitrázhoz: a kristályos amitráz gyakorlatilag vízben oldhatatlan, olyan szerves oldószerben illik oldani, mely megfelelően emulgeálható vízben, s ily módon vizes emulzió formájában is kijuttatható, ha permetezni, csorgatni szeretném. Viszont -mint Propolisz is írja- az amitráz vizes közegben meglehetősen bomlékony,elsődlegesen hidrolízissel bomlik, a hidrolízis sebessége erősen pH-függő, de ezt is már többször leír/tam/tuk a fórumon. Azt is leírtam/tuk, hogy a hidrolízis normál hőmérsékleten (25 C fok) még erősen lúgos közegben is aránylag gyors, a fele életidő az anyavegyületnél legfeljebb 25-26 óra (9-es pH mellett), s legfeljebb 1/2 óra, ha a pH 3-4 között van. Nemkülönben a metabolitok élettartama, bomlása is érdekelhet bennünket, azok farmakológiai hatása megegyezhet az amitrázzal, egyes esetekben erősebb is lehet, mint az anyavegyületé, viszont korántsem olyan bomlékonyak -mint ahogy Propolisz ezt nem írja-, fél-élettartamuk 5 hónapnyi is lehet. Az amitráz bomlását, metabolizációját, a metabolitokat és azok élettartamát és farmakológiai hatását is feltettem már ide (növényben és állatban egyaránt).

Néhány visszautalás a teljesség igénye nélkül, hogy ne kelljen annyit írnom, az adatok a linkekben részletesen, metabolizációval, környezeti sorssal, humán toxikológiával megszínezve:

viewtopic.php?f=7&t=18&p=127395&hilit=amitr%C3%A1z+hidrol%C3%ADzise#p127395

viewtopic.php?f=7&t=18&p=127806&hilit=amitr%C3%A1z+metaboliz%C3%A1ci%C3%B3ja+n%C3%B6v%C3%A9nyekben#p127806

viewtopic.php?f=7&t=18&p=145843&hilit=amitr%C3%A1z+r%C3%A1kkelt%C5%91+hat%C3%A1sa#p145843

viewtopic.php?f=7&t=18&p=145957&hilit=amitr%C3%A1z+hidrol%C3%ADzise#p145957

viewtopic.php?f=7&t=18&p=152037&hilit=amitr%C3%A1z+hidrol%C3%ADzise#p152037

Arra nézve, hogy az amitráz vizes emulzióban hideg időben károsítja-e a méheket, nincs adatom. Ha a VAT 1 készülékkel nem vizes emulzióként, hanem ún. "hideg aerosol" formájában, aceton vivőanyaggal juttatjuk ki az amitrázt 10 C fok alatti hőmérsékleten, akkor az az irodalom alapján nem okoz veszteséget a termikus aerosollal (furetto=melegköd) és a füstöléssel szemben.

A VAT1 készülék használati utasítása viszont nem ír, hogy milyen problémát okozhat a termikus aerosol, füst és vizes emulzió alacsony hőmérsékleten (a készülék károsodásán kívül):

http://www.hillspet.hu/mehesz/vataeroszol.php

http://www.hillspet.hu/mehesz/letoltese ... roszol.pdf

Ha kipróbálnád a vizes emulziót permetezve-csorgatva, kérjük, jelezd, mik a tapasztalatok. Az ne befolyásoljon, hogy én nem hiszek benne, s az sem, hogy nem más méhcsaládjaival kísérletezel...!

Ők ráérnek porlasztgatni,meg különben is sokan vannak.

Lehet felhívom az illetőt az arányért.

Köszi.
Egy anyanevelőtől hallottam az előadásán, hogy lehet így is. Nekem szimpatikusabbnak tűnik, mint a füstölőpapírozás és a lámpabélezés. A szerb ködölőm meg elhalálozott.

Kínaiak írnak mindenféle arányt:
2ml/ 500-1000 ml víz
0,5ml/400-600ml víz
a lépre porlasztják....
Gyorsan bomlik, sietni kell vele.
Szerintem nem elterjedt itthon.

Üdv.
Amirázos vizes csurgatásnál mi lehet a víz-Tactic arány?

Köszönöm!

Mellette van persze más is. De most a bee Vital a téma.

Szerintem nem is írt ilyet a Karcsi, hogy csak ez a három kezelése lenne évente.
A BeeVitallal van ennyi.

Ha ez így működne, hogy három kezeléssel egész évre letudva az atka elleni védekezést, akkor senkinek nem jutna eszébe újabb megoldásokkal kísérletezni. A végén az a "Működik." eléggé félreérthető.

Semmi egyéb atka elleni szer?

Bee Vital HC

Sok éve használom. Akác után kétszer és zárókezelések egyszer. Működik.